Tisztelt Ügyfelünk!
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV következő oldalain 2018. január 1-je után közzétett tájékoztatóknak megfelelően jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Az EU költségvetésének védelme
Az OLAF Koordinációs Iroda bemutatásához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk
az Európai Csalásellenes Hivatal,vagyis az OLAF küldetésével, feladataival. Az OLAF uniós szervezet, amely az Európai Bizottság
szervezetén belül működik. Fő célja és feladata az Európai Unió pénzügyi érdekeinek
védelme, valamint a csalás, a korrupció és egyéb pénzügyi vonatkozású jogellenes
tevékenységek elleni küzdelem, beleértve az európai intézményekben elkövetett
súlyos hivatali mulasztásokat is.
Az unió pénzügyi érdekei védelmének jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, amikor
megvizsgáljuk, hogy honnan is származik az pénz, ami a tagállamokban, s így Magyarországon
is megjelenik például az uniós fejlesztési források formájában. Az unió költségvetése,
hasonlóan az egyes országok költségvetéséhez, bevételi és kiadási oldalból áll.
Az unió költségvetésének bevételi forrásaiból (különböző vámok, lefölözések és
illetékek, áfa befizetések, GNI alapú befizetések, bírságok, stb.) származó pénzek
kerülnek felosztásra a kiadási tételek között, amelyek hozzávetőlegesen 80%-át
a tagállamok bonyolítják le. Az unió költségvetése meghaladja a száz milliárd
eurót, amely az uniós adófizetők pénze, tehát a mi pénzünk. Elengedhetetlen tehát, hogy az uniós források felhasználása szigorú és átlátható
módon történjen meg.
Az OLAF ennek a célnak az elősegítése érdekében jött létre, az uniós adófizetők pénzét védi, biztosítva, hogy ezen pénzeszközöket megfelelő módon költsék el, az EU maradéktalanul
hozzájusson az őt megillető bevételekhez, az egyes országok szabályosan használják
fel a támogatásokat, valamint az EU alkalmazottai az előírásoknak megfelelően
viselkedjenek. Mindannyiunk életét pozitívan befolyásolhatja, ha a különböző támogatások
formájában kifizetett közpénzekből minden eurót ténylegesen – a költséghatékonyság
elvét is figyelembe véve – a hatályos szabályoknak megfelelően, az EU-s célkitűzések
megvalósítására, vagyis például az infrastruktúra fejlesztésére, a társadalmi
különbségek csökkentésére, az elmaradottabb régiók felzárkóztatására, a gazdaság
fellendítésére, környezetbarát beruházások végrehajtására költenek el.
Az OLAF azonban nem egyedüli és kizárólagos őre az uniós pénzeknek, a tagállamok számára előírt kötelezettség, hogy legalább ugyanazzal a szigorral és eszköztárral védjék e forrásokat, mint ahogy védik a saját, hazai költségvetésüket. Ez egy olyan fontos alaptétel, amely egyrészt a szubszidiaritás elvével is összefügg, másrészt összekapcsolja az adófizetők pénzéből származó uniós és nemzeti költségvetés feletti őrködés igényét. Az OLAF és a tagállamok, pontosabban a tagállamok szervezetei és hatóságai szoros együttműködésben minden lehetséges eszközzel fellépnek az unió pénzügyi érdekeit sértő magatartások visszaszorítása érdekében, illetve a már megtörtént esetek hatékony feltárása és a szükséges korrekciós intézkedések megtétele érdekében. Ebben az együttműködésben jelenik meg az OLAF Koordinációs Iroda is.
Feladatai eredményes ellátásával az OLAF és a munkáját támogató tagállami szervezetek hozzájárulnak ahhoz, hogy az EU adófizetőinek pénzét a lehető leghasznosabb módon használják fel. Fontos megjegyezni, hogy a jelenlegi, gazdasági szempontból kihívásokat jelentő időszakban a pénzügyi érdekek védelme, az OLAF eredményes működésének biztosítása nagyobb jelentőséggel bír, mint a korábbi évek során bármikor.
OLAF Koordinációs Iroda, azaz AFCOS
Mit is takar az AFCOS rövidítés? Az angol mozaikszó a Csalásellenes Koordinációs Szolgálatnak felel meg (Anti-Fraud Coordination Service), mely a 2004-től csatlakozott
tagállamok és a jelenlegi tagjelölt országok mindegyikében megtalálható szervezet.
Magyarországon az AFCOS feladatait és funkcióját az OLAF Koordinációs Iroda látja el. Az OLAF 1999-es megalakulását követően született meg az az elképzelés,
mely szerint nagyban hozzájárulna az OLAF uniós költségvetést védő tevékenységéhez
egy olyan összekötő pont kialakítása, amely az OLAF és a tagállamok illetékes
szervezetei és hatóságai közötti együttműködést könnyítené meg. Ez az igény több
forrásból is táplálkozott. Az unió költségvetésének megfelelő végrehajtásáért,
a forrásokkal kapcsolatos visszaélések megakadályozásáéért és kezeléséért a Bizottság
és a tagállam felel, ezért szükséges a tagállamok intenzív részvétele ebben a
feladatban. A bővülő unió egyre több partnerszervezetet jelentett az OLAF számára,
így egyre nehézkesebbé vált a kapcsolattartás, az igen változatos uniós forráskezelő
struktúrákban az illetékes tagállami szervezetnek a beazonosítása, amelyik az
adott kérdésben az OLAF-fal együtt tud működni. A kapcsolattartás pedig kiemelten
fontos abban az időszakban, amikor egy ország tagjelölt státuszba kerül, s elkezdheti
a csatlakozásra felkészítő források felhasználását. A fent jelzett problémákra
válaszul megszületett az egycsatornás információ-elosztó rendszer, azaz az AFCOS
alapötlete. Az AFCOS-ok létrehozása mind az adott ország, mind pedig az OLAF számára
könnyebbséget hozott az együttműködésben, hiszen az OLAF-nak elég csupán az adott
országban működő AFCOS-hoz fordulni, aki az konkrét ügyben egyértelműen azonosítani
tudja az illetékes tagállami szervezetet.
Az AFCOS eredeti, egycsatornás információ-elosztó rendszer gondolata azonban
hatalmasat fejlődött, ugyanis 2002-ben az OLAF kidolgozta az AFCOS végleges és
máig is érvényes koncepcióját, amely sokkal nagyobb felelősséget és sokkal több
feladatot rendelt ezen szervezetek hatáskörébe. Ez abból a felismerésből fakadt,
hogy e szervezetek működési területe szélesebb annál, minthogy a Bizottság és
a tagállamok között egyszerű kapcsolattartóként működjenek, és ennek megfelelően
jóval szélesebb körű koordinációs tevékenységgel kell rendelkezniük.
Az alapkoncepció alapján az AFCOS-nak felhatalmazással kell rendelkeznie az országon belül minden, a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméhez kapcsolódó jogi, adminisztratív és operatív kötelezettség és tevékenység koordinációjára, valamint az OLAF és a tagállamok közötti együttműködés biztosítására.