A de minimis támogatás olyan adórendszeren belüli (közvetett) vagy
adórendszeren kívüli (közvetlen) csekély összegű támogatás, amit egy vállalkozás
egy meghatározott időszakon belül, maximált összegben kaphat az államtól.
Az
Európai Unió (EU) Bizottsága rendeletekben
[1]
határozza
meg a tagállamok által nyújtható csekély összegű támogatásokra vonatkozó
szabályokat, azért, hogy ezek az állami támogatások a lehető legkisebb
mértékben torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet, versenyt.
A
tagállamoknak nem kell előzetesen bejelenteniük a csekély összegű támogatások
nyújtását az EU Bizottságának, azonban azoknak meg kell felelniük a hatályos de
minimis rendeleteknek.
Ezen
kívül a Bizottság csoportmentességi rendeleteket
[2]
is
alkot, melyekben egyes beruházási, regionális, környezetvédelmi, képzési,
foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési állami támogatásokat mentesít a
bejelentési kötelezettség alól, ha azok megfelelnek a feltételeknek.
I. A bevallások nem megfelelő kitöltésének esetei
1.) Adatszolgáltatás a bevallásban
Az
adózók a nekik odaítélt, adórendszeren
kívüli (közvetlen) támogatások összegéről és azok időpontjáról bevallásaikban
szolgáltatnak adatot:
a személyijövedelemadó-bevallásban
a mezőgazdasági
őstermelők a 12-03-as lapon,
az egyéni
vállalkozók a 13-08-as lapon,
a társaságiadó-bevallásban
(’29 jelű bevallás) pedig
Az
egyik tipikus hiba az volt, hogy az adózók egy
odaítélt támogatást több adóévben is feltüntettek az adatszolgáltatásukban .
Egy támogatási dokumentum alapján egy adóév adóbevallásban kell csak adatot
szolgáltatni.
2.) A de minimis támogatás azonosítása
A
személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózóknál volt tipikus hiba, hogy vagy
olyan támogatási összegek et írtak a bevallásba, amelyek nem de
minimis támogatások (például egységes területalapú támogatás, zöldítési
támogatás), vagy egyáltalán nem írták be az odaítélt mezőgazdasági de minimis
támogatás összegét.
Fontos , hogy a bevallást az adórendszeren kívüli (közvetlen)
de minimis támogatás odaítélésének dokumentuma (támogató okirat, szerződés,
megállapodás) alapján kell kitölteni. E dokumentumban a támogatást nyújtó
szervezet minden esetben feltünteti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak
minősül-e. Kizárólag a de minimis támogatásnak minősített közvetlen
támogatásokról kell az adózóknak adatot szolgáltatni vagy a
személyijövedelemadó-, vagy a társaságiadó-bevallásban.
II. Az állami támogatásokra vonatkozó
fogalmak
nem megfelelő értelmezéséből eredő hibák
1.) A támogatásösszeg átváltása euróra
A közösségi
szabályok alapján euróban odaítélt de minimis támogatások összegének kiszámítását
euróban kell elvégezni.
Az
átváltáskor alkalmazandó árfolyam
[3]
az adórendszeren
kívüli (közvetlen), támogatásoknál
a támogató okirat keltét megelőző hónap utolsó napján;
az
adórendszeren belüli (közvetett) támogatásoknál pedig az adott adóév utolsó napján (és nem az
adóbevallás benyújtásának napján)
hatályos, Magyar Nemzeti Bank (MNB) által két tizedes
jegy pontossággal meghatározott árfolyam.
Az adórendszeren
kívüli (közvetlen) de minimis támogatásnál például:
A 2019. december 12-én kelt támogató okiratban
(szerződésben) szereplő, forintban megnevezett támogatás összegét az MNB 2019.
november 30-ai deviza-középárfolyama szerint kell euróra átváltani.
Az adórendszeren
belüli (közvetett) de minimis támogatásnál például:
Az adózó a 2018. december 31-én lezárt adóévéről 2019.
május 25-én nyújtotta be a társaságiadó-bevallását, melyben de minimis
támogatásként feltüntette a kkv-k beruházási adóalap-kedvezményét. Az adóalap-kedvezmény
euróban kifejezett támogatástartalmát a 2018. december 31-ei MNB deviza-középárfolyama
alapján kell meghatározni.
