NAV - Társasági adó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Felhívjuk figyelmét az "Információs füzetek" rovatban olvasható aktuális tájékoztatókra, melyek átfogó jelleggel ismertetnek egy-egy fontos, közérdeklődésre számot tartó témát.

<contents headingid="1311" moderate="true" read="true" title="Társasági adó" url="nav/ado/tarsasagi" write="true">
<article contentid="5418316" referenceid="5418316">
<title>Meghosszabbodik a beszámoló és egyes adóbevallások benyújtási határideje</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Meghosszabbodik_a_bes20200512.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589279040000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1747259940000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>14</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1590140409901">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>40</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Meghosszabbodik a számviteli
beszámoló leadásának határideje és a bevallási határidő a társasági adó, az
innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója és a kisvállalati adó
esetében. A Gazdaságvédelmi Akciótervben a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak
mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.)
Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) újabb könnyítéseket vezetett be
a veszélyhelyzetre tekintettel.

Beszámoló készítés határidejének módosulása

A Korm. rendelet
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 alapján a számviteli
beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbe helyezési és közzétételi,
továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők – ha azok 2020. április 22. 
és
2020. szeptember 30. közé esnek – 2020.
szeptember 30-áig kitolódnak és az ezekre a beszámolókra épülő számviteli
kötelezettségek határidejét is ettől a naptól kell számítani.

A beszámolási kötelezettség
teljesítésével kapcsolatos könnyítések azonban nem vonatkoznak a közérdeklődésre
számot tartó gazdálkodók (a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi
LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti gazdálkodók) beszámolóira.

Bevallások határidejének módosulása

A Korm. rendelet
alapján
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 halasztást kapnak az
adózók a 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékes egyes
kötelezettségek teljesítésére. Ez érinti a
társasági adóról, az innovációs járulékról, az energiaellátók jövedelemadójáról
és a kisvállalati adóról szóló éves elszámoló bevallást, amelyeket az
eredeti, 2020. június 2-i határidő helyett
elegendő 2020. szeptember 30-áig beadni, illetve például a transzferár-nyilvántartást is, amelyet
a bevallás benyújtásához igazodva, delegkésőbb 2020. szeptember 30-áig lehet
elkészíteni.

Kapcsolódó nyomtatványok:

<ul>

<li style="text-align: justify;">a társasági adóalanyok esetén a 1929 jelű,</li>

<li style="text-align: justify;">a kisvállalati adóalanyok esetén a 19KIVA jelű</li>
</ul>

bevallás.

Minden egyéb, a felsorolt
adónemekbe tartozó olyan bevallást, aminek az eredeti határideje az említett
időszakra esik, szintén elegendő szeptember 30-áig teljesíteni. Ilyen például 
a
’29EUD, a ’71 jelű bevallás.

Ha a kisvállalati adó alanya más
adónem alanyává válik, és ezért a 2020-ban eltelt időszakra záró bevallást kell
benyújtania az említett intervallumban, szintén halasztást kap a 20KIVA záró
bevallás és az abban foglalt kötelezettségek teljesítésére.

Az adózók természetesen dönthetnek úgy is, hogy az érintett
bevallásukat annak „eredeti” határidejéig nyújtják be, és nem élnek a
meghosszabbított számviteli és adózási határidő lehetőségével.

Lehetséges az is, hogy az
adóbevallásra és adóbefizetésre a meghosszabbított határidőben kerüljön sor
úgy, hogy az adózó eközben a számviteli halasztással nem él.

Az éves adó befizetésének határideje

A felsorolt adónemekben a 2019-re megfizetett adóelőlegek és az éves
fizetendő adó különbözetét

<ul>

<li style="text-align: justify;">amennyiben az befizetendő összeg, elegendő szeptember 30-áig teljesíteni, 
</li>

<li style="text-align: justify;">amennyiben az visszaigényelhető összeg, azt a bevallás beérkezésének napjától, de legkorábban az adózás rendjéről
szóló törvény által az adóbefizetésre előírt eredeti esedékességtől számított
30 napon belül utalja ki a NAV.
</li>
</ul>

A visszaigénylő pozícióban lévő
adózóknak tehát célszerű a bevallást minél korábban benyújtaniuk.

Fontos kiemelni, hogy azon adózók
esetében, amelyek a bevallási kötelezettségüknek 2020. április 22-e előtt
eleget tettek, ám az adófizetési kötelezettségüknek nem, de az adófizetési
kötelezettség eredeti esedékessége a 2020. április 22. és szeptember 30. napja
közé esik (mint például 2020. június 2-a), a Korm. rendelet szabályai alapján
2020. szeptember 30-ig teljesíthetik az adófizetési kötelezettségüket. Ehhez
hasonlóan, a 2020. szeptember 30-i éves adófizetési határidő vonatkozik azokra
az adózókra is, amelyek a bevallásukat az eredeti esedékességet követően, de
még 2020. szeptember 30-át megelőzően nyújtják be.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a
fentiek szerinti halasztott bevallási és befizetési határidőkkel élhetnek

<ul>

<li style="text-align: justify;">a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók is (függetlenül
attól, hogy a beszámolójuk tekintetében az eredeti határidők az irányadók),</li>

<li style="text-align: justify;">azon, eltérő üzleti év szerint működő adózók is,
amelyek esetében a fentiek szerinti bevallások esedékessége 2020. április 22-e
és 2020. szeptember 30-a közé esik.</li>
</ul>

Adóelőlegek bevallása és befizetése

A társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók
jövedelemadója éves elszámoló bevallásával egyidejűleg megállapítandó, előremutató (általános esetben a 2020.
júliustól 2021. júniusig terjedő időszakra szóló) adóelőlegek bevallása az említett éves elszámoló bevallásokon szeptember 30-áig történik. A Korm.
rendelet
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>
 szerint az adózók a 2020.
július és szeptember közötti időszakban esedékes adóelőleg-fizetési
kötelezettségüknek az utolsó
rendelkezésre álló bevallásban megállapított előleg-kötelezettség alapján (ha
a csoportos társaságiadó-alany társaságiadóelőleg-bevallással nem rendelkezik,
akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társaságiadó-előleg szerint), 
azonos összegben és ütemezésben tesznek
eleget. Így például egy folyamatosan működő, havi adóelőleg-fizetésre
kötelezett adózó a 2020. július-szeptember havi adóelőlegeket a 1829
bevallásban megállapított, 2020. első félévében bevallott adóelőlegek
összegével azonos összegben fizeti meg az érintett hónapok 20. napjáig.

Ha az adózó számításai szerint a
2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el a hivatkozott rendelkezések alapján
fizetendő adóelőleg összegét, akkor ezen adó-, illetve járulékelőleg
mérséklését kérheti annak esedékessége előtt.

Az adófelajánlás az általános szabályok szerint lehetséges a megfizetett
társaságiadó-előlegeknél.

A kisvállalati adóban a negyedévente esedékes adóelőlegek bevallására
a 20KIVA bevallás 01-es lapja szolgál. A Korm. rendelet alapján a II. negyedévi előlegről szóló 20KIVA
bevallás határideje – az eredeti 2020. július 20-a helyett – 2020. szeptember
30-a
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
.
A kiva-előlegek megfizetése ugyanakkor az eredeti esedékességi időpontok
szerint történik.

Fontos, hogy az I. negyedévi előlegről szóló 20KIVA bevallás
határidejét a Korm. rendelet nem érinti.

[Pénzügyminisztérium – NAV Központi Irányítás]

<a name="1"></a>[1] Korm.
rendelet 2. §-a

<a name="2"></a>[2] Korm.
rendelet 1. § (1)-(3) és (7) bekezdése

<a name="3"></a>[3] Korm.
rendelet 1. § (8) bekezdése

<a name="4"></a>[4] Korm.
rendelet 1. § (8) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adó</item>
<item>beszámoló</item>
<item>bevallás</item>
<item>társasági-adó</item>
<item>kiva</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adokotelezettsegek_teljesitese_inf/Meghosszabbodik_a_bes20200512.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5418346" referenceid="5418346">
<title>A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/A_koronavirus_jarvany20200512.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589275440000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1747173540000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1589289776392">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>22</minute>
<sec>56</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos
adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merül fel, hogy jelen
esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott
termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli
jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre
tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az
adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

A
Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti
katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt:
katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, 
a
katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett
tevékenységet vagy

b) a
katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály
alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany
a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A
Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési
kötelezettség

a) az
(1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési
kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és
átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési
kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés
keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők
által kapott vagyoni érték után.

Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek
teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az
adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát
esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel
kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

A
termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya
alá, ha arra:

<ul>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt, </li>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából,</li>

<li>a
katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára, </li>

<li>ingyenesen
</li>
</ul>

kerül
sor.

A
termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak
közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítását, mérséklését eredményezi.

További
kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára
történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet,
nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek
tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális
oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home
office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

Fontos
tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás,
termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló
adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a
rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének
eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz
tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

Személyi
jövedelemadó

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges
megbetegedést okozó humánjárvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak
segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak).

Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen
juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat
ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt
feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes
étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő,
térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben
dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás
(fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás
(közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások
adómentesen biztosíthatók.

A
járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat
folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet a Stab. tv.
hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási
rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális
oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a
Stab. tv-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon
magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a
munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

Ugyanakkor a
munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére
juttatott eszközök, termékek esetében a Stab. tv. mentességi szabálya
korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell
felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen
katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is
esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab. tv.
mentességi szabálya alapján.

Például egy
tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott
munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy
valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését
szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül
katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem
alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben
sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést
diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik,
és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden
munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A
laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a
laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop tulajdonba adása
helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás az a Stab. tv.
fentiekben foglalt rendelkezéseitől függetlenül adómentes a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, mely szerint adómentes a munkáltató
által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez
esetben az adómentességnek nem feltétele, hogy a juttatásban részesülő
közvetlenül érintett legyen a katasztrófahelyzetben, illetve az sem, hogy a
juttatás a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítására irányuljon.

Ha például
egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az
alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze 
a
fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra
tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján
az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

Ha ugyanez a
vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé
teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem
keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel
rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára 
(akik
az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

Ha pedig egy
települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról
szóló 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen
működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja,
hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat
mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén
nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

Társasági adó és
kisvállalati adó

A vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes
juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban
történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a
juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk
elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül
sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes
adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság
jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes
juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális
oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja) és az számvitelileg
személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao.
törvény 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján
elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot).

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és magánszemély a kedvezményezett, de nem munkavállalóról vagy munkavállaló
hozzátartozójáról van szó, akkor a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell
figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a
veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például
gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén 
a
Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a levonhatóságot. Ha a feltételek
fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez
esetben is szükséges.

Amennyiben a valamilyen szervezetnek
juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a fentiek
szerint veszélyhelyzetinek, a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe
venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül
kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil
szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola,
állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

Például, ha a támogatásban részesülő civil
szervezet nyilatkozik a juttató számára, hogy a támogatást nem a vállalkozási
tevékenységéhez kapta, akkor a juttatás a támogatónál levonható költségnek
minősül. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Például, ha a vállalkozás egy olyan
egészségügyi intézmény – például kórház – részére adományoz
kézfertőtlenítő-szert, illetve szájmaszkot, amely nem alanya a társasági
adónak, a támogatás értéke külön nyilatkozat nélkül is elismert költség. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Amennyiben visszafizetési kötelezettség
nélküli pénzjuttatásról van szó, akkor minden esetben a Tao. törvény 3. számú
mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben
fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha
adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha
állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a
kedvezményezett.

Általános
forgalmi adó

Általános
forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag
olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít,
aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany,
akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem
keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a
szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

Áfaalanyok
által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó
általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

Ha például egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad
át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11.
§ (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű
ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol
kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét
szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba
helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási
környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles
tevékenységét szolgálják.

Áfaszempontból a Stab. tv. egyrészt azt eredményezi, hogy ha a Stab.
tv. feltételeinek megfelelő ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezne, az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. értelmében nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az
ügyletet teljesítő adóalany ezzel összefüggésben bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy varroda az
alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át
egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján
köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. 
A
levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra
tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. 
§
(1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab.
tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a
juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos
szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a
veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési
kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben
bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Egy további
esetkört alkotnak azok az ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő
beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor. Mivel ilyen
esetben a beszerzés nem ellenérték fejében történő hasznosítás érdekében
valósul meg, ezért kizárt, hogy a beszerzés az adóköteles gazdasági
tevékenységet szolgálja. Ennek következtében az Áfa tv. 120. §-a alapján
ezeknek a beszerzéseknek az áfája nem helyezhető levonásba. Ugyanakkor,
tekinettel arra, hogy ilyenkor az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog, így
ezekkel az ingyenes ügyletekkel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem
keletkezik.

Ez utóbbi szabályt azonban – a veszélyhelyzet
következtében – felülírja a Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése, amelynek
értelmében veszélyhelyzet
esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása,
mérséklése céljából

<li>az ellenszolgáltatás nélkül
 végzett tevékenységet, </li>

<li>a
katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott
szolgáltatást, termékátadást</li>
</ol>

vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni.

