A teljes kérdés: Nemzeti Dohányboltot üzemeltetünk, minden vámhatósági engedéllyel rendelkezünk, a dohány termékek tekintetében, illetve az egyéb forgalmazható termékek tekintetében. Az önkormányzat igazgatási osztályának vezetője mégis megtagadta a vásárlók könyvének hitelesítését, azzal az indokkal, hogy mivel dohány termékeken kívül mást is forgalmazunk, bejelentési kötelezettségünk van az önkormányzat felé . Elmondtam neki, hogy a vámhatóság tájékoztatása szerint nem kell külön bejelenteni az önkormányzatnak a Nemzeti Dohányboltok üzemeltetését, még akkor sem, ha egyéb, Nemzeti Dohányboltban forgalmazható terméket is árusítunk.
Tudomásunk szerint ( a vámhatóság tájékoztatása szerint ),ha a vámhatóság felé az előírt nyomtatványon teljesített bejelentési kötelezettségünknek eleget tettünk, rendelkezünk a vámhatóság engedélyével, nem kell külön bejelentenünk az önkormányzat felé. A vámhatóság értesíti az engedéllyel rendelkező (egyéb termékek forgalmazása tekintetében is ) Nemzeti Dohányboltok területi elhelyezkedése szerinti önkormányzatok jegyzőjét.
Erről igazoló levelet is kellene kapnunk, de ezt a mai napig még nem kaptuk meg, feltételezem még nem kerültünk sorra.
Véleményünk szerint, amennyiben a jogszabályokat helyesen értelmeztünk, úgy mi semmilyen mulasztást nem követtünk el és az önkormányzat jog- ellenesen tagadta meg a vásárlók könyvének hitelesítését.
Szeretném állásfoglalásukat kérni, hogy van bejelentési kötelezettségünk az önkormányzat felé, akkor ha más (a Nemzeti Dohányboltban forgalmazható ) terméket is árusítunk , vagy helyesen értelmeztük a vámhatóság tájékoztatását a fent leírtak szerint ?
VÁLASZ:
A dohánytermékek értékesítése, valamint a Nemzeti Dohányboltban forgalmazható egyéb termékek bejelentése kapcsán a fentiek szerint folytatott gyakorlat a jogszabályi előírásoknak teljes mértékben megfelel, így mulasztás nem történt. Ahogy az a beadványában is szerepel, dohányboltban a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Fdvtv.) meghatározott egyéb termék forgalmazására vámhatósági engedély birtokában akkor van lehetősége a dohánytermék-kiskereskedőknek, ha ezt a vámhatósághoz bejelentik. A bejelentést a vámhatóság a vámhatósági engedély kiadását követően megküldi az illetékes önkormányzat részére. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet 11. §-a alapján a vámhatóság a bejelentést megküldi a dohánybolt fekvése szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező település jegyzője részére. A vámhatóság a bejelentés tudomásul vételéről és a jegyző részére történő továbbításról a kérelmezőt értesítőlevélben tájékoztatja. Tehát az egyéb termékek értékesítésére jogosító igazolásnak minősül a bejelentést befogadó vámhatóság által visszaküldött értesítőlevél.
A vásárlók könyve a fentiektől független kérdéskör, arra vonatkozó rendelkezéseket az Fdvtv. nem tartalmaz, így az ellenőrzése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe. A vásárlók könyvének rendelkezésre állását a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. a koncessziós szerződésben írta elő, ezért javaslom a kérdés megválaszolása céljából a Zrt.-t megkeresni.
A teljes kérdés: Én trafikban dolgozok és szeretnék minden szabályt betartani, de vannak olyan kérdések, amik felmerültek bennem, de választ sehol nem kaptam rá! A Nemzeti Fogyasztó Védelemnél is próbálkoztam, de ők sem tudtak magyarázatot adni rá. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő akkor, ha egy szülő 1-2 éves gyerekkel érkezik? Őt hogy tudom kiszolgálni? Azt tudom, hogy 18 éven aluli nem léphet be a trafikba, azt is tudom, hogy nem szolgálhatok ki 18 éven felülit sem addig, amíg 18 éven aluli tartózkodik bent. De ebben az esetben senki nem tud elfogadható magyarázatot adni! Esetleg kivihetem neki a trafik elé? De arról sem tudtak felvilágosítást adni! Gondolom, közterületen nem lehet cigit árulni...!
VÁLASZ:
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 18 éven aluliakra vonatkozó előírásai (és azok ellenőrzése) fogyasztóvédelmi rendelkezések, nem tartoznak Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe. A kérdés megválaszolása céljából javasolt a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot ismételten megkeresni.
