Válasz:
A feltett kérdés annak ellenére, hogy dohányboltra vonatkozik, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (továbbiakban: NFH) hatáskörébe tartozik, figyelemmel a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény rendelkezéseire. Ezért a kérdés kapcsán javasoljuk a hatáskörrel rendelkező NFH megkeresését.
Amennyiben a dohánybolt jelenlegi nyitva tartásán szükséges változtatni, akkor a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (7) bekezdése alapján ezt a tényt be kell jelenteni az engedélyt kiadó megyei vám- és pénzügyőri igazgatósághoz, a vámhatóság internetes oldalán található DK01 nyomtatvány segítségével.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 3. § (8) j) pontja értelmében dohányboltban rágógumi, valamint mentolos cukorka és lapocska is forgalmazható.
A fent utalt jogszabályi rendelkezés alapján a rágógumi bármilyen, a cukorka és a lapocska kizárólag mentolos ízesítésben forgalmazható. Ezen túl a Dohánytörvény további kritériumot nem fogalmaz meg, nem rendelkezik arról, hogy pontosan mit ért mentolos cukorka és lapocska alatt, így az általános, köznapi értelmezés alapján e kategóriába sorolható termékek forgalmazására van lehetőség.
Amennyiben a dohányboltban forgalmazható termékek körét bővíteni kívánja, úgy azt a vámhatósághoz be kell jelenteni. A bejelentést elektronikus úton, postai úton, illetve személyesen írásban előterjesztett, a vámhatóság által e célra rendszeresített formanyomtatványon (DK02-es nyomtatvány) lehet megtenni. Az egyéb termék bejelentés nyomtatványt a vámhatóság módosította és az internetes honlapján az Adó/Jövedéki Adó/Trafiktörvény menüpont alatt közzétette, az alábbi léink segítségével elérheti.
A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1. számú melléklet 1.3. b) pontja értelmében lehetőség van arra, hogy az árukészletét vagy annak egy részét ne közvetlenül a dohányboltban raktározza. A tárolás helyszínére vonatkozó további szabályokat a jogszabály nem határoz meg, így az arra szolgáló helyet képezheti akár a dohánytermék-kiskereskedő székhelye is.
A dohánybolt árukészletének tárolására, szállítására vonatkozóan sem a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, sem a Korm. rendelet nem tartalmaz további rendelkezéseket. Ezért amennyiben az érintett termék jövedéki termék (jelen esetben sör), arra a jövedéki adótörvény és annak végrehajtási rendelete irányadók.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 110. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a nem jövedéki engedélyes kereskedő köteles a beszerzett, az értékesített és a készleten lévő jövedéki termék eredetét, származását hitelt érdemlően igazolni, ami érvényes a dohánybolton kívül raktározott, tárolt és szállított jövedéki termék esetében is.
Amennyiben az árukészlet tárolása eltérő helyen történik a telephelytől (dohánybolttól), akkor az áru szállítása során indokolt szállítólevél kiállítása, amelynek egy-egy példányát a raktározási helyen és a telephelyen célszerű tartani.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) 136. § (3) bekezdése szerint a nem jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki termékét az egyik üzletéből a másik üzletébe – amennyiben az üzletek tulajdonosa ugyanaz – áttárolhatja, és az áttárolt terméket a Jöt. 106. § (5) bekezdése szerinti szállítólevéllel szállíthatja.
Ha a két üzlet tulajdonosa különbözik, akkor viszont a Jöt. csak azokban a kivételes esetekben teszi lehetővé a dohányboltok jövedéki termékeinek (többek között dohánygyártmányainak) egymás közötti áruátadását, értékesítését, apportálását, ha az nem rendszeresen történik. Erre vonatkozóan a PM rendelet 135. §-ában foglalt szabályok az irányadók.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) csak azokban a kivételes esetekben teremti meg a dohányboltok jövedéki termékeinek (többek között dohánygyártmányainak) egymás közötti áruátadását, értékesítését, apportálását, ha az nem rendszeresen történik.
Erre vonatkozóan a Jöt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 8/2004. (III. 10.) PM rendelet 135. §-ában foglalt szabályok az irányadók. Így a kérdésében foglalt áruátadás csak akkor lehetséges, ha a dohánybolt engedélyese
1. egy vagy több üzletét másik engedélyesnek az üzlet jövedéki termékkészletének átadásával (értékesítésével) együtt üzemeltetésre (bérletbe) adja, vagy
2. a jövedéki termékek forgalmazását megszünteti és a megszüntetéskor készleten lévő jövedéki termékét másik engedélyesnek értékesíti, vagy
3. - amennyiben gazdasági társaságot alapít – jövedéki árukészletét a társaságba apportálja, az általa alapított társaságnak eladja,
továbbá, amennyiben a dohánybolt engedélyese másik engedélyessel egyesül (összeolvad, beolvad), és ennek keretében a jövedéki árukészlet a másik engedélyes tulajdonába kerül.
A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint a jövedéki termékkészlet átadás-átvételéről részletes kimutatást (leltárt) és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyhez csatolni kell az átadásra kerülő termékkészlet származását hitelt érdemlően igazoló bizonylat másolatát. Az átvevőnél a jövedéki termék eredetének igazolására a termékértékesítésnek minősülő esetekben a számla, egyéb esetekben az átadott jövedéki termékeket részletező kimutatás, valamint az átadás-átvételről felvett jegyzőkönyv szolgál.
A Dohánytörvény 3. § 8. pontja határozza meg, hogy mely termékek forgalmazhatók dohányboltban. Mivel a jogszabály a rágógumit nem nevesíti, így annak forgalmazása semmilyen formában – így automatán keresztül – sem lehetséges.
A Dohánytörvény egyedül a dohányboltban forgalmazható termékek körét határozza meg, amely a rágógumit nem nevesíti, így annak forgalmazása semmilyen formában sem lehetséges. Ugyanakkor a dohánybolton kívül történő értékesítés feltételeit, valamint az értékesíthető termékek körét a Dohánytörvény nem részletezi, az a kereskedelmi hatóság (vagyis a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének) hatáskörébe tartozik.
A kérdés folytatása:... A fenti jogszabályhely nem ad egyértelmű eligazítást arra a kérdésre, hogy kihelyezhető-e zárt csomagolású (bontatlan zárjegyes) dohánytermék a pultra bemutatási céllal.
VÁLASZ:
A dohányboltban bemutatási céllal bontatlan, adójegyes termék a pulton, a pultvonal felett (!) (például a pultba üveglap alá is csak akkor, ha a pultvonal felett van abból a fajtából elhelyezve) elhelyezhető, ez a megjelenítési mód a Dohánytörvény 15. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést teljesíti.
Ugyanakkor a Dohánytörvény 24/B. §-a szerint egy termék vagy termékcsoport dohányboltban történő megjelenítése akkor térhet el egy másik termék vagy termékcsoport megjelenítésétől, ha a kedvezőbb helyzet fennállását az árrés mértéke vagy a koncessziós szerződés rendelkezései indokolják. Amennyiben a termékre kapott árrés mértéke vagy a koncessziós szerződés nem indokolja, úgy kihelyezés jogsértő
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény annyit határoz meg kötelezően, hogy a dohánybolt olyan módon legyen kialakítva, hogy az üzlethelyiség külső felületére tekintve dohánytermék ne legyen látható, csak az üzlethelyiségbe belépve. A törvény szerint a dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon kell, hogy történjen, amely kritériumnak a trafikos bármilyen módon eleget tehet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről semmi akadálya nincs annak, hogy a dohánybolt ajtaja nyitva legyen, ha a bolt szellőztetése csak így oldható meg és a dohánytermékekre való belátást a szalagfüggöny megakadályozza. Mivel a jogszabály célja, hogy a dohánytermék értékesítése a fiatalkorúak elől elzárt módon történjen, ami – a törvény értelmében – fogyasztóvédelmi rendelkezés, ezért javasolt a fogyasztóvédelmi hatósággal is egyeztetni e kérdésben.
A határoló terület fogalmát, annak méretére, távolságára, jellemzőire vonatkozó pontos kritériumokat sem a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény, sem a végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak. A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet 2.6 pontja a határoló terület kapcsán kizárólag annyit határoz meg, hogy nem létesíthető dohánybolt „a 2.5. pontban meghatározott építményhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem, ha az egyébként az építménytől fizikailag elkülönül”, valamint „az építmény rendeltetésszerű használatához biztosított gépjármű elhelyezésére szolgáló területen (parkolóban), ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is”, ezen túlmenően „ezen területből bármely célból vagy jogcímen leválasztott (kialakított) területen”.
A parkolásra szolgáló terület járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalai, határoló területei, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített terület alatt álláspontom szerint azon útvonal értendő, amely a fentebb nevesített építmény megközelítést funkcionálisan szolgálja, így például a parkolóból az üzletbe történő bejutást, továbbá azon fás, füves terület, amely a parkoló valamint a gyalogos közlekedési útvonal elválasztását, vagy a parkolónak és a gyalogos közlekedési útvonalnak más területektől történő elválasztását szolgálja.
A határoló terület meghatározásához az építmény építési dokumentációiban szereplő adatok szolgálnak tájékoztatásul. Minden vitás esetben építésügyi szakhatóság, vagy szakértő adhat felvilágosítást.
Annak megítélése, hogy a dohánybolt elhelyezkedése a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendeletet 1. sz. mellékletében foglaltaknak megfelel-e, az engedélyező vám- és pénzügyőri igazgatóság hatásköre.
Dohányboltban kizárólag a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (Dohánytörvény) 3. § 8. pontjában meghatározott termékek forgalmazhatók, egyéb termék forgalmazására – akár ellenérték fejében, akár ellenérték nélkül – nincs lehetőség. A forgalmazás ténye független az ellenérték mértékétől, így a dohányboltban nem forgalmazható termékek promóciós céllal sem adhatók át a vásárlók részére. Az öngyújtó, mint dohányterméket kiegészítő termék a Dohánytörvény 3. § 8. b) pontja szerint forgalmazható dohányboltban, ugyanakkor a jogszabály a rágógumit nem nevesíti, így annak forgalmazása nem lehetséges. Tehát a promóciós öngyújtó csomag csak a nemzeti dohányboltokon kívül eső üzletkörben forgalmazható.
A Dohánytörvény 3. § 8. pontja tételesen meghatározza azon termékek körét, amelyek dohányboltban forgalmazhatók. Tekintettel arra, hogy a Dohánytörvény nem rendelkezik arról, hogy pontosan mit ért ásványvíz és üdítőital alatt, így az általános, köznapi értelmezés alapján a szörp is beletartozik ebbe a kategóriába, így álláspontom szerint dohányboltban történő forgalmazásának nincs akadálya abban az esetben, ha ezt a vámhatósághoz bejelenti.
A bejelentéshez szükséges elektronikus nyomtatvány a vámhatóság internetes oldalán elérhető. A bejelentés elektronikus, illetve postai úton, vagy személyesen nyújtható be az engedélyt kiadó megyei vám- és pénzügyőri igazgatósághoz. A bejelentés történhet az engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg, az engedélyezési eljárás folytatása alatt, vagy az engedély kiadását követően is.
Az engedélyben meghatározott helyszíntől eltérő dohányboltban vagy elkülönített helyen csak a módosított engedély kézhezvételének napjától lehet − a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység végzését engedélyező, módosított hatósági döntés közlésére és jogerőre emelkedésére a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (3) bekezdésére is figyelemmel − dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatni.
A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezési eljárás egyes szabályairól szóló 181/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet rendelkezései értelmében a kérelmező az engedély-módosításra irányuló kérelemben megjelölt helyszínen a módosított engedély közléséig jogosult folytatni dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: Dohánytörvény) 3. § 7. pontja értelmében fogyasztónak minősül minden természetes személy, függetlenül attól, hogy saját, vagy más nevében jár el, illetve más természetes, vagy jogi személyt, vagy jogi személyiség nélküli szervezetet képvisel.
A Dohánytörvény 16. § (6) bekezdése értelmében a dohánytermék-kiskereskedő köteles a dohánytermék értékesítését megtagadni abban az esetben is, ha annak gyanúja merül fel, hogy a nem fiatalkorú fogyasztó a dohányterméket fiatalkorú részére történő továbbadás céljából kívánja megvásárolni.
A Dohánytörvény rendelkezéseire figyelemmel a dohánytermék dohánytermék-kiskereskedőtől, képviselő útján történő kiskereskedelemi megvásárlása, és elszállítása a képviselt személy részére jogszerűnek minősülhet, amennyiben megfelel a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 110/B. § (1) bekezdése értelmében cigarettapapír-lap, cigarettapapír-hüvely, illetve dohánylevél-töltő Magyarországon kizárólag a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. §-ában meghatározott dohányboltban, elkülönített helyen, mozgóboltban értékesíthető. Ezért „kisboltban” a jelenlegi szabályok értelmében erre nincs lehetőség.
A Jöt. 128/H. § (6) bekezdése értelmében „a Jöt. 110/B. § (1) bekezdése szerinti termékek forgalmazását végző személy tevékenységét 2014. január 15-ig végezhette a 110/B. § (1) bekezdésétől eltérően.”
A többi, dohányzást kiegészítő „kellék” - pl. öngyújtó - kiskereskedelmével kapcsolatban a vonatkozó törvényi előírások nem szabnak meg feltételt, azokra továbbra is az általános kereskedelmi előírások vonatkoznak.
A készleten lévő „megmaradt és már kiárulhatatlan készlet” vonatkozásában az érintett jogszabályok rendelkezést nem tartalmaznak. Ugyanakkor felhívom a figyelmét, hogy ha a készleten maradt termékeket továbbértékesíti, a Jöt. 115. § (6a) bekezdése alapján jövedéki bírság szabható ki, amelynek mértéke a jogellenesen értékesített cigarettapapír-hüvely, illetve cigarettapapír-lap minden darabja (lapja) után 500 forint, a dohánylevél-töltő minden darabja után 15 ezer forint.