A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által nyilvántartott adót, vámot és az egyéb fizetési kötelezettségeket a megfelelő államháztartási számlákra, a bírságot, a pótlékot és az ezekhez kapcsolódó költségeket külön számlára kell megfizetni, forintban.[1] Ebben a tájékoztatóban az egyes fizetési módokról, valamint azok alkalmazási lehetőségeiről olvashat.

 

I. Fizetési módok

 

Az adózók a következő befizetési módokat választhatják:

  1. átutalás belföldi pénzforgalmi vagy fizetési számláról, akár az Azonnali Fizetési Rendszer használatával,
  2. bankkártyás fizetés az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül
    1. POS-terminálon keresztül az ügyfélszolgálatokon,
    2. VPOS, vagyis internetes bankkártyás fizetés, virtuális POS-terminálon keresztül,

  3. házibankos átutalás az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankfelületén keresztül,
  4. készpénzátutalási megbízás, azaz sárga csekkes befizetés,
  5. átvezetés,
  6. egyéb speciális fizetési módok.

 

Fontos, hogy a befizetéskor az adószámot, adóazonosító jelet, illetve vámfizetési kötelezettség teljesítésekor a VPID-számot és a határozatszámot az átutalási bizonylat vagy a sárga csekk közleményében fel kell tüntetni. Enélkül előfordulhat, hogy a NAV a befizetett összeget csak késve vagy tévesen számolja el.

 

 

1. Átutalás

 

Átutaláskor a megfelelő számlaszámot és a számla nevét a NAV honlapján a következő listából választhatja ki: Ügyféliránytű / Számlaszámok a befizetéshez.

 

Ugyanitt részletes tájékoztatót talál az Azonnali Fizetési Rendszer bevezetéséről is.

 

 

2. Bankkártyás fizetés

 

a) POS-fizetés

 

A NAV ügyfélszolgálatain elérhető bankkártyás fizetésről részletes tájékoztatót talál a NAV honlapján a 35. Tájékoztató bankkártyás adófizetésről című információs füzetben.

 

b) VPOS-fizetés

 

VPOS, vagyis internetes bankkártyás fizetésre az alábbiak szerint van mód:

  • az eBEV-portálon az EFER / Megbízási csomagok menüpont alatt kell a VPOS fizetési módot választani („üres VPOS-rögzítő”),
  • az eBEV-portálon a SZOLGÁLTATÁSOK / Adószámla és pótlékadatok / Adószámla menüpont alatt az adószámla-lekérdezéshez kapcsolódó VPOS-fizetést kell választani („CEF-lekérdezéshez kapcsolódó VPOS-fizetés”),
  • az eSZJA-felületen a természetes személyek az szja-bevallásból eredő fizetési kötelezettségeik kiegyenlítésére is összeállíthatnak VPOS megbízási csomagokat,
  • az ONYA-ban (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás) is van lehetőség internetes bankkártyás fizetésre:
    • a bal oldali menürendszerben a FIZETÉS gombra klikkelve érhető el az ELEKTRONIKUS FIZETÉSI SZOLGÁLTATÁS, ideértve a VPOS-fizetést is („A fizetési szolgáltatás elérése”),
    • illetve a DOKUMENTUMOK menüpontban lévő aktuális csempén keresztül érhető el az ELEKTRONIKUS FIZETÉSI SZOLGÁLTATÁS, ideértve a VPOS-fizetést is („Bevallással kapcsolatos fizetés”).

 

A megbízási csomagot az adózó képviselője is összeállíthatja, ha az EGYKE-adatlapon legalább az EGYKE-2 lap F. blokk 11. pontja szerinti joggal [„Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül átutalással történő fizetéshez szükséges rendelkezés összeállítása, és internetes felületen történő bankkártyás fizetés (VPOS) indítása”] rendelkezik az adózóra vonatkozóan.

 

 

3. Házibankos átutalás

 

Házibankos átutalásra az EFER-hez csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató házibankfelületén keresztül van lehetőség.

 

A házibankos átutalás lehetőségével jelenleg

  • az MKB Bank Zrt.,
  • és az UniCredit Bank Hungary Zrt.

bank ügyfelei élhetnek, ha a szerződésükben szerepel ez a szolgáltatás.[2]

 

A házibankos átutalás indításához az eBEV-portálon az „EFER” menüpontot, ezen belül a „Megbízási csomagok” almenüpontot kell kiválasztani. A menüpont eléréséhez a Megbízási csomagok adatainak lekérdezésére vonatkozó (Csomagadatok jog) jogosultság szükséges.

 

A megbízási csomag összeállításakor a fizetési módnál a „Házibankos” értéket kell beállítani.

 

A megbízási csomagot az adózó képviselője is összeállíthatja, ha az EGYKE-adatlapon legalább az EGYKE-2 lap F. blokk 11. pontja szerinti joggal [„Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren (EFER) keresztül átutalással történő fizetéshez szükséges rendelkezés összeállítása, és internetes felületen történő bankkártyás fizetés (VPOS) indítása”] rendelkezik az adózóra vonatkozóan.

 

 

4. Készpénzátutalási megbízás

 

A postai befizetéshez a következőképpen lehet sárga csekket igényelni:

  • a NAV Infóvonalán, a 3-as menüpont választásával (belföldről: 1819, külföldről: +36 (1) 461-1819 hívószám),
  • a NAV honlapjáról letölthető CSEKK elnevezésű nyomtatványon (az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogrammal (ÁNYK) kitöltött nyomtatvány ügyfélkapus azonosítással is beküldhető a NAV-hoz, vagy kinyomtatva, papíralapon is el lehet juttatni az illetékes NAV-igazgatósághoz),
  • a NAV honlapjáról letölthető „Kérelem készpénzátutalási megbízás (csekk) igényléséhez” elnevezésű nyomtatványon, amit papíralapon kell az illetékes NAV-igazgatóságra eljuttatni),
  • a NAV ügyfélszolgálatain, személyesen.

 

 

5. Átvezetés

 

Ha más adónemen túlfizetésük van, az adózók átvezetéssel is kiegyenlíthetik fizetési kötelezettségeiket.[3]

  • Ehhez az ONYA-ban és az ÁNYK-ban egyaránt elérhető ATVUT17 jelű átvezetési és kiutalási kérelmet kell benyújtani,
  • vagy, ha a valamely bevallásukban (önellenőrzésükben) szerepel visszaigényelhető adó, akkor a bevallás ’170-es lapját kell kitölteni.

 

Az átvezetésről részletes tájékoztatás olvasható az ATVUT17-űrlap és a bevallás kitöltési útmutatójában.

 

 

6. Speciális befizetési módok:

  • Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzésekor a vagyonszerzési illeték befizethető a járási hivatal házipénztárába készpénzzel[4]
  • A külföldi fizetési számláról, a forinttól eltérő devizanemben teljesített átutalás, amelyre vonatkozó részletes leírás a „NAV adóztatási IBAN számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke” című tájékoztatóban található.
  • Nem lehet a NAV-nak rózsaszín csekken (belföldi postautalványon) fizetni. A Magyar Posta Zrt. az így feladott pénzt a feladónak visszafizeti. Ebben az esetben az adózó szándéka ellenére sem tekinthető az adó megfizetettnek. Erről bővebben a Figyelemfelhívás a rózsaszín csekken teljesíteni kívánt adófizetések következményeire című tájékoztatóban, az Adó/Egyéb menüpontban olvashat.

 

 

II. Melyik befizetési módot választhatja az adózó?

 

 

Két szempont határozza meg azt, hogy valaki a felsorolt befizetési módok közül melyiket választhatja:

  • egyrészt, hogy a befizető pénzforgalmi számla nyitására kötelezett-e,[5]
  • másrészt, hogy a befizető természetes személy vagy nem természetes személy[6].

 

Ezek alapján az egyes adózótípusok fizetési lehetőségei:

 

 

Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett

Pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett

Természetes személy

·      belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással,

·      POS-fizetéssel,

·      VPOS-fizetéssel,

·      házibankos átutalással.

·      belföldi számlájáról átutalással,

·      POS-fizetéssel,

·      VPOS-fizetéssel,

·      házibankos átutalással,

·      sárga csekkel.

 

Nem természetes személy

·      belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással,

·      POS-fizetéssel – csak bizonyos adónemeket,

·      VPOS-fizetéssel – csak bizonyos adónemeket,

·      házibankos átutalással.

·      belföldi számlájáról átutalással,

·      POS-fizetéssel – csak bizonyos adónemeket,

·      VPOS-fizetéssel – csak bizonyos adónemeket,

·      házibankos átutalással,

·      sárga csekkel.

 

 

 

1. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek:

  • a belföldi jogi személyek (jellemzően ilyenek a gazdasági társaságok),
  • a pénzügyi képviselővel rendelkező külföldi vállalkozások[7],
  • az áfa fizetésére kötelezett természetes személyek, ideértve az egyéni vállalkozókat is.

