A módosító számlát nem elégséges kiállítani, azt kibocsátani szükséges, ami magában foglalja az okirat (módosító számla) vevőnek történő eljuttatását is az egyébként szokásos módokon.
Az adóalany által 2025. évben az alanyi adómentesség visszamenőleges választásáig (nyomtatvánnyal, pénztárgéppel vagy számítógéppel)kibocsátott nyugtákat módosítani nem szükséges, ezzel együtt az ilyen nyugtával kísért termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások után adót megállapítani, bevallani és fizetni nem kell. Az olyan ügyletek esetén, melyek során az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében (pl. tárgyi eszköz értékesítése) a bizonylatmódosítás kérdése fel sem merül.
A vevő a levonható adóban keletkező különbözetet az Áfa tv. 153/C. § (1) bekezdés a) pontja szerint köteles elszámolni, azaz abban az adómegállapítási időszakban köteles a levonható adó csökkenését a fizetendő adót növelő tételként elszámolni, amelyben a módosító számla személyes rendelkezésére áll, de legkésőbb a módosító számla kibocsátását követő hónap 15. napját magában foglaló adómegállapítási időszakban.
Ha a vevő az alanyi adómentességet választó adóalany által kibocsátott számlát módosító számla kézhezvételét magában foglaló bevallási időszakban, de legkésőbb a módosító számla kibocsátását követő hónap 15. napját magában foglaló bevallási időszakban korrigálja a korábban levont adót, adóhatóság ezzel összefüggésben nem fogja szankcionálni.
Abban az esetben indokolt visszafizetni az áthárított adó összegét a vevő részére, ha az adóalany a korábban áfa áthárításával kibocsátott számlát alanyi adómentesre módosítja, és a felek az ellenértékről nettó és nem pedig bruttó módon állapodtak meg. Mindazonáltal, ha a felek eredetileg bruttó módon állapodtak meg, lehetőségük van arra, hogy közös megegyezéssel utólag módosítsák az ellenértéket. Ezáltal – közös megegyezés esetén – akár ilyen esetben is sor kerülhet az áfa visszafizetésére.
A felek megállapodásának kérdése lehet, hogy ha egyébként az áfa a szerződés és a számlamódosítás alapján visszajár a vevőnek, a vevő arra abban az esetben is igényt tart-e, ha elhanyagolható összegről van szó. Egyebekben pedig az előző kérdésre adott válaszban foglaltak irányadóak, ha tehát a felek abban állapodnak meg, hogy az ellenértéket bruttó és nem pedig nettó összegnek tekintik, akkor a módosító számlát a megtartott összegnek megfelelően kell módosítani.
Az adóalany az alanyi adómentesség választására vonatkozó nyilatkozatának a NAV-hoz történő benyújtásától kezdve már alanyi adómentes minőségében járhat el, a számlákat alanyi adómentesen bocsáthatja ki. A számla kibocsátása során a 2-es áfakódú adószám használandó mindaddig, amíg az adóalany az adóhatóságtól nem kap értesítést az adószáma módosításáról.
A kérdéses számlák kibocsátásának időpontjában az adóalany nem volt alanyi adómentes, így az adott időpontban a számlák helyesen kerültek áfásan kibocsátásra (feltéve, hogy az Áfa tv. alapján az ügylet adóköteles, és az egyenes adózás alá tartozik). Az alanyi adómentesség visszamenőleges választása miatt azonban egy olyan helyzet áll elő, hogy a számlák már nem felelnek meg az Áfa tv. előírásainak, következésképpen azokat módosítani kellene.
Ebből következően nem szabályos, ha az adóalany valamilyen okból úgy dönt, hogy ezt nem teszi meg. Ha mégis így jár el, akkor viszont az Áfa tv. 147. § (1) bekezdése alapján az áthárított adót meg kell fizetnie (e rendelkezés szerint az Áfa tv. egyéb rendelkezéseitől függetlenül adófizetésre kötelezett az, aki a számlán áthárított adót, illetőleg a 83. §-ban meghatározott százalékértéket tüntetett fel), ezzel együtt a levonás joga – az alanyi adómentességre tekintettel – nem illeti meg.
A felek közötti ügylet nem marad a fordított adózás hatálya alatt, mivel az ügylet teljesítési időpontja követi 2025. január 1-jét, amikortól az ügyletet teljesítő adóalany alanyi adómentességet választott. Ebből következően ezt a számlát módosítani szükséges.
