Magyarországon nem letelepedett gazdálkodó által a jövedéki engedély megszerzéséhez a Jöt. 14. § (1) bekezdés e) pontjában és a Vhr. 2. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt feltételek teljesüléséhez elfogadható a telephelyet üzemeltető logisztikai szolgáltató vagy akár a telephely tulajdonosa nevére szóló hatósági engedély vagy igazolás.
A Jöt. 62. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján az adófizetésre kötelezett személy a tagállami beszerzést megelőzően a beszerzésről – a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével – értesíti az állami adó- és vámhatóságot a „Bejelentés szállításról” elnevezésű NAV_J32-es nyomtatvány használatával.
A jövedéki termék(ek) megérkezését követően a Jöt. 62. § (6) bekezdés c) pont cc) alpontja alapján az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját követő 5 napon belül adóbevallást kell tenni és meg kell fizetni az adót a BEV_J02-es nyomtatványon.
A fentiektől eltérően, ha pl. nulla adómértékű csendes bor érkezik a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyére, akkor a Jöt. 79. § (5) bekezdése értelmében nem kell adóbevallást benyújtani.
A benyújtott bevallási nyomtatványon pedig azon jövedéki termékeket kell megjeleníteni, melyek fizikálisan is megérkeztek a jövedéki engedélyes telephelyére, s amelyek kapcsán adófizetési kötelezettség keletkezett. Abban az esetben, ha a beszerzést megelőzően megküldött NAV_J32-es nyomtatványon bejelentett mennyiségénél kevesebb vagy több jövedéki termék érkezik, akkor a bevallásban a ténylegesen átvett – adófizetési kötelezettség szempontjából érintett – jövedéki termékek mennyiséget kell szerepeltetni, s nem kell a NAV_J32-es nyomtatványt javítani
A Jöt. 20. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint adóraktár engedélyese kötelezett az elektronikus nyilvántartás vezetésére, azonban a Jöt. 84. § (2) bekezdés e) pontja szerint a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetése, adatszolgáltatása papíralapon is intézhető.
Az előzőek alapján csak azon adóraktár engedélyesek kötelezettek az elektronikus nyilvántartás vezetésre, amelyek nem kizárólag bérfőzést végző adóraktárnak minősülnek. A tevékenységüket 2017. július 1. után változatlanul folytató adóraktár engedélyeseknek bejelentési kötelezettségük nincs, azonban a Vhr. 9.§-ban foglaltaknak meg kell felelniük.
Abban az esetben, ha nemcsak kizárólag bérfőzést végző adóraktárról van szó, az érintett adóraktárnak kizárólag az általa vezetendő nyilvántartásra vonatkozó változás-bejelentést kell teljesítenie. A változás bejelentés az engedély iránti kérelemre rendszeresített a „Kérelem a Jöt. szerinti tevékenységek engedélyezésére” elnevezésű NAV_J31 elektronikus nyomtatványon teljesíthető, elektronikus úton. Az állami adó- és vámhatóság a jövedéki engedélyes nyilvántartását a későbbiekben szükség szerint a tevékenység általános felülvizsgálatának keretében ellenőrzi.
A tevékenység folytatásának nem feltétele a bejelentés, azonban az állami adó- és vámhatóság folyamatosan ellenőrzi és ellenőrizni köteles az engedélyezés jogszabályban foglalt feltételeinek teljesítését.
Az engedéllyel rendelkezők az engedélyben rögzített, valamint az állami adó- és vámhatóság által elfogadott egyéb, az engedélykérelemben megadott adat változását a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerint a változást követő munkanapon adatszolgáltatásra kötelezett engedélyes ezen adatszolgáltatás keretében, egyéb engedélyes a változást követő 8 napon belül szükséges bejelenteni az állami adó- és vámhatóságnak abban az esetben is, ha az egyébként az engedély módosítását nem igényli [Jöt. 16. § (3) bekezdés].
Mindenekelőtt fontos elmondani, hogy a terítőjárat, mint szállítási/értékesítési mód a Jöt. hatályba lépését követően megszűnt, azonban a Vhr. 36. § (2a) bekezdése értelmében szállítólevél alkalmazásával a jövedéki engedélyes kereskedőnek lehetősége van jövedéki terméket értékesíteni.
A jövedéki engedélyes kereskedő a Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és a Kertv. 2. § 18. pontja alapján kizárólag továbbforgalmazók részére értékesíthet palackos LPG-t.
