A) SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
- Milyen formában végezhető mezőgazdasági őstermelői tevékenység?
Mezőgazdasági őstermelői tevékenység
- önállóan, mezőgazdasági őstermelőként,
- őstermelők családi gazdaságának tagjaként végezhető.
Ezen kívül mezőgazdasági, erdőgazdasági, és kiegészítő tevékenység családi mezőgazdasági társaság keretein belül is folytatható, a családi mezőgazdasági társaság tagjának tevékenysége azonban nem számít őstermelői tevékenységnek.
- Ki számít mezőgazdasági őstermelőnek adózási szempontból?
A mezőgazdasági őstermelő és az őstermelők családi gazdaságának tagja számít őstermelőnek.[1]
Mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki
- a 16. életévét betöltötte,
- a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban szerepel és
- saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.[2]
Az őstermelők családi gazdasága
- önálló jogalanyisággal és a tagok vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,
- legalább két, egymással hozzátartozói láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség,
- amelyben a mezőgazdasági őstermelők az őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.[3]
Az őstermelőt és az őstermelők családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba.[4]
- Mi számít őstermelői tevékenységnek?
Őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett tevékenységek összessége.
Az őstermelői tevékenység körébe tartozik:
- a mező-, és erdőgazdasági tevékenység, továbbá
- a kiegészítő őstermelői tevékenység.
Mező-, erdőgazdasági tevékenység: a Földforgalmi tv-ben[1] meghatározott mező-, erdőgazdasági tevékenység, továbbá az e tevékenységből származó termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik, és nem haladja meg a Csgtv. végrehajtására kiadott rendeletben[5] meghatározott mennyiséget.
Kiegészítő őstermelői tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása mező-, erdőgazdasági tevékenységből származó termékfeldolgozás kivételével, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mennyiséget, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá mező- és erdőgazdasági szolgáltatás.[2]
A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha meghaladja, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és mezőgazdasági őstermelőként nem folytatható kiegészítő őstermelői tevékenység[6].
Az őstermelői nyilvántartást vezető NAK feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy mely tevékenységek számítanak őstermelői tevékenységnek.
- A termékfeldolgozás mikor számít őstermelői tevékenységnek?
A termékfeldolgozás teljes egészében mező-, erdőgazdasági tevékenységnek és nem kiegészítő őstermelői tevékenységnek tekintendő, ha a termékfeldolgozás a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával történik és nem haladja meg a kistermelői rendeletben meghatározott mennyiséget.
Az ezeknek a feltételeknek megfelelő termékfeldolgozásból származó bevételre nem kell alkalmazni a kiegészítő őstermelői tevékenységre vonatkozó, a 3. kérdésnél írt bevételi korlátot.
- Hogyan adózik a kiegészítő őstermelői tevékenység bevétele, ha az meghaladja az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét?
Ha a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele (több kiegészítő őstermelői tevékenységnél együttesen számítva) meghaladja a teljes őstermelői tevékenység éves bevételének negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.[7]
A bevételi értékhatár átlépése nem jár az őstermelői jogállás elvesztésével, ezért például a bevételi arány átlépését követően az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításakor alkalmazhatók az őstermelőkre vonatkozó költség-elszámolási szabályok.
- Őstermelői bevételnek számít-e, ha az őstermelő egy olyan gépet értékesít, amit az őstermelői tevékenységéhez használ?
Nem, az őstermelői tevékenységhez használt, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel ingó vagyontárgy átruházásából származó bevételnek számít. E bevételből az őstermelő az igazolt költségeket akkor vonhatja le, ha azokat az őstermelői tevékenységéből származó bevételével szemben költségként nem számolta el (ideértve az értékcsökkenési leírást is).[8]
Ha az őstermelő egy gépet, felszerelést az őstermelői tevékenységéhez használ, akkor azt kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközként nyilvántartásba kell vennie.[9]
- Őstermelői bevételnek számít-e, ha az őstermelő eladja azt a termőföldet, amin gazdálkodik?
Nem.
A termőföld nem számít kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek, nem szerepelhet a tárgyi eszközök nyilvántartásában.[10]
Emiatt a termőföld értékesítéséből származó bevétel nem kezelhető őstermelői bevételként, arra az ingatlanértékesítésből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.[11]
- A bérhizlalás, bérnevelés őstermelői tevékenységnek számít-e?
Igen.
A mező- és erdőgazdasági tevékenység őstermelői tevékenység, és mivel az állattartás is a mező- és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozik, ezért a bérhizlalás, bérnevelés is őstermelői tevékenységnek tekintendő.
A mezőgazdasági őstermelőnek a saját gazdaságában kell a tevékenységét végeznie azzal, hogy bérhizlalás és bérnevelés esetén az őstermelőnek nem kell rendelkeznie a termelés eredménye felhasználásának jogával.[12]
- A támogatásokat őstermelői bevételnek kell tekinteni?
