Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Tájékoztató a családi járulékkedvezmény érvényesítésével összefüggésben
2014.03.13.

Archív: 2018. 07. 16.

A családi járulékkedvezmény érvényesítése során követendő eljárás az adómegállapítási időszakon belüli több kifizetés esetén.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 51. § (2) bekezdése szerint „a családi járulékkedvezmény havi összege az Szja tv. szerinti családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti havi összege és a tárgyhavi személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 16 százaléka, de legfeljebb a biztosítottat a tárgyhónapban terhelő

a) természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék,
és
b) nyugdíjjárulék

összege.”

A családi járulékkedvezmény havi összegét a tárgyhavi családi kedvezmény adóelőleg-nyilatkozat szerinti összege és a tárgyhavi adóelőleg-alap különbözetéből kiindulva kell kiszámítani. A tárgyhavi adóelőleg-alap, több kifizetés esetén a kifizetések együttes összege alapján megállapított adóelőleg-alapot jelenti. A családi járulékkedvezmény kiszámítása során főszabály szerint a munkáltatónak az összes, az adott hónapban történő kifizetés együttes hatását kell figyelembe venni.

Nem kifogásolható és a törvényi feltételeknek megfelel a következő módszer.

A munkáltató az első kifizetést önmagában tekinti és alkalmazza a családi kedvezményre és a járulékkedvezményre vonatkozó szabályokat. A második kifizetéskor a két kifizetés összeszámított összege alapján határozza meg az adóelőleg és járulékfizetési kötelezettséget az adóelőleg nyilatkozat szerinti családi kedvezmény, járulékkedvezmény összegének figyelembevételével,  majd az így kapott nettó összeget le kell csökkenteni a korábban már kifizetett nettó összeggel és a különbözet illeti meg a magánszemélyt.

Ha a hónapban nincs több kifizetés, a havi adóbevallásban (adatszolgáltatásban) szerepeltetendő adóalap és közterhek megegyeznek az összeszámított összeggel és az ezt terhelő közterhekkel. Ha további kifizetés történik, az új összeszámított összeg alapján az előbbi eljárást megfelelően ismételten alkalmazni kell.

A családi járulékkedvezmény „göngyölítése”

A családi járulékkedvezmény nem göngyölhető.

Előfordulhat, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítését követően fedezet hiányában még mindig marad érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény.

Eltérő adóelőleg megállapítási módszer alkalmazása esetén arra van lehetőség, hogy a járulék terhére sem érvényesíthető adóelőnyt „visszaadóalaposítsák”, és azt hozzá adják a következő havi magánszemélyt megillető adóalap-kedvezmény összegéhez. Ezt az összeszámított összeget lehet érvényesíteni a következő havi személyi jövedelemadó-előleg alappal szemben.

Például:

A családi járulékkedvezmény keret 618 750 forint, a munkabér összege 180 000 forint, az elvileg érvényesíthető járulékkedvezmény összege 70 200 forint lenne, de a biztosítottat terhelő összeg csak (180 000x17%) 30 600 forint. A biztosítottal összefüggésben csak a 30 600 forint összeghatárig érvényesíthető a kedvezmény. A fel nem használt családi kedvezmény keret megállapítása: 70 200-30 600=39 600

A 39 600 forintnak a 625 százaléka az 247 500 forint.

Eltérő adóelőleg megállapítási módszer alkalmazása esetén a családi kedvezmény keretében érvényesíthető összeg a havi 618 750 forint és a fel nem használt kedvezmény 247 500 forint összege lesz.

A megbízási díjak, tiszteletdíjak minősítése a családi járulékkedvezmény érvényesítése során

A Tbj. 51. § (1) bekezdése szerint „a foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének a megállapítására, ha az Szja törvény szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül.”

Abban az esetben, ha a magánszemély az Szja tv. 46. § (6) bekezdés b) pontja szerinti jogviszonyban áll a kifizetővel, akivel e mellett eseti, vagy állandó megbízási jogviszonyban is áll, akkor a kifizető e magánszemély tekintetében adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül, így a munkaviszonyból és a megbízási jogviszonyból származó bevétel tekintetében is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

A családi járulékkedvezmény megállapítása több jogviszony fennállása esetén

A Tbj. alkalmazásában a biztosítási jogviszonyokat és a jogviszonyokkal összefüggő járulékfizetési kötelezettséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni. A Tbj. a több jogviszony fennállásának esetkörére érvényesíthető családi járulékkedvezmény vonatkozásában nem tartalmaz előírást.

Nem kifogásolható az az eljárás, hogy az adóelőleg megállapítására kötelezett munkáltató a természetes személy adóelőleg nyilatkozata szerint először az első jogviszonyban érvényesítse a családi kedvezményt és járulékkedvezményt. Ha a természetes személynek ebben a jogviszonyában marad fel nem használt kedvezménye, annak összegét vissza kell „adóalaposítani”, vagyis az egyéni járulék hiányában érvényesíteni nem tudott családi járulékkedvezmény 625 százaléka lesz az adott hónapban még igénybe venni nem tudott családi kedvezmény.  Az így visszaadóalaposított összeget kell a természetes személy második jogviszonyában a családi kedvezmény alapjaként és az esetleges családi járulékkedvezmény érvényesítése során figyelembe venni.

A gyermekgondozási díjat terhelő nyugdíjjárulék terhére is érvényesíthető a családi járulékkedvezmény

A Tbj.  24/A. § (1)-(2) bekezdései szerint:

„(1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesítő - biztosított házastársa, élettársa családi járulékkedvezményre jogosult.

(2) A családi járulékkedvezmény csökkenti a biztosított által fizetendő természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegét.”

A családi járulékkedvezményre való jogosultság meghatározó eleme, hogy olyan járulékokkal szemben érvényesíthető, amelyet a természetes személy biztosítottként fizet.

A gyed alatti időszakban a biztosítás nem szünetel, ugyanakkor a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt járulékalapot képző jövedelem sem keletkezik. Bár a gyed folyósítása önmagában nem eredményez biztosítási jogviszonyt, de ha a gyed folyósításakor fennálló munkaviszony alapján a természetes személy biztosítottnak minősül a gyed után fizetendő 10 százalék nyugdíjjárulékra is kiterjed a családi járulékkedvezmény.

Abban az esetben azonban, ha a gyed ellátás nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kerül megállapításra, a gyed ellátást terhelő nyugdíjjárulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

A családi járulékkedvezmény megosztással történő érvényesítése során a biztosítotti státusz vizsgálata

A családi járulékkedvezmény érvényesítése során csak annak van jelentősége, hogy a természetes személynek legyen olyan járuléka, amely biztosítottként terheli. Az a körülmény például, hogy az éves bevallás benyújtásának, a kedvezmény megosztásának időpontjában biztosított-e a természetes személy, a járulékkedvezmény szempontjából irreleváns.

A mezőgazdasági őstermelő családi járulékkedvezménye, ha bevétellel és kiadással nem rendelkezik, de előző évi bevétele alapján van járulékfizetési kötelezettsége

A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetési kötelezettségére speciális szabályok vonatkoznak, amelynek eredményeként nem a tárgyidőszakban megszerzett bevétel alapján kell a járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni.

A speciális szabályrendszerből fakadóan, ha a mezőgazdasági őstermelőnek tárgyidőszakban nincs bevétele és kiadása, akkor sincs akadálya a családi járulékkedvezmény érvényesítésének. A kedvezmény vonatkozhat az előző évi bevétel alapján megállapított járulékalap után fizetendő járulékokra is.

 [ÜTF 3157599395 – NGM/193/2/2014. és ÜTF 3157940193 – NGM2758/2/2014.]