A Vhr. rendelkezései alapján ez esetben nem képződik vetítési alap, így nem lehet a Vhr. 7. melléklet 5. pont szerinti elismert mennyiségű hiányt elszámolni.
Belföldi adóraktárból más tagállam adóraktárába, vagy más tagállam bejegyzett kereskedője részére adófelfüggesztés mellett, e-TKO-val szállítható ki a csendes bor. [Jöt. 3. § (1) bekezdés 9. pont, Jöt. 53. § (1) bekezdés, Jöt. 54. § (1) bekezdés]
A belföldi adóraktár kereskedelmi céllal, tehát más tagállamban működő kereskedőnek szabadforgalomba bocsátással szállíthat csendes bort, egyszerűsített kísérő okmánnyal (EKO). Az EKO papír alapú nyomtatványként az állami adó- és vámhatóságnál szerezhető be, vagy számítógépes programmal, az állami adó- és vámhatóság által kiadott sorszámtartomány szerint elektronikusan előállított okmány. [Jöt. 62. § (1) bekezdés, Vhr. 9. § (1) bekezdés, Jöt. 36. § (8) bekezdés]
A Jöt. 72. § (3) bekezdése szerint a jövedéki kiskereskedő az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról – a 108. §-tól eltérően ideértve az üzemanyagcélú földgáz forgalmát is – a végrehajtási rendeletben meghatározott adattartalmú nyilvántartást vezet, melynek adatait havonta lezárja és a havi zárás alapján – a végfelhasználók felé értékesített üzemanyagok mennyiségéről – adatszolgáltatást teljesít a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig az állami adó- és vámhatóság részére.
Amennyiben az üzemanyagtöltő állomás – a Jöt. 72. § (2) bekezdése értelmében a légijárművek kiszolgálását végző kiskereskedelmi egység is üzemanyagtöltő állomás – kiskereskedelmi egység és ott értékesítik a benzint, akkor a Jöt. 72. § (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatást kell teljesíteni.A repülőgépbenzin benzinnek minősül, mivel a Bizottság 2016/1821 Végrehajtási rendeletével módosított 2658/87/EGK rendelet I. melléklete szerint a repülőbenzin KN-kódja 27101231 és a Jöt. 3. § (2) bekezdés 2. pontja értelmében benzin a 27101231 KN-kód szerinti termék.A Vhr. 42.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az adatszolgáltatást az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített NAV_J41-es nyomtatványon kell teljesíteni.
A Jöt. 64. § szerinti szállítólevél adattartalmát a Vhr. 36. § (1) bekezdése határozza meg.
A Vhr. 61. § (1) bekezdése – más jövedéki termékekkel ellentétben – nem határoz meg konkrét, elszámolható hiány mértéket a töltőfolyadékra. Ezt oldja fel ugyanezen § (2) bekezdése, ami alapján az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túl más esetekben is előírhatja elismert mennyiségű hiány alkalmazását, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vizsgálata (műszaki-technológiai feltételek, próbagyártás, szakértői vélemény) alapján indokolt mértékű veszteség elszámolásának nincs akadálya.
Az üzemanyagtöltő állomáson kiadott üzemanyag mennyiségét minden esetben a hitelesített kimérő szerkezet által mért mennyiségi egységben kell nyilvántartani, az LPG – autógáz esetében literben.
Nem kell hitelesíteni az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról vezetendő nyilvántartást.
A Jöt. 72. § (3) bekezdése alapján a jövedéki kiskereskedőnek az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról a Vhr. 4. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartást kell vezetnie, abban a tényleges (mért) készlet adatait nem kell feltüntetni, a nyilvántartás adattartalma biztosítja annak nyomon követhetőségét.
A Jöt. 72. § (3) bekezdése határozza meg, hogy a jövedéki kiskereskedőnek az üzemanyagtöltő állomás forgalmáról a Vhr.- ben meghatározott adattartalmú nyilvántartást kell vezetnie, melynek adatait havonta le kell zárni és a havi zárás alapján adatszolgáltatást kell teljesíteni a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az állami adó- és vámhatóság részére. A Jöt. rendelkezései alapján a jövedéki kiskereskedő nyilvántartásának tartalmaznia kell a Vhr. szerinti adatokat függetlenül attól, hogy annak egyes pontjai szerinti készletmozgások előfordulnak-e az üzemanyagtöltő állomáson.
