Az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 12 millió forintról 18 millió forintra emelkedik. A magasabb értékhatár 2025. január 1-jétől visszamenőleg alkalmazható.[1]
Mely esetekben választható az alanyi adómentesség 2025. évre?
Az adóalanyok akkor választhatnak belföldön alanyi adómentességet 2025. évre, ha a belföldön teljesített összes termékértékesítésük, szolgáltatásnyújtásuk fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
a) sem a 2024. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 18 millió forintnak megfelelő pénzösszeget.[2]
Ha e feltételek fennállnak, akkor nem kell alkalmazni az Áfa tv. értékhatár átlépéssel kapcsolatos visszatérést korlátozó szabályát[3] sem, azaz, ha e feltételek fennállnak, az alanyi adómentesség 2025. évre akkor is választható, ha az adóalany 2023. vagy 2024. évben átlépte az alanyi adómentesség 12 milliós forintos értékhatárát.
Meddig és hogyan választható az alanyi adómentesség 2025. évre?
Ha az adóalany a 2025. évre vonatkozóan azért nem választott alanyi adómentességet, vagy azért nem illette meg az alanyi adómentesség választásának a joga, mert
- a 2024. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot, vagy
- a 2024. évi észszerű várakozása az volt, hogy a 2025. évi belföldi termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meg fogja haladni a 12 millió forintot, vagy
- a 2023. évben belföldön teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meghaladta a 12 millió forintot,
2025. február 28-áig a NAV-hoz benyújtott nyilatkozatával mégis választhat 2025. évre alanyi adómentességet, feltéve, hogy sem 2024. évben ténylegesen, sem 2025. évben várhatóan nem lépi át a bevételeivel a 18 millió forintos értékhatárt.
A nyilatkozat az ONYA felületen, illetve a NAV által a gazdálkodási formára rendszeresített adat- és változásbejelentő nyomtatványon teljesíthető.
Az alanyi adómentességet jelenleg is alkalmazó adóalanyoknak mi a teendője?
Ha az adóalany a Korm. rendelet kihirdetését megelőzően alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően alanyi adómentességet választott 2025. évre, akkor teendője nincs, a továbbiakban a 12 millió forintos értékhatár helyett a 18 millió forintos értékhatárt szükséges figyelnie.
A gazdasági tevékenységet 2025. év közben kezdő adóalanyokra milyen értékhatár vonatkozik?
Az az adóalany, aki 2025. év közben kezdi gazdasági tevékenységét, a 18 millió forintos értékhatárt időarányosan veszi figyelembe[4], ideértve azt az esetet is, ha a tevékenységét a Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően, 2025. január 1. és január 25. között kezdte meg. Ha a gazdasági tevékenységét 2025. január 1. és január 25. között kezdő adóalany a bejelentkezéskor azért nem választott alanyi adómentességet, mert a tevékenységkezdéskor az volt az észszerű várakozása, hogy a 2025. évi belföldi termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai összesített összege meg fogja haladni a 12 millió forint időarányos részét, szintén élhet – a NAV-hoz 2025. február 28-áig megtett nyilatkozatával – az alanyi adómentesség választásának lehetőségével, ha 2025. évben várhatóan nem lépi át a bevételeivel a 18 millió forintos értékhatár időarányos részét.
Szükséges az alanyi adómentesség választásáig kibocsátott számlákat módosítani?
Az alanyi adómentesség a 2025. február 28-áig megtett nyilatkozattal is a teljes 2025. évre választható (illetve a gazdasági tevékenységet év közben kezdő adóalanyok esetén a tevékenység kezdetétől), melyből az következik, hogy az alanyi adómentesség választásáig 2025. évre eső teljesítési időponttal kibocsátott, alábbiak szerinti számlákat módosítani kell:
- azokat a számlákat, amelyeket az adóalany 0, 5, 18 vagy 27%-os adómérték alkalmazásával bocsátott ki,
- azokat a számlákat, melyeket az adóalany Közösségen belüli adómentes termékértékesítésről bocsátott ki,
- azokat a számlákat, amelyeket az adóalany belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről[5] bocsátott ki,
kivéve az azon ügyletekről kibocsátott számlákat, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében[6].
Mikor kell elvégezni a számlamódosítást?
A számlákat az alanyi adómentesség választásától számítva észszerű időn belül szükséges módosítani[7], mely jellemzően 8 napon belüli számlamódosítási kötelezettséget jelent. A módosító számlákról (számlával egy tekintet alá eső okiratokról) számlaadat-szolgáltatást is teljesíteni kell.[8]
A számlák módosítása hogyan hat a bevallási kötelezettségre?
Ha az adóalany az általános szabályok szerint adózó adóalanyként kibocsátott számlákat azt megelőzően módosította, hogy az eredeti számlák alapján keletkező bevallási kötelezettségét teljesítette volna, további teendője nincs, figyelemmel arra, hogy az alanyi adómentes adóalany főszabály szerint mentesül a bevallási kötelezettség alól[9].
