Ha a gazdálkodó szervezet fizetésképtelenné válik, vagy fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe kerül és kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) szemben van tartozása, akkor indokolt fizetési kedvezmény iránti kérelmet benyújtania.
Ha a gazdálkodó szervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet a csődvédelmet kérnie.
A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje a fizetésképtelenséget, és tovább tudjon működni, ugyanakkor a hitelezőinek is méltányosabb helyzetet biztosítson ahhoz képest, mintha felszámolási eljárásra kerülne sor.
Ennek érdekében a cég legfőbb szerve, például taggyűlése elhatározhatja a csődeljárás megindítását. Ennek esetében a csődeljárás elrendelése iránti kérelem benyújtásával már úgynevezett ideiglenes moratórium, azaz fizetési haladék illeti meg. Ha pedig a bíróság elrendeli a csődeljárást, akkor legalább 120 napra fizetési haladék illeti meg, ami a továbbiakban 365 napra is meghosszabbítható. A fizetési haladék lényege, hogy ez idő alatt a céggel szemben, átmenetileg nem lehet végrehajtást folytatni vagy végrehajtást indítani, és a cég a követelések kifizetése és azok jogkövetkezménye alól is mentesül.
Fontos azonban, hogy a fizetési haladék nem öncélú, ennek ideje alatt az adós cégnek meg kell tudnia egyezni hitelezőivel. Ehhez egy kibontakozási terv és egyezségi javaslat kidolgozására van szükség. Ezek szólnak arról, hogy a fizetési nehézségéből hogyan kíván a cég kilábalni és milyen feltételeket kínál a hitelezőinek.
Lényeges, hogy a fizetési haladék bizonyos kifizetések alól nem mentesít. Ezeket akkor is teljesíteni kell, ha egyébként a cég megkapta a fizetési haladékot. A NAV viszonylatában ilyen a kifizetett munkabéreket terhelő adó és járulék, valamint az általános forgalmi adó, jövedéki adó és a termékdíj.
A fizetési haladékkal nem érintett, a NAV által végrehajtás alá vont tartozásokra végrehajtási eljárás felfüggesztése iránti kérelem terjeszthető elő. Ezt megalapozó és méltányolható körülmény a koronavírus terjedése miatt kihirdetett veszélyhelyzet miatti fizetési nehézség.
A csődeljárás megindítása kapcsán mérlegelni kell ugyanakkor, hogy ha a hitelezők és az adós cég között nem jön létre egyezség, azaz ha az eljárás sikertelen, a bíróság kötelezően elrendeli a cég felszámolását.
A felszámolási eljárásban is létrejöhet egyezség, feltéve, hogy a hitelezők elfogadják az adós fizetési ajánlatát.
A fentiekkel kapcsolatos részletesebb tudnivalókat a Csődtörvény tartalmazza: