Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megítélése a Tbj. 31. § (4) bekezdésének alkalmazása során
2014.06.19.

 Archív: 2018. 07. 16.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 31. § (1) bekezdése szerint több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot.

A hivatkozott jogszabályhely (4) bekezdése értelmében a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, ha

a)  az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 66/A. § (4)-(5) bekezdése, valamint a 163. § (10)-(11) bekezdése szerint – az egyéb feltételek fennállása esetén – a nevelőszülőnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett lehetősége van más munkavégzésre irányuló jogviszony keretében keresőtevékenységet végezni, így például egyéni vállalkozóként is.

A Gyvt. 66/A. § (2) bekezdése értelmében a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (továbbiakban: Mt.) akkor kell alkalmazni, ha azt a Gyvt. előírja. A Gyvt.
66/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az Mt. rendelkezéseinek alkalmazása során munkaviszony alatt a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kell érteni.

Az Mt.-ben a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony „munkaidejének” meghatározására nincs alkalmazható szabály. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony sajátos jellege, a gyermekek teljes körű ellátásának megszakítás nélküli biztosítása azonban megköveteli, hogy a nevelőszülő e tevékenységét folyamatos munkarend szerint végezze.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység – az elhelyezett gyermekek számától függetlenül – a heti 36 órát minden esetben meghaladja.

Fentiekre tekintettel az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is áll, járulékfizetési kötelezettségének csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után köteles eleget tenni.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. fejezetében meghatározott szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség megállapítása során is hasonlóképpen kell figyelembe venni.