A Jöt. 21. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegének az adóelőleg összegével csökkentve - a jogszabályban meghatározott kivétellel - el kell érnie
a) az adóraktárban adófelfüggesztési eljárás keretében tárolt, nem az adóraktár engedélyese által előállított jövedéki termékek adótartalmának összegét,
b) azon jövedéki termékek adótartalmának összegét, amelyeket adófelfüggesztési eljárás keretében szállítanak és
c) az adóraktár engedélyesét terhelő, meg nem fizetett adófizetési kötelezettség összegét.
A jogszabályi rendelkezés alapján látható, hogy a mindenkori adókockázatra kell a jövedéki biztosítékot nyújtania. Az olyan adóraktári engedélyesnek, aki kizárólag saját előállítású terméket tárol az adóraktárában, csak az adófelfüggesztés keretében feladott és a szabadforgalomba bocsátott alkoholtermék adómértékével megegyező összegű jövedéki biztosítékot kell nyújtania. Annak érdekében, hogy a Jöt. 15. § (7) bekezdésében foglalt engedély felfüggesztése intézkedés az alacsony biztosíték összegéből (a nyújtott összeg nem fedezi az adófelfüggesztéssel szállított és szabadforgalomba bocsátott alkoholtermék adóját) adódóan ne legyen alkalmazható, érdemes a nyújtott jövedéki biztosíték összegét 1,5- 2 havi átlagára vetített adófelfüggesztési eljárás keretében feladott és a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek mennyisége alapján meghatározni.A jövedéki biztosíték összegének meghatározása során a Jöt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott kedvezményeket is figyelembe kell venniük.
Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegéből nem köthető le a bérfőzés keretében előállított párlat adóterhe.
Abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese bér- és „kereskedelmi” főzést is végez, akkor az adóraktárra meghatározott általános szabályok szerint kell a nyújtandó jövedéki biztosíték összegét meghatározni, mivel nem kizárólag bérfőzési tevékenységet folytat. A nyújtandó jövedéki biztosíték meghatározása során a bérfőzés keretében előállított, a bérfőzetőnek származási igazolvány kiállítása mellett kiadott párlat adóterhét figyelembe venni nem kell.
A jövedéki biztosíték összegének csökkentése a Jöt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehetséges.
A Jöt. 21. § (10) bekezdése alapján a régi Jöt. szerinti keretengedélyes 2 évnél régebben végzett tevékenységének időtartama beszámítható a biztosíték csökkentés alapjául szolgáló időtartamba, kivéve azt az időszakot, amelyben az engedélyes az Art. szerinti kockázatos adózónak minősült.
A Jöt. szabályai szerint a jövedéki engedélyes kereskedő nyilvántartását nem kell előzetesen az állami adó- és vámhatóságnak jóváhagyni [Jöt. 29. § (4) bekezdés]. Abban az esetben, ha a jövedéki engedélyes kereskedő azonos telephelyen és időben jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet is végez, a jövedéki engedélyes és a jövedéki kiskereskedelmi készletekről az állami adó- és vámhatóság által előzetesen jóváhagyott nyilvántartást is fel kell fektetnie [Jöt. 29. § (5) bekezdés].
A jövedéki engedélyes kereskedőnek a Jöt. hatályba lépését követően kizárólag az általa vezetendő nyilvántartásra vonatkozó változás-bejelentést kell teljesítenie. A változás bejelentés - az engedély iránti kérelemre rendszeresített - Kérelem a Jöt. szerinti tevékenységek engedélyezésére elnevezésű NAV_J31 elektronikus nyomtatványon teljesíthető, elektronikus úton. Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki engedélyes nyilvántartását a későbbiekben szükség szerint a tevékenység általános felülvizsgálatának keretében ellenőrzi.
Amennyiben a vezetendő nyilvántartást az új szabályozás az állami adó- és vámhatóság előzetes jóváhagyásához köti – jövedéki engedélyes Jöt. 29. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartása –, abban az esetben a jövedéki engedélyes a Jöt. hatályba lépését követően nyilvántartását (annak leírását) jóváhagyásra köteles benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz.