NAV - Tudjon róla! Segíthet!

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Ebben a rovatban olyan adóellenőrzéssel kapcsolatos tudnivalókat, ellenőrzési eseteket mutatunk be, amelyek segítik a szabályok betartását.

<contents headingid="5376816" moderate="true" read="true" title="Tudjon róla! Segíthet!" url="nav/tudjon_rola" write="true">
<article contentid="5401434">
<title>Személy- és vagyonvédelem: partnerkockázatok</title>
<url>nav/tudjon_rola/Szemely__es_vagyonved20190426.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1563867600000">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>40</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1563868121112">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>48</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tapasztalatai alapján a személy- és
vagyonvédelmi szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett
adókijátszás, adóelkerülés. Ennek leggyakoribb formája, hogy az áfaszabályok
kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a
közterheket.

Ha a számlabefogadó adókijátszást
gyanít, akkor a saját üzleti ellenőrzésein túl további intézkedéseket is tehet,
amikkel kizárja az adókijátszásban való részvétel lehetőségét.

A vállalkozások megbízhatóságáról
a nyilvános cégadatok, a közzétett beszámolók mellett elsősorban a <a href="http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok" target="_blank" title="">NAV honlapján</a> tájékozódhatnak
(adószám érvényessége, jelentős vagy tartós adótartozás, végrehajtás alatt
állók stb). Az áfaalanyok lekérdezése menüpontban csak a vállalkozás adószámát
kell megadni és a lekérdezés eredményében láthatóvá válik a bejelentett
alkalmazottak száma. Ha egyik teljesítésben részt vevő vállalkozásnak sincs
bejelentett alkalmazottja, felmerülhet az adóelkerülési kockázat, mert további
alvállalkozás bevonását tiltja a törvény.

A középfokú szakképesítést
igénylő vagyonőri munkakörben a garantált bérminimum és az arra eső közterhek
megfizetése 2019. június 30-áig minimálisan 1 356 forint/óra, 2019. július
1-jétől a közteher mértékének csökkenése miatt 1 334 forint/óra (nem tévesztendő
össze az ágazatra irányadó, minimum
„rezsióradíjjal”, melynek összege jelenleg 2 336 forint/óra) mellett
lehetséges. Az ennél kisebb összegért vállalt szolgáltatás esetén
fennáll a foglalkoztatás utáni közterhek elmaradásának kockázata.

Attól a gazdálkodótól, aki a
szolgáltatásokról befogadott számlák alapján levonná az áfát, elvárható, hogy
kizárja az adókijátszásban való részvétel kockázatát. Ha a kockázat ellenére
nem tesz semmit azért, hogy üzleti partnerének megbízhatóságáról meggyőződjön,
a NAV az adólevonási jogot megtagadhatja.

Érdemes és szükséges is
dokumentálni, hogy a vállalkozás megtett mindent, ami módjában állt azért, hogy
megelőzze a költségvetési kárt.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>vagyonőr</item>
<item>adókijátszás</item>
<item>üzleti-partner</item>
<item>számlázási-lánc</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401828">
<title>A társasági adóalapra és adókedvezményre, az innovációs járulékra és a rehabilitációs hozzájárulási adóra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_tarsasagi_adoalapra20190513.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1557730140000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>49</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1577750340000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1557736050778">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>27</minute>
<sec>30</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Bemutatjuk
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2018-ban a
társasági adóalapra és adókedvezményre, az innovációs járulékra és a
rehabilitációs hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat nem megfelelően alkalmazó
adózók ellenőrzésekor tapasztalt jellemző hibákat. Összeállításunk
adónemenként, és a kockázatelemzéssel feltárt anomáliák szerinti bontásban összegzi
a problémákat.

Társasági
adót érintő vizsgálati tapasztalatok:

Az
eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és az értékesítés nettó árbevétele
közötti ellentmondások jellemzően
az alábbi könyvelési hibából adódtak:

<ul>

<ul>

<li>

az értékesítés nettó
árbevétele egyéb bevételként szerepelt; 
</li>

<li>

az előlegszámlát
árbevételként számolták el;
</li>

<li>

a
készletselejtezés rendezésében a selejtezett áruk értékét egyéb ráfordítás
helyett, tévesen az ELÁBÉ főkönyvi számán könyvelték;
</li>

<li>

a gyógyszertárat
üzemeltető vállalkozások a gyógyszerár-támogatást helytelenül az egyéb
bevételek között szerepeltették, holott a Sztv. 72. § (1) bekezdése szerint az
értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni az üzleti évben értékesített,
vásárolt készletek ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett,
általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét.
</li>
</ul>
</li>
</ul>

A
jelentősebb eltérések jellemzően ingatlan-értékesítésekhez kapcsolódtak. Számos
esetben nem számolták el a piaci értékkel szembeni értékvesztést a készletek
között nyilvántartott, majd nyilvántartási ár alatt értékesített ingatlanoknál
annak ellenére, hogy az értékvesztés jellege mérlegkészítéskor az értékesítéssel
véglegessé vált.

Az adóév
utolsó napján kis- vagy középvállalkozásnak minősülő, beruházási
adóalap-kedvezményt igénybe vevő adózók körében azt tapasztaltuk, hogy a kedvezmény igénybevételének
évében, az adózón kívül, nem csak magánszemélyek voltak a vállalkozás
tulajdonosai, és nem új, hanem használt eszköz után csökkentették az adózás
előtti eredményt.

Veszteségelhatárolás címén az adózás előtti
eredményt csökkentő tételnél jellemző
hiba volt az egyes társaságoknál, hogy nem vették figyelembe az elhatárolt
veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékos korlátját. Ezért a bevallásban
helytelen összeg szerepelt.

A jogerős
bírság összegét az adózók számos
esetben nem megfelelő jogcímen (’29-es bevallás 04-01 lap 04. sor) vették
figyelembe az adózás előtti eredményt növelő tételek között, hanem jellemzően 
a
bevallás adóellenőrzés, önellenőrzés sorban, vagy egyéb, növelő tételként. Voltak
olyan adózók, akik bevallásukban nem szerepeltették eredményt növelő tételként
a jogerős bírság összegét, mert azt nem az adott adóévben vették figyelembe
ráfordításként. Más adózók pedig ráfordításként elszámolták ezeket az
összegeket, de nem mutatták ki azokat adózás előtti eredményt növelő tételként.

Az értékvesztések elszámolása kapcsán visszatérő hiba volt, hogy
az adózók az adózás előtti eredményt növelő tételként szerepeltették az értékvesztés
összegét, azonban azt nem a ’29-es bevallás
04-01 lap 06. sorában tüntették fel. Több
adózónál szembesültünk azzal is, hogy az adózók figyelembe vették az elszámolt
értékvesztést az adózás előtti eredmény elszámolása során, de „nettó módon”
(csak a növelő és csökkentő tételek egyenlegét) növelő vagy csökkentő
tételként. Előfordult, hogy a számviteli törvény szerint ráfordításként
elszámolt értékvesztés összegével nem emelte meg az adózó az adózás előtti
eredményét.

A
fejlesztésitartalék-képzés adózás
előtti eredményt csökkentő tételként történő elszámolása legtöbb esetben jogos
volt, azonban a mérleg adataira vonatkozó tájékoztató sort nem töltötték ki bevallásukban.
A revizorok számos esetben tapasztalták, hogy az adózó az adóévi könyvelésében
nem vezette át az adóalapcsökkentő tételként elszámolt fejlesztési tartalék
összegét, és azt beszámolójában a saját tőke elemei között sem mutatta ki
lekötött tartalékként.

A szakképző iskolai tanuló után igénybe vett
kedvezmény meghatározásakor az adózók számítási hibákat vétettek, például nem a
megfelelő létszámmal számoltak.

A megváltozott munkaképességűek munkabér-kedvezményének
az adózás előtti eredményt csökkentő tételek közötti elszámolásakor több esetben is előfordult,
hogy a társaságiadó-bevallásban (’29-A-02-02 lap 15. sor) az adózók a
megváltozott munkaképességű dolgozókkal kapcsolatos tájékoztató adatot
helytelenül szerepeltették.

A mikrovállalkozásnak minősülő adózók nem
a jogszabályoknak megfelelően számolták el a létszámnövekmény-kedvezményt az
adózás előtti eredményt csökkentő tételek között, mert az adóév előtti évben
átlagos létszámuk meghaladta az öt főt, vagy az adókedvezmény igénybe vétele
évének utolsó napján adótartozásuk volt. Anomáliát okozott az is, hogy az átlagos 
létszámként  téves adat szerepelt a társaságiadó-bevallásban.

A látvány-csapatsport támogatása révén
adókedvezményt igénybe vevők a megfizetett kiegészítő sportfejlesztési
támogatás összegét nem a „vállalkozás bevételszerző tevékenysége érdekében
felmerült ráfordítás” jogcímen (’29-04-01
lap 03. sor) állították be adóalapnövelő tételként, hanem más jogcímen, például
„egyéb” növelő jogcímen (’29-04-03
lap 59. sor) az
adózás előtti eredményt növelő tételek között. Néhány esetben
előfordult, hogy a látvány-csapatsport kiegészítő sportfejlesztési támogatást
nem vették figyelembe adóalapnövelő tételként vagy, illetve úgy vették igénybe
a támogatást, hogy annak feltételei nem teljesültek.

