| Utolsó módosítás: 2019.05.16. csütörtök |
|
Művészeti vezetők: Zalán János Rohaly János Krausz Gusztáv Gáthy Gyula Gyukich Nándor Szeredi-Saupe Gusztáv
|
Vezető karmesterek: id. vitéz Kiss Imre Józsa Sándor Berg Ottó Kenessey (Kaiblinger) György Csonka János Farkas Tamás Galambos János Galánthay Szabolcs Vaszlik Kálmán Kapi-Horváth Ferenc
|
Karmesterek: ifj. vitéz Kiss Imre Huszár Benő Klamarik Lóránt Csorba Jakab Nyíry Csaba Nyers Alex
|
Művészeti vezetők
1898-1899
Zalán János hegedűs, gordonkás, gitáros, karmester, pénzügyőr szemlész.
1898-ban az újonnan alakult dalárda és a vonósokból álló zenekar karmestere.
1900
Rohaly János hegedűs, karmester, pénzügyőr fővigyázó.
Az önképzőkör 1899-től állandó, Zeneakadémiát végzett hegedűs szólistája, majd
karmestere.
1901-1907
Krausz Gusztáv ének- és zenetanár, karnagy.
A pénzügyőr dalárda vezetője. Mint zongorakísérő is szerepelt.
1907
Gáthy Gyula karnagy, zenetanár.
A Pénzügyőr Dalárda vezetője.
1908-1913
Vincze Elek hegedűs, karnagy, pénzügyőr fővigyázó, tizedes.
Hegedül a Társaskör műsoraiban, majd a vonószenekar prímása, és a Pénzügyőr altisztek
zenekarának vezető karnagya.
1914-1930
Gyukich Nándor pénzügyőr felügyelő, a Pénzügyőrség IX. kerületi parancsnoka.
A pénzügyőri Társaskörnek tevékeny titkára, a vigalmi bizottság tagja, énekesként
a kultúrműsorok gyakori szereplője. 1925 és 1930 között a Társaskör zene- és énekkarát
vezeti, vezényli. Egyik fontos törekvése, hogy legyen fúvószenekara a Pénzügyőrségnek.
Valójában az ő gondolata alapján határozták el az Országos Pénzügyőr Zenekar megalakítását.
1931-1942
Szeredi-Saupe Gusztáv(1909-1988) karmester, zeneigazgató a Bp.-i MÁV Szimfonikus
Zenekar egyik alapítója, brácsása és zenekari titkára.
A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége tagjaiból 1925-ben alakult Köztisztviselő
(KANSZ) szimfonikus zenekar karnagya 1927-ig. Az 1930-as évek elejétől a Budapesti
Hangverseny Zenekarban hegedűs, mélyhegedűs. A pénzügyőr vonós-, szimfonikus és
szalonzenekar karmestere 1942-ig. "Huj, Huj Hajrá!" - indulóját 1941-ben mutatta
be a zenekar. Brácsa- és viola d'amore-művész, az 1950-ben alakult Magyar Hárfástrió
tagja.
|
|
Vezető karmesterek
1942-1944
id. vitéz Kiss Imre (1880-1960) karmester, honvéd és pénzügyőr százados
 |
Hegedült, majd a karmesteri képesítést szerzett a Zeneakadémián. 1920-1921 között
próbaszolgálatos karmester a Magyar Királyi 7. honvéd gyalogezred zenekaránál
Kaposváron, 1921-et követően 1924-ig ugyanitt karmester. Ezt követően a Magyar
Állami Vas- és Acél Gépgyár (MÁVAG) fúvószenekarának lett a karmestere. Két leventezenekart
is tanított (a VII. és a X. kerületit). 1942-ben, az újonnan alakult önálló és
hivatásos Magyar Királyi Pénzügyőrség Országos Zenekarának első karmestere lett.
