Annak a jövedéki terméknek a palackozása, bérpalackozása végezhető az adóraktárban, ami az adóraktári engedélyben szerepel. Egyszerűsített adóraktárban kizárólag csendes bor, az adóraktárban emellett más alkoholtartalmú jövedéki termék palackozására, bérpalackozására is van lehetőség.
Adóraktárban kiszerelési tevékenység is végezhető, függetlenül attól, hogy az saját előállítású, vagy más adóraktárból betárolt jövedéki termék palackozását, vagy bérpalackozását jelenti. Csendes bor palackozása, bérpalackozása mennyiségi megkötés nélkül egyszerűsített adóraktárban és adóraktárban egyaránt végezhető.
A bértárolás önmagában már nem jövedéki engedélyköteles tevékenység. Ebből következően a bértárolónak más terméke vonatkozásában nincs nyilvántartás vezetési kötelezettsége, e termékeket a tároló térfogatot bérlő jövedéki engedélyesnek kell a nyilvántartásában szerepeltetnie.
Az egyszerűsített adóraktár engedélyes, aki kisüzemi bortermelőként folytatja a tevékenységét, a csendes bor vásárlására vonatkozó tilalmat a kisüzemi bortermelői tevékenység megkezdésétől kell betartania. (Kisüzemi bortermelőként más nem vásárolhat csendes bort.)
Kisüzemi bortermelő nem végezhet bérmunkát, bértárolást.
Amennyiben az egyik gazdasági társaság tulajdonrésszel rendelkezik a másik gazdasági társaságban, vagy annak tulajdonosa, akkor a jogi és gazdasági függetlenség nem áll fenn.
A Jöt. 64. § rendelkezései szerint a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldi címről belföldi címzett részére kereskedelmi céllal a Vhr-ben meghatározott adatokat tartalmazó szállítólevéllel szállítható. A szállítólevél adattartalmát a Vhr. 36. § (1) bekezdése tartalmazza. A szállítólevél adattartalmát a napi adatszolgáltatás keretében köteles megküldeni az állami adó- és vámhatóságnak.
A Jöt. 62. § (6) bekezdés c) pont cb) alpontja szerint a jövedéki engedélyes kereskedő a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén a beszerzést megelőzően a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Az értesítést a Bejelentés szállításról elnevezésű NAV_J32 elektronikus nyomtatványon kell megtenni.
Általános szabály szerint az egyik tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamba kereskedelmi céllal EKO-val szállítható. Ugyanakkor a kenőolaj – bár jövedéki terméknek minősül – mivel nem minden esetben tekinthető a termék jövedéki szempontból szabadforgalomba bocsátottnak (nem állt jövedéki adó-felfüggesztési eljárás alatt), a tagállami kiszállítás során eltérő az okmány kiállítási szabály.
Az EKO kifejezés alatt, olyan bizonylatot, okmányt kell érteni, ami a feladási tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékek Közösségen belüli szállításának egyszerűsített kísérőokmányáról szóló, 1992. december 17-i 3649/92/EGK bizottsági rendelet (a továbbiakban: Bizottsági rendelet) szerinti követelményeknek megfelel. [a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. december 16-i 2008/118/EK tanácsi irányelv, Bizottsági rendelet 1. cikk, a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés 13., 29., 31., 43. pontok, (2) bekezdés 11. pont, 4. § (4) bekezdés, 62. §, 67. §, 108. §]
A hivatkozott jogszabályok együttes értelmezése tükrében, abban az esetben nincs szükség EKO kiállítására, ha a kenőolaj kapcsán nem történt szabadforgalomba bocsátás és, ha a kenőolajat másik tagállamba nem jövedéki adófizetési kötelezettséget eredményező célra szállítják.
Amennyiben a jövedék engedélyes kereskedő egy másik tagállamban már szabadforgalomba bocsátott kenőolajat szerzett be, és azt értékesíti tovább belföldről tagállamba, úgy a vonatkozó jogszabályok alapján EKO kiállítása szükséges a tagállami kiszállításhoz.
Megjegyezhető továbbá, hogy a kereskedelmi okmányokat, vagyis számlákat, szállítóleveleket, fuvarleveleket EKO-ként lehet használni, feltéve, hogy azok ugyanazon információelemeket tartalmazzák, mint a Bizottsági rendelet mellékletében bemutatott mintaokmány, és az információ jellegét olyan szám azonosítja, amely megfelel az említett minta vonatkozó rovatszámának. [Bizottsági rendelet 2. cikk]
A Jöt. 67. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a jövedéki engedélyes kereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig), termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.
A Jöt. 68. § (1) bekezdés szerint jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket belföldön csak adóraktár engedélyesétől (ideértve a megszűnt adóraktárt az engedély hatályvesztését követő 30 napig), termékét adóraktárban tároló személytől, felhasználói engedélyestől, kisüzemi bortermelőtől és jövedéki engedélyes kereskedőtől szerezhet be.
A jövedéki engedélyes kereskedő és a jövedéki kiskereskedő adóraktárból, így mint speciális adóraktárból, az egyszerűsített adóraktárból is szerezhet be jövedéki terméket.
