Igen, a szankciók előtt behozott áruk szabad forgalomba bocsáthatók, felhasználhatók, ehhez azonban a vám-árunyilatkozaton a megfelelő igazoláskódot – a mentesség jogszerű igénybevételéhez – fel kell tüntetni.
Ha az áru szerepel a szankciós rendeletekben, akkor a szankciók hatályba lépése előtti elindítása ellenére is alkalmazni kell a tilalmakat. A behozatali vámeljárást akkor lehet elvégezni, ha a szankciós rendeletekben szereplő mentesítési szabályok erre lehetőséget adnak.
Ha az árut be lehet hozni, akkor a meglévő engedélyek alkalmazhatók.
Nem szankcionálható a gazdálkodó, mivel az áruátengedés a szankciók hatályba lépése előtt megtörtént.
Ezek a szankciós rendelkezések az áru behozatalát tiltják az EU-ba. Ezért ha a rendelkezések meghozatala előtt már aktív feldolgozás alá vonták az árut, akkor nincs probléma, minden ugyanúgy történik, mint normál esetben.
Vagy kéri meghosszabbítani a vámeljárás lezárására nyitva álló határidőt, vagy pedig az újrakiviteltől eltérő más módon zárja le az aktív feldolgozást az UVK 215. cikkének megfelelően. Illetve az újrakivitel történhet a szankciókkal sújtott országoktól eltérő harmadik országba.
A passzív feldolgozás vámeljárás esetén nincs visszahozatali kötelezettség. Következésképpen elszámolni se kell a feldolgozásra kiszállított áruval.
Ideiglenes kivitel vámeljárás nem létezik. Következésképpen visszahozatali kötelezettség sincs.
Igen, mert ez is ideiglenes behozatalnak minősül, azonban ennek teljes időtartama a 2 évet nem haladhatja meg az UVK 251. cikke szerint.
A vámhatóságnak jelezni kell a problémát, illetve kérni a vám-árunyilatkozat módosítását. Ugyanakkor az UVK 15. cikk (2) bekezdése alapján az objektív felelősség a nyilatkozattevőt terheli, mivel a vámeljárásban a vámhatóság nem azonosított olyan kockázatot, amely szükségessé tette volna az elfogadott vám-árunyilatkozat megerősítését, így ellenőrzés nélkül fogadta el azt.
Az importtilalmak nem tartalmaznak ilyen megkötést, következésképpen azokat alkalmazni kell ezekre is. A szankció a küldeményben lévő árura vonatkozik, nem pedig a szállítás módjára.
A konténer a 8609 vtsz alá tartozik. Jelenleg csak a vas- és acéltermékek behozatala tiltott az EU területére, ha azok Oroszországból származnak vagy onnan exportálták. Így az orosz tulajdonú (származású) konténer behozható, ha más származású vagy feladású terméket tartalmaz. Ha egyéb orosz származású vagy feladású terméket tartalmaz, akkor annak behozatala a jelenleg hatályos szankciós rendeletek alapján nem tilalmazott.
A térti áruval nem kell elszámolni. A kivitel után 3 év van a visszahozatallal kapcsolatos vámmentesség igénybevételéhez, amely határidő különleges körülmények esetén túlléphető.
Lásd: 5. válasz. (UVK 215. cikke szerint más módon zárja le.)
Áruátengedést követő ellenőrzésnél, ha az ellenőrzést végző igazgatóság az UVK 15. cikke alapján felszólítja az ellenőrzött gazdálkodót/vámügynököt/szállítmányozót okmány, adat, információ nyújtására, akkor azt – fő szabály szerint – teljesíteni kell. Ha erre nem kerül sor, az eljáró igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A kért adatok általános helyettesíthetőségére egzakt szabály nincs.
A Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) által adott írásbeli tájékoztatás vagy szakvélemény a behozatali és/vagy kiviteli irányú eljárásoknál benyújtható, mely segítheti a vámeljárások végrehajtását. A gazdálkodók számára javasolt a BFKH előzetes megkeresése az ügyletre vonatkozó szerződéskötés, illetve a szállítások előtt.