Az alábbi tájékoztató összefoglalja a – pénzügyi számlainformációk teljesítésére szolgáló – AEOI-nyomtatvány lényeges új változásait, bemutatja a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények gyakori hibáit, valamint ismertet egyes speciális átvilágítási szempontokat.
I. Mire figyeljen az adatszolgáltatásnál?
Átállás az ONYA-ra
A nyomtatvány kizárólag az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) érhető el, a 25AEOI jelű nyomtatványtól kezdve.
Az új nyomtatvány új mezői miatt a séma is változott. Ezért az eddig az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogramot (ÁNYK) használóknak időben fel kell készülniük technikailag is az átállásra, hogy az adatszolgáltatás határidejét betartsák.
Adatszolgáltatás bizalmi vagyontömeg nevében
Ha a bizalmi vagyontömeg Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amely önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, az adatszolgáltatást a képviseletére jogosult személy nyújtja be. Ekkor az adatszolgáltatást – a 25AEOI-nyomtatvánnyal kezdődően – bizalmi vagyontömegenként külön nyomtatványon kell teljesíteni, és az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a bizalmi vagyontömeg adószámát is, az adatszolgáltatást teljesítő bizalmi vagyonkezelő adatai mellett.
Adatszolgáltatás önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalanyok nevében
Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalany, az adatszolgáltatást saját nevében kell teljesítenie, akkor is, ha képviseletében más jogalany (például alapkezelő) jár el.
Egyéb számlatípus nevesítése
A 25AEOI Részbizonylaton (korábbi M-01 lap) a számla típusa mező értékei közül a korábban egyéb számla érték nevesítve lett, és kettévált az alábbiak szerint: „Visszavásárlási értékkel rendelkező Biztosítási Szerződés, Járadékbiztosítási Szerződés” és „Tőkerészesedés vagy azzal szembeni hitelviszonyt megtestesítő eszköz”. Azoknak, akik eddig az egyéb típust jelölték az adatszolgáltatásnál, át kell sorolniuk számláikat a két új altípusba.
2026-tól hatályos mezők
Az adatszolgáltatás Részbizonylatának (korábbi M lap) új mezői: „CRS-nyilatkozat” (van, nincs) mind a Számlatulajdonos mind az Ellenőrzést gyakorló személy mezőcsoportban, „Közös számla tulajdonosainak darabszáma”, „Számla kategóriája” (Új, Meglévő), Tőkerészesedés-tulajdonos feladatköre.
Az új mezők 2026. január 1-jétől élnek, amelyeket először a 2026-os évről adott adatszolgáltatásnál kell használni. Ez a 25AEOI nyomtatványon soron kívül beadott adatszolgáltatásokat érinti.
II. Gyakori hibák az átvilágításnál és az adatszolgáltatásnál
Az ügyfél CRS-nyilatkozatának feltétel nélküli elfogadása
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem veheti figyelembe azt a nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot, amelyről tudja vagy alappal feltételezi, hogy hibás vagy nem megalapozott.[1]
Új Egyéni Számláknál a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek a számlanyitáskor minden esetben nyilatkozatot kell bekérnie, és mérlegelnie kell helytállóságát. A mérlegelést a számlanyitáshoz bekért adatok – köztük a pénzmosás elleni fellépés, vagy az ügyfél-azonosítás kapcsán végzendő átvilágítási eljárások eredményeként rendelkezésre álló dokumentáció –tartalma alapján kell elvégezni. A mérlegelés során a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény rendelkezésére álló adatok vizsgálata az irányadó.
Ha már a számlanyitáskor ellentmondás állapítható meg – például az ekkor kapott adatok alapján az ügyfélnek van jelentendő státuszt megalapozó indíciája, azonban nyilatkozatában nem jelez külföldi illetőséget –, és látszik, hogy a nyilatkozat nem helytálló, a CRS-nyilatkozat nem fogadható el. Mivel azonban a CRS-nyilatkozat kötelező Új Számlánál, új helytálló nyilatkozatot kell beszerezni az ügyféltől, vagy pedig tisztázni a nyilatkozat és indícia közötti ellentmondást. A számlanyitáskor a hibás nyilatkozat feltétel nélküli elfogadása nem felel meg az Aktv.-ben megfogalmazott átvilágítási kötelezettségnek.
