[a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § 21. pontja 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés a) és e) pontja és (2) bekezdése]

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján a gazdasági társaság vezető tisztségviselője a társaság ügyvezetését

  • megbízási jogviszonyban vagy
  • munkaviszonyban

láthatja el [Ptk. 3:112. § (1) bekezdés].

A Ptk. 3:89. § (1) bekezdése alapján gazdasági társaság közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában alapítható, azonban a Tbj. rendszerében ezek közül csak a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság minősül társas vállalkozásnak, a részvénytársaság nem [Tbj. 4. § 20. pontja].

Társadalombiztosítási szempontból különbséget kell tenni aszerint, hogy a vezető tisztségviselő egyben tagja-e a gazdasági társaságnak vagy sem, továbbá a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjére speciális szabályok vonatkoznak.

I. Ha a vezető tisztségviselő nem tagja a gazdasági társaságnak

Az a vezető tisztségviselő, aki nem tagja a gazdasági társaságnak

  • munkavállalóként biztosított a gazdasági társasággal fennálló munkaviszonya alapján [Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont], vagy
  • választott tisztségviselőként lehet biztosított a megbízási jogviszonya alapján. Választott tisztségviselőként azonban csak akkor jön létre a biztosítás, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelemnek minősülő díjazása eléri a minimálbér harminc százalékát (2026-ban 96.840 forintot), vagy naptári napokra annak harmincad részét, ez az ún. jövedelmi feltétel [Tbj. 6. § (2) bekezdés].

II. Ha a vezető tisztségviselő tagja a gazdasági társaságnak

Annak a vezető tisztségviselőnek, aki egyben tagja is a betéti társaságnak, a közkereseti társaságnak, korlátolt felelősségű társaságnak, társadalombiztosítási jogállása három féle módon alakulhat:

  1. Ha a vezető tisztségviselő a gazdasági társaság ügyvezetését munkaviszonyban látja el, akkor munkavállalóként biztosított a munkaviszonya alapján [Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pont]. Ezen nem változtat az a körülmény, hogy az ügyvezetés mellett a társaság tevékenységében (pl. szobafestés, autószerelés stb.) akár munkaviszonyban, akár megbízási jogviszonyban, akár tagsági jogviszonyban ténylegesen és személyesen is közreműködik, vagy épp ellenkezőleg, egyáltalán nem működik közre.
  1. Ha a vezető tisztségviselő a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, és emellett a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor meg kell vizsgálni, hogy ez a személyes közreműködés milyen jogviszonyban történik.
  • Amennyiben a társaság vezető tisztségviselő tagja a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működik közre, akkor az ügyvezetésre tekintettel társas vállalkozóként biztosított [Tbj. 4. § 21. pont 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés e) pontja].
  • Amennyiben a társaság vezető tisztségviselő tagja a társaság tevékenységében tagsági jogviszonya alapján működik közre, akkor választott tisztségviselőként csak akkor válik biztosítottá, ha a választott tisztségviselőkre előírt jövedelmi feltétel teljesül [Tbj. 6. § (2) bekezdése].

Példa: A társaság 2026. évben nyílászárókat gyárt. A vezető tisztségviselő tag a gyártási folyamatban tagsági jogviszonya alapján vesz részt, emellett ügyvezetői feladatait megbízási jogviszonyban látja el, havi 200.000 forint díjazásért. Ekkor az ügyvezetésre tekintettel választott tisztségviselőként biztosított, mivel a jövedelmi feltétel teljesül.

  • Amennyiben a társaság vezető tisztségviselő tagja a társaság tevékenységében megbízási jogviszony keretében működik közre, akkor a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésre tekintettel társas vállalkozónak minősül [Tbj. 4. § 21. pont 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés e) pontja].

Példa: A vezető tisztségviselő tag a társaság tevékenységében megbízási jogviszonyban vesz részt, emellett ügyvezetői feladatait is megbízási jogviszonyban látja el. Ekkor az ügyvezetésre tekintettel társas vállalkozóként biztosított (függetlenül a díjazás összegétől), a személyes közreműködésére tekintettel pedig csak akkor válik biztosítottá, ha a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jövedelmi feltétel teljesül.

3. Ha a vezető tisztségviselő a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését megbízási jogviszonyban látja el, és emellett a társaság tevékenységében nem működik közre személyesen, akkor a megbízási jogviszonyban ellátott ügyvezetésre tekintettel társas vállalkozónak minősül [Tbj. 4. § 21. pont 21.5 alpontja, 6. § (1) bekezdés e) pontja].

Megjegyzést érdemel, hogy a Tbj. 6. § (2) bekezdése szerinti választott tisztségviselő biztosítási jogviszonya nem jelenthető be a Tbj. 6. § (1) bekezdés l) pontja szerinti tartós megbízási jogviszonyként. A tartós megbízási jogviszony a megbízási szerződés alapján munkát végző személyek esetében alkalmazható, azaz a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontja helyett.

A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vezető tisztségviselőnél továbbá figyelemmel kell lenni arra, hogy sem munkavállalóként, sem választott tisztségviselőként, sem társas vállalkozóként nem terjed ki rá a biztosítás.

[NAV Adójogi és Tájékoztatási Főosztály 8042318316/2026. – Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztály]