NAV - Tudjon róla! Segíthet!

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Rovatunkban olyan eseteket mutatunk be, amelyek gyakorlati példákon keresztül szolgálnak hasznos információkkal a szabályok betartásához.

<contents headingid="5376816" moderate="true" read="true" title="Tudjon róla! Segíthet!" url="nav/tudjon_rola" write="true">
<article contentid="5447659">
<title>Adólevonás az adószámos magánszemélyek bevételei után </title>
<url>nav/tudjon_rola/Adolevonas_az_adoszam20210602.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1622633220000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>27</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1654034340000">
<year>2022</year>
<month>5</month>
<day>31</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1622633525811">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>32</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Vállalkozási
szerződések, illetve megbízási ügyletek adóhatósági ellenőrzése mutatott rá,
hogy az adószámmal rendelkező
magánszemélyek gyakorta elmulasztják teljesíteni adókötelezettségüket a kifizetett
összegek után.

A
magánszemély önálló tevékenységből származó bevételei, jövedelmei után különféle
minőségben is teljesítheti adókötelezettségét. Megbízási vagy felhasználói szerződés alapján megszerzett jövedeleméből

<ul>

<li>egyéni vállalkozóként
vagy </li>

<li>
adószámos magánszemélyként is adózhat. </li>
</ul>

A jövedelmet
ez utóbbi esetben a személyi jövedelemadóról szóló törvény
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

alapján az összevont adóalapba kell beszámítani, ennek adóterhe pedig 15 
százalék.

A
legkedvezőbb vállalkozási forma megtalálásához
fontos a kapcsolódó szabályok ismerete. Számos előírással kell tisztában
lenni, többek között azzal, hogy

<ul>

<li>
az összevont adóalapba tartozó
jövedelem után év közben adóelőleget kell fizetni, de tudni kell azt is, hogy 

</li>

<li>
annak megállapítására, levonására,
megfizetésére ki a kötelezett.</li>
</ul>

Az adóelőleget megállapítani és
megfizetni az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek akkor kell, ha a bevétel
nem kifizetőtől, hanem például magánszemélytől vagy a magyarországi szabályok
szerint nem kifizető jogalanytól származik. Az adóelőleget ilyenkor negyedévente, a negyedévet
követő hónap 12-éig kell megfizetnie. Nem kell azonban adóelőleget fizetni
akkor, ha az adóköteles jövedelem olyan külföldi államból származik, amellyel
Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére egyezménye.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

Ha a magánszemély összevont
adóalapba tartozó bevétele kifizetőtől
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

származik, az adóelőleget, fő szabály szerint,
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 a kifizetőnek kell megállapítani és
levonni akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A kifizető az adóelőleg alapjául szolgáló
jövedelmet a magánszemély költségnyilatkozata szerint állapítja meg. A kifizetőnek tehát – az szja-előleg levonásához
és a szocho-kötelezettség teljesítéséhez – tisztában
kell lennie azzal, hogy a kifizetést adószámos magánszemélynek vagy egyéni
vállalkozónak teljesíti.

Ha a
kifizetés nem a jogszabályi előírások alapján történt, az elmaradt
kötelezettségek az önellenőrzés szabályai szerint rendezhetők a szankciók
megfizetésével. A kifizetőnek a feltárt hibát nyilvántartásba kell vennie, értesítenie
kell a magánszemélyt, továbbá az szja-törvény szerint
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>

15 napon belül bejelentést kell tennie a NAV-nak az adóazonosító szám
feltüntetésével a „Bejelentés az adó- és járulékkülönbözet elszámolásáról”
elnevezésű AJK jelű nyomtatványon az adókülönbözet összegéről, a kifizetés
jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról.

A szabályszerű adóelőleg-nyilatkozat
és a valós adatok feltüntetése nemcsak a kifizető, hanem a magánszemély érdeke 
is. Ha ugyanis a nyilatkozaton
feltüntetett költség több mint 5 százalékkal meghaladja az adóbevallásában
elszámolt igazolt költséget, akkor a
magánszemélynek a költségkülönbözet 39 százalékát különbözeti bírságként
kell az adóbevallásában feltüntetni és személyi jövedelemadóként megfizetni.

Ha a költségkülönbözet miatt év
végén 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözete lesz a magánszemélynek,
akkor a különbözet után további 12 százalék különbözeti bírságot kell bevallania
és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig személyi jövedelemadóként
megfizetnie.

A témában a NAV
honlapján a következő információk érhetők el:

<ul>

<li>Az Önálló tevékenységből származó jövedelem és
adózása című 2. számú információs füzet,</li>

<li>
A szociális hozzájárulási adó című 49. számú információs füzet,</li>

<li>az Önellenőrzés című 23. számú információs
füzet,</li>

<li>az
adóelőleg-nyilatkozatokhoz javasolt nyomtatványminták (http://nav.gov.hu/nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat20181227.html),
valamint a kedvezmények igénybevételéhez szükséges adóelőleg-nyilatkozatok
elkészítését segítő alkalmazás (<a href="http://www.nav.gov.hu/anya" title="">http://www.nav.gov.hu/anya</a>). Az adóelőleg-nyilatkozatok
a legegyszerűbben az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (<a href="https://onya.nav.gov.hu/#!/login" title="">https://onya.nav.gov.hu/#!/login</a>)
erre szolgáló menüpontjának használatával nyújthatók be.</li>
</ul>

<a name="1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995.
évi CXVII. törvény (Szja tv.) 17–23. §.

<a name="2"></a>[2] Szja tv. 46. § (2) bekezdés e)
pont.

<a name="3"></a>[3] 2017. évi CL. törvény 7. § 31.

<a name="4"></a>[4]
Nem kell a kifizetőnek
adóelőleget megállapítania az őstermelői bevételből, ha e jogállását a
magánszemély igazolja, valamint a vállalkozói bevételből, ha az egyéni
vállalkozó a bizonylaton feltünteti a vállalkozói jogállását bizonyító
közokirat számát.

<a name="5"></a>[5] Szja tv. 15/A. §.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>magánszemély</item>
<item>adóelőleg</item>
<item>adóelőleg--nyilatkozat</item>
<item>adószámos--magánszemély</item>
<item>összevont-adóalap</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5447384">
<title>Vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazása a transzferárazásban</title>
<url>nav/tudjon_rola/Vallalati_szintu_adat20210528.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1622203500000">
<year>2021</year>
<month>5</month>
<day>28</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>5</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1622203945521">
<year>2021</year>
<month>5</month>
<day>28</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>12</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szokásos piaci árának
meghatározásakor a hazai adójogszabályi kereteknek, valamint az OECD „Transzferár
irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok számára” (a
továbbiakban: OECD TPG) című szakmai iránymutatásának megfelelően, bizonyos
transzferár-képzési módszereknél az összehasonlító független ügyletek
meghatározásához nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazhatóak.

Jelen bejegyzésben bemutatjuk azon hazai és nemzetközi gyakorlatban
alkalmazott standard adatbázis-kutatási lépéseket, amelyeket a Pénzügyminisztérium
és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is követendőnek tart, ha a választott transzferár-képzési
módszerből adódóan vállalati szintű beszámoló-adatokat tartalmazó adatbázisok
használata indokolt és szükséges. Természetesen a lentiekben felvázolt
lépéseket a konkrét, egyedi ügyre a tényállást figyelembe véve megfelelően
adaptálni kell.

1. Jogszabályi
háttér

A magyarországi jogszabályi környezetben az adatbázisok használatára a
szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről
szóló 32/2017. (X.18.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 4. §
(7)-(8) bekezdésében, valamint a 6. § d)-e) pontjában foglalt rendelkezések
vonatkoznak. Emellett minden esetben figyelemmel kell lenni az OECD TPG A. 4.3
fejezetének 3.29 – 3.34 pontjaiban foglaltakra is.

Az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül végzett
ellenőrzéseknél, illetőleg a nemzetközi vitarendezési eljárásoknál fontos a
2017. október 16-áig hatályos a szokásos piaci ár meghatározásával
összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009 (X.16.) PM
rendelet 7. § d)-e) pontjaiban foglaltak betartása is.

2. A vállalati
szintű adatokat tartalmazó üzleti adatbázisok és a transzferárazás kapcsolata

Az NGM rendelet 4. § (4) bekezdés e) pontja alapján a
transzferár-nyilvántartás helyi dokumentumának tartalmaznia kell az ellenőrzött
ügyletben érintett kapcsolt vállalkozások részletes összehasonlító és
funkcionális elemzését. Az összehasonlító elemzés része lehet – a szokásos
piaci ár-megállapítási módszer alapján – az adatbázis-kutatás.

Általánosságban elmondható, hogy a kapcsolt tranzakciók független
ügyletekkel történő összehasonlítása sok esetben valamilyen külső forrásból
elérhető adaton alapul. Bizonyos transzferár-képzési módszerek (például az
ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer, a továbbiakban: TNMM) meg is
követelik a használatukat, ugyanakkor más módszerek esetében (például a
költség-jövedelem módszer és a viszonteladási árak módszere) is alkalmazhatóak
a szokásos piaci felár (mark-up), vagy haszonkulcs meghatározásához.

A TNMM azt az adott tényálláshoz tartozó megfelelő alapra, például
költségekre, árbevételre, eszközökre vetített nettó nyereséget vizsgálja,
amelyet egy adóalany egy kapcsolt ügyleten realizál. Ezért a vállalati szintű
adatokat tartalmazó adatbázisok használata indokolt.

3. Kvantitatív
adatbázis-kutatási lépések

Az adatbázis-kutatás során az összehasonlítás a vizsgált kapcsolt
ügylet és az azzal potenciálisan összehasonlíthatónak tekintett független
ügyletek vizsgálatát jelenti. A keresési folyamat célja a lehető legjobban
összehasonlítható entitások kiválasztása a szokásos piaci ár elvének való
megfelelés érdekében.

A vállalati szintű adatokat tartalmazó üzleti adatbázisokban általában
az alábbi lépések alkalmazása elvárt és indokolt.

a) földrajzi régió

E lépésnél fontos, hogy a tesztelt fél piaci környezetével egyező, vagy
ahhoz nagyon hasonló, vagyis hasonló makrogazdasági feltételű földrajzi
területen működő, összehasonlítható független társaságok kerüljenek
kiválasztásra. A földrajzi régió meghatározásakor általában a tesztelt fél
székhelye irányadó. Célszerű első körben az adott államban működő vállalatokat
kiválasztani, mivel ebben az esetben a piaci és jogi körülmények megegyeznek.

Ha magyar székhelyű tesztelt fél esetén nem található kellő számú hazai társaság, 
vagy
egyáltalán nem azonosítható hazai cég, akkor a földrajzi feltételt bővíteni
kell, első körben a V4/V6 országokra, ezt követően a kelet-európai régió EU-s
tagállamaira, majd a közép- és kelet-európai régióra, valamint ha ez sem
elegendő, akkor az EU28 (vagy a BREXIT-et követően az EU27 + Egyesült
Királyság) tagállamaira. Ez indokolt esetben kiegészíthető az EFTA-államokkal
(Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc), legvégső esetben világszintre
terjeszthető ki a kutatás.

b) tevékenység

A tevékenységi kör kiválasztásakor mindig
olyan osztályozási rendszert kell alapul venni, amely nemzetközileg széles
körben elfogadott és a gyakorlatban alkalmazott. Magyarországon a TEÁOR ’08
ágazati nómenklatúra az elfogadott, amelyet a NACE Rev. 2 besorolásból vezetnek
le. Több üzleti adatbázis rendelkezik olyan funkcióval, amely által a NACE Rev.
2 tevékenységi kódokkal történő kiválasztást végre lehet hajtani.

A tevékenységi kód(ok) kiválasztásakor
mindig figyelembe kell venni a tesztelt fél karakterizációját és a tranzakció
jellemzőit. Az adott vállalatcsoporton belüli tevékenységet legjobban jellemző
tevékenységi kód kiválasztására kell törekedni. Ha egy tevékenységet több
ágazati kód is lefed, akkor célszerű mindegyik beemelése. Ez azért is fontos,
mert így növelhető annak az esélye, hogy a találati halmazban nagyobb számban
fordulnak elő potenciálisan összehasonlítható, független társaságok.

Arra is törekedni kell, hogy ha a
transzferár elemzésekor az összevonhatóság, vagyis a különféle, de szorosan
összefüggő résztevékenységek együttes értékelése indokolt, akkor a tevékenységi
kör meghatározásakor mindegyik összevonható tevékenységet figyelembe kell
venni. Úgy kell megválasztani az ágazati kódokat, hogy azok egyesével lefedjék
az összevonható tevékenységek mindegyikét. Erre azért van szükség, hogy az
eltérő tevékenységek eltérő jövedelmezőségi szintjeinek hatása érvényesüljön a
végső benchmarkból számított szokásos piaci jövedelmezőségi tartományban.

c) függetlenség

A függetlenségi kritérium lényege, hogy
biztosan független piaci szereplők adatai kerüljenek a kutatásba. A NAV
gyakorlata alapján egy társaságban egy tulajdonos legfeljebb 50 százalékos
részesedéssel rendelkezhet, a társaság tulajdonosi hányada leányvállalatában
pedig nem lehet több 50 százaléknál. A keresésben azok a vállalatok is
elfogadásra kerülnek, amelyeknek nincsenek leányvállalatai. Ha ez a feltétel
alacsony találati számot eredményez, akkor a keresés kiterjeszthető az
ismeretlen függetlenségű vállalatokra is. A kvalitatív elemzés során azonban
kellő körültekintéssel kell eljárni és meg kell győződni arról, hogy ezek a
cégek megfelelnek-e a függetlenségi feltételeknek.

d) pénzügyi kritériumok

Ebben a lépésben kiválasztásra kerülnek
azon pénzügyi adatok, amelyek a tevékenységet legjobban jellemző
jövedelmezőségi mutató (PLI – Profit Level Indicator) számításához szükségesek.
A benchmark elemzés végén ezekből az adatokból kerül meghatározásra a szokásos
piaci ár vagy jövedelmezőségi szint (tartomány). A pénzügyi adatok kiválasztása
többlépcsős folyamat, az adatbázis kutatások során több egymást követő keresési
lépést is el kell végezni.

A kvantitatív kutatás során az adott
találati halmaz pontosításához először úgy kell beállítani a keresési
feltételeket, hogy a választott PLI számításához szükséges adatok rendelkezésre
álljanak az elemzést érintő üzleti évekre. A hazai és a nemzetközi gyakorlat is
általában minimum három egymást követő, a vizsgált adóévhez a lehető
legközelebb álló üzleti év pénzügyi adatait veszi figyelembe. Az időzítésnél
figyelembe kell venni az OECD TPG 3.75 – 3.79. pontjaiban foglaltakat is.
Törekedni kell a tartósan veszteséges vállalatok kizárására – ez a hazai
gyakorlatban három évből két egymást követő negatív eredményű évet jelent – és
az adatok elérhetőségére. Fontos, hogy az adatbázis-kutatáskor mindig az
adatbázis legfrissebb elérhető verzióját kell használni.

e) aktív (működő) vállalatok

A legtöbb alkalmazott üzleti adatbázis a
keresési feltételek megadásakor automatikusan alkalmazza a társaságok
aktivitására vonatkozó kritériumot. Ha ez a lépés nem kerül be automatikusan a
keresésbe, akkor mindig kötelező megadni. Szoros összefüggésben az előző
ponttal, kizárólag az aktív, azaz működő vállalatok kerülhetnek be az
összehasonlítható független társaságok körébe.

Ha ez a feltétel alacsony találati számot
eredményez, akkor a keresést ki lehet terjeszteni az ismeretlen aktivitású
entitásokra is. Ilyenkor azonban a kvalitatív (manuális) elemzéskor kellő
körültekintéssel kell meggyőződni arról, hogy a társaság valóban működik-e. A
működésre vonatkozó tényt minden esetben dokumentálni kell, különösen az
ismeretlen aktivitású cégeknél. Ennek legegyszerűbb módja az interneten
elérhető információk lementése (weblap, képernyőkép).

4. Addicionális lépések gazdasági válság esetén

Mielőtt eldöntenénk, hogy szükség van-e
gazdasági válság esetén eltérő gyakorlati megoldások alkalmazására a
transzferár helyes meghatározásához, minden esetben az iparág megismerése,
összehasonlító elemzés, és azon belül részletes funkcionális elemzés elvégzése
szükséges a helyes karakterizáció meghatározásához, mivel a különböző
iparágakat és azon belül is az egyes vállalatokat eltérően érinthet egy
esetleges gazdasági válság. Ennek megfelelően, a vállalkozásoknak és
szakembereknek vizsgálniuk és indokolniuk szükséges, hogyan hat a
vállalkozásokra – amennyiben hat egyáltalán – a válság.

A COVID-19 pandémia hatásainak vizsgálatával
kapcsolatosan javasolt az OECD által közzétett a „COVID-19 pandémia transzferár-következményeiről szóló iránymutatás”
(a továbbiakban: Iránymutatás) című dokumentum
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 és a
NAV honlapján közzétett gyakran ismételt kérdések és válaszok bejegyzés
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>

áttekintése.

Az Iránymutatással kapcsolatban néhány
megjegyzés szükséges. Az Iránymutatás I. fejezetének 6. pontja alapján a
pandémia okozta gazdasági válság nem összehasonlítható a 2008-as válság
adataival. Az Iránymutatás egész koncepciójában megfigyelhető, hogy a földrajzi
kritérium körültekintő megválasztása kiemelt fontosságú. Ennek megfelelően, ha
az összehasonlító kutatásban egy Magyarországi székhelyű vállalatot választanak
tesztelt félnek, akkor indokolt földrajzi kritériumként Magyarország kiválasztása.
Ez összhangban áll a NAV eddigi gyakorlatával is, ebben a pandémia nem jelent
változást.

5.
A kvalitatív kutatás lépései

A 3. pontban részletezett kvantitatív
adatbázis-kutatási lépések találati halmaza önmagában nem alkalmazható a
szokásos piaci jövedelmezőségi szint meghatározásához. A pontosítások és a
lehető legmegbízhatóbb, összehasonlítható adathalmaz előállításához szükséges 
a
kvalitatív, vagy más néven minőségi kutatás. A minőségi kutatásra, elemzésre
vonatkozóan az alábbi kritériumokat kell figyelembe venni.

<ul>

<li>
Függetlenség
</li>
</ul>

Az adatbázisokból meghatározható a
társaságok függetlenségi jellemzője, de figyelembe kell venni, hogy ezek az
információk csak bizonyos időközönként frissülnek, nem naprakészek. Ezért
előfordulhatnak olyan esetek, amikor összehasonlíthatónak ítélt társaságok
időközben csoporttaggá váltak, és a további elemzésből ki kell zárni őket. Az
ilyen kutatásban szintén segítséget nyújtanak a társaságok weboldalai és más
internetes források.

<ul>

<li>
Tevékenységelemzés
</li>
</ul>

A tevékenység elemzésekor át kell
tekinteni az adott társaságok weblapját, és más internetes forrásokat is azért,
hogy eldönthető legyen, hogy a kapcsolt tranzakcióval valóban összehasonlítható
tevékenységet végeznek-e. Fontos annak az elemzése is, hogy a szóban forgó társaságok
valóban olyan termékeket gyártanak, vagy szolgáltatásokat nyújtanak, mint az
ellenőrzött kapcsolt entitás(ok), ugyanis a termékek és szolgáltatások
jellemzői alapvetően befolyásolják az árat és a jövedelmezőségi szintet.

<ul>

<li>
Pénzügyi adatok, profitabilitás
</li>
</ul>

Ellenőrizni kell, hogy a társaságok az
összehasonlításba bevont üzleti években rendelkeznek-e a mutatószám, a PLI
kalkulálásához szükséges adatokkal. Továbbá vizsgálni kell, hogy nem áll-e fenn
tartós veszteség. Ha e két feltétel bármelyikének nem felelnek meg a cégek,
akkor ezeket az összehasonlításból ki kell zárni.

6.
A kvalitatív kutatás eredménye

A kvalitatív elemzéskor a fenti
feltételekkel kell létrehozni az úgynevezett elutasítási mátrixot, amely
tartalmazza az összehasonlító elemzésből kizárt entitásokat, és a végleges
benchmarkot is.

Előfordulhat, hogy a karakterizációnak nem
teljesen megfelelő, független társaságokat lehet azonosítani. Ilyen például, ha
a kapcsolt társaság bérgyártó, de az adott szektorban csak teljes kockázatú,
független feleket lehet találni. Ilyenkor a független vállalatok
jövedelmezőségi adatain korrekciót kell végrehajtani, amely korrekció az esetek
többségében a működő-tőke, költség vagy árbevétel korrekciója lehet. Az ilyen
helyzetekben nagy körültekintéssel kell eljárni, ugyanis a helytelen korrekciók
alkalmazása torz eredményre vezethet, amely már nem egyeztethető össze a
szokásos piaci ár elvével.

7. Az adatbázisszűrés módosítása

Az NGM rendelet 4. § (12) bekezdése
alapján „az adózó az adómegállapításhoz
való jog elévülési idején belül, de legkésőbb az adó- és vámhatóság
ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja nyilvántartását, ha feltárja, hogy a
nyilvántartást nem a jogszabályoknak megfelelően készítette el, vagy a
nyilvántartásban az adóalapot, az adót, a szokásos piaci árat, a szokásos piaci
ár-tartományt (jövedelmezőséget) érintő hibát észlel. A módosító dokumentum
tartalmazza a módosítással érintett nyilvántartás megnevezését, a módosítást és
annak dátumát. A módosítást a nyilvántartás esedékességének eredeti
időpontjában hatályos szabályok szerint kell elvégezni”.

Fentieknek megfelelően, a jogszabályokban
meghatározott feltételek teljesülése esetén az adatbázis-szűrés, és annak
megfelelően a transzferár nyilvántartás és a megállapított vagy megállapítani
elmulasztott adó tekintetében az adózó önellenőrzéssel élhet az adóellenőrzés
megkezdéséig.

<a name="1"></a>[1]<a href="http://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/guidance-on-the-transfer-pricing-implications-of-the-covid-19-pandemic-731a59b0/">http://www.oecd.org/coronavirus/policy-responses/guidance-on-the-transfer-pricing-implications-of-the-covid-19-pandemic-731a59b0/</a>

<a name="2"></a>[2]<a href="https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/gyakori_kerdesek_valaszok/xii_transzferar">https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/gyakori_kerdesek_valaszok/xii_transzferar</a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>transzferár</item>
<item>adatbázis</item>
<item>szűrés</item>
<item>kutatás</item>
<item>szokásos-piaci-ár</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5443859">
<title>Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem figyelembevétele a szociális hozzájárulási adó felső határának számításánál magánszemélyek esetében</title>
<url>nav/tudjon_rola/Ingatlan_berbeadasbol20210420.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1618914060000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>20</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>21</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1618914384439">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>20</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>26</minute>
<sec>24</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A 2019-es személyijövedelemadó-bevallások
feldolgozásakor megfigyelhető volt, hogy az ingatlan bérbeadásból származó
jövedelmet is szerző magánszemélyek az őket terhelő adókötelezettségek
megállapításakor sok esetben bizonytalanok voltak. Problémát jelentett, hogy az
ingatlan bérbeadásából származó jövedelem beleszámít-e a szociális
hozzájárulási adó kötelezettség megállapításakor az adófizetési felső határba.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Ha egy
magánszemély úgy dönt, hogy ingatlant szeretne bérbe adni, akkor választhat,
hogy a bérbeadáshoz kapcsolódó adókötelezettségeit egyéni vállalkozóként,
adószám és bejelentkezési kötelezettség nélkül magánszemélyként, vagy adószámos
magánszemélyként teljesíti.

Utóbbi két
esetben a magánszemély ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme a személyi
jövedelemadó szabályai szerint, önálló tevékenységből származó jövedelemként,
az összevont adóalap részeként adózik, a fizetendő adó mértéke 15 százalék
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>
.

A Szocho tv
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 a szociális
hozzájárulási adó alapjaként említi az Szja tv. szerint összevont adóalapba
tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem összegét
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>
 is, azonban a Szocho
tv. sok más mellett az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet mentesíti az
adókötelezettség alól
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>
.

A Szocho tv. a
természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab. Ez azt
jelenti, hogy egyes jövedelemkategóriák esetén (például árfolyamnyereségből
származó jövedelem) az éves adófizetési kötelezettség maximálva van. Az
adófizetési felső határba – egyebek mellett – beletartoznak az összevont
adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelmek
is. Ebből következően a magánszemély
által ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét (mint összevont adóalapba
tartozó jövedelmet) figyelembe lehet
venni az adófizetési felső határ számításakor, függetlenül attól, hogy az után
nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

A kapcsolódó
szabályok közötti eligazodáshoz segítséget nyújt a NAV honlapján elérhető 10-es
számú „Ingatlan bérbeadásának, egyéb hasznosításának adózása”, illetve a 49-es
számú „A szociális hozzájárulási adó” című információs füzet (https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz).

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja
tv.) 8. § (1) bekezdése

<a name="_ftn2"></a>[2] 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.)

<a name="_ftn3"></a>[3] Szocho tv. 1. § (1) bekezdés

<a name="_ftn4"></a>[4] Szocho tv. 5. § (2) bekezdés h) pont

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ingatlan-bérbeadás</item>
<item>szocho</item>
<item>felső-határ</item>
<item>szociális-hozzájárulási-adó</item>
<item>jövedelem</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5442326">
<title>Nem minden energiahatékonysági beruházáshoz társul adókedvezmény</title>
<url>nav/tudjon_rola/Nem_minden_energiahat20210331.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1617175140000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>19</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1648763940000">
<year>2022</year>
<month>3</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1617175399328">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>23</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A társasági adó rendszere 2017. január 1-jétől egy újkedvezménnyel – az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményével
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 – bővült. A következőkben a kedvezménnyel kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatokról 
olvashat.

Az adókedvezményt bizonyos feltételekkel az energiahatékonysági célokat szolgáló 
beruházások vagy felújítások után lehet igénybe venni a társasági adóból, az üzembe 
helyezés utáni adóévben – vagy a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében 
– és az azutáni öt adóévben. Ehhez nem kell bejelentést vagy kérelmet benyújtani a NAV-hoz, de az érvényesítésnek számos feltétele van, így például az igazolt energiahatékonysági 
cél.

A feltételek teljesítését a NAV az első igénybevételt követő harmadik adóév végéig 
legalább egyszer vizsgálja. Az eddigi ellenőrzési tapasztalatok szerint a jogosulatlanul igénybe vett adókedvezmények többsége a napelemes rendszerek kivitelezéséhez köthető.

A vizsgálatok tanúsága szerint az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, 
ugyanakkor gyakran előfordul, hogy egyes fogalmakat, mint például az elszámolható vagy nem elszámolható költségek, nem megfelelően értelmeznek, illetve alkalmaznak.

Nem számolható el például költségként, vagyis nem jogosít kedvezményre a megújuló energiaforrásból
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
villamos energiát termelő berendezés beruházási költsége. Kivétel ezalól, vagyis elszámolható beruházás a megújuló 
energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, 
saját tevékenységet szolgáló berendezés, ami villamos energia termelésére nem 
képes. Ilyen például az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; 
a gázmotoros hőszivattyú; a napkollektor; a saját hulladékból származó biogázt 
és biomasszát hasznosító berendezés.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

Ha a napelem mint megújuló energiaforrás villamos energia termelésére képes, alkalmas berendezés, akkor a napelemes rendszer bekerülési értéke adókedvezményként nem vehető figyelembe. Ezen a megítélésen az sem változtat, ha a napelem kizárólag az adózó saját 
tevékenységét szolgálja, vagy ha az adózónak az energiamegtakarításról energetikai 
auditor adott ki igazolást: az igazolás megléte nem jelenti automatikusan a kedvezmény 
érvényesíthetőségét.

<a name="_ftn1"></a>[1] A kedvezmény legfontosabb szabályait a társasági adóról és az osztalékadóról 
szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao tv.] 22/E. §-a, az igénybevétel részletszabályait 
a 176/2017. (VII.4.) Korm. rendelet tartalmazza.

<a name="_ftn2"></a>[2] A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti.

<a name="_ftn3"></a>[3] 176/2017. (VII.4.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés b) pont.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>energiahatékonysági-beruházás</item>
<item>adókedvezmény</item>
<item>napelemes-rendszer</item>
<item>elszámolható-költség</item>
<item>napelem</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5441530">
<title>Netakötelesek lehetnek az előrecsomagolt pékáruk is!</title>
<url>nav/tudjon_rola/Netakotelesek_lehetne20210323.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1616491320000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1616491808969">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>30</minute>
<sec>8</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)
helyszíni vizsgálatainak tapasztalatai szerint a boltokban, pékségekben
kapható, jellemzően csak a vásárló jelenlétében vagy a vásárló által
becsomagolásra kerülő sütőipari termékeket egyre gyakrabban előre becsomagolva
is árusítják. Így azonban – a népegészségügyi termékadóról szóló törvény
szerint
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 – már előrecsomagolt
termékeknek számítanak, és népegészségügyi termékadó, azaz netakötelesek
lehetnek.

Az ellenőrzési tapasztalatok
szerint a leggyakoribb ilyen termék az előrecsomagolt sós pogácsa, aminek a
sótartalma 100 grammonként meghaladja a 2 grammot, így előrecsomagolt formában 
 már netát kell fizetni utána.

Adóköteles

<ul>

<li>az
előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,</li>

<li>1905,
2005 20 20, 2008 VTSZ-szám alá tartozó, </li>

<li>gabona,
burgonya vagy olajos magvak felhasználásával készült, </li>

<li>sütött,
extrudált vagy pörkölt, ízesített és </li>

<li>azonnali
fogyasztásra alkalmas termék (nem
tartoznak ide sem a fagyasztott, sem pedig a melegítésre szoruló termékek),
</li>
</ul>

ha 100 grammjában a sótartalom meghaladja
az 1 grammnyi mennyiséget
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
,

Nem adóköteles azonban

<ul>

<li>a kenyér
és </li>

<li>a
Magyar Élelmiszerkönyv szerinti sütőipari termék, ha 100 grammjában a
sótartalom nem haladja meg a 2 grammot.</li>
</ul>

Az adókötelezettség fenti feltételeinek megfelelő, előrecsomagolt
termékként forgalomba hozott sütőipari termék tehát netaköteles, első belföldi 
értékesítése
után bevallást kell benyújtani és adót kell fizetni.

Az előrecsomagolt termék: a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás
kombinációja, ha

<ul>

<li>a
terméket nem a fogyasztó vagy a
végső felhasználó jelenlétében csomagolják,</li>

<li>a
csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott,</li>

<li>a b) pont szerinti mennyiség a
csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg,
és</li>

<li>a
terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek</li>
</ul>

da)    megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel
(ideértve bármely olyan hozzáadott mennyiséget, amelyre a jelölésen hivatkoznak),

db)    tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva. 
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

Előrecsomagolt termék az az a)–c) pontokba foglalt feltételeknek megfelelő termék 
is, amit
darabonként csomagolnak, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztónak darabonként
vagy tömeg alapján értékesítik.

Főszabály szerint az adó alanya
az előrecsomagolt (adóköteles) terméket belföldön első alkalommal értékesítő,
ami független attól, hogy esetleg a csomagolást megelőzően hányszor
értékesítették tovább a terméket. Ilyen esetre lehet példa az élelmiszer boltba
beszállító pékség, ahol a csomagolást csak az élelmiszerüzlet végzi el, és a
vásárlók részére a terméket már úgy helyezi ki a polcokra. Az adó alanya ilyen
esetben a már előrecsomagolt adóköteles terméket értékesítő élelmiszerüzlet.

Ha tehát valaki a fenti termékcsoportba
tartozó terméket előre becsomagolt formában (is) értékesíti, vagy értékesíteni
kívánja, akkor célszerű előtte a netakötelezettség feltételeit áttekinteni.
Ehhez segítséget nyújthat a NAV honlapján (<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a>) elérhető, Népegészségügyi termékadó című, 53. számú
információs füzet.

<a name="1"></a>[1] A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta
tv.).

<a name="2"></a>[2] A Neta
tv. 2. § d) pontjának rendelkezései szerint.

<a name="3"></a>[3] A Neta
tv. 1. §. 4. pontjának meghatározásában.
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>neta</item>
<item>netaköteles</item>
<item>pékáru</item>
<item>előrecsomagolt</item>
<item>sütőipari-termék</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5428706">
<title>Az online számlaadat-szolgáltatás gyakori hibái</title>
<url>nav/tudjon_rola/Az_online_szamlaadat_20201210.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1607615520000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>52</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1607615851306">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>57</minute>
<sec>31</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Miként kerülhetők el az online
számlaadat-szolgáltatás
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 hibái? Ezúttal a NAV
revizorai által feltárt, könnyen megelőzhető hibák kiküszöböléséhez nyújtunk
segítséget – nemcsak az online számlaadat-szolgáltatásra újonnan kötelezett
adózóknak. Ez az összeállítás a Tudjon
róla! Segíthet! rovatban Az online
számlaadat-szolgáltatás leggyakoribb hibái
(<a href="https://nav.gov.hu/nav/tudjon_rola/Az_online_szamlaadat_20200120.html">link</a>) címmel 2020.
január 20-án megjelent cikkhez kapcsolódik.

A leggyakoribb
hibák kapcsán összegyűjtöttünk néhány fontos szabályt

<ul>

<li>Az
Online Számla rendszer kézi rögzítő
felületén
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
nem lehet számlát kiállítani, az
kizárólag a kiállított számlák számlaadatainak manuális rögzítésére használható.</li>

<li>A
NAV Online Számlázó programjából
kiállított számláról nem kell az Online Számla rendszer kézi rögzítő
felületén adatot szolgáltatni, mert az adatszolgáltatási kötelezettséget a NAV 
Online
Számlázó programja automatikusan teljesíti.</li>

<li>
Online
pénztárgéppel előállított egyszerűsített számlákat nem kell
rögzíteni az Online Számla rendszerben, mivel azokról a pénztárgép küld adatot.</li>

<li>
A számlatömbben
kiállított számlákról
az Online Számla rendszer kézi rögzítő felületén manuális adatrögzítéssel kell 
teljesíteni
az adatszolgáltatást. A kézi számlák adatait nem szabad rögzíteni a NAV Online
Számlázó programjában, mert az nem online számlaadat-szolgáltatást, hanem egy
újabb számla kiállítását eredményezné.</li>

<li>Az
Online Számla rendszerbe beküldött számlaadatok
összességének technikai érvénytelenítése
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 nem azonos a hibás adatokkal kiállított számla érvénytelenítésével. A
technikai érvénytelenítés ugyanis kizárólag az adatszolgáltatás
érvénytelenítésére szolgál: arra, hogy a technikai érvénytelenítés kérésének
jóváhagyását követően a kiállított számla adatait már a valóságnak megfelelően 
lehessen
rögzíteni.</li>

<li>A
beküldött számlaadatok technikai érvénytelenítésének kérése nem jelenti a sikeres technikai
érvénytelenítést, mivel a technikai érvénytelenítésre vonatkozó kérést a
rögzítését követően jóvá is
kell hagyni az Online Számla rendszer Nyilatkozatok
menüpontjának az Adatszolgáltatás
érvénytelenítése részében.</li>

<li>A
NAV Online Számlázó programja által teljesített
számlaadat-szolgáltatás technikai érvénytelenítését kizárólag a NAV Online
Számlázó programjában lehet kezdeményezni, a Számlák listaoldalon az adott számla sorának végén található ikonra kattintva választható 
Technikai érvénytelenítés funkcióval. A technikai
érvénytelenítés kérésének jóváhagyása ebben az esetben is az Online Számla
rendszer Nyilatkozatok menüpontjának az
Adatszolgáltatás érvénytelenítése
részében végezhető el.</li>

<li>A
módosító számlákról, illetve a
kiállított számlákat érvénytelenítő számlákról is adatot kell szolgáltatni. Fontos, hogy az eredeti számlákat módosító vagy érvénytelenítő
számlák ne csak a számlaadat-szolgáltatásra létrehozott Online Számla
rendszerbe, hanem a számlakiállítók
könyvelésébe, és ezáltal bevallásaiba is bekerüljenek.</li>

<li>A
kiállított számlákat módosító, illetve érvénytelenítő
számlák esetében hivatkozni kell az eredeti bizonylatra az
adatszolgáltatásban is.</li>

<li>
Forinttól eltérő
pénznemben kiállított számlákról teljesített adatszolgáltatás során nem
szabad összekeverni a forintban és a külföldi pénznemben kifejezett értékeket,
mivel az a számlától nagyságrendekkel eltérő adatokat eredményezhet.</li>

<li>
2020. július
1-jétől már kizárólag 2.0 XSD verzióval teljesíthető az online számlaadat-szolgáltatás,
ezért a korábbi 1.0, illetve 1.1 XSD verzióval működő számlázó programokkal küldött
számlaadat-szolgáltatásokat az Online Számla rendszer hibaüzenettel elutasítja.</li>

<li>Ha
az adózó elsődleges felhasználója valamilyen okból az Online Számla rendszerben újragenerálja a technikai
felhasználóhoz tartozó XML-aláírókulcsot
és XML-cserekulcsot, az új kulcsokat rögzíteni kell a számlázó programban,
különben az interfészen keresztüli adatküldés meghiúsul.</li>

<li>Az
adózó által használt számlázó programnak
biztosítania kell a kiállított számlák kihagyás és ismétlés nélküli, folyamatos sorszámozását.</li>

<li>Kiemelten
fontos a vevő adószámának pontos rögzítése,
hogy mindig a gazdasági eseményben érintett valós partner szerepeljen az
adatszolgáltatásban. Csoportos áfaalany
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
vevő esetében a csoportazonosító
számot kell rögzíteni az adatszolgáltatásban, nem pedig az egyes
csoporttagok adószámát.</li>
</ul>

Javasoljuk az
online számlaadat-szolgáltatásukkal kapcsolatosan egy saját belső
kontrollfolyamat kiépítését az Online Számla rendszer lekérdezési lehetőségének
segítségével!
Ezzel megelőzhető, hogy a revizorok az ellenőrzések során tárják fel a hibás
adatokat, illetve adatszolgáltatásokat, ami szankciókkal járhat.

Fontos információk
a Használati statisztika
szolgáltatásban!

Javasoljuk továbbá
az Online Számla rendszer Szolgáltatások menüjéből
elérhető Használati statisztika időszakos
áttekintését!

A Használati
statisztika elérhetőségéről, legfőbb információiról, különösen azok
hasznosíthatóságáról egy kisfilm is tájékoztat, ami a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a>
weboldalnak
A rendszerről elnevezésű főmenüjében
közvetlenül megtekinthető (<a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/a_rendszerrol">link</a>). A Használati statisztika fontos
információkat tartalmaz az adatszolgáltatás feldolgozási arányairól,
minőségéről, tipikus hibáiról, és rámutat azokra a technikai problémákra is, amik
fejlesztést igénylő feladatként jelentkeznek az adózók oldalán.

Az online
számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos aktuális információkért kövessék figyelemmel
a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalt!

<a name="1"></a>[1] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa
törvény), továbbá a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint
az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló
23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásai szerint.

<a name="2"></a>[2] A <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu/">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalon elérhető Online Számla
rendszernek a Számlaadat-rögzítés
menüpontjában tudja elvégezni a számlák adatainak kézi rögzítésétaz adózó elsődleges 
felhasználója, illetve a Számlák kezelése jogosultsággal
rendelkező másodlagos felhasználója.

<a name="3"></a>[3] Technikai érvénytelenítésről akkor van szó, ha maga a kiállított számla
helyes, azonban az arról teljesített adatszolgáltatás helytelen. Ekkor módosító
vagy érvénytelenítő számla kiállítása nem indokolt, kizárólag a számláról teljesített
adatszolgáltatást kell érvényteleníteni.

<a name="4"></a>[4] Az Áfa törvény 8. §-a szerint.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>számla</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>hiba</item>
<item>javaslat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5427606">
<title>Ha ellenőrzéskor kiderül, hogy a pénzkészlet eltér a bizonylatok adataitól</title>
<url>nav/tudjon_rola/Ha_ellenorzeskor_kide20201119.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1605787020000">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>19</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1763121420000">
<year>2025</year>
<month>11</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1605787345064">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>19</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>2</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) évek óta ellenőrzi a nyugta-, és
számlaadás mellett azt is, hogy a pénztárgép kasszájában lévő pénzkészlet
összege megegyezik-e a kiállított bizonylatok összértékével.

A jogszabály előírja, hogy a nyitó pénzkészletet rögzíteni kell,
valamint minden pénzmozgásról, pénzbetétről és kivétről bizonylatot kell
kiállítani.[1] A NAV pénztárgépkezeléssel és -üzemeltetéssel
kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról szóló tájékoztatója[2]
részletesen ismerteti, hogyan kell a nyitó pénzkészlet rögzíteni, a pénzmozgási
bizonylatokat kiállítani, valamint a borravalót rögzíteni.

A többlet vagy hiány, tehát az, ha a kasszában lévő pénzkészlet eltér a
bizonylatok összértékétől, szabálysértés, amiért a NAV természetes
személy esetében ötszázezer forintig, nem természetes személy esetében
egymillió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.[3]

Az online pénztárgép használatára
vonatkozó szabályok megszegése miatt azonban a NAV nemcsak mulasztási bírságot 
szabhat
ki, hanem elrendelheti az adózó telephelyének 12 nyitvatartási napra történő bezárását
is.[4]
Ha először fordul elő a mulasztás, akkor ettől eltekinthet, de ha három éven
belül az online pénztárgép szabályainak megszegése miatt ismételt mulasztási
bírságot kap az adózó, az üzletet kötelező bezárni, mérlegelési lehetőség
nincs.[5]

<a name="_ftn1"></a>[1] A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló
pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a
pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló
48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 49. §.

<a name="_ftn2"></a>[2] https://nav.gov.hu/nav/tudjon_rola/A_penztargepkezelesse20191217.html

<a name="_ftn3"></a>[3] Az adózás rendjéről szóló 2017.
évi CL. törvény (Art.) 234. § b) pont

<a name="_ftn4"></a>[4] Art. 245. § (1) d) pont

<a name="_ftn5"></a>[5] Art. 245. § (8) bekezdés

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>pénztárgép</item>
<item>pénzkészlet</item>
<item>eltérés</item>
<item>rovancs</item>
<item>kassza</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5425649">
<title>A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_mezogazdasagi_oster20201007.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1602057360000">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>7</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>56</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1602057593045">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>7</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>59</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A következőkben
a mezőgazdasági őstermelők biztosítási
jogviszonyáról, annak bejelentéséről és változásbejelentéséről lesz szó, valamint
azokról a leggyakoribb hibákról, amiket az őstermelők ezekkel kapcsolatban a leggyakrabban
vétenek.

A mezőgazdasági
őstermelők ellenőrzésekor a NAV leggyakrabban azzal a hibával találkozik, hogy 
nem egyezik meg a közölt biztosítási idő az
58-as adó- és járulékbevallásban, valamint a T1041-es bejelentő lapon. Az
eltérések egyik fő oka a mezőgazdasági
őstermelői igazolványok érvényesítéséből
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

adódik, általában ez nincs szinkronban az őstermelő által bejelentett,
biztosításban töltött idővel.

Számos eltérést eredményezhet az is, ha a
mezőgazdasági őstermelő nem jelenti be, hogy valamilyen más jogcímen
biztosítottá vált
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
,
például munkaviszonyt létesített, álláskeresési járadékot kap. Ha ilyen egyéb
jogcímen lesz biztosított, akkor mezőgazdasági őstermelőként már nem fizetheti
a járulékot. Ebben az esetben változást a T1041-es adatlapon be kell jelenteni
a NAV-hoz. Nem kell ugyanakkor bejelenteni, ha az őstermelő díjazás ellenében,
jogviszonyban végez munkát, vagy választott tisztségviselőként válik
biztosítottá.

Szintén téves adatbejelentéshez, illetve bevallási hibához
vezethet, ha az őstermelő nem veszi figyelembe a rá irányadó nyugdíjkorhatárig 
hátralévő idő, és a már megszerzett
szolgálati idő együttes összegét. Ha ez nem éri el a 20 évet, akkor
mezőgazdasági őstermelőként nem válhat biztosítottá
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, és járulékfizetési
kötelezettsége sem keletkezhet. Az
öregségi nyugdíj megállapítása szempontjából kiemelten fontos a mezőgazdasági
őstermelőként biztosítottak jogviszonyának helyes bejelentése, járulékbevallási
és -fizetési kötelezettségük teljesítése.

<a name="_ftn1"></a>[1] A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló
436/2015. (XII. 28.) kormányrendelet 3. § (1), (4), (5) bekezdései.

<a name="_ftn2"></a>[2] A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról,
valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
(továbbiakban: Tbj.) 6. § (1) bekezdés h) pont hb) alpont.

<a name="_ftn3"></a>[3] Tbj. 6. § (1) bekezdés h) pont.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>őstermelő</item>
<item>jogviszony</item>
<item>nyugdíj</item>
<item>őstermelői-igazolvány</item>
<item>biztosítás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5422191">
<title>Az egyéni vállalkozó őstermelők bevételeinek, kiadásainak nyilvántartása</title>
<url>nav/tudjon_rola/Az_egyeni_vallalkozo_20200717.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1594979220000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>17</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1594980893850">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>17</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>14</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Általános ellenőrzési tapasztalat, hogy azok az őstermelők, családi
gazdálkodók, akik egyben egyéni vállalkozók is, a különböző önálló
tevékenységek bevételeiről és kiadásairól nem vezetnek külön-külön alapnyilvántartást.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>

Őstermelői tevékenység – legyen
az akár családi gazdálkodás – csak érvényes, önálló vagy közös őstermelői
igazolvánnyal folytatható. Gyakran előfordul, hogy az őstermelő – a családi
gazdaság vezetője – a mezőgazdasági tevékenysége mellett egyéni vállalkozóként 
is
működik.

Nyilvántartás az áfa rendszerében

Az egyéni vállalkozóként és
őstermelőként is gazdasági tevékenységet végző magánszemély az Áfa tv. szempontjából
nem különül el, azaz egy adóalanynak minősül.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 Annak
az egyéni vállalkozó őstermelőnek, aki az Áfa tv. általános szabályai szerint
adózik, és ezzel lemond az Áfa tv. szerinti mezőgazdasági tevékenységet végző
adóalanyokat megillető különleges jogállásáról
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, áfabevallást
kell benyújtania. Ebben szerepeltetnie kell a mindkét tevékenységgel
kapcsolatban felmerült fizetendő és levonható áfa összegét. Az Áfa tv. nem írja
elő a tevékenységenkénti külön adónyilvántartás vezetését.

Nyilvántartás az szja rendszerében

Ugyanakkor a személyi jövedelemadó
szempontjából külön alapnyilvántartást kell vezetni és ennek megfelelően a
személyijövedelemadó-bevallásban külön-külön kell bevallani az őstermelői
tevékenységből és az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet.

Bevallás a családi gazdaságban

A családi gazdaság tagjainak az
őstermelői jövedelmükre azonos adózási módot kell választaniuk a személyi
jövedelemadóban és az általános forgalmi adóban is.

A családi gazdaság vezetőjének a családi gazdaságban és a saját egyéni
vállalkozásában fizetendő és levonható áfatételeket az áfabevallásban
együttesen kell feltüntetni.

A személyi jövedelemadózásban a családi
gazdaság bevételeit és költségeit a gazdaság tagjai között egyenlően felosztva
kell személyenként bevallani, mint mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó
jövedelmet. Ha a családi gazdaság vezetője ezen kívül egyéni vállalkozóként is
tevékenykedik, például mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújt, bérszántást végez,
a saját bevallásában külön vallja be az egyéni vállalkozói tevékenységéből
származó jövedelmét.

Ezért is fontos a külön nyilvántartás
vezetése, hiszen az egyéni vállalkozói tevékenységből származó jövedelmet nem
lehet elosztani a gazdaság tagjai között.

Mindez a közös őstermelői
igazolvánnyal rendelkezőkre is alkalmazandó.

További
segítséget nyújthat a témában a NAV honlapjáról letölthető a Mezőgazdasági
őstermelő adózása című, 6. számú információs füzet.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény 5. számú melléklet I. fejezet 1.3 pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2. §.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 197. §.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>őstermelő</item>
<item>egyéni-vállalkozó</item>
<item>nyilvántartás</item>
<item>családi-gazdálkodás</item>
<item>bevétel</item>
<item>kiadás</item>
<item>jövedelem</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5419605">
<title>Online számlaadat-szolgáltatás, ha csoportos adóalany a vevő</title>
<url>nav/tudjon_rola/Online_szamlaadat_szo20200602.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1591083180000">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1591084903044">
<year>2020</year>
<month>6</month>
<day>2</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>1</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Gyakori
hiba, hogy az online számlaadat-szolgáltatásokban a vevőként eljáró csoportos
adóalany
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

csoportazonosító száma helyett az egyes csoporttagok adószáma szerepel.

A csoportos áfaalanyiság egy olyan speciális adóalanyiság az általános
forgalmi adó rendszerében, amit a belföldön letelepedett, együttesen kapcsolt
vállalkozásnak minősülő adóalanyok hozhatnak létre. Ilyenkor
a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen számít
egy áfaalanynak, a csoport létrejöttével a tagok
önálló áfaalanyisága megszűnik.

Az Áfa tv. előírásai alapján a számlán kötelezően szerepelnie
kell 
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
a vevő adószámának vagy csoportos
általános forgalmiadó-alanyiság esetén a csoportazonosító szám első nyolc
számjegyének. Ha tehát a terméket beszerző, a szolgáltatást igénybe vevő
személy csoportos áfaalany tagja, akkor a neki kiállított számlán, így az
online számlaadat-szolgáltatásban is – ha az áthárított adó a 100 ezer forintot
eléri vagy meghaladja, 2020. július 1-jétől pedig minden esetben – a
csoportazonosító szám első nyolc számjegyét kell feltüntetni, nem pedig a tag
adószámát.

<a name="1"></a>[1] Az általános forgalmi
adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 8. §-a.

<a name="2"></a>[2] Áfa tv.
169. § dc) pontja alapján
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfa</item>
<item>számla</item>
<item>csoportos-adóalany</item>
<item>csoportazonosító</item>
<item>Online-számlaadat--szolgáltatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5413746">
<title>INTÉZZE ADÓÜGYEIT KÉNYELMESEN!</title>
<url>nav/tudjon_rola/INTEZZE_ADOUGYEIT_KEN20200304.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1583310300000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>25</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741215540000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>5</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1583310940000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>35</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

A
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan fejleszti digitális
szolgáltatásait az adóügyek gyorsabb, kényelmesebb és egyszerűbb intézése
érdekében.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A bejelentések,
változásbejelentések, bevallások, beadványok, kérelmek elektronikus benyújtása
jelentősen gyorsítja az ügyintézést. A küldemény így azonnal megérkezik a 
 
NAV-hoz, szemben az akár több napos postai kézbesítéssel. Ugyanakkor a NAV
levelei is gyorsabban célba érnek, és nem kell a postán sorban állni az iratok
átvételéért.

A személyes adatok védelmére a
személyhez kötött elektronikus szolgáltatások a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztüli azonosítással
vehetők igénybe.

A NAV közkedvelt elektronikus szolgáltatásaival

<ul>

<li>kötetlen
formában küldhet beadványokat az ePapír
szolgáltatással,</li>

<li>
igényelhet adóhatósági igazolást a
gyermek kollégiumi elhelyezéséhez, hitelfelvételhez vagy különböző pályázatok
elbírálásához, szociális támogatásokhoz az IGAZOL nyomtatványon, </li>

<li>online
intézheti adóügyeit az <a href="https://ebev.nav.gov.hu">eBEV-portál</a>on, </li>

<li>gyorsabban hozzájuthat a banki hitelfelvételhez
szükséges NAV-jövedelemigazoláshoz az online keresetkimutatás szolgáltatással
(eBEV-portál/Szolgáltatások menüpont), </li>

<li>az <a href="https://nav.gov.hu/nav/szja/szja">eSZJA webes felület</a>en elkészítheti személyijövedelemadó-bevallását és 2020. március 15-étől megtekintheti, 
jóváhagyhatja, módosíthatja adóbevallási tervezetét,</li>

<li>az eSZJA
webes felületen rendelkezhet
adójának 1+1%-áról,</li>

<li>az <a href="https://onya.nav.gov.hu">Online
Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA)</a> adószámot igényelhet, adóazonosító
jellel, adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel, valamint 
egészségügyi
szolgáltatási járulékkal kapcsolatos bejelentéseket tehet, vagy jelezheti azok
változását. 2020 januárjától pedig adóelőleg-nyilatkozatát is eljuttathatja
a munkáltatójának, kifizetőjének az ONYA használatával. </li>

<li>egyszerűen
átveheti a <a href="https://tarhely.gov.hu">NAV hivatalos irat</a>ait,</li>

<li>kérheti felvételét a köztartozásmentes
adózói adatbázisba (KOMA).</li>
</ul>

Az eSZJA
és az ONYA webes felületráadásulnem igényel telepítést,
háttérprogram-frissítést és különleges szakértelmet sem. Mobileszközön is
használható a nap 24 órájában, akár hétvégén is, így a hivatali nyitvatartási
időhöz sem kell alkalmazkodni.

Nyisson
ügyfélkaput és kényelmesen, akár otthonról intézze adóügyeit! Az
elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás általános szabályait a 32.
információs füzet tartalmazza.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ügyfélkapu</item>
<item>elektronikus-ügyintézés</item>
<item>elektronikus-szolgáltatás</item>
<item>ebev</item>
<item>onya</item>
<item>eszja</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5410516">
<title>Az online számlaadat-szolgáltatás leggyakoribb hibái</title>
<url>nav/tudjon_rola/Az_online_szamlaadat_20200120.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1579509540000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1607671140934">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>11</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>19</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 A NAV folyamatosan vizsgálja az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség1 teljesítését, ennek során öt típushibát azonosított. Ezek a hibák kellő körültekintéssel 
és az alábbi javaslatok figyelembevételével elkerülhetők.

1. Tesztrendszer használata

Egyes adózók a <a href="https://onlineszamla-test.nav.gov.hu" target="_blank" title="">https://onlineszamla-test.nav.gov.hu</a> weboldalon elérhető tesztrendszert 
tévesen az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére próbálják használni, 
azonban azon keresztül nem teljesíthető az adatszolgáltatás. A tesztrendszer ugyanis 
nem az adózói adatszolgáltatásra szolgál, hanem a számlázó programok fejlesztőinek 
készült az általuk kialakított informatikai rendszerek tesztelésére.

Javaslat: Győződjenek meg arról, hogy a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" target="_blank" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalon 
elérhető Online Számla rendszert használják az adatszolgáltatásra!

2. Hibás aláírókulcs

A számlázó programmal kiállított számlák adatainak emberi beavatkozás nélküli 
– gép-gép kapcsolat (interfész) – beküldéséhez szükség van egy úgynevezett technikai 
felhasználó regisztrálására is az Online Számla rendszerben. Ezzel automatikusan 
létrejön egy Felhasználónév, ezt követően pedig egy XML aláírókulcs és egy XML 
cserekulcs generálható, amikre az adózó számlázó programja és a NAV szervere közötti 
kommunikációhoz van szükség. Voltak adózók, akik hibásan adták meg a generált 
kódokat, így nem valósult meg a számlázó programjuk adatszolgáltatása.

Javaslat: Számlázó programmal történő adatszolgáltatáskor ellenőrizzék, hogy 
a technikai felhasználó regisztrációjánál generált egyedi azonosítókat helyesen 
adták-e meg!

