Az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatot a NAV által közzétett, a vállalkozási formának megfelelő bejelentő-, változásbejelentő lap (25T101, 25T101E, 25T201, 25T201T, 25T201CSZ, 25T201TSZ) F lapján, vagy az adott adatlapot helyettesítő ONYA-szolgáltatással lehet megtenni, feltüntetve a választás visszamenőleges, 2025. január 1-jei hatályát. E-papíron nyilatkozni nem lehetséges.
Az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozat megtételére (bejelentésre) 2025. február 28-áig van lehetőség az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló, 2025. január 26-ától hatályos 5/2025. (I.25.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) 4. §-a alapján.
A megemelt, 18 millió forintos értékhatár minden adóalanyra, így az egyéni vállalkozók mellett többek között a társaságokra, civil szervezetekre, alapítványokra és a kataalanyokra is vonatkozik.
Ha az adóalany a Korm.rendelet kihirdetését megelőzően alkalmazandó szabályoknak [az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) előírásainak] megfelelően alanyi adómentességet választott 2025. évre, akkor az értékhatár emelésével összefüggésben teendője nincs, a továbbiakban a 12 millió forintos értékhatár helyett a 18 millió forintos értékhatárt szükséges figyelnie. Tehát annak az adóalanynak, aki jelenleg már alanyi adómentes, nincs nyilatkozattételi kötelezettsége.
Ha az adóalany belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a 2024. naptári évben ténylegesen, sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 18 millió forintot, akkor a Korm.rendelet 3. § (2) bekezdése alapján nem kell alkalmazni az Áfa tv. értékhatár-átlépéssel kapcsolatos visszatérést korlátozó szabályát (az Áfa tv. 191. § (3) bekezdését), vagyis az alanyi adómentesség 2025. évre akkor is választható, ha az adóalany 2023. vagy 2024. évben átlépte az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát.
Igen, de csak akkor, ha a belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték összesített összege 2024. évben nem haladta meg a 18 millió forintot.
Ha az adóalany azért nem választotta az alanyi adómentességet 2024. december 31-éig megtett nyilatkozatával 2025-re, mert a várakozásai szerint a 2025. évi bevételei meghaladják a 12 millió forintot, élhet az alanyi adómentesség választásának lehetőségével 2025. évre, feltéve, hogy a bevételei 2024-ben nem haladták meg a 18 millió forintot, és észszerű várakozása van arra, hogy 2025-ben sem fogják meghaladni a 18 millió forintot.
A Korm.rendelet 3. § (1) bekezdése értelmében nincs akadálya, hogy az az adóalany is nyilatkozatot tegyen 2025. február 28-áig az alanyi adómentesség 2025. évre történő választásáról, aki ezt a nyilatkozatot az Áfa tv. rendelkezései alapján már 2024. december 31-éig is megtehette volna, de elmulasztotta.
Az Áfa tv. 188. § (1) bekezdésében, illetve a Korm.rendelet 3. § (1) bekezdésében meghatározott ellenérték alatt áfa nélkül számított ellenértéket (vagyis a nettó ellenértéket) kell érteni, mely ellenérték az Áfa tv. 65. §-a alapján az adó alapja.
Figyelemmel arra, hogy az alanyi adómentesség 2025. évre történő választására vonatkozó, 2025. február 28-áig megtehető nyilatkozat nem az Áfa tv. 257/F. §-án alapul (nem a korábban elmulasztott választás pótlása történik meg az adóalany által egyébként követett adózási gyakorlatnak megfelelendő), hanem a Korm.rendelet előírásain, ez a nyilatkozat nem minősül kijavítási kérelemnek, így ez esetben a változásbejelentő lapon nem kell jelölni a kijavítási kérelem kódkockát.
Sem az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) adóköteles tevékenység szünetelésének következményeit szabályozó 15. §-a, sem az Áfa tv. nem zárja ki, hogy az adóalany a szünetelés alatt alanyi adómentességet válasszon, következésképpen a Korm.rendelet 4. §-a szerinti nyilatkozat is megtehető a szünetelés alatt. Tehát az adóköteles tevékenység szünetelése nem akadálya az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozat megtételének.
A 2025. február 28-ai határidő nem jogvesztő határidő, így, ha az adóalany önhibáján kívül elmulasztja e határidőt, és igazolási kérelmet terjeszt elő az arra vonatkozó szabályok szerint (adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 53. §), melynek a NAV helyt ad, a nyilatkozatot a határidőn túl is pótolhatja. Ha az adóalany a késedelmét nem tudja kimenteni, akkor csak 2026-tól lesz lehetősége alanyi adómentességet választani 2025. december 31-éig megtett nyilatkozatával.
Az az adóalany, aki 2025. év közben kezdi gazdasági tevékenységét, a 18 millió forintos értékhatárt időarányosan veszi figyelembe, tekintettel az Áfa tv. 189. §-ára.
A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 45. § (1) bekezdése alapján, amennyiben az adóalany 44. § (2) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt adataiban (az adóalany neve, az adóalany adószáma, az adóalany székhelye) változás következik be, a NAV szervere az 5. mellékletben meghatározottak szerint módosítja a pénztárgépben az adóalany nevére, adószámára, székhelyére vonatkozó adatot.
Ennek megfelelően rövid idővel az adószám 9. számjegyének (áfakód) 2-ről 1-re történő módosítását követően automatikusan meg fog történni az adószám áfakódjának módosítása a pénztárgépekben. A módosítást követően a pénztárgéppel kiállított bizonylatok fejlécében az adószám már az 1-es áfakóddal fog szerepelni.
Az alanyi adómentesség választásától kezdve az adóalanynak, ha alanyi adómentes minőségében teljesíti az ügyletet, az A, B vagy C gyűjtők helyett az E gyűjtőt kell használnia.
Ha az adóalany az alanyi adómentesség választását megelőzően bocsátott ki 2025. évre eső teljesítési időponttal számlát (ideértve a számlázóprogrammal, a nyomtatvány használatával és a pénztárgéppel kibocsátott számlát is) az általános áfaszabályok szerint, akkor e számlákat módosítani szükséges, kivéve, ha olyan ügyletet számlázott az adóalany, amely során nem járhat el alanyi adómentes minőségében (pl. tárgyi eszköz értékesítése). Egy adott számla módosítása végrehajtható egyetlen, számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával (módosító számla kibocsátásával), de az sem kifogásolható, ha az adóalany az eredeti számlát érvényteleníti (sztornózza), és kiállít egy új számlát a helyes adatokkal alanyi adómentesként (ez esetben az érvénytelenítő és az új számla együtt minősül a módosító okiratnak, így mindegyiken hivatkozni szükséges az eredeti számlára).