Gyakran ismételt kérdések

1. Milyen bevallásokat kell beadnom a működésem során?

Az, hogy egy vállalkozásnak milyen bevallásokat kell benyújtania, a vállalkozási formától és a választott adózási módtól függ.

Segítségére lehet a NAV honlapján elérhető személyes adónaptár szolgáltatás, amely egy rövid kérdéssor kitöltése után a benyújtási és befizetési határidők sorrendjében mutatja a bevallási kötelezettségeket. A közelgő határidőkről e-mailes értesítés is kérhető.

2. Hol találom meg a NAV számlaszámait?

A NAV honlapján az „Ügyféliránytű” menüpontban a „Számlaszámok a befizetéshez” címszó alatt.

3. Mi az a pénzforgalmi számla?

A pénzforgalmi számla egy olyan számlatípus, amelyen keresztül a rendszeres gazdasági tevékenysége miatt áfafizetésre kötelezett számlatulajdonos kötelezően bonyolítja a pénzforgalmát. Az ilyen számla nyitásáról a bank tájékoztatja a NAV-ot.

[A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 2. § 20. pontja].

4. Kötelező pénzforgalmi számlát nyitnom?

Ez alapvetően a vállalkozási formától és választott adózási módtól függ:

· a gazdasági társaságoknak mindenképpen pénzforgalmi számlát kell nyitniuk,

· az egyéni vállalkozóknak azonban csak akkor, ha áfafizetésre kötelezettek, az alanyi adómentes és a kizárólag közérdekű vagy speciális jellege miatt áfamentes tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak például nem kötelező.

[A pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek körét az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (1) bekezdése határozza meg.]

5. Mi a teendő, ha a NAV arról értesített, hogy a bevallásom hibás?

A hibás bevallást a NAV nem dolgozza fel, ezért az egyéni vállalkozónak javító bevallást kell küldenie. Ekkor teljes adattartalommal újra ki kell tölteni a bevallást, és a hibásnak minősített bevallás 10 jegyű vonalkódját fel kell tüntetni a bevallás főlapján. Fontos, hogy a hibásnak minősített bevallás vonalkódja nem azonos az értesítő levél iktatószámával.

6. Meghatalmazhatok könyvelőt, hogy a bevallásokat benyújtsa helyettem?

Igen, az állandó meghatalmazást az UJEGYKE-adatlapon kell benyújtani a NAV-hoz az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) vagy az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK).

ONYA-s benyújtás

A meghatalmazás az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), az Új nyomtatvány / bejelentés > Meghatalmazások > UJEGYKE menüpontban jelenthető be. Az állandó meghatalmazást a meghatalmazó és a meghatalmazott fél is benyújthatja.

· Ha a bejelentést a meghatalmazó (vagy törvényes képviselője) indítja, azt a meghatalmazottnak csak akkor kell jóváhagynia az ONYA-ban, ha jogi képviselő.

· Ha a bejelentést a meghatalmazott indítja, a meghatalmazónak (vagy törvényes képviselőjének) azt utólag jóvá kell hagynia az ONYA-ban.

Az ONYA-ban bejelentett, illetve jóváhagyott képviselethez nem kell csatolni a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazást.

ÁNYK-s benyújtás

A meghatalmazás az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) az UJEGYKE-adatlapon nyújtható be.

ÁNYK-s benyújtáskor a nyomtatványhoz csatolni kell az elektronikusan hitelesített meghatalmazást is.

A meghatalmazás

· a magyarorszag.hu-n, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítéssel (AVDH), vagy

· az adózó elektronikus aláírásával hitelesíthető.

7. Egyéni vállalkozóként elektronikusan és papíron is benyújthatom az UJEGYKE-adatlapot?

Mivel az egyéni vállalkozó elektronikus ügyintézésre kötelezett, ezért az UJEGYKE-adatlapot kizárólag elektronikusan nyújthatja be az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) vagy az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK).

8. Hogyan kell az ÁNYK-programot letölteni és használni?

Az ÁNYK használatához először a keretprogramot kell telepíteni a számítógépre. Ezután választhatók ki, tölthetők ki és küldhetők be az adatlapok. Az ÁNYK-ban elkészített bevallás, adatszolgáltatás ügyfélkapus, cégkapus regisztrációval küldhető be elektronikusan a NAV-hoz.

2019 óta elérhető a NAV saját fejlesztésű Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazása (ONYA) is. Az ONYA-ban egyes nyomtatványok online, keretprogram letöltése nélkül is kitölthetők és benyújthatók, illetve egyes adatok és azok változásai is bejelenthetők a NAV-hoz. A kitölthető nyomtatványok, illetve bejelenthető adatok köre folyamatosan bővül.

