A 16-17. századi Erdélyi Fejedelemség pénzverését főként az aranydukátok és az ezüsttallérok kibocsájtása jellemezte. Több fejedelemnek nem is létezett alacsonyabb értékű aprópénze, ezeket lengyel és magyar fizetőeszközök pótolták.

Az erdélyi pénzverés másik jellegzetessége az ún . csegelyék kibocsájtása. Ezek a megszokottól eltérő formájú: többszögletű, félhold, csillag alakú, aranyból vagy ezüstből készült  veretek voltak . A csegelyeket azonban alapvetően már nem forgalmi pénzként, mind inkább ajándékként vagy akár csúszópénzként használták.

A hagyományostól eltérő alakú érmék készítésének művészete a 17.században, I. Apafi Mihály (1661-1690) fejedelemsége alatt érte el csúcspontját.Verde működött Szebenben, Brassóban, Segesváron, Besztercén, Kolozsvárott, Gyulafehérváron, Fogarasban és Nagyenyeden.

Félhold alakú, arany dukátcsegely (1668):

Előlap:  I. Apafi Mihály mellképe

D.G.P.T. MIC.APAFI (Michael Apafi Dei gratia princeps Transilvaniae = Apafi Mihály Isten           kegyelméből Erdély fejedelme)

Hátlap: Az erdélyi és az Apafiak családi címerének egyes elemei

PAR.REG.HUN.DOE.SI.CO.1668 (Partium regni Hungariae dominus et Siculorum comes 1668 = Magyarország Részeinek ura és a székelyek ispánja 1668)

 Hatszögű, ezüst tallércsegely (1684):

Előlap: I. Apafi Mihály mellképe

MICHAEL.APAFI.DEI.GRATIA.PRINC.TRANS (Michael Apafi Dei gratia princeps Transilvaniae = Apafi Mihály Isten kegyelméből Erdély fejedelme)

 Hátlap: Az erdélyi és az Apafi-címer

PAR.REG.HUNGARIAE-DO.ET.SI.COMES.1684(Partium regni Hungariae dominus et Siculorum comes 1684 = Magyarország Részeinek ura és a székelyek ispánja)