3. Programozási hiányosságok

A számlázó programmal történő adatszolgáltatás akkor teljesített, ha a sikeres 
feldolgozást a NAV szervere visszaigazolta.2 Ha a NAV visszaigazolása alapján 
az adatszolgáltatás nem dolgozható fel, azt meg kell ismételni.3 A NAV szervere 
a feldolgozás eredményéről szóló visszajelzésben a beküldött számlaadatok egyes 
szabálytalanságaira is figyelmeztet, így a visszaigazolás kérése elengedhetetlen. 
Egyes számlázó programok azonban a feldolgozás eredményére nem kérdeztek rá, így 
a működésük nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásnak.

Javaslat: Tájékozódjanak a számlázó programjuk megfelelőségéről!

4. A NAV-szerver visszajelzéseinek figyelmen kívül hagyása

A vizsgálati tapasztalatok szerint egyes adózók akkor sem javították ki a hibás 
adatszolgáltatásukat, ha a számlázó programjuk a NAV-szerver visszajelzéseire 
rákérdezett. Ennek oka az volt, hogy nem is értesültek az adatszolgáltatásuk hibáiról, 
mert vagy a programjuk nem tette elérhetővé számukra a visszajelzéseket vagy nem 
ismerték a visszajelzések megjelenítésének módját.

Javaslat: Számlázó program alkalmazása esetén alaposan ismerjék meg annak működését, 
tájékozódjanak részletekbe menően a programokba épített funkciókról! Számlázó 
programmal történt hibás adatszolgáltatás esetén a NAV szerverének visszajelzéseit 
javasolt jelezni a hibák kijavítása céljából a program fejlesztőjének.

5. A kiállított számla adataitól eltérő adatok rögzítése

Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség a számlatömböt (kézi számlát) 
használókra is vonatkozik, akiknek a papíralapú számlán található adatokat az 
Online Számla rendszer számlaadat-rögzítő felületén kell manuálisan rögzíteniük. 
Ugyanott kell manuálisan rögzíteni a gépi számlák adatait is akkor, ha az adózói 
számlázó programok a jogszabályban rögzített okokból4 nem képesek a gép-gép kapcsolat 
(interfész) útján történő azonnali adatszolgáltatásra. Előfordult azonban, hogy 
az Online Számla rendszer „kézi rögzítő felületén” nem a kiállított számlák adataival 
egyezően történt meg az adatbevitel. A számlák sorszámában, keltében, összegében, 
a teljesítés időpontjában, de még a vevők adószámában is előfordultak a kiállított 
számlák adataitól eltérő adatrögzítések. Fontos hangsúlyozni, hogy a „kézi rögzítő 
felület” a kibocsátott számlák adatainak pontos rögzítésére szolgál, az nem használható 
a kibocsátott számlák adataiban észlelt hibák közvetlen javítására.

Javaslat: Az adatszolgáltatásuk kontrollálására használják az Online Számla rendszer 
lekérdezési lehetőségét! Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatosan a 
NAV szervere azonnali visszajelzést ad, amiről az Online Számla rendszer folyamatosan 
hibanaplót vezet, így a Szolgáltatások → Használati statisztika elérési útvonalon 
megismerhetik az adatszolgáltatásukkal kapcsolatos visszajelzéseket.

A Használati statisztika elérhetőségéről, legfőbb információiról, különösen azok 
hasznosíthatóságáról egy kisfilm is tájékoztat, amely a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" target="_blank" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalnak A rendszerről elnevezésű főmenüjében közvetlenül elérhető. A Használati 
statisztika fontos információkat tartalmaz az adatszolgáltatás feldolgozási arányairól, 
minőségéről, tipikus hibáiról, és rámutat azokra a technikai problémákra is, amelyek 
fejlesztést igénylő feladatként jelentkeznek az adózók oldalán. Az előzőek miatt 
különösen ajánlott a Használati statisztika rendszeres áttekintése!

A vizsgálatok tapasztalatai alapján javasoljuk egy saját belső kontroll folyamat 
kiépítését az online számlaadat-szolgáltatásukkal kapcsolatosan! Ezzel megelőzhető, 
hogy a revizorok az ellenőrzések során tárják fel a hibás adatokat, ami szankciókkal 
járhat.

Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos aktuális információkért kövessék 
figyelemmel a <a href="https://onlineszamla.nav.gov.hu" title="">https://onlineszamla.nav.gov.hu</a> weboldalt!

<hr>

1 Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény, valamint a számla 
és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött 
számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (továbbiakban: 
Számlarendelet) szerint 
 
2 Számlarendelet 13/A. § (3) bekezdés 
 
3 Számlarendelet 13/A. § (4) bekezdés 
 
4 Számlarendelet 13/A. § és 13/B. §

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>számla</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
<item>hiba</item>
<item>javaslat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5408179">
<title>A pénztárgépkezeléssel és - üzemeltetéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók</title>
<url>nav/tudjon_rola/A_penztargepkezelesse20191217.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576596840000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1734562740000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576596890931">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>50</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. pénztárgép nyitása és zárása

A napi nyitás és zárás minden pénztárgépnél kötelező, e két parancs végrehajtása 
között eltelt idő számít egy adóügyi napnak. A napi nyitás végrehajtásakor rögzíteni 
kell a nyitó pénzkészlet összegét és összetételét is. A pénztárgépen minden nyitvatartási 
nap végén – folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként – napi forgalmi jelentést 
kell készíteni. Ha az üzemeltető egy nyitvatartási napot több adóügyi napra bontana, 
például műszakonként, erre is lehetősége van.

A pénztárgép mellett, ahhoz hozzárendelten egy pénztároló eszközt kell tartani. 
Ez lehet pénztárgépfiók, de a működési sajátosságoknak megfelelően akár egy tárca 
is. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg 
kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt eladások és egyéb pénzmozgások egyenlegével. 
Vannak olyan esetek, amikor ettől el lehet térni, például egy kiszállítást is 
végző pizzéria esetében, ahol a kiszállított termékek ellenértéke csak a futár 
visszaérkezésekor kerül be a pénztároló eszközbe. Ezt a körülményt – mint működési 
sajátosságot – egy esetleges ellenőrzéskor a NAV figyelembe veszi.

/A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek 
forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített 
adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 
49. §./

2.Pénzmozgásbizonylat, borravaló

Minden olyan pénztárgépben rögzített tranzakciót, ami nem eladáshoz, illetve 
sztornó- vagy visszárubizonylat kibocsátásához kötődik, de módosítja a fióktartalmat, 
például bankkártyás befizetések, bankszámlára utalással teljesített kifizetések 
úgynevezett pénzmozgásbizonylattal kell dokumentálni. Szintén pénzmozgásbizonylatot 
kell kibocsátani, ha egy korábban rögzített bizonylaton – téves rögzítés miatt 
– a fióktartalom összetételének módosítása szükséges. A pénzmozgásbizonylat adóügyi 
bizonylatnak minősül.

A borravaló az az összeg, amit a vendég, elégedettsége kifejezésére önkéntesen 
fizet ki.  A felszolgálási díj a vendéglátásban a felszolgálásért felszámított 
külön díj (általában a fogyasztás értékének 10-15%-a), ami része a számla összegének. 
/7/2005. (IX. 27.) GKM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, 
valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól./

Adómentes bevétel a magánszemély által felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, 
valamint a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, azonban az ezen jogcímen 
kapott jövedelmek járulékalapot képeznek. /A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet; A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, 
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § k) pont./

Ha a borravaló a vállalkozás bevétele, és emiatt bizonylatot kell róla kiállítani, 
akkor a borravaló összegét a pénztárgépbe is rögzíteni kell. Ha a borravaló a 
munkavállaló bevétele, akkor azt nem kell bizonylatolni, és annak összege sem 
tárolható a pénztárgéphez tartozó pénztárolóban.

Amennyiben a bankkártyával kifizetett borravaló a bevétel részét képezi, akkor 
ilyenkor is szükséges a pénzmozgásbizonylat alkalmazása. A nyugtán vagy számlán 
viszont csak a szolgáltatás ellenértékét (borravaló nélkül) kell feltüntetni. 
Az így kifizetett borravaló a magánszemélyek bérjövedelmeként adó- és járulékköteles. 
Ha a borravaló a készpénzes vagy bankkártyás fizetéssel bekerül a szolgáltató 
pénztárába, azt nem köteles kifizetni a munkavállalónak, de egyéb bevételként 
rögzítenie kell.

Ha napközben a kasszából pénzt vesznek ki (például fölözésre, szállító kifizetésére) 
vagy pénzt raknak be (például számlás értékesítés, váltópénz, kaució), akkor is 
ki kell állítani egy pénzmozgásbizonylatot.

3.Számlakiállítás

Egyes pénztárgéptípusok alkalmasak egyszerűsített számla kiállítására. Ennek 
hiányában – ha a vásárló kéri – a számla bármilyen más törvényes módon is létrehozható 
(például számlatömb, online számlázó). Számla kiállításakor ugyanarról az értékesítésről 
már nem kell pénztárgépes nyugtát kiállítani. Ekkor azonban a készpénz kasszába 
helyezéséről pénzmozgási bizonylatot (befizetési bizonylatot) kell készíteni.

/Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 166. §.(2)/

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>pénztárgép</item>
<item>nyugta</item>
<item>számla</item>
<item>bizonylat</item>
<item>pénztároló</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5407639">
<title>Funkcionális elemzés</title>
<url>nav/tudjon_rola/Funkcionalis_elemzes20191203.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1575385740000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1733525940000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1575386815161">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>3</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>26</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A jelen „Tudjon róla! Segíthet!” bejegyzés röviden összefoglalja a funkcionális 
elemzés jelentőségét, ezzel együtt felhívja a figyelmet arra, hogy milyen vonatkozásban 
merül fel a funkcionális elemzés fontossága (a kapcsolt ügyletben résztvevő mindegyik 
fél, a kapcsolt ügyletek, valamint a független vállalkozások, ügyletek tekintetében 
egyaránt). Ezt követően két típusú, a gyártási és az értékesítési modellt megkülönböztetve 
tipizálja a teljes kockázatú gyártó, a licenc gyártó, a szerződéses gyártó, a 
bérgyártó, a teljes kockázatú értékesítő, a korlátozott kockázatú értékesítő, 
a bizományos és az ügynöki nagykereskedő vállalkozásokat, tevékenységeik, felhasznált 
eszközeik, vállalt kockázataik legfontosabb jellemzői alapján. Jelen bejegyzés 
segítséget nyújt abban, hogy a modellek egyes típusai esetében a jövedelmezőség 
meghatározása általában milyen módon (közvetetten vagy közvetlenül) történik, 
amennyiben közvetett módon, akkor mely ellentételezések (kevésbé komplex vállalatok, 
jogdíjfizetés, értékesítők, stb.) utáni eredmény alapján kerülhet sor jövedelmezőség 
meghatározására. Támpontot kaphatunk a jelen bejegyzés alapján a modellek egyes 
típusai tekintetében leggyakrabban alkalmazott módszerekre, – amennyiben az adott 
módszer szempontjából releváns, a tesztelt fél kilétére –, valamint az általános 
tapasztalatok szerinti jövedelmezőség mértékére, stabilitására vonatkozóan. Az 
előzőeken túl jelen bejegyzés a vállalkozások gazdasági tevékenységének végzése 
szempontjából jelentős szereplőket (így pl. beszállító, gyártó, értékesítő, immateriális 
javakat tulajdonoló, vevő, bizományos, ügynök vállalkozások), tényezőket (így 
pl. nyersanyag, K+F, immateriális javak, jogdíj, késztermék, készletek) feltüntetve, 
a termékértékesítés, a termékek fizikai és tulajdonjoga átszállásának útjára vonatkozó 
szemléltető ábrák útján is segíti a vizsgálandó ügyletek feltárásának folyamatát.