Mivel a Stab. tv. a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes
termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körbe vonja, ezáltal úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték
fejében valósultak volna meg. Következésképpen, ha az adott termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás – ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül –
adóköteles, akkor a beszerzés áfája az Áfa
tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető. Ugyanakkor, a Stab. tv.
következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2)
bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet
vonatkozásában bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Ennek következtében, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet
időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra
kerül sor, az adóalanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései
tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, egyrészt hogy az adott
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül,
másrészt hogy az adóalany az ingyenes termékátadásokról, ingyenes
szolgáltatásnyújtásokról a Stab. tv. alapján bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy vállalkozás kifejezetten azzal a céllal szerez be
laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyermekeknek adja át,
akkor az Áfa tv. alapján egyrészt a vállalkozást nem illetné meg a beszerzés
kapcsán a levonási jog, másrészt a laptopok ingyenes átadása nem eredményezne
áfafizetési kötelezettséget. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek 
teljesülnek: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Továbbá – a veszélyhelyzetre tekintettel – a Stab. 
tv.
értelmében ezek a beszerzések a vállalkozás vállalkozási, gazdasági
tevékenységébe tartoznak, vagyis jelen esetben a laptopok ingyenes átadását úgy
kell tekinteni, mintha a laptopok értékesítése valósulna meg. Mivel laptop
értékesítése áfaköteles tevékenység, ezért a vállalkozás levonásba helyezheti 
a
laptopok beszerzésének áfáját. Ebben az esetben a Stab. tv. alapján a laptopok
ingyenes hasznosítása áfakötelessé válik, ezt az áfafizetési kötelezettséget
azonban a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, ha arról bejelentést tesz az
adóhatóság felé.

Az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt
termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonhatósága kapcsán
megjegyzendő, hogy a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem vonható le az adó, ha az ingyenes ügyletet teljesítő az Áfa tv. 125. §-a
alapján nem mentesül a 124. §-ban meghatározott adólevonást korlátozó
rendelkezés alól. Ha például egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a
veszélyhelyzet időszaka alatt, katasztrófahelyzetben lévők számára
(idetartoznak például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók), akkor
ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek
minősül, ami azt is eredményezi, hogy az étterem e tevékenysége tekintetében az
Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja
alapján mentesül az élelmiszert terhelő adó levonására meghatározott tilalom
alól. Ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az adóalany az egészségügyi
dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes
személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor (az Áfa tv. 125. §-ában
meghatározott feltétel hiányában) a tevékenység Stab. tv. szerinti
feltételeknek való megfelelése ellenére nem mentesül az üzemanyag-beszerzést
terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

Az alanyi adómentes adóalany az ingyenes termékátadás,
szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel
áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem válik jogosulttá.

Mindezeken
túlmenően szükséges megjegyezni, hogy nem minden ingyenesnek tűnő ügylet
tekintendő az áfa rendszerében is ingyenes ügyletnek.

Például, ha
egy adókötelesen bérbe adott ingatlan esetében a bérlet alatt adott időszakra
nem számítanak fel bérleti díjat, az áfamegítélés az alábbiak függvényében
eltérő lehet. Ha a felek a bérleti díjat például éves szinten határozzák meg,
azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel
nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Ekkor a felek
tulajdonképpen az éves díjból adnak „árengedményt”, következésképpen a fel nem
számított bérleti díj után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Más
áfakövetkezményekkel jár, ha olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el a
felek, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő. Ekkor áfaszempontból
a bérbeadó ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ha azonban ezt nem vállalkozásidegen
célból teszi (hanem például arra számítva, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést,
és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a havi bérleti díjakat), akkor az
adott időszakra a bérleti díj fizetésétől való eltekintés áfafizetési
kötelezettséggel nem jár.

Szükséges
említést tenni arról is, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az közcélú adománynak
minősül.

Hogyan kell megtenni a Stab. tv. szerinti bejelentést?

Kiemelendő, hogy a Stab. tv. alapján megvalósuló
közteher-kötelezettség alól való mentesülés bejelentési kötelezettséghez
kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott
szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell
jelentenie az illetékes adóhatóságához.

A bejelentésnek
formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír
formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett 
bejelentésnek tartalmilag meg kell
felelnie a Stab. tv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes
ügylet adózásbeli következményének nyomon követésére. Ennek megfelelően a
bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy
átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett,
vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás 
körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon). A 60
napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy
amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a
folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A
bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján
közzétesz egy bejelenési mintát.

[Pénzügyminisztérium
PM/8530/2020 – NAV Központi Irányítás 6135413828]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>járvány</item>
<item>stabilitási-törvény</item>
<item>ingyenes-juttatás</item>
<item>térítésmentes-juttatás</item>
<item>adomány</item>
<item>COVID-19</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/afa/A_koronavirus_jarvany20200512.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5407394">
<title>Megszűnt a feltöltési kötelezettség</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Megszunt_a_feltoltesi20191205.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1575548880000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>5</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>28</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1733612340000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>7</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1575550215566">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>5</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>50</minute>
<sec>15</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A társasági adózás rendszerében megszűnt az előleg-kiegészítési, más néven feltöltési 
kötelezettség. A feltöltésre azok a kettős könyvvitelt vezető adózók voltak kötelesek 
–meghatározott kivételekkel –, amelyeknek a megelőző adóévi árbevétele nagyobb 
volt 100 millió forintnál. A feltöltés határideje az adóév utolsó hónapjának 20. 
napja, vagyis általános esetben december 20-a volt.

2019-ben, ha a 2019-es adóév utolsó hónapjának 20. napja 2019. július 24-ét követő 
időpontra esik, már nem kell ezzel a kötelezettséggel számolniuk az adózóknak, 
vagyis

<ul>

<li>az adóévben már befizetett előlegeket nem kell az adóévi várható adó összegére 
kiegészíteniük, és </li>
</ul>

<ul>

<li>erről szóló bevallást sem kell beadniuk1. </li>
</ul>

Az átmeneti rendelkezés2 azonban lehetővé teszi, hogy a korábbi szabályok alapján 
feltöltésre kötelezett adózók a 2019-es adóévben – a jogszabályváltozás ellenére 
– önként feltöltést teljesítsenek. Ha az adózó ezt a lehetőséget választja, akkor 
a korábban hatályos szabályok szerint jár el. Az önkéntes feltöltés választását 
a „Bevallás az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben” elnevezésű 1901 számú nyomtatvány főlapjának D) blokkjában lehet jelölni a „Taoelőleg-kiegészítésre 
vonatkozó nyilatkozat” mezőben. E mező jelölése esetén a feltöltési kötelezettség 
feltüntetésére szolgáló sor is kitölthető a bevallásban (vagyis az adózó egy nyomtatványon 
jelölheti az önkéntes feltöltést és egyben teljesítheti annak bevallását is). 
Az önkéntes feltöltés teljesítésekor a várható fizetendő adó 80%-ának összegéig 
az adózó adófelajánlást tehet a 1901 számú nyomtatvány ’RNYIL lapjain.

Az önkéntes feltöltés választására vonatkozó nyilatkozat beadásának jogvesztő 
határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja (általános esetben december 20-a). 
Ezt követően a nyilatkozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni.

Azoknak az adózóknak nincs teendőjük, amelyek nem kívánnak élni az önkéntes feltöltés 
lehetőségével. Az utolsó havi, vagy negyedéves előlegüket az általános szabályok 
szerint kell teljesíteniük (a december havi előleget december 20-áig, az utolsó 
negyedéves előleget 2020. január 20-áig).

A társasági adó mellett az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója 
rendszerében is megszűnt a feltöltési kötelezettség. Ezekben az adónemekben nincs 
mód önkéntes feltöltésre sem. Így ha a társasági adóban élt is ezzel a lehetőséggel 
az adózó, az innovációs járulékban és az energiaellátók jövedelemadójában akkor 
sem kell és nem is lehet feltöltést teljesíteni.

1 A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. 
tv.] 29/A. § (81) bekezdés 
 
2 Tao. tv. 29/A. § (82) bekezdés

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>előleg</item>
<item>feltöltés</item>
<item>1901</item>
<item>adófelajánlás</item>
<item>nyilatkozat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5401903">
<title>Csoportos társasági adóalany tagok adóelőlegei</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Csoportos_tarsasagi_a20190528.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1559038860000">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>21</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1717106340000">
<year>2024</year>
<month>5</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1559039437845">
<year>2019</year>
<month>5</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>30</minute>
<sec>37</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A csoportos társasági adóalany tagoknak 2019. május 31-ig kell benyújtaniuk a 
2018-as adóévre vonatkozó társaságiadó-bevallásukat. A bevallásokban szereplő 
2019. júliustól 2020. júniusig esedékes adóelőleg összegek az érintett csoporttagok 
adószámláira könyvelődnek. Ezekkel az összegekkel a csoporttagoknak további teendőjük 
nincs, azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hivatalból törli az adószámláról 
és intézkedik az adóelőlegeknek a csoport részére történő előírásáról. A határozatok 
alapján a 2019. július hónapjára vonatkozó adóelőleget már az adóhatóság által 
az adószámlán előírt összegnek megfelelően kell a csoportos társasági adóalanynak 
teljesítenie esedékességig.

A NAV a társasági adó összegéből a látvány-csapatsport vagy filmalkotás támogatására 
szánt, szabályos felajánlásokat abban az esetben teljesíti, ha az adóelőlegek 
teljes egészében, határidőben megfizetésre kerültek.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5398528">
<title>Csoportos társasági adóalany tagjainak februári adóelőlege és a felajánlások feltételei</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Csoportos_tarsasagi_a20190219.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1550557860000">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>7</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1708469940000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>20</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1550558812564">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>7</hour>
<minute>46</minute>
<sec>52</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Ha a NAV engedélyezte a csoportos
társasági adóalany létesítését, az erről szóló határozatban törli a csoporttagok
2019 első félévi adóelőlegei közül azokat, amelyek a határozat véglegessé
válásáig nem esedékesek. A törölt adóelőlegeket már a csoportnak kell
megfizetnie. Az adóelőleg törlése és előírása kapcsán fellebbezésre, a
határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetőség.

A NAV a társasági adó összegéből a
látvány-csapatsport vagy filmművészet támogatására szánt, szabályos felajánlásokat
februárban a tag felajánlása alapján teljesíti, ha az adóelőleget a felajánló
határidőben, teljes egészében megfizette. A felajánlások zavartalan átutalásához
a tagoknak február 20-ig meg kell fizetniük az adóelőleget, ha az engedélyező
határozat másként nem rendelkezik. (Addig ugyanis, amíg az adóelőlegek
átkönyvelése kapcsán a fellebbezési határidő le nem telik, az előleg nem
törölhető a tag adószámlájáról és nem írható elő a csoport adószámláján.) A
február 20-ai határidő azokra a tagokra is vonatkozik, akik nem tesznek
felajánlást. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5395721">
<title>Tájékoztató az előadó-művészeti szervezetek támogatása alapján a társasági adóban igénybe vehető adókedvezmény, illetve adójóváírásra jogosító adó-felajánlás 2019-től való megszűnéséről</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_20181215.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544859840000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>15</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702626240000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>15</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>44</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1544861169061">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>15</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Tájékoztató

az előadó-művészeti szervezetek támogatása alapján a társasági adóban
igénybe vehető adókedvezmény, illetve adójóváírásra jogosító adó-felajánlás
2019-től való megszűnéséről

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint
egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII.
törvény 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezi a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao.
tv.] 22. §-ának, illetve 24/A. §-ának azon rendelkezéseit, amelyek az
előadó-művészeti szervezetek támogatása alapján lehetővé teszik adókedvezmény,
illetve adójóváírásra jogosító adó-felajánlás alkalmazását. Mindezek azt
jelentik, hogy 2019-től nem köthető
adókedvezmény alapjául szolgáló támogatási szerződés a hivatkozott
szervezetekkel, és azok javára adó-felajánlás sem tehető.

A Tao. tv. 29/A. § (67)-(69)
bekezdéseibe beiktatott átmeneti rendelkezések értelmében

<ul>

<li>
a 2018.
adóév terhére, 2018. december 31-ig nyújtott támogatásra a Tao. tv.-nek a támogatás
tényleges teljesítésekor hatályos rendelkezéseit kell figyelembe venni;</li>

<li>
a 2018.
adóévi adókötelezettség terhére, 2018. december 31-ig megtett felajánlásra
a Tao. tv.-nek a rendelkező nyilatkozat adóhatósági benyújtásakor hatályos
rendelkezéseit kell figyelembe venni;</li>
</ul>

tehát ezen esetekben az
adókedvezmény a 2018. december 31-éig hatályos szabályok szerint igénybe
vehető, illetve jár a jóváírás az adó-felajánlás alapján.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a
Tao. tv. 29/A. § (69) bekezdése alapján a 2018. december 31-éig megkötött támogatási
szerződések alapján a Tao. tv. 22. § (1) és (6) bekezdése szerinti támogatást,
kiegészítő támogatást legkésőbb 2018.
december 31-én lehet ténylegesen teljesíteni.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>előadó-művészeti</item>
<item>szervezetek,</item>
<item>támogatás,</item>
<item>adó-felajánlás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5391220">
<title>Tájékoztató a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezett-ségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletről</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_a_szokaso20180507.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544800920000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704063540000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1544801170133">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>26</minute>
<sec>10</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>A tájékoztató letölthető. 
 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>transzferár</item>
<item>transzferár-nyilvántartás</item>
<item>OECD</item>
<item>fődokumentum</item>
<item>helyi</item>
<item>dokumentum</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5395397">
<title>Közeledik az adóelőleg-kiegészítés határideje!</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Kozeledik_az_adoelole20181210.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544451360000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702421940000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1544454187672">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>3</minute>
<sec>7</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Azon adóalanyoknak, akik üzleti éve a naptári évvel megegyezik, a korábban megfizetett 
társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, energiaellátók jövedelemadója, 
innovációs járulék és reklámadó előlegeket 2018. december 20. napjáig az adóévben várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük.

