A kisadózó egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartást vezet, amiben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon köteles nyilvántartani és rögzíteni minden olyan adatot, ami az adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
A bevételi nyilvántartás vezetésével összefüggő kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a kisadózó egyéni vállalkozó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi és ezen dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.
A bizonylatot, a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.
Mivel a kataalany az Áfa tv. értelmében gazdasági tevékenységet végez, és ezáltal áfaalanynak is minősül, az Áfa tv. számlázásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia. Ebből az következik, hogy alapvetően számla kibocsátására kötelezett, mely alól bizonyos esetekben, bizonyos feltételek, illetve egyéb bizonylat (például nyugta) kibocsátása mellett mentesülhet.
Az Áfa tv. rendelkezései alapján ugyanis az adóalany az általa és tőle eltérő más személy, szervezet részére teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére köteles számlakibocsátásról gondoskodni. Emellett az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet; vagy részére az előzőktől eltérő személy, szervezet előleget fizet, és az előleg összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, illetőleg az előleget fizető kéri a számla kibocsátását. Emellett bizonyos esetekben a belföldön kívül, a Közösség területén, illetve harmadik államban teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról is számlát kell kibocsátani.
Az adóalany több esetben mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól, ilyen például, ha a termék, szolgáltatás nem adóalany és nem is jogi személy beszerzője, igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítés időpontjáig maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, feltéve, hogy az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. Távértékesítés esetén viszont az adóalany akkor mentesülhet a számlakibocsátási kötelezettség alól, ha az egyablakos (OSS) rendszerben adózik.
Az említett esetekben az adóalany számla helyett nyugta kibocsátására kötelezett, mely kötelezettségének pedig adott esetben csak pénztárgép használatával tehet eleget. Ugyanakkor nyugta helyett az adóalany számla kibocsátásáról is gondoskodhat. Ebben az esetben mentesül a külön jogszabályban előírt gépi kiállítású (vagyis pénztárgéppel történő) nyugtakibocsátási kötelezettség alól.
Nem. Az új Kata tv. már nem tartalmaz ilyen előírást, így a kataalany szeptember 1-jétől az általa teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsátott nyugtán vagy számlán nem köteles feltüntetni azt, hogy „Kisadózó”.
Az új tételes adót alkalmazó egyéni vállalkozónak az adóévet követő év február 25-éig kell nyilatkoznia az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről a 22KATA nyomtatványon. A nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
Ha az új kata szerint adózó egyéni vállalkozónak nem kell 40 százalékos mértékű különadót fizetnie, akkor nem kell bevallást benyújtania, elegendő a bevételi nyilatkozat.
Az adóévet követő év február 25-éig a 22KATA nyomtatványon.
Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, akkor a bevételi nyilatkozatot, vagy a 40 százalékos mértékű különadóról a bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.