Amennyiben a dohánytermék értékesítésére elkülönített helyen kerül sor, úgy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI.7.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.7. pontjában foglaltak alapján lehetőség van arra, hogy egy pénztárgépben történjen a dohánytermék értékesítésének rögzítése az egyéb termékekével az üzlethelyiség más részében. A dohánytermék fizikai átadására azonban ebben az esetben is kizárólag az elkülönített helyen kerülhet sor.
A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet átmeneti rendelkezései lehetővé teszik, hogy a pénztárgép használatára kötelezett adóalany elektronikus naplóval rendelkező, hagyományos pénztárgépét 2013. december 31-ig jogszerűen üzemeltesse. 2014. január 1-jétől azonban kizárólag online kapcsolatra képes, új típusú pénztárgép üzemeltethető.
A dohányboltban forgalmazható, dohányterméken kívüli egyéb termékek (többek között a dohányterméket kiegészítő termékek) értékesítésére nem csak dohányboltban van lehetőség, azok természetesen más üzletben is forgalmazhatók.
A kérdés folytatása: ... Szeretnénk segítséget kérni Önöktől, hogy társaságunk a sérült dohánytermékek megsemmisítését, esetleges tárolását hogyan oldja meg, hogy az megfeleljen az előírásoknak. Tovább kérdésként merült fel, hogy társaságunk korábbi dohányértékesítési engedélye automatikusan érvényét veszti-e, vagy azt egységenként szükséges-e bejelenteni az Önök hatóságának az értékesítés megszüntetését követően.
VÁLASZ:
A hatályos jogszabályi rendelkezések a kérdésben foglaltak szerint készleten maradt dohánytermékek további sorsát nem rendezik. A dohánytermék-nagykereskedők a sérült csomagolású termékek visszavásárlására nem kötelezettek, azonban tekintettel arra, hogy megsemmisítési és adó-visszaigénylési jogosultságuk ezen gazdálkodóknak van, javasolt egyéb feltételek mellett, más konstrukcióban – esetleg ingyenes visszavétellel – megállapodni ezen termékek visszaszállításában is. Amennyiben az előbbiekre nincs mód, úgy – tekintettel arra, hogy a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) ezen termékek esetében kizárólag az értékesítést tiltja, a birtoklást nem – a hatósági ellenőrzések megkönnyítése és a jogkövető magatartás megállapításának lehetővé tétele érdekében javasoljuk, hogy az el nem adott dohánygyártmány készleteket vegyék leltárba és fizikálisan is különítsék el a forgalomképes egyéb termékektől. Ez különösen fontos azért, mert jogsértés megállapítása esetén, a korábban működési engedéllyel rendelkező, dohánytermék értékesítésére már nem jogosult kiskereskedőt az eljáró vámhatóság az Fdvtv. 22. § (3) bekezdése szerinti, 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújthatja.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 1. §-ának 2013. július 1-jei módosulásával a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység kikerült a törvény hatály alól. A dohánytermék értékesítése tekintetében a Kertv. szerinti működési engedély automatikusan érvényét veszti, bejelentést nem kell tenni.
A nyitvatartási idő módosítása esetén, arról – mint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény, vagy körülmény változásáról – a vámhatóságot tizenöt napon belül értesíteni kell. A változás bejelentés történhet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapjáról letöltött kérelem formanyomtatvány alkalmazásával, amely benyújtható elektronikusan, postai úton illetve személyesen az engedélyt kiadó vám- és pénzügyőri igazgatóság felé. Ha nem elektronikus úton teszi meg a bejelentést, a formanyomtatvány alkalmazása nem kötelező, azonban a bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés gördülékeny végrehajtása és a hiánypótlások elkerülése érdekében célszerű azt alkalmazni.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 10. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a kérdésben foglalt esetben a dohánytermékek kiskereskedelmére vonatkozó jogosultságot az állam a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., vagy a Zrt. által erre külön feljogosított személy útján gyakorolja az új, eredményes pályázat alapján megkötendő koncessziós szerződés aláírásáig. Az előzőek szerinti kijelölés nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, ezért javasolt annak lehetősége kapcsán a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-t megkeresni.
Az önkormányzat engedélyt nem adhat, így Nemzeti Dohányboltot nem lehet nyitni koncessziós szerződés és vámhatósági engedély vagy kijelölés hiányában.
