A NAV előtti meghatalmazói vagy meghatalmazotti státusz nem releváns a cégkaputárhelyhez tartozó jogosultságok beállításainál. A cégkaputárhelyen a jogosultság beállításait a cégkapumegbízott végzi el, aki nem feltétlenül azonos a NAV-nál nyilvántartott meghatalmazó (törvényes képviselő) vagy meghatalmazott személyével.
Ha az adózó és a meghatalmazott közösen döntenek arról, hogy a meghatalmazottnak is elérhetővé teszik az adózó cégkapuját, azaz hozzárendelik ahhoz, akkor a hozzárendelést az adózó cégkapumegbízottjának kell elvégeznie.
Ilyenkor az egyes ügyfelek cégkapujához hozzárendelés önmagában nem jelenti azt, hogy az adózó adóügyeiben eljárhat, ahhoz továbbra is szükséges a meghatalmazás és annak bejelentése a NAV-hoz (ha ezt korábban megtették, azt nem kell megismételni).
A bevallás cégkapuról történő beküldésekor nincs szükség együttes jóváhagyásra. A cégkapuról érkezett bevallást a cégkapu tulajdonosa jognyilatkozatának kell tekinteni külön jóváhagyás nélkül.
A gazdálkodó szervezetek Cégkapu használatára kötelezettek, így az e-papírt is Cégkapun keresztül küldhetik be.
Az Eüsztv. 14. § (4) bekezdése szerint a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül,
a) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató a küldemény ügyfél által történő átvételét igazolja vissza, az igazolásban feltüntetett időpontban,
b) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a megtagadásra vonatkozó igazolásban feltüntetett időpontban, vagy
c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.
Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 76. §-a szerint a biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 5 munkanapot kell biztosítani. Ha a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, és az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítésről – az első kézbesítési kísérletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – az 5. munkanap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap.
A Cégkapu-regisztrációkor kapott azonosítót jelenti, azaz a Cégkapu esetében egy számsort (az adószám első nyolc számjegye) /Hivatali Kapu esetében a rövid nevet. Ha többször szeretné az adózó használni ugyanazokat az azonosító adatokat a beküldésre, akkor jelölje be az „Azonosító adatok megjegyzése” jelölőnégyzetet. (A cégkapu felhasználói kézikönyvében olvasható róla információ).
Saját tárhely használata esetén nincs relevanciája annak, hogy a képviselt adózó Cégkapu, vagy KÜNY-tárhely használatára kötelezett, így nincs szükség a működési logika felülvizsgálatára sem. Ha a meghatalmazott az adózó tárhelyét használja, akkor ügyelnie kell arra, hogy az ÁNYK programban a megfelelő küldési módot válassza.
Az, hogy a kérdésben szereplő könyvelőt ügyfelei hozzárendelik-e saját cégkapujukhoz, vagy a kommunikáció továbbra is a könyvelő elérhetőségén1 keresztül történik, az az ügyfél saját döntése. Ha minden ügyfél cégkapujához hozzárendelik a könyvelőt, akkor a könyvelő, az elektronikus azonosítás után az ügyfelek cégkapuját külön-külön éri el. Tehát az egyes ügyfelek cégkapujához történő hozzárendelés önmagában nem jelenti azt, hogy az adózó adóügyeiben eljárhat, ahhoz továbbra is meghatalmazás kell, amit be kell jelenteni a NAV-hoz (ha ezt korábban megtették, azt nem kell megismételni).
Tapasztalatok szerint a meghatalmazáson alapuló képviselet esetén 2019. január 1. óta továbbra is az számít bevett gyakorlatnak, hogy a meghatalmazott a saját elektronikus tárhelyét használja a képviseltekre vonatkozó űrlapok benyújtásához. A kérdésben szereplő probléma ezért csak abban az esetben merülhet fel, ha a meghatalmazott és a képviselt együttes döntése alapján a meghatalmazott a képviselt cégkapuját használja, ebben az esetben külön-külön kell belépni.
- Ha egyéni vállalkozó a könyvelő, akkor a KÜNY-tárhelyén, ha könyvelő iroda alkalmazottja, akkor a könyvelőiroda cégkapuján keresztül.
