Betűméret növeléseBetűméret csökkentése
Tájékoztató közvállalkozások és az elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozások egyes adókötelezettségeiről
2009.02.06.

Archív: 2010.01.01.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk következtében a vállalkozások körében az általános szabályokon túlmenően különös szabályozás érvényesül az úgynevezett közvállalkozásokra, illetőleg az elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozásokra. A szabályozást az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) alapján a tagállamok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságáról, illetve egyes vállalkozások pénzügyi átláthatóságáról szóló 2006. november 16-ai 2006/111/EK irányelvvel összhangban – az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdése k) és v) pontjában kapott felhatalmazással – kiadott 105/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza. A Rendeletben előírt kötelezettségek a 2004. július 18-át követően kezdődő üzleti évtől terhelik a szabályozás hatálya alá tartozó vállalkozásokat.

A közvállalkozásokra vonatkozó kötelezettségek

A Rendelet szerint közvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelyre az állam vagy valamely államháztartási szerv meghatározó befolyást gyakorol. Ilyen befolyást az állam vagy az államháztartási szervek akkor gyakorolnak egy vállalkozás felett, ha közvetve vagy közvetlenül

·        többségi részesedésük van a vállalkozás jegyzett tőkéjében,

·        a vállalkozásnál többségi szavazati jogot biztosító üzletrészeivel, részvényeivel, illetőleg a szavazati jogok több mint ötven százalékával rendelkeznek, vagy

·        jogosultak a vállalkozás vezető tisztségviselői vagy felügyelő bizottsági tagjai többségének kijelölésére, megválasztására vagy visszahívására.

A Rendelet hatálya ugyanakkor nem terjed ki az állam vagy az államháztartási szervek és

·        a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatokra olyan szolgáltatás tekintetében, amely szolgáltatás nyújtása nem befolyásolja az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet,

·        az Európai Unió tagállamainak központi bankjai közötti pénzügyi kapcsolatokra,

·        az állami hitelintézetek közötti pénzügyi kapcsolatokra az olyan állami pénzeszközök tekintetében, amelyeket az állam vagy az államháztartási szervek szokásos kereskedelmi feltételek mellett helyeztek el,

·        az olyan közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatokra, amelyeknek éves nettó árbevétele a belső számvitelükben elkülönítési kötelezettség alá tartozó (a következőkben részletezett) támogatások rendelkezésre bocsátását vagy felhasználását megelőző két üzleti évben nem érte el a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a hitelintézetek esetében pedig az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege nem érte el a 800 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Államháztartási szervnek minősülnek a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési szervek.

Állami hitelintézetnek minősül a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerinti az a hitelintézet, amely felett az állam vagy valamely államháztartási szerv meghatározó befolyással rendelkezik.

A közvállalkozásoknak belső számvitelükben el kell különíteniük mindazon támogatásokat, amelyeket az állam vagy az államháztartási szervek közvetlenül vagy közvetve (más közvállalkozásokon, illetve pénzintézeteken keresztül) juttattak. Ide tartozik különösen:

·        a működési veszteségek pótlása,

·        a tőkejuttatás,

·        a vissza nem térítendő támogatások és a kedvezményes feltételek mellett nyújtott kölcsönök,

·        az állam vagy az államháztartási szervek által kiszabott pénzügyi terhek megtérítése.

 

A Rendelet előírja, hogy a közvállalkozásoknak külön nyilvántartást kell vezetniük

·        az osztalékról vagy az esedékes jutalékról való teljes vagy részleges lemondás révén nyújtott pénzügyi előnyökről,

·  a felhasznált állami pénzeszközök elvárható megtérüléséről való lemondásról.

Az előzőekben meghatározott támogatásokra vonatkozóan a számviteli elkülönítéssel, illetve a külön nyilvántartással biztosítani kell annak egyértelmű megállapíthatóságát, hogy mely könyvelési tételekkel állnak kapcsolatban, valamint hogy a pénzeszközöket ténylegesen mire használták fel. Az összes nyilvántartást a pénzeszközök rendelkezésre bocsátásától számított öt évig, illetve – amennyiben a pénzeszközök tényleges felhasználására egy későbbi üzleti évben kerül sor – ezen üzleti év végétől számított öt évig kell megőrizni. Az Európai Bizottság felhívására – az állami adóhatóság útján – annak rendelkezésére kell bocsátani.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 54. §-ának (11) bekezdése szerint az Áht. felhatalmazása alapján a Rendeletben meghatározott adatokat, dokumentumokat az Európai Bizottság részére az állami adóhatóságnak kell megküldenie, illetőleg rendelkezésre bocsátania.

1.      A Rendelet erre vonatkozó egyik előírása, hogy a tárgyévet megelőző üzleti évben 250 millió eurónak megfelelő forint nettó árbevételt meghaladó, a feldolgozóipari ágazatban működő közvállalkozások nevét és bevételi adatait tartalmazó jegyzéket az állami adóhatóságnak minden év március 31-éig meg kell küldenie az Európai Bizottságnak.

Ezt a kötelezettséget a Rendelet a 2006/111/EK irányelv 8. cikk (6) bekezdése alapján írja elő, miszerint a tagállamoknak a feldolgozóiparhoz tartozó közvállalkozásokról, valamint azok bevételi adatairól listát kell benyújtaniuk a Bizottsághoz és azt minden év március 31-éig aktualizálniuk kell.

Ezúton hívjuk fel a közvállalkozások figyelmét, hogy az előzőekben ismertetett kötelezettségeknek megfelelően az illetékes adóhatóságnál minden év február 15-éig jelentsék be a nevüket, valamint az éves nettó árbevételük összegét, ha feldolgozóiparhoz tartozó, a megelőző üzleti évben 250 millió eurónak megfelelő forint nettó árbevételt meghaladó közvállalkozásnak minősülnek. A bejelentést kötetlen formában, a bejegyzett cégnév és az adószám feltüntetésével, a székhely szerint illetékes állami adóhatóságnak megküldött levélben lehet megtenni. 

Feldolgozóiparhoz tartozó közvállalkozásnak az a közvállalkozás minősül, amelynek az éves árbevételéből legalább 50% feldolgozóipari tevékenységből származik. Az árbevétel forintra történő átszámításakor az adóév utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamot kell alkalmazni.

2.      A 2006/111/EK irányelv 8. cikk (1)-(3) bekezdése szerint az említett közvállalkozásokról a tagállamoknak rendszeresen részletes adatokat kell a Bizottság számára adniuk. A Rendelet szerint ezt a kötelezettséget az állami adóhatóságnak minden év szeptember 30-áig kell teljesítenie. Ennek érdekében a Rendelet előírja, hogy a feldolgozóipari ágazatban működő azon közvállalkozásoknak, melyeknek az éves nettó árbevétele a tárgyévet megelőző üzleti évben meghaladta a 250 millió eurónak megfelelő forintösszeget, az üzleti év lezárását követő hat hónapon belül meg kell küldeniük az illetékes állami adóhatóságnak

·        a számviteli törvény szerinti éves beszámolót (amely tartalmazza a mérleget, az eredmény-kimutatást és a kiegészítő mellékletet),

·        az üzleti jelentést,

·        a számviteli politikát, a vezető tisztségviselők beszámolóra vonatkozó nyilatkozatait, valamint a közvállalkozás legfőbb szervének határozatait tartalmazó kiegészítő magyarázatot.

Amennyiben azokat az előbb felsorolt iratok nem tartalmazzák, a következő adatokat is meg kell küldeniük:

·        saját részvény, saját üzletrész, valamint az eltérő tagsági jogokat biztosító részvény vagy üzletrész, továbbá az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvény juttatását, részletezve azok nyújtásának feltételeit,

  • a vissza nem térítendő támogatásokat, illetve a meghatározott feltételek mellett visszatérítendő támogatásokat,

  • bármilyen kölcsön nyújtását a vállalkozásnak, beleértve a tőkeinjekciókra nyújtott technikai hiteleket és előlegeket, a kamatlábak és a kölcsön feltételeinek, valamint annak a garanciának a megjelölésével, amelyet esetleg a kölcsönt felvevő vállalkozás adott a kölcsönadónak, 

  • az állam vagy az államháztartási szervek által a vállalkozásnak nyújtott kezességeket a kölcsön finanszírozásának vonatkozásában (részletezve e kezességek feltételeit és az azokért fizetett bármilyen díjat),

  • a kifizetett osztalékokat és a visszatartott nyereséget,

  • az állami beavatkozás bármilyen formáját, különösen a közvállalkozás esedékes adósságának, beleértve egyebek között a kölcsönök, támogatások visszafizetésének, a társasági adók, társadalombiztosítási járulékok, illetve bármely hasonló jellegű közbevétel befizetésének elengedését.

Elkülönített elszámolások vezetésének kötelezettsége

A Rendelet elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozásnak minősíti azt a vállalkozást, amely

·        a Római Szerződés 106. cikkének (1) bekezdése szerinti, az állam által nyújtott különleges vagy kizárólagos jogot élvez, vagy

·        a Római Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújt,

és ezen tevékenységéért bármilyen formában állami támogatást vagy ellentételezést kap, feltéve, hogy más tevékenységet is végez.

Különleges jognak minősül az állam vagy valamely államháztartási szerv által – jogszabály vagy közigazgatási határozat alapján – meghatározott földrajzi területen belül, előre meghatározott objektív, arányos és diszkriminációmentes feltételek érvényesülése nélküli eljárás során, korlátozott számú vállalkozásnak nyújtott

·        olyan jog, melynek értelmében kettő vagy több vállalkozás jogosult valamely szolgáltatás nyújtására vagy tevékenység végzésére, vagy

·        olyan jog, amely felhatalmaz több egymással versenyző vállalkozást szolgáltatás nyújtására vagy tevékenység végzésére, vagy

·        olyan előny, amely következtében az adott földrajzi területen az összes többi vállalkozás nem képes ugyanazt a szolgáltatást ugyanazon feltételek mellett nyújtani.

A kizárólagos jog alatt az állam vagy valamely államháztartási szerv által – jogszabály vagy közigazgatási határozat alapján – egyetlen vállalkozásnak biztosított jog, amelynek értelmében meghatározott földrajzi területen a vállalkozás kizárólagosan jogosult valamely szolgáltatás nyújtására vagy tevékenység végzésére.

A Római Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése értelmében az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

Az elkülönített elszámolások vezetésének kötelezettsége ennek megfelelően nem terjed ki az előzőekben meghatározott vállalkozásokra, amennyiben

·        az általuk nyújtott szolgáltatás nem befolyásolja az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet;

·        a tárgyévet megelőző két üzleti évben

- az éves nettó árbevételük nem érte el a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

- a hitelintézetek esetében az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege nem érte el a 800 millió eurónak megfelelő forintösszeget;

·        az általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásával való megbízatást nyílt, átlátható és diszkriminációmentes eljárásban meghatározott időre kapták.

Az elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozások kötelesek belső számvitelükben elkülöníteni a kizárólag speciális tevékenységhez kapcsolódó és a megosztással érintett eszközöket és forrásokat, bevételeket és ráfordításokat. Az előzőekben meghatározott minden eszközt és forrást, bevételt és ráfordítást a számviteli törvény szerint meghatározott számviteli politikában rögzített, egységes és következetes számviteli elszámolás alapján kell nyilvántartaniuk olyan módon, hogy az egyes tételek speciális tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelműen megállapítható legyen. Az elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozásoknak ezeket a nyilvántartásokat öt évig meg kell őrizniük.

Speciális tevékenység: a Római Szerződés 106. cikkének (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtása, illetve a kizárólagos és különleges jog alapján való szolgáltatásnyújtás.

A kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése

Az előírt kötelezettségek megfelelő teljesítésének ellenőrzését az állami adóhatóság látja el. Azzal a közvállalkozással, illetve elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozással szemben, amely az előzőekben ismertetett kötelezettségeit elmulasztja, nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti, az állami adóhatóság 5 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. A mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg az állami adóhatóság a közvállalkozást, illetve elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozást – határidő tűzésével – teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező, előző határozatban előírt határidőt a közvállalkozás, illetve elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozás elmulasztotta. A kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető, ha a közvállalkozás, illetve elkülönített elszámolások vezetésére kötelezett vállalkozás kötelezettségét – akár az eredetileg megállapított, akár az újabb határidőn belül – teljesíti.