9021 Győr, Szent István út 15-17.
9300 Csorna, Szent István tér 22.
9024 Győr, Nádor utca 25.
9027 Győr, Hűtőház utca 31.
9330 Kapuvár, Fő tér 22.
9200 Mosonmagyaróvár, Deák Ferenc tér 1.
9400 Sopron, Kis János utca 4.
9400 Sopron, Ipar krt. 21.
Célszerű már januárban kitölteni az adóelőleg-nyilatkozatot, hogy a munkáltatók mielőbb figyelembe vegyék a munkavállalóknak járó kedvezményeket. A nyilatkozat akár online is kitölthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján. A leadott nyilatkozatban történt változás esetén új nyilatkozatot kell tenni vagy a korábbit vissza kell vonni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Győr-Moson-Sopron megyei munkatársai egy közösségi oldalon talált gyanús hirdetés alapján nagyobb mennyiségű húst rendeltek. Az ellenőrök az átvételkor nem kaptak nyugtát és két feketén foglalkoztatott alkalmazottat is találtak. Az eladó a fácánhús eredetét nem tudta igazolni, ezért azt a kormányhivatal munkatársai megsemmisítették.
Több mint kétezer hamis karórát találtak egy román kamionban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Győr-Moson-Sopron megyei munkatársai. Az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértésének gyanúja miatt indult eljárás. Becslés alapján a hamisítványokkal 164 millió forint kárt okoztak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Győr-Moson-Sopron megyei munkatársai több mint négyszázezer védőmaszkot és nyolcvanezer egyéb védőeszközt találtak két kamionban az M1-es autópályán. A termékek az előírt követelményeknek nem feleltek meg, ezért a két, összesen százharmincmillió forint értékű szállítmányt a NAV feljelentéssel átadta a rendőrségnek.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Győr-Moson-Sopron megyei munkatársai is felfigyeltek egy közösségi oldalon dohánytermékeket hirdető magánszemélyre. A kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeket a NAV munkatársai lefoglalták, az engedély és adószám nélkül értékesítő személy ellen eljárás indult.
A teljes közigazgatásban, így a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) is általánossá vált 2018. január 1-jétől az elektronikus ügyintézés. Van, akinek kötelező és van, aki szabadon dönthet róla. Amíg a gazdálkodó szervezetek és az egyéni vállalkozók elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek, addig a magánemberek maguk dönthetik el, hogy élnek-e a digitalizáció adta lehetőséggel.