Igen.
A fémkereskedő a saját tulajdonát képező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a Korm. rendelet 7. melléklete szerinti adattartalmú írásbeli megállapodás alapján bérfeldolgozás céljából a fémkereskedőnek nem minősülő személynek[1] – kohó, öntöde – átadhatja[2].
[1] A Fémtv. 10. § (1) bekezdése szerinti.
[2] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. § (6) bekezdése, valamint a fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 10. § (1) bekezdés b) pontja szerint.
2023. január 1-től az igazolás[1] kizárólag egyszer, a visszaigazolás kiállításától számított 45 napon belül használható fel. A 45 nap elteltével a visszaigazolás hatályát veszti.
Az igazolás az értékesíteni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag egyszeri szállításához használható fel. Egyszeri szállítás alatt azt értjük, ha egy gépjárművel vagy egy gépjárműszerelvénnyel – vontatóval és pótkocsival – szállítanak. Tehát értékesítéskor[2] a szállító gépjárművek számának megfelelő számú bejelentést kell tenni.
Ha az értékesíteni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag elszállítása – méretéből vagy súlyából adódóan – több fuvarral valósul meg, úgy a szállításra használni kívánt gépjármű maximális teherbírása vagy a maximálisan vontatható össztömeg szerinti súly figyelembevételével kell a bejelentésben a mennyiségre vonatkozó adatot megadni.
Ha tehát az előzetesen bejelentett, felismerésre alkalmas jellemzőjű fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedőnek értékesítik, a legnagyobb tömeg, tengelysúly és méretnormák[3] figyelembevételével kell a fémhulladék elszállításához szükséges gépjármű vagy gépjárműszerelvény számát meghatározni.
[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 3. § (7b) bekezdésében meghatározottak szerinti.
[2] A Fémtv. 3. § (7) bekezdése szerinti.
[3] A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990-es KöHÉM-rendelet szabályozása szerinti.
Nem.
A fémkereskedelmi jogszabályok nyilvántartás-vezetési kötelezettséget nem írnak elő a hasznosítóknak. A hasznosító adminisztratív kötelezettségei az írásbeli megállapodásra és az adatszolgáltatásra vonatkoznak a következők szerint:
- A hasznosító fémkereskedőtől, illetve fémkereskedőnek nem minősülő személytől[1] a hulladékról szóló törvényben meghatározottak szerint mellékterméknek minősülő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hasznosítását kizárólag a Korm. rendelet 7. melléklete szerinti[2] adattartalmú írásbeli megállapodás alapján végezheti.
- A hasznosítónak a szállításokról[3] elektronikusan adatszolgáltatást kell teljesíteni a telephelye szerint illetékes NAV-nak, mint fémkereskedelmi hatóságnak a szállítmány megérkezése előtt legalább egy munkanappal. A hasznosító által teljesítendő adatszolgáltatás adattartalmát a Korm. rendelet 8. melléklete tartalmazza.
[1] A Fémtv. 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti.
[2] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet szerinti.
[3] Az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó.
Pénzügyi biztosítékként olyan garanciaszerződés fogadható el[1], amely
- az engedélyező vámszerv, mint kedvezményezett által kiadott határozatban előírt összegre szól és meghatározott határnapig érvényes;
- eredeti garanciaszerződés, amelyben a garanciát vállaló hitelintézet meghatározott[2] esetekben, a kedvezményezett igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – teljesít;
- a fizetési igény bejelentésére az engedélyező vámszervet kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg;
- visszavonhatatlan vagy kizárólag a kedvezményezett jóváhagyásával visszavonható.
Nem fogadható el[3] a garanciaszerződés, ha a garanciát vállaló hitelintézettel szemben kivételes intézkedésre[4] kerül sor.
A garanciaszerződés kötelező tartalmi elemeit a Korm. rendelet 9. § (5) bekezdése határozza meg.
[1] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9. § (3) bekezdése szerint.
[2] A Fémtv. 8. § (3) bekezdése szerinti esetekben.
[3] A Korm. rendelet 9. § (4) bekezdése szerint.
[4] A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerint.
A tevékenységi biztosíték összegének 25 százalékos csökkentését az a fémkereskedő kérheti, aki:
- a fémkereskedelmi tevékenységét fémkereskedelmi engedéllyel két éve folyamatosan végzi és ezen idő alatt vele szemben bírságot[1] végleges határozatban nem szabtak ki a mulasztás[2] miatt kiszabott bírság kivételével.
A tevékenységi biztosíték összegének 70, illetve 80 százalékos csökkentését az a fémkereskedő kérheti, akinek az előző évi bruttó bevétele havi átlagban:
- nem érte el a 25 millió forintot, de meghaladta a 10 millió forintot és fémkereskedelmi tevékenységét fémkereskedelmi engedéllyel két éve folyamatosan végzi, és ezen idő alatt vele szemben a Fémtv. szerinti bírságot végleges határozatban nem szabtak ki a mulasztás[3] miatt kiszabott bírság kivételével.
- nem érte el a 10 millió forintot és fémkereskedelmi tevékenységét fémkereskedelmi engedéllyel egy éve folyamatosan végzi, és ezen idő alatt vele szemben a Fémtv. szerinti bírságot végleges határozatban nem szabtak ki a mulasztás[4] miatt kiszabott bírság kivételével[5].
[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) szerinti.
[2]A Fémtv. 11/B. §-ának meghatározása szerinti.
[3] A Fémtv. 11/B. §-ának meghatározása szerinti.
[4] A Fémtv. 11/B. § a) pontjának meghatározása szerinti.
[5] A tevékenységi biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet 8. és 9. §-a határozza meg.