NAV - Tudjon róla! Segíthet!

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Rovatunkban olyan eseteket mutatunk be, amelyek gyakorlati példákon keresztül szolgálnak hasznos információkkal a szabályok betartásához.

<contents headingid="5376816" moderate="true" read="true" title="Tudjon róla! Segíthet!" url="nav/tudjon_rola" write="true">
<article contentid="5418835">
<title>Az adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű támogatások ellenőrzési tapasztalatai</title>
<url>nav/tudjon_rola/Az_adorendszeren_belu20200515.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589529300000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>15</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>55</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1625090340000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1590734579326">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>42</minute>
<sec>59</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a személyi jövedelemadó, illetve a társasági 
adó hatálya alá tartozó adózók által 2019-ben benyújtott adóbevallásokban bevallott, 
adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű de minimis támogatások igénybevételének 
jogosságát vizsgálta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók a főbb szabályokkal 
tisztában vannak, ugyanakkor a hibásan kitöltött bevallások mellett előfordult 
a de minimis fogalmak nem megfelelő értelmezése, illetve alkalmazása is. 
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A de minimis támogatás olyan adórendszeren belüli (közvetett) vagy
adórendszeren kívüli (közvetlen) csekély összegű támogatás, amit egy vállalkozás
egy meghatározott időszakon belül, maximált összegben kaphat az államtól.

Az
Európai Unió (EU) Bizottsága rendeletekben
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 határozza
meg a tagállamok által nyújtható csekély összegű támogatásokra vonatkozó
szabályokat, azért, hogy ezek az állami támogatások a lehető legkisebb
mértékben torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet, versenyt.

A
tagállamoknak nem kell előzetesen bejelenteniük a csekély összegű támogatások
nyújtását az EU Bizottságának, azonban azoknak meg kell felelniük a hatályos de
minimis rendeleteknek.

Ezen
kívül a Bizottság csoportmentességi rendeleteket
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 is
alkot, melyekben egyes beruházási, regionális, környezetvédelmi, képzési,
foglalkoztatási és kutatás-fejlesztési állami támogatásokat mentesít a
bejelentési kötelezettség alól, ha azok megfelelnek a feltételeknek.

I. A bevallások nem megfelelő kitöltésének esetei

1.) Adatszolgáltatás a bevallásban

Az
adózók a nekik odaítélt, adórendszeren
kívüli (közvetlen) támogatások összegéről és azok időpontjáról bevallásaikban
szolgáltatnak adatot:

<ul>

<li style="text-align: justify;">a személyijövedelemadó-bevallásban
</li>

<ul>

<li style="text-align: justify;">a mezőgazdasági
őstermelők a 12-03-as lapon, </li>

<li style="text-align: justify;">az egyéni
vállalkozók a 13-08-as lapon, </li>
</ul>

<li style="text-align: justify;">a társaságiadó-bevallásban
(’29 jelű bevallás) pedig</li>

<ul>

<li style="text-align: justify;">a 02-AKTAM lapon.</li>
</ul>
</ul>

Az
egyik tipikus hiba az volt, hogy az adózók egy
odaítélt támogatást több adóévben is feltüntettek az adatszolgáltatásukban.
Egy támogatási dokumentum alapján egy adóév adóbevallásban kell csak adatot
szolgáltatni.

2.) A de minimis támogatás azonosítása

A
személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó adózóknál volt tipikus hiba, hogy vagy
olyan támogatási összegeket írtak a bevallásba, amelyek nem de
minimis támogatások (például egységes területalapú támogatás, zöldítési
támogatás), vagy egyáltalán nem írták be az odaítélt mezőgazdasági de minimis
támogatás összegét.

Fontos, hogy a bevallást az adórendszeren kívüli (közvetlen)
de minimis támogatás odaítélésének dokumentuma (támogató okirat, szerződés,
megállapodás) alapján kell kitölteni. E dokumentumban a támogatást nyújtó
szervezet minden esetben feltünteti, hogy a támogatás de minimis támogatásnak
minősül-e. Kizárólag a de minimis támogatásnak minősített közvetlen
támogatásokról kell az adózóknak adatot szolgáltatni vagy a
személyijövedelemadó-vagy a társaságiadó-bevallásban.

II. Az állami támogatásokra vonatkozó
fogalmak

nem megfelelő értelmezéséből eredő hibák

1.) A támogatásösszeg átváltása euróra

A közösségi
szabályok alapján euróban odaítélt de minimis támogatások összegének kiszámítását
euróban kell elvégezni.

Az
átváltáskor alkalmazandó árfolyam
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

<ul>

<li style="text-align: justify;">
az adórendszeren
kívüli (közvetlen), támogatásoknál
a támogató okirat keltét megelőző hónap utolsó napján; </li>

<li style="text-align: justify;">
az
adórendszeren belüli (közvetett) támogatásoknál pedig az adott adóév utolsó napján (és nem az
adóbevallás benyújtásának napján) </li>
</ul>

hatályos, Magyar Nemzeti Bank (MNB) által két tizedes
jegy pontossággal meghatározott árfolyam.

Az adórendszeren
kívüli (közvetlen) de minimis támogatásnál például:

A 2019. december 12-én kelt támogató okiratban
(szerződésben) szereplő, forintban megnevezett támogatás összegét az MNB 2019.
november 30-ai deviza-középárfolyama szerint kell euróra átváltani.

Az adórendszeren
belüli (közvetett) de minimis támogatásnál például:

Az adózó a 2018. december 31-én lezárt adóévéről 2019.
május 25-én nyújtotta be a társaságiadó-bevallását, melyben de minimis
támogatásként feltüntette a kkv-k beruházási adóalap-kedvezményét. Az adóalap-kedvezmény
euróban kifejezett támogatástartalmát a 2018. december 31-ei MNB deviza-középárfolyama
alapján kell meghatározni.

2.) De minimis vagy csoportmentesség?

A
kkv-k, bizonyos feltételekkel, a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren
belüli (közvetett) támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános
(GBER) vagy a mezőgazdasági (ABER) csoportmentességi rendeletben foglaltak
szerint is igénybe vehetik. Mind a társaságiadó-bevallás, mind a
személyijövedelemadó-bevallás kitöltési útmutatója felhívja a figyelmet erre a
választási lehetőségre.

Ennek
a választásnak azért van jelentősége, mert az így igénybe vett támogatás összegét
nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint,
azonban a támogatási intenzitások területi mértékére
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>

mindenkor figyelemmel kell lenni.

Példa

Az
„A”Kft. kisvállalkozás, nyomdaipari tevékenységet folytat, a 2018-as
adóévben 350 millió forint értékű új speciális gépsort helyezett üzembe az
Észak-alföldi régió egyik városában, ehhez a beruházásához nem kapott közvetlen
támogatást.

A revízió a bizonylatok, dokumentumok alapján megállapította,
hogy az „A” Kft. által az új
gépsor beszerzése alapján alkalmazott adózás előtti eredménycsökkentés
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>
 (a
’29 jelű bevallás 03-02 lap 27. sorában szerepeltetett 350 millió forint)
jogos volt.

Az adózó a fenti, adórendszeren belüli támogatás
kapcsán választhat, hogy azt de minimis, vagy az általános csoportmentességi
rendelet szerinti támogatásként veszi igénybe. A választási lehetőség
jelentősége olyankor merül fel, amikor egyrészt a beruházáshoz kapcsolódó,
adózás előtti eredményt csökkentő tétel összege magasabb, illetve a
támogatásösszeg a de minimis támogatások összeszámításával a 200.000 eurós
felső határt átlépné.

A kkv-k beruházási
adóalap-kedvezménye a 651/2014/EU számú, általános csoportmentességi rendelet 
szerinti
támogatásként a rendelet 13-14. vagy 17. cikkei alapján vehető igénybe.

A
maximális támogatási intenzitás, az Észak-alföldi régiót, illetve a „kkv-bónuszt”
is figyelembe véve: 350.000 E Ft x (50%+20%) = 245.000 E Ft.

A
kedvezmény támogatástartalma: 350.000 E Ft x 9% = 31 500 E Ft.

Mivel
a 31 500 E Ft < 245.000 E Ft, ezért „A” Kft igénybe
veheti a kedvezményt az általános csoportmentességi rendelet alapján. Így a társaságiadó-bevallásában
az adóévi adózás előtti eredményét csökkentheti 350.000 E Ft-tal
a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján. „A” Kft. tehát dönthet úgy,
hogy nem a bevallás 02-01 lapjának 05. sor és 06. sor b) oszlopába (általános
de minimis támogatásként), hanem a d) oszlopba (általános csoportmentességi
rendelet szerinti támogatásként) írja be az igénybe vett támogatás összegét
(350.000 E Ft) és annak támogatástartalmát (31 500 E Ft).

3.) Foglalkoztatási kedvezmény
igénybevétele

A vállalkozói
személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók, ha nő az
alkalmazotti létszámuk, igénybe vehetnek foglalkoztatási kedvezményt
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>
. A
kedvezmény igénybevételekor a következő,
jellemző szabálytalanságok merültek fel:

<ul>

<li style="text-align: justify;">a
létszámnövekmény nem megfelelő meghatározása, mivel téves létszámadatokat
rögzítettek a 18SZJA bevallás 13-06-os lap 122. sorában,</li>

<li style="text-align: justify;">a bérköltség-támogatáshoz kapcsolódóan kapott támogatásokat a 18SZJA
bevallásban nem a 18SZJA-13-03-as lap 34. sorában és a 18SZJA-13-08-as lap 151.
sorában szerepeltették, ahol egyébként fel kellett volna tüntetni.</li>
</ul>

Példa

Egy egyéni vállalkozó több mint 40 alkalmazottat
foglalkoztatott, és ennek ellenére foglalkoztatási kedvezményt tüntetett fel a
bevallásában, holott ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha az egyéni
vállalkozónál az év első napján a munkaviszonyban lévő dolgozók létszáma az 5
főt nem haladja meg. A kedvezmény mértékének
meghatározásához meg kell állapítani, hogy az adóévi átlagos állományi létszám
az előző adóévi átlagos állományi létszámhoz képest mennyivel növekedett.

4.) Kisvállalkozások kamatkedvezményének
igénybevétele

Szintén
a vállalkozói személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó
egyéni vállalkozóknál előforduló jellemző hiba, a kisvállalkozások
kamatkedvezményének
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>
 szabálytalan
igénybevétele. Olyan
eszköz, berendezés vásárlásához felvett hitel kamata alapján érvényesítették ugyanis
a kedvezményt, ami nem volt új, vagy pedig nem szolgálta a vállalkozási
tevékenységet. Fontos továbbá, hogy az előleget sem költségként nem lehet
elszámolni, és kisvállalkozói kedvezményként sem érvényesíthető.

5.) Az egy és ugyanazon vállalkozás
fogalma

Az
adózóknak több esetben problémát jelentett az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmának alkalmazása,
illetve elmaradt a bevallásból az erre vonatkozó kötelező nyilatkozat is. A fogalomnak
azért van jelentősége, mert a de minimis támogatásokat nem a vállalkozás
szintjén, hanem az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásokkal
együttesen
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>
 kell figyelembe venni a 200
ezer, 100 ezer eurós korlát alkalmazásakor.