A kiegészítési kötelezettségről, illetve annak összegéről a társasági adó, energiaellátók jövedelemadója, az innováció járulék esetében a 
<link id="5384241">
<downloadableprogram contentid="5384241">
<title>1801</title>
<url>nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvanykitolto_programok_nav/bevallasok/1801.html</url>
</downloadableprogram>
<text>1801</text>
</link>. számú bevallást is be kell nyújtani még abban az esetben is, ha ténylegesen nem keletkezik adóelőleg-kiegészítési 
kötelezettség. Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség összegét az egyes adónemeknek 
megfelelő számlaszámra kell teljesíteni.

Amennyiben az adózó az adó összegét – figyelemmel az adóév során megfizetett adóelőlegek összegére is – a jelzett határidőig nem fizeti meg legalább 90 százalékos mértékben, a befizetett előleg és az éves adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig 
terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A társasági adóval kapcsolatos adóelőleg-kiegészítéssel összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy amennyiben az adózó a Tao. tv. 24/A.§-a szerinti adó-felajánlással él, a 1801-es bevallás helyes kitöltésére kiemelt figyelmet kell fordítani annak 
érdekében, hogy a felajánlás elbírálása mielőbb megkezdődhessen. Azoknál a felajánlásoknál, 
ahol a kedvezményezetti célról szóló igazolás benyújtása eredetben, papír alapon 
szükséges, azt az elbírálás meggyorsítása érdekében célszerű szkennelt formában 
is csatolni a bevalláshoz.

A NAV elsődleges szándéka az adózók támogatása és figyelmük felhívása adókötelezettségeik 
teljesítésére. Bízunk benne, hogy e tájékoztatásunkkal hozzájárultunk az adóügyek 
kényelmesebb intézéséhez.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5393805">
<title>Tájékoztató a bejelentett részesedés fogalmának módosulásáról</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Tajekoztato_20180910.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1536579180000">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1694383140000">
<year>2023</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1536580588291">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>56</minute>
<sec>28</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 4. § 5. pontja, mely a bejelentett részesedés fogalmi meghatározását 
tartalmazza, 2018. augusztus 25-i hatállyal módosult. A módosításokat jelen tájékoztatóban 
ismertetjük.

<ul>

<li>A további részesedések bejelentettként való kezelése</li>
</ul>

A 2018. augusztus 24-éig hatályos szabályok értelmében, amennyiben az adózó a 
belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben 
(kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett részesedés mellé további 
részesedést szerez, akkor e további részesedés csak akkor jelenthető be, ha az 
adózó az „alap” részesedés szerzését is bejelentette az adóhatósághoz.

A változás értelmében e feltétel a további részesedések vonatkozásában megszűnik, 
ami azt jelenti, hogy az utóbb szerzett részesedések már nem csak akkor jelenthetők be, ha az adózó 
a korábban megszerzett részesedését is bejelentette.

Ha például az adózó elsőként 5 százalékos mértékű részesedést szerez 2018. szeptember 1-jén 
az „X” Kft.-ben és e részesedésszerzését nem jelenti be 75 napon belül, akkor 
mindez nem akadálya annak, hogy a 2018. október 10-én megszerzett újabb, 30 százalékos 
mértékű részesedését 2018. december 24-éig bejelentse az adóhatóság felé. Amennyiben 
az adózó a bejelentés mellett dönt és 2020. március 1-jén nyereségjellegű különbözetet 
realizál az „X” Kft.-ben fennálló 35 százalékos mértékű részesedésének elidegenítésén, 
akkor a bejelentett részesedésnek minősülő 30 százalékos részre alkalmazhatja 
a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti adóalap-csökkentő tételt.

A fentiekhez kapcsolódóan a Tao. tv. 29/A. § (63) bekezdésébe beiktatott átmeneti 
rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a 2017. december 31-ét követően szerzett további részesedéseket az adózók – erre irányuló választásuk alapján – akkor is bejelenthetik az új szabályok hatálybalépését követő 75 napon belül, vagyis legkésőbb 
2018. november 8-ig az adóhatósághoz, ha egyébként a korábbi részesedésszerzésüket nem jelentették 
be. Így ha az adózó egy belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben 
vagy külföldi személyben elsőként megszerzett részesedését nem jelentette be, 
és 2018-ban ugyanebben a személyben további részesedést szerzett, akkor e további 
részesedést a fenti határidőn belül bejelentheti az adóhatósághoz akkor is, ha 
egyébként az annak megszerzésétől számított 75 nap már eltelt.

<ul>

<li>A határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek</li>
</ul>

Az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedések mellett a határozatlan 
futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyek sem jelenthetők 
be az adóhatósághoz.

<ul>

<li>A bejelentett részesedéssel érintett társaság átalakulása, egyesülése, szétválása</li>
</ul>

A szabályozás könnyítéseként a korábban már bejelentett részesedést nem kell 
újfent bejelenteni, ha az a belföldi jogi személy, vagy külföldi személy, amelyben 
a bejelentett részesedés fennáll, átalakul, egyesül, vagy szétválik. Ehhez kapcsolódóan 
a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti korrekciós tételben rögzítésre 
kerül, hogy az egy éves tartási idő szempontjából az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti 
kivezetés nem szakítja meg a tartási idő folyamatosságát.

A bejelentett részesedés egyéb szabályai tekintetében nincs változás, így például 
továbbra sem kell új bejelentést tenni abban az esetben, ha a korábban már bejelentett 
részesedés értékének százalékos mértéke nem változik, viszont a részesedés értéke 
növekszik; a bejelentésre nyitva álló jogvesztő határidő pedig továbbra is a szerzést 
követő 75 nap.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény az üzleti évről készített beszámolóval és az azt alátámasztó könyvvezetéssel 
szemben, többek között, az alábbi követelményeket támasztja a törvény hatálya alá tartozó magyar vállalkozásokkal szemben:

<ul>

<li>

a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti 
év könyveinek zárását követően, e törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott 
beszámolót köteles - magyar nyelven – készíteni;
</li>

<li>

a könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével az egyszeres és a kettős könyvvitel 
rendszerében, csak magyar nyelven történhet;
</li>

<li>

a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve 
a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről 
olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban) 
bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja;
</li>

<li>

a törvényben előírt egységes számlakeret célja az, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek 
eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon 
a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény szerinti, 
illetve annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti beszámoló 
elkészítéséhez szükséges alapinformációkat;
</li>

<li>

a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet 
köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul 
biztosítja;
</li>

<li>

az éves beszámolót a számvitelről szóló törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt 
tagolásban, a számvitelről szóló törvény 1-3. számú mellékleteibenelőírt tételeket 
a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai 
figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni.
</li>
</ul>

[A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 4. § (1) - (4) bekezdései, 12. § (2) 
bekezdése, 20. § (1) bekezdése 159-160. §-ai.]

A nagy nemzetközi (multinacionális) cégcsoporthoz tartozó magyar vállalkozások 
egy részénél nem teljesítik maradéktalanul a számviteli törvényben foglalt, előzőekben 
említett követelményeket. A számviteli törvény szerinti éves beszámolót alátámasztó 
könyvelési nyilvántartásokat (a főkönyvi könyvelést) ezen vállalkozások egy részénél 
nem a magyar egységes számlakeret szerinti formában, hanem a vállalatcsoport által 
alkalmazott, más számviteli és beszámolási keretelvek alapján kialakított főkönyvi 
rendszerben és nem magyar nyelven vezetik. Ez az eljárás, amellett, hogy nem teljesíti 
a számviteli törvényi előírásokat, az adóhatósági ellenőrzések érdemi elvégzését 
rendkívüli módon megnehezíti, vagy adott esetben akár lehetetlenné is teheti. 
Hasonló nehézségeket okozhat ez a könyvvizsgálónak is, akinek az éves beszámoló 
megbízhatóságáról és valódiságáról a számviteli törvény előírásainak összefüggésében 
kell véleményt alkotnia.

Az adóalany vállalkozásoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a magyar számviteli 
előírások az egységes pénzügyi beszámolási elvek és szabályok mellett ahhoz is 
keretet adnak, hogy lehetővé tegyék és megteremtsék az adójogszabályokban előírt 
adókötelezettségeik teljes körűségének és az adójogszabályoknak való megfelelésüknek 
az adóhatóság általi érdemi és részletekbe menő vizsgálatát.

A számviteli törvénykövetelményeinek akkor tud a gazdálkodó maradéktalanul eleget tenni, ha az egységes 
magyar számlakeret szerinti főkönyvi nyilvántartást zárt könyvelési rendszeren belül állítja elő, nem pedig azon kívül (például manuálisan vezetett külön táblázatokban való levezetésekkel) valósítja ezt meg. A zárt könyvelési rendszeren kívüli levezetés módszerével nem biztosított az 
így előállított magyar főkönyvi adatok teljes körűségének maradéktalan ellenőrzési 
lehetősége az adóvizsgálatok céljára.

Az előzőekkel kapcsolatban felhívjuk az érintett gazdálkodó szervezetek vezetőit 
arra, hogy az adózókkal szemben elvárt jogkövető magatartásért való felelősségükre tekintettel tegyenek mielőbbi intézkedéseket annak érdekében, hogy a magyar egységes számlakeretnek megfelelő főkönyvi kimutatásaikat 
zárt főkönyvi könyvelési rendszeren belül állítsák elő.

Azokban az esetekben, amikor az adóhatóság az elrendelt adóellenőrzés érdemi 
lefolytathatóságát akadályoztatva látja az előzőekben említetteknek megfelelő 
zárt és áttekinthető könyvelési rendszer hiányosságai miatt, a gazdálkodókat felszólíthatja 
ennek a hiányosságnak a megszüntetésére és az előírt könyvelési kimutatások számviteli 
törvénynek megfelelő rendszerben való előállítására és az adóhatóság részére való 
bemutatására.

A könyvvizsgáló feladata véleményt nyilvánítani arról, hogy az éves beszámoló 
a számviteli törvény előírásaival összhangban megbízható és valós képet nyújt-e. 
A könyvvizsgáló tevékenységére a mindenkor érvényben lévő Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati 
Standardok és etikai előírások vonatkoznak. Ezek részletesen leírják a könyvvizsgálói 
vélemény kialakítása érdekében elvégzendő könyvvizsgálati eljárásokat, a szakmai 
megítélés gyakorlásának a kereteit, valamint a gazdálkodó által elkövetett jogszabálysértéseknek 
a könyvvizsgáló általi feltárása vagy tudomására jutása esetén követendő eljárásokat. 
A standardok és a vonatkozó etikai előírások hangsúlyozzák, hogy a könyvvizsgálónak 
meg kell vitatnia a gazdálkodó vezetésével a jogszabálysértést és mérlegelnie 
kell annak a könyvvizsgálói véleményre gyakorolt hatását. Egyúttal a vezetést 
fel kell hívnia az elkövetett jogszabálysértés kiigazítására, illetve jövőbeni 
megszüntetésére, abban az esetben is, ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre 
jutott, hogy a szóban forgó jogszabálysértés nincs hatással a könyvvizsgálói jelentésben 
megfogalmazott könyvvizsgálói véleményére.

[Nemzeti Adó- és Vámhivatal – Magyar Könyvvizsgálói Kamara]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>könyvvezetés</item>
<item>magyar</item>
<item>nyelven</item>
<item>zárt</item>
<item>könyvviteli</item>
<item>rendszer</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5377501">
<title>Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye</title>
<url>/data/cms439929/Energiahatekonysagi_beruhazas_adokedvezmenye_tajekoztato_20180518.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1526628120000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1659218340000">
<year>2022</year>
<month>7</month>
<day>30</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1526628163375">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>22</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5377501">
<title>Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms439929/Energiahatekonysagi_beruhazas_adokedvezmenye_tajekoztato_20180518.pdf</url>
<filename>Energiahatekonysagi_beruhazas_adokedvezmenye_tajekoztato_20180518.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>280</size>
<sizeinbyte>287404</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1526631962376</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2018</year>
<month>05</month>
<day>18</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>energiahatékonyság</item>
<item>adókedvezmény</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5391219">
<title>Összefoglaló a 2018-ban kezdődő adóévtől alkalmazandó, a szokásos piaci ár meghatá-rozásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó megváltozó szabályokról</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Osszefoglalo_a_2018_b20180507.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1525689600000">
<year>2018</year>
<month>5</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>40</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704063540000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1536848969589">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>29</minute>
<sec>29</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
A 2018-ban kezdődő adóévtől – figyelemmel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési 
Szervezet (OECD) előírásaira – jelentősen változnak a szokásos piaci ár meghatározásával 
összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az új dokumentációs kötelezettség három-szintűvé vált, három különböző dokumentumot
foglal magába:

<ul>

<li>országonkénti jelentés (Country-by-Country Report, CbCR),</li>

<li>fődokumentum (master file), és</li>

<li>helyi dokumentum (local file).</li>
</ul>

Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatást és automatikus információcserét
a magyar jogban az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény V/D. fejezete és 3. melléklete szabályozza.

A fődokumentumra és helyi dokumentumra vonatkozó szabályokat aszokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) állapítja meg.
Az új szabályok értelmében megszűnik az egyszintű nyilvántartás lehetősége, és
az adózók kétszintű nyilvántartás készítésére lesznek kötelesek.

A fődokumentum a teljes csoportra vonatkozó transzferárazás szempontjából lényeges
információkat tartalmazza, így különösen a csoporttagok felsorolását, tevékenységét,
értéklánc-elemzést, csoportszintű funkcionális elemzést, az immateriális javak,
valamint a finanszírozás bemutatását, az éves konszolidált beszámolót, a csoport
szokásos piaci ár-megállapítási megállapodásait.

