- Kizárólag írásbeli szerződés alapján, az abban meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedőnek, a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó igazolásával
- Előzetes bejelentés alapján a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolásával.
A közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó a nála termelődött vagy általa begyűjtött úgynevezett „érzékeny”, felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyag értékesítését írásbeli szerződés alapján, az általa kiállított igazolással[1] értékesítheti, kizárólag az írásbeli szerződésben meghatározott telephellyel rendelkező fémkereskedőnek,[2] vagy átadhatjakizárólag az írásbeli szerződésben meghatározott telephellyel rendelkező koncesszori fémkereskedőnek.[3]
Az igazolásnak tartalmaznia kell:
a) a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, illetve hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó megnevezését, azonosító adatait;
b) a fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő megnevezését, engedélyének számát;
c) az átadott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag megnevezését, vámtarifaszámának első négy számjegyét, mennyiségét (kg), megjelenési formáját (például: darabolt, egész);
d) amennyiben rendelkezésre áll, a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag egyedi azonosítást biztosító jelzését, számát;
e) az átadás helyét és időpontját;
f) mellékletként az átadott fémkereskedelmi engedélyköteles anyagról beazonosítható módon készített fényképfelvételt [4].
Ha a szerződésben meghatározott fémkereskedő, vagy koncesszori fémkereskedő több telephellyel is rendelkezik, az értékesítések, illetve átadások tekintetében érintett telephelyeit is kötelező feltüntetni.[5]
Az épületbontó, az ingatlantulajdonos, az egyéni vállalkozó, valamint a gazdálkodó szervezet az úgynevezett „érzékeny”, felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot előzetes bejelentés alapján, a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolásával értékesítheti, kizárólag fémkereskedőnek, vagy adhatja át koncesszori fémkereskedőnek.[6]
A gyártó gazdálkodó szervezeteknél gyártási hulladékként keletkező, és általuk értékesített anyagok előzetes bejelentés és a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolása nélkül értékesíthetők.[7]
[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 3. § (6) és (6a) bekezdései szerint.
[2] A Fémtv. 3. § (6) bekezdése szerint.
[3] A Fémtv. 3. § (6a) bekezdése szerint.
[4] A fémkereskedelmi tevékenységről szóló 443/2013. (XI. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 3. § (6) bekezdése szerint.
[5] A Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése szerint.
[6] A Fémtv. 3. § (2) és (7) bekezdése szerint.
[7] A Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint.
2023. január 1-től az igazolás [1] kizárólag egyszer, a visszaigazolás kiállításától számított 45 napon belül használható fel, ezután a visszaigazolás hatályát veszti.
Az igazolás az értékesíteni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag egyszeri szállításához használható fel. Egyszeri szállítás alatt azt értjük, ha egy gépjárművel vagy egy gépjárműszerelvénnyel – vontatóval és pótkocsival – szállítanak. Tehát értékesítéskor [2] a szállítást gépjárművenként kell bejelenteni.
Ha az értékesíteni kívánt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag elszállítása – méretéből vagy súlyából adódóan – több fuvarral valósul meg, a bejelentésben figyelembe kell venni a szállításra használni kívánt gépjármű maximális teherbírását, vagy a maximálisan vontatható össztömeg szerinti súlyt.
Ha tehát az előzetesen bejelentett, felismerésre alkalmas jellemzővel rendelkező fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot fémkereskedőnek értékesítik, a legnagyobb tömeg, tengelysúly és méretnormák [3] figyelembevételével kell a fémhulladék elszállításához szükséges gépjármű vagy gépjárműszerelvény számát meghatározni.
A fémkereskedő a visszaigazolásban meghatározott mennyiségű fémkereskedelmi engedélyköteles anyaghoz képest legfeljebb tíz százalékkal több (természetes személynél maximum 500 kg, míg gazdálkodó szervezeteknél maximum 2500 kg) anyagot (többletet) vehet át.[4]
Az átvett többletet a leadó köteles előzetes bejelenteni. Az átvett többlethez kapcsolódó visszaigazolás megérkezéséig a fémkereskedő a többlettel fémkereskedelmi tevékenységet nem végezhet.[5]
[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 3. § (7b) bekezdésében meghatározottak szerinti.
[2] A Fémtv. 3. § (7) bekezdése szerinti.
[3] A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990-es KöHÉM-rendelet szabályozása szerinti.
[4] A Fémtv. 3. § (8a.) bekezdése szerinti.
[2] A Fémtv. 3. § (8b.) bekezdése szerinti.
Igen.
A kiszabott bírság összege kivételes méltánylást érdemlő esetben hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.[1]
Nem lehet a bírságot mérsékelni[2], ha:
- a jogsértő személy e törvény rendelkezéseinek megsértése miatt korábban végleges döntéssel bírságot kapott,
- a jogsértő személy fémkereskedelmi engedély nélkül folytatott fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet, vagy
- a jogsértésre bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésével került sor.
[1] A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.) 11/C. § (1) bekezdése szerint.
[2] A Fémtv. 11/C. § (2) bekezdése szerint.