Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják, hogy a jellemzően a saját, használt termékeiket (pl. gyermekruhát, egyéb ruhaneműt) értékesítő magánszemélyek nincsenek tisztában azzal, hogy ezen értékesítésekkel kapcsolatban terheli-e őket adókötelezettség, és ha igen, pontosan mi.

Ez a tájékoztató a legfontosabb szabályokat veszi sorra. 

1.   Bizonylatkiállítás

Az értékesítésről bizonylatot kell kiállítani. Azonban, mivel a saját használtcikkeiket értékesítő magánszemélyek nem áfaalanyok,[1] nem számlát vagy nyugtát, hanem egyéb bizonylatot kell kiállítaniuk. 

Az egyéb bizonylatra nincs semmilyen formai előírás, ezt az eladó saját belátása szerint alakíthatja ki, de fontos, hogy legalább a következő adatokat tartalmazza:[2]

·      az eladott cikk megnevezése;

·      sorszám vagy más azonosító;

·      az eladó magánszemély neve, lakóhelye, valamint adóazonosító száma;

·      ha a bizonylat kiállítója nem azonos az eladóval, akkor a kiállító neve (elnevezése), lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha van – adóazonosító jele, adószáma,

·      a kiállítás időpontja;

·      az értékesített áru megnevezése (például gyermekruha), a bevétel összege;

·      a nyilvántartásban rögzítés időpontja;

·      ha a bizonylaton több adásvétel is szerepel, akkor az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok, valamint az időszak megjelölése;

·      minden olyan további adat, amely szükséges lehet az esetleges adózáshoz, annak ellenőrzéséhez.

A készpénzes bevételek bizonylatolására a nyomtatványboltokban kapható bevételi pénztárbizonylat is megfelelő.

2.   Nyilvántartás-vezetés

Azért, hogy a magánszemély ellenőrizni tudja, hogy az értékesítésekkel kapcsolatban kell-e adóznia, a megszerzett bevételeit összesítenie, és azokról nyilvántartást kell vezetnie.[3]

A nyilvántartás készítésekor célszerű a bizonylat kiállítására vonatkozó szabályokból kiindulni, tehát, ha az összesítés a bizonylat valamennyi adatát áttekinthetően tartalmazza, a nyilvántartás a Nemzeti- Adó- és Vámhivatal szempontjából is elfogadható lesz.

Ezeket az adatokat a nyilvántartásnak

·      időrendben,

·      folyamatosan vezetve,

·      ellenőrizhetően kell tartalmaznia. 

A bizonylatot és a nyilvántartást az értékesítéstől számítva hat évig meg kell őrizni, ez az elrontott bizonylatokra is vonatkozik.[4]

3.   Bevallás

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – főszabály szerint – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel a magánszemély megszerez (pl. az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke).

A jövedelmet úgy kell megállapítani[5], hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatos, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét.

Bevétel – költség = jövedelem. 

Eladási ár – (vételi ár + értéknövelő beruházás + eladással kapcsolatos kiadás) = jövedelem.

Megjegyzendő, hogy a saját előállítású termékek értékesítése nem tekinthető ingó értékesítésnek, az önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

A magánszemélynek azt a bevételt, amelyre ingó vagyontárgy értékesítéséből tesz szert, és az ebből származó bevételének éves összege a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított évi összes jövedelme a 200 ezer forintot nem haladja meg, nem kell bevallania.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek az adóévben csak használtcikk értékesítéséből származott bevétele és annak éves összege alapján a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, akkor az adóévre vonatkozóan bevallást sem kell benyújtania. 

Amennyiben a magánszemély a használt cikk értékesítésén túlmenően más jogcímen (pl. munkaviszony alapján) is szerzett jövedelmet, de a használt cikk értékesítéséből származó bevétele/ jövedelme alapján nem kell bevallást benyújtania, akkor éves bevallásában csak a más jogcímen szerzett jövedelmét kell feltüntetnie, az ingó értékesítésből származó összeget nem. 

Természetesen a fenti értékhatár átlépését követően a használtcikk értékesítéséből származó bevétel/jövedelem bevallási kötelezettség alá esik és az a külön adózó jövedelmek között szerepel. 

Fontos tudni, hogy ha a használtcikk értékesítése gazdasági tevékenység keretében történik (kivéve, ha a bevételt egyéni vállalkozói tevékenység keretében szerzi meg), akkor a megállapított jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít és az ebből származó jövedelem az összevont adóalapba tartozó jövedelmek között szerepeltetendő. Gazdasági tevékenységnek az számít, ha a magánszemély a tevékenységet üzletszerűen, illetőleg tartósan vagy rendszeres jelleggel folytatja, feltéve, hogy a tevékenysége ellenérték elérésére irányul vagy azzal jár, és a tevékenység végzése független formában történik. Megjegyzendő, hogy a gazdasági tevékenységet folytató magánszemély az Áfa tv. alanyává  válik. Ebben az esetben az adóhatóságnál áfaalanyként be kell jelentkezni, és a tevékenység folytatása során az Áfa tv. szabályait is figyelembe kell venni. Így termékértékesítésről az Áfa tv-ben meghatározott bizonylatot, azaz számlát, vagy amennyiben annak Áfa tv-ben meghatározott feltételei fennállnak, nyugtát kell kiállítani, továbbá ha bejelentkezéskor nem választott alanyi adómentességet, az áfabevallási kötelezettség is fennáll. 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal