Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Igen.

A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) nem határoz meg e tárgykörben tiltó, korlátozó rendelkezést, így a fémkereskedelmi engedélytől megfosztott gazdálkodó kiválthat új fémkereskedelmi engedélyt, ha teljesíti a szükséges feltételeket.

Fémkereskedelmi engedélyt az kaphat,

• aki a Fémtv. szerinti nyilvántartási rendszerét úgy alakítja ki, hogy annak alapján az átvett, tárolt és raktározott fémkereskedelmi engedélyköteles termék mennyisége ellenőrizhető;
• akinek nincs a NAV, és a székhelye és a telephelye szerint illetékes önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott vám- vagy adótartozása, és nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
• aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
• aki a tevékenységi biztosítékot[1] rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta;
• aki a tevékenységre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikusan teljesíti a NAV-nak.

Nem adható ki engedély, ha a kérelmezőt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét:

• pénzügyi, vagyon elleni, gazdasági, közegészség elleni bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény[2], vagy
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XVII., XXIII. vagy XXXV–XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény

elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, továbbá, ha a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll[3].

Egy hely fémkereskedelmi telephelyként akkor engedélyezhető, ha a kérelmező tartozásmentes[4].

Nem akadálya az engedély kiadásának a közteher- és bírságtartozás, ha a hely tulajdonjogát a kérelmező hatósági határozattal, felszámolással vagy árverés útján szerezte meg, és ha a kérelmező igazolja, hogy az adásvétel előtt a telephely eladója a tartozásmentesség igazolásait a rendelkezésére bocsátotta.

[1] Fémtv. 8. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

[2] A 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerint.

[3] A Btk. szerint.

[4] A Fémtv. szerint.

Igen.

A fémkereskedelmi engedélyben rögzített telephellyel rendelkező fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot saját vagy más fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyén raktározhatja és tárolhatja[1] az alábbiak kivételével:

• a telephelyen kívüli tárolás a rakodási, illetve vasúti, vízi szállítási tevékenységhez kapcsolódik, annak részeként jelenik meg[2],
• a telephelyen kívüli tárolás bérmunkában történik, és a szerződő fél – a foglalkoztatotti létszám 20 százalékát mindenkor elérő létszámban – csökkent munkaképességűeket alkalmazó személy vagy büntetés-végrehajtási szerv.

A telephellyel nem rendelkező fémkereskedőre ez a szabályzás nem alkalmazható. A telephely nélküli fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárolását nem végezheti, még telephellyel rendelkező más fémkereskedőnél sem[3]. Így a kizárólag közvetítői tevékenységet, továbbértékesítést végző fémkereskedő nem tárolhat, raktározhat fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot semmilyen formában.

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (4) bekezdése szerint.

[2] A szállítást, fuvarozást végző fémkereskedőnek nem minősülő személy és a fémkereskedő közötti szerződéses jogviszony alapján, igazolt módon.

[3] A Fémtv. 4. § (6) bekezdése szerint.

Nem.

Telephely nélküli fémkereskedő a tulajdonába került fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem tárolhatja, még telephellyel rendelkező fémkereskedőnél sem[1].

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 4. § (6) bekezdése szerint.

Igen.

A kiszabott bírság összege kivételes méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el[1].

Nem lehet a bírságot mérsékelni[2], ha:

• a jogsértő személy e törvény rendelkezéseinek megsértése miatt korábban végleges döntéssel bírságot kapott,
• a jogsértő személy fémkereskedelmi engedély nélkül folytatott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet, vagy
• a jogsértésre bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével került sor.

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 11/C. § (1) bekezdése szerint.

[2] A Fémtv. 11/C. § (2) bekezdése szerint.

Nem.

A fémkereskedő fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot írásba foglalt megállapodás alapján szerezhet be[1].

Ha a fémkereskedő keretszerződés alapján kíván fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot felvásárolni, a szükséges adatokat tartalmazó keretszerződés elfogadható írásbeli megállapodásként[2].

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (2) bekezdése szerint.

[2] Az írásbeli megállapodás tartalmi követelményeit a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 6. melléklete tartalmazza.

Igazolási kérelmet kell előterjeszteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

Ha a fémkereskedő elektronikus adatszolgáltatása, a napi bejelentés, illetve a havi zárás akadályba ütközik, akkor igazolási kérelmet kell előterjeszteni[1].