Rehabilitációs
hozzájárulást érintő vizsgálati tapasztalatok:

Az anomáliák
jelentős hányada téves (elütés, nem megfelelő soron szerepeltetett adat),
illetve elmaradt (megváltozott munkaképességű dolgozók létszámadatának hiánya 
a
’29-A-02-02 lap 15. sor) adatszolgáltatásból adódott.

A
társasági adóról és a rehabilitációs hozzájárulásról szóló bevallások adatai
között a legtöbb esetben az okozta az eltérést, hogy az adózók az átlagos
létszámadat meghatározásakor nem figyeltek a bevallások összhangjára, és
rendszerint nem megfelelő adatot szerepeltettek a társaságiadó-bevallás ’29-A-02-02 
lap 14-15. soraiban.
Például a társaságiadó-bevallás statisztikai létszámadata tartalmazta a havi
átlagban 60 óránál kevesebb munkaidőben foglalkoztatottakat is; tájékoztató
adatként nem tüntették fel a megváltozott munkaképességű adózók számát; a
létszámban figyelembe vették a közfoglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott
személyeket; az átlagos létszámban tévesen szerepelt a külföldi fióktelepre vonatkozó
adat.

Eltérést
okozott, ha az adózó nem az adóévben hatályos adómértékkel számolt a
rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapításakor (2014-től 2016-ig
964 500 Ft/fő/év; 2017-ben 1 147 500 Ft/fő/év; 2018-ban 1 242 000
Ft/fő/év).

Innovációs
járulékot érintő vizsgálati tapasztalatok:

Az
innovációsjárulék-bevallást elmulasztóknál az egyik jellemző probléma az volt,
hogy a társaságok nem tekintették magukat innovációs járulék fizetésére
kötelezettnek, annak ellenére, hogy nem feleltek meg a Kkv. tv. irányadó
feltételeinek (az üzleti év első napján az átlagos statisztikai létszámuk
meghaladta  az 50 főt és nem minősültek
kis- és középvállalkozásnak). Több esetben a társaságiadó-bevallásban (’29-A-02-02 
lap 14. sor) közölt
létszámadat pontatlan volt.

A
társaságiadó-bevallás tájékoztató adatainak, az adózás előtti eredményt növelő
és csökkentő tételeinek pontatlan kitöltése a NAV kockázatelemzése során anomáliaként
jelentkezik. A bevallás elkészítésekor érdemes ezekre odafigyelni, hogy a NAV
az ilyen tévedések miatt ne keresse meg az adózókat.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ellenőrzés</item>
<item>társasági-adó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401694">
<title>Új típusú transzferár-nyilvántartás május 31-ig</title>
<url>nav/tudjon_rola/Uj_tipusu_transzferar20190508.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1557310200000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1715378340000">
<year>2024</year>
<month>5</month>
<day>10</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1557311229118">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>27</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Azoknak az adózóknak, akiknek transzferár-nyilvántartást kell vezetniük és üzleti 
évüket 2018. december 31-ei fordulónappal zárták, 2019. május 31-ig a tavalyi, 
kapcsolt vállalati ügyleteikről új formában kell elkészíteniük transzferár-dokumentációjukat. 
A határidő megegyezik a társaságiadó-bevallási határidővel.

Az új kötelezettség három különböző dokumentumot foglal magában: fődokumentum, 
helyi dokumentum és országonkénti jelentés. Ezek közül az országonkénti jelentés 
csupán egy szűkebb adózói kört érint és a fenti időponttól eltérő határidő vonatkozik 
rá. Az új nyilvántartás elkészítésében segít a mellékelt tájékoztató levél.

A tartalmi elemek értelmezéséhez a NAV honlapján a „<a href="http://nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_a_szokaso20180507.html" target="_blank">Tájékoztató a szokásos piaci 
ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. 
(X. 18.) NGM rendeletről</a>” című tájékoztató nyújt segítséget.

Az új szabályozás hátterében az áll, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési 
Szervezet (OECD) 2015 októberében publikálta az adóalap-csökkentés és nyereség-átcsoportosítás 
elleni, 15 pontos akciótervét. Ennek részeként nemzetközi szinten újult meg a 
szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási rendszer, amit Magyarország 
a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelettel ültetett a hazai gyakorlatba.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>transzferár</item>
<item>nyilvántartás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401435">
<title>Helytelen dátum az áfabevallásban</title>
<url>nav/tudjon_rola/Helytelen_datum_az_af20190426.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1556748060000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>2</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1556274382726">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>26</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tapasztalatai szerint gyakori, hogy az adózók az 
áfabevallás M lapjain nem megfelelő teljesítési időpontot tüntetnek fel. Azaz 
az áfabevallásba nem a gazdasági esemény tényleges, a befogadott számlán szereplő 
teljesítés időpontját, hanem nem valós időpontot tüntetnek fel. A helytelen dátum 
általában egy későbbi bevallási időszakhoz köthető, amikor az áfát levonják.

A helytelen teljesítési időpont a NAV kockázatelemzésében anomáliaként jelentkezik. 
Ezért fontos, hogy az áfaösszesítő jelentést a gazdálkodók pontosan töltsék ki, 
hogy a hiba miatt az ügyletek résztvevőit a NAV ne keresse meg feleslegesen.

Az alkalmazandó szabály:

Az áfabevallás M lapjain, a belföldi áfaösszesítő jelentésben termék beszerzése, 
szolgáltatás igénybevétele esetén az adóalanyoknak minden bevallási időszakban 
szerepeltetniük kell azon ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító 
számlák jogszabályban1 meghatározott adattartalmát, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorolnak, 
és amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. 
Ennek keretében nyilatkozniuk kell – egyebek mellett – a számlában feltüntetett 
teljesítési időpontról, illetve előleg esetén a fizetendő adó megállapításának 
számlában feltüntetett napjáról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről2.

1Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 10. számú melléklete 
 
2Amennyiben az ügylet teljesítési időpontja, avagy előleg fizetése esetén a fizetendő 
adó megállapításának időpontja megegyezik a számla kibocsátásának keltével, az 
Áfa tv. 169. § g) pontja alapján a számlán kizárólag a számla kibocsátásának keltét 
kell feltüntetni. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfabevallás</item>
<item>M-lap</item>
<item>áfaösszesítő</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401395">
<title>Olcsón és jót. Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?</title>
<url>nav/tudjon_rola/Olcson_jot.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1556176320000">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1714082340000">
<year>2024</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1556177506680">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>31</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Magyarországon
folyamatosan emelkedik a külföldről behozott használtautók száma. Első hallásra
jó üzletnek tűnhet Nyugat-Európából származó autót vásárolni. Ha azonban a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatait górcső alá vesszük
azonnal látható, hogy a köztudatban még mindig jobb választásnak vélt, esetleg 
a
hazai árakhoz képest valamivel olcsóbb, külföldről származó autók sok esetben
többe is kerülnek, mint a magyar tulajdonostól vásárolt kicsit drágább
négykerekűek.

Az
autók behozatalával foglalkozó kereskedők jelentős árelőnnyel értékesítik külföldről
származó járműveiket azon versenytársaikkal szemben, akik kizárólag
Magyarországon már forgalomban lévő használt járművekkel végzik gazdasági
tevékenységüket. A NAV ellenőrzései alapján körvonalazódik, hogy a használt
autókat behozó kereskedők azért is preferálják a külföldről származó autókat,
mivel azokon jelentős árelőnnyel adhatnak tovább, amelynek hátterében az esetek
jelentős részében adóelkerülő magatartásuk áll. Az ilyen tevékenységet
folytatók általában kimaradnak az értékesítési láncolatból, nem helyezik a
behozott autókat forgalomba, nem fizetik meg a járulékos közterheket.

Autóikat
általában valamelyik internetes portálon, esetleg egy zárt közösségi csoportban
kínálják eladásra. Vevőikkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben
eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba
bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel, jellemzően az adataival
előre kitöltve és aláírva. A gyanútlan vásárlók nem túl nagy összegű foglaló
átadását, valamint az eljárásokhoz szükséges meghatalmazások aláírását követően
néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba
helyezett autójukat. A vevők legtöbbször olvasás nélkül írják alá a papírokat, 
a
szükséges eljárások menetét nem ismerik, és vélhetően emiatt gyakran az is
elkerüli a figyelmüket, hogy az adásvételi szerződésen nem az szerepel
eladóként, akitől ténylegesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak,
hogy esetenként hamisított szerződéseket kötnek, melyről mit sem tud az
eladóként feltüntetett személy.

A
NAV által lefolytatott ellenőrzések során számos olyan magánszemély került
nyilatkoztatásra, akik a leírtak alapján vásároltak járművet.

Többen
számoltak be arról, hogy az autók rejtett hibái következtében őket megillető
szavatossági igényeiket nem tudták kivel szemben érvényesíteni, ugyanis az
adásvételi szerződésen tipikusan nem az a személy szerepelt, akitől ténylegesen
vásároltak, ezáltal olyan többlet kiadásaik keletkeztek, amelyet nem térített
meg számukra senki.

Az
ügyletek sokszor benzinkutakon, parkolókban köttettek, így voltak olyanok is,
akik fel sem tudták venni a kapcsolatot a tényleges eladójukkal, ezáltal nem
tudtak kihez fordulni az autóval kapcsolatban felmerülő problémáikkal.