Az
egy és ugyanazon vállalkozás meghatározása több ponton hasonlóságot mutat a kapcsolódó
vállalkozás fogalmával
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>
,
azonban fontos eltérés, hogy egy és ugyanazon vállalkozásként a külföldi
vállalkozásokat nem kell figyelembe venni, mivel a de minimis rendeletben
foglaltakat EU tagállamonként kell értelmezni.

Szintén
fontos, hogy a minősítést minden
egyes de minimis támogatás igénybevételének időpontjára vonatkozóan el kell
végezni.

Az
adózóknak vagy a személyijövedelemadó-, vagy a
társaságiadó-bevallásban kell nyilatkozniuk arról, hogy van-e velük egy és
ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozásuk:

<ul>

<li style="text-align: justify;">az szja-bevallásban
a 12-03-as, illetve13-08-as lapokon, </li>

<li style="text-align: justify;">a taobevallásban
a 02-AKTAM lapon. </li>
</ul>

Példa 1.

Egy egyéni vállalkozó két kft.-ben
többségi befolyással rendelkezik. Az egyéni vállalkozó saját vállalkozási
tevékenysége alapján nem kapott (nem vett igénybe) de minimis támogatást, míg 
a
többségi befolyása alatt álló társaságok igénybe vettek csekély összegű
támogatást.

Mivel az egyéni vállalkozó mindkét kft.-ben
egyaránt 50 százalékot meghaladó (többségi)
szavazati joggal rendelkezik, így az egyéni vállalkozó és a két kft egy és
ugyanazon vállalkozásnak minősül
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>
, függetlenül attól, hogy az
egyéni vállalkozó jelen esetben nem vett igénybe csekély összegű támogatást.

Példa 2.

Egy egyéni vállalkozó és annak gazdasági
tevékenységet nem végző felesége egyaránt 50-50 százalékos befolyással
rendelkeznek két másik kft.-ben.

Mivel az egyéni vállalkozó férj
birtokolja mind a két kft.-ben a szavazati jogok 50 százalékát, azaz
egyetértése nélkül nem lehet döntést hozni egyik vállalkozás irányítását
illetően sem (a tag vétójoga meghatározó
befolyást biztosít a számára); ez elegendő ahhoz, hogy az egyéni vállalkozó
és a két kft. egy és ugyanazon vállalkozásnak
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>
minősüljön. Ebből következően is egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül az
egyéni vállalkozó és a két kft.

A
de minimis rendelet és a mezőgazdasági de minimis rendelet szerint – az uniós
versenyszabályokkal összhangban – vállalkozás
minden egyes gazdasági tevékenységet végző jogalany, függetlenül jogállásától
és finanszírozásának módjától. Támogatás szempontjából így vállalkozásnak
minősülő jogi személyek például: az egyesület, a gazdasági társaságok, a szövetkezet,
az egyesülés, az alapítvány; illetve a vállalkozásnak minősülő természetes
személyek: a mezőgazdasági őstermelő, az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a családi
gazdálkodó, a családi gazdaság tagja vagy az egyéb külön jogszabály alapján
csekély összegű támogatásra jogosult természetes személy.

Példa 3.

Egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó családi gazdaság tagja is. Ebben az esetben 
az egyéni
vállalkozó és a családi gazdaság egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.
Így az egyéni vállalkozó vizsgálatakor a családi gazdaságnak odaítélt de
minimis támogatásokat össze kell számítani az egyéni vállalkozónak odaítélt,
illetve igénybevett de minimis támogatásokkal
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>
.

6.) De minimis összeghatár és az időszak
számítása

A
vizsgált időszakokban (2016-2017-2018. adóévek) az egy és ugyanazon vállalkozás
által igénybe vehető de minimis
támogatások összeghatára általános csekély összegű támogatásnál 200 000 eurónak, a közúti
kereskedelmi fuvarozásnál 100 000
eurónak, mezőgazdasági csekély összegű támogatásnál 15 000 eurónak, halászati és akvakultúra-ágazatban 30 000 eurónak megfelelő forint
lehetett.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

A
három pénzügyi évet felölelő időszakot az érintett tagállamban a vállalkozás
által alkalmazott pénzügyi évekre hivatkozva kell meghatározni
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>
. A hároméves időszakot gördülő módszerrel
<link anchor="15">
<text>[15]</text>
</link>
 kell értékelni,
tehát minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az érintett
pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű
támogatások teljes összegét kell figyelembe venni.

Az
adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatásoknál a támogatás odaítélésének
időpontja a támogatási szerződés kelte, az adórendszeren belüli (közvetett)
támogatásoknál ez az időpont, főszabály szerint, az adott adóbevallás
benyújtásának határidejével esik egybe.

Így
például a 2017-es adóévről szóló – 2018-ban benyújtandó – bevallásban igénybe
vett de minimis támogatások esetén az érintett pénzügyi év a 2018-as év (annak
a bevallási határidőig eltelt időszaka), az előző két pénzügyi év pedig 2017 és
2016. Így például általános esetben a 1729-es bevallásban igénybe vett
adórendszeren belüli támogatásokhoz

<ul>

<li style="text-align: justify;">a 1629 és 1529
bevallásokban szerepeltetett adórendszeren
belüli támogatásokat, és</li>

<li style="text-align: justify;">a 2016. január
1-je és 2018. május 31-e között igénybe vett közvetlen támogatásokat</li>
</ul>

kell hozzászámítani a pénzügyi korlát számításakor.

Az
érintett közvetlen támogatások
szerepelhetnek a 1529, 1629, illetve magán a 1729 jelű bevalláson. Fontos
azonban, hogy a 1529-es bevallásban még szerepelhetnek olyan közvetlen
támogatások is, amelyeket az adózó 2015. júniusa és decembere között vett
igénybe; ezeket nem kell hozzászámítani a 2018. májusában igénybe vett
támogatásokhoz!

Példa 1.

Egy egyéni vállalkozó kizárólag mezőgazdasági
tevékenységet végzett, ehhez érvényesített adórendszeren belüli de minimis
támogatást. 2016-2018. években az igénybe vehető de minimis összeghatárnál a
200 000 eurónak megfelelő forintösszeget vette figyelembe a 15 000
eurós határ helyett. Az adózó az ellenőrzés hatására 2016-2017-2018-ra
vonatkozóan önrevíziót nyújtott be, valamint a vizsgált időszakon kívül a
1553-as bevallásának önellenőrzését is elvégezte. A jogkövetési vizsgálat
összesen 7 214 408 forint kötelezettségnövekedést eredményezett.

Példa 2.

Egy gazdasági társaság jogkövetési vizsgálatánál megállapítást
nyert, hogy az adózó a 2016-2018-as években összesen 200 911,21 euró összeget
vett igénybe de minimis kedvezményként, ami meghaladta a 200 000 eurós, 3
éves összeghatárt. Az adózó azonban csak adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatást
vett igénybe, így az átlépés nem keletkeztetett adókülönbözetet. A támogatás feltételezett
jogosulatlan igénybevételéről – más ilyen esetekkel együtt – a NAV
tájékoztatást küld a támogatást odaítélő szervezetnek.

<a name="1"></a>[1] A csekély
összegű támogatásokra vonatkozó rendeletek:

<a name="2"></a>[2] Csoportmentességi
rendeletek:

<a name="3"></a>[3] de
minimis rendelet 3. cikk (4) bekezdés

<a name="4"></a>[4] Az
európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos
eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm.
rendelet V. fejezetében rögzített támogatási intenzitás az irányadó.

<a name="5"></a>[5] Tao. tv.
7. § (1) bekezdés zs) pont.

<a name="6"></a>[6] Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés g) pont.

<a name="7"></a>[7] Szja tv. 13. számú melléklet 9. pontja.

<a name="8"></a>[8] de
minimis rendelet 3. cikk (2) bekezdés.

<a name="9"></a>[9] A kis-
és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. számú
törvény 4. § (3),(4), (5) bekezdéseiben meghatározott fogalom.

<a name="10"></a>[10] de
minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltak értelmében.

<a name="11"></a>[11] a de
minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében

<a name="12"></a>[12] de minimis rendelet 2. cikk (2) bekezdés

<a name="13"></a>[13] de
minimis rendelet 3. cikk

<a name="14"></a>[14] de minimis rendelet 3. cikk (5) bekezdés

<a name="15"></a>[15] de minimis
rendelet preambulum (10) bekezdés
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>de-minimis</item>
<item>társaságiadó</item>
<item>személyijövedelemadó</item>
<item>reklámadó</item>
<item>támogatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5413746">
<title>INTÉZZE ADÓÜGYEIT KÉNYELMESEN!</title>
<url>nav/tudjon_rola/INTEZZE_ADOUGYEIT_KEN20200304.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1583310300000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>25</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741215540000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>5</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1583310940000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>35</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan fejleszti digitális
szolgáltatásait az adóügyek gyorsabb, kényelmesebb és egyszerűbb intézése
érdekében.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A bejelentések,
változásbejelentések, bevallások, beadványok, kérelmek elektronikus benyújtása
jelentősen gyorsítja az ügyintézést. A küldemény így azonnal megérkezik a 
 
NAV-hoz, szemben az akár több napos postai kézbesítéssel. Ugyanakkor a NAV
levelei is gyorsabban célba érnek, és nem kell a postán sorban állni az iratok
átvételéért.

A személyes adatok védelmére a
személyhez kötött elektronikus szolgáltatások a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztüli azonosítással
vehetők igénybe.

A NAV közkedvelt elektronikus szolgáltatásaival

<ul>

<li>kötetlen
formában küldhet beadványokat az ePapír
szolgáltatással,</li>

<li>
igényelhet adóhatósági igazolást a
gyermek kollégiumi elhelyezéséhez, hitelfelvételhez vagy különböző pályázatok
elbírálásához, szociális támogatásokhoz az IGAZOL nyomtatványon, </li>

<li>online
intézheti adóügyeit az <a href="https://ebev.nav.gov.hu">eBEV-portál</a>on, </li>

<li>gyorsabban hozzájuthat a banki hitelfelvételhez
szükséges NAV-jövedelemigazoláshoz az online keresetkimutatás szolgáltatással
(eBEV-portál/Szolgáltatások menüpont), </li>

<li>az <a href="https://nav.gov.hu/nav/szja/szja">eSZJA webes felület</a>en elkészítheti személyijövedelemadó-bevallását és 2020. március 15-étől megtekintheti, 
jóváhagyhatja, módosíthatja adóbevallási tervezetét,</li>

<li>az eSZJA
webes felületen rendelkezhet
adójának 1+1%-áról,</li>

<li>az <a href="https://onya.nav.gov.hu">Online
Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA)</a> adószámot igényelhet, adóazonosító
jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel, valamint 
egészségügyi
szolgáltatási járulékkal kapcsolatos bejelentéseket tehet, vagy jelezheti azok
változását. 2020 januárjától pedig adóelőleg-nyilatkozatát is eljuttathatja
a munkáltatójának, kifizetőjének az ONYA használatával. </li>

<li>egyszerűen
átveheti a <a href="https://tarhely.gov.hu">NAV hivatalos irat</a>ait,</li>

<li>kérheti felvételét a köztartozásmentes
adózói adatbázisba (KOMA).</li>
</ul>

Az eSZJA
és az ONYA webes felületráadásulnem igényel telepítést,
háttérprogram-frissítést és különleges szakértelmet sem. Mobileszközön is
használható a nap 24 órájában, akár hétvégén is, így a hivatali nyitvatartási
időhöz sem kell alkalmazkodni.