A háborús évekig, 1944-ig volt a zenekarnál. Mint pénzügyőr százados ment nyugdíjba
1947-ben. |
1948-1972
Józsa Sándor (1911-1983) csellista, vadászkürtös, karnagy, pénzügyőr százados.
 |
Székesfehérváron katonazenész, majd az 1935-ös pénzügyőr társasköri zenekarban csellista. 1942-ben vadászkürtösként kerül a hivatásos Pénzügyőr fúvószenekarba. 1946-ban a Magyar Közalkalmazottak Zenekarának karmestere. 1948-ban az újonnan felállításra kerülő Pénzügyőr Hangverseny Fúvós Zenekarnak létrehozására kapott parancsot, melynek vezető karmestere lett 1972 decemberéig. Harminchét évet töltött a Pénzügyőr Zenekarban. A pénzügyőr zenészeknek zeneelméleti oktatást is tartott. |
1952-1957
Berg Ottó (1895-1974) zeneszerző, orgonaművész, karmester, pénzügyőr őrnagy.
 |
Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte. Zeneszerzést Herzfeld Viktornál, orgonát Antalffy-Zsiros Dezsőnél tanult (1913). Az I. világháború frontszolgálata után, 1918-ban a karmesteri diplomát Kerner István tanítványaként szerezte meg. Az Operaház korrepetitoraként kezdte pályáját 1919-ben, amellett 1920-28 között a Nemzeti Zenedében szerepgyakorlatot tanított. 1925 októberében vezényelt először az Operaházban (Poldini E.: Farsangi lakodalom), 1928-1945 között az Operaház karmestere volt. Több hangversenyt adott a Filharmonikus Zenekarral Budapesten és külföldön. Vezényelte a Palestrina-kórust (1928-29) és stúdiókarnagya volt a Rádiónak (1927-32). Sikerrel vezényelt Londonban (1928), Párizsban, Hágában, Rotterdamban, Nürnbergben (1929), Drezdában, Bécsben. 1945 előtt és után a Belvárosi Főplébánia-templom Ének- és Zenekarának karnagya. 1952-57 között a Pénzügyőr Zenekar karmestere, előszeretettel hangszerelt a fúvószenekar számára és tűzött műsorára operákat. A Pénzügyőr Zeneiskola igazgatója volt 1952-57 között. |
1972-1973
Kenessey (Kaiblinger) György karmester, pénzügyőr főhadnagy.
1972 novemberétől 1973 novemberéig volt a Pénzügyőr Zenekar új karmestere. Megelőzőleg
a Pénzügyminisztériumban dolgozott.
1972, 1973-1978
Csonka János (1920-1983) gordonkás, hegedűs, karmester, pénzügyőr hadnagy.
 |
A Fővárosi Javadalmi Őrség Zenekarában harsonázott, majd annak megszűnése után, 1949-ben átkerült a Pénzügyőr Zenekarba, ahol harsonán, tenorkürtön, a szimfonikus részlegben pedig hegedűn játszott. A klub rendezvényein a tánczenei együttesben zongorázott. 1972. januártól októberig először megbízott karmester, majd Kenessey Györgyöt követően 1973 novemberétől 1978-ig volt a Pénzügyőr Zenekar vezető karmestere. A K. u. K. zenei anyagából, valamint az opera- és operett-irodalomból készített modernebb hangszereléseket a fúvószenekar részére. A hangversenyeken rendszeresen szerepeltetett énekes szólistákat. |
1978-1981
Farkas Tamás (1949) vadászkürtös, karmester, pénzügyőr őrnagy.
 |
Farkas Antalnak, a Rendőrzenekar, a Soroksári (később BKV-) fúvószenekar karmesterének fia. 1962-1967 között a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában kürtöt tanul Ónozó Jánosnál, 1975-től 1978-ig a Népművelési Intézet karnagyképző tanfolyamán Pécsi Istvánnál képezi tovább magát. 1968-72 között a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia zenekarának kürtöse, 1975-78 között a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarában vadászkürtös, majd 1977-től karmester-helyettes, 1978-81 között karmester. Irányítása alatt alakult meg a kamaraegyüttes. Művei: feldolgozások fúvószenekarra. |
1981-1989
Galambos János (1932-2000) trombitás, tánczenész, karmester, pénzügyőr őrnagy.
