A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (továbbiakban Büat.) 10. § (1) bekezdésében előírt üvegházhatású gázkibocsátás csökkentési kötelezettség teljesítésével összefüggésben a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet (továbbiakban: NFM rendelet) lehetővé teszi az üzemanyag-forgalmazó számára a termelésoldali kibocsátáscsökkentések beszámítását a Büat. 9. § (2) bekezdése szerinti jelentése során.
Az NFM rendelet 5. melléklet I. rész 4.4.1. alpontja tartalmazza a termelésoldali kibocsátáscsökkentés számszerűsítésének és bejelentésének jogosultsági feltételeit, illetve a 4.4.2. alpontja ismerteti a számításra vonatkozó rendelkezéseket, amely szerint a valamely országban bekövetkezett termelésoldali kibocsátáscsökkentések bármely forgalmazó által forgalmazott bármely nyersanyagforrásból előállított motorhajtóanyag üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentéseként beszámíthatók. A termelésoldali kibocsátáscsökkentés vásár-lási konstrukció megfelel az NFM rendelet 5. melléklet I. rész 4.4.1.2. alpontjában előírtaknak.
A termelésoldali kibocsátáscsökkentések felhasználásának időpontja szempontjából az NFM rendelet 5. melléklet I. rész 4.4.1.3. alpontjában foglaltakat kell alkalmazni, amely szerint kizárólag 2011. január 1. után indult projektek esetében számíthatók be. Tekintettel arra, hogy egyéb időbeli korlátozást nem tartalmaz az NFM rendelet 5. melléklet I. rész 4.4. alpontja, ezért a 2011. január 1. után indult projektek alapján jóváírandó termelés-oldali kibocsátáscsökkentések részletekben több év viszonylatában is felhasználhatóak.
A termelésoldali kibocsátáscsökkentés mennyiség részbeni átadása szempontjából szintén az NFM rendelet 5. melléklet I. rész 4.4.1.2. alpontjának az előzőekben ismertetett rendelkezését kell figyelembe venni, amely értelmében a termelésoldali kibocsátáscsökkentéseket bármely forgalmazó beszámíthatja, így az átadásának nincsen akadálya.
A motorhajtóanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-intenzitása forgalmazók általi kiszámításának és jelentésének módszerét az NFM rendelet 5. melléklete meghatározza. Az NFM rendelet 5. melléklet II. rész 1. pontjában szerepel, hogy a fosszilis motorhajtóanyagok termelésoldali kibocsátáscsökkentésével összefüggésben mely adatokat kell a forgalmazónak jelentenie ahhoz, hogy a termelésoldali kibocsátáscsökkentések a jelentéstételi és számítási módszer célkitűzéseinek megfeleljenek.
Az NFM rendelet 5. melléklet II. rész 1.8. pontja előírja, hogy amennyiben a projekt olaj-kitermeléssel kapcsolatos, az oldat átlagos gáz-olaj arányát (GOR) a korábbi évek és a jelentés-tételi év vonatkozásában, a tárolórétegbeli nyomást, a mélységet és a kút kőolaj-kitermelési sebességét a jelentésben szerepeltetni kell. Az említett adatokat tehát a jelentés megtételéhez rendszeresített, az ”Üzemanyag-forgalmazók jelentése (a forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energia-termékből származó üvegházhatású gázkibocsátásról)” elnevezésű NAV_UHG01 elektronikus nyomtatványon is szükséges szerepeltetni.
A Jöt. 29.§ (4) bekezdése határozza meg a jövedéki engedélyes kereskedő részére, hogy a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező eseményekről, valamint a napi zárókészletéről – telephelyenként és összesítve – folyamatosan elektronikus nyilvántartást köteles vezetni, melynek adattartalmát a Vhr. 2. melléklete határozza meg.
A nyilvántartás vezetését szabályozó Jöt. és Vhr. kivételt vagy kedvezményt nem biztosít a jövedéki engedélyes vonatkozásában, ezért az engedélyesnek az elektronikus nyilvántartásában minden, a Vhr. 2. mellékletében szereplő adatot fel kell tüntetnie függetlenül attól, hogy a tevékenység jellegéből vagy termékek jellemzőiből eredően az adott rovat szükséges-e vagy sem, az kitöltésre kerül-e a későbbiekben vagy sem.
