A de minimis támogatás olyan adórendszeren belüli (közvetett) vagy adórendszeren kívüli (közvetlen) csekély összegű támogatás, amit egy vállalkozás egy meghatározott időszakon belül, maximált összegben kaphat az államtól.

 

Az Európai Unió (EU) Bizottsága rendeletekben^[1] határozza meg a tagállamok által nyújtható csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályokat, azért, hogy ezek az állami támogatások a lehető legkisebb mértékben torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet, versenyt.

A tagállamoknak nem kell előzetesen bejelenteniük a csekély összegű támogatások nyújtását az EU Bizottságának, azonban azoknak meg kell felelniük a hatályos de minimis rendeleteknek.

Ezen kívül a Bizottság csoportmentességi rendeleteket^[2] is alkot, melyekben egyes beruházási, regionális, környezetvédelmi, képzési, foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési állami támogatásokat mentesít a bejelentési kötelezettség alól, ha azok megfelelnek a feltételeknek.

 

I. A bevallások nem megfelelő kitöltésének esetei

 

1.) Adatszolgáltatás a bevallásban

Az adózók a nekik odaítélt, adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegéről és azok időpontjáról bevallásaikban szolgáltatnak adatot:

• a személyijövedelemadó-bevallásban
• a mezőgazdasági őstermelők a 12-03-as lapon,
• az egyéni vállalkozók a 13-08-as lapon,
• a társaságiadó-bevallásban (’29 jelű bevallás) pedig
• a 02-AKTAM lapon.

Az egyik tipikus hiba az volt, hogy az adózók egy odaítélt támogatást több adóévben is feltüntettek az adatszolgáltatásukban. Egy támogatási dokumentum alapján egy adóév adóbevallásban kell csak adatot szolgáltatni.

 

2.) A de minimis támogatás azonosítása

A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózóknál volt tipikus hiba, hogy vagy olyan támogatási összegeket írtak a bevallásba, amelyek nem de minimis támogatások (például egységes területalapú támogatás, zöldítési támogatás), vagy egyáltalán nem írták be az odaítélt mezőgazdasági de minimis támogatás összegét.

Fontos, hogy a bevallást az adórendszeren kívüli (közvetlen) de minimis támogatás odaítélésének dokumentuma (támogató okirat, szerződés, megállapodás) alapján kell kitölteni. E dokumentumban a támogatást nyújtó szervezet minden esetben feltünteti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak minősül-e. Kizárólag a de minimis támogatásnak minősített közvetlen támogatásokról kell az adózóknak adatot szolgáltatni vagy a személyijövedelemadó-, vagy a társaságiadó-bevallásban.

 

II. Az állami támogatásokra vonatkozó fogalmak 

 

nem megfelelő értelmezéséből eredő hibák 

1.) A támogatásösszeg átváltása euróra

A közösségi szabályok alapján euróban odaítélt de minimis támogatások összegének kiszámítását euróban kell elvégezni.

Az átváltáskor alkalmazandó árfolyam^[3]

• az adórendszeren kívüli (közvetlen), támogatásoknál a támogató okirat keltét megelőző hónap utolsó napján;
• az adórendszeren belüli (közvetett) támogatásoknál pedig az adott adóév utolsó napján (és nem az adóbevallás benyújtásának napján)

hatályos, Magyar Nemzeti Bank (MNB) által két tizedes jegy pontossággal meghatározott árfolyam.

Az adórendszeren kívüli (közvetlen) de minimis támogatásnál például:

A 2019. december 12-én kelt támogató okiratban (szerződésben) szereplő, forintban megnevezett támogatás összegét az MNB 2019. november 30-ai deviza-középárfolyama szerint kell euróra átváltani.

Az adórendszeren belüli (közvetett) de minimis támogatásnál például:

Az adózó a 2018. december 31-én lezárt adóévéről 2019. május 25-én nyújtotta be a társaságiadó-bevallását, melyben de minimis támogatásként feltüntette a kkv-k beruházási adóalap-kedvezményét. Az adóalap-kedvezmény euróban kifejezett támogatástartalmát a 2018. december 31-ei MNB deviza-középárfolyama alapján kell meghatározni.

 

2.) De minimis vagy csoportmentesség?

A kkv-k, bizonyos feltételekkel, a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren belüli (közvetett) támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános (GBER) vagy a mezőgazdasági (ABER) csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint is igénybe vehetik. Mind a társaságiadó-bevallás, mind a személyijövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatója felhívja a figyelmet erre a választási lehetőségre.

Ennek a választásnak azért van jelentősége, mert az így igénybe vett támogatás összegét nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint, azonban a támogatási intenzitások területi mértékére^[4] mindenkor figyelemmel kell lenni.

 

Példa

Az „A”Kft. kisvállalkozás, nyomdaipari tevékenységet folytat, a 2018-as adóévben 350 millió forint értékű új speciális gépsort helyezett üzembe az Észak-alföldi régió egyik városában, ehhez a beruházásához nem kapott közvetlen támogatást.

A revízió a bizonylatok, dokumentumok alapján megállapította, hogy az „A” Kft. által az új gépsor beszerzése alapján alkalmazott adózás előtti eredménycsökkentés^[5] (a ’29 jelű bevallás 03-02 lap 27. sorában szerepeltetett 350 millió forint) jogos volt.

Az adózó a fenti, adórendszeren belüli támogatás kapcsán választhat, hogy azt de minimis, vagy az általános csoportmentességi rendelet szerinti támogatásként veszi igénybe. A választási lehetőség jelentősége olyankor merül fel, amikor egyrészt a beruházáshoz kapcsolódó, adózás előtti eredményt csökkentő tétel összege magasabb, illetve a támogatásösszeg a de minimis támogatások összeszámításával a 200.000 eurós felső határt átlépné.

A kkv-k beruházási adóalap-kedvezménye a 651/2014/EU számú, általános csoportmentességi rendelet szerinti támogatásként a rendelet 13-14. vagy 17. cikkei alapján vehető igénybe.

A maximális támogatási intenzitás, az Észak-alföldi régiót, illetve a „kkv-bónuszt” is figyelembe véve: 350.000 E Ft x (50%+20%) = 245.000 E Ft.

A kedvezmény támogatástartalma: 350.000 E Ft x 9% = 31 500 E Ft.

Mivel a 31 500 E Ft < 245.000 E Ft, ezért „A” Kft igénybe veheti a kedvezményt az általános csoportmentességi rendelet alapján. Így a társaságiadó-bevallásában az adóévi adózás előtti eredményét csökkentheti 350.000 E Ft-tal a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján. „A” Kft. tehát dönthet úgy, hogy nem a bevallás 02-01 lapjának 05. sor és 06. sor b) oszlopába (általános de minimis támogatásként), hanem a d) oszlopba (általános csoportmentességi rendelet szerinti támogatásként) írja be az igénybe vett támogatás összegét (350.000 E Ft) és annak támogatástartalmát (31 500 E Ft).

 

3.) Foglalkoztatási kedvezmény igénybevétele

A vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, ha nő az alkalmazotti létszámuk, igénybe vehetnek foglalkoztatási kedvezményt^[6]. A kedvezmény igénybevételekor a következő, jellemző szabálytalanságok merültek fel:

• a létszámnövekmény nem megfelelő meghatározása, mivel téves létszámadatokat rögzítettek a 18SZJA bevallás 13-06-os lap 122. sorában,
• a bérköltség-támogatáshoz kapcsolódóan kapott támogatásokat a 18SZJA bevallásban nem a 18SZJA-13-03-as lap 34. sorában és a 18SZJA-13-08-as lap 151. sorában szerepeltették, ahol egyébként fel kellett volna tüntetni.

 

Példa

Egy egyéni vállalkozó több mint 40 alkalmazottat foglalkoztatott, és ennek ellenére foglalkoztatási kedvezményt tüntetett fel a bevallásában, holott ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az egyéni vállalkozónál az év első napján a munkaviszonyban lévő dolgozók létszáma az 5 főt nem haladja meg. A kedvezmény mértékének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az adóévi átlagos állományi létszám az előző adóévi átlagos állományi létszámhoz képest mennyivel növekedett.