A Vhr. 21. § (2) bekezdése vonatkozó rendelkezései értelmében az adóraktár engedélyese a jövedéki termék mennyiségéről telephelyenként és adóraktári készlettípusonként vezetett, a Vhr. 1. melléklet szerinti adatokat tartalmazó nyilvántartást - a gyártási hulladék kivételével - a jövedéki adó alapjául meghatározott mértékegységben vezeti.
A Jöt. 132. § (1) bekezdése szerint az alkoholtermék esetén az adó alapja az alkoholtermék mennyisége hektoliter tiszta szeszben kifejezve, 20 °C hőmérsékleten (HPA).
A Jöt. 83. §-a értelmében az adófizetési kötelezettség alóli mentesülést a Vhr-ben meghatározottak szerint kell igazolni.
Ennek alapján az adóraktár engedélyesének a Vhr. 58. § (1) bekezdés általános szabálya szerint a Jöt. 112. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés érvényesítéséhez a Vhr. 10. melléklet szerinti adatokat tartalmazó bizonylatot kell kiállítania.
Ebből következően megállapítható, hogy a bizonylat kiállítását követően az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés jogszerű beálltához meghatározott – többek között – a bizonylat 7. pontja szerinti „Az állami adó- és vámhatóság ellenjegyzése” mező kitöltése, azaz az okmánynak az illetékes adó- ás vámigazgatóság által történő ellenjegyzése – hasonlóan a korábbi gyakorlathoz – továbbra is szükséges lesz.
Az új Egységes Képviseleti Adatlap (EGYKE adatlap) rendszeresítésével egyidejűleg a VPOP R01-R04 adatlap család megszűnt.
A fentiekkel kapcsolatos tájékoztató a következő internetes felületen is olvasható: Tájékoztatás a vámszakmai képviseleti jogosultságok Egységes Képviseleti Adatlapon (EGYKE adatlap) történő bejelentésének lehetőségéről
A VPOP R01-R04 adatlapok alapján bejelenthető jogosultságok közül azokat emelték át az Egységes Képviseleti Nyilvántartásba (EKNYI), amelyekre vonatkozó jogosultság a VPOP R01-R04 adatlapokon korábban bejelentettek [pl. ha csak a J02-re (Bevallás az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó összegéről, valamint az önellenőrzéssel történő helyesbítésről) volt bejelentés, akkor csak ez került át az EKNYI-be, így a képviselő csak ezen ügy kapcsán tudott elektronikus ügyintézést kezdeményezni stb.].A bevezetett új nyomtatványoknál – amennyiben az érintett személy elektronikus úton képviselő igénybevételével kívánja ügyeit intézni – mindenképpen szükséges az érintett ügycsoportok megjelölésével az EGYKE adatlapon történő bejelentés.
Ha az említett ügycsoportra korábban az adott személy/gazdálkodó az EGYKE adatlapon küldött bejelentést, akkor ezen nyomtatványokat probléma nélkül be tudja majd nyújtani a képviselője, azonban ha a képviseleti bejelentés még korábban történt csak a VPOP R01-R04 adatlapok használatával, akkor a nyomtatványok benyújtásához elengedhetetlen lesz az EGYKE adatlapon tett bejelentés
Az információs rendszer alatt, az „Ügyfékapu”-n történő kommunikációt kell érteni, az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) programmal kitölthető nyomtatványok által, míg a közvetlen elektronikus kapcsolat a Külső Kommunikációs Központ (KKK2) használatát jelenti, XML formátumú üzenettípusok alkalmazásával.
Az új jövedéki szabályozás nem tartalmaz az értékesített jövedéki termék mennyiségétől függő, a számla adattartalmát érintő rendelkezést, ezért a jövedéki kiskereskedőnek 2017. július 1-jét követően nem kell a számlán feltüntetnie a "Továbbértékesítés esetén a jövedéki termék származásának igazolására nem alkalmas" szöveget.
A Jöt. 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, az engedélyes által vezetett nyilvántartás adatai egyértelműen hozzárendelhetőek az azok alapjául szolgáló bizonylatokhoz.
A Jöt. nem írja elő az elektronikus számlázási kötelezettséget, így továbbra is lehetséges géppel kitöltött kézi bizonylatot használni. Amennyiben a számla a Jöt. 29. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartás alapjául szolgáló bizonylat, akkor annak meg kell felelnie a Jöt. 16. § (1) bekezdésében foglaltaknak.