Ezen kötelezettség teljesítése alól egyetlen kivételt határoz meg a Jöt., mely esetben az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy kenőolaj importálását vagy másik tagállamból behozatalát kizárólag saját felhasználás céljából végzi.
A jelentés alkalmazásában „származás” a nyersanyagnak a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet 5. melléklet II. rész 6. pontjában szereplő kereskedelmi neve, de kizárólag azon esetekben, ahol a forgalmazó rendelkezik a szükséges információkkal. Amennyiben az EU-ból történik a beszerzés, a terméket 68 – EU_origin tétel alatt lehet felvenni a 7. rovatba. Amennyiben harmadik országból származó része is van, abban az esetben azt külön sorba szükséges felvenni, az adott származásnak megfelelően.
A rovatba a magyar származású terméket 68 – EU_origin tétel alatt lehet felvenni.
A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet 5. melléklet II. rész 2. pontja ismerteti a motorhajtóanyagok származásával kapcsolatos jelentéstételi előírásokat, azonban erre az esetre nem tartalmaz külön rendelkezést. Megfelelő gyakorlatot jelentene, ha a FIFO-elv alapján a szerepeltetné az értékesített motorhajtóanyagok származását, és részletes, folyamatos kimutatás hiányában a teljes készletből motorikus célra kiadott termékek tárgyévi arányának megfelelően történne a származás jelentése.
A NAV_UHG01 nyomtatvány felépítése, rovatai és adattartalma az Európai Bizottság számára az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által rendelkezésre bocsátott ReportNet jelentésnek (Art 7aFQD template Supplier v3.3.xlsx file, amely elérhető a http://cdr.eionet.europa.eu/help/fqd oldalon) és az NFM rendelet 6. mellékletében meghatározott mintának megfelelően kerültek kialakításra. A Reportnet jelentésben és a NAV_UHG01 nyomtatványon egyaránt a TE6 - Cseppfolyósított propán-bután gáz megjelölés alá – összevontan – kell besorolni azokat a Propán-, Bután-, illetve Etilén, propilén, butilén és butadién termékeket is, amelyek a vámtarifában külön KN-kódon (271112; 271113; 271114) szerepelnek ugyan, azonban összetevőit képezik a szakmai szabályok szerinti üzemanyag célra felhasználható LPG-nek.
Más tagállamban működő kisüzemi sörfőzdétől adófelfüggesztéssel fogadott sör esetében a kedvezményes adómérték igénybevételének feltétele, hogy a szállításról kiállított e-TKO „17. l Eredetmegjelölés” rovatban az alábbi szöveg szerepeljen: „Tanúsítom, hogy a leírt terméket független kisüzemi sörfőzde főzte.”, továbbá a „17. n Gyártó mérete” rovatban fel kell tüntetni a kisüzemi sörfőzde által az előző évben előállított sör mennyiségét. [a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 684/2009/EK rendelet 1. táblázat] A fentieken kívül más igazolás, nyilatkozat nem szükséges a kedvezményes adómérték alkalmazásához.
A tagállami kisüzemi sörfőzdére vonatkozó nyilatkozatokat az állami adó- és vámhatóság az Európai Unió tagállamaiban működő Jövedéki Kapcsolattartó Irodáktól kért adatok alapján ellenőrzi. A valótlan adatok alapján igénybevett kedvezményes adómérték jogkövetkezményt von maga után. [Jöt. 100. § (1) bekezdés]
A 92/83/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagállami kisüzemi sörfőzdétől fogadott sört a tároló adóraktár engedélyes 046-kóddal bevételezheti a nyilvántartásába, és szabadfogalomba bocsátáskor alkalmazhatja kisüzemi sörfőzdére vonatkozó, Jöt. 125. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményes adómértéket
A Jöt. 3. § (3) bekezdés 17. pontban meghatározott kisüzemi sörfőzdére vonatkozó kedvezményes adómértéket kell alkalmazni más tagállam kisüzemi sörfőzdéjéből behozott sör esetében is. [az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv (továbbiakban: 92/83/EGK irányelv) 4. cikk (3) bekezdése]
A kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítése során a versenyüzemanyag figyelembe vételével összefüggésben a közúti és vasúti közlekedéstől eltérően felhasznált üzemanyagok a bioüzemanyag-részarány teljesítése szempontjából nem tartoznak a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Büat.) hatálya alá, ezért a Büat. 6. § (2) szerinti jelentésben (NAV_BIO01) sem kell szerepeltetni azokat.