Az igazolási kérelemről a NAV azon szerve dönt, amelyet a határidő elmulasztása érint. Az igazolási kérelmet a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő nyolc napon belül, de legkésőbb az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni. A határidő elmulasztásakor – ha a feltételek fennállnak – az igazolási kérelemmel együtt pótolni kell az elmulasztott cselekményt is.

Ha a fémkereskedő az üzemzavar miatt adatszolgáltatási kötelezettségének nem tud eleget tenni, akkor az akadály elhárításáig hitelesített manuális nyilvántartást kell vezetnie[2]. Az akadály elhárítása után a fémkereskedőnek haladéktalanul pótolnia kell az engedélyezett nyilvántartó programjába az üzemzavar ideje alatt manuálisan rögzített adatokat.

[1] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 53. §-a, illetve A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 20. § (17) bekezdése szerint.

[2] A Korm. rendelet 20. § (18) bekezdése szerint.

Az azonosító az Ügyfélkapun, illetve az EGYKE-adatlapon regisztrált bejelentő adóazonosító jele.

Hatályos jogszabályi rendelkezések alatt értendő a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény, illetve a Korm. rendelet nyilvántartás vezetésére vonatkozó rendelkezéseinek összessége.

[1] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 10. § (3) bekezdés a) pontjában.

Fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységhez[1], vagyis Magyarországon ellenértékért vagy ellenszolgáltatásért cserébe, hasznosítási célú[2] fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzéséhez.

A jogszabály szerint[3]:

• fémkereskedelmi engedélyköteles anyag: a Fémtv. mellékletében meghatározott fémet, annak törmelékét vagy ötvözetét tartalmazó dolog, kivéve a fémtermékek előállítását üzletszerűen folytató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet által előállított elsődleges alapanyag, félgyártmány, valamint a gumiabroncs és a csomagolóanyagként betöltendő funkcióját még őrző csomagolás;
• fémkereskedelmi tevékenység: a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag meghatározott hasznosítási célú felvásárlása;
• felvásárlás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzése ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében;
• hasznosítás: fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémtartalmának feldolgozása, beolvasztása, megmunkálása, átalakítása.

A fentiek értelmében a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzése, felvásárlása csak akkor minősül fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek, ha a feltételek együttesen teljesülnek:

• Magyarországon,
• fémkereskedelmi engedélyköteles anyag,
• hasznosítási célú felvásárlása.

Tehát a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokkal folytatott tevékenységek közül csak a felvásárláshoz szükséges fémkereskedelmi engedély. Vagyis az végez fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet, aki Magyarországon fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében szerez be hasznosítás[4] céljából.

A hasznosítási célnak nem szükséges közvetlenül a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag felvásárlójánál megvalósulnia.

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 1. § (1), valamint a 2. § (1) bekezdés 1., 2., 4. és 5. pontja alapján.

[2] A Fémtv. 2. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott cél.

[3] A Fémtv. 2. § (1) bekezdés 1., 2., 4. és 5. pontja alapján.

[4] A Fémtv. 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerint.

Az úgynevezett „érzékeny”, felismerésre alkalmas jellemzőjű fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok[1]:

Kivételt képeznek a gyártó gazdálkodó szervezeteknél gyártási hulladékként keletkező és általuk értékesített anyagok.

[1] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (2) bekezdése szerint a Korm. rendelet 1. melléklet 2., 7., 8., 10., 14., 17., 18., 20–23. és 28. pontja szerinti anyagok,

• Kizárólag írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedőnek, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet igazolásával.
• Előzetes bejelentés alapján a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolásával.

A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nyújtó szervezet a nála termelődött vagy általa begyűjtött úgynevezett „érzékeny”, felismerésre alkalmas jellemzőjű fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését írásbeli szerződés alapján, az általa kiállított igazolással értékesítheti, kizárólag az írásbeli szerződésben meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedőnek[1].

Az épületbontó, az ingatlantulajdonos, az egyéni vállalkozó, valamint a gazdálkodó szervezet az úgynevezett „érzékeny”, felismerésre alkalmas jellemzőjű fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot előzetes bejelentés alapján, a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolásával értékesítheti, kizárólag fémkereskedőnek[2].