A telepítéshez és a programok használatához segítséget kérhet a NAV munkatársaitól a 1819-es, ingyenesen hívható NAV Infóvonalon. Itt válassza az „Alkalmazások telepítésével, Ügyfélportál elérésével kapcsolatos tájékoztatás” menüpontot (1-3-as menüpont). Munkatársaink hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, pénteken 13 óra 30 percig fogadják hívását.

9. Milyen nyilvántartásokat kell vezetnem egyéni vállalkozóként?

Az egyéni vállalkozó nyilvántartási kötelezettsége attól függ, hogy milyen adózási módot választott.

Átalányadózás vagy vállalkozói jövedelemadózás (szja szerinti adózás)

Alapnyilvántartások:

· naplófőkönyv,

· pénztárkönyv,

· bevételi és költségnyilvántartás.

Az alapnyilvántartás típusát adóévenként kell meghatározni, e választás az adóévben később sem változtatható meg. Az alapnyilvántartást az adó és az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.

Az egyéni vállalkozónak ezen kívül a következő részletező nyilvántartások közül azokat kell vezetnie, amelyek az adóköteles jövedelmének megállapításához szükségesek.

Részletező nyilvántartások:

· a vevőkkel (megrendelőkkel) szembeni követelések nyilvántartása,

· a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása,

· tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása,

· beruházási és felújítási költségek nyilvántartása,

· értékpapírok, értékpapírra vonatkozó jogok nyilvántartása,

· munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és a vállalkozói kivét nyilvántartása,

· gépjárműhasználati nyilvántartás (útnyilvántartás),

· hitelbe vagy bizományba történő értékesítésre átadott, átvett áruk nyilvántartása,

· egyéb követelések, kötelezettségek nyilvántartása,

· selejtezési nyilvántartás,

· leltár,

· alvállalkozói nyilvántartás,

· szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása.

[A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásai.]

Kata szerinti adózás

A katás egyéni vállalkozónak

· bevételi nyilvántartást kell vezetnie.

Nyilvántartásként elfogadható a kiállított nyugták és számlák teljes körű megőrzése, ha ezekből a dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelt érdemlően megállapítható.

[A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (Kata tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó nyilvántartásai.]

10. Ellenőrizhetem valahol üzleti partnerem megbízhatóságát?

Igen, erre több lehetősége is van, érdemes ellenőrizni, hogy partnere szerepel-e a következő, NAV honlapján elérhető adatbázisokban:

· a minősítési eljárásban megbízhatónak minősített adózók, valamint

· a köztartozásmentes adózók adatbázisában.

11. Hogyan kérhetek automatikus részletfizetést?

Egyéni vállalkozóként

Évente egy alkalommal, legfeljebb 1 000 000 forint összegű adótartozásra 12 hónapos pótlékmentes, automatikus részletfizetési kedvezményt kérhet a NAV-tól,

· legegyszerűbben az AUTRESZ jelű adatlapon az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) Új nyomtatvány / bejelentés > Kérelmek > AUTRESZ útvonalon, vagy

· a FAM01-űrlapon.

Gazdálkodó szervezetként

A megbízhatónak minősített cégek évente egy alkalommal, legfeljebb 3 000 000 forint összegű adótartozásra 12 hónapos pótlékmentes, automatikus részletfizetési kedvezményt kérhetnek a NAV-tól,

· legegyszerűbben az AUTRESZ jelű adatlapon az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) Új nyomtatvány / bejelentés > Kérelmek > AUTRESZ útvonalon, vagy

· a FAG01-űrlapon.

Az adózói státuszát a vállalkozás

· az Ügyfélportál „Adózói minősítés lekérdezése” menüpontjában, vagy

· megbízható adózók adatbázisában ellenőrizheti.

12. Hogyan lehet vállalkozóként a köztartozásmentes adatbázisba bekerülni?

Az adatbázisba a felvételt a KOMA-nyomtatványon, elektronikusan lehet kérni a NAV-tól

· legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) Új nyomtatvány / bejelentés > Kérelmek > KOMA útvonalon, vagy

· az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK).

A NAV, a kérelem benyújtását követő hónap 10. napjától veszi fel az adózót az adatbázisba, ha a következő feltételeknek együttesen megfelel:

· nem lehet a NAV-nál nyilvántartott nettó tartozása, valamint köztartozása;

· a kérelemben megtett nyilatkozata alapján az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz vagy tett;

· nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési illetve felszámolási eljárás alatt;

· ha csoportos áfaalany, nincs áfatartozása;

· ha csoportos társaságiadó-alany, nincs társaságiadó-tartozása;

· adó megfizetésére kötelezettként lejárt esedékességű tartozása nincs.