Igen, a 2013. július 1-jét megelőzően kiállított vámhatósági engedély birtokában a dohányboltot 2013. május 1-jét követően 2013. június 30-ig a kereskedelmi tevékenységre vonatkozó általános szabályok szerint lehet üzemeltetni (a dohánybolt előzetes üzemeltetése). A dohánybolt előzetes üzemeltetésének megkezdésére azt követően kerülhet sor, hogy e szándékát a vámhatóság felé bejelenti.
Előzetes üzemeltetés keretében a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 3. § 8. pontjában felsorolt termékek – tehát mind a dohánytermékek, mind az egyéb termékek –forgalmazhatók, amennyiben a bejelentést ennek megfelelően, külön formanyomtatványon tette meg. Az egyéb termékek értékesítésének bejelentésére vonatkozó formanyomtatvány nem azonos az előzetes üzemeltetési szándék bejelentésével, az utóbbihoz külön nyomtatvány nincs.
A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése értelmében mentesül az adóalany a nyugtaadási kötelezettség pénztárgép útján történő teljesítése alól a pénztárgép meghibásodása, áramszünet, a pénztárgép bevonása, eltulajdonítása, megsemmisülése, elvesztése esetén, feltéve, hogy nincs olyan más pénzátvételi hely, ahol a fizetések lebonyolítása aránytalan nehézség nélkül megoldható lenne.
Ugyanezen szakasz (6) bekezdése alapján a fenti események bekövetkeztétől a bevételt bizonylatolni kell a nyugtakibocsátási kötelezettség pénztárgéppel történő teljesítése feltételeinek helyreálltáig, amikor is a pénztárgépben első tételként a bizonylatolt bevételt kell rögzíteni, külön megjelöléssel vagy az erről utólag egy összegben készült gépi nyugtán történő feljegyzéssel, a bizonylat megőrzése mellett.
Bizonylatolási kötelezettségének nyomdai úton előállított (kézi) nyugta, vagy számla kibocsátásával tehet eleget.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) és a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet szerint a Vásárlók könyvével kapcsolatos ellenőrzések nem tartoznak Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe. A kérdés megválaszolása céljából javasolt az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot megkeresni.
Az online pénztárgép alkalmas a valutában történő fizetés kezelésére. A vonatkozó részletszabályokat a pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet mellékletei tartalmazzák.
Természetesen a Nemzeti Dohányboltban is ki lehet egyenlíteni az értékesített termék ellenértékét külföldi fizetőeszközben, melynek átvételéhez valutaváltói képzettség nem szükséges.
A dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyesek listáját a vámhatóság 2013. július 1-jétől teszi közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes oldalán a Főlap/Trafiktörvény/Közérdekű információk/Vámhatósági engedéllyel rendelkező nemzeti dohányboltok listája menüpont alatt az egyes törvényeknek a közigazgatási hatósági eljárásokkal, az egyes közhiteles hatósági nyilvántartásokkal összefüggő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2013. évi LXXXIV. törvény alapján. A törvény az adatfrissítés gyakoriságára vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz, a lista az abban bekövetkező változásokat követő napon kerül frissítésre.
A kérdés folytatása: ... A dohánykereskedelmi cégek viszont tőlünk is kérnek valamiféle engedélyt/igazolást, de igazából Ők sem tudják, hogy pontosan mit és ki adja ezt ki.
Ezzel kapcsolatban kérem szíves tájékoztatásukat, mely hivatalhoz kell fordulnunk ebből az ügyből kifolyólag?
VÁLASZ:
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) 1. § (3) bekezdése értelmében a törvény hatálya a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítésre nem terjed ki. 2013. július 1-jével úgy módosult a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 1. §-a, hogy a Kertv. rendelkezéseit a külön törvényben meghatározott dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenységre nem kell alkalmazni. A büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kiskereskedelmi értékesítés tehát nem tekinthető az előzőek szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi engedélyköteles tevékenységnek.
A fentiek figyelembe vételével a büntetés-végrehajtási intézetekben folytatott dohánygyártmányok kiskereskedelmére a Kertv. kereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó általános feltételei vonatkoznak, miszerint [Kertv. 3. § (1)] aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, annak elegendő erre irányuló szándékát csupán a kereskedelmi hatóságnak, vagyis az illetékes önkormányzat jegyzőjének bejelenteni. A kereskedelmi hatóság a kereskedelmi tevékenység folytatására jogosító igazolást fog a bejelentést követően kiállítani, egyben tájékoztatja erről az illetékes vámhatóságot is.