A NAV_BIO01 jelentésben a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének kiszámításánál csak meghatározott közlekedési ágakban és meghatározott energiaforrásból származó felhasználásokat lehet beszámítani. A közlekedés végső energiafogyasztásán belül a számítási képletben nevezőként, vagyis a közlekedésben felhasznált energia teljes mennyiségének kiszámításához kizárólag a közúti és vasúti közlekedésben felhasznált motorbenzin, dízelgázolaj, bioüzemanyag és villamos energia számítandó be, beleértve a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok előállítására használt villamos energiát is.
Tekintettel arra, hogy a versenyüzemanyagnak a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésben történő beszámításával kapcsolatban a fentiekkel, illetve az üzemanyag-forgalmazóknak a Büat. 9. § (2) bekezdése szerinti jelentésével (NAV_UHG01) kapcsolatos szabályok kapcsolódnak egymáshoz, azokat együttesen kell figyelembe venni.
A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet (továbbiakban: NFM rendelet) 1. §-a meghatározza, hogy a rendeletben előírt jelentéstételi követelményeket a közúti gépjárművek, a nem közúti mozgó gépek, a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, a belvízi hajók és a kedvtelési célú vízi járművek motorhajtóanyagaira vonatkozóan kell alkalmazni.Tekintettel arra, hogy az autóversenyzés – mint sportág – speciális jellege miatt kívül esik a közúti közlekedés keretein, illetve az ott felhasznált motorhajtóanyagot az NFM rendelet 1. §-ában szereplő felsorolás sem tartalmazza, ezért az üzemanyag-forgalmazóknak a forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó üvegházhatású gázkibocsátásról szóló jelentésében (NAV_UHG01) a versenyüzemanyagokat nem indokolt szerepeltetni.
A nem fenntarthatóan előállított bioüzemanyagnak a NAV_UHG01 jelentés 2. sz. Pótlapján a „Bioüzemanyag megfelel a fenntarthatósági követelményeknek” rovatban a „nem” értéket kell kiválasztani, amelyhez kapcsolódóan az „ÜHG intenzitás (gCO2eq/MJ)” rovatban a fosszilis motorhajtóanyag ÜHG intenzitását adja a nyomtatvány.
A bioüzemanyagokat minden esetben a 2. számú Pótlapon szükséges feltüntetni, függetlenül attól, hogy fenntarthatónak vagy nem fenntarthatónak minősül, a kitöltési különbség csak az „ÜHG intenzitás (g CO2eq/MJ)” rovatban szereplő értékben jelentkezik.
A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet 3. § (1)–(6) bekezdéseiben foglaltak meghatározzák a bioüzemanyagok fenntartható módon történő előállításának követelményeit, amelyeknek ha nem felel meg a forgalomba hozott bioüzemanyag, abban az esetben nem minősül fenntarthatóan előállítottnak.
A motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet (továbbiakban: NFM rendelet) 5. melléklet I. rész 4.3.2 pontja a fosszilis motorhajtóanyagok és bioüzemanyagok egyidejű feldolgozására vonatkozik, amely lényegében finomítói eljárási tevékenység. Amennyiben az üzemanyag-előállítási eljárás kombinálva egy vagy több egyéb termékkel, társtermékkel együtt állítja elő azt az üzemanyagot, amelynek vonatkozásában a kibocsátást számítják, akkor az ÜHG kibocsátást meg kell osztani az üzemanyag vagy annak köztes terméke és a társtermékek között, azok energiatartalmának arányában. Ebben az esetben a forgalmazott, a fenntarthatósági kritériumoknak meg nem felelő bioüzemanyag-mennyiség fosszilis motorhajtóanyagnak számít.
Az NFM rendelet 5. melléklet I. rész 4.5.2. pontja a bioüzemanyagok üvegházhatásúgáz-intenzitására vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amely szerint a fenntarthatósági kritériumoknak meg nem felelő bioüzemanyagok üvegházhatásúgáz-intenzitása megegyezik a megfelelő, hagyományos kőolajból vagy földgázból származó fosszilis motorhajtó-anyagokéval.
A Vhr. 7. melléklet 5. pont szerint csak a szabadforgalomba bocsátás vagy a feladás időpontjának kell az elszámolási időszakba esnie, az előállítás lehet korábbi is, így ez esetben a kitárolás szerinti időszakban elszámolható a ténylegesen keletkezett elismert mennyiségű hiány.