A NAV minden hónap utolsó napjára vonatkozóan vizsgálja, hogy az adózó megfelel-e feltételeknek. Ha valamely feltétel nem teljesül, az adózót törli az adatbázisból, ahová újabb kérelem benyújtásával kerülhet vissza.

13. Egyéni vállalkozóként mikor kell útnyilvántartást vezetnem?

Az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak részletes útnyilvántartást kell vezetnie, ha

· a személygépkocsiját a vállalkozói tevékenységével kapcsolatosan használja, és

· ezzel összefüggésben költséget számol el.

A költségek kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő, üzleti célú utak után számolhatók el. Az egyéni vállalkozónak az útnyilvántartásban fel kell jegyeznie járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra-állását.

Az egyéni vállalkozó útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonú személygépkocsi használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától – havi 500 kilométernek megfelelő költséget is elszámolhat átalányban a személygépkocsi üzemi célú használata miatt.

14. Milyen adatokat kell tartalmaznia az útnyilvántartásnak?

Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni

· a gépjármű típusát,

· forgalmi rendszámát,

· a fogyasztási normát,

· az év első és utolsó napján a kilométeróra állását, illetve ha a költségelszámoláshoz ez szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá:

· az utazás időpontját,

· az utazás célját (honnan-hová),

· a felkeresett üzleti partnerek megnevezését,

· a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát.

15. Mi az áfához kapcsolódó alanyi mentesség, illetve a kata bevételi értékhatára? Katásként mindkét értékhatárra figyelnem kell?

Az áfához kapcsolódó alanyi adómentesség értékhatára 2019. január 1-je óta évi 12 millió forint, a működését év közben kezdő adóalany esetében ennek időarányos része. Ha a kisadózó vállalkozó alanyi adómentességet választott, és év közben az áfa nélküli bevétele eléri vagy meghaladja a 12 millió forintot,

· bevételi értékhatár meghaladását be kell jelentenie a ’T101E nyomtatványon, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) vagy az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK), valamint

· innentől áfabevallást is kell benyújtania, havi bevallóként a tárgyhót követő hó 20-áig, negyedéves bevallóként a negyedévet követő hó 20-áig, éves bevallóként pedig az adóévet követő év február 25-éig.

A kisadózó vállalkozónak havonta tételes adót kell fizetnie, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig.

· Ha a naptári év minden hónapjára köteles a tételes adót megfizetni, akkor bevételének a naptári évben elért összegéből a 18 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie.

· Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára a tételes adót megfizetni, mert például év közben kezdte el a tevékenységét, vagy valamely hónapban nem kellett tételes adót fizetnie, akkor ez az értékhatár annyiszor 1,5 millió forint, ahány hónapban tételes adót kellett fizetnie.

A kisadózó a 40 százalékos mértékű adót az éves ’KATA jelű bevallásában állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adóévet követő év február 25-éig. A bevallás beadható az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA), valamint az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) is.

A kisadózó vállalkozónak mindkét értékhatárra figyelemmel kell lennie:

· az alanyi adómentességnél kizárólag a belföldön, ellenérték fejében teljesített értékesítések, szolgáltatások ellenértékét kell figyelembe venni,

· míg katás bevételnek számít a bármely jogcímen, bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték.

Például az egyéni vállalkozó által végzett ingatlan-bérbeadás akkor is beleszámít az alanyi adómentesség értékhatárába, ha azt a kisadózó nem e minőségében, hanem magánszemélyként végzi, míg kisadózó vállalkozás bevételébe kizárólag azon tevékenységből származó vagyoni érték számít bele, amelyet az adózó egyéni vállalkozó minőségében szerez. Ezáltal a magánszemélyként végzett ingatlan-bérbeadás keretében megfizetett bérleti díj nem tekinthető a kisadózó vállalkozó bevételének.

A kata 18 milliós bevételi értékhatárának elérése nem vonja maga után a kataalanyiság megszűnését, de azzal jár, hogy 40 százalékos adót kell fizetni.

16. Kell-e arányosítani az alanyi adómentesség értékhatárát, ha egyéni vállalkozóként szüneteltetem a tevékenységemet?

Nem, a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak nem kell a 12 millió forintos értékhatárt arányosítania. A működését év közben kezdő adóalany azonban az alanyi adómentességet akkor választhatja, ha – várakozása szerint – a bevétele nem haladja meg a 12 millió forintnak az év hátralévő napjaira eső, időarányos részét.

[Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 189. §-a alapján „az adóalany belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg is választhatja a tárgy naptári évre az alanyi adómentességet. Ilyen esetben elegendő a 188. § (1) bekezdésének b) pontjában említett feltételt időarányosan teljesíteni.”]

17. Ha a vevő számlát kér, akkor a számla ellenértékét be kell ütni a pénztárgépbe?

Nem, a számlával kísért értékesítéseket nem kell beütni a pénztárgépbe.

Ha azonban a számlás értékesítés ellenértéke a pénztárgép pénztáróló eszközébe kerül, akkor azt egyéb pénzmozgás bizonylattal kell beütni pénztárgépbe, tehát nem az adott értékesítésnek megfelelő gyűjtőt kell használni.

18. Katás egyéni vállalkozóként biztosított vagyok? Kell beadnom ’T1041-es nyomtatványt?

Igen, a főállású kisadózó egyéni vállalkozó biztosított. [Kata tv. 9. § (1) bekezdés.]

A ’T1041 jelű nyomtatványt azonban nem kell benyújtania, mivel a kataalanyként a biztosítási jogviszonyának bejelentését a kisadózói adóalanyiság választásának bejelentésével teljesíti. [A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 70. §.]

19. Milyen időponttól számít megszerzett bevételnek a katás bevétel?

Fő szabály szerint katás bevétel a kisadózó vállalkozó által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték.

A bevétel megszerzésének időpontja:

· pénz, dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében az átvétel vagy a számlán való jóváírás napja,

· igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának vagy igénybe vevőjének az Áfa tv. rendelkezései szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne,

· jog esetében az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átruházására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult,

· elengedett követelés és átvállalt tartozás esetében az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik,

· az adóalanyiság megszűnésének napja, ha az adózó az általa kibocsátott bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.

20. Kisadózó vállalkozó csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Ki számít főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó: az az egyéni vállalkozó, akire a tárgyhó egészében nem igaz egyik alábbi megállapítás sem:

· egyidejűleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani),

· kiegészítő tevékenységet folytat (nyugdíjas) [a Tbj. szerint],

· külföldön biztosított [a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján],

· más államban biztosított [a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján],

· olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján],

· rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

· a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó,

· a kisadózóként folytatott egyéni vállalkozói tevékenységen kívül nem kiegészítő tevékenységet folytató, az Evectv. szerint nyilvántartásba nem vett, Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó,

· nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll [a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti],

· a köznevelési intézményben, a szakképző intézményben vagy a felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban vesz részt, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ilyen tanulmányokat, azzal, hogy 25. életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is.

21. Katás egyéni vállalkozóként kell-e gyűjteni a költségszámlákat?

Nem, a kata szabályozása nem követeli meg a költségszámlák gyűjtését, ugyanakkor

· más jogszabályok előírhatják a számlák megőrzését, például az áru eredetének igazolására, illetve

· a helyi iparűzési adó szempontjából adott esetben a számlák megléte kedvezőbb adóösszeget eredményezhet.

22. Fel kell tüntetni mindenképp az egyéni vállalkozó nevét a számlán, vagy elég a vállalkozás fantázianevét használni?

Az egyéni vállalkozó köteles feltüntetni az általa kiállított számlán, illetve az egyéb, a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett iraton

· a nevét,

· az „egyéni vállalkozó” megjelölést vagy annak e.v. rövidítését,

· nyilvántartási számát, valamint

· címét.

Az említett kötelező tartalmi elemeken túl bármilyen adat és információ szerepeltethető a számlán, aminek a feltüntetését a felek, illetve más jogszabály szükségesnek ítélik. A „fantázianév” is szerepeltethető a számlán, illetve egyéb okiraton, bélyegzőn, de csak és kizárólag a kötelezően feltüntetendő adatok mellett. Önállóan és kizárólagosan a fantázianév az egyéni vállalkozó azonosítására nem alkalmas. [Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Ev. tv.) 16. § (4) bekezdése értelmében.]

23. Ingatlant hogyan adhatok bérbe katás egyéni vállalkozóként?

Nem adhat bérbe, mivel

· nem választhatja a katát, aki az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett, illetve

· a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik az adóalanyisága, aki ebből a tevékenységből bevételt szerez.

Ahhoz, hogy az adóalanyisága ne szűnjön meg, a ’T101E nyomtatványon kell jelölnie, hogy – az egyéni vállalkozás keretén kívül – bérbeadási tevékenységet is kíván folytatni, mint „Tevékenység(ek), amelyeket nem bejegyzett egyéni vállalkozóként végez”. A bejelentés az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) és az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) is megtehető.

24. Ingyenes az Ügyfélportálon az adószámla-lekérdezés?

Igen, az adószámla adatai díj- és illetékmentesen lekérdezhetők.