Sokak
számára az adóhatósági eljárás során vált nyilvánvalóvá, hogy „céges autót”
vásároltak, de az eladó természetesen azt állította, hogy az autó külföldön
magánszemély tulajdonában volt.

A
NAV - tapasztalatai alapján - felhívja mindenki figyelmét arra, hogy a saját
érdekében legyen körültekintőbb a külföldről behozott használtautó vásárlása
során, főként a tulajdoni viszonyok, az adásvételi szerződésre kerülő adatok,
valamint a járművet bemutató személy ügyletben betöltött szerepének tisztázása
terén.

Felelős
gondolkodással számos kellemetlenségtől és plusz kiadástól kímélhetjük meg
magunkat és nem utolsó sorban a költségvetésbe befolyó adóforintokat is
növelhetjük vele. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>használt-autó</item>
<item>autóvásárlás</item>
<item>külföldi_autó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5394566">
<title>Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazása esetén</title>
<url>nav/tudjon_rola/Rehabilitacios_hozzaj20181005.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1538728920000">
<year>2018</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1696581720000">
<year>2023</year>
<month>10</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1538729993338">
<year>2018</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>59</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A munkaerőhiány enyhítésére évek óta sok vállalkozás veszi igénybe a külföldi 
illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. A bérbevevők jellemzően kiemelt 
adózói körbe tartoznak és nagy létszámban – magasabb szaktudással nem rendelkező 
– munkaerőt foglalkoztatnak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 
szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (4a) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés 
esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, 
- a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén 
a kölcsönbeadónál - kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai 
létszám számítása során figyelembe venni.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi 
illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik 
meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. Az ellenőrzött társaságok képviselői 
arra hivatkoztak, hogy a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönzők nyilatkozatot 
tettek a kötelezettség átvállalásáról.

A Magyarországon nem bejegyzett társaságok magyar adószámmal nem rendelkeznek, 
ennek következtében nem vállalhatják át a kölcsönbevevőtől a rehabilitációs hozzájárulási 
kötelezettséget, ezért az a kölcsönbevevőket, tehát a magyar adózókat terheli. 
Ennek megfelelően a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől kölcsönzött munkavállalók 
átlagos statisztikai létszámát a revízió figyelembe veszi a rehabilitációs hozzájárulás 
számításánál, amely így adókülönbözet megállapítását eredményezi.

Egy adózó fellebbezése és bírósági keresete nyomán kúriai döntés is született, mely az adóhatóság álláspontját támasztja alá.

A Kúria döntésének (Kfv. I. 35.486/2017/6.) elvi tartalma, hogy a rehabilitációs 
hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításakor nem vehetők figyelembe a 
munkaerő-kölcsönzés munkajogi és társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó 
uniós előírások, az adójogi jogviszonyt a magyar szabályozás alapján kell megítélni.

Az átvállaló nyilatkozat Kúria általi elvetése pedig azon alapszik, hogy a külföldi munkaadónak magyarországi bejelentkezése hiányában rehabilitációs hozzájárulás bevallására, 
befizetésére nincs lehetősége (az Art. szerint nem adóalany), így ennek költségvetés 
felé történő rendezését jogszerűen, adójogi szempontból nem tudja átvállalni.

A döntés értelmében a külföldi munkaerő-kölcsönzőtől történő munkaerő igénybevételekor 
a kölcsönbevevőt terheli a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség.

A Kúria fenti döntése általános jogérvényű.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>rehabilitációs</item>
<item>hozzájárulás</item>
<item>külföldi</item>
<item>munkaerő-kölcsönző</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5394087">
<title>Értékcsökkenési leírás elszámolása ingatlan bérbeadás esetén az Szja tv. hatálya alá tartozó adózók esetében</title>
<url>nav/tudjon_rola/Ertekcsokkenesi_leira20180911.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1536665580000">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1694642340000">
<year>2023</year>
<month>9</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1536666305369">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>45</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az ingatlan-bérbeadás esetén az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolható 
el a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenési 
leírása, felújítási költsége. A tárgyi eszköz felújításával kapcsolatban felmerült 
kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás 
alapjának növelése.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az értékcsökkenés összegének meghatározása 
során az alábbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:

<li>

Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat az épület, épületrész esetében, ha azt, 
vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
</li>

<li>

Tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására.
</li>

<li>

Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, telek beszerzési ára után, ezért amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, 
a telek értékét el kell különíteni. 

</li>

<li>

Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély 
a jövedelmét 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja (állapította) meg a jövedelmét.
</li>

<li>

Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja bérbeadással, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, 
mivel arra csak a tulajdonos jogosult.
</li>

<li>

Építmény, épület nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis 
amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan 
alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből
</li>

<li>

a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
</li>

<li>

a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
</li>

<li>

ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe 
véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.
</li>
</ul>

<li>

Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Ezt az összeget növelni lehet az értéknövelő beruházásra fordított, számlával 
igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta 
el. Az értéknövelő beruházások esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem 
számolható el. 

</li>

<li>

Amennyiben a bérbe adott ingatlant a magánszemély eladja, akkor az ingatlan értékesítésből 
származó jövedelem meghatározásakor az ingatlan bérbeadása során költségként elszámolt kiadás, értéknövelő beruházás, 
értékcsökkenési leírás még egyszer már nem vehető figyelembe költségként az értékesítés 
bevételével szemben.

</li>
</ul>

További segítséget nyújt az „Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának 
alapvető szabályai”-ról szóló <link id="5382320">
<downloadablebinary contentid="5382320">
<title>10. információs füzet - Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai</title>
<url>/data/cms447711/10_Ingatlan_berbeadas_20180115.pdf</url>
<filename>10_Ingatlan_berbeadas_20180115.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>256</size>
<sizeinbyte>262492</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>10-es számú információs füzetünk</text>
</link>. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>értékcsökkenés</item>
<item>bérbeadás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5393885">
<title>A szakképzési hozzájárulás összegének meghatározása során ejtett gyakori hibák</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_szakkepzesi_hozzaja20180830.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1535631240000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1693605540000">
<year>2023</year>
<month>9</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1535631765437">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>22</minute>
<sec>45</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, 
megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.

Egy kiemeltnek minősülő adózó ellenőrzése során például azt tárták fel a revizorok, 
hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapjának  a meghatározásakor:

<ul>

<li>

egyrészt azokat a munkavállalókat is figyelembe vette, akiknél 14,5%-os szociális 
hozzájárulási kedvezményt érvényesített,
</li>

<li>

másrészt nem a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett 
munkabér (maximum 100 ezer forint) összegével, hanem a munkavállalóknak kifizetett 
bruttó munkabér (maximum 100 ezer forint) után számított szociális hozzájárulási 
adókedvezmény összegével csökkentette az adóalapot.
</li>
</ul>

A szakképzési hozzájárulás alapja nem csökkenthető akkor, ha a munkáltató a munkavállalóval 
összefüggésben 14,5 százalék adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási 
adó terhére.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállalóval összefüggésben a 19,5 százalék 
kedvezményt érvényesíti a kifizető, akkor a kedvezményezett adóalap után szakképzési 
hozzájárulást sem kell fizetnie.

A konkrét példában az adózó tévesen határozta meg a tanulószerződéssel rendelkező 
tanulók után igénybe vehető adócsökkentő tétel összegét is. Nem vette figyelembe 
ugyanis azt, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, akkor az adott 
hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap 
naptári napjainak arányában kell meghatározni az alapcsökkentő tétel számított 
összegét.

Vonatkozó jogszabály:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 
2011. évi CLV. törvény  4. § (1a) bekezdésének c) és d) pontjai.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál 
figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel 
számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. §-ának és 5. § (6) 
bekezdésének előírásai
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5393570">
<title>A 8+1 legfontosabb dolog, amit érdemes tudni az online pénztárgép üzemeltetéssel kapcsolatban</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_8_1_legfontosabb_do20180815.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1534329840000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1692096240000">
<year>2023</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1534333243611">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>40</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az
utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán
nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek
ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó
szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel
a figyelmet.

1.
Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék
értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot
kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami
tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra
kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel
állíthatnak ki nyugtát.

Ha tehát a vásárló
akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A
nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni,
ahonnan a vevő könnyen el tudja venni.

A nyugtaadást a
NAV ellenőrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.

2.
Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani

Abban az esetben,
ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát
már nem kell kiállítani.

(Ez értendő a
belföldi áfa-alany részére kiállított 100 000 forintot elérő áfa tartalmú
számlákra is, amelyek adatainak meg kell jelennie az online
számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is
készül – amelyről az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak
–, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.)

Amennyiben a vevő
számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az
összeg kasszafiókba helyezéséről befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd
3. pont)."

3.
Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában
ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott
bizonylatokból következik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Az egyezőség
alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó
pénzkészletet (összegét és összetételét). A nap folyamán szabad a kasszából pénzt
kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. számlás értékesítés, váltópénz)
a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy
kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden
pénztárgép képes.

4.
A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek
– hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP
szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá
egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható
helyen, legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.

5.
A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez
pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetője. 
A
napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza:
üzembehelyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek
javításra, stb.

Abban az esetben,
ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is
rögzíteni kell a gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a
javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert egy
esetleges ellenőrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető 
az
adott időszakban miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget
bizonylatkiállítási kötelezettségének.

6.
Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép
üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik
mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha a
mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltető saját hibájából (pl. a
szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt) szünetelteti, akkor az
üzemeltető büntethető a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.

7.
Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente
egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét
a műszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell.

A
felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az
adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen
elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti megegyezés tárgya.

8.
A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni

A NAV-nak küldött
adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki
tudja olvasni a pénztárgépből – a művelet nem igényel semmilyen speciális
ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltető segítségére lehetnek az
ügymenet gyorsításában, egyszerűsítésében. Mivel a naplóállományok –
mint egy nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési
és műszaki adatot tartalmaznak, egy erre felkészített programmal gyorsan és
egyszerűen rögtön táblázatba rendezhetők a napi zárási adatok.

+1.
Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegő

Amennyiben a NAV a
pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes
körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság kiszabásáról, vagy annak
mellőzéséről.

Abban az esetben,
ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az
adózási érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja 
alapján
– természetes személy esetén akár az ötszázezer forintot, nem természetes
személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti.

A mulasztási
bírság mellett már az első alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell
azzal a kockázattal, hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló
helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §). Ismételt
mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól, ezt a
szankciót a második alkalomtól már mérlegelés nélkül, mindenképpen alkalmaznia
kell. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5391907">
<title>A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai III.</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_transzferar_ellenorzesek_III.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1527244500000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1685010900000">
<year>2023</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1527245543415">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>52</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A jellemző formai és
tartalmi hibák bemutatását követően végül a NAV a transzferárazás témájában az
összehasonlító adatok megképzéséhez használt adatbázis szűrési hibákból mutat
be néhányat.

<ul>

<li>
Adatbázis
szűrés hibái
</li>

<ul>

<li>Nem felel
meg az előírásoknak a transzferár dokumentációban olyan adatbázis kutatás
szerepeltetése, amely nem rekonstruálható és nem ellenőrizhető. Olyan
adatbázisból nyert adatok, amelyben tőzsdén jegyzett, konszolidált beszámolók 
adatai
szerepelnek, nem tekinthetők független adatnak, így az összehasonlító elemzés
során nem használhatóak.</li>

<li>Nem
felelnek meg a jövedelmezőségi számítás során azon mutatók, amelyek esetében a
konkrét évek, amelyekből származnak, nem kerülnek megjelölésre. A kapott adatok
így nem ellenőrizhetőek, még azt sem lehet megállapítani, mely évekre
vonatkoznak azok.</li>

<li>Előfordul,
hogy az adózók saját szokásos piaci jövedelmezőségüket több év átlaga alapján
határozzák meg. Kiemelendő, hogy a magyar társasági adóra vonatkozó előírások
évenkénti adóalap korrekciót írnak elő az adózók részére, ezért a szokásos
piaci árat és az attól való eltérést is üzleti évre vonatkozóan szükséges
megállapítani.</li>

<li>Gyakran
előfordul, hogy az adózók által a transzferár dokumentációban bemutatott
funkcionális profil és kockázatviselés eltér a valóságtól. Egy ehhez kapcsolódó
esetben az adózó homogén tevékenységet végző, alacsony kockázatú társaságként
mutatta be magát, miközben jelentős K+F tevékenységet is végzett, amelyhez nagy
összegű állami támogatást is kapott. A társaság éves eredmény kimutatása és a
támogatási pályázatokra, hitelkérelmekre benyújtott üzleti tervei ellentmondtak
az alacsony kockázatú minősítésnek. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a
funkcionális profil megállapítása során a NAV nem csupán a transzferár
nyilvántartásra támaszkodik, hanem olyan további dokumentumokra is, amelyből az
adózó által végzett tevékenységek és viselt kockázatok megismerhetők.</li>
</ul>

<li>· Az
összehasonlító minta elemei
</li>

<ul>

<li>Amennyiben van belső összehasonlító adat a
kapcsolt vállalati ügyletek vonatkozásában, elsőként azt kell értékelni
összehasonlító adatként. Az egyik legtipikusabb eset lehet, amikor az adózó
független banktól felvett hitellel is rendelkezik a kapcsolt vállalkozásától
kapott kölcsön mellett. Belső összehasonlítható adat esetleges fennállása
esetén az adózónak először ezen adat elfogadhatóságát kell értékelnie és –
amennyiben elutasítja ennek alkalmazását – megindokolni az elutasítás okait. </li>

<li>2015. január 1-jén változtak a szabályok a
szokásos piaci tartomány megállapítása tekintetében, és bevezetésre került az
interkvartilis tartomány. Ez a szabály a bevezetése óta kis mértékben tovább
változott, amelyet az adózóknak figyelemmel kell kísérniük, mivel bizonyos
esetekben szokásos piaci tartománynak kizárólag az interkvartilis tartomány
tekinthető. </li>
</ul>

<li>· A
választott mutató alkalmazásának hibái
</li>

<ul>

<li>Megfelelő adatbázis-kutatás és megfelelő
gazdasági mutatószám alkalmazása esetén is előfordul, hogy a vállalat azt nem
megfelelően alkalmazza. A választott mutatószám nem konzekvens alkalmazása
merülhet fel, amikor az adózó eltérő vetítési alapra számítja a saját és az
összehasonlítható társaságok jövedelmezőségét, vagyis például a saját
mutatójának számítása során a ráfordításoknak csak egy részét veszi figyelembe
a ráfordítás-arányos jövedelmezőségnél. </li>

<li>A könyvvezetés és a mutatószámok ettől
eltérő számviteli standardok alapján történő megállapítása is jelentős
torzulásokat okozhat. Erre példa az az eset, amikor projektcégeknél, ahol a
céltartalék képzésnek és felhasználásnak nagy aránya lehet, a magyar számviteli
törvény a céltartalék feloldást a bevételeknél szerepelteti, míg más számviteli
standardok eltérő helyen szerepeltethetik ezt a tételt, így az összehasonlítás
csak megfelelő korrekcióval mutathat reális képet. Továbbá az egyes számvitel
rendszerek eltérő tartalmú kategóriái, például az anyagjellegű költségek, az
eladott áruk beszerzési értékének tényleges tartalma miatt torzíthatják az
összehasonlítást.</li>
</ul>
</ul> 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5391906">
<title>A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai II.</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_transzferar_ellenorzesek_II.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1527244320000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1685010720000">
<year>2023</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1527245543402">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>52</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A jellemző formai hibák
bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett
ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.

2017. október 18-án
kihirdetésre került a szokásos piaci ár
meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló
32/2017 (X. 18.) NGM rendelet, amely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségről szóló 22/2009.
(X. 16.) PM rendeletet helyezte hatályon kívül. Az új rendelettel
kapcsolatosan nemrégiben részletes útmutató jelent meg a 
<link id="5391490">
<article contentid="5391490">
<title>Tájékoztató a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezett-ségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletről</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_a_szokaso20180507.html</url>
</article>
<text>NAV honlapján</text>
</link>
.

Az alábbiakban az adózók
által készített transzferár nyilvántartások ellenőrzése során felmerült gyakori
adózói hibákból mutatunk be néhányat.

<ul>

<li>
Dokumentációs
kötelezettség alóli mentesség félreértelmezése
</li>

<ul>

<li>Érdemes odafigyelni, hogy a nyilvántartási
kötelezettség alóli mentesség 50 milliós Ft-os értékhatára nem a
megvalósult ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált
értékére vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania
az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e
adott évben az értékhatárt. Amennyiben az adóhivatal értékeli 50 millió Ft
értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a
dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.</li>

<li>Az alacsony hozzáadott értékű
szolgáltatások tekintetében nem elég a jogszabályban meghatározott
tevékenység azonosítása, hanem többek között a társaság adott üzleti évében a
maximum 150 milliós Ft-os értékre, a nyújtó fél nettó árbevételen belüli 5%-os,
vagy az igénybe vevő fél üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-os arányára
is tekintettel kell lenni. További fontos feltétel ezen ügyleteknél, hogy a
kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3% és 7% közötti szokásos piaci
tartományba essen 2018-tól, a korábbi 3 és 10% helyett.</li>
</ul>

<li>
Ingyenes
termékek és szolgáltatások nyújtása kapcsolt vállalkozások részére
</li>
</ul>

Egy vállalatcsoporton
belüli együttműködés során, különösen, ha a humánerőforrás és a felhasznált
eszközök nem különülnek el, előfordulhat, hogy az egyik fél a másik
erőforrásait ingyenesen használja saját tevékenységéhez. Ez felvetheti azt a
kérdést, hogy független felek hasonló körülmények között hogyan járnának el
(megállapítanának-e bármilyen ellenértéket). Ezt érdemes az adózóknak
megvizsgálni saját tevékenységük vonatkozásában.

<ul>

<li>
Gazdasági
ésszerűség
</li>
</ul>

Kapcsolt vállalkozások
egymás közötti tevékenységében előfordulhatnak olyan ügyletek, amit független
felek ugyanilyen formában nem bonyolítottak volna le. Ilyen esetekben többek
között vizsgálandó, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek is megfelel-e
az ügylet.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>Garamvölgyi Gáborné</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5391837">
<title>Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos első tapasztalatok</title>
<url>nav/tudjon_rola/orszagonkenti_jelentesek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1526985360000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>22</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1527235255531">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>0</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A tavalyi év végével kellett az adózók bizonyos körének első alkalommal eleget tennie az
adóhatóság felé az ún. országonkénti
jelentésekkel kapcsolatos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek,
elsőként a 2016. adóév vonatkozásában, míg az eltérő üzleti éves adózók ezen kötelezettségeiket a 2018-as év folyamán teljesítik elsőként. A NAV-hoz mostanáig
beérkezett nyomtatványok nemzetközi információcserét megelőző vizsgálatának
eddigi tapasztalataival kapcsolatban a „<link id="5376816">
<heading contentid="5376816">
<title>Tudjon róla! Segíthet!</title>
<url>nav/tudjon_rola</url>
</heading>
<text>Tudjon
róla! Segíthet!</text>
</link>” rovatban olvashatnak további információkat. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>OECD</item>
<item>CbCR</item>
<item>országonkénti_jelentés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5391836">
<title>A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai</title>
<url>nav/tudjon_rola/transzferar_ellenorzesek.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1526984760000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>22</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>26</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1684792740000">
<year>2023</year>
<month>5</month>
<day>22</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1527244676905">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>37</minute>
<sec>56</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV a transzferár területen végzett ellenőrzései során az alábbi, tipikusnak
mondható formai hibákkal találkozott az elmúlt időszakban.

<ul>

<li>
Bejelentési és kijelentési kötelezettség elmulasztása
</li>
</ul>

A jelenleg érvényes szabályozás szerint az adózó a kapcsolt vállalkozásnak minősülő
másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát
az első szerződéskötésüket követő tizenöt napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási
viszony megszűnését a megszűnést követő tizenöt napon belül jelenti be az állami
adó- és vámhatósághoz. Habár ez az előírás nem új, hiszen az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ezt már eddig is előírta, továbbra is előfordul, hogy egy-egy kapcsolt fél vonatkozásában
az adózók elmulasztják a bejelentés megtételét.

<ul>

<li>
Kapcsoltság fogalmának változása, aktualizálása, félreértelmezése
</li>
</ul>

A kapcsoltság fogalmának értelmezéséhez számos magyar jogszabály együttes értelmezése
szükséges, amelyek bármelyikének változása befolyásolhatja, hogy az adózóval mely
személyek alkotnak kapcsolt vállalkozást.

Ezek közül kiemelendő, hogy 2015. január 1-jétől változott a kapcsoltság fogalma
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény illetve ezzel párhuzamosan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerint. Ettől az időponttól kezdve nemcsak a tulajdonosi kör azonossága, hanem
az ügyvezetés azonossága is kapcsolt jogviszonyt eredményezhet. Külföldi vállalkozásokban
való magyar részesedés esetén érdemes figyelemmel lenni a külföldi ország jogszabályának
előírásaira a kapcsoltság terén, amik jelentősen eltérhetnek a magyar előírásoktól.

<ul>

<li>
Országonkénti jelentésekkel kapcsolatos bejelentés elmulasztása, késedelmes teljesítése
</li>
</ul>

Részletes útmutató jelent meg a kérdéssel kapcsolatban a NAV honlapján Főlap/Adó/Egyéb
rovatban 2017.12.22-én, amelyet a NAV folyamatosan aktualizál.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>transzferár</item>
<item>ellenőrzési_tapasztalatok</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5382263">
<title>Fókuszban az útnyilvántartás</title>
<url>nav/tudjon_rola/Fokuszban_1514982839691.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1514982720000">
<year>2018</year>
<month>1</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1578092340000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>3</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1551091576418">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>46</minute>
<sec>16</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV által feltárt ellenőrzési megállapítások szerint az egyéni vállalkozók 
körében gyakori probléma a jogszabályi követelményeknek és a valóságnak nem megfelelő, főként hiányos útnyilvántartás vezetése.

Az elsőfokú bíróság és a Kúria számos eseti döntésében kifejtette, hogy az Szja. 
tv. rendelkezései kógens (kötelezően alkalmazandó) és tételes felsorolást rögzítenek 
arra nézve, hogy a gépjármű költségelszámolásához milyen okirattal kell rendelkezni 
és annak milyen adatokat kell tartalmaznia.

Abban az esetben, ha a törvényben felsorolt tartalmi kellékek közül akár csak egy is hiányzik, az útnyilvántartásra jogszerűen 
nem lehet költségelszámolást alapozni.

A törvény értelmében függetlenül attól, hogy a vállalkozás melyik költség-elszámolási 
módot alkalmazza, az útnyilvántartást/menetleveletjárművenként kell vezetni, és abban fel kell tüntetni az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra-állását.

Az útnyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá

<ul>

<li>

a gépjármű típusát, 
</li>

<li>

forgalmi rendszámát, 
</li>

<li>

a fogyasztási normát, 
</li>

<li>

a kilométeróra állását az év első és utolsó napján (amennyiben a költségelszámoláshoz 
szükséges, akkor ezt az adatot havonta kell bejegyezni), 
</li>

<li>

az utazás időpontját (a valóságnak megfelelően), 
</li>

<li>

az utazás célját (honnan hova történt az utazás), 
</li>

<li>

a felkeresett üzleti partner(ek) megnevezését, 
</li>

<li>

a közforgalmú útvonalon megtett kilométerek számát. 
</li>
</ul>

Mindezeken túl tartalmazhatja az előzőekkel kapcsolatos üzemanyag-vásárlás időpontját és költségeit is.

Az adózók sok esetben a hiányos, illetve valótlan adattartalmú útnyilvántartásaikat 
utólag (tanúkkal, kimutatásokkal, jelenléti ívekkel, szerződésekkel) kívánják 
bizonyítani, erre azonban nincs lehetőség. A Kúria kimondta, hogy ahol jogszabály 
meghatározott tartalmú nyilvántartás vezetését írja elő gépjárművenként a költségelszámolás 
alapdokumentumaként, ott nem lehetséges a nyilvántartás hitelességét utólag, más bizonyítékokkal alátámasztani, 
a szabályszerű nyilvántartás egyéb módon nem pótolható.

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartás esetében becslési eljárás sem alkalmazható a gépjármű-üzemeléssel összefüggő költségek megállapítására, hiszen azzal az 
adóhatóság az adózók törvény által kötelezően előírt igazolási kötelezettségét 
venné át.

A jogszabályi követelményeknek nem megfelelő útnyilvántartása esetén az adott 
költség nem vehető figyelembe, azaz úgy kell tekinteni, mintha az adózó nem vezetett 
volna útnyilvántartást.

Ugyan a törvény az útnyilvántartás helyett –kisegítő szabályként – bizonyos esetekben (mezőgazdasági őstermelőnél, egyéni vállalkozónál) lehetővé teszi havi 500 km útátalány elszámolását, azonban a tapasztalat az, hogy ez a keret általában nagymértékű eltérést jelent 
a tényleges költségekhez képest. A jogszabálynak megfelelő, teljes körű útnyilvántartás 
vezetése fontos a vállalkozásoknak.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5379729">
<title>Az egyes meghatározott juttatások téves elszámolása</title>
<url>nav/tudjon_rola/Az_egyes_meghatarozot20171017.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1508230980000">
<year>2017</year>
<month>10</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1666130340000">
<year>2022</year>
<month>10</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1508234102214">
<year>2017</year>
<month>10</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>55</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Szabadidős sporttevékenység díja

A társas vállalkozások ellenőrzésekor a NAV gyakran találkozik azzal a
problémával, hogy a vállalkozás a munkavállalóknak nyújtott szabadidős
sporttevékenység-szolgáltatások díját tárgyévei költségként számolja el,
megfeledkezve arról, hogy azok egyes
meghatározott juttatásnak minősülnek.

Egy kiemelt adózó 2014-2015. évi átfogó ellenőrzése alkalmával derült
fény arra, hogy a vállalkozás a számlákban feltüntetett sport- terembérlet,
illetve nevezési díjtételek – mint egyes meghatározott juttatások – után
elmulasztotta bevallani és megfizetni a személyi jövedelemadót, valamint az
egészségügyi hozzájárulást.

Az adózó eljárása az Szja tv. 70. § (3) bekezdésével ellentétes. A
vonatkozó törvényhely szerint ugyanis „egyes meghatározott juttatásnak minősül
az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott
adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély
jogosult, és a kifizető - jóhiszemű eljárása ellenére - nem képes megállapítani
az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet”.

Belföldi kiküldetés alatti étel- és italfogyasztás

A napi gyakorlatban szintén többször előforduló eset, hogy a
vállalkozás érdekében felmerülő belföldi kiküldetés szállásköltségéről
befogadott számlákon tételesen szerepelnek a munkavállaló által fogyasztott ételek,
italok költségei is. A téves gyakorlat szerint a vállalkozások elmulasztják
bevallani és megfizetni az ezzel kapcsolatos személyi jövedelemadót és az
egészségügyi hozzájárulást, miközben ezek a tételek is az egyes meghatározott
juttatások kategóriájába tartoznak.

Az adókötelezettség megállapításakor szem előtt kell tartani az Szja
tv. 7. § q) pontjában foglaltakat, miszerint a jövedelem kiszámításánál nem
kell figyelembe venni a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy
ellenértékét – ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés
ellenértékét is –, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét
– ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés
ellenértékét is.

Abban az esetben tehát, ha a szolgáltató a reggeli ellenértékét nem
számlázza ki külön az adózónak, mert annak értéke a szállás értékében benne
foglaltatik, akkor ez a kifizetés nem minősül jövedelemnek, és azt így nem
terheli személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás.

Ezzel szemben azonban, ha a vállalkozás által befogadott szállásköltség-számlákban
a szállásdíjtól elkülönülten, tételesen szerepel a reggeli díja, akkor az már
nem
felel meg az Szja tv. 7. § q) pontjában feltüntetett adóalapba nem tartozó tételnek.
Az ily módon igénybevett étel-, italfogyasztás az Szja tv. 70. §-a értelmében
már
egyes meghatározott juttatások kategóriájába tartozik, és személyi jövedelemadó
valamint egészségügyi hozzájárulás terheli.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5379137">
<title>A „kis adónemben” gyakori hiba</title>
<url>nav/tudjon_rola/kis_adonemben_hiba.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1506071820000">
<year>2017</year>
<month>9</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>17</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1672527540000">
<year>2022</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1534857665235">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>21</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>21</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját szolgálja.
Fizetésére az a munkaadó köteles, akinél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja
a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5%-ot
(azaz a kötelező foglalkoztatottsági szintet).

A NAV több ellenőrzéskor tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás
összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát,
illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.

Ellenőrzési tapasztalatok:

<ul>

<li>Az adózók jellemzően ott hibáznak, hogy vagy egészszámra vagy két tizedesjegyre
kerekítenek, holott a statisztikai állományi létszámot egy tizedesjegyre kerekítve,
a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. </li>

<li>Kisebb mértékben, de olyan eset is előfordul, hogy az adózó átlépi a 25 fős foglalkoztatási
küszöböt, ugyanakkor megfeledkezik a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségéről.
</li>

<li>Ügyelni kell arra is, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie
ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen. A tapasztalat
az, hogy ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére. </li>

<li>Gyakran előforduló probléma az is, hogy az igazolás ugyan tartalmazza az egészségkárosodás
vagy a munkaképesség-csökkenés jogszabályi mértékét, de a munkáltató figyelmen
kívül hagyja az igazolás időbeli hatályát.</li>
</ul>

Vonatkozó jogszabály:

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szabályait a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011.
évi CXCI. törvény (Mmtv.) 7. pontja tartalmazza, ezen belül a 22-24. §-ok rendelkeznek
a rehabilitációs hozzájárulásról.

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege, mértéke:

A hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám,
valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

A hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott
munkavállaló rézére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év.

A létszám meghatározása:

Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz
kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi
létszámot kell érteni.

Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított
mutató, amelyet egy tizedesjegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint
kell meghatározni.

Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével.
Vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra
és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani
a hónap napjainak számával.

Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás
esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét.

Példa: a munkáltatónál a foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma 38 fő. 
Ennek
a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1,9 fő.

Abban az esetben, ha a munkáltatónál a megváltozott munkaképességű munkavállalók
száma adott negyedévben 1 fő, akkor a rehabilitációs hozzájárulást 0,9 fő után
kell megfizetni.

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A rehabilitációs hozzájárulás bevallása, megfizetése:

A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó maga állapítja meg, vallja és fizeti
be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

A rehabilitációs hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke az adott negyedévre vonatkozó tényadatok alapján
kiszámított éves hozzájárulás 25%-a. Az előleg összegét szintén a munkaadó állapítja
meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A tevékenységét
megkezdő munkaadónak az első teljes negyedév után kell először bevallást benyújtania
és előleget fizetnie.

A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5378758">
<title>Megfizetettségi nyilatkozatok ellenőrzése</title>
<url>nav/tudjon_rola/Megfizetettsegi_nyila20170908.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1504858980000">
<year>2017</year>
<month>9</month>
<day>8</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1662760740000">
<year>2022</year>
<month>9</month>
<day>9</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1505299000207">
<year>2017</year>
<month>9</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>36</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Az adózás rendjéről szóló törvény 2012-től lehetőséget ad arra, hogy az adózó
– a fő szabály szerinti 75 nap helyett – 30 napon belül (1 millió forint feletti
összegnél 45 napon belül) megkaphassa az általa visszaigényelt áfát. A rövidebb
határidejű kiutalásra akkor van mód, ha az adózó a visszaigénylést tartalmazó
bevallás benyújtásáig valamennyi olyan számlájának a bruttó (adót is tartalmazó)
összegét kifizette, amely alapján az adólevonási jogát gyakorolta.
 Ennek a feltételnek a fennállásáról a bevallási nyomtatványon kell nyilatkoznia.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A kiutalás előtti ellenőrzések tapasztalatai szerint az adózók gyakran tévesen 
ítélik meg, hogy a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett termék mikor 
tekinthető kifizetettnek. Emiatt bevallásukban is téves nyilatkozatot tesznek.

Jellemző hiba, hogy az adózók a teljes ellenértékről befogadott számla áfa-tartalmának, 
valamint az első törlesztőrészlet(ek) megfizetését követően már úgy nyilatkoznak, 
hogy a beszerzési számláik ellenértékét teljes mértékben megfizették.

Ez a gyakorlat azonban téves. Nem teljeskörű kifizetettség ellenére a jogszabály 
a szerződésben kikötött teljesítési garancia céljából történő visszatartás esetén 
teszi lehetővé a rövidebb kiutalási határidőt. Egyéb ügyleteknél – beleértve a 
zárt végű lízinget is – a feltétel csak a teljes ellenérték, azaz valamennyi részlet 
kifizetése (vagy a tartozás más módon való megszűnése) esetén teljesül.

A teljesítettségre vonatkozó nyilatkozat körültekintő kitöltése fontos, hiszen 
a bevallásban igényelt rövidebb kiutalási határidő esetén a NAV – az adott lízing 
társaság tételes belföldi összesítő nyilatkozatának adatait felhasználva – megvizsgálja 
a számla kifizetettségét. Amennyiben a nyilatkozat valótlannak bizonyul, az adóhatóság 
a visszaigényelt adó 5%-áig (de magánszemély esetében legalább 200 ezer forintig, 
más adózó esetében 500 ezer forintig) terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

A kiutalási határidővel kapcsolatos megfizetettségi feltételről részletesebben 
a „visszaigényelt általános forgalmi adó kiutalási határidejének módosulása” címmel 
megjelent 2012/67. számú Adózási kérdés ad tájékoztatást.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5376817">
<title>Gyógyszerismertető alkalmazottak ki-bejelentése</title>
<url>nav/tudjon_rola/Tamogato_eljaras_gyo20170620.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1500966300000">
<year>2017</year>
<month>7</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>5</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1500966309947">
<year>2017</year>
<month>7</month>
<day>25</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>5</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A NAV egyik Adó- és Vámigazgatósága által feltárt ellenőrzési megállapítás – 
és a Kúria ezzel egyező ítélete – szerint egy gyógyszeripari vállalkozás nem teljes 
körűen tett eleget a gyógyszerismertetés utáni fizetési kötelezettségének. Az 
adózói magatartás nyomon követésének eredményeként az adózó a szükséges önrevíziókkal 
jelentős összegű fizetésikötelezettség-többletet vallott és teljesített. A gyógyszeriparban 
előforduló hasonló esetekben, az adózók célzott központi kiválasztása után a NAV ellenőrzéseket 
indít, melyek megkezdéséig még lehetőség van az önellenőrzésre.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h3>Bejelentési csiki-csuki</h3>

Az Igazgatóság a társaságnál valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedően 
bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végzett egyéves intervallumra. 
Kiderült, hogy az adózó nem teljes körűen tett eleget a gyógyszerismertetés utáni 
fizetési kötelezettségének, mivel a vizsgált időszakban az érintett munkavállalóit 
rendes szabadságuk idejére a gyógyszerismertetői nyilvántartásból kijelentette 
és erre az időszakra utánuk nem fizette meg a gyógyszerismertetés utáni kötelezettségek 
összegét. Az adóhatóság álláspontja szerint a szabadság idejére történő kijelentés 
nem mentesítette az adózót a fizetési kötelezettség alól, és az adózó eljárása 
kizárólag arra irányult, hogy a fizetési kötelezettségét jogszerűtlenül megkerülje.

<h3>Munkaügyi bíróság kontra Kúria</h3>

A másodfokú határozat ellen az adózó keresetet terjesztett elő. A Fővárosi Közigazgatási 
és Munkaügyi Bíróság az adóhatósági határozatot hatályon kívül helyezte. A NAV 
a Kúriához fordult a bírósági ítélet felülvizsgálatáért, mely az elsőfokú bíróság 
ítéletét hatályon kívül helyezte. A Kúria osztotta az adóhatóság álláspontját 
és ítéletében kifejtette, hogy az ismertetési tevékenységet folytatók utáni befizetési 
kötelezettséget nem lehet kijátszani a munkavállalók nyilvántartásból való ki-bejelentésével, 
mert munkaviszonyuk a szabadságuk idejére változatlanul fennáll, és nem áll fenn 
esetükben olyan mentességi ok, mely lehetővé tenné a fizetési kötelezettség alóli 
felperesi mentesülést. A felperes a ki-bejelentésekkel rendeltetésellenes joggyakorlást 
valósított meg, mert úgy tüntette fel munkavállalóit, mint akiknek megszűnt a 
tevékenységük, jóllehet, csak rendes szabadságukat töltötték. E lépésével a felperes 
a törvényben előírt fizetési kötelezettségét kívánta elkerülni.

<h3>Önrevízió három évre</h3>

Az adózó a vizsgált időszakon túli üzleti években is folytatta a gyógyszerismertetés 
utáni fizetési kötelezettségének jogszerűtlen csökkentését. 
 A Kúria ítélete után az illetékes igazgatóság folyamatosan nyomon követte az 
adózó gyógyszerismertetés utáni fizetési kötelezettségének alakulását, időt biztosítva 
az adózónak, hogy az ítélet tükrében szükséges önrevíziókat elvégezhesse, tekintettel 
azok időintervallumára és a foglalkoztatotti létszám nagyságrendjére. Az adózó 
elmaradt fizetési kötelezettségeit maradéktalanul rendezte.

<h3>Még nem késő az önellenőrzés</h3>

Az ügy ismeretében valószínűsíthető, hogy a gyógyszeripari ágazatban más adózók 
is éltek a fizetési kötelezettség csökkentését célzó jogellenes módszerrel (A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint 
a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben előírt fizetési kötelezettség elkerülésére). Az alkalmazottak gyakori ki-bejelentését alkalmazó adózók körében a NAV ellenőrzéseket 
indít, azonban ezek megkezdéséig az érintetteknek még lehetőségük van arra, hogy 
önellenőrzéssel maguk korrigálják a hibásan vallott adataikat.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5376821">
<title>Ellenőrzési adatexport teljesítése során jelentkező jellemző hibák</title>
<url>nav/tudjon_rola/Ellenorzesi_adatexpor20170620.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1497947160000">
<year>2017</year>
<month>6</month>
<day>20</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>26</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1498465622154">
<year>2017</year>
<month>6</month>
<day>26</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>27</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
Ez a dokumentum a számlázó programok felhasználói és fejlesztői számára foglalja 
össze, hogy a NAV ellenőrzési tapasztalatai milyen tipikus hibákat azonosítottak 
a számlázó programok adatexport funkciója kapcsán.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A 23/2014 (VI.30) NGM rendelet, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, 
valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről 
előírja, hogy az adózó által használt számlázó programnak rendelkeznie kell „Adóhatósági 
Ellenőrzési Adatszolgáltatás” funkcióval, amellyel adatexport végezhető. A rendelet 
értelmező rendelkezése szerint az adatexport:  az adóalany által elektronikus 
adathordozón tárolt adatoknak az adóhatóság rendelkezésére bocsátása a 2. melléklet 
szerint és a 3. mellékletben meghatározott adatszerkezetben. A jellemző hibák 
magyarázatához célszerű megvizsgálni az adatszolgáltatás, és a mellékletben meghatározott 
adatszerkezet összefüggéseit.

Verziószám: 1.0 
 Lezárás dátuma: 2017-04-03

<h3>1. Az xml séma dokumentum és funkciója</h3>

Kezdetnek célszerű talán az Ellenőrzési adatszolgáltatás során létrehozott adat-xml 
és a séma dokumentum összefüggéseit - a részletes informatikai magyarázat helyett 
úgymond - „papír alapra” fordítani. 
 Ha két partner egymás között adatokat kíván cserélni, el kell dönteniük az adatcsere 
módját és annak tartalmát. Azt is meg kell határozniuk, hogy mely adatokra tartanak 
mindenképpen igényt, illetve melyek lehetnek opcionálisak. A döntés eredményeként 
létrehozhatnak például a kívánt adatokat tartalmazó űrlapot, amelyhez egy részletes 
útmutatóban meghatározzák az űrlap kötelezően kitöltendő, valamint üresen hagyható 
mezőit. Beleírják az értelmezést segítő információkat is. Például, hogyha az adatszolgáltató 
rendelkezik az egyébként nem kötelező adattal, akkor azt is rá kell vezetni az 
űrlapra. 
 A 23/2014 (VI.30) NGM rendeletre, illetve az adózók által használt számlázó programokra 
vetítve, az űrlap az az XML állomány, amelyet a számlázó program „Adóhatósági 
ellenőrzési adatszolgáltatás” menüpontja előállít. A kitöltési útmutatója pedig 
a rendelet 3. sz. mellékletét képező Xml Séma Dokumentum (XSD), amely biztosítja 
az átadott adatok azonos értelmezését és feldolgozhatóságát. 
A sémadokumentum tartalmazza különösen az adatok nevét, típusát (szöveg, különböző 
számértékek, dátum), kötelező, vagy opcionális voltát, továbbá a kitöltést segítő 
megjegyzéseket. Például, hogy bizonyos adatokat csak meghatározott számlatípus 
esetében kell kitölteni. Az XML és XSD összekapcsolásával, informatikai eszközökkel 
azonnal ellenőrizhető, hogy az űrlapot szabályosan töltötték-e ki, vagyis az adatszolgáltatás 
megfelel-e a rendeletben közzétett szabályoknak.

<h3>2. Minek kell szerepelnie az adatszolgáltatásban</h3>

Ha az adott tény vagy adat a számla kötelező eleme, akkor a séma dokumentumban 
van megfelelő elem az adat tárolására. Ilyenkor kötelező az adat rögzítése az 
XML fájlban (illetve nyilván a számlán is). Ha az adott dolog nem a számla kötelező 
eleme, akkor az XML állományban csak akkor kell szerepelnie, ha a kiadott számlán 
szerepel és az XSD-ben van megfelelő elem. Ha valamilyen adat nem szerepel a számlán 
és egyébként nem is kötelező eleme annak, akkor az XML állományban sem kell feltüntetni. 
Az alábbi folyamatábra segíthet az egyes, konkrét adatok esetében az XML állományban 
történő szerepeltetés szükségszerűségének eldöntésében.

<embedded align="default" bottom="0" id="5376820" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>adatexport.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms438745/adatexport.jpg</url>
<width>605</width>
<height>281</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>adatexport.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/5376819/tn_adatexport.jpg</url>
<width>56</width>
<height>27</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

<h3>3. A jellemzően előforduló hibák</h3>

A hibák két alapvető csoportba sorolhatók. Az egyik, amikor az adatszolgáltatást 
tartalmazó xml érvénytelen (invalid), vagyis nem felel meg az XSD-ben rögzített 
szabályoknak. A másik, amikor az érvényes XML tartalmaz helytelen adatokat.

<h4>3.1. Érvénytelenséget eredményező hibák</h4>

<h5>3.1.1. A séma dokumentum figyelmen kívül hagyása</h5>
</blockquote>

A számlázó program olyan ellenőrzési adatszolgáltatást (XML) állít elő, amelyben 
az adatok nem a séma dokumentumban meghatározott néven, és/vagy szerkezetben szerepelnek. 
Az így készült állomány a feldolgozó program számára értelmezhetetlen.

<h5>3.1.2. A séma dokumentum szabályainak megsértése</h5>
</blockquote>

Hiányzó adatok

Az adatszolgáltatásban használt adatnevek, megfelelnek az XSD-nek, azonban hiányoznak 
belőle kötelező adatok. Például a címadatok három kötelező adata (irányítószám, 
település neve, közterület neve) valamelyikének hiánya.

Hibás adattípusok

A séma dokumentum tartalmazza a beírható számértékek formátumát és a beírható 
szöveg hosszát is. Hibás, ha az adat eltér a meghatározott formátumtól, például 
a 10 egész és 2 tizedes jegyet tartalmazó decimal típusú adat 4 tizedes karaktert 
tartalmaz, vagy ha az irányítószám szöveges adata 10 karakternél többet tartalmaz.

Hibás tizedesjel

Az XML formátum a „.” jelet használja tizedes határolóként. Hibát eredményez, 
ha a tizedesjelkén „,” karakter kerül a számformátumokba

A fent hibák kiküszöbölésére az elkészült XML állományokat érvényesíteni (validálni) 
kell, vagyis össze kell vetni az xsd-vel. Erre léteznek speciális informatikai 
fejlesztő eszközök, de az Interneten is találhatók olyan oldalak, ahol ezek az 
ellenőrzések elvégezhetők.

<h4>3.2. Hibás adatszolgáltatás érvényes (valid) XML-ben</h4>

Ahogy azt fenti ábra is tartalmazza, az adatszolgáltatásban szerepelnie kell 
a számlák kötelező adatainak, illetve azon nem kötelező adatoknak, amelyet a kiállított 
számlán feltűntettek, és az XSD meghatároz rá adatnevet. A számla egyes rovataihoz 
kapcsolódó adatnevekhez pedig az abban szereplő adatot kell feltűntetni az adatszolgáltatásban.

Adathiány

Hibás, ha a kibocsátott számlán feltűntetésre került adat hiányzik az adatszolgáltatásból. 
Például: A séma dokumentum opcionális elemként határozza meg a fizetési határidőt. 
Azonban ha a kibocsátott számlán a fizetési határidő feltűntetésre került, azt 
az adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell.

Szemantikai hiba, adattévesztés

Hibás, ha az adatszolgáltatásban egy adatnévhez másik adatnév adata kapcsolódik, 
például a közterület neve szerepel az irányítószám adatnév alatt. Ez a hiba a 
10 karakternél hosszabb közterületnevek esetében már érvényességi hibát is okoz.

Az előírttól eltérő karakterkészlet

Az emberi nyelvek leírásához használt karakterek sokkal változatosabbak, mint 
amennyire a számítógépek formális nyelve azt eleinte kezelni tudta. Az informatika 
fejlődésével a – kezdetben csak az angol ábécé írásjeleit tartalmazó – karakterkészlet 
folyamatosan változott. A különféle speciális írásjeleket kezelni képes készletek 
különböző neveket kaptak (ANSI, ASCII, OEM852 stb.). Végül elkészült egy univerzális, 
minden írásjelet „ismerő” karakterkészlet UTF-8 néven. Az adatszolgáltatás elkészítésekor 
ezt a karakterkészletet kell használni. Más karakterkészlet használata esetén 
az adattartalomban furcsa, értelmezhetetlen írásjelek jelenhetnek meg. Azért csak 
ott, mert az adatnevekhez az XML szabvány csak az angol ábécé betűit engedélyezi.  
Viszont némely esetben – például magyar ékezetes karaktereknél – az eredetileg 
egy karakternyi írásjel helyett két karakter jelenik meg. Ez akár érvényességi 
hibához is vezethet, ha a szöveg éppen a nem várt plusz karakterrel lépi túl az 
engedélyezett hosszúságot.

Az érvényes XML-ben jelentkező hibák kiküszöbölése a bevezetés előtti körültekintő 
teszteléssel biztosítható. 
 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5376818">
<title>A tanfolyamot, oktatást, képzést szervezők ellenőrzése</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_tanfolyamot__oktata20170620.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1497946980000">
<year>2017</year>
<month>6</month>
<day>20</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1498465203140">
<year>2017</year>
<month>6</month>
<day>26</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>20</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága ellenőrzési szakterületének Operatív 
Ellenőrzési Osztálya tematikus ellenőrzési akciót szervezett különféle tanfolyamokat 
tartó adózók körében. Az adózók kiválasztására az interneten, a különféle újságokban 
és szórólapokon magukat hirdetők körében végeztek kutatást az ellenőrök. Az akcióban 
az adózók kivétel nélkül meglepődtek azon, hogy az adóhatóság a tanfolyamokon 
is végez ellenőrzéseket, nem is számítottak ebben a körben az adóhatóság jelenlétére.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h3>Csaknem a fele hibázott</h3>

Az akció célja a bizonylat-kiállítási kötelezettség, vagyis a számla illetve 
nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése volt. A 19 vizsgálat különböző képzéseket, 
tanfolyamokat, oktatókat érintett: idegen nyelveket oktató magántanárt, gitártanárt, 
Acces adatbázis-kezelő tanfolyamot, masszázs-, illetve intimtorna-oktatót, Bach 
virágterápia tanfolyamot, varrótanfolyamot, műkörmös-oktatást, hennafestő és smink 
tanfolyamokat. Nyolc tanfolyamról – két angol nyelvi, egy német nyelvi, egy Access 
adatbázis-kezelői képzés, két sminktanfolyam, egy varrótanfolyam, egy gitártanfolyam 
– az adóellenőrök a fizetés után nem kaptak nyugtát, azaz az ellenőrzési akció 
42 százaléka megállapítással zárult, ami igen kimagasló eredményességnek mondható. 
A nyolc adózóra összesen mintegy 2 millió forint mulasztási bírság kiszabása várható.

<h3>A mulasztás következményei</h3>

Az adatbázis-kezelői tanfolyamot tartó adózó adószám nélkül, kontárként működött. 
Nyilatkozata szerint 2013 óta folyamatosan oktatja az Access-t. Az adózóra további 
ellenőrzés várhat. A két angol nyelvtanár kata-alany volt, így a mulasztási bírságot 
kiszabó határozat jogerőre emelkedése után kikerülnek a kata-körből.  Bár kérték 
ennek feloldását, azonban az adóhatóságnak nincs mérlegelési jogköre, a nyugtaadási 
kötelezettség elmulasztása a törvény erejénél fogva maga után vonja a kizárást. 
Az egyik varrótanfolyamot szervező adózó ellenőrzésekor az adóellenőrök a háromnapos 
tanfolyamért ketten összesen 66 ezer forintot fizettek, és még a tanfolyam megkezdése 
előtt felfedték magukat. Mint kiderült, az adózó a tanfolyamról a 20 résztvevő 
közül egyetlen egynek sem adott nyugtát. Utólagos ellenőrzésre számíthat a határozat 
jogerőre emelkedése után.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
</contents>

Személy- és vagyonvédelem: partnerkockázatok2019.07.23.

A társasági adóalapra és adókedvezményre, az innovációs járulékra és a rehabilitációs hozzájárulási adóra vonatkozó ellenőrzési tapasztalatok2019.05.13.

Új típusú transzferár-nyilvántartás május 31-ig2019.05.08.

Helytelen dátum az áfabevallásban2019.05.02.

Olcsón és jót. Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?2019.04.25.

Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazása esetén2018.10.05.

Értékcsökkenési leírás elszámolása ingatlan bérbeadás esetén az Szja tv. hatálya alá tartozó adózók esetében2018.09.11.

A szakképzési hozzájárulás összegének meghatározása során ejtett gyakori hibák2018.08.30.

A 8+1 legfontosabb dolog, amit érdemes tudni az online pénztárgép üzemeltetéssel kapcsolatban2018.08.15.

A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai III.2018.05.25.

A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai II.2018.05.25.

Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos első tapasztalatok2018.05.22.

A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai2018.05.22.

Fókuszban az útnyilvántartás2018.01.03.

Az egyes meghatározott juttatások téves elszámolása2017.10.17.

A „kis adónemben” gyakori hiba2017.09.22.

Megfizetettségi nyilatkozatok ellenőrzése2017.09.08.

Az adózás rendjéről szóló törvény 2012-től lehetőséget ad arra, hogy az adózó – a fő szabály szerinti 75 nap helyett – 30 napon belül (1 millió forint feletti összegnél 45 napon belül) megkaphassa az általa visszaigényelt áfát. A rövidebb határidejű kiutalásra akkor van mód, ha az adózó a visszaigénylést tartalmazó bevallás benyújtásáig valamennyi olyan számlájának a bruttó (adót is tartalmazó) összegét kifizette, amely alapján az adólevonási jogát gyakorolta.
Ennek a feltételnek a fennállásáról a bevallási nyomtatványon kell nyilatkoznia.

Gyógyszerismertető alkalmazottak ki-bejelentése2017.07.25.

A NAV egyik Adó- és Vámigazgatósága által feltárt ellenőrzési megállapítás – és a Kúria ezzel egyező ítélete – szerint egy gyógyszeripari vállalkozás nem teljes körűen tett eleget a gyógyszerismertetés utáni fizetési kötelezettségének. Az adózói magatartás nyomon követésének eredményeként az adózó a szükséges önrevíziókkal jelentős összegű fizetésikötelezettség-többletet vallott és teljesített. A gyógyszeriparban előforduló hasonló esetekben, az adózók célzott központi kiválasztása után a NAV ellenőrzéseket indít, melyek megkezdéséig még lehetőség van az önellenőrzésre.

Ellenőrzési adatexport teljesítése során jelentkező jellemző hibák2017.06.20.

Ez a dokumentum a számlázó programok felhasználói és fejlesztői számára foglalja össze, hogy a NAV ellenőrzési tapasztalatai milyen tipikus hibákat azonosítottak a számlázó programok adatexport funkciója kapcsán.

A tanfolyamot, oktatást, képzést szervezők ellenőrzése2017.06.20.

A NAV Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága ellenőrzési szakterületének Operatív Ellenőrzési Osztálya tematikus ellenőrzési akciót szervezett különféle tanfolyamokat tartó adózók körében. Az adózók kiválasztására az interneten, a különféle újságokban és szórólapokon magukat hirdetők körében végeztek kutatást az ellenőrök. Az akcióban az adózók kivétel nélkül meglepődtek azon, hogy az adóhatóság a tanfolyamokon is végez ellenőrzéseket, nem is számítottak ebben a körben az adóhatóság jelenlétére.

KIEMELT TÉMÁK

SZJA

INTERNETES
VÁSÁRLÁS

Tájékoztatók

TÁJÉKOZTATÓK

KAPCSOLAT

Határidők

2019. szeptember

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30

ADÓtraffipax

Tudjon róla!
Segíthet!

Mentorálás

BREXIT
információk

SZOLGÁLTATÁSOK

Megyei
rendezvények

Alkalmazható üzemanyagárak

július (Ft/l)
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin	397
Gázolaj	405
Keverék	434
LPG autógáz	236

Bővebben

EU támogatások

A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak.
A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon: +36 (1) 428-5100 - Fax:+36 (1) 428-5509

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
						1
2	3	4	5	6	7	8
9	10	11	12	13	14	15
16	17	18	19	20	21	22
23	24	25	26	27	28	29
30