A jelen „Tudjon róla! Segíthet!” bejegyzés a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzései 
folyamán megszerzett tapasztalatokon, illetve nemzetközi gyakorlaton alapul, következésképpen 
konkrét egyedi ügyekben az adózó egyedi körülményeihez mérten vehető figyelembe. 
Továbbá a bejegyzésben foglaltakra nem lehet jogszabályként tekinteni, vagy arra 
akként hivatkozni. A bejegyzés célja elsősorban az adózók általános transzferárazási 
feladatainak segítése.

<tbody>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

<tr>

Feltárt hibák:

<ul>

<li>

azoknál az utaknál, amelyeknél az autóbusz átlépte az országhatárt, a számlát 
adómentesen állították ki az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. 
törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 105. §-ra hivatkozva;

</li>

<li>

a külföldi személyszállítási tevékenységből származó bevételeket tévesen, a 
tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel áfamentes szolgáltatások 
ellenértékeként vallották be;

</li>

<li>

az adómentes bevételek miatt az előzetesen felszámított adóösszegeket megosztották 
az arányosítás szabályai szerint.

</li>
</ul>

Fizetendő adó:

Személy szállításakor a teljesítés helye az az útvonal, amelyet ténylegesen megtesznek1. 
 Mentes az adó alól a személyszállítás akkor, ha nincs belföldön az indulási hely 
vagy az érkezési hely vagy akár mindkettő2.

Ha a személyszállításkor nem a teljes útszakasz esik belföldre, akkor a szolgáltatásról 
kibocsátott számlában az adózónak a teljes utat meg kell bontania:

<ul>

<li>

a szolgáltatás belföldi útszakaszra eső része az Áfa tv. területi hatálya alá 
tartozik és mentes az adó alól, ezért az erre jutó ellenértéket az áfabevallás 
1. sorában kell szerepeltetni;
</li>

<li>
a szolgáltatás külföldi útszakaszra eső része az Áfa tv. területi hatályán 
kívül esik, ezért ezzel kapcsolatban nem merül fel belföldön áfafizetési kötelezettség, és az arra jutó ellenértéket az áfabevallás 91. részletező sorában kell feltüntetni.
</li>
</ul>

Ha a személyszállítás úgynevezett körjáratos rendszerű, vagyis az utasokat az 
indulás helyére juttatják vissza, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy két személyszállítási 
szolgáltatás teljesül: egy odautaztatás és egy visszautaztatás.

Levonható adó:

Az adólevonási jog keletkezését és terjedelmét az Áfa tv. VII. fejezete szabályozza.

Amilyen mértékben az adóalany a terméket, a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés, 
szolgáltatásnyújtás céljából használja, egyéb módon hasznosítja, abban a mértékben 
jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja a beszerzéshez, szolgáltatás 
igénybevételhez kapcsolódó előzetesen felszámított adót3. 
 Az Áfa tv. kimondja4, hogy az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti 
az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást

<li>

olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás céljából használja, egyéb módon 
hasznosítja, aminek teljesítési helye külföldi, de amelyet, ha belföldön teljesítene, 
adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának minősülne;
</li>

<li>

a 89. és 92. §, a 93. § (2) bekezdése valamint a 98-117. §-ok szerint adómentes 
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás céljából használja, egyéb módon hasznosítja.

</li>
</ol>

A nemzetközi személyszállítási szolgáltatást nyújtó adóalanyt a belföldre eső 
útszakaszon teljesített – az Áfa tv. 105. §-a alapján – adómentes szolgáltatással, 
és a külföldi útszakaszon, az Áfa tv. hatályán kívül teljesített szolgáltatással 
összefüggésben megilleti a levonási jog.

Tehát azoknál a személyszállítási szolgáltatásoknál, amelyeknél nem belföldi 
az indulási hely vagy az érkezési hely vagy akár mindkettő, a felmerült költségekre 
jutó általános forgalmi adó - a levonási jog egyéb feltételeinek teljesülése esetén 
- levonható.

1 Áfa tv. 40. § 
 
2 Áfa tv. 105. § 
 
3 Áfa tv. 120. § 
 
4 Áfa tv. 121. §
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>áfa</item>
<item>személyszállítás</item>
<item>útszakasz</item>
<item>áfabevallás</item>
<item>külföldi</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5406852">
<title>Egy "ritka" adónem: környezetterhelési díj</title>
<url>nav/tudjon_rola/Egy__ritka__adonem__k20191114.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1573718340000">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1731797940000">
<year>2024</year>
<month>11</month>
<day>16</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1574347923767">
<year>2019</year>
<month>11</month>
<day>21</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>52</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A NAV ellenőrzési tapasztalatai
szerint a környezetterhelési díj egy olyan adókötelezettség, amiről az adózók 
többsége
nem gondolja, hogy abban érintett lenne.

A vizsgálatok eredményei azt
mutatják, hogy az adózók egy része néha még akkor is elmulasztja a környezetterhelési
díj bevallását, ha például a székhelye udvarán több méteres, működő kémény
magasodik, vagy ha esetleg több telephelyén is üzemeltet fűtésre, melegvíz-ellátásra
kazánokat.

A környezetterhelésidíj-kötelezettségek
közül a NAV-hoz a levegőterhelési díjat, a vízterhelési díjat, valamint a
vízjogi engedély alapján végzett tevékenységhez kapcsolódó talajterhelési díjat
kell bevallani és befizetni. A kötelezettséget a környezetterhelési díjról
szóló 2003. évi LXXXIX. törvény (továbbiakban: Ktd. tv.) szabályozza.

Levegőterhelési díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, akinek a
helyhez kötött légszennyező pontforrása külön jogszabály szerint
bejelentésköteles. A levegőterhelési díj mértékét a levegőterhelő anyag
évenkénti kibocsátott teljes mennyiségének természetes mértékegységben,
kilogrammban kifejezett tömege és a levegőterhelő anyagok egységdíja határozza
meg. A számítás részletes szabályait a Ktd. tv. 1. számú melléklete állapítja
meg.

Vízterhelési
díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki
vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. Vízterhelési díjat a
felszíni vizeket terhelő, a Ktd. tv. 2. számú mellékletének 3. számú
táblázatában meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.

Talajterhelési
díjat annak a kibocsátónak kell fizetnie, aki a
műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi
vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó
szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. A
talajterhelési díj számításának részletes szabályait a Ktd. tv. 3. számú
melléklete tartalmazza.

A társaságok székhelyére és
telephelyeire vonatkozó engedélyek és levegőterhelési adatszolgáltatások, az
Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (<a href="http://www.okir.hu" target="_blank" title="">www.okir.hu</a>)
honlapján a NAV számára is hozzáférhetők. Ezekből az adatokból azonosíthatók az
érintett pontforrások, illetve a kibocsátott légszennyező anyagok, valamint
azok mennyisége.

A NAV-nak negyedévente (a 2019-ben a 1950-es számú, a
környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről szóló
bevalláson), a naptári negyedév utolsó napjáig díjelőleget kell bevallani és
megfizetni, majd a naptári év tényleges kötelezettsége és a díjelőleg
különbözetéről a következő év március 31-ig kell bevallást teljesíteni.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>környezetterhelés</item>
<item>levegőterhelés</item>
<item>talajterhelés</item>
<item>vízterhelés</item>
<item>vállalkozások</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401694">
<title>Új típusú transzferár-nyilvántartás május 31-ig</title>
<url>nav/tudjon_rola/Uj_tipusu_transzferar20190508.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1557310200000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1715378340000">
<year>2024</year>
<month>5</month>
<day>10</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1557311229118">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>27</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Azoknak az adózóknak, akiknek transzferár-nyilvántartást kell vezetniük és üzleti 
évüket 2018. december 31-ei fordulónappal zárták, 2019. május 31-ig a tavalyi, 
kapcsolt vállalati ügyleteikről új formában kell elkészíteniük transzferár-dokumentációjukat. 
A határidő megegyezik a társaságiadó-bevallási határidővel.

Az új kötelezettség három különböző dokumentumot foglal magában: fődokumentum, 
helyi dokumentum és országonkénti jelentés. Ezek közül az országonkénti jelentés 
csupán egy szűkebb adózói kört érint és a fenti időponttól eltérő határidő vonatkozik 
rá. Az új nyilvántartás elkészítésében segít a mellékelt tájékoztató levél.

A tartalmi elemek értelmezéséhez a NAV honlapján a „<a href="http://nav.gov.hu/nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_a_szokaso20180507.html" target="_blank">Tájékoztató a szokásos piaci 
ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. 
(X. 18.) NGM rendeletről</a>” című tájékoztató nyújt segítséget.

Az új szabályozás hátterében az áll, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési 
Szervezet (OECD) 2015 októberében publikálta az adóalap-csökkentés és nyereség-átcsoportosítás 
elleni, 15 pontos akciótervét. Ennek részeként nemzetközi szinten újult meg a 
szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási rendszer, amit Magyarország 
a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelettel ültetett a hazai gyakorlatba.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>transzferár</item>
<item>nyilvántartás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401395">
<title>Olcsón és jót. Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?</title>
<url>nav/tudjon_rola/Olcson_jot.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1556176320000">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1714082340000">
<year>2024</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1556177506680">
<year>2019</year>
<month>4</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>31</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Magyarországon
folyamatosan emelkedik a külföldről behozott használtautók száma. Első hallásra
jó üzletnek tűnhet Nyugat-Európából származó autót vásárolni. Ha azonban a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatait górcső alá vesszük
azonnal látható, hogy a köztudatban még mindig jobb választásnak vélt, esetleg 
a
hazai árakhoz képest valamivel olcsóbb, külföldről származó autók sok esetben
többe is kerülnek, mint a magyar tulajdonostól vásárolt kicsit drágább
négykerekűek.

Az
autók behozatalával foglalkozó kereskedők jelentős árelőnnyel értékesítik külföldről
származó járműveiket azon versenytársaikkal szemben, akik kizárólag
Magyarországon már forgalomban lévő használt járművekkel végzik gazdasági
tevékenységüket. A NAV ellenőrzései alapján körvonalazódik, hogy a használt
autókat behozó kereskedők azért is preferálják a külföldről származó autókat,
mivel azokon jelentős árelőnnyel adhatnak tovább, amelynek hátterében az esetek
jelentős részében adóelkerülő magatartásuk áll. Az ilyen tevékenységet
folytatók általában kimaradnak az értékesítési láncolatból, nem helyezik a
behozott autókat forgalomba, nem fizetik meg a járulékos közterheket.

