| Általános mérték | 4% | |||
| Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) megszerzésekor ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. | ||||
| Ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) résztulajdonának szerzésekor az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. | ||||
| Ingatlanhoz (lakás, egyéb ingatlan) kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésekor az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. | ||||
| Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan (lakás, egyéb ingatlan) – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot, de ide nem értve az építményi jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4%-os illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében. | ||||
| Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésekor ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. | ||||
| Belterületbe vont ingatlan, belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése | Belterületbe vont ingatlannál az ingatlan NAV által megállapított szerzéskori – megállapítás hiányában a szerzés időpontjára utólagosan megállapított – forgalmi értéke és a NAV által az átruházás időpontjára megállapított forgalmi értéke különbözete után 90%. | |||
| Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétje esetén az előzőek szerint megállapított különbözet és az értékesített vagyoni betét összes vagyoni betétben képviselt arányának szorzata után 90%. | ||||
| Lakástulajdon megszerzésére vonatkozó speciális szabályok | Csere esetén az elcserélt lakások értékének különbözete után az illeték mértéke 4%. | |||
| Lakástulajdon vásárlásakor, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belüli eladja, akkor az illeték mértéke a két lakás értékének különbözete után 4%. | ||||
| Magánszemély lakástulajdon cseréje és vásárlása esetén, ha a másik lakástulajdont a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy azt követő 1 éven belül eladja, és a szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az elcserélt, eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb, akkor nem kell fizetni illetéket . | ||||
| Magánszemély több lakástulajdon cseréjekor, illetve a vásárlást megelőző 3 éven belül vagy a vásárlást követő 1 éven belül több lakástulajdon vásárlása, értékesítése esetén, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben nem tud igazolni az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul. | ||||
| Abban az esetben, ha a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentéséig nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és kéri, hogy a NAV a vagyonszerzés után járó illetéket a cserét pótló vétel szabályainak alkalmazásával állapítsa meg, akkor a NAV a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, és döntés közlése nélkül felfüggeszti a kiszabási eljárást. Ha a magánszemély igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, a NAV a felfüggesztett eljárást folytatja, és a vásárolt és az eladott lakás forgalmi értékének különbözete alapján állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély az előzőek szerint nyilatkozik a lakáseladási szándékáról és kéri, hogy a cserét pótló vétel szabályai szerint kerüljön megállapításra a fizetendő illeték összege, de nem igazolja a vásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdona értékesítését, akkor a NAV a vásárolt lakás után megállapított illeték mellett pótilletéket szab ki. A pótilletéket a NAV a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától, az illeték összegének alapulvételével, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számítja ki. | ||||
| Ingatlanforgalmazási célú ingatlanszerzés | 2%, 3% | |||
| Ingatlanalap ingatlanszerzése | 2% | |||
| Hitelintézetek ingatlanszerzése | 2% | |||
| Szabályozott ingatlanbefektetési társaságok vagyonszerzése | 2% | |||
| Gépjármű tulajdonának megszerzése | Jármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) | Jármű gyártási évétől számított kora | ||
| 0-3 év | 4-8 év | 8 év felett | ||
| 0-40 | 550 Ft/kW | 450 Ft/kW | 300 Ft/kW | |
| 41-80 | 650 Ft/kW | 550 Ft/kW | 450 Ft/kW | |
| 81-120 | 750 Ft/kW | 650 Ft/kW | 550 Ft/kW | |
| 120 felett | 850 Ft/kW | 750 Ft/kW | 650 Ft/kW | |
| Pótkocsi tulajdonának megszerzése | 2500 kg alatt | 9000 forint | ||
| 2500 kg fölött | 22 000 forint | |||
Az illetékmentességekre, kedvezményekre vonatkozó szabályok az Itv. 23/A-23/B. §, Itv. 23/D. §, Itv. 24. §, 26. § és 26/A. §-aiban találhatók meg.