Nyisson
ügyfélkaput és kényelmesen, akár otthonról intézze adóügyeit! Az
elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályait a 32.
információs füzet tartalmazza.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügyfélkapu</item>
<item>elektronikus-ügyintézés</item>
<item>elektronikus-szolgáltatás</item>
<item>ebev</item>
<item>onya</item>
<item>eszja</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5407296">
<title>Az áfabevallások M lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibák</title>
<url>nav/tudjon_rola/Az_afabevallasok_M_la20191127.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1582891320000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>28</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>2</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1582891375826">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>28</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>2</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az általánosforgalmiadó-bevallások ellenőrzésre történő kiválasztásának egyik 
jellemző oka az, amikor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) eltérést tapasztal 
a befogadott számlákról a bevallás részeként benyújtott ’65M-es lapok (Összesítő 
jelentés) és a számlakibocsátók online számlaadat-szolgáltatása között. Az eltérések 
gyakran abból adódnak, hogy a benyújtásra kötelezettek nem, vagy nem megfelelően, 
adják be a ’65M-es lapokat. A hiba mulasztási bírsággal is sújtható, így nagyon 
fontos, hogy az M-lapok benyújtásakor az adózók kellő körültekintéssel járjanak 
el.

2018. július 1-től az adóalany a termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele 
esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot 
eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, 
amelyben a számlák alapján adólevonási jogot gyakorol, a ’ 65M lapon számlánként 
nyilatkoznia kell a számlák jogszabály szerinti adattartalmáról, többek között 
a szállító adószámáról, a számlán feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegéről, 
a számla sorszámáról és a teljesítési időpontról.1

Az M-es lapok benyújtásával kapcsolatban észlelt jellemző típushibák:

<ul>

<li>

Az adózók a fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletről is beadják az M-es 
lapot, azonban mivel itt áthárított adó nincs, nyilatkozattételi kötelezettség 
sem terheli őket.

</li>

<li>

Az adózók sok esetben a kompenzációs felárat tartalmazó felvásárlási jegyet is 
szerepeltetik a bevallás M-es lapján, azonban csak a számlák adattartalmáról kell 
nyilatkozatot tenni, a felvásárlási jegyekről nem.


</li>

<li>

A teljesítés időpontja helyett az adózó más dátumot (számla kelte, pénzügyi rendezés 
időpontja, stb.) tüntet fel.

</li>

<li>

A számla valós sorszáma helyett egy belső sorszámot tüntet fel az adózó, vagy 
kézi számla esetén a betűjelet nem szerepelteti az M-es lapon.

</li>

<li>

Többször előfordul, hogy az adózók nem adnak be M-es lapot a számláról, mert 
a számlán áthárított adónak csak egy részét helyezik levonásba.  Ennek gyakori 
okai:
</li>

<ul>

<li>

arányosítási kötelezettség esetén az arányosítással meghatározott, levont áfa 
nem éri el a 100 000 forintot, 
</li>

<li>

a számlán szereplő tételek egy része tételes levonási tilalommal érintett, a 
levont áfa pedig nem éri el a 100 000 forintot, 
</li>

<li>

az adózó csak a pénzügyileg kiegyenlített beszerzések után gyakorolja a levonási 
jogot, és ha egy számla ellenértékét több részletben fizeti ki, előfordulhat, 
hogy egyik kiegyenlítés áfatartalma sem éri el a 100 000 forintot.

</li>
</ul>
</ul>

Az adólevonással érintett számla teljes áthárított adójának az összege a mérvadó a nyilatkozattételi kötelezettségnél, így ha a számla adótartalma elérte a jogszabályi 
összeghatárt, az adózónak nyilatkozattételi kötelezettsége van, függetlenül attól, 
hogy a számla alapján mekkora összegű áfát helyezett levonásba.

Az adózók sok esetben csak a végszámláról nyújtanak be M-es lapot, de az előlegszámláról 
nem. Ha az előleg átvételéről kibocsátott számlában az áthárított áfa eléri az 
értékhatárt, akkor azt szerepeltetni kell az összesítő jelentésben.

<hr>

1Az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 10. számú melléklete

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfabevallás</item>
<item>hiba</item>
<item>65M</item>
<item>felvásárlás</item>
<item>fordított-áfa</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5410516">
<title>Az online számlaadat-szolgáltatás leggyakoribb hibái</title>
<url>nav/tudjon_rola/Az_online_szamlaadat_20200120.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1579509540000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1579511891301">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>18</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 A NAV folyamatosan vizsgálja az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség1 teljesítését, ennek során öt típushibát azonosított. Ezek a hibák kellő körültekintéssel 
és az alábbi javaslatok figyelembevételével elkerülhetők.

1. Tesztrendszer használata

Egyes adózók a <a href="https://onlineszamla-test.nav.gov.hu" target="_blank" title="">https://onlineszamla-test.nav.gov.hu</a> weboldalon elérhető tesztrendszert 
tévesen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére próbálják használni, 
azonban azon keresztül nem teljesíthető az adatszolgáltatás. A tesztrendszer ugyanis 
nem az adózói adatszolgáltatásra szolgál, hanem a számlázó programok fejlesztőinek 
készült az általuk kialakított informatikai rendszerek tesztelésére.

Javaslat: Győződjenek meg arról, hogy a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" target="_blank" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalon 
elérhető Online Számla rendszert használják az adatszolgáltatásra!

2. Hibás aláírókulcs

A számlázó programmal kiállított számlák adatainak emberi beavatkozás nélküli 
– gép-gép kapcsolat (interfész) – beküldéséhez szükség van egy úgynevezett technikai 
felhasználó regisztrálására is az Online Számla rendszerben. Ezzel automatikusan 
létrejön egy Felhasználónév, ezt követően pedig egy XML aláírókulcs és egy XML 
cserekulcs generálható, amikre az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti 
kommunikációhoz van szükség. Voltak adózók, akik hibásan adták meg a generált 
kódokat, így nem valósult meg a számlázó programjuk adatszolgáltatása.

Javaslat: Számlázó programmal történő adatszolgáltatáskor ellenőrizzék, hogy 
a technikai felhasználó regisztrációjánál generált egyedi azonosítókat helyesen 
adták-e meg!

3. Programozási hiányosságok

A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor teljesített, ha a sikeres 
feldolgozást a NAV szervere visszaigazolta.2 Ha a NAV visszaigazolása alapján 
az adatszolgáltatás nem dolgozható fel, azt meg kell ismételni.3 A NAV szervere 
a feldolgozás eredményéről szóló visszajelzésben a beküldött számlaadatok egyes 
szabálytalanságaira is figyelmeztet, így a visszaigazolás kérése elengedhetetlen. 
Egyes számlázó programok azonban a feldolgozás eredményére nem kérdeztek rá, így 
a működésük nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásnak.

Javaslat: Tájékozódjanak a számlázó programjuk megfelelőségéről!

4. A NAV-szerver visszajelzéseinek figyelmen kívül hagyása

A vizsgálati tapasztalatok szerint egyes adózók akkor sem javították ki a hibás 
adatszolgáltatásukat, ha a számlázó programjuk a NAV-szerver visszajelzéseire 
rákérdezett. Ennek oka az volt, hogy nem is értesültek az adatszolgáltatásuk hibáiról, 
mert vagy a programjuk nem tette elérhetővé számukra a visszajelzéseket vagy nem 
ismerték a visszajelzések megjelenítésének módját.

Javaslat: Számlázó program alkalmazása esetén alaposan ismerjék meg annak működését, 
tájékozódjanak részletekbe menően a programokba épített funkciókról! Számlázó 
programmal történt hibás adatszolgáltatás esetén a NAV szerverének visszajelzéseit 
javasolt jelezni a hibák kijavítása céljából a program fejlesztőjének.

5. A kiállított számla adataitól eltérő adatok rögzítése

Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a számlatömböt (kézi számlát) 
használókra is vonatkozik, akiknek a papíralapú számlán található adatokat az 
Online Számla rendszer számlaadat-rögzítő felületén kell manuálisan rögzíteniük. 
Ugyanott kell manuálisan rögzíteni a gépi számlák adatait is akkor, ha az adózói 
számlázó programok a jogszabályban rögzített okokból4 nem képesek a gép-gép kapcsolat 
(interfész) útján történő azonnali adatszolgáltatásra. Előfordult azonban, hogy 
az Online Számla rendszer „kézi rögzítő felületén” nem a kiállított számlák adataival 
egyezően történt meg az adatbevitel. A számlák sorszámában, keltében, összegében, 
a teljesítés időpontjában, de még a vevők adószámában is előfordultak a kiállított 
számlák adataitól eltérő adatrögzítések. Fontos hangsúlyozni, hogy a „kézi rögzítő 
felület” a kibocsátott számlák adatainak pontos rögzítésére szolgál, az nem használható 
a kibocsátott számlák adataiban észlelt hibák közvetlen javítására.

Javaslat: Az adatszolgáltatásuk kontrollálására használják az Online Számla rendszer 
lekérdezési lehetőségét! Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatosan a 
NAV szervere azonnali visszajelzést ad, amiről az Online Számla rendszer folyamatosan 
hibanaplót vezet, így a Szolgáltatások → Használati statisztika elérési útvonalon 
megismerhetik az adatszolgáltatásukkal kapcsolatos visszajelzéseket.

A Használati statisztika elérhetőségéről, legfőbb információiról, különösen azok 
hasznosíthatóságáról egy kisfilm is tájékoztat, amely a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" target="_blank" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalnak A rendszerről elnevezésű főmenüjében közvetlenül elérhető. A Használati 
statisztika fontos információkat tartalmaz az adatszolgáltatás feldolgozási arányairól, 
minőségéről, tipikus hibáiról, és rámutat azokra a technikai problémákra is, amelyek 
fejlesztést igénylő feladatként jelentkeznek az adózók oldalán. Az előzőek miatt 
különösen ajánlott a Használati statisztika rendszeres áttekintése!

A vizsgálatok tapasztalatai alapján javasoljuk egy saját belső kontroll folyamat 
kiépítését az online számlaadat-szolgáltatásukkal kapcsolatosan! Ezzel megelőzhető, 
hogy a revizorok az ellenőrzések során tárják fel a hibás adatokat, ami szankciókkal 
járhat.

Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos aktuális információkért kövessék 
figyelemmel a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalt!

<hr>

1 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint a számla 
és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött 
számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: 
Számlarendelet) szerint 
 
2 Számlarendelet 13/A. § (3) bekezdés 
 
3 Számlarendelet 13/A. § (4) bekezdés 
 
4 Számlarendelet 13/A. § és 13/B. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>számla</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>hiba</item>
<item>javaslat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5408179">
<title>A pénztárgépkezeléssel és - üzemeltetéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_penztargepkezelesse20191217.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576596840000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1734562740000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576596890931">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>50</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. pénztárgép nyitása és zárása

A napi nyitás és zárás minden pénztárgépnél kötelező, e két parancs végrehajtása 
között eltelt idő számít egy adóügyi napnak. A napi nyitás végrehajtásakor rögzíteni 
kell a nyitó pénzkészlet összegét és összetételét is. A pénztárgépen minden nyitvatartási 
nap végén – folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként – napi forgalmi jelentést 
kell készíteni. Ha az üzemeltető egy nyitvatartási napot több adóügyi napra bontana, 
például műszakonként, erre is lehetősége van.

A pénztárgép mellett, ahhoz hozzárendelten egy pénztároló eszközt kell tartani. 
Ez lehet pénztárgépfiók, de a működési sajátosságoknak megfelelően akár egy tárca 
is. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg 
kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt eladások és egyéb pénzmozgások egyenlegével. 
Vannak olyan esetek, amikor ettől el lehet térni, például egy kiszállítást is 
végző pizzéria esetében, ahol a kiszállított termékek ellenértéke csak a futár 
visszaérkezésekor kerül be a pénztároló eszközbe. Ezt a körülményt – mint működési 
sajátosságot – egy esetleges ellenőrzéskor a NAV figyelembe veszi.

/A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek 
forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített 
adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 
49. §./

2.Pénzmozgásbizonylat, borravaló

Minden olyan pénztárgépben rögzített tranzakciót, ami nem eladáshoz, illetve 
sztornó- vagy visszárubizonylat kibocsátásához kötődik, de módosítja a fióktartalmat, 
például bankkártyás befizetések, bankszámlára utalással teljesített kifizetések 
úgynevezett pénzmozgásbizonylattal kell dokumentálni. Szintén pénzmozgásbizonylatot 
kell kibocsátani, ha egy korábban rögzített bizonylaton – téves rögzítés miatt 
– a fióktartalom összetételének módosítása szükséges. A pénzmozgásbizonylat adóügyi 
bizonylatnak minősül.

A borravaló az az összeg, amit a vendég, elégedettsége kifejezésére önkéntesen 
fizet ki.  A felszolgálási díj a vendéglátásban a felszolgálásért felszámított 
külön díj (általában a fogyasztás értékének 10-15%-a), ami része a számla összegének. 
/7/2005. (IX. 27.) GKM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, 
valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól./

Adómentes bevétel a magánszemély által felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, 
valamint a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, azonban az ezen jogcímen 
kapott jövedelmek járulékalapot képeznek. /A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet; A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, 
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pont./

Ha a borravaló a vállalkozás bevétele, és emiatt bizonylatot kell róla kiállítani, 
akkor a borravaló összegét a pénztárgépbe is rögzíteni kell. Ha a borravaló a 
munkavállaló bevétele, akkor azt nem kell bizonylatolni, és annak összege sem 
tárolható a pénztárgéphez tartozó pénztárolóban.

Amennyiben a bankkártyával kifizetett borravaló a bevétel részét képezi, akkor 
ilyenkor is szükséges a pénzmozgásbizonylat alkalmazása. A nyugtán vagy számlán 
viszont csak a szolgáltatás ellenértékét (borravaló nélkül) kell feltüntetni. 
Az így kifizetett borravaló a magánszemélyek bérjövedelmeként adó- és járulékköteles. 
Ha a borravaló a készpénzes vagy bankkártyás fizetéssel bekerül a szolgáltató 
pénztárába, azt nem köteles kifizetni a munkavállalónak, de egyéb bevételként 
rögzítenie kell.

Ha napközben a kasszából pénzt vesznek ki (például fölözésre, szállító kifizetésére) 
vagy pénzt raknak be (például számlás értékesítés, váltópénz, kaució), akkor is 
ki kell állítani egy pénzmozgásbizonylatot.

3.Számlakiállítás

Egyes pénztárgéptípusok alkalmasak egyszerűsített számla kiállítására. Ennek 
hiányában – ha a vásárló kéri – a számla bármilyen más törvényes módon is létrehozható 
(például számlatömb, online számlázó). Számla kiállításakor ugyanarról az értékesítésről 
már nem kell pénztárgépes nyugtát kiállítani. Ekkor azonban a készpénz kasszába 
helyezéséről pénzmozgási bizonylatot (befizetési bizonylatot) kell készíteni.

/Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 166. §.(2)/

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>pénztárgép</item>
<item>nyugta</item>
<item>számla</item>
<item>bizonylat</item>
<item>pénztároló</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5407639">
<title>Funkcionális elemzés</title>
<url>nav/tudjon_rola/Funkcionalis_elemzes20191203.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1575385740000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1733525940000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1575386815161">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>26</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A jelen „Tudjon róla! Segíthet!” bejegyzés röviden összefoglalja a funkcionális 
elemzés jelentőségét, ezzel együtt felhívja a figyelmet arra, hogy milyen vonatkozásban 
merül fel a funkcionális elemzés fontossága (a kapcsolt ügyletben résztvevő mindegyik 
fél, a kapcsolt ügyletek, valamint a független vállalkozások, ügyletek tekintetében 
egyaránt). Ezt követően két típusú, a gyártási és az értékesítési modellt megkülönböztetve 
tipizálja a teljes kockázatú gyártó, a licenc gyártó, a szerződéses gyártó, a 
bérgyártó, a teljes kockázatú értékesítő, a korlátozott kockázatú értékesítő, 
a bizományos és az ügynöki nagykereskedő vállalkozásokat, tevékenységeik, felhasznált 
eszközeik, vállalt kockázataik legfontosabb jellemzői alapján. Jelen bejegyzés 
segítséget nyújt abban, hogy a modellek egyes típusai esetében a jövedelmezőség 
meghatározása általában milyen módon (közvetetten vagy közvetlenül) történik, 
amennyiben közvetett módon, akkor mely ellentételezések (kevésbé komplex vállalatok, 
jogdíjfizetés, értékesítők, stb.) utáni eredmény alapján kerülhet sor jövedelmezőség 
meghatározására. Támpontot kaphatunk a jelen bejegyzés alapján a modellek egyes 
típusai tekintetében leggyakrabban alkalmazott módszerekre, – amennyiben az adott 
módszer szempontjából releváns, a tesztelt fél kilétére –, valamint az általános 
tapasztalatok szerinti jövedelmezőség mértékére, stabilitására vonatkozóan. Az 
előzőeken túl jelen bejegyzés a vállalkozások gazdasági tevékenységének végzése 
szempontjából jelentős szereplőket (így pl. beszállító, gyártó, értékesítő, immateriális 
javakat tulajdonoló, vevő, bizományos, ügynök vállalkozások), tényezőket (így 
pl. nyersanyag, K+F, immateriális javak, jogdíj, késztermék, készletek) feltüntetve, 
a termékértékesítés, a termékek fizikai és tulajdonjoga átszállásának útjára vonatkozó 
szemléltető ábrák útján is segíti a vizsgálandó ügyletek feltárásának folyamatát.

A jelen „Tudjon róla! Segíthet!” bejegyzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései 
folyamán megszerzett tapasztalatokon, illetve nemzetközi gyakorlaton alapul, következésképpen 
konkrét egyedi ügyekben az adózó egyedi körülményeihez mérten vehető figyelembe. 
Továbbá a bejegyzésben foglaltakra nem lehet jogszabályként tekinteni, vagy arra 
akként hivatkozni. A bejegyzés célja elsősorban az adózók általános transzferárazási 
feladatainak segítése.

<tbody>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

Az alanyi adómentes adóalany főszabályként (azaz alanyi adómentes minőségében 
eljárva) a mentesség időszakában adófizetésre nem kötelezett, az általa teljesített 
ügyletek során nem számít fel általános forgalmi adót[2]. Ezzel együtt az előzetesen 
felszámított adó levonására sem jogosult, azaz például a befogadott számlák áfatartalmát 
nem helyezheti levonásba. Vannak azonban bizonyos kivételes ügyletek, amelyek 
esetében az alanyi adómentes vállalkozást –adómentes státuszától függetlenül – 
adókötelezettség terheli.

Ilyen eset például, ha az alanyi adómentes adózó az áfatörvény 19. §-a szerinti 
Közösségen belüli termékbeszerzése ellenértékének – éves szinten, adó nélkül számított 
– összege a 10 ezer eurót meghaladja[3]. Ekkor nem járhat el alanyi adómentes 
minőségében, 
tehát a közösségi termékbeszerzés után belföldön adófizetési kötelezettség terheli.

Fontos megjegyezni, hogy 10 ezer eurós értékhatár alatt nem kell adót fizetnie, 
ami azt jelenti, hogy a közösségi adószámát az értékhatár alatti közösségi termékbeszerzések során 
nem kell megadnia a partnerének. Ennek hiányában a partner a saját tagállamában alkalmazandó adómértékkel számláz, 
és őt terheli a saját országa szerinti adóbevallási és -fizetési kötelezettség.

Az áfatörvény megadja továbbá a lehetőséget az alanyi mentes adóalanyok részére, 
hogy választásuk szerint a 10 ezer eurós értékhatár el nem érése esetén is az 
általános szabályok szerint járjanak el – azaz a mentességi értékhatár alatt teljesített 
Közösségen belüli beszerzésük esetén is belföldön, saját nevükben fizessék meg 
az általános forgalmi adót – feltéve, hogy ezt a választásukat előzetesen jelzik 
a NAV-nak[4].

A gyakorlatban problémát jelent, hogyan kell eljárni abban az estben, amikor 
a közösségi adószámmal rendelkező alanyi adómentes adóalany, aki sem a 10 ezer 
eurós értékhatárt nem lépte át, sem pedig az értékhatár alatti közösségi beszerzések 
kapcsán történő áfafizetést nem választotta, alanyi mentes minőségében kíván eljárni, 
azonban a termék Közösségen belüli beszerzése kapcsán a közösségi adószámát megadja 
a termék értékesítőjének, aki annak figyelembevételével jár el (tehát a partner 
feltünteti a számlán a közösségi adószámot, és áfamentesen állítja ki a számlát). 
Ebben az esetben úgy kell tekinteni az alanyi mentes adóalanyt, mint aki élt a 
választási jogával. Az alanyi adómentes adóalanynak ekkor Magyarországon be kell 
vallania és meg kell fizetnie a magyar áfát.

Az alanyi adómentesség időszakában keletkezett, előzetesen felszámított adó levonására 
– bizonyos kivételektől eltekintve – az alanyi adómentes adóalany akkor sem jogosult, 
ha nem alanyi adómentes minőségében járt el, így nem helyezheti levonásba a Közösségen 
belüli beszerzések után felszámított áfát sem[5].

A fentiekben felsorolt esetekben az ’A60 jelű adatlapon adatszolgáltatást is 
kell teljesíteni.

További segítséget nyújthat a témában a NAV honlapjáról letölthető 17. számú 
a „A különleges adózói körnek az Európai Közösség más tagállamában illetőséggel 
bíró adóalannyal létesített - közösségi kereskedelemmel kapcsolatos - ügyleteire 
vonatkozó alapvető áfa-szabályok” című információs füzet.