Ha a mérlegelés a számlanyitáskor nem végezhető el azonnal és a nyilatkozat megalapozottságát megkérdőjelező indícia vagy körülmény a számlanyitást követően kerül a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény látókörébe, új érvényes CRS-nyilatkozatot kell beszerezni. A nyilatkozat beszerzéséig és ellenőrzéséig az Új Számláknál is a Meglévő Számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat kell alkalmazni, és az ügyfélről az indícia alapján kell adatot szolgáltatni. Az indícia alapján besorolás nem mentesíti a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményt az érvényes CRS-nyilatkozat beszerzésének kötelezettsége alól, így annak elmaradásakor bizonyítania kell, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A CRS-sztenderd Kommentárja az Új Számláknál a számlanyitástól számított 90 napos türelmi időt enged az érvényes nyilatkozat beszerzésére.
Egyértelműen hibás adóazonosító számok elfogadása, jelentése
Az érvényes CRS-nyilatkozatnak tartalmaznia kell a nyilatkozó személy születési idejét, adóügyi illetőségét, az adóügyi illetőség szerinti joghatóság által kiadott adóazonosító számot. Ha ezek bármelyikéről ismert vagy alappal feltételezhető, hogy hibás vagy nem megalapozott, akkor a CRS-nyilatkozat nem fogadható el.
Az adóazonosító szám alappal feltételezhető hibásnak, ha a személy külföldi adóügyi illetőségről nyilatkozik, azonban külföldi adóazonosító számként a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény által is ismert magyar adószámát, adóazonosító jelét tünteti fel a nyilatkozaton. De akkor is, ha egyértelműen hibás a formátuma (például csupa 1-es vagy 12345… stb.).
Jelentendő Személynek nem minősülő személyek az adatszolgáltatásban
A Jelentendő Személynek[2] tagállamban, más államban, vagy joghatósággal rendelkező területen illetőséggel kell bírnia. Ez a Magyarországon kívüli más uniós tagállambeli illetőséget, illetve a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodást kihirdető törvény[3] 1. számú mellékletében felsorolt állambeli illetőséget takar. Az államok listája évente, január 1-jével bővülhet, ezért szükséges rendszeresen felülvizsgálni a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmények átvilágítási folyamatait, hogy az újonnan csatlakozó országok is látókörbe kerüljenek.
Az Aktv. kizárólag egy esetben írja elő olyan személyek adatainak jelentését, amelyek nem Jelentendő Személyek. Ez az eset az, amikor a nem Jelentendő Személy olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amelynek van Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést gyakorló személye.
Így, ha az Aktív Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy illetősége kizárólag magyar, az illető nem Jelentendő Személy, ezért nem kell szerepeltetni az adatszolgáltatásban. Ha Számlatulajdonos olyan Passzív Nem Pénzügyi Jogalany, amely önmaga Jelentendő Személy, de nincs egyetlen Jelentendő Személynek minősülő Ellenőrzést gyakorló személye sem, esetében a számlatulajdonos típusaként a CRS103 értéket kell megadni az adatszolgáltatásban.
Hiányzó adatok az Ellenőrzést gyakorló személyekről
Új Számláknál a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozata szükséges annak megállapításához, hogy a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany felett Ellenőrzést gyakorló személy Jelentendő Személy-e. Ha a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem rendelkezik az Ellenőrzést gyakorló személy nyilatkozatával, akkor a Passzív Nem Pénzügyi Jogalany Számlatulajdonosok nyilatkozata csak akkor érvényes, ha tartalmazza az Ellenőrzést gyakorló személyek adatait is, beleértve az adóügyi illetőséget, adóazonosító számot és születési időt. Mivel az Ellenőrzést gyakorló személyek is lehetnek Jelentendő Személyek, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményeknek megfelelő hangsúlyt kell fektetniük az ő azonosításukra is az adatszolgáltatásnál.