Ha az adóalany a számlákat azt követően módosítja, hogy az eredeti számlák alapján keletkező bevallási kötelezettségét teljesítette, akkor
- az áthárított adót tartalmazó számlák módosítása miatt keletkező adókülönbözetet abban az adómegállapítási időszakban jogosult – fizetendő adót csökkentő tételként – legkorábban elszámolni, amelynek megfelelő időpontban a vevő/szolgáltatás-igénybevevő a módosító számlát kézhez vette[10], ami azt jelenti, hogy az adóalanynak az érintett naptári hónapról[11] áfabevallást kell benyújtania;
- a Közösségen belüli adómentes értékesítés (kivéve az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítését) adóalapját az áfabevallás 2. sorából önellenőrzéssel törölni szükséges, emellett az ügyletet az összesítő nyilatkozatból is törölni szükséges;
- a fordított adózással kibocsátott számlákon szereplő adóalapot az áfabevallás 4. sorából önellenőrzéssel törölni szükséges;
- a 0% adómértékkel kibocsátott számlákon szereplő adóalapot az áfabevallás 110. sorából önellenőrzéssel törölni szükséges.
A számlamódosítás hogyan hat a számlabefogadó adóalany adólevonási jogára?
Az áthárított adót tartalmazó eredeti számlák módosítása a számlabefogadó, adólevonásra jogosult adóalanyoknál a levonható adó csökkenését eredményezi.
A nyugtákat szükséges módosítani?
Az adóalany által 2025. évben az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig (nyomtatvánnyal, pénztárgéppel vagy számítógéppel)kibocsátott nyugtákat módosítani nem szükséges, ezzel együtt az ilyen nyugtával kísért termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után adót megállapítani, bevallani és fizetni nem kell, kivéve az olyan ügyleteket, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében.
Mi a teendő, ha az adóalany részére fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletet teljesítettek?
Ha az adóalany olyan terméket vásárolt, vagy olyan szolgáltatást vett igénybe, melyre a belföldi fordított adózás vonatkozik, és az adófizetési kötelezettség 2025. évben az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig keletkezett, az adóalanynak intézkednie kell annak érdekében, hogy a számlakibocsátó adóalany módosítsa az ügyletről kibocsátott számlát. Ha a számlakibocsátó számlamódosítását megelőzően az adóalany a fordított adózással megállapított adót már bevallotta, azt utólag korrigálnia kell.
Ha az adóalany olyan belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletben érintett, amely után még nem keletkezett adófizetési kötelezettség, az ügylet teljesítőjét indokolt tájékoztatni arról, hogy esetében a jogállása megváltozása miatt fordított adózás nem alkalmazható.
Hogyan alakul az adóalany adólevonási joga?
Az adóalany alanyi adómentességre vonatkozó visszamenőleges választásának az is következménye, hogy az érintett időszak tekintetében az előzetesen felszámított adó levonására való jogosultságát visszamenőlegesen elveszíti. Így, ha az adóalany az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig áfabevallást nyújtott be, melyben adólevonási jogot gyakorolt, a levont adót is korrigálnia kell.
Mi történik, ha az adóalany korábban pénzforgalmi elszámolást választott?
Az az adóalany, aki pénzforgalmi elszámolást választott a 2025. év végéig, majd él az alanyi adómentesség visszamenőleges választásának lehetőségével, tekintettel arra, hogy a pénzforgalmi elszámolás alanyi adómentesség esetén nem alkalmazható, a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultságát a 2025. évre vonatkozóan visszamenőlegesen elveszíti.
[1] Az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló, 2025. január 26-ától hatályos 5/2025. (I.25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-a.
[2] A Korm. rendelet 3. §-a.
[3] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 191. § (3) bekezdése, miszerint, ha az alanyi adómentesség azért szűnt meg, mert a tárgy naptári évben a tényadatok alapján az adóalany bevétele ténylegesen meghaladta az alanyi adómentesség választásának feltételeként meghatározott összeget, az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó joggal a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem élhet.
[4] Áfa tv. 189. §-a.
[5] Áfa tv. 142. §-a.
[6] Áfa tv. 193. §-a szerinti esetek.
[7] Áfa tv. 170. § (2) bekezdés.
[8] Áfa tv. 10. számú melléklet.
[9] Az Áfa tv. 257. § (1) bekezdés és (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján akkor, ha az adott adómegállapítási időszakban nincs önadózással megállapítandó fizetendő adója, illetve nincs az Áfa tv. 4/A. számú melléklet 1. pontja szerinti összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettséget keletkeztető ügylete, és adólevonásra nem jogosult vagy adólevonásra jogosult ugyan, de ugyanezen adómegállapítási időszakban adólevonási jogot nem gyakorol.
[10] Áfa tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont.
[11] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 2. melléklet I. B) 3.4. pont.