[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
áfatörvény) 188. § (2) bekezdés 
 [2]  Áfatörvény 187. § (2) bekezdés 
 [3] Áfatörvény 20. § (1) bekezdés d) pont, 20.§ (2) bekezdés, Áfa tv. 193. § 
(1) bekezdés e) pont 
 [4] Áfatörvény 20. § (5) bekezdés 
 [5] Áfatörvény 195. §, 196. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közösségi-beszerzés</item>
<item>A60</item>
<item>áfa</item>
<item>értékhatár</item>
<item>adómentes</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5407298">
<title>A leltárkészítés buktatói</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_leltarkeszites_bukt20191127.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1574982000000">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>29</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1574848728919">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>27</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>58</minute>
<sec>48</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az ellenőrzések során egyre többször tapasztalja az adóhivatal, hogy a társaságok 
leltározási tevékenysége nem teljeskörű. Rendszeresen előfordul, hogy revízióra 
csak a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó leltárakat adják át, más mérlegsorokhoz kapcsolódó 
leltárral az adózók nem rendelkeznek.

A számvitelről szóló törvény [1] előírása alapján a gazdálkodónak a számviteli 
politika keretében el kell készítenie a leltárkészítési és leltározási szabályzatát. A gazdálkodónak a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső 
szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán 
túl a kiegészítő melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. 
Továbbá a valódiság elvét szem előtt tartva a könyvekben rögzített, a beszámolóba 
felvett tételeknek a valóságban is megtalálhatónak, bizonyíthatónak és kívülállók 
által is megállapíthatónak kell lenniük.

A leltározás alatt tehát nem csak az áruk, anyagok, tárgyi eszközök, pénzeszközök 
leltározását kell érteni, hanem a követelések, kötelezettségek leltározását is, 
ennélfogva a gazdálkodónak valamennyi mérlegsorát alá kell támasztani leltárral.

A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek 
alátámasztásához a gazdálkodóknak olyan leltárt kell összeállítaniuk, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben. A számviteli törvény 2012. január 1-jei változása 
alapján háromévente, minden esetben kötelezőa tételes leltárfelvétel.

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő mennyiségi nyilvántartást 
nem vezet, vagy e nyilvántartást nem folyamatosan vezeti, akkor a leltárba bekerülő 
adatok valódiságáról - a leltár összeállítását megelőzően - leltározással köteles 
meggyőződni, és a mérlegfordulónapra vonatkozó leltározást mennyiségi felvétellel kell végrehajtania.

Kizárólag csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint 
az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben 
lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó - eszközöknél, 
valamint a dematerializált értékpapíroknál a leltározást egyeztetéssel kell a gazdálkodónak elvégeznie.

A leltárban az értékkel nem rendelkező eszközöket is szerepeltetni kell addig, amíg azokat nem vezetik ki a gazdálkodó 
könyveiből.

A leltárnak a világosság elve alapján áttekinthetőnek kell lennie, ezért az eszközöket 
és forrásokat főkönyvi számlánkénti, mérlegtételenkénti bontásban kell tartalmaznia 
(méret, típus, bekerülés, fajta stb. szerinti részletezéssel). A leltár az ellenőrizhetőség 
követelménye alapján tartalmazza a leltározás pontos dátumát, a leltári tételek 
megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, a mérlegfordulónapon 
meglévő eszközök és források állományát (legalább mérlegtételek szerinti bontásban), 
valamint a mennyiségben és értékben leltározható eszközöknél az értékelés alapjául 
szolgáló egységárakat.

Mivel a gazdálkodó mérlegét, a vagyonelemek részletes felmérését a leltár támasztja 
alá, a leltár a mérleg legfőbb bizonylata. A gazdálkodónak a leltárt olvasható 
formában legalább 8 évig kell megőriznie, illetve ellenőrzés során az adózás rendjéről 
szóló törvény alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására három munkanapon 
belül be kell tudni mutatnia.

[1] 2000. évi C. törvény a számvitelről

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>leltár</item>
<item>leltározás</item>
<item>leltárkészítés</item>
<item>beszámoló</item>
<item>mérleg</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5406854">
<title>Nemzetközi személyszállítás az áfa rendszerében</title>
<url>nav/tudjon_rola/Nemzetkozi_szemelysza20191114.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1573725780000">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1574347928792">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>21</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>52</minute>
<sec>8</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV adóellenőrei nemzetközi személyszállítási szolgáltatást végző adózók áfaellenőrzésekor 
azt tapasztalták, hogy az adózók nem a megfelelő adattartalommal állítják ki számláikat, 
bevételeiket pedig nem az áfabevallás megfelelő soraiban szerepeltetik, és gyakran 
a költségek elszámolásakor sem járnak el helyesen.

Feltárt hibák:

<ul>

<li>

azoknál az utaknál, amelyeknél az autóbusz átlépte az országhatárt, a számlát 
adómentesen állították ki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. 
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 105. §-ra hivatkozva;

</li>

<li>

a külföldi személyszállítási tevékenységből származó bevételeket tévesen, a 
tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel áfamentes szolgáltatások 
ellenértékeként vallották be;

</li>

<li>

az adómentes bevételek miatt az előzetesen felszámított adóösszegeket megosztották 
az arányosítás szabályai szerint.

</li>
</ul>

Fizetendő adó:

Személy szállításakor a teljesítés helye az az útvonal, amelyet ténylegesen megtesznek1. 
 Mentes az adó alól a személyszállítás akkor, ha nincs belföldön az indulási hely 
vagy az érkezési hely vagy akár mindkettő2.

Ha a személyszállításkor nem a teljes útszakasz esik belföldre, akkor a szolgáltatásról 
kibocsátott számlában az adózónak a teljes utat meg kell bontania:

<ul>

<li>

a szolgáltatás belföldi útszakaszra eső része az Áfa tv. területi hatálya alá 
tartozik és mentes az adó alól, ezért az erre jutó ellenértéket az áfabevallás 
1. sorában kell szerepeltetni;
</li>

<li>
a szolgáltatás külföldi útszakaszra eső része az Áfa tv. területi hatályán 
kívül esik, ezért ezzel kapcsolatban nem merül fel belföldön áfafizetési kötelezettség, és az arra jutó ellenértéket az áfabevallás 91. részletező sorában kell feltüntetni.
</li>
</ul>

Ha a személyszállítás úgynevezett körjáratos rendszerű, vagyis az utasokat az 
indulás helyére juttatják vissza, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy két személyszállítási 
szolgáltatás teljesül: egy odautaztatás és egy visszautaztatás.

Levonható adó:

Az adólevonási jog keletkezését és terjedelmét az Áfa tv. VII. fejezete szabályozza.

Amilyen mértékben az adóalany a terméket, a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás céljából használja, egyéb módon hasznosítja, abban a mértékben 
jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja a beszerzéshez, szolgáltatás 
igénybevételhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót3. 
 Az Áfa tv. kimondja4, hogy az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti 
az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást

<li>

olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás céljából használja, egyéb módon 
hasznosítja, aminek teljesítési helye külföldi, de amelyet, ha belföldön teljesítene, 
adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne;
</li>

<li>

a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes 
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás céljából használja, egyéb módon hasznosítja.

</li>
</ol>

A nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtó adóalanyt a belföldre eső 
útszakaszon teljesített – az Áfa tv. 105. §-a alapján – adómentes szolgáltatással, 
és a külföldi útszakaszon, az Áfa tv. hatályán kívül teljesített szolgáltatással 
összefüggésben megilleti a levonási jog.

Tehát azoknál a személyszállítási szolgáltatásoknál, amelyeknél nem belföldi 
az indulási hely vagy az érkezési hely vagy akár mindkettő, a felmerült költségekre 
jutó általános forgalmi adó - a levonási jog egyéb feltételeinek teljesülése esetén 
- levonható.

1 Áfa tv. 40. § 
 
2 Áfa tv. 105. § 
 
3 Áfa tv. 120. § 
 
4 Áfa tv. 121. §
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfa</item>
<item>személyszállítás</item>
<item>útszakasz</item>
<item>áfabevallás</item>
<item>külföldi</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5406852">
<title>Egy "ritka" adónem: környezetterhelési díj</title>
<url>nav/tudjon_rola/Egy__ritka__adonem__k20191114.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1573718340000">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1731797940000">
<year>2024</year>
<month>11</month>
<day>16</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1574347923767">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>21</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>52</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A NAV ellenőrzési tapasztalatai
szerint a környezetterhelési díj egy olyan adókötelezettség, amiről az adózók 
többsége
nem gondolja, hogy abban érintett lenne.

A vizsgálatok eredményei azt
mutatják, hogy az adózók egy része néha még akkor is elmulasztja a környezetterhelési
díj bevallását, ha például a székhelye udvarán több méteres, működő kémény
magasodik, vagy ha esetleg több telephelyén is üzemeltet fűtésre, melegvíz-ellátásra
kazánokat.

A környezetterhelésidíj-kötelezettségek
közül a NAV-hoz a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a
vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjat
kell bevallani és befizetni. A kötelezettséget a környezetterhelési díjról
szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd. tv.) szabályozza.

Levegőterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, akinek a
helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint
bejelentésköteles. A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelő anyag
évenkénti kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben,
kilogrammban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza
meg. A számítás részletes szabályait a Ktd. tv. 1. számú melléklete állapítja
meg.

Vízterhelési
díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki
vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a
felszíni vizeket terhelő, a Ktd. tv. 2. számú mellékletének 3. számú
táblázatában meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.

Talajterhelési
díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki a
műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi
vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó
szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A
talajterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. tv. 3. számú
melléklete tartalmazza.

A társaságok székhelyére és
telephelyeire vonatkozó engedélyek és levegőterhelési adatszolgáltatások, az
Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (<a href="http://www.okir.hu" target="_blank" title="">www.okir.hu</a>)
honlapján a NAV számára is hozzáférhetők. Ezekből az adatokból azonosíthatók az
érintett pontforrások, illetve a kibocsátott légszennyező anyagok, valamint
azok mennyisége.

A NAV-nak negyedévente (a 2019-ben a 1950-es számú, a
környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről szóló
bevalláson), a naptári negyedév utolsó napjáig díjelőleget kell bevallani és
megfizetni, majd a naptári év tényleges kötelezettsége és a díjelőleg
különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>környezetterhelés</item>
<item>levegőterhelés</item>
<item>talajterhelés</item>
<item>vízterhelés</item>
<item>vállalkozások</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401434">
<title>Személy- és vagyonvédelem: partnerkockázatok</title>
<url>nav/tudjon_rola/Szemely__es_vagyonved20190426.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1563867600000">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>40</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1563868121112">
<year>2019</year>
<month>7</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>48</minute>
<sec>41</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tapasztalatai alapján a személy- és
vagyonvédelmi szektorban jellemző a számlázási láncolatokkal elkövetett
adókijátszás, adóelkerülés. Ennek leggyakoribb formája, hogy az áfaszabályok
kijátszásán túl a vagyonőrök foglalkoztatása után nem fizetik meg a
közterheket.

Ha a számlabefogadó adókijátszást
gyanít, akkor a saját üzleti ellenőrzésein túl további intézkedéseket is tehet,
amikkel kizárja az adókijátszásban való részvétel lehetőségét.

A vállalkozások megbízhatóságáról
a nyilvános cégadatok, a közzétett beszámolók mellett elsősorban a <a href="http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok" target="_blank" title="">NAV honlapján</a> tájékozódhatnak
(adószám érvényessége, jelentős vagy tartós adótartozás, végrehajtás alatt
állók stb). Az áfaalanyok lekérdezése menüpontban csak a vállalkozás adószámát
kell megadni és a lekérdezés eredményében láthatóvá válik a bejelentett
alkalmazottak száma. Ha egyik teljesítésben részt vevő vállalkozásnak sincs
bejelentett alkalmazottja, felmerülhet az adóelkerülési kockázat, mert további
alvállalkozás bevonását tiltja a törvény.

