A strómanok nevére bejegyzett cégeket a háttérből egy kifejezetten adócsalásra alakult bűnszervezet irányította. A gyakran cserélgetett társaságok több mint száz megrendelőnek állítottak ki fiktív számlákat, akik így csökkenteni tudták fizetendő áfájukat. A pusztán papíron nyújtott szolgáltatások ellenértékét a banda, jutalék ellenében, készpénzben visszafizette a megrendelőknek.
A hamis számlákon kezdetben reklámfelület-értékesítést és online marketinget tüntettek fel, később az önjelölt reklámszakemberek szabadjára engedték kreativitásukat, és sorra születtek a „kamuszámlák” fenyő fűrészáru értékesítéséről, gépi földmunkáról vagy éppen belsőépítészeti munkáról. A számlákat kiállító fantomcégek nem rendelkeztek a számlázott munkák teljesítéséhez sem alkalmazottakkal, sem eszközökkel.
A számlagyár irányítói és megrendelői ezzel a módszerrel összesen több mint 860 millió forint áfát tettek zsebre, többen közülük ebből költekeztek, luxuscikkeket, autókat, hajókat vásároltak. Azzal viszont nem számoltak, hogy az Online Számla rendszerben a NAV munkatársai minden egyes elektronikus számlát látnak már a kiállítás pillanatában.
Az alapos felderítőmunka után a nyugat-dunántúli nyomozók egy nap alatt 28 helyszínen csaptak le, a bűnszervezet vezetőjét a NAV MERKUR bevetési egysége ébresztette. A NAV informatikusai még a szemetes legaljáról előkerült, igencsak megviselt okostelefonról is mentettek le fontos bizonyítékokat. A nyomozók végül 12 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, lefoglaltak 19 járművet, köztük 3 motoros kishajót, több tízmillió forint készpénzt, valamint ingatlanokat, egy teljes péküzemet, és bankszámlákat zároltak több mint 1,3 milliárd forint értékben.
A bűnszervezet irányítói az üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásért akár 20 év börtönt is kaphatnak.