[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 2. § a) pontja, 5. § (1) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 65. §, 82. § (1) bekezdése]
1. Az EPR díj
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója[1] viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért.[2]
A kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős – többek között – a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják.[3]
Az EPR díj fizetésére kötelezett gyártók a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget az EPR díj megfizetésével teljesítik, és ebben az esetben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségéből fakadó feladatokat a koncessziós társaság látja el.[4]
Az EPR díj mint szolgáltatásnyújtás ellenértéke
Az Áfa tv. 13. § (1) bekezdése értelmében szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. Az Áfa tv. 2. § a) pontja alapján az a szolgáltatásnyújtás tartozik az Áfa tv. hatálya alá, amelyet adóalany – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesít. Az Áfa tv. 259. § 6. pontja értelmében az ellenérték bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.
Egy szolgáltatásnyújtás tehát csak akkor tartozik az Áfa tv. hatálya alá, ha valamilyen vagyoni előny, vagyis ellenérték fejében nyújtják, azaz közvetlen kapcsolat áll fenn a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között. Ilyen közvetlen kapcsolat akkor áll fenn, ha a szolgáltatásnyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő között létezik olyan jogviszony, amelynek keretében kölcsönös szolgáltatások kerülnek átadásra úgy, hogy a szolgáltatásnyújtó által kapott juttatás képezi a szolgáltatást igénybe vevő számára nyújtott szolgáltatás tényleges ellenértékét.
A fentiek alapján megállapítható, hogy a koncessziós társaság olyan feladatokat teljesít, amely feladatok ellátása a gyártó kötelezettsége, és e feladatok ellátásával a koncessziós társaság az Áfa tv. értelmében vett szolgáltatást nyújt a gyártó részére. Az is megállapítható továbbá, hogy a gyártó az EPR díjat a gyártót terhelő kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségből fakadó feladatok koncessziós társaság általi teljesítéséért fizeti, ezáltal fennáll a közvetlen kapcsolat a koncessziós társaság szolgáltatásnyújtása és a gyártó által fizetendő EPR díj között, vagyis az EPR díj a koncessziós társaság által nyújtott szolgáltatás ellenértékének minősül.
Mindezek következtében a koncessziós társaság által az EPR díj fizetésére kötelezett gyártók részére nyújtott szolgáltatás, ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként, az Áfa tv. hatálya alá tartozik.
Az érintett szolgáltatásnyújtás tekintetében az általános szabályok érvényesek, ezáltal a szolgáltatásnyújtás adóköteles, amelyre a 27 százalékos adómérték[5] alkalmazandó.
A szolgáltatásnyújtás adóalapja
Az Áfa tv. 65. §-a alapján termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
Az EPR díjat – a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek a díj egy egységre vetített mértékét meghatározó rendeleteiben (a továbbiakban: EM rendelet)[6] rögzítettek szerint – két díjelem, a koncessziós társaságot megillető díjelem és az önkormányzatot megillető díjelem alkotja.
Abból következően azonban, hogy a koncessziós társaság a gyártót a kiterjesztett gyártói felelősség elvéből következően terhelő kötelezettség egészét, nem pedig annak egy részét veszi át, és hogy ezen homogén kötelezettség átvételének ellentételezéséül szolgál az EPR díj egésze,[7] ezért a koncessziós társaság az EPR díj teljes összegét a saját nevében szedi be a gyártóktól. Következésképpen az EPR díj EM rendeletben rögzítettek szerinti díjelemekre történő megbontása nem eredményezi a két díjelem eltérő minősítését áfa szempontból. Az EPR díj teljes összege áfaköteles, a koncessziós társaság által a gyártóknak nyújtott szolgáltatás adóalapjába az önkormányzatokat megillető díjelem is beletartozik.
Továbbá, mivel az EPR díj összegét meghatározó EM rendelet kimondja, hogy a mellékletében meghatározott díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák,[8] ezért az áfát az EM rendeletben meghatározott összegekre kell felszámítani.