A középfokú szakképesítést
igénylő vagyonőri munkakörben a garantált bérminimum és az arra eső közterhek
megfizetése 2019. június 30-áig minimálisan 1 356 forint/óra, 2019. július
1-jétől a közteher mértékének csökkenése miatt 1 334 forint/óra (nem tévesztendő
össze az ágazatra irányadó, minimum
„rezsióradíjjal”, melynek összege jelenleg 2 336 forint/óra) mellett
lehetséges. Az ennél kisebb összegért vállalt szolgáltatás esetén
fennáll a foglalkoztatás utáni közterhek elmaradásának kockázata.

Attól a gazdálkodótól, aki a
szolgáltatásokról befogadott számlák alapján levonná az áfát, elvárható, hogy
kizárja az adókijátszásban való részvétel kockázatát. Ha a kockázat ellenére
nem tesz semmit azért, hogy üzleti partnerének megbízhatóságáról meggyőződjön,
a NAV az adólevonási jogot megtagadhatja.

Érdemes és szükséges is
dokumentálni, hogy a vállalkozás megtett mindent, ami módjában állt azért, hogy
megelőzze a költségvetési kárt.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>vagyonőr</item>
<item>adókijátszás</item>
<item>üzleti-partner</item>
<item>számlázási-lánc</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401694">
<title>Új típusú transzferár-nyilvántartás május 31-ig</title>
<url>nav/tudjon_rola/Uj_tipusu_transzferar20190508.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1557310200000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1715378340000">
<year>2024</year>
<month>5</month>
<day>10</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1557311229118">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>27</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Azoknak az adózóknak, akiknek transzferár-nyilvántartást kell vezetniük és üzleti 
évüket 2018. december 31-ei fordulónappal zárták, 2019. május 31-ig a tavalyi, 
kapcsolt vállalati ügyleteikről új formában kell elkészíteniük transzferár-dokumentációjukat. 
A határidő megegyezik a társaságiadó-bevallási határidővel.

Az új kötelezettség három különböző dokumentumot foglal magában: fődokumentum, 
helyi dokumentum és országonkénti jelentés. Ezek közül az országonkénti jelentés 
csupán egy szűkebb adózói kört érint és a fenti időponttól eltérő határidő vonatkozik 
rá. Az új nyilvántartás elkészítésében segít a mellékelt tájékoztató levél.

A tartalmi elemek értelmezéséhez a NAV honlapján a „<a href="http://nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_a_szokaso20180507.html" target="_blank">Tájékoztató a szokásos piaci 
ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. 
(X. 18.) NGM rendeletről</a>” című tájékoztató nyújt segítséget.

Az új szabályozás hátterében az áll, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési 
Szervezet (OECD) 2015 októberében publikálta az adóalap-csökkentés és nyereség-átcsoportosítás 
elleni, 15 pontos akciótervét. Ennek részeként nemzetközi szinten újult meg a 
szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási rendszer, amit Magyarország 
a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelettel ültetett a hazai gyakorlatba.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>transzferár</item>
<item>nyilvántartás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401435">
<title>Helytelen dátum az áfabevallásban</title>
<url>nav/tudjon_rola/Helytelen_datum_az_af20190426.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1556748060000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>2</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1609455540000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1556274382726">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>26</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tapasztalatai szerint gyakori, hogy az adózók az 
áfabevallás M lapjain nem megfelelő teljesítési időpontot tüntetnek fel. Azaz 
az áfabevallásba nem a gazdasági esemény tényleges, a befogadott számlán szereplő 
teljesítés időpontját, hanem nem valós időpontot tüntetnek fel. A helytelen dátum 
általában egy későbbi bevallási időszakhoz köthető, amikor az áfát levonják.

A helytelen teljesítési időpont a NAV kockázatelemzésében anomáliaként jelentkezik. 
Ezért fontos, hogy az áfaösszesítő jelentést a gazdálkodók pontosan töltsék ki, 
hogy a hiba miatt az ügyletek résztvevőit a NAV ne keresse meg feleslegesen.

Az alkalmazandó szabály:

Az áfabevallás M lapjain, a belföldi áfaösszesítő jelentésben termék beszerzése, 
szolgáltatás igénybevétele esetén az adóalanyoknak minden bevallási időszakban 
szerepeltetniük kell azon ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító 
számlák jogszabályban1 meghatározott adattartalmát, amelyek alapján adólevonási jogot gyakorolnak, 
és amelyekben az áthárított adó összege a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja. 
Ennek keretében nyilatkozniuk kell – egyebek mellett – a számlában feltüntetett 
teljesítési időpontról, illetve előleg esetén a fizetendő adó megállapításának 
számlában feltüntetett napjáról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről2.

1Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: 
Áfa tv.) 10. számú melléklete 
 
2Amennyiben az ügylet teljesítési időpontja, avagy előleg fizetése esetén a fizetendő 
adó megállapításának időpontja megegyezik a számla kibocsátásának keltével, az 
Áfa tv. 169. § g) pontja alapján a számlán kizárólag a számla kibocsátásának keltét 
kell feltüntetni. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M3</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfabevallás</item>
<item>M-lap</item>
<item>áfaösszesítő</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401395">
<title>Olcsón és jót. Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?</title>
<url>nav/tudjon_rola/Olcson_jot.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1556176320000">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1714082340000">
<year>2024</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1556177506680">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>31</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Magyarországon
folyamatosan emelkedik a külföldről behozott használtautók száma. Első hallásra
jó üzletnek tűnhet Nyugat-Európából származó autót vásárolni. Ha azonban a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatait górcső alá vesszük
azonnal látható, hogy a köztudatban még mindig jobb választásnak vélt, esetleg 
a
hazai árakhoz képest valamivel olcsóbb, külföldről származó autók sok esetben
többe is kerülnek, mint a magyar tulajdonostól vásárolt kicsit drágább
négykerekűek.

Az
autók behozatalával foglalkozó kereskedők jelentős árelőnnyel értékesítik külföldről
származó járműveiket azon versenytársaikkal szemben, akik kizárólag
Magyarországon már forgalomban lévő használt járművekkel végzik gazdasági
tevékenységüket. A NAV ellenőrzései alapján körvonalazódik, hogy a használt
autókat behozó kereskedők azért is preferálják a külföldről származó autókat,
mivel azokon jelentős árelőnnyel adhatnak tovább, amelynek hátterében az esetek
jelentős részében adóelkerülő magatartásuk áll. Az ilyen tevékenységet
folytatók általában kimaradnak az értékesítési láncolatból, nem helyezik a
behozott autókat forgalomba, nem fizetik meg a járulékos közterheket.

Autóikat
általában valamelyik internetes portálon, esetleg egy zárt közösségi csoportban
kínálják eladásra. Vevőikkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben
eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba
bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel, jellemzően az adataival
előre kitöltve és aláírva. A gyanútlan vásárlók nem túl nagy összegű foglaló
átadását, valamint az eljárásokhoz szükséges meghatalmazások aláírását követően
néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba
helyezett autójukat. A vevők legtöbbször olvasás nélkül írják alá a papírokat, 
a
szükséges eljárások menetét nem ismerik, és vélhetően emiatt gyakran az is
elkerüli a figyelmüket, hogy az adásvételi szerződésen nem az szerepel
eladóként, akitől ténylegesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak,
hogy esetenként hamisított szerződéseket kötnek, melyről mit sem tud az
eladóként feltüntetett személy.

A
NAV által lefolytatott ellenőrzések során számos olyan magánszemély került
nyilatkoztatásra, akik a leírtak alapján vásároltak járművet.

Többen
számoltak be arról, hogy az autók rejtett hibái következtében őket megillető
szavatossági igényeiket nem tudták kivel szemben érvényesíteni, ugyanis az
adásvételi szerződésen tipikusan nem az a személy szerepelt, akitől ténylegesen
vásároltak, ezáltal olyan többlet kiadásaik keletkeztek, amelyet nem térített
meg számukra senki.

Az
ügyletek sokszor benzinkutakon, parkolókban köttettek, így voltak olyanok is,
akik fel sem tudták venni a kapcsolatot a tényleges eladójukkal, ezáltal nem
tudtak kihez fordulni az autóval kapcsolatban felmerülő problémáikkal.

Sokak
számára az adóhatósági eljárás során vált nyilvánvalóvá, hogy „céges autót”
vásároltak, de az eladó természetesen azt állította, hogy az autó külföldön
magánszemély tulajdonában volt.

A
NAV - tapasztalatai alapján - felhívja mindenki figyelmét arra, hogy a saját
érdekében legyen körültekintőbb a külföldről behozott használtautó vásárlása
során, főként a tulajdoni viszonyok, az adásvételi szerződésre kerülő adatok,
valamint a járművet bemutató személy ügyletben betöltött szerepének tisztázása
terén.

Felelős
gondolkodással számos kellemetlenségtől és plusz kiadástól kímélhetjük meg
magunkat és nem utolsó sorban a költségvetésbe befolyó adóforintokat is
növelhetjük vele. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>használt-autó</item>
<item>autóvásárlás</item>
<item>külföldi_autó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5394566">
<title>Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazása esetén</title>
<url>nav/tudjon_rola/Rehabilitacios_hozzaj20181005.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1538728920000">
<year>2018</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1696581720000">
<year>2023</year>
<month>10</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1538729993338">
<year>2018</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>59</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A munkaerőhiány enyhítésére évek óta sok vállalkozás veszi igénybe a külföldi 
illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. A bérbevevők jellemzően kiemelt 
adózói körbe tartoznak és nagy létszámban – magasabb szaktudással nem rendelkező 
– munkaerőt foglalkoztatnak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 
szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (4a) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés 
esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, 
- a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén 
a kölcsönbeadónál - kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai 
létszám számítása során figyelembe venni.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi 
illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik 
meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. Az ellenőrzött társaságok képviselői 
arra hivatkoztak, hogy a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönzők nyilatkozatot 
tettek a kötelezettség átvállalásáról.

A Magyarországon nem bejegyzett társaságok magyar adószámmal nem rendelkeznek, 
ennek következtében nem vállalhatják át a kölcsönbevevőtől a rehabilitációs hozzájárulási 
kötelezettséget, ezért az a kölcsönbevevőket, tehát a magyar adózókat terheli. 
Ennek megfelelően a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől kölcsönzött munkavállalók 
átlagos statisztikai létszámát a revízió figyelembe veszi a rehabilitációs hozzájárulás 
számításánál, amely így adókülönbözet megállapítását eredményezi.

Egy adózó fellebbezése és bírósági keresete nyomán kúriai döntés is született, mely az adóhatóság álláspontját támasztja alá.

A Kúria döntésének (Kfv. I. 35.486/2017/6.) elvi tartalma, hogy a rehabilitációs 
hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításakor nem vehetők figyelembe a 
munkaerő-kölcsönzés munkajogi és társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó 
uniós előírások, az adójogi jogviszonyt a magyar szabályozás alapján kell megítélni.