A bér- és „kereskedelmi” főzést is végző adóraktári engedélyesnek a bérfőzés keretében végzett tevékenységéről elnevezésű NAV_J22 elektronikus nyomtatványt kell a változást követő napon megküldenie, míg a „kereskedelmi” főzés keretében végzett tevékenységéről elnevezésű NAV_J28 nyomtatványon kell adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tennie.
A Jöt. nem tartalmaz arra vonatkozóan korlátozó rendelkezést, hogy az adóraktár engedélyes az adóraktárban lévő, adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket kinek bocsáthatja szabadforgalomba.
A Jöt-nek a jövedéki engedélyes kereskedőre és a jövedéki kiskereskedőre vonatkozó szabályai tartalmaznak rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen forrásból szerezhetnek be jövedéki terméket.
Figyelemmel a fentiekre nincs annak akadálya, hogy az adóraktár olyan személynek bocsásson szabadforgalomba jövedéki terméket, aki nem folytat sem jövedéki engedélyes, sem jövedéki kiskereskedelmi tevékenységet, vagyis termékforgalmazást nem végez.
A régi Jöt. szerinti vevőnyilvántartásra vonatkozó adatszolgáltatás helyett a jövedéki engedélyes kereskedőnek 2017. július 01-jétől a Vhr. 3. mellékletében meghatározott adatszolgáltatást kell teljesítenie. Az adatszolgáltatást továbbra is a Jövedéki engedélyes kereskedő adatszolgáltatása elnevezésű NAV_J09 elektronikus nyomtatványon kell benyújtani elektronikus úton havonta a tárgyhót követő hónap 12. napjáig.
Az adatszolgáltatást a jövedéki engedélyes kereskedő által teljesítendő adatszolgáltatás műszaki követelményeiről szóló 4003/2017. tájékoztatásban foglaltaknak megfelelően kell elkészíteni.
A Vhr. 21. § (4) bekezdése szerint a zárókészlet adatot kizárólag abban az esetben kell beküldenie a Jöt. 24. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatásban az állami adó- és vámhatóság részére, ha az elszámolási időszak végén elvégzett készletfelvétel nem az állami adó- és vámhatóság jelenlétében történt.
Tehát a kérdés alapján, ha például ma 19-e van és javítani kell a 16-i bevallást, melyben szerepelt zárókészlet adat – mert azon a napon történt olyan készletfelvétel ahol az állami adó- és vámhatóság nem volt jelen – abban az esetben a 19-én benyújtott 16-ai javításban szerepelni fog majd zárókészlet adat is, egyéb esetben nem.
Ha a készletfelvételkor megállapított és megküldött zárókészletet hibásan tüntették fel az adatszolgáltatásban, akkor a hibás adatot tartalmazó napi adatszolgáltatást javítva be kell majd küldeni az Adóraktár adatszolgáltatása a termékkészlet változásokról elnevezésű NAV_J28-as nyomtatványon. A javítás esetén az adott napi adatszolgáltatást teljes egészében újra kell majd küldeni, kijavítva benne a hibás adatokat. Ebben az esetben a korábban beküldött adatszolgáltatás adatait az állami adó- és vámhatóság informatikai rendszere archiválja, a javított adatokat nyilvántartásba veszi és az adóraktár készleteit és az adóraktár által nyújtandó jövedéki biztosíték összegét a javított adatokkal újraszámolja.
A fentiekre tekintettel a további napokra vonatkozó adatszolgáltatásokat (jelen esetben a 17-ét, 18-át, és 19-ét érintve) – mivel azok zárókészletet nem tartalmaznak – nem kell korrigálni és megismételni.
A Jöt. 3. § (1) bekezdés 31. pontjában meghatározott kenőolaj előállítása jövedéki típusú engedély nélkül végezhető.
A Jöt. 67. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján a kenőolajjal folytatott, a kereskedelemről szóló törvény szerinti nagykereskedelmi tevékenység (jövedéki engedélyes kereskedelem) az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható.
A Jöt. 28. § (3) bekezdés e) pontja alapján a fenti tevékenységre nyújtandó jövedéki biztosíték összege, ha a jövedéki engedélyes kereskedő a tevékenyégét kizárólag kenőolajjal folytatja, 5 millió forint.
A Jöt. 29. § (1) bekezdés e) pontja szerint kenőolaj esetében jövedéki engedélyre - az engedélyek megadásának általános szabályain kívül - olyan személy jogosult, aki telephelyenként legalább 50 m2 alapterületű raktárhelyiséggel rendelkezik, vagy azt bérel.
A Jöt. 30. § szerint fenti kötelezettségek teljesítése alól az állami adó- és vámhatóságtól felmentést kérhet az a személy, aki igazolja, hogy kenőolaj importálását vagy másik tagállamból behozatalát kizárólag saját felhasználás céljából végzi.
A kenőolajjal a Kertv. szerint folytatott kiskereskedelmi tevékenység a Jöt. 3. § (1) bekezdés 27. pontja alapján jövedéki kiskereskedelmi tevékenységnek minősül. A kenőolajjal folytatott jövedéki kiskereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos előírásokat a Jöt. 29. § (5) bekezdése, illetve a 68 §-a tartalmazza.