A jövedéki kiskereskedő az előzetesen megrendelt palackos PB gázt korlátozás nélkül kiszállíthatja a konkrét vevő(k)höz. Ez esetben már a kiszállítás előtt ismert a vevő és a megrendelt jövedéki termék mennyisége. A kiszállított áru eredetét és a birtoklás jogszerűségét (származását) a kézbesítés tényleges megtörténtéig a számla és adott esetben a szállítólevél együttesen fogja igazolni.
A Jöt. 3. § (2) bekezdés 26. pont szerinti szabadforgalomba bocsátott palackos LPG (27111211 – 27111900 KN-kód szerinti cseppfolyósított szénhidrogén, mely nem tekintendő üzemanyagnak és 5 l/kg-nál nagyobb kiszerelésű) ellenőrzött energiaterméknek minősül. [Jöt. 3. § (1) bekezdés 29., 43., 47. pontok, (2) bekezdés 7. pont]
A Jöt. 69. § (1) bekezdése alapján a jövedéki kiskereskedő a Kertv. szerinti mozgóbolt útján a Jöt. 69. § (2) bekezdése szerinti jövedéki terméket – a meghatározott feltételek mellett – a felhasználás helyszínén tankautóból értékesíthet, tehát csak tartályos LPG-t lehet forgalmazni. [Jöt. 3. § (1) bekezdés 28. pont]A Jöt. értelmében mozgóbolt útján palackos PB gáz nem értékesíthető.
Az energiatermékek közül az ellenőrzött energiatermékek adóraktárban állíthatóak elő és tárolhatóak az adófizetési kötelezettség keletkezéséig, kivételnek az adózott adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban adózott üzemanyagba történő bekeverése tekintendő. Az adóraktár a jövedéki termék adófelfüggesztési eljárás keretében történő előállítására, tárolására, felhasználására más termék előállításához, feladására és átvételére szolgál. Az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték összegével kapcsolatban jövedéki termék előállítását végzi az adóraktár engedélyese minden olyan esetben, amikor az adófelfüggesztési eljárás keretében szállított jövedéki termék átvételét követő, változatlan összetételben történő tárolásán, adófizetési kötelezettséget keletkeztető felhasználásán, valamint adófelfüggesztési eljárás keretében történő feladásán vagy szabadforgalomba bocsátásán kívüli tevékenységet végez a jövedéki termékkel vagy terméken. [Jöt. 3. § (1) bekezdés 2., 4., 5., 43. pontok, 19. §, 21. §]
A 38119000 KN-kódú (megfeleltethető a 38119000 vámtarifaszámnak), adózatlan adalék adózatlan benzinhez, valamint adózatlan gázolajhoz történő keverése, mely jövedéki termékek ellenőrzött energiatermékeknek minősülnek – a bekeverési részaránytól függetlenül – jövedéki termék előállításnak minősül, figyelemmel a Jöt. 19. § (1) bekezdésére, valamint összhangban a Jöt. 21. § (8) bekezdéssel. [Jöt. 3. § (1) bekezdés 29., 32., 47. pontok, (2) bekezdés 2., 7., 11., 18. pontok]
Az adóraktári engedélyesnél az üzemanyag adalék benzinbe, illetve gázolajba történő bekeverését a Jöt. 23. § alapján vezetett nyilvántartásban az alábbiak szerint lehet szerepeltetni:
- A 38119000 KN-kód alá tartozó adalékanyag és a benzin, illetve gázolaj betárolása adófelfüggesztési eljárás keretében, a feladás helyének megfelelő növekedési jogcím alkalmazásával (az adat az EMCS-en keresztül kerül benyújtásra az állami adó- és vámhatóság részére, így a napi adatszolgáltatásban nem szerepelhet).
- A benzin/gázolaj és az adalékanyag felhasználása jövedéki termék előállításához a „30100 - Jövedéki termék előállításához felhasznált jövedéki termék*” jogcím alkalmazásával (a NAV_J28-as napi adatszolgáltatás nyomtatvány 01-es lapján nyújtandó be).
- Az előállított végtermék készletre vétele a „20101 - Előállított jövedéki termék (nem bioetanol) készletre vétele*” jogcím alkalmazásával (a NAV_J28-as napi adatszolgáltatás nyomtatvány 01-es lapján nyújtandó be).
A Jöt. 29. § (5) bekezdése 2017. július 01-jét követően is megengedi a jövedéki engedélyes kereskedőnek, hogy azonos telephelyen és időben jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet is végezzen, így a kizárólag szerviz tevékenységet végző gazdálkodót (végső fogyasztó) a jövedéki engedélyes kereskedő kiskereskedelmi tevékenység keretében kiszolgálhatja.
Ebben az esetben, tekintettel arra, hogy az értékesítést nem a jövedéki engedélyes kereskedő végzi, így a szerviz felé történő értékesítésre – amennyiben kenőolajjal kiskereskedelmi tevékenységet nem végez – nem vonatkozik a Jöt. készpénzfizetési tilalma.
Abban az esetben, ha az őstermelőként végzett tevékenység megfelel a Jöt. 3. § (3) bekezdés 16. pontjában foglaltaknak, és ennek megfelelően 2017. július 01-jétől kisüzemi bortermelőnek minősülnek, úgy saját előállítású termékeiket a vámjogszabályok rendelkezésinek megfelelően szállíthatják ki harmadik országba. A kiviteli vámeljárás során engedélyszámként a borászatiüzem-engedély számát szükséges megadnia.
A Jöt. kisüzemi bortermelőkre vonatkozó rendelkezési a 2017. július 01-jét követően végzett szállításokra érvényesek.
A Jöt. 67. § (1) bekezdése alapján az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható az ezen bekezdés a) pont aa) - ad) alpontok alatt szereplő termékeknek a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység - ide nem értve az üzemanyagkártyával értékesített (beszerzett), felhasznált üzemanyag utólagos, pénzügyi-technikai jellegű elszámolását, ha az elszámolásról a felek írásban megállapodtak -, továbbá üzemanyagnak nem a Jöt. 69. § és 72. § szerinti értékesítését.
A Kertv. 2. § 18. pontja szerint a nagykereskedelmi tevékenység üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is.
Ezek alapján jövedéki engedélyes kereskedő közvetlenül magánszemély részére csak üzemanyagnak a Jöt. 69. §-ban meghatározott mozgóbolti és a Jöt. 72. § szerinti, üzemanyagtöltő állomáson, illetve automatából történő értékesítésén kívüli értékesítését végezheti.
Jelenleg az adófizetési kötelezettséget keletkeztetően a 32300 jogcímkód lett rendszeresítve.
Az adóraktári nyilvántartás és adatszolgáltatás erre az esetre nem tartalmaz speciális jogcímkódot. Figyelemmel arra, hogy az EMCS-ből az adatok az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére állnak és a Jöt. 3. § (1) bekezdés 44. pont a) alpontjával összefüggésben, a Jöt. 79. § (2) bekezdés b) pontja alapján az állami adó- és vámhatóság állapítja meg az adót.
A Vhr. 1. mellékletében meghatározott adóraktári nyilvántartásban és adatszolgáltatás adattartalmában az egyéb ellenőrzött ásványolajat, amennyiben annak kitárolásakor adófizetési kötelezettség nem keletkezik (a Jöt. 121. § (4) bekezdésével összefüggésben, a Jöt. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti értékesítés alapján), akkor 2017. július 01-jétől az egyéb ellenőrzött ásványolaj tekintetében alkalmazható a 001, 002, és 003 „adómérték nélküli energiatermék” jövedéki adó fajtakódok, a kitárolásnak megfelelő, például a 32201-32204 jogcímkódok hozzárendelésével
A Jöt. 120. § (2) – (3) bekezdésében meghatározottak esetén az adófelfüggesztéssel történő szállítást érintően az adóraktárnak nem minősülő csővezetékben történő jövedéki termékmozgásnál külön jogcím hiányában a 20900 és a 32100 jogcímkódok alkalmazásának nincs akadálya.
Az átminősítésekre nincs megfelelő jogcím a jelenlegi termékmérlegben, ugyanis, amikor felhasználási cél szerint minősítenek át, a mozgásokat a termelési sorokon lehet csak megjeleníteni. A Jöt. kapcsán, amikor is az adóraktári készletek kezelése a biztosíték figyelés miatt lényeges, még inkább fontos a fentiek átgondolása, ugyanis a termelési sorok használatával egy biztosítékköteles termékből mentes termék lesz, holott termelésről nem beszélhetünk, a termék változatlan összetételben kerül tárolásra, majd kiszállításra.
Az egyszerűsített adóraktár engedélyes másik egyszerűsített adóraktártól, vagy kisüzemi bortermelőtől korlátlan mennyiségben vásárolhat csendes bort. A saját márkanév alatt történő forgalmazásra a Jöt, nem tartalmaz előírást.