Az átvállaló nyilatkozat Kúria általi elvetése pedig azon alapszik, hogy a külföldi munkaadónak magyarországi bejelentkezése hiányában rehabilitációs hozzájárulás bevallására, 
befizetésére nincs lehetősége (az Art. szerint nem adóalany), így ennek költségvetés 
felé történő rendezését jogszerűen, adójogi szempontból nem tudja átvállalni.

A döntés értelmében a külföldi munkaerő-kölcsönzőtől történő munkaerő igénybevételekor 
a kölcsönbevevőt terheli a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség.

A Kúria fenti döntése általános jogérvényű.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>rehabilitációs</item>
<item>hozzájárulás</item>
<item>külföldi</item>
<item>munkaerő-kölcsönző</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5394087">
<title>Értékcsökkenési leírás elszámolása ingatlan bérbeadás esetén az Szja tv. hatálya alá tartozó adózók esetében</title>
<url>nav/tudjon_rola/Ertekcsokkenesi_leira20180911.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1536665580000">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1694642340000">
<year>2023</year>
<month>9</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1536666305369">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>45</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az ingatlan-bérbeadás esetén az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolható 
el a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenési 
leírása, felújítási költsége. A tárgyi eszköz felújításával kapcsolatban felmerült 
kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás 
alapjának növelése.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az értékcsökkenés összegének meghatározása 
során az alábbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:

<li>

Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat az épület, épületrész esetében, ha azt, 
vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
</li>

<li>

Tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására.
</li>

<li>

Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, telek beszerzési ára után, ezért amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, 
a telek értékét el kell különíteni. 

</li>

<li>

Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély 
a jövedelmét 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja (állapította) meg a jövedelmét.
</li>

<li>

Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja bérbeadással, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, 
mivel arra csak a tulajdonos jogosult.
</li>

<li>

Építmény, épület nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis 
amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan 
alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből
</li>

<li>

a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
</li>

<li>

a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
</li>

<li>

ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe 
véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.
</li>
</ul>

<li>

Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Ezt az összeget növelni lehet az értéknövelő beruházásra fordított, számlával 
igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta 
el. Az értéknövelő beruházások esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem 
számolható el. 

</li>

<li>

Amennyiben a bérbe adott ingatlant a magánszemély eladja, akkor az ingatlan értékesítésből 
származó jövedelem meghatározásakor az ingatlan bérbeadása során költségként elszámolt kiadás, értéknövelő beruházás, 
értékcsökkenési leírás még egyszer már nem vehető figyelembe költségként az értékesítés 
bevételével szemben.

</li>
</ul>

További segítséget nyújt az „Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának 
alapvető szabályai”-ról szóló <link id="5382320">
<downloadablebinary contentid="5382320">
<title>10. információs füzet - Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai</title>
<url>/data/cms447711/10_Ingatlan_berbeadas_20180115.pdf</url>
<filename>10_Ingatlan_berbeadas_20180115.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>256</size>
<sizeinbyte>262492</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>10-es számú információs füzetünk</text>
</link>. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>értékcsökkenés</item>
<item>bérbeadás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5393885">
<title>A szakképzési hozzájárulás összegének meghatározása során ejtett gyakori hibák</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_szakkepzesi_hozzaja20180830.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1535631240000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1693605540000">
<year>2023</year>
<month>9</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1535631765437">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>22</minute>
<sec>45</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A NAV ellenőrzési tapasztalatai szerint még az önkéntes jogkövetésre törekvő, 
megfelelő szakmai háttérrel rendelkező adózóknál is előfordul a szakképzési hozzájárulás összegének téves meghatározása.

Egy kiemeltnek minősülő adózó ellenőrzése során például azt tárták fel a revizorok, 
hogy az adózó a szakképzési hozzájárulás alapjának  a meghatározásakor:

<ul>

<li>

egyrészt azokat a munkavállalókat is figyelembe vette, akiknél 14,5%-os szociális 
hozzájárulási kedvezményt érvényesített,
</li>

<li>

másrészt nem a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett 
munkabér (maximum 100 ezer forint) összegével, hanem a munkavállalóknak kifizetett 
bruttó munkabér (maximum 100 ezer forint) után számított szociális hozzájárulási 
adókedvezmény összegével csökkentette az adóalapot.
</li>
</ul>

A szakképzési hozzájárulás alapja nem csökkenthető akkor, ha a munkáltató a munkavállalóval 
összefüggésben 14,5 százalék adókedvezményt érvényesít a szociális hozzájárulási 
adó terhére.

Abban az esetben azonban, ha a munkavállalóval összefüggésben a 19,5 százalék 
kedvezményt érvényesíti a kifizető, akkor a kedvezményezett adóalap után szakképzési 
hozzájárulást sem kell fizetnie.

A konkrét példában az adózó tévesen határozta meg a tanulószerződéssel rendelkező 
tanulók után igénybe vehető adócsökkentő tétel összegét is. Nem vette figyelembe 
ugyanis azt, hogy ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, akkor az adott 
hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap 
naptári napjainak arányában kell meghatározni az alapcsökkentő tétel számított 
összegét.

Vonatkozó jogszabály:

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 
2011. évi CLV. törvény  4. § (1a) bekezdésének c) és d) pontjai.

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál 
figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel 
számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Kormány rendelet 3. §-ának és 5. § (6) 
bekezdésének előírásai
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5393570">
<title>A 8+1 legfontosabb dolog, amit érdemes tudni az online pénztárgép üzemeltetéssel kapcsolatban</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_8_1_legfontosabb_do20180815.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1534329840000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1692096240000">
<year>2023</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1534333243611">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>40</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az
utóbbi hetekben végzett fővárosi és balatoni ellenőrzéseken tapasztaltak nyomán
nyolc pontban összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyek
ismerete segíti az online pénztárgépet használókat, hogy betartsák a vonatkozó
szabályokat. A plusz egy tudnivaló pedig a mulasztás következményeire hívja fel
a figyelmet.

1.
Az értékesítésről mindig bizonylatot kell kiállítani

A termék
értékesítésekor (vagy a szolgáltatás nyújtásakor) minden esetben bizonylatot
kell kiállítani és azt átadni a vásárlónak. A bizonylat lehet számla (ami
tartalmazza a vevő nevét, címét) vagy nyugta. A pénztárgép használatra
kötelezettek – speciális esetektől eltekintve – kizárólag pénztárgéppel
állíthatnak ki nyugtát.

Ha tehát a vásárló
akár csak egy doboz gyufát vásárol, a nyugta kiállítása akkor is kötelező. A
nyugtát a vételár átvételekor a vevőnek át kell adni, vagy olyan helyre kell tenni,
ahonnan a vevő könnyen el tudja venni.

A nyugtaadást a
NAV ellenőrzi, és elmulasztását szigorúan bünteti.

2.
Az értékesítésről vagy nyugtát, vagy számlát kell kiállítani

Abban az esetben,
ha a vásárló számlát („áfás számlát”) kér, akkor a számla mellett nyugtát
már nem kell kiállítani.

(Ez értendő a
belföldi áfa-alany részére kiállított 100 000 forintot elérő áfa tartalmú
számlákra is, amelyek adatainak meg kell jelennie az online
számlaadat-szolgáltatásban. Ha az ilyen számla mellett pénztárgépes nyugta is
készül – amelyről az online pénztárgép rendszer szintén küld adatot a NAV-nak
–, akkor a kétszeres adatszolgáltatásból problémák adódhatnak.)

Amennyiben a vevő
számlát kért és az ellenértéket készpénzzel fizette meg, akkor az eladónak az
összeg kasszafiókba helyezéséről befizetési bizonylatot kell készítenie (lásd
3. pont)."

3.
Minden más pénzmozgásról is bizonylatot kell kiállítani

A kasszában
ténylegesen található összegnek meg kell egyeznie azzal, ami a kiadott
bizonylatokból következik. Ezt a NAV ellenőrzi és az érdemi eltérést bünteti.

Az egyezőség
alapja, hogy a napi kasszanyitáskor pontosan szükséges rögzíteni a nyitó
pénzkészletet (összegét és összetételét). A nap folyamán szabad a kasszából pénzt
kivenni (pl. szállító kifizetésére) vagy betenni (pl. számlás értékesítés, váltópénz)
a normál üzletmenet szerint, de ilyenkor minden esetben ki kell állítani egy
kifizetési vagy egy befizetési bizonylatot. Ilyen bizonylat kiállítására minden
pénztárgép képes.

4.
A pénztárgép AP számát jól látható helyre ki kell írni

Minden pénztárgépnek
– hasonlóan az autók rendszámához – van egy egyedi azonosítószáma, ez az ún. „AP
szám”. Ezt a pénztárgép üzemeltetője köteles a pénztárgépen, vagy hozzá
egyértelműen köthetően (pl. mellette egy táblán), a vevő számára jól látható
helyen, legalább 3 cm-es betűkkel kiírni.

5.
A pénztárgépnaplónak mindig a helyszínen kell lennie

A pénztárgéphez
pénztárgépnapló tartozik, amit vásárláskor kap meg a pénztárgép üzemeltetője. 
A
napló a pénztárgép „életútjával” kapcsolatos bejegyzéseket tartalmazza:
üzembehelyezés, éves felülvizsgálat, meghibásodás, átadás a szerviznek
javításra, stb.

Abban az esetben,
ha a pénztárgépet a szervizes magával viszi a javítás miatt, ezt a tényt is
rögzíteni kell a gépnaplóban. Fontos, hogy a naplót továbbra is (a
javítás ideje alatt is) az üzemeltetési helyen kell tartani, mert egy
esetleges ellenőrzéskor a naplóbejegyzés tanúskodik arról, hogy az üzemeltető 
az
adott időszakban miért cserepénztárgéppel vagy kézi nyugtával tesz eleget
bizonylatkiállítási kötelezettségének.

6.
Az adatkapcsolat fenntartásáról gondoskodni kell

A pénztárgép
üzembe helyezésekor annak üzemeltetője szerződést köt valamelyik
mobilszolgáltatóval a pénztárgép és a NAV közötti adatkapcsolat biztosítására.

Ha a
mobilszolgáltató ezt az adatkapcsolatot az üzemeltető saját hibájából (pl. a
szolgáltatási díj megfizetésének elmaradása miatt) szünetelteti, akkor az
üzemeltető büntethető a NAV felé meghiúsult adatszolgáltatás miatt.

7.
Az éves felülvizsgálat elvégeztetése kötelező

A pénztárgépen évente
egyszer éves felülvizsgálatot kell végeztetni, és a felülvizsgálat megtörténtét
a műszerésznek a pénztárgépnaplóban rögzítenie kell.

A
felülvizsgálattal bármelyik olyan pénztárgép műszerészt meg lehet bízni, aki az
adott pénztárgéptípus forgalmazója által szervezett tanfolyamot sikeresen
elvégezte. Az éves felülvizsgálat díja a két fél közötti megegyezés tárgya.

8.
A pénztárgépben levő adatokat bárki ki tudja olvasni

A NAV-nak küldött
adatokat a pénztárgép helyben is tárolja. Ezeket a naplóállományokat bárki ki
tudja olvasni a pénztárgépből – a művelet nem igényel semmilyen speciális
ismeretet vagy eszközt –, így azok az üzemeltető segítségére lehetnek az
ügymenet gyorsításában, egyszerűsítésében. Mivel a naplóállományok –
mint egy nagyon részletes, elektronikus kontrollszalag – minden értékesítési
és műszaki adatot tartalmaznak, egy erre felkészített programmal gyorsan és
egyszerűen rögtön táblázatba rendezhetők a napi zárási adatok.