Az EGYKE adatlap benyújtásának módja nem változik 2019-ben. Az EGYKE adatlap elektronikus benyújtásának módjáról a NAV honlapján található részletes információ „A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019” című dokumentumban.
Saját cégkapu használata esetén a dokumentum feltöltéshez és a bevallás beküldéshez szükséges az ügykezelőként való beállítás. A NAV-nál nyilvántartott állandó meghatalmazások, az EGYKE adatlapon megtett bejelentések a cégkapu-hozzáférést és a saját cégkapuról történő dokumentum beküldést nem befolyásolják. Az adózó saját döntése és belső ügye, hogy kinek biztosít hozzáférést a cégkapujához. Ha annak, akinek hozzáférést biztosít az adózó, de nem jogosult adóügyekben eljárni (például nem kapott meghatalmazást, vagy a képesítési követelményeknek nem felel meg), akkor kizárólag dokumentumokat küldhet és fogadhat.
Saját cégkapu használatakor a dokumentum feltöltéshez és a bevallás beküldéshez szükséges az ügykezelőként való beállítás. A NAV-nál nyilvántartott állandó meghatalmazások a cégkapu-hozzáférést nem befolyásolják.
Ha a kérdés szerinti meghatalmazott nem az adózó saját nagykorú foglalkoztatottja, és ha a meghatalmazott cégkapunyitásra kötelezett szervezethez köthető (a meghatalmazott számviteli, könyvviteli szolgáltatás nyújtására jogosult gazdasági társaság tagja/alkalmazottja), akkor a bevallások a meghatalmazotti cégkapuról is beküldhetőek. Ha a meghatalmazott egyéni vállalkozó, akkor a bevallások benyújthatóak a meghatalmazott KÜNY-tárhelyéről. Ezekben az esetekben nem kell az adózó cégkapujához őket hozzárendelni.
Az állandó képviseleti jogosultság NAV-hoz történő bejelentésével kapcsolatban nincs változás, a már bejelentett képviseleti jogosultságok nem szűnnek meg, azokat nem kell megújítani. A NAV-hoz beküldendő elektronikus űrlap (például bevallás) elektronikus benyújtásának módjáról a NAV honlapján található részletes információ „A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának módja, valamint a képviselet bejelentése 2019” című dokumentumban. Szintén a NAV honlapján megtalálható a Cégkapu használatával kapcsolatos valamennyi információ „A cégkapu nyitásra kötelezett adózók kapcsolattartása a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal 2019. január 1-jét követően” című dokumentumban.
Az elektronikus űrlapok befogadásával kapcsolatos eBEV nyugtát a benyújtón kívül valamennyi, az adott űrlap benyújtására jogosult képviselő is megkapja. Tehát arról, hogy a NAV befogadta vagy elutasította az űrlapot (bevallást), a cég is és a meghatalmazott is értesítést kap.
Ezen kívül a NAV a küldeményeit a képviselőnek küldi meg, ha képviselő szervezettel vagy egyéni vállalkozó képviselővel rendelkezik, kivéve, ha az ügyet nem az adózó saját maga kezdeményezte. Azaz a kérdés szerinti bevallással összefüggő hiánypótlás esetén, ha a bevallást a gazdálkodó szervezet adta be, akkor a hiánypótlás a cég cégkapujára érkezik. Hivatalból indult ügyben pedig az iratot (határozat, megbízólevél) a NAV, az adózó adott ügyben eljárni jogosult meghatalmazottjának kézbesíti. Az „értesítések” rendje tehát nem függ attól, hogy az ügyfél cégkapujához hozzárendelték-e a képviselőt vagy sem.
2019. január 1. óta a törvényes képviselő az általa képviselt gazdasági társaság adóügyeiben nem használhatja a KÜNY-tárhelyét. Ha a bevallást mégis a KÜNY tárhelyről küldte be a képviselő és a NAV befogadónyugtával igazolta a befogadást, akkor a beküldést a NAV kifejezett kérése alapján kell csak megismételni.