A Jöt. nem ad lehetőséget arra, hogy a Jöt. 18. § (12) bekezdése alapján engedélyezett biztosítéknyújtási kötelezettségét a fuvarozó, a címzett vagy a jövedéki termék tulajdonosa más (pl. jövedéki vagy adóraktári) engedélyéhez kapcsolódó biztosítékából teljesítse.
Erre tekintettel a Jöt 18. § (12) bekezdése szerinti – az engedélyezett tevékenységétől eltérő – tevékenységhez külön biztosítékot szükséges nyújtani, így az adóraktári engedélyhez kapcsolódó jövedéki biztosíték nem használható fel.
Igen. Folyamatos szállítás esetén, több szállítmány biztosítékának a nyújtásához annyi nyomtatvány kitöltése szükséges, ahány szállítmányból áll a szállítás.
A Jöt. 18. § (13) bekezdése alapján az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállításra jutó jövedéki biztosíték az adófelfüggesztési eljárás keretében végzett szállítás Jöt. 53. § (3) bekezdése szerinti befejeződésekor használható fel ismételten.
Fenti szabályozáshoz igazodva került kialakításra az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, mely alapján a jövedéki termék belföldi címzettje a jövedéki termék szállítási okmányon rendeltetési helyként feltüntetett helyre történt megérkezéséről a jövedéki termék tényleges mennyiségi és minőségi információit, valamint a végrehajtási rendeletben meghatározott kiegészítő adatokat tartalmazó elektronikus átvételi elismervényt haladéktalanul kiállítja és megküldi az állami adó- és vámhatóságnak.
Az állami adó- és vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Ha az adatok megfelelőek, az állami adó- és vámhatóság értesítést küld a jövedéki termék címzettjének az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és az egyidejűleg megküldi az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának, valamint továbbítja a jövedéki termék belföldi feladójának, egyúttal az elektronikus rendszer felszabadítja az adófelfüggesztéshez történő szállításhoz lekötött biztosíték összegét.
Ezek figyelembevételével csak a jövedéki biztosíték felszabadulását követően nyújtható be a következő NAV_J40-es nyomtatvány.
Ha az adóraktár engedélyese ismételten megfelel a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os kedvezmény feltételének, miszerint a 9 év átlagában a saját előállítású jövedéki termék átlagos havi kiszállítása eléri vagy meghaladja a 75%-ot, abban az esetben az előző pontban foglaltak alapján (újból) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének 80%-os csökkentését.
A Jöt. 21. § (2) bekezdése a) pontja szerint, ha egy hónapra vetítve átlagosan az adóraktár engedélyese által az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyiségének legalább 75%-át az adóraktár engedélyese állította elő, akkor az adóraktári engedéllyel 2 éve folytatott tevékenység esetén 10%-kal, majd évente további 10%-kal, de legfeljebb 80%-kal csökkenthető a nyújtandó jövedéki biztosíték összege.
Fenti szabályozásból adódóan az átlagszámítás alapja a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételnek megfelelő, folyamatos adóraktári tevékenység, melynek megfelelően a kedvezményre jogosító teljes (megelőző) időszak tekintetében kell vizsgálni a szabadforgalomba bocsátott és az adófelfüggesztési eljárás keretében feladott saját előállítású, illetve a vásárolt jövedéki termékek átlagos havi megoszlását.
Előzőek alapján a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelemben a kedvezménnyel érintett, a kérelem benyújtását megelőző hónapot magába foglaló, teljes adóraktári tevékenység időszakát kell alapul venni az egy hónapra jutó átlag számításánál. Például, ha az engedélyes a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti 80%-os maximum kedvezményt szeretné érvényesíteni, abban az esetben 9 év (108 hónap) tekintetében kell vizsgálni a saját előállítású jövedéki termék egy hónapra jutó átlagos kiszállítását. Ennek megfelelően a 9 év alatt az összes szabadforgalomba bocsátott és adófelfüggesztési eljárás keretében feladott jövedéki termék átlagos havi mennyiségét kell viszonyítani az összes kiszállított saját előállítású jövedéki termék átlagos havi mennyiségéhez.
A jövedéki biztosítékra vonatkozó kedvezmény elfogadását követően az adóraktári engedélyesnek folyamatosan teljesítenie kell a kedvezmény érvényesítéséhez előírt feltételeket. A saját előállítású jövedéki termékre meghatározott feltételt a kedvezmény szerinti időtartam szerint kell vizsgálni úgy, hogy a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba beszámítható időszak minden hónapban változik az eltelt tárgyhó figyelembevételével.