2. Az önkormányzatokat az EPR díjból megillető összeg
Az önkormányzatok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Möt.) meghatározott környezet-egészségügyi feladatokat (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása) látnak el.[9] E feladatok – egyebek mellett – kiterjednek a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékekből származó hulladék közterületről történő eltávolítására is. Az önkormányzatok ezen feladatai kapcsán felmerülő költségek fedezetére is szolgál az EPR díj.[10]
Az 1. pontban kifejtettek szerint a koncessziós társaság az EPR díj teljes összegét a saját nevében szedi be a gyártóktól. Ebből következően szükségszerűen a koncessziós társaság és az önkormányzatok között áll fenn az a jogviszony, amire tekintettel az önkormányzatokat az EPR díjból megilleti egy meghatározott összeg.
Az önkormányzatokat az EPR díjból megillető összeg mint szolgáltatásnyújtás ellenértéke
A korábban leírtak szerint az Áfa tv. 13. § (1) bekezdése értelmében szolgáltatás nyújtása: bármely olyan ügylet, amely e törvény értelmében nem termék értékesítése. Az Áfa tv. 2. § a) pontja alapján az a szolgáltatásnyújtás tartozik az Áfa tv. hatálya alá, amelyet adóalany – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesít.
Ahhoz, hogy egy szolgáltatásnyújtás az Áfa tv. hatálya alá tartozzon, azon túlmenően, hogy közvetlen kapcsolatnak kell fennállnia a nyújtott szolgáltatás és a kapott ellenérték között, annak a feltételnek is teljesülnie kell, hogy a szolgáltatást adóalany nyújtja.
Az Áfa tv. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az érintett személy vagy szervezet jog- és cselekvőképességére személyes joga az irányadó, ha azonban személyes joga alapján nem lenne jog- és cselekvőképes, de a magyar jog alapján igen, akkor jog- és cselekvőképességét a magyar jog alapján kell elbírálni. Az Áfa tv. 6. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy gazdasági tevékenység: valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.
Az előzőekből következően – mint az fentebb is rögzítésre került – az önkormányzatok a hulladékgazdálkodás körében meghatározott feladatot látnak el, amely feladatellátásért meghatározott díjra jogosultak, ezáltal az önkormányzat szolgáltatásnyújtása és a fizetett díj között fennáll a közvetlen kapcsolat.
Továbbá, mivel az önkormányzat ezen szolgáltatásnyújtását rendszeresen, tartósan végzi, és a tevékenység ellenérték elérését eredményezi, ezért az gazdasági tevékenységnek minősül. Ebből következően akár önmagában is elegendő lenne ennek a tevékenységnek a végzése ahhoz, hogy egy önkormányzat adóalannyá váljon.
Mindezekből az következik, hogy az önkormányzatok az EPR díjból az őket megillető összeg ellenében az Áfa tv. hatálya alá tartozó szolgáltatást nyújtanak a koncessziós társaság felé.
Az érintett szolgáltatásnyújtás tekintetében az általános szabályok érvényesek, ezáltal a szolgáltatásnyújtás adóköteles, amelyre a 27 százalékos adómérték alkalmazandó.[11] (Ha az önkormányzat alanyi adómentességet választott,[12] az esetben adófizetési kötelezettség ezen szolgáltatásnyújtása után sem terheli.)
A szolgáltatásnyújtás adóalapja
E szolgáltatásnyújtások adóalapját azt az összeget figyelembe véve kell meghatározni, ami az adott önkormányzatot megilleti a gyártók által megfizetett, a koncessziós társasághoz befolyt EPR díjból.[13]
[NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 1670684679/2023., Pénzügyminisztérium Fogyasztási és Forgalmi Adók Főosztálya PM/1362-1/2024.]
[1] A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § 16. pontja alapján a gyártó: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza.
[2] Ht. 2. § (1) bekezdés 36b. pont.
[3] Ht. 3. § (1) bekezdés b) pont.
[4] Ht. 30/A. § (5) bekezdés.
[5] Áfa tv. 82. § (1) bekezdés.
[6] 8/2023 (VI.2.) EM rendelet és 23/2023 (XI.30.) EM rendelet.
[7] Ht. 30/A. § (5) bekezdés.
[8] 8/2023 (VI.2.) EM rendelet 4/A. §, 23/2023 (XI.30.) EM rendelet 6. §.
[9] Möt. 13. § (1) bekezdés 5. pont.
[10] Ht. 30/C. § (2) bekezdés.
[11] Áfa tv. 82. § (1) bekezdés.
[12] Áfa tv. XIII. fejezet.
[13] Az Áfa tv. 65. §-ára és a Ht. 30/C. § (2)-(2a) bekezdéseire is figyelemmel.