 

A belföldi jogi személyek és a pénzügyi képviselővel rendelkező külföldi vállalkozások együtt a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett NEM természetes személyek, az áfa fizetésére kötelezett természetes személyek pedig a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett természetes személyek.

 

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak[8]:

  • legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie,
  • rendszeres gazdasági tevékenysége során kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat,
  • köteles pénzeszközeit (a készpénzes fizetésre szolgáló pénzeszközök kivételével) pénzforgalmi számlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi számlán bonyolítani, ehhez számlaszerződést kötni,
  • fizetési kötelezettségeit belföldi pénzforgalmi számlájáról, átutalással kell teljesítenie.

 

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett természetes személy (az áfa fizetésére kötelezett természetes személy) az alábbi módokon fizethet a NAV-nak:

  • belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással,
  • házibankos átutalással,
  • POS-fizetéssel,
  • VPOS-fizetéssel.

 

A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett NEM természetes személy (a jogi személy és a pénzügyi képviselővel rendelkező külföldi vállalkozás) az alábbi módokon fizethet a NAV-nak:

  • belföldi pénzforgalmi számlájáról átutalással,
  • házibankos átutalással,
  • POS-fizetéssel – csak a jogszabályban nevesített adónemeket,
  • VPOS-fizetéssel – csak a jogszabályban nevesített adónemeket.

A NEM természetes személy elektronikus fizetéssel (POS, VPOS) a következő, jogszabályban[9] nevesített adónemeket fizetheti meg:

  • eljárási illeték (adónemkódok: 221, 521),
  • a NAV-nál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (adónemkód: 219),
  • az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj (adónemkód: 302),
  • az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettség (adónemkód: 239),
  • a közúti közlekedésről szóló törvény alapján a NAV által kiszabott bírság (adónemkód: 957), a határozat (ikató)számának megjelölésével, és
  • tételes elszámolású fizetési kötelezettségek (adónemkódok: 902, 910, 914, 956), a határozat (ikató)számának megjelölésével.

 

 

2. Pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezettek:

  • minden adózó, aki nem tartozik a pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek körébe (tehát nem belföldi jogi személy, nem pénzügyi képviselővel rendelkező külföldi vállalkozás[10] és nem áfa fizetésére kötelezett természetes személy, egyéni vállalkozó).

 

A pénzforgalmi számla nyitására NEM kötelezett adózónak [11]:

  • fizetési kötelezettségeit belföldi fizetési számlájáról átutalással
  • vagy készpénzátutalási megbízással kell teljesítenie.

 

A pénzforgalmi számla nyitására NEM kötelezett természetes személy az alábbi módokon fizethet a NAV-nak:

  • belföldi számlájáról átutalással,
  • sárga csekkel,
  • házibankos átutalással,
  • POS-fizetéssel,
  • VPOS-fizetéssel.

 

A pénzforgalmi számla nyitására NEM kötelezett NEM természetes személy az alábbi módokon fizethet a NAV-nak:

  • belföldi fizetési számlájáról átutalással,
  • sárga csekkel,
  • házibankos átutalással,
  • POS-fizetéssel – csak a jogszabályban nevesített adónemeket,
  • VPOS-fizetéssel – csak a jogszabályban nevesített adónemeket.

A NEM természetes személy elektronikus fizetéssel (POS, VPOS) a következő, jogszabályban[12] nevesített adónemeket fizetheti meg:

  • eljárási illeték (adónemkódok: 221, 521),
  • a NAV-nál kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (adónemkód: 219),
  • az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj (adónemkód: 302),
  • az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetési kötelezettség (adónemkód: 239),
  • a közúti közlekedésről szóló törvény alapján a NAV által kiszabott bírság (adónemkód: 957), a határozat (ikató)számának megjelölésével, és
  • tételes elszámolású fizetési kötelezettségek (adónemkódok: 902, 910, 914, 956), a határozat (ikató)számának megjelölésével.

 

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

 

 

[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 66. § (1)-(2).

[2] A Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. ügyfelei részére megszűnt az EFER/Házibank fizetési mód használata.

[3] Art. 74. § (1) bekezdés.

 

[4] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 76. § (1).

[5] Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig. vhr.) 20. § (1)-(3) bekezdés.

[6] Adóig. vhr. 58. § (1)-(6) bekezdései.

[7] Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 20. § (3) bekezdés.

[8] Art. 114. §.

[9] Adóig. vhr. 58. § (4).

[10] Air. 20. § (3) bekezdés.

[11] Adóig. vhr. 20. § (1)-(3) bekezdés.

[12] Adóig. vhr. 58. § (4).