 |
Külföldön könnyűzenészként dolgozott. 1974-ben került a Pénzügyőr zenekarhoz, mint trombitás. Bővítette és erősítette a könnyűzenei repertoárt és játékot. A pénzügyőr tánczenekart (Big band) már 1978-ban karmester-helyettesként vezényelte, majd sikerrel vezette az együttest a Budapesti Táncversenyeken. 1981-től 1989 decemberéig volt a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarának karmestere. Először vitte Nyugatra, Németországba a zenekart, amit aztán további vendégszereplések, külföldi meghívások követtek. 1990-ig mint zenei tanácsadó, menedzser segítette a zenekart. |
1982-1990
Galánthay Szabolcs (1950) zenekari fuvolás, zenetanár, karmester, pénzügyőr főhadnagy.
 |
1971-1974 a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi tagozatán, Jeney Zoltán fuvolista-növendéke volt. 1974-1976 között a Kecskeméti Katona József Színház és Szimfonikus Zenekar fuvolása, 1976-tól 1980-ig karnagyképzős Jancsovics Antalnál. 1976-1982 között a Pénzügyőr Zenekar fuvolása, 1982-től helyettes karmester, 1989. decemberétől 1990. augusztus 31-ig karmester. A Pénzügyőr Zenekar Rézfúvós együttesének művészeti vezetője, az Advent kamarazenekar karmestere. Az Ifjú Zenebarátok Klubja szervezésében zenei ismertető, a testület tagjai számára vetélkedősorozatokat indított. 20 évig fuvolatanárként működött. 1990-től a németországi Überlingenben tevékenykedik, mint fúvóskarmester. 1996 óta vezényli a Meersburgi Városi Fúvószenekart. Jelenleg Meersburg város zeneigazgatója és az Ifjúsági Zeneiskola vezetője. |
1990-2003
Vaszlik Kálmán (1944) fuvolás, zenetanár, karmester, pénzügyőr alezredes.
 |
1971-1974 között a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kovács Imre
fuvolista-növendéke. 1968-tól 1976-ig között a BM TOP Zenekar, 1977-1983 között
a Fővárosi Operettszínház, 1984-től a Pénzügyőr Zenekar fuvolása, különböző színházi
produkciókban hangszeres szólista. 1974-től a XVI. kerületi Rácz Aladár Zeneiskola
fuvola tanszakvezető tanára és az iskola fúvószenekarának vezetője, karmestere.
Karmesterképzőt végzett Marosi Lászlónál. 1989. decemberéig volt a Pénzügyőr Zenekar
karmester-helyettese, 1990-2003 között a Pénzügyőr |
2003-
Kapi-Horváth Ferenc (1967) zeneszerző, karmester, pénzügyőr ezredes.
 |
Zeneszerzői tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Kocsár Miklósnál, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Soproni Józsefnél végezte. Karmesteri diplomát 1992-ben Lukács Ervin tanítványaként szerzett. 1990 óta a Vám- és Pénzügyőrség Zenekarának karmestere. Faragó Laura énekművész zongorakísérője, operaházi korrepetitor (1991-1995), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára (1998-2006). 2002-ben elnyerte a NKÖM Kodály Zoltán zenei alkotói ösztöndíját. Több zeneszerző-pályázat nyertese (Pénzügyőr-induló, "Megy a gőzős ", Kossuth emlékére-induló), a Vám Világszövetség himnuszának és indulójának szerzője. Fúvószenekari átiratokat is készít. |
|
|
Karmesterek
1942-1968
ifj. vitéz Kiss Imre (1911-2005) fuvolás, karmester-helyettes, pénzügyőr főtörzsőrmester.
 |
A Regnum Marianum cserkészcsapat zenekarában játszott először harsonán, majd fuvolán. Már 14 évesen a cserkészzenekarban tamburmajor. A Nemzeti Zenedében hegedűt tanult Sámy Zoltánnál. Az 1920-as években a Capitol zenekar tagja, 1931-ben a Magyar Királyi Folyamőrség zenekarának zenésze ifj. Fricsay Richárdnál. Innen leszerelt, majd 1935-től a Szeredi-Saupe Gusztáv vezette pénzügyőr zenekarban játszott. Édesapját segítve leventezenekarokat tanított a VII. és a X. kerületben. 1942-1968 között volt a Pénzügyőr zenekar fuvolása és karmester-helyettese. A kivonulásokon vezette a zenekart, 35 évet töltött a Pénzügyőrségnél. |
1948-1974
Huszár Benő (1924-1990) hegedűs, tamburmajor, karnagy-helyettes, pénzügyőr százados.
 |
1942-ben újságcikket írt a Pénzügyőrségi Közlönybe a pénzügyőr zenekar szükségességéről, szorgalmazva a zenekar létrejöttét. A zenekar megalakulásától, 1942-től kezdve tamburmajor (kisdobos), ütőhangszeres. 1943-tól a pénzügyőr rendezvényeken fellép, mint sikeres hegedűs szólista. 1948-tól a zenekar betanító karnagya. 1951-ben a szimfonikus zenekart vezényli. Az énekkar karnagyaként is tevékenykedik. Évekig vezeti a Pénzügyőrségi szaklap zenei rovatát, mint fővárosi sajtófelelős, zenekari tudósító, és rendszeresen beszámol a zenekar szerepléseiről, életéről 1949-1953 között. |
1948-1954
Klamarik Lóránt
1948-tól a Pénzügyőr Zenekar tagja és Pénzügyőr Énekkar vezetője. Az első évben
huszonötször lépett fel a kórussal. Pénzügyőr Indulója 1950-ben első díjat nyert.
1942-1972
Csorba Jakab klarinétos, karmester-helyettes, pénzügyőr főhadnagy.
 |
Már az 1935-ös években játszott a Szeredi-Saupe-féle pénzügyőr szalonzenekarban, mint klarinétos. 1942-től alapító tagja volt a pénzügyőr fúvószenekarnak. Karnagy-helyettesi, betanító munkát is vállalt. Az 1960-as években beszámolókat írt a zenekar éves eredményeiről a Pénzügyőrök Lapjába. |
1993-1998
Nyíry Csaba (1946-1998) zenekari kürtös, karmester, pénzügyőr alezredes.
 |
Kürttanári diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte, majd Németországban
helyezkedett el, mint színházi zenekari zenész. 1978-ban lépett a testületi zenekar
szolgálatába, mint kürtös. 1984-től szolgálatvezetői, majd 1993-tól parancsnok-helyettesi
funkciót töltött be, szervezte a Pénzügyőr Zenekar szerepléseit. 1993-ban fúvószenekari
karmesteri képesítést szerzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. A magyar
fúvószenei, katonazenekari élet kiemelkedő személyisége volt. Nagy szerepet játszott
abban, hogy időszaka alatt a pénzügyőrség és a többi fegyveres szerv zenekarai
közötti együttműködés látványosan javult, |
2001-
Nyers Alex klarinétművész, karmester, pénzügyőr alezredes.
 |
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kap klarinétművész-tanári diplomát. Játszik a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekarban, 1995-től a Pénzügyőr Zenekarban, ahol 1998-tól szólamvezető és a klarinétegyüttes vezetője. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán Neumayer Károlynál fúvóskarnagyi diplomát szerez. A Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola fúvószenekarának karmestere. A Pénzügyőr zenekarban formációs karmester (2001), majd karmester (2003), és a Big Band együttes alapítója és vezetője (2004). |