Nem.
Mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó bevételnek az őstermelői nyilvántartásban szereplő tevékenységből származó bevétel számít.[13]
Nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke meghaladja – több kiegészítő őstermelői tevékenység esetében együttesen számítva – az őstermelői tevékenységből származó éves bevétel negyedét. Ha a kiegészítő őstermelői tevékenység, tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Nem kell bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított – támogatás összegét.[14] Az őstermelők ezen a támogatásait tehát sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.
- Meddig adómentes az őstermelői bevétel?
A mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 600 800 forintot).[15]
Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.
- A mezőgazdasági őstermelő milyen módszerekkel állapíthatja meg a jövedelmét?
Háromféle módszer közül lehet választani:
- átalányadózás
- tételes költségelszámolás
- 10 százalékos költséghányad alkalmazása.
- Hogyan lehet 2024-re átalányadózást választani?
A jövedelemszámítás szempontjából az őstermelő átalányadózónak minősül, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 32 016 000 forintot nem haladja meg.[16]
Ha az őstermelő a jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, akkor erről nyilatkoznia kell.
Ha az őstermelő szja-bevallás benyújtására kötelezett, akkor 2024. május 21-éig a 23SZJA-bevallásban nyilatkozhat arról, hogy 2024-re nem választ átalányadózást. Ha pedig az őstermelőnek nem kell 2023-ra szja-bevallást benyújtani, akkor a bevallási határidőig teheti meg ezt a nyilatkozatot a ’T101-nyomtatványon.[17]
A nyilatkozatot évente meg kell ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást alkalmazni. Ha azonban az őstermelő 2023-ban átalányadózást alkalmaz és ezen a 2024-es évben sem kíván változtatni, akkor erről nem kell külön nyilatkoznia.
- Hogyan kell kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet?
A mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.[18]
Az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves minimálbér felét, azaz 1 600 800 forintot meg nem haladó része.[19] Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét, azaz 16 008 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.
- Vannak-e speciális szabályok a méhészeti tevékenységet végzőkre?
A mezőgazdasági őstermelő által előállított méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér felét, azaz 1 600 800 forintot meg nem haladó jövedelem adómentes.
Ha a mezőgazdasági őstermelő méhészeti tevékenységet is végez és átalányadózást alkalmaz, akkor a méhészekre vonatkozó adómentes szabályt és az átalányadózókra vonatkozó, a 9. pontban említett adómentes szabályt együttesen alkalmazhatja.
Az átalányadózó méhészeti tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.
- Kell-e szja-bevallást benyújtania 2024. május 21-ig annak az őstermelőnek, akinek az éves őstermelői bevétele 1 000 000 forint volt 2023-ban?
Ha az éves őstermelői bevétel nem haladta meg 2023-ban az éves minimálbér felét, azaz 1 392 000 forintot, akkor az őstermelőnek az őstermelői bevételből nem kell jövedelmet megállapítania és ezt a bevételét nem kell bevallania.[3]
- Az őstermelők családi gazdaságának tagjai hogyan állapítják meg a jövedelmüket?
Az őstermelők családi gazdasága tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni.
A tagok az őstermelői tevékenységből származó jövedelem megállapításakor a 11. pontban írt módszerek között választhatnak.
Az alkalmazandó adózási módot – valamennyi tagról – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be a NAV-hoz. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak külön-külön kell eleget tenniük az adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.
Átalányadózást az őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 128 064 000 forintot.
Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján nem egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg.
Ha pedig a tagok egyenlő arányban részesednek a nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok számával történő elosztásával állapítja meg.
A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított bizonylat egyenértékű. A gépjármű használatával összefüggő költségeket a családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban a tagok közül csak annak a költségét – a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, számlák alapján –, aki egyébként jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.
- Hogyan lehet igazolni a felvásárlónak azt, hogy a magánszemély őstermelő?
- január 1-jét követően a NAK nem állít ki mezőgazdasági őstermelői igazolványt. A NAK
- a mezőgazdasági őstermelőknek FELIR-azonosítót és tevékenységi azonosítót állapít meg,
- az őstermelők családi gazdaságának pedig az őstermelői nyilvántartás tartalmazza az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási számát.
Az őstermelői státusz a mezőgazdasági igazgatási szerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhető közhiteles őstermelői nyilvántartásból kérdezhető le:
https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso.
A felvásárlónak ezeket az azonosító számokat kell feltüntetnie a havi adó- és járulékbevallásban, ha mezőgazdasági őstermelőnek juttat bevételt, és a magánszemély legkésőbb a kifizetéskor igazolja e jogállását.