+1.
Mulasztási bírságot és üzletbezárást is kockáztat a szabályszegő

Amennyiben a NAV a
pénztárgéppel összefüggő szabályok kapcsán mulasztást tár fel, úgy – az adózás
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) értelmében – az eset összes
körülményét mérlegelve dönt a mulasztási bírság kiszabásáról, vagy annak
mellőzéséről.

Abban az esetben,
ha szükséges a mulasztási bírság alkalmazása, annak mértékének az
adózási érdeksérelemhez kell igazodnia, de összege – az Art. 234. § b) pontja 
alapján
– természetes személy esetén akár az ötszázezer forintot, nem természetes
személy esetén pedig az egymillió forintot is elérheti.

A mulasztási
bírság mellett már az első alkalommal mulasztó adózónak is számolnia kell
azzal a kockázattal, hogy az adóköteles tevékenysége célját szolgáló
helyiség 12 nyitvatartási napra lezárásra kerülhet (Art. 245. §). Ismételt
mulasztás esetén pedig már nem tekinthet el a NAV az üzletbezárástól, ezt a
szankciót a második alkalomtól már mérlegelés nélkül, mindenképpen alkalmaznia
kell. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5391907">
<title>A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai III.</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_transzferar_ellenorzesek_III.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1527244500000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1685010900000">
<year>2023</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>35</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1527245543415">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>52</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A jellemző formai és
tartalmi hibák bemutatását követően végül a NAV a transzferárazás témájában az
összehasonlító adatok megképzéséhez használt adatbázis szűrési hibákból mutat
be néhányat.

<ul>

<li>
Adatbázis
szűrés hibái
</li>

<ul>

<li>Nem felel
meg az előírásoknak a transzferár dokumentációban olyan adatbázis kutatás
szerepeltetése, amely nem rekonstruálható és nem ellenőrizhető. Olyan
adatbázisból nyert adatok, amelyben tőzsdén jegyzett, konszolidált beszámolók 
adatai
szerepelnek, nem tekinthetők független adatnak, így az összehasonlító elemzés
során nem használhatóak.</li>

<li>Nem
felelnek meg a jövedelmezőségi számítás során azon mutatók, amelyek esetében a
konkrét évek, amelyekből származnak, nem kerülnek megjelölésre. A kapott adatok
így nem ellenőrizhetőek, még azt sem lehet megállapítani, mely évekre
vonatkoznak azok.</li>

<li>Előfordul,
hogy az adózók saját szokásos piaci jövedelmezőségüket több év átlaga alapján
határozzák meg. Kiemelendő, hogy a magyar társasági adóra vonatkozó előírások
évenkénti adóalap korrekciót írnak elő az adózók részére, ezért a szokásos
piaci árat és az attól való eltérést is üzleti évre vonatkozóan szükséges
megállapítani.</li>

<li>Gyakran
előfordul, hogy az adózók által a transzferár dokumentációban bemutatott
funkcionális profil és kockázatviselés eltér a valóságtól. Egy ehhez kapcsolódó
esetben az adózó homogén tevékenységet végző, alacsony kockázatú társaságként
mutatta be magát, miközben jelentős K+F tevékenységet is végzett, amelyhez nagy
összegű állami támogatást is kapott. A társaság éves eredmény kimutatása és a
támogatási pályázatokra, hitelkérelmekre benyújtott üzleti tervei ellentmondtak
az alacsony kockázatú minősítésnek. Ennek kapcsán fontos kiemelni, hogy a
funkcionális profil megállapítása során a NAV nem csupán a transzferár
nyilvántartásra támaszkodik, hanem olyan további dokumentumokra is, amelyből az
adózó által végzett tevékenységek és viselt kockázatok megismerhetők.</li>
</ul>

<li>· Az
összehasonlító minta elemei
</li>

<ul>

<li>Amennyiben van belső összehasonlító adat a
kapcsolt vállalati ügyletek vonatkozásában, elsőként azt kell értékelni
összehasonlító adatként. Az egyik legtipikusabb eset lehet, amikor az adózó
független banktól felvett hitellel is rendelkezik a kapcsolt vállalkozásától
kapott kölcsön mellett. Belső összehasonlítható adat esetleges fennállása
esetén az adózónak először ezen adat elfogadhatóságát kell értékelnie és –
amennyiben elutasítja ennek alkalmazását – megindokolni az elutasítás okait. </li>

<li>2015. január 1-jén változtak a szabályok a
szokásos piaci tartomány megállapítása tekintetében, és bevezetésre került az
interkvartilis tartomány. Ez a szabály a bevezetése óta kis mértékben tovább
változott, amelyet az adózóknak figyelemmel kell kísérniük, mivel bizonyos
esetekben szokásos piaci tartománynak kizárólag az interkvartilis tartomány
tekinthető. </li>
</ul>

<li>· A
választott mutató alkalmazásának hibái
</li>

<ul>

<li>Megfelelő adatbázis-kutatás és megfelelő
gazdasági mutatószám alkalmazása esetén is előfordul, hogy a vállalat azt nem
megfelelően alkalmazza. A választott mutatószám nem konzekvens alkalmazása
merülhet fel, amikor az adózó eltérő vetítési alapra számítja a saját és az
összehasonlítható társaságok jövedelmezőségét, vagyis például a saját
mutatójának számítása során a ráfordításoknak csak egy részét veszi figyelembe
a ráfordítás-arányos jövedelmezőségnél. </li>

<li>A könyvvezetés és a mutatószámok ettől
eltérő számviteli standardok alapján történő megállapítása is jelentős
torzulásokat okozhat. Erre példa az az eset, amikor projektcégeknél, ahol a
céltartalék képzésnek és felhasználásnak nagy aránya lehet, a magyar számviteli
törvény a céltartalék feloldást a bevételeknél szerepelteti, míg más számviteli
standardok eltérő helyen szerepeltethetik ezt a tételt, így az összehasonlítás
csak megfelelő korrekcióval mutathat reális képet. Továbbá az egyes számvitel
rendszerek eltérő tartalmú kategóriái, például az anyagjellegű költségek, az
eladott áruk beszerzési értékének tényleges tartalma miatt torzíthatják az
összehasonlítást.</li>
</ul>
</ul> 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5391906">
<title>A transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatai II.</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_transzferar_ellenorzesek_II.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1527244320000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1685010720000">
<year>2023</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1527245543402">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>25</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>52</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A jellemző formai hibák
bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett
ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.

2017. október 18-án
kihirdetésre került a szokásos piaci ár
meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló
32/2017 (X. 18.) NGM rendelet, amely a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségről szóló 22/2009.
(X. 16.) PM rendeletet helyezte hatályon kívül. Az új rendelettel
kapcsolatosan nemrégiben részletes útmutató jelent meg a 
<link id="5391490">
<article contentid="5391490">
<title>Tájékoztató a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezett-ségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletről</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_a_szokaso20180507.html</url>
</article>
<text>NAV honlapján</text>
</link>
.

Az alábbiakban az adózók
által készített transzferár nyilvántartások ellenőrzése során felmerült gyakori
adózói hibákból mutatunk be néhányat.

<ul>

<li>
Dokumentációs
kötelezettség alóli mentesség félreértelmezése
</li>

<ul>

<li>Érdemes odafigyelni, hogy a nyilvántartási
kötelezettség alóli mentesség 50 milliós Ft-os értékhatára nem a
megvalósult ügyletértékre, hanem az ügylet szokásos piaci áron kalkulált
értékére vonatkozik. Az ügyletérték szokásos piaci értékét meg kell állapítania
az adózónak, hogy el tudja dönteni, szokásos piaci áron értékelve az ügylet elérte-e
adott évben az értékhatárt. Amennyiben az adóhivatal értékeli 50 millió Ft
értéken felülire az ügyletet, nemcsak adóalap növelést állapíthat meg, hanem a
dokumentáció hiánya miatti szankciókat is.</li>

<li>Az alacsony hozzáadott értékű
szolgáltatások tekintetében nem elég a jogszabályban meghatározott
tevékenység azonosítása, hanem többek között a társaság adott üzleti évében a
maximum 150 milliós Ft-os értékre, a nyújtó fél nettó árbevételen belüli 5%-os,
vagy az igénybe vevő fél üzemi költségeinek és ráfordításainak 10%-os arányára
is tekintettel kell lenni. További fontos feltétel ezen ügyleteknél, hogy a
kapcsolt fél által alkalmazott haszonkulcs a 3% és 7% közötti szokásos piaci
tartományba essen 2018-tól, a korábbi 3 és 10% helyett.</li>
</ul>

<li>
Ingyenes
termékek és szolgáltatások nyújtása kapcsolt vállalkozások részére
</li>
</ul>

Egy vállalatcsoporton
belüli együttműködés során, különösen, ha a humánerőforrás és a felhasznált
eszközök nem különülnek el, előfordulhat, hogy az egyik fél a másik
erőforrásait ingyenesen használja saját tevékenységéhez. Ez felvetheti azt a
kérdést, hogy független felek hasonló körülmények között hogyan járnának el
(megállapítanának-e bármilyen ellenértéket). Ezt érdemes az adózóknak
megvizsgálni saját tevékenységük vonatkozásában.

<ul>

<li>
Gazdasági
ésszerűség
</li>
</ul>

Kapcsolt vállalkozások
egymás közötti tevékenységében előfordulhatnak olyan ügyletek, amit független
felek ugyanilyen formában nem bonyolítottak volna le. Ilyen esetekben többek
között vizsgálandó, hogy az ésszerű gazdálkodás követelményeinek is megfelel-e
az ügylet.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>Garamvölgyi Gáborné</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

Az adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű támogatások ellenőrzési tapasztalatai2020.05.15.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók által 2019-ben benyújtott adóbevallásokban bevallott, adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű de minimis támogatások igénybevételének jogosságát vizsgálta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, ugyanakkor a hibásan kitöltött bevallások mellett előfordult a de minimis fogalmak nem megfelelő értelmezése, illetve alkalmazása is.

INTÉZZE ADÓÜGYEIT KÉNYELMESEN!2020.03.04.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan fejleszti digitális szolgáltatásait az adóügyek gyorsabb, kényelmesebb és egyszerűbb intézése érdekében.

Az áfabevallások M lapjainak benyújtása során tapasztalt leggyakoribb hibák2020.02.28.

Az online számlaadat-szolgáltatás leggyakoribb hibái2020.01.20.

A pénztárgépkezeléssel és - üzemeltetéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók2019.12.17.

Funkcionális elemzés2019.12.03.

Alanyi adómentes adóalany áfafizetési kötelezettsége közösségi termékbeszerzés esetén2019.12.02.

A leltárkészítés buktatói2019.11.29.

Nemzetközi személyszállítás az áfa rendszerében2019.11.14.

Egy "ritka" adónem: környezetterhelési díj2019.11.14.

Személy- és vagyonvédelem: partnerkockázatok2019.07.23.

Új típusú transzferár-nyilvántartás május 31-ig2019.05.08.

Helytelen dátum az áfabevallásban2019.05.02.

Olcsón és jót. Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?2019.04.25.