VÁLASZ:
Azok a kiskereskedők, akik működési engedélyük birtokában 2013. július 1-jét megelőzően dohánytermékek értékesítésére jogosultak voltak, a meglévő dohánytermék-készletük értékesítését legfeljebb 2013. július 1-jét követő 15 napig, azaz 2013. július 16-a 24:00 óráig folytathatják, azonban 2013. július 1-jét követően dohányterméket a dohánytermék-nagykereskedőktől már nem vásárolhatnak. Az értékesítésre nyitva álló 15 napos határidő számításánál első napként az Fdvtv. 2. §-ának 2013. július 1-jei hatálybelépést követő napot, vagyis 2013. július 2-át kell számítani.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Fdvtv.) rendelkezései értelmében a dohánytermék-nagykereskedő köteles az általa értékesített és a fentiek miatt a kiskereskedőknél megmaradt – sértetlen csomagolású – dohánytermékeket a kiskereskedő kérelmére 30 napon belül azon az áron visszavásárolni, amelyen a dohánytermék a kiskereskedő részére értékesítésre került.
Tekintettel arra, hogy a vámhatósági engedéllyel nem rendelkezők 2013. július 16-ig jogosultak a készletükön lévő dohánytermékek értékesítésére, így a 30 napos határidő legkorábban e határnaptól számítható.
A szeszesitalok értékesítésére vonatkozó szabályokban nem történik változás, a dohánygyártmányok értékesítését azonban a 2013. július 1-i időpontot megelőzően szükséges működési engedély már nem teszi lehetővé.
A 1315/2013. (VI. 12.) Korm. határozat módosította a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal online adatkapcsolatra képes pénztárgépek bevezetésének ütemezéséről szóló 1059/2013. (II. 13.) Korm. határozatot. A módosított kormányhatározat értelmében az elektronikus naplóval nem rendelkező hagyományos pénztárgépek 2013. augusztus 31-ig való használatát az állami adóhatóság nem szankcionálja.
A fentiek alapján, amennyiben a nemzeti dohányboltot üzemeltető adóalany rendelkezik már pénztárgéppel, és az elektronikus naplóval nem rendelkezik, úgy azt tovább használhatja 2013. augusztus 31-ig (amennyiben elektronikus naplóval rendelkezik a pénztárgép, az 2013. december 31-ig használható). Vagyis a meglévő pénztárgéppel megnyitható a nemzeti dohánybolt.
Amennyiben a nemzeti dohányboltot üzemeltető adóalany nem rendelkezik pénztárgéppel és 2013. július 1-jéig nem tud online pénztárgépet venni (mert addig nem kerülnek forgalomba ilyen berendezések), úgy a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján 2013. június 30-át követően az alábbi lehetőségek közül választhat:
-
vásárol – akár használtan is – egy elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. augusztus 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre
-
bérel egy elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. augusztus 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre
-
vásárol egy elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. december 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre
-
bérel egy elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépet és azt – legkésőbb 2013. december 31-ig – lecseréli egy online pénztárgépre
Fontos kiemelni, hogy amennyiben az adóalany a fenti lehetőségek közül a pénztárgép vásárlása mellett dönt, úgy annak online pénztárgépre történő lecserélése esetén maximum 5 pénztárgép lecseréléséhez pénztárgépenként 50 ezer forintos állami támogatásban részesülhet, amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei is adottak. Bérlés esetén ez a lehetőség nem áll fenn.
Szintén ki kell emelni, hogy minden adóalany a saját, illetve üzlete igényeihez illeszkedő megoldást és pénztárgépet válasszon, mind az átmeneti, mind pedig az online pénztárgép tekintetében.
Az online pénztárgépek forgalmazásának feltétele, hogy a forgalmazó rendelkezzen a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által kiadott forgalmazási engedéllyel. Csak az MKEH engedélyével rendelkező pénztárgép tekinthető online pénztárgépnek.
Az engedélyezett online pénztárgép típusokról – a forgalmazási engedélyek kiadását követően – az MKEH honlapján az alábbi linkre kattintva tájékozódhat. http://mkeh.gov.hu/sajto?page=details&oldal=1&news_id=600&parentID=778
A nemzeti dohányboltok online adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése tekintetében ajánljuk szíves figyelmébe a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményét, amely az alábbi linkre kattintva megtekinthető.
http://nemzetidohany.hu/assets/789.pdf
A közleményben foglaltak értelmében a jogosult/koncessziót gyakorló nem követ el szerződésszegést, ha 2013. július 1-jétől még nem rendelkezik online pénztárgéppel.