 

4.) Kisvállalkozások kamatkedvezményének igénybevétele

Szintén a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknál előforduló jellemző hiba a kisvállalkozások kamatkedvezményének^[7] szabálytalan igénybevétele. Olyan eszköz, berendezés vásárlásához felvett hitel kamata alapján érvényesítették ugyanis a kedvezményt, ami nem volt új, vagy pedig nem szolgálta a vállalkozási tevékenységet. Fontos továbbá, hogy az előleget sem költségként nem lehet elszámolni, és kisvállalkozói kedvezményként sem érvényesíthető.

 

5.) Az egy és ugyanazon vállalkozás fogalma

Az adózóknak több esetben problémát jelentett az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmának alkalmazása, illetve elmaradt a bevallásból az erre vonatkozó kötelező nyilatkozat is. A fogalomnak azért van jelentősége, mert a de minimis támogatásokat nem a vállalkozás szintjén, hanem az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásokkal együttesen^[8] kell figyelembe venni a 200 ezer, 100 ezer eurós korlát alkalmazásakor.

Az egy és ugyanazon vállalkozás meghatározása több ponton hasonlóságot mutat a kapcsolódó vállalkozás fogalmával^[9], azonban fontos eltérés, hogy egy és ugyanazon vállalkozásként a külföldi vállalkozásokat nem kell figyelembe venni, mivel a de minimis rendeletben foglaltakat EU tagállamonként kell értelmezni.

Szintén fontos, hogy a minősítést minden egyes de minimis támogatás igénybevételének időpontjára vonatkozóan el kell végezni.

Az adózóknak vagy a személyijövedelemadó-, vagy a társaságiadó-bevallásban kell nyilatkozniuk arról, hogy van-e velük egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásuk:

• az szja-bevallásban a 12-03-as, illetve13-08-as lapokon,
• a taobevallásban a 02-AKTAM lapon.

 

Példa 1.

Egy egyéni vállalkozó két kft.-ben többségi befolyással rendelkezik. Az egyéni vállalkozó saját vállalkozási tevékenysége alapján nem kapott (nem vett igénybe) de minimis támogatást, míg a többségi befolyása alatt álló társaságok igénybe vettek csekély összegű támogatást.

Mivel az egyéni vállalkozó mindkét kft.-ben egyaránt 50 százalékot meghaladó (többségi) szavazati joggal rendelkezik, így az egyéni vállalkozó és a két kft egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül^[10], függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó jelen esetben nem vett igénybe csekély összegű támogatást.

 

Példa 2.

Egy egyéni vállalkozó és annak gazdasági tevékenységet nem végző felesége egyaránt 50-50 százalékos befolyással rendelkeznek két másik kft.-ben.

Mivel az egyéni vállalkozó férj birtokolja mind a két kft.-ben a szavazati jogok 50 százalékát, azaz egyetértése nélkül nem lehet döntést hozni egyik vállalkozás irányítását illetően sem (a tag vétójoga meghatározó befolyást biztosít a számára); ez elegendő ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó és a két kft. egy és ugyanazon vállalkozásnak^[11]minősüljön. Ebből következően is egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül az egyéni vállalkozó és a két kft.

A de minimis rendelet és a mezőgazdasági de minimis rendelet szerint – az uniós versenyszabályokkal összhangban – vállalkozás minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül jogállásától és finanszírozásának módjától. Támogatás szempontjából így vállalkozásnak minősülő jogi személyek például: az egyesület, a gazdasági társaságok, a szövetkezet, az egyesülés, az alapítvány; illetve a vállalkozásnak minősülő természetes személyek: a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a családi gazdálkodó, a családi gazdaság tagja vagy az egyéb külön jogszabály alapján csekély összegű támogatásra jogosult természetes személy.

Példa 3.

Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó családi gazdaság tagja is. Ebben az esetben az egyéni vállalkozó és a családi gazdaság egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek. Így az egyéni vállalkozó vizsgálatakor a családi gazdaságnak odaítélt de minimis támogatásokat össze kell számítani az egyéni vállalkozónak odaítélt, illetve igénybevett de minimis támogatásokkal^[12].