A helyi dokumentum az adózó vezetésére, tevékenységére és szokásos piaci ár-megállapítási
megállapodásoknak, valamint más adózási megállapodásaira vonatkozó információkon
túl ügyletenként (összevont ügyletenként) tartalmazza a korábbi önálló nyilvántartásban
előírt adatokat, továbbá különösen a kapcsolódó szerződéseket, valamint annak
lényegre törő bemutatását, hogy a szokásos piaci ár-megállapítási módszer alkalmazása
során felhasznált pénzügyi adatok hogyan köthetők az adózó beszámolójában foglalt
adatokhoz.

A Rendelet szabályainak adóhatósági értelmezését külön tájékoztató tartalmazza.

Nemzetgazdasági Minisztérium, Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>transzferár</item>
<item>transzferár-nyilvántartás</item>
<item>OECD</item>
<item>fődokumentum</item>
<item>helyi</item>
<item>dokumentum</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5381692">
<title>Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által köztehermentesen foglalkoztatható személyi kör bővüléséről és további változásokról</title>
<url>/data/cms447270/Tajekoztato_nyugdijas_szov._2018.02.19..pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1519052280000">
<year>2018</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>58</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1672441140000">
<year>2022</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1519052324735">
<year>2018</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>58</minute>
<sec>44</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemfriss nemhl </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5381692">
<title>Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által köztehermentesen foglalkoztatható személyi kör bővüléséről és további változásokról</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms447270/Tajekoztato_nyugdijas_szov._2018.02.19..pdf</url>
<filename>Tajekoztato_nyugdijas_szov._2018.02.19..pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>146</size>
<sizeinbyte>149978</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1519054098035</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2018</year>
<month>02</month>
<day>19</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>nyugdíjas</item>
<item>szövetkezet</item>
<item>közérdekű</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<downloadablebinary contentid="5377000">
<title>Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről</title>
<url>/data/cms439112/Tajekoztato_nyugdijas_szovetkezet_kiegeszitett.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1501748758858">
<year>2017</year>
<month>8</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>25</minute>
<sec>58</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1656799140000">
<year>2022</year>
<month>7</month>
<day>2</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1501748760212">
<year>2017</year>
<month>8</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>26</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5377000">
<title>Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>Szőke Krisztina</author>
<url>/data/cms439112/Tajekoztato_nyugdijas_szovetkezet_kiegeszitett.pdf</url>
<filename>Tajekoztato_nyugdijas_szovetkezet_kiegeszitett.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>389</size>
<sizeinbyte>398585</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1501748758924</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2017</year>
<month>08</month>
<day>03</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>Közérdekű</item>
<item>nyugdíjas</item>
<item>szövetkezet</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5377046">
<title>Az elektromos töltőállomás létesítéséhez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény szabályai</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Elektromos_toltoallomas.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1499416800000">
<year>2017</year>
<month>7</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>40</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1657230000000">
<year>2022</year>
<month>7</month>
<day>7</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>40</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1499417398632">
<year>2017</year>
<month>7</month>
<day>7</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>49</minute>
<sec>58</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az elektromos mobilitás
terjedését célozva, az elektromos járművek használatához szükséges alapvető töltő-infrastruktúra
kiépítését támogatja a társasági adó rendszerébe 2017. július 1-jével
bevezetett új adóalap-csökkentő tétel. Ez alapján kedvezményben részesülhetnek
azok az adózók, amelyek elektromos töltőállomás létesítésére irányuló
beruházást hajtanak végre. Elektromos töltőállomásnak az olyan
eszköz minősül, amely alkalmas egy elektromos gépjármű energiatárolójának
töltésére vagy cseréjére.

A jelzett időponttal a társasági adóról és az osztalékadóról
szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 7. § (1) bekezdés l) pontjába,
illetve a (31)-(32) bekezdésébe kerültek be a kedvezmény szabályai, melyek a
következők:

<ol>

<li style="text-align: justify;">A kedvezmény az adózó erre irányuló döntése alapján vehető igénybe; azaz
vonatkozik rá az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény 49. § (1) bekezdésében foglalt, a döntés
önellenőrzés keretében való megváltoztatásának tilalma.</li>

<li style="text-align: justify;">Az adóalap-csökkentő tétel mértéke az elektromos töltőállomás
bekerülési értéke, legfeljebb annak „meg nem térülő” összege erejéig. Ennek
kiszámítása során az adózóknak a következők szerint kell eljárniuk: meg kell
becsülniük, hogy a beruházás befejezésének adóévét követő 3 éves időszak alatt
várhatóan mekkora pozitív működési eredményt termel majd az adott töltőállomás.
Amennyiben ez a becsült összeg kisebb, mint a bekerülési érték, akkor a kettő
különbözete lesz a csökkentő tétel. Amennyiben az adózó becslése alapján a
várható működési eredmény eléri vagy meghaladja a bekerülési értéket (vagyis a
beruházás „megtérül”), akkor csökkentő tétel nem érvényesíthető. </li>

<li style="text-align: justify;">A jelzett 3 éves időszak leteltével, amennyiben
a tényadatok birtokában az derül ki,
hogy az adózó nagyobb összegű csökkentést állított be a bevallásába, mint
amennyire a töltőállomás által ténylegesen elért pozitív működési eredménye
jogosítaná (vagyis korábban kevesebbre becsülte a várható működési eredményt),
akkor a korábbi bevallást pótlékmentesen lehet önellenőrizni.</li>

<li style="text-align: justify;">A csökkentő tétel összegére vonatkozó
további korlát az állami támogatási szabályokkal összefüggésben, hogy az töltőállomásonként
legfeljebb 20 millió eurónak
megfelelő forintösszeg lehet (mivel a kedvezmény adótartalma nem haladhatja meg
a 20 millió eurónak megfelelő összeg adótartalmát).</li>

<li style="text-align: justify;">Az adóalap-csökkentés a beruházás befejezésének adóévében (egy
összegben) vehető igénybe.</li>

<li style="text-align: justify;">Tekintve, hogy a kedvezmény évközben
került beiktatásra, a kapcsolódó átmeneti rendelkezések alapján első alkalommal
a 2017. június 30-át követően megkezdett
beruházások tekintetében lehet igénybe venni.</li>
</ol>

Például, amennyiben az
adózó 2017. július 15-én megkezdi az elektromos töltőállomás létesítésére
irányuló beruházást, amelyet 2017. szeptemberében be is fejez, akkor a 1729
jelű társasági adóbevallásban feltüntethető adóalap-csökkentő tétel összegét a
következőképpen határozza meg. Megbecsüli, hogy a 2018. január 1-je és 2020.
december 31-e közötti hároméves időszak működési eredménye mennyi lesz.
Amennyiben becslése szerint ez az összeg 6 millió Ft, és a töltőállomás
bekerülési értéke 15 millió Ft, akkor a csökkentésként igénybevehető összeg 15
millió – 6 millió, vagyis 9 millió Ft (ez alatta marad a további felső
korlátnak, mivel 9 millió 9%-a kisebb, mint 20 millió eurónak megfelelő
forintösszeg 9%-a). Amennyiben a három év letelte után megállapítja, hogy a
ténylegesen elért működési eredmény 7 millió Ft, akkor önellenőrzés keretében
pótlékmentesen módosítania szükséges a csökkentő tétel összegét 15 millió – 7
millió, azaz 8 millió Ft-ra.