Fentieken túl kiemelendő, ha az Art. szerinti kockázatos adózónak minősül, akkor nem érvényesítheti a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontja szerinti kedvezményt, függetlenül attól, hogy a tevékenység folytatására meghatározott feltételek egyébként fent állnának. Amennyiben az Art. szerinti kockázatos adózói minősítés hatályát veszti, akkor az engedélyes – tevékenységének megfelelően – (ismételten) kérheti a nyújtandó jövedéki biztosíték összegének csökkentését. Ezen esetben a biztosítékcsökkentés alapjául szolgáló időtartamba nem számítható bele azon időszak, amikor az adóraktári engedélyes az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült [Jöt. 21. § (3) bek. a) pontja, 21. § (10) bek.].
A felhasználói engedélyes a tevékenysége végzéséhez a Jöt. 33. §-ban megállapított jövedéki biztosítékot nyújtja.
A Jöt. 25. § (4) bekezdése szerint a bejegyzett kereskedő által nyújtott jövedéki biztosíték összegének - a Jöt. 18. § (12) bekezdése szerinti kivétellel - el kell érnie az adófelfüggesztési eljárás keretében átvett azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyek után a bejegyzett kereskedő az adót nem fizette meg.
Egyéb ellenőrzött ásványolajnak csak abban az esetben van adómértéke, ha azt a Jöt. 110. § (2) bekezdésben foglalt célra kínálják, értékesítik vagy használják fel.
Ezt figyelembe véve elmondható, hogy amennyiben a felhasználói engedélyes az egyéb ellenőrzött ásványolajat tagállamból a Jöt. 110. § (2) bekezdésben foglalt célra hozza be, akkor – a felhasználói engedélyes tevékenységhez nyújtott jövedéki biztosítékon túl – a bejegyzett kereskedői engedély megszerzéséhez is külön jövedéki biztosítékot kell nyújtania, melynek mértékét az egyéb ellenőrzött ásványolaj tekintetében a Jöt. 110. § (2) bekezdésben meghatározott adómértékek alkalmazásával kell megállapítani.
Amennyiben a felhasználói engedélyes a tagállamból adófelfüggesztéssel behozni kívánt egyéb ellenőrzött ásványolajat nem a Jöt. 110. § (2) bekezdés szerinti célra kínálja, értékesíti, vagy használja fel, a kapcsolódó bejegyzett kereskedői tevékenysége jövedéki biztosítéknyújtási kötelezettség teljesítése nélkül végezhető.
A NAV jövedéki biztosíték nyilvántartó rendszerében a tárolt biztosítékköteles jövedéki termék készlet utáni biztosíték lekötés a jövedéki terméket terhelő jövedéki adó változásának megfelelően változni fog, „újraszámolódik”.
A Jöt. 28. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell a jövedéki engedélyesnek jövedék biztosítékot nyújtania. A nagykereskedelmi tevékenység tekintetében, tekintettel az ott kezelt jövedéki termékek adózott voltára, nem kötődik közvetlenül adókockázat mértékéhez a jövedéki biztosíték összege, ezen esetben a jövedéki biztosítékból lekötés és felszabadítás nem történik. Az előzőek alól kivételt képez a közösségi kereskedelmi tevékenységet végző jövedéki engedélyes, akinek a Jöt. 62. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontja alapján a beszerzett jövedéki termék adókockázatának megfelelő összegben kell a biztosítékot nyújtania, ez esetben a Jöt. 62. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti bejelentéshez a NAV_J32 nyomtatvánnyal történik a lekötés, az adómegfizetéséhez kapcsolódóan pedig a felszabadítás
Készletzárásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget a Jöt. nem tartalmaz. Abban az esetben ha az adóraktár engedélyes, felhasználói engedélyes, jövedéki engedélyes készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet, akkor a Jöt. 17. § (2) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettsége van, mely a NAV_J32-es nyomtatványon teljesíthető.
A NAV_J28-as nyomtatvány az adóraktár engedélyes Jöt. 24. §-a szerinti adatszolgáltatás teljesítésére szolgál, amelyen a Vhr.-bem meghatározott adatokat kell bejelenteni, amennyiben azokban változás következett be. Tekintettel arra, hogy az EMCS keretében szolgáltatott adatok a Vhr. 1. számú mellékletben nincsenek *-al megjelölve, ezért annak változása nem jelenti az adatszolgáltatás benyújtásának kötelezettségét. Amennyiben a Vhr. 1. számú mellékletében *-al jelölt tételek tekintetében nem történik változás nem kell a NAV_J28-as nyomtatványt beküldeni. A nyitó és zárókészletet beküldése tekintetében tájékoztatom, hogy nyitókészletet kizárólag az első adatszolgáltatás alkalmával kell beküldeni, zárókészletet viszont a jelenleg hatályos szabályozás szerint egyszer sem kell küldeni.