- Van-e valamilyen értékhatár, ami alatt nem kell vezetni bevételi nyilvántartást, vagy egyéb nyilvántartást?
Az Szja tv. 5. számú melléklete alapján a mezőgazdasági őstermelőnek alapnyilvántartást kell vezetnie, és ez a kötelezettsége független az általa megszerzett bevétel nagyságától. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás és az értékesítési betétlap.
Ha a mezőgazdasági őstermelő
- átalányadózást alkalmaz, nem tételes költségelszámolást választ,
- az áfa levonására nem jogosult vagy e jogát nem érvényesíti, és
- a helyi iparűzési adó alapját egyszerűsítve határozza meg,
akkor az alapnyilvántartás-vezetési kötelezettségét bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti. A bevételi nyilvántartás vezetésére jogosult őstermelő úgy is dönthet, hogy ezt az adókötelezettségét az értékesítési betétlap vezetésével teljesíti.
B) JÁRULÉK
- Mikor számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő?
A mezőgazdasági őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve biztosított, kivéve, ha
- őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja,
- egyéb jogcímen biztosított, például, ha munkaviszonyban áll, de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított,
- saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötteakkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel.[25]
- A biztosított őstermelőnél mi a járulék alapja?
A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. [26]
Az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, 2023. évben elért – támogatások nélküli – bevétele nem haladta meg a 2023. adóév éves minimálbérének az ötszörösét (vagyis 13 920 000 forintot), 2024-ben az őstermelői tevékenységből származó, 2023. évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ekkor a havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának egytizenketted része.
Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.
A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson.
C) SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
- A biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
A mezőgazdasági őstermelőnek a tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó jövedelme, de havonta legalább a minimálbér után kell 13 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Ha az őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege után köteles megfizetni.
Annak a járulékfizetésre kötelezett őstermelőnek, akinek az őstermelői tevékenységből származó bevétele nem haladja meg az adóévben az éves minimálbér felét, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja havonta a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ha az átalányadózó biztosított őstermelőnek az e tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét, akkor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivéve, ha a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ilyenkor az adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
- A nem biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
A járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem.
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie az őstermelőnek, ha
- az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele nem haladja meg az adóévben az éves minimálbér felét, vagy
- ha átalányadózást alkalmaz és az őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér ötszörösét.
- Az őstermelőnek év közben vagy év végén kell megfizetnie és bevallania a szociális hozzájárulási adót?
A biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér vagy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg alapján negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie. Ez vonatkozik az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelőre is.
A minimálbér alapján adófizetésre kötelezett őstermelő a tárgyévben először arra a negyedévre fizet adóelőleget, amelyben az őstermelői tevékenységből származó – támogatások nélküli – adóévi bevétele
- a nem átalányadózó mezőgazdasági őstermelő esetében az éves minimálbér felét;
- az átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelő esetében az éves minimálbér ötszörösét
meghaladja.
Az éves szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetést visszaigényelni.
A járulékfizetésre nem kötelezett őstermelő szociális hozzájárulásiadó-előleget nem fizet. Az adó éves összegét a személyijövedelemadó-bevallásában, a bevallási határidőig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.
[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 18. pontja.
[2] A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) 3. § (2) bekezdése.
[3] Csgtv. 6. § (1) bekezdés.
[4] Az őstermelők nyilvántartásba vétele során a Csgtv. 19. §-ában foglalt átmeneti rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.
[5] A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. (XI. 15.) AM rendelet (kistermelői rendelet).
[6] Csgtv. 3. § (4) bekezdés.
[7] Szja tv. 3. § 85. pontja.
[8] Szja tv. 58. § (12) bekezdése
[9] Szja tv. 5. számú melléklet II. fejezet 3. pontja.
[10] Szja tv. 3. számú melléklet felvezető szövege.
[11] Szja tv. 2. számú melléklet I. fejezet 2. pontja.
[12] Csgtv. 2. § g) és h) pontjai, Földforgalmi tv. 5. § 18. pontja.
[13] Szja tv. 3. § 85. pont.
[14] Szja tv. 7. § (3) bekezdés.
[15] Szja tv. 23. §
[16] Az Szja tv. 3. § 84. pontja alapján az éves minimálbér az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese.
[17] Szja tv. 8. számú melléklet 1. pont.
[18] Szja tv. 53. § (1) bekezdés e) pont.
[19] Szja tv. 1. számú melléklet 4. 26 pont.
[25] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés h) pontja, Tbj. 4. § 11. pontja.
[26]Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, 2024-ben 266 800 forint.
[1] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 5. § 17. pontja.
[2] Csgtv. 2. § c) és e) pontjai.
[3] Szja tv. 23. §-a alapján. 2023-ban a havi minimálbér 232 000 forint, az éves minimálbér fele pedig 1 392 000 forint volt.