Az adatszolgáltatásban szereplő összegek téves devizaneme
A CRS-sztenderd Kommentárja alapján a pénzösszegeket abban a pénznemben kell megadni, amelyben a számlát vezetik. Ha a számlát egynél több pénznemben vezetik, a Jelentő Pénzügyi Intézmény kiválaszthatja, hogy ezek közül melyik pénznemben jelenti az adatokat.
III. Az átvilágításnál figyelendő speciális szempontok
Passzív Nem Pénzügyi Jogalanyok azonosítása
A CRS-átvilágítási eljárás[4] keretében a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek nem kell nyilatkozattételre felszólítania a Számlatulajdonost, passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása céljából, ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan Pénzügyi Intézmény, amely nem tartozik a VIII/D/7. b) pontban meghatározott Pénzügyi Intézmények közé.
Az amerikai adóhatóság a FATCA-Megállapodás alapján regisztrált pénzügyi intézményekről publikus nyilvántartást vezet az alábbi oldalon: Fatca Lookup Search Page, amely azonban nem hiteles forrás. Ezért az átvilágítási eljárásokban nem lehet kizárólagosan ezen lista alapján megállapítani, hogy egy Számlatulajdonos Pénzügyi Intézmény-e vagy sem, és nem alapozható rá az ügyfelek pénzügyi intézményként való besorolása, csak további mérlegelés után.
CBI/RBI-programmal érintett államok kezelése
Bár a befektetési állampolgársági (CBI) és befektetési tartózkodási (RBI) programok lehetővé teszik, hogy az egyének helyi befektetések vagy egy meghatározott összegű díj ellenében – teljesen jogszerű okokból – állampolgárságot vagy tartózkodási jogot szerezzenek a programot ajánló joghatóságban, ezeket a programokat adott esetben visszaélésre is használhatják azzal a céllal, hogy az érintettek elrejtsék külföldi eszközeiket, és elkerüljék a CRS-adatszolgáltatást. Különösen igaz ez akkor, ha a CBI/RBI-programok keretében szerzett személyi igazolványokat vagy más okmányokat arra használják fel, hogy az egyén valódi adóügyi illetőségéről téves képet adjanak, ezáltal pedig veszélyeztessék a CRS átvilágítási eljárásainak megfelelő működését.
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény nem veheti figyelembe azt a nyilatkozatot vagy Okirati bizonyítékot, amelyről tudja vagy alappal feltételezi, hogy hibás vagy nem megalapozott.[5]
Annak eldöntéséhez, hogy a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek oka van-e feltételezni, hogy a nyilatkozat vagy az Okirati bizonyíték hibás vagy nem megalapozott, az átvilágítás során minden rendelkezésére álló, releváns információt figyelembe kell vennie – beleértve az OECD elemzését is a magas kockázatú CBI/RBI-programokról. Ha ezután a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek kétsége merül fel a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy adóügyi illetőségével kapcsolatban, megfelelő intézkedéseket kell tennie az ilyen személyek adóügyi illetőségének megállapítására.
Ha a kétség oka az, hogy a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy olyan joghatóságot jelöl meg adóügyi illetőségeként, amely potenciálisan magas kockázatú CBI/RBI-programot kínál, a pénzügyi intézményeknek javasolt az alábbi kérdések tisztázása az ügyféllel:
- CBI/RBI-program keretében szerezte meg az adóügyi illetőséget?
- Rendelkezik adóügyi illetőséggel más joghatóság(ok)ban?
- Töltött az elmúlt évben 90 napnál többet bármely más joghatóság területén?
- Mely joghatóság(ok) területén nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást az elmúlt évben?
Az ügyfél válaszai segíthetnek a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézményeknek, hogy megállapíthassák, a benyújtott nyilatkozat vagy Okirati bizonyíték hibás vagy nem megbízható.
[1] A 2013. évi XXVII. törvény (Aktv.) 1. melléklet VII/A. pontja alapján.
[2] Aktv. 1. melléklet. VIII/D/2. pont.
[3] 2015. évi CXC. törvény
[4] Az Aktv. 1. mellékletében részletezve.
[5] Az Aktv. 1. melléklet VII/A. pontja értelmében.