 

6.) De minimis összeghatár és az időszak számítása

A vizsgált időszakokban (2016-2017-2018. adóévek) az egy és ugyanazon vállalkozás által igénybe vehető de minimis támogatások összeghatára általános csekély összegű támogatásnál 200 000 eurónak, a közúti kereskedelmi fuvarozásnál 100 000 eurónak, mezőgazdasági csekély összegű támogatásnál 15 000 eurónak, halászati és akvakultúra-ágazatban 30 000 eurónak megfelelő forint lehetett.^[13]

A három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni^[14]. A hároméves időszakot gördülő módszerrel^[15] kell értékelni, tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

Az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatásoknál a támogatás odaítélésének időpontja a támogatási szerződés kelte, az adórendszeren belüli (közvetett) támogatásoknál ez az időpont, főszabály szerint, az adott adóbevallás benyújtásának határidejével esik egybe.

Így például a 2017-es adóévről szóló – 2018-ban benyújtandó – bevallásban igénybe vett de minimis támogatások esetén az érintett pénzügyi év a 2018-as év (annak a bevallási határidőig eltelt időszaka), az előző két pénzügyi év pedig 2017 és 2016. Így például általános esetben a 1729-es bevallásban igénybe vett adórendszeren belüli támogatásokhoz

• a 1629 és 1529 bevallásokban szerepeltetett adórendszeren belüli támogatásokat, és
• a 2016. január 1-je és 2018. május 31-e között igénybe vett közvetlen támogatásokat

kell hozzászámítani a pénzügyi korlát számításakor.

Az érintett közvetlen támogatások szerepelhetnek a 1529, 1629, illetve magán a 1729 jelű bevalláson. Fontos azonban, hogy a 1529-es bevallásban még szerepelhetnek olyan közvetlen támogatások is, amelyeket az adózó 2015. júniusa és decembere között vett igénybe; ezeket nem kell hozzászámítani a 2018 májusában igénybe vett támogatásokhoz!

Példa 1.

Egy egyéni vállalkozó kizárólag mezőgazdasági tevékenységet végzett, ehhez érvényesített adórendszeren belüli de minimis támogatást. 2016-2018. években az igénybe vehető de minimis összeghatárnál a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget vette figyelembe a 15 000 eurós határ helyett. Az adózó az ellenőrzés hatására 2016-2017-2018-ra vonatkozóan önrevíziót nyújtott be, valamint a vizsgált időszakon kívül a 1553-as bevallásának önellenőrzését is elvégezte. A jogkövetési vizsgálat összesen 7 214 408 forint kötelezettségnövekedést eredményezett.

Példa 2.

Egy gazdasági társaság jogkövetési vizsgálatánál megállapítást nyert, hogy az adózó a 2016-2018-as években összesen 200 911,21 euró összeget vett igénybe de minimis kedvezményként, ami meghaladta a 200 000 eurós, 3 éves összeghatárt. Az adózó azonban csak adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatást vett igénybe, így az átlépés nem keletkeztetett adókülönbözetet. A támogatás feltételezett jogosulatlan igénybevételéről – más ilyen esetekkel együtt – a NAV tájékoztatást küld a támogatást odaítélő szervezetnek.

 

 

---

^[1] A csekély összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek:

^[2] Csoportmentességi rendeletek:

^[3] de minimis rendelet 3. cikk (4) bekezdés

^[4] Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet V. fejezetében rögzített támogatási intenzitás az irányadó.

^[5] Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pont.

^[6] Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pont.

^[7] Szja tv. 13. számú melléklet 9. pontja.

^[8] de minimis rendelet 3. cikk (2) bekezdés.

^[9] A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. számú törvény 4. § (3),(4), (5) bekezdéseiben meghatározott fogalom.

^[10] de minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében.

^[11] a de minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében

^[12] de minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés

^[13] de minimis rendelet 3. cikk

^[14] de minimis rendelet 3. cikk (5) bekezdés

^[15] de minimis rendelet preambulum (10) bekezdés