A gyártó gazdálkodó szervezeteknél gyártási hulladékként keletkező, és általuk értékesített anyagok előzetes bejelentés és a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül értékesíthetők[3].

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 3. § (6) bekezdése szerint.

[2] A Fémtv. 3. § (2) és (7) bekezdése szerint.

[3] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint.

Ha a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező fémkereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás nem kohó vagy öntöde[1], akkor csak a NAV, mint fémkereskedelmi hatóság által kiadott érvényes fémkereskedelmi engedély birtokában vásárolhat fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot az országban[2]. A fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet – NAV_F01 – a NAV Kiemelt Adó és Vámigazgatóságához kell benyújtani.

[1] Vagyis rá A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 10. §-ában meghatározottak nem érvényesek.

[2] A tevékenység részletszabályait A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 28. §-a határozza meg.

Az „átmeneti vagy alkalmi jelleg” kifejezés alatt a Korm. rendelet szerinti fémkereskedelmi tevékenység végzésének a gyakorisága értendő[2].

A Korm. rendelet szerint[3] az, aki Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkezik és nem kohó vagy öntöde[4], továbbá nyereségért fémkereskedelmi tevékenységet végez Magyarországon, az határon átnyúló fémkereskedelmi tevékenységet folytató fémkereskedőnek számít.

A tevékenységet csak a NAV, mint fémkereskedelmi hatóság érvényes engedélyével lehet végezni[5]. A fémkereskedelmi engedély iránti kérelmet – NAV_F01 – a NAV Kiemelt Adó és Vámigazgatóságához kell benyújtani.

[1] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 2. pontja.

[2] A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény alapján.

[3] Korm. rendelet 2. § 2. és 3. pontja szerint.

[4] Azaz rá a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 10. §-ában meghatározottak nem érvényesek.

[5] A tevékenység részletszabályait A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 28. §-a határozza meg.

Igen.

A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag kizárólag fémkereskedelmi engedélyben meghatározott telephelyen raktározható, tárolható[1]. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fémkereskedelmi telephelyen kívül csak az alábbi két esetben tárolható:

• A szállítást, fuvarozást végző, fémkereskedőnek nem minősülő személy és a fémkereskedő közötti szerződés alapján, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag vasúti, vízi szállítási tevékenységhez kapcsolódik.
• A fémkereskedő a csökkent munkaképességűeket alkalmazó személlyel vagy a büntetés-végrehajtási szervvel kötött szerződése alapján, ha a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítása bérmunkában történik.

A fémkereskedelmi telephelyi engedéllyel rendelkező fémkereskedő[2] fémkereskedelmi engedélyköteles anyag telephelyen kívüli raktározását, tárolását kizárólag szerződéses jogviszony alapján végezheti.

A telephely fenntartása nélkül fémkereskedelmi tevékenységet folytató fémkereskedő[3] a tulajdonába került fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nem tárolhatja, még telephellyel rendelkező fémkereskedőnél sem.

[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 4. § (4) bekezdése szerint.

[2] A Fémtv. 4. § (4) bekezdése szerint.

[3] A Fémtv. 4. § (6) bekezdése szerint.

A napi adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát a Korm. rendelet 4. melléklete, a havi adatszolgáltatási kötelezettség adattartalmát a Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza[1].

A napi adatszolgáltatás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag jogszerű beszerzésének nyilvántartására szolgál. Ennek megfelelően a napi adatszolgáltatást a telephelyre be, illetve onnan kitárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyagról kell teljesíteni. Azaz a napi adatszolgáltatásban az adásvétel napján a telephelyre ténylegesen be, illetve a telephelyről ténylegesen kitárolt fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokat kell szerepeltetni, telephelyenként mért mennyiségben.

A havi zárás a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárgyhavi forgalmának nyilvántartására szolgál. Ha az aktuális készlet és a nyilvántartások között eltérés tapasztalható, úgy a fémkereskedő a havi zárás megfelelő növekedési és csökkenési jogcímén módosíthatja.

A bértárolással érintett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a „Fémkereskedelmi készletnyilvántartás havi zárás” elnevezésű NAV_F03 ÁNYK-nyomtatványon 206-os növekedési, illetve 306-os csökkenési jogcímen kell szerepeltetni.

[1] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 20. § (16) bekezdése szerint.