A NAV a jövedéki biztosíték rendelkezésre állását folyamatosan ellenőrzi, a meg nem fizetett adófizetési kötelezettség tekintetében is. A jövedéki adót, illetve dohánygyártmányok általános forgalmi adóját nyilvántartó adószámlákra (NAV Üzemanyagok jövedéki adója bevételi számla 10032000-01037306; NAV Egyéb termékek jövedéki adója bevételi számla 10032000-01037313; NAV Dohánygyártmány jövedéki adó bevételi számla 10032000-01037344, NAV Dohánygyártmány ÁFA bevételi számla 10032000-01037351) történő befizetést követően a NAV haladéktalanul intézkedik a befizetés összegéről, de legfeljebb a meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegéig, a lekötött jövedéki biztosíték felszabadítása érdekében. Ezen eljárás vonatkozik az adóelőleg keretében történt befizetésekre is.
A Jöt. rendelkezéseinek figyelembevételével nem kell minden „jövedékes” gazdálkodónak elektronikus nyilvántartást vezetnie. Kizárólag a következő gazdálkodók kötelezettek elektronikus nyilvántartás vezetésére:
- Adóraktár (Jöt. 20. § (1) bekezdés a) pont)
- Felhasználói engedélyes (Jöt. 31. § (1) bekezdés)
- Jövedéki engedélyes kereskedő (Jöt. 29. § (4) bekezdés)
- A zárjegykészlete tekintetében (Jöt. 78. § (1) bekezdés)
- bejegyzett kereskedő,
- eseti bejegyzett kereskedő,
- importáló,
- a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre szállító személy
Az egyszerűsített adóraktár engedélyese az adóraktárban előállított, továbbá az adóraktárból, egyszerűsített adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől vásárolt, az egyszerűsített adóraktár készletében lévő csendes bort alanyi jogon, külön jövedéki engedély nélkül értékesítheti. Az adóraktárából közvetlenül értékesíthet belföldön jövedéki engedélyes kereskedőnek, jövedéki kiskereskedőnek, végső fogyasztónak, másik belföldi adóraktárnak, harmadik országba, más tagállami adóraktárnak, bejegyzett kereskedőnek és más tagállam kereskedőjének [Jöt. 67. § (2) bekezdés, 68. § (1) bekezdés, 53. § (1) bekezdés].
A fentiektől eltérően a csendes borral végzett jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység (belföldön szabadforgalomba bocsátott csendes bor belföldi nagykereskedelmi forgalmazása vagy kereskedelmi céllal tagállamba szállítása, más tagállamban szabadforgalomba bocsátott csendes bor belföldre behozatala kereskedelmi céllal, szabadforgalomba bocsátott csendes bor exportálása, csendes bor nem adóraktárban történő importálása) engedélyköteles [Jöt. 67. § (1) bekezdés]. A jövedéki engedélyezési feltételeit a Jöt. 14. § (1) bekezdése, 28. § (4) bekezdése, 29. § (1) bekezdés c) pontja tartalmazza.
A Jöt. 29. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a jövedéki engedélyes kereskedőnek mekkora tárolókapacitással kell rendelkezni, továbbá – az egyértelműség érdekében – kifejezetten nevesíti a bérlés lehetőségét is, mint e feltétel teljesítésének lehetséges módját. Tekintettel erre, továbbá azt is figyelembe véve, hogy az új Jöt. nem zárja ki ezt a lehetőséget, a jövedéki engedélyes kereskedő tároló térfogat bérlésével is teljesítheti ezen kötelezettségét.
A Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt biztosíték csökkentő szabály az adott adóraktár tekintetében vizsgálandó és alkalmazandó. A legfeljebb 80%-os biztosítékcsökkenés az a) pontban felsorolt egyéb feltételek teljesülése esetén is csak akkor következik be, ha maga az adott adóraktár minősül termék előállítását végzőnek. Ha az adott adóraktárban kizárólag a Jöt. 21. § (8) bekezdésében meghatározott tevékenységi körön kívül eső tevékenység zajlik, akkor a Jöt. 21. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt biztosítékcsökkentő szabály nem alkalmazható az adott adóraktárra.
A nyilatkozattétel elmulasztása jogvesztő hatályú, az egyszerűsített adóraktári engedély érvényessége 2017. június 30-ával megszűnik. A gazdálkodónak az egyszerűsített adóraktári engedély megszűnés napjával az állami adó- és vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvételt kell végeznie. Borászati üzemengedély birtokában, a kisüzemi bortermelői feltételek teljesítése mellett, kisüzemi bortermelőként végezheti a tevékenységét.