A vagyonvédelemmel és őrzésbiztonsággal foglalkozó 11 céges láncolat piramisrendszerben épült fel. A csúcson lévő társaság fogadta a rendszeres megbízásokat, a munkákat alvállalkozókra osztották. Bár bejelentették a dolgozókat, bevallást is benyújtottak, azonban adót és járulékot nem fizettek. Hogy a lebukást elkerülje a bűnszervezet, az azt kiszolgáló alvállalkozó társaságokat rendszeres időközönként lecserélték. A láncolatban szereplő cégeket budapesti székhelyszolgáltatóhoz jelentették be, az alvállalkozó társaságokat pécsi és Pécs-környéki strómanok „irányították”.

Az őrző-védő szolgáltatás ellenértékéből az alvállalkozók feketén fizették az alkalmazottakat, levették a saját részüket és a többi pénz a haszonhúzókhoz vándorolt. Közterheket egyáltalán nem fizettek, ezzel hozzávetőleg 300 millió forint kárt okoztak az államnak.

A pénzügyi nyomozók mintegy harminc – többnyire baranyai és budapesti – helyszínen gyűjtöttek bizonyítékot és kutatták fel a gyanúsítottakat. Az alvállalkozók között visszaeső bűnözők is voltak, az elkövetők közül többen is tartottak otthon fegyvert, illetve riasztópisztolyt. A tizenhárom gyanúsított közül két veszélyesnek ítélt elkövetőt a NAV kommandósai állítottak elő. A költségvetésnek okozott kár teljes mértékben megtérülhet, hiszen a nyomozók ingatlant és luxusautókat foglaltak, illetve üzletrészt zároltak.

A nyomozás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt folyik.

cégpiramis cégpiramis