A felek közötti ügylet a fordított adózás hatálya alatt marad, mivel az ügylet teljesítési időpontja megelőzi 2025. január 1-jét, amikortól az ügyletet teljesítő adóalany alanyi adómentességet választott. A vevő adóalany jogállása tekintetében nem következik be változás, ebből következően adófizetési kötelezettségét az Áfa tv. 60. § (1) és (2) bekezdése által meghatározott időpontban teljesíti.
A felek közötti ügylet a fordított adózás hatálya alatt marad, mivel az ügylet teljesítési időpontja megelőzi 2025. január 1-jét, amikortól a vevő adóalany alanyi adómentességet választott. A vevő adóalany jogállása tekintetében a fizetendő adó megállapítását megelőzően változás következik be, aminek következtében tőle adófizetés nem lenne követelhető. Ilyen esetben a vevőnek a fizetendő adót – az Áfa tv 60. § (3) bekezdése alapján – a jogállásváltozást megelőző napon, jelen esetben 2024. december 31-én kell megállapítania.
Az Áfa tv. 61. § (4) bekezdés a) pontja szerint az (1) bekezdésben említett adóalanynak (aki a nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget), ha a teljesítés és a fizetendő adó - (1)-(3) bekezdések szerinti - megállapítása között az Áfa tv.-ben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, a fizetendő adót - az (1)-(3) bekezdésektől eltérően - a jogállásváltozást megelőző napon kell megállapítani.
Ilyen jogállásváltozásnak minősül az alanyi adómentesség választása, és mivel az adóalany jogállása visszamenőlegesen, 2025. január 1-jével változik meg, a 2024. decemberben teljesített ügylete után az adót – a bevallási gyakoriságtól függően – a 2024. december havi vagy 2024. IV. negyedéves, vagy 2024. éves bevallásban szerepeltetni kell, szükség szerint önellenőrzéssel.
A 2024. évben, még nem alanyi adómentes adóalanyként beszerzett készletekkel nincs teendő az alanyi adómentesség 2025. évre vonatkozó választása okán.
A 2025. évben beszerzett készletek után azonban az adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot az Áfa tv. 195. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján, miszerint az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adó levonására az adóalany akkor sem jogosult, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el.
Az Art. 114. § (1) bekezdése alapján a belföldi jogi személynek, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat.
Az alanyi adómentességet választó természetes személynek (az egyéni vállalkozót is ideértve) ez alapján nem kell pénzforgalmi számlát nyitnia, mivel rendszeres gazdasági tevékenysége során nem köteles áfa fizetésére, az esetleges, esetenkénti, ritkán felmerülő áfafizetési kötelezettségét nem a rendszeres gazdasági tevékenysége keletkezteti.
Így, ha a természetes személy áfaalany bejelenti az alanyi adómentesség választását, a pénzforgalmi számláját azon a napon megszüntetheti.
Ez nem vonatkozik a nem természetes személy áfaalanyokra.
Az Áfa tv. 196/B. § (1) bekezdése alapján az adóalany nem jogosult a pénzforgalmi elszámolást választani, ha alanyi adómentességben részesül.
Erre tekintettel, ha az az adóalany, aki pénzforgalmi elszámolást választott a 2025. év végéig, él az alanyi adómentesség visszamenőleges választásának lehetőségével, a pénzforgalmi elszámolásra való jogosultságát a 2025. évre vonatkozóan, január 1-jétől visszamenőlegesen elveszíti.
Az Áfa tv. 196/B. § (5) bekezdés a) pontja szerint a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak, ha a teljesítés és a fizetendő adó – (2) bekezdés a) pontja szerinti – megállapítása között az Áfa tv.-ben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető, a fizetendő adót – a (2) bekezdés a) pontjától eltérően – a jogállás-változást megelőző napon kell megállapítani.
Ilyen jogállásváltozásnak minősül az alanyi adómentesség választása, és mivel az adóalany jogállása visszamenőlegesen, 2025. január 1-jével változik meg, a 2024-ben teljesített ügyletek után az adót – a bevallási gyakoriságtól függően – a 2024. december havi vagy 2024. IV. negyedéves, vagy 2024. éves bevallásban szerepeltetni kell, szükség szerint önellenőrzéssel.