Az ellenőrzési tapasztalatok alapján a magánszemélyek a személyijövedelemadó-bevallásukban az egészségkárosodással vagy fogyatékossággal élő gyermekük, nagykorú hozzátartozójuk után igénybe vehető családi kedvezményre vonatkozó szabályokat elég gyakran helytelenül alkalmazzák, ezért a következőkben igyekszünk segítséget nyújtani a családi kedvezmény érvényesítéséhez.
A családi kedvezményre való jogosultság általános szabályai[1]
A családi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmekből (például munkabér, megbízási díj, egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem, egyéb jövedelem) érvényesíthető.
A családi kedvezmény jogosultsági hónaponként egy eltartottnál 66 670 forint, kettő eltartottnál 133 330 forint, három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Gyakran előfordul, hogy a magánszemélyek nem tudják pontosan, hogy ők maguk vagy a velük közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozójuk milyen családtámogatási vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül, így a bevallás kitöltésekor nem tudják eldönteni, hogy jogosultak-e a családi kedvezményre.
A családi kedvezményt érvényesítheti
- az a magánszemély, aki családi pótlékra[2] jogosult, továbbá a vele közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa,
- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, továbbá
- a családi pótlékra saját jogán jogosult személy, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül az egyik,
- a rokkantsági járadékban részesülő személy, vagy – döntésük szerint – a vele közös háztartásban élő hozzátartozói (ideértve az ellátásban részesülő személy szüleinek hozzátartozóit is) közül az egyik.
A családi kedvezményt az arra jogosult a kedvezményezett eltartottak után a jogosultsági hónapokban veheti igénybe. A családi kedvezmény összegének kiszámításakor mind a családi pótlékra saját jogán jogosult, mind a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély kedvezményezett eltartottnak minősül.
Érdemes áttekinteni, hogy milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik saját jogon jogosultak a családi pótlékra, illetve azokra, akik rokkantsági járadékban részesülnek. Gyakran előfordul, hogy a magánszemélyek nem tudják pontosan, hogy ők maguk vagy a velük közös háztartásban élő nagykorú hozzátartozójuk milyen típusú családtámogatási vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, így a személyijövedelemadó-bevallás kitöltésekor nem tudják eldönteni, hogy jogosultak-e a családi kedvezményre.
a) A családi pótlékra jogosultság saját jogon
Saját jogán jogosult családi pótlékra a 18. életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.[3]
Tartósan betegnek, illetve súlyosan fogyatékosnak az a 18 évesnél idősebb személy minősül, aki a 18. életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévének a betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.[4]
b) A rokkantsági járadék szabályai
A rokkantsági járadékot annak kérelmére állapítja meg a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
- akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és
- nem részesül[5]nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek[6] ellátásában (rokkantsági ellátásban,rehabilitációs ellátásban).
Fontos, hogy a megváltozott munkaképességű személyek rokkantsági ellátásban is részesülhetnek, ez azonban nem azonos a családi kedvezményre jogosító rokkantsági járadékkal, így aki rokkantsági ellátásban részesül, ennek alapján nem érvényesíthet családi kedvezményt.
A családi kedvezmény érvényesítésének szabályai a családi pótlékra saját jogán jogosult vagy rokkantsági járadékban részesülő személyek esetében
A családi kedvezményt a jogosult arra a hónapra veheti igénybe, mely az esetében jogosultsági hónapnak minősül. Így azokban a hónapokban érvényesíthető a családi kedvezmény, amelyekben a magánszemély saját jogán jogosult családi pótlékra, vagy amely hónapokban rokkantsági járadékot folyósítanak neki.
A családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a családi kedvezményt vagy ő maga érvényesíti, vagy pedig közös döntés alapján a vele közös háztartásban élő egyik hozzátartozója (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is).
A hozzátartozók körébe tartozik a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.[7]
A jogosultnak és a vele közös háztartásban élő hozzátartozóknak tehát el kell dönteniük, hogy közülük ki lesz az az egy személy, aki érvényesíti a családi kedvezményt. A döntés meghozatalakor célszerű figyelni arra, hogy a családi kedvezményt érvényesítő magánszemélynek legyen elegendő, az összevont adóalapba tartozó jövedelme.
Ha például egy házaspár közös háztartásban él a saját jogú családi pótlékban vagy rokkantsági járadékban részesülő hozzátartozójával, akkor a házastársak a kedvezményt nem vehetik igénybe közösen.
A családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó döntés megváltoztatható, így – az év közben nem érvényesített részt – az éves személyijövedelemadó-bevallásban más is igénybe veheti, mint aki az érvényesítését év közben kérte a munkáltatójától, a kifizetőtől az adóelőleg-nyilatkozatban.
A családi kedvezmény érvényesítéséhez saját jogon járó családi pótléknál nem feltétel az ellátás tényleges folyósítása, csak a jogosultság fennállásától függ. A pénzbeli ellátásra való jogosultság meghatározása a kormányhivatal hatásköre, ezért a jogosultság kormányhivatali határozattal, igazolással igazolható.
Az, hogy a magánszemély milyen típusú ellátásban részesül (saját jogú családi pótlék vagy rokkantsági járadék), az azt megállapító szerv határozatából kiderül. Ezt a dokumentumot a családi kedvezményt igénybe vevőnek meg kell őriznie a bevallásbenyújtás évének utolsó napjától számított öt évig. Így egy esetleges adóhatósági ellenőrzésnél bizonyítani tudja[8] a jogosultságát.
Az emelt összegű családi kedvezmény igénybevételének szabályai
2023. január 1-jétől a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény összege megnőtt, havonta 66 670 forinttal magasabb összegben vehető igénybe.
Az emelt összegű kedvezmény érvényesítésére jogosultak azok a 18. életévüket betöltött magánszemélyek is, akik tartós betegségük, vagy súlyos fogyatékosságuk miatt saját jogon részesülnek családi pótlékban, és azok a rokkantsági járadékban részesülők is, akik munkaképesség-csökkenése, egészségkárosodása vagy egészségi állapotuk legfeljebb 50 százalékos mértéke már 18. életévük betöltése előtt fennállt.
Az emelt összegű családi kedvezményre jogosultság szempontjából tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül továbbá az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.[9]
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott fogyatékosságban szenved (például látási, hallási fogyatékosság, vagy értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos), állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, és önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.[10]
A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra, ha utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. Ezért gyakori, hogy a 18. életévét betöltött, egyébként születésétől fogva tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után nem magasabb összegű családi pótlékot, hanem fogyatékossági támogatást igényelnek a kormányhivatalnál. Ennek összege több mint az emelt összegű családi pótlék.
A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély után akkor lehet a magasabb összegű családi kedvezményt érvényesíteni, ha a magánszemély jogosult lenne a magasabb összegű családi pótlékra, azaz 18. életéve betöltése előtt keletkezett a már ismertetett mértékű egészségkárosodása, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fenn fog állni.
Ilyenkor – ha a magánszemélynek nincs az összevont adóalapba tartozó jövedelme, vagy a jövedelme olyan alacsony, hogy nem tudja igénybe venni a családi kedvezményt – a családi pótlékra saját jogán jogosult személy mint kedvezményezett eltartott után, a vele közös háztartásban élő, döntésük szerinti valamelyik hozzátartozója érvényesítheti helyette a családi kedvezményt.
Ha a magánszemély 18. életéve betöltése után vált jogosulttá a fogyatékossági támogatásra, akkor saját jogán nem lenne jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezményre sem. Ilyenkor a vele közös háztartásban élő hozzátartozója sem érvényesítheti a családi kedvezményt.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A-29/B. §-ai.
[2] A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) tartalmazza a családi pótlékra vonatkozó szabályokat.
[3] Cst. 7. § (2) bekezdése.
[4] Cst. 4. § f) pont fb) alpontja.
[5] A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT rendelet 1.§ (1) bekezdése.
[6] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése.
[7] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:1. § (1) bekezdése.
[8] Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 98. § (3) bekezdése.
[9] Szja törvény 29/A. § (2a) bekezdés.
[10] A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 23. § (1) bekezdése.