2.) De minimis vagy csoportmentesség?
A
kkv-k, bizonyos feltételekkel, a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren
belüli (közvetett) támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános
(GBER) vagy a mezőgazdasági (ABER) csoportmentességi rendeletben foglaltak
szerint is igénybe vehetik . Mind a társaságiadó-bevallás, mind a
személyijövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatója felhívja a figyelmet erre a
választási lehetőségre.
Ennek
a választásnak azért van jelentősége, mert az így igénybe vett támogatás összegét
nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint,
azonban a támogatási intenzitások területi mértékére
[4]
mindenkor figyelemmel kell lenni.
Példa
Az
„A”Kft. kisvállalkozás, nyomdaipari tevékenységet folytat, a 2018-as
adóévben 350 millió forint értékű új speciális gépsort helyezett üzembe az
Észak-alföldi régió egyik városában, ehhez a beruházásához nem kapott közvetlen
támogatást.
A revízió a bizonylatok, dokumentumok alapján megállapította,
hogy az „A” Kft. által az új
gépsor beszerzése alapján alkalmazott adózás előtti eredménycsökkentés
[5]
(a
’29 jelű bevallás 03-02 lap 27. sorában szerepeltetett 350 millió forint)
jogos volt.
Az adózó a fenti, adórendszeren belüli támogatás
kapcsán választhat, hogy azt de minimis, vagy az általános csoportmentességi
rendelet szerinti támogatásként veszi igénybe. A választási lehetőség
jelentősége olyankor merül fel, amikor egyrészt a beruházáshoz kapcsolódó,
adózás előtti eredményt csökkentő tétel összege magasabb, illetve a
támogatásösszeg a de minimis támogatások összeszámításával a 200.000 eurós
felső határt átlépné.
A kkv-k beruházási
adóalap-kedvezménye a 651/2014/EU számú, általános csoportmentességi rendelet
szerinti
támogatásként a rendelet 13-14. vagy 17. cikkei alapján vehető igénybe.
A
maximális támogatási intenzitás, az Észak-alföldi régiót, illetve a „kkv-bónuszt”
is figyelembe véve: 350.000 E Ft x (50%+20%) = 245.000 E Ft.
A
kedvezmény támogatástartalma: 350.000 E Ft x 9% = 31 500 E Ft.
Mivel
a 31 500 E Ft < 245.000 E Ft, ezért „A” Kft igénybe
veheti a kedvezményt az általános csoportmentességi rendelet alapján. Így a társaságiadó-bevallásában
az adóévi adózás előtti eredményét csökkentheti 350.000 E Ft-tal
a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján. „A” Kft. tehát dönthet úgy,
hogy nem a bevallás 02-01 lapjának 05. sor és 06. sor b) oszlopába (általános
de minimis támogatásként), hanem a d) oszlopba (általános csoportmentességi
rendelet szerinti támogatásként) írja be az igénybe vett támogatás összegét
(350.000 E Ft) és annak támogatástartalmát (31 500 E Ft).
3.) Foglalkoztatási kedvezmény
igénybevétele
A vállalkozói
személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, ha nő az
alkalmazotti létszámuk, igénybe vehetnek foglalkoztatási kedvezményt
[6]
. A
kedvezmény igénybevételekor a következő,
jellemző szabálytalanságok merültek fel:
a
létszámnövekmény nem megfelelő meghatározása, mivel téves létszámadatokat
rögzítettek a 18SZJA bevallás 13-06-os lap 122. sorában,
a bérköltség-támogatáshoz kapcsolódóan kapott támogatásokat a 18SZJA
bevallásban nem a 18SZJA-13-03-as lap 34. sorában és a 18SZJA-13-08-as lap 151.
sorában szerepeltették, ahol egyébként fel kellett volna tüntetni.
Példa
Egy egyéni vállalkozó több mint 40 alkalmazottat
foglalkoztatott, és ennek ellenére foglalkoztatási kedvezményt tüntetett fel a
bevallásában, holott ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az egyéni
vállalkozónál az év első napján a munkaviszonyban lévő dolgozók létszáma az 5
főt nem haladja meg. A kedvezmény mértékének
meghatározásához meg kell állapítani, hogy az adóévi átlagos állományi létszám
az előző adóévi átlagos állományi létszámhoz képest mennyivel növekedett.
4.) Kisvállalkozások kamatkedvezményének
igénybevétele
Szintén
a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozóknál előforduló jellemző hiba a kisvállalkozások
kamatkedvezményének
[7]
szabálytalan
igénybevétele. Olyan
eszköz, berendezés vásárlásához felvett hitel kamata alapján érvényesítették ugyanis
a kedvezményt, ami nem volt új, vagy pedig nem szolgálta a vállalkozási
tevékenységet. Fontos továbbá, hogy az előleget sem költségként nem lehet
elszámolni, és kisvállalkozói kedvezményként sem érvényesíthető.
5.) Az egy és ugyanazon vállalkozás
fogalma
Az
adózóknak több esetben problémát jelentett az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmának alkalmazása,
illetve elmaradt a bevallásból az erre vonatkozó kötelező nyilatkozat is. A fogalomnak
azért van jelentősége, mert a de minimis támogatásokat nem a vállalkozás
szintjén, hanem az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásokkal
együttesen
[8]
kell figyelembe venni a 200
ezer, 100 ezer eurós korlát alkalmazásakor.
Az
egy és ugyanazon vállalkozás meghatározása több ponton hasonlóságot mutat a kapcsolódó
vállalkozás fogalmával
[9]
,
azonban fontos eltérés, hogy egy és ugyanazon vállalkozásként a külföldi
vállalkozásokat nem kell figyelembe venni, mivel a de minimis rendeletben
foglaltakat EU tagállamonként kell értelmezni.
Szintén
fontos, hogy a minősítést minden
egyes de minimis támogatás igénybevételének időpontjára vonatkozóan el kell
végezni.
Az
adózóknak vagy a személyijövedelemadó-, vagy a
társaságiadó-bevallásban kell nyilatkozniuk arról, hogy van-e velük egy és
ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásuk:
az szja-bevallásban
a 12-03-as, illetve13-08-as lapokon,
a taobevallásban
a 02-AKTAM lapon.
Példa 1.
Egy egyéni vállalkozó két kft.-ben
többségi befolyással rendelkezik. Az egyéni vállalkozó saját vállalkozási
tevékenysége alapján nem kapott (nem vett igénybe) de minimis támogatást, míg
a
többségi befolyása alatt álló társaságok igénybe vettek csekély összegű
támogatást.
Mivel az egyéni vállalkozó mindkét kft.-ben
egyaránt 50 százalékot meghaladó (többségi)
szavazati jog gal rendelkezik, így az egyéni vállalkozó és a két kft egy és
ugyanazon vállalkozásnak minősül
[10]
, függetlenül attól, hogy az
egyéni vállalkozó jelen esetben nem vett igénybe csekély összegű támogatást.
Példa 2.
Egy egyéni vállalkozó és annak gazdasági
tevékenységet nem végző felesége egyaránt 50-50 százalékos befolyással
rendelkeznek két másik kft.-ben.
Mivel az egyéni vállalkozó férj
birtokolja mind a két kft.-ben a szavazati jogok 50 százalékát, azaz
egyetértése nélkül nem lehet döntést hozni egyik vállalkozás irányítását
illetően sem (a tag vétójoga meghatározó
befolyás t biztosít a számára); ez elegendő ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó
és a két kft. egy és ugyanazon vállalkozásnak
[11]
minősüljön. Ebből következően is egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül az
egyéni vállalkozó és a két kft.
A
de minimis rendelet és a mezőgazdasági de minimis rendelet szerint – az uniós
versenyszabályokkal összhangban – vállalkozás
minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül jogállásától
és finanszírozásának módjától . Támogatás szempontjából így vállalkozásnak
minősülő jogi személyek például: az egyesület, a gazdasági társaságok, a szövetkezet,
az egyesülés, az alapítvány; illetve a vállalkozásnak minősülő természetes
személyek: a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a családi
gazdálkodó, a családi gazdaság tagja vagy az egyéb külön jogszabály alapján
csekély összegű támogatásra jogosult természetes személy.
Példa 3.
Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó családi gazdaság tagja is. Ebben az esetben
az egyéni
vállalkozó és a családi gazdaság egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.
Így az egyéni vállalkozó vizsgálatakor a családi gazdaságnak odaítélt de
minimis támogatásokat össze kell számítani az egyéni vállalkozónak odaítélt,
illetve igénybevett de minimis támogatásokkal
[12]
.
6.) De minimis összeghatár és az időszak
számítása
A
vizsgált időszakokban (2016-2017-2018. adóévek) az egy és ugyanazon vállalkozás
által igénybe vehető de minimis
támogatások összeghatára általános csekély összegű támogatásnál 200 000 eurónak, a közúti
kereskedelmi fuvarozásnál 100 000
eurónak , mezőgazdasági csekély összegű támogatásnál 15 000 eurónak, halászati és akvakultúra-ágazatban 30 000 eurónak megfelelő forint
lehetett.
[13]
A
három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás
által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni
[14]
. A hároméves időszakot gördülő módszerrel
[15]
kell értékelni ,
tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett
pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű
támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.
Az
adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatásoknál a támogatás odaítélésének
időpontja a támogatási szerződés kelte, az adórendszeren belüli (közvetett)
támogatásoknál ez az időpont, főszabály szerint, az adott adóbevallás
benyújtásának határidejével esik egybe.
Így
például a 2017-es adóévről szóló – 2018-ban benyújtandó – bevallásban igénybe
vett de minimis támogatások esetén az érintett pénzügyi év a 2018-as év (annak
a bevallási határidőig eltelt időszaka), az előző két pénzügyi év pedig 2017 és
2016. Így például általános esetben a 1729-es bevallásban igénybe vett
adórendszeren belüli támogatásokhoz
a 1629 és 1529
bevallásokban szerepeltetett adórendszeren
belüli támogatásokat, és
a 2016. január
1-je és 2018. május 31-e között igénybe vett közvetlen támogatásokat
kell hozzászámítani a pénzügyi korlát számításakor.
Az
érintett közvetlen támogatások
szerepelhetnek a 1529, 1629, illetve magán a 1729 jelű bevalláson. Fontos
azonban, hogy a 1529-es bevallásban még szerepelhetnek olyan közvetlen
támogatások is, amelyeket az adózó 2015. júniusa és decembere között vett
igénybe; ezeket nem kell hozzászámítani a 2018 májusában igénybe vett
támogatásokhoz!
Példa 1.
Egy egyéni vállalkozó kizárólag mezőgazdasági
tevékenységet végzett, ehhez érvényesített adórendszeren belüli de minimis
támogatást. 2016-2018. években az igénybe vehető de minimis összeghatárnál a
200 000 eurónak megfelelő forintösszeget vette figyelembe a 15 000
eurós határ helyett. Az adózó az ellenőrzés hatására 2016-2017-2018-ra
vonatkozóan önrevíziót nyújtott be, valamint a vizsgált időszakon kívül a
1553-as bevallásának önellenőrzését is elvégezte. A jogkövetési vizsgálat
összesen 7 214 408 forint kötelezettségnövekedést eredményezett.
Példa 2.
Egy gazdasági társaság jogkövetési vizsgálatánál megállapítást
nyert, hogy az adózó a 2016-2018-as években összesen 200 911,21 euró összeget
vett igénybe de minimis kedvezményként, ami meghaladta a 200 000 eurós, 3
éves összeghatárt. Az adózó azonban csak adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatást
vett igénybe, így az átlépés nem keletkeztetett adókülönbözetet. A támogatás feltételezett
jogosulatlan igénybevételéről – más ilyen esetekkel együtt – a NAV
tájékoztatást küld a támogatást odaítélő szervezetnek.
[1] A csekély
összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek:
[2] Csoportmentességi
rendeletek:
[3] de
minimis rendelet 3. cikk (4) bekezdés
[4] Az
európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos
eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm.
rendelet V. fejezetében rögzített támogatási intenzitás az irányadó.
[5] Tao. tv.
7. § (1) bekezdés zs) pont.
[6] Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pont.
[7] Szja tv. 13. számú melléklet 9. pontja.
[8] de
minimis rendelet 3. cikk (2) bekezdés.
[9] A kis-
és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. számú
törvény 4. § (3),(4), (5) bekezdéseiben meghatározott fogalom.
[10] de
minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében.
[11] a de
minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében
[12] de minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés
[13] de
minimis rendelet 3. cikk
[14] de minimis rendelet 3. cikk (5) bekezdés
[15] de minimis
rendelet preambulum (10) bekezdés