Autóikat
általában valamelyik internetes portálon, esetleg egy zárt közösségi csoportban
kínálják eladásra. Vevőikkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben
eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba
bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel, jellemzően az adataival
előre kitöltve és aláírva. A gyanútlan vásárlók nem túl nagy összegű foglaló
átadását, valamint az eljárásokhoz szükséges meghatalmazások aláírását követően
néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba
helyezett autójukat. A vevők legtöbbször olvasás nélkül írják alá a papírokat, 
a
szükséges eljárások menetét nem ismerik, és vélhetően emiatt gyakran az is
elkerüli a figyelmüket, hogy az adásvételi szerződésen nem az szerepel
eladóként, akitől ténylegesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak,
hogy esetenként hamisított szerződéseket kötnek, melyről mit sem tud az
eladóként feltüntetett személy.

A
NAV által lefolytatott ellenőrzések során számos olyan magánszemély került
nyilatkoztatásra, akik a leírtak alapján vásároltak járművet.

Többen
számoltak be arról, hogy az autók rejtett hibái következtében őket megillető
szavatossági igényeiket nem tudták kivel szemben érvényesíteni, ugyanis az
adásvételi szerződésen tipikusan nem az a személy szerepelt, akitől ténylegesen
vásároltak, ezáltal olyan többlet kiadásaik keletkeztek, amelyet nem térített
meg számukra senki.

Az
ügyletek sokszor benzinkutakon, parkolókban köttettek, így voltak olyanok is,
akik fel sem tudták venni a kapcsolatot a tényleges eladójukkal, ezáltal nem
tudtak kihez fordulni az autóval kapcsolatban felmerülő problémáikkal.

Sokak
számára az adóhatósági eljárás során vált nyilvánvalóvá, hogy „céges autót”
vásároltak, de az eladó természetesen azt állította, hogy az autó külföldön
magánszemély tulajdonában volt.

A
NAV - tapasztalatai alapján - felhívja mindenki figyelmét arra, hogy a saját
érdekében legyen körültekintőbb a külföldről behozott használtautó vásárlása
során, főként a tulajdoni viszonyok, az adásvételi szerződésre kerülő adatok,
valamint a járművet bemutató személy ügyletben betöltött szerepének tisztázása
terén.

Felelős
gondolkodással számos kellemetlenségtől és plusz kiadástól kímélhetjük meg
magunkat és nem utolsó sorban a költségvetésbe befolyó adóforintokat is
növelhetjük vele. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>használt-autó</item>
<item>autóvásárlás</item>
<item>külföldi_autó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5394566">
<title>Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazása esetén</title>
<url>nav/tudjon_rola/Rehabilitacios_hozzaj20181005.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1538728920000">
<year>2018</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1696581720000">
<year>2023</year>
<month>10</month>
<day>6</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>42</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1538729993338">
<year>2018</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>59</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A munkaerőhiány enyhítésére évek óta sok vállalkozás veszi igénybe a külföldi 
illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. A bérbevevők jellemzően kiemelt 
adózói körbe tartoznak és nagy létszámban – magasabb szaktudással nem rendelkező 
– munkaerőt foglalkoztatnak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 
szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (4a) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés 
esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, 
- a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén 
a kölcsönbeadónál - kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai 
létszám számítása során figyelembe venni.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi 
illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik 
meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. Az ellenőrzött társaságok képviselői 
arra hivatkoztak, hogy a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönzők nyilatkozatot 
tettek a kötelezettség átvállalásáról.

A Magyarországon nem bejegyzett társaságok magyar adószámmal nem rendelkeznek, 
ennek következtében nem vállalhatják át a kölcsönbevevőtől a rehabilitációs hozzájárulási 
kötelezettséget, ezért az a kölcsönbevevőket, tehát a magyar adózókat terheli. 
Ennek megfelelően a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől kölcsönzött munkavállalók 
átlagos statisztikai létszámát a revízió figyelembe veszi a rehabilitációs hozzájárulás 
számításánál, amely így adókülönbözet megállapítását eredményezi.

Egy adózó fellebbezése és bírósági keresete nyomán kúriai döntés is született, mely az adóhatóság álláspontját támasztja alá.

A Kúria döntésének (Kfv. I. 35.486/2017/6.) elvi tartalma, hogy a rehabilitációs 
hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapításakor nem vehetők figyelembe a 
munkaerő-kölcsönzés munkajogi és társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó 
uniós előírások, az adójogi jogviszonyt a magyar szabályozás alapján kell megítélni.

Az átvállaló nyilatkozat Kúria általi elvetése pedig azon alapszik, hogy a külföldi munkaadónak magyarországi bejelentkezése hiányában rehabilitációs hozzájárulás bevallására, 
befizetésére nincs lehetősége (az Art. szerint nem adóalany), így ennek költségvetés 
felé történő rendezését jogszerűen, adójogi szempontból nem tudja átvállalni.

A döntés értelmében a külföldi munkaerő-kölcsönzőtől történő munkaerő igénybevételekor 
a kölcsönbevevőt terheli a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség.

A Kúria fenti döntése általános jogérvényű.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T2</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>rehabilitációs</item>
<item>hozzájárulás</item>
<item>külföldi</item>
<item>munkaerő-kölcsönző</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5394087">
<title>Értékcsökkenési leírás elszámolása ingatlan bérbeadás esetén az Szja tv. hatálya alá tartozó adózók esetében</title>
<url>nav/tudjon_rola/Ertekcsokkenesi_leira20180911.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1536665580000">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1694642340000">
<year>2023</year>
<month>9</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1536666305369">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>45</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az ingatlan-bérbeadás esetén az Szja tv. 11. számú melléklete szerint számolható 
el a kizárólag bérbeadásra hasznosított ingatlan, mint tárgyi eszköz értékcsökkenési 
leírása, felújítási költsége. A tárgyi eszköz felújításával kapcsolatban felmerült 
kiadás a felmerülés évében elszámolható, vagy választható az értékcsökkenési leírás 
alapjának növelése.

Az ellenőrzési tapasztalatok alapján, az értékcsökkenés összegének meghatározása 
során az alábbiakra érdemes kiemelt figyelmet fordítani:

<li>

Az ingatlant nem egyéni vállalkozóként bérbeadó magánszemély – a korábban bármely tevékenység bevételével szemben még el nem számolt mértékig – értékcsökkenést akkor is elszámolhat az épület, épületrész esetében, ha azt, 
vagy a használatbavételi engedélyt három évnél régebben szerezte meg.
</li>

<li>

Tárgyi eszköz ingyenes szerzése esetén nincs lehetőség az értékcsökkenés elszámolására.
</li>

<li>

Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, telek beszerzési ára után, ezért amennyiben a bérbe adott ingatlanhoz telek is tartozik, 
a telek értékét el kell különíteni. 

</li>

<li>

Elszámoltnak kell tekinteni az értékcsökkenési leírást azokra a naptári évekre, amelyekben a magánszemély 
a jövedelmét 10 százalék költséghányad alkalmazásával állapítja (állapította) meg a jövedelmét.
</li>

<li>

Amennyiben az ingatlant nem a tulajdonosa, hanem a haszonélvező hasznosítja bérbeadással, akkor nincs mód az értékcsökkenési leírás elszámolására, 
mivel arra csak a tulajdonos jogosult.
</li>

<li>

Építmény, épület nem kizárólag bérbeadásra történő hasznosítása esetén, vagyis 
amennyiben a bérbeadás nem egész évre vonatkozik és/vagy a bérbeadás csak az ingatlan 
alapterületének egy részére valósul meg, akkor az értékcsökkenési leírás összegéből
</li>

<li>

a bérbeadás időszakára eső időarányos részt (naponta 365-öd részt),
</li>

<li>

a bérbe adott (hasznosított) alapterület négyzetméterrel arányos részét,
</li>

<li>

ha az előző két eset együttesen áll fenn, akkor mindkét arányosítást figyelembe 
véve kiszámított részt lehet érvényesíteni.
</li>
</ul>

<li>

Az értékcsökkenési leírás alapja nem az ingatlan szokásos piaci értéke, hanem a beszerzési ár. Ezt az összeget növelni lehet az értéknövelő beruházásra fordított, számlával 
igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta 
el. Az értéknövelő beruházások esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem 
számolható el. 

</li>

<li>

Amennyiben a bérbe adott ingatlant a magánszemély eladja, akkor az ingatlan értékesítésből 
származó jövedelem meghatározásakor az ingatlan bérbeadása során költségként elszámolt kiadás, értéknövelő beruházás, 
értékcsökkenési leírás még egyszer már nem vehető figyelembe költségként az értékesítés 
bevételével szemben.

</li>
</ul>

További segítséget nyújt az „Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának 
alapvető szabályai”-ról szóló <link id="5382320">
<downloadablebinary contentid="5382320">
<title>10. információs füzet - Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai</title>
<url>/data/cms447711/10_Ingatlan_berbeadas_20180115.pdf</url>
<filename>10_Ingatlan_berbeadas_20180115.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>256</size>
<sizeinbyte>262492</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>10-es számú információs füzetünk</text>
</link>. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>értékcsökkenés</item>
<item>bérbeadás</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Adólevonás az adószámos magánszemélyek bevételei után 2021.06.02.

Vállalati szintű adatokat tartalmazó nemzetközi üzleti adatbázisok alkalmazása a transzferárazásban2021.05.28.

Ingatlan bérbeadásból származó jövedelem figyelembevétele a szociális hozzájárulási adó felső határának számításánál magánszemélyek esetében2021.04.20.

A 2019-es személyijövedelemadó-bevallások feldolgozásakor megfigyelhető volt, hogy az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet is szerző magánszemélyek az őket terhelő adókötelezettségek megállapításakor sok esetben bizonytalanok voltak. Problémát jelentett, hogy az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem beleszámít-e a szociális hozzájárulási adó kötelezettség megállapításakor az adófizetési felső határba.

Nem minden energiahatékonysági beruházáshoz társul adókedvezmény2021.03.31.

Netakötelesek lehetnek az előrecsomagolt pékáruk is!2021.03.23.

Az online számlaadat-szolgáltatás gyakori hibái2020.12.10.

Ha ellenőrzéskor kiderül, hogy a pénzkészlet eltér a bizonylatok adataitól2020.11.19.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonya2020.10.07.

Az egyéni vállalkozó őstermelők bevételeinek, kiadásainak nyilvántartása2020.07.17.

Online számlaadat-szolgáltatás, ha csoportos adóalany a vevő2020.06.02.

INTÉZZE ADÓÜGYEIT KÉNYELMESEN!2020.03.04.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan fejleszti digitális szolgáltatásait az adóügyek gyorsabb, kényelmesebb és egyszerűbb intézése érdekében.

Az online számlaadat-szolgáltatás leggyakoribb hibái2020.01.20.

A pénztárgépkezeléssel és - üzemeltetéssel kapcsolatos gyakorlati tudnivalók2019.12.17.

Funkcionális elemzés2019.12.03.

Nemzetközi személyszállítás az áfa rendszerében2019.11.14.

Egy "ritka" adónem: környezetterhelési díj2019.11.14.

Új típusú transzferár-nyilvántartás május 31-ig2019.05.08.

Olcsón és jót. Mennyibe kerül valójában a külföldről behozott használt autó?2019.04.25.

Rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazása esetén2018.10.05.

Értékcsökkenési leírás elszámolása ingatlan bérbeadás esetén az Szja tv. hatálya alá tartozó adózók esetében2018.09.11.

1 / 2 Következő >>

KIEMELT TÉMÁK