A kedvezmény – nagyrészt
azonos feltételekkel – elérhető az energiaellátók
jövedelemadója rendszerében is, azzal, hogy ugyanazon töltőállomásra csak
egyik adónemben érvényesíthető a csökkentés. Lehetőség van továbbá arra, hogy
az energiaellátók átvegyék a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozásuktól az utóbbiak
által a társasági adóban csökkentésként nem érvényesített összeget.

Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>töltőállomás,</item>
<item>elektromos,</item>
<item>beruházás,</item>
<item>adóalap-kedvezmény</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5329492">
<title>A veszteségleírás 50 százalékos korlátja</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/veszteseg_130305.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1497611820000">
<year>2017</year>
<month>6</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>17</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1497612406336">
<year>2017</year>
<month>6</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>26</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>[Tao. tv. 17. § (2), (3) bekezdés]</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao.
tv.] 2012. január 1-jétől hatályos 17. § (2) bekezdése szerint: „A korábbi adóévek
elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként
történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható
el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.” E rendelkezést – tekintettel arra,
hogy a 2004. előtt keletkezett, elhatárolt veszteség felhasználására átmeneti
előírások [Tao. tv. 29. § (2) bekezdés, 29/C. § (8) bekezdés, 29/F. § (2) bekezdés]
vonatkoznak – a 2004-től keletkezett és elhatárolt veszteségre kell alkalmazni.
Ez azt jelenti, ha az adózó különböző adóévekben keletkezett, elhatárolt veszteségeket
tart nyilván, akkor

<ul>

a Tao. tv. 17. § (3) bekezdése alapján először a 2004. előtti adóévekben keletkezett,
elhatárolt veszteséget kell felhasználnia,
</li>

a 2004-től keletkezett, elhatárolt veszteség felhasználásakor (az 50%-os korlát
meghatározásához) az adóalap csak ez utóbbi veszteség leírását nem tartalmazhatja.

</li>
</ul>

A jogelőd nélkül létrejött adózó veszteségleírására
irányadó Tao. tv. 17. § (2) bekezdése 2004. január 1. napjától hatályát
vesztette, így az abban foglaltak alkalmazására – a keletkezett veszteség
adózás előtti eredmény csökkentésére való korlátlan felhasználásra – azon
adózók jogosultak (figyelemmel az átmeneti rendelkezésekben foglaltakra) akik
1998-2003. között jogelőd nélkül alakultak, az addig keletkezett veszteségüket
tekintve.

Például, ha az adózó 2012. adóévi adóalapja (veszteség leírása nélkül) 20 000 ezer forint,
és a nyilvántartott, elhatárolt veszteségei:

<ul>

a 2001. adóévben keletkezett 5 000 ezer forint, 
</li>

a 2008. adóévben keletkezett 3 000 ezer forint, 
</li>

a 2009. adóévben keletkezett 6 000 ezer forint, 
</li>
</ul>

akkor az adóalapja a következő lehet:

Megnevezés
</td><td valign="top">

Érték 
Ezer forint

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="middle">

Adóalap (veszteség levonása előtt)
</td><td valign="top">

20 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top">

Csökkentő tétel átmeneti előírás alapján [29/F. § (2) bek.]
</td><td valign="top">

5 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top">

Korrigált adóalap
</td><td valign="top">

15 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top">

Adóalap 50 %-a
</td><td valign="top">

7 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top">

Csökkentő tétel [17. § (2) bek.] alapján
</td><td valign="top">

7 500*
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top">

Csökkentő tétel veszteségleírás címén (a bevallásban)
</td><td valign="top">

12 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top">

2012. adóévi adóalap (a bevallásban) 
</td><td valign="top">

7 500
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

* A 2009. adóévi elhatárolt veszteségből [(3 000 ezer + 6 000 ezer) – 7 500 ezer]
1 500 ezer forint a továbbvihető összeg.
</blockquote>
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>T</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5373079">
<title>A társasági adó mértékének csökkentése és az azzal összefüggő további módosítások</title>
<url>/data/cms433092/A_tarsasagi_ado_mertekenek_valtozasa_es_az_azzal_osszefugg__tovabbi_modositasok.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1485509460000">
<year>2017</year>
<month>1</month>
<day>27</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1643320740000">
<year>2022</year>
<month>1</month>
<day>27</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>22</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1485510717016">
<year>2017</year>
<month>1</month>
<day>27</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>51</minute>
<sec>57</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> T1 T2 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5373079">
<title>A társasági adó mértékének csökkentése és az azzal összefüggő további módosítások</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>dr. Németh Nóra</author>
<url>/data/cms433092/A_tarsasagi_ado_mertekenek_valtozasa_es_az_azzal_osszefugg__tovabbi_modositasok.pdf</url>
<filename>A_tarsasagi_ado_mertekenek_valtozasa_es_az_azzal_osszefugg__tovabbi_modositasok.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>274</size>
<sizeinbyte>281221</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1485510721430</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2017</year>
<month>01</month>
<day>27</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<article contentid="5366532">
<title>Nem jelentős összegű hiba társasági adóbeli rendezése</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/Nem_jelentos_osszegu_hiba.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1476255900000">
<year>2016</year>
<month>10</month>
<day>12</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>5</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1634075700000">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>55</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1476256470836">
<year>2016</year>
<month>10</month>
<day>12</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>14</minute>
<sec>30</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pont, (8) bekezdés]

A
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
szerinti nem jelentős összegű hibák, hibahatások [3. § (3) bekezdés 4. pont] a
hibafeltárás üzleti éve szerinti beszámoló tárgyévi adatai körében jelennek
meg, amelyekhez – semlegesítésükhöz – kapcsolódóan a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
[Tao. tv.] korrekciós előírásokat rendel. E mellett az adózó a hiba
elkövetésének – adóhatósági ellenőrzéssel nem érintett – adóéve szerinti
korábbi adóbevallását önellenőrzéssel helyesbítheti.

A Tao. tv. korrekciós előírásai – attól
függően, hogy a nem jelentős összegű hibának a
korábbi adóévi adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő hatása van – a
következők: az adózó – a feltárás adóévében – az adóellenőrzés, önellenőrzés
során megállapított, bevételként vagy költség, ráfordítás csökkenéseként
elszámolt összeggel csökkentheti [7. § (1) bekezdés u) pont], illetve a költségként, ráfordításként, vagy bevétel
csökkentéseként elszámolt összeggel növeli [8. § (1) bekezdés p) pont] az adózás előtti eredményét.

A Tao. tv. 8. § (8) bekezdése rögzíti továbbá
azt a lehetőséget, hogy az (1) bekezdés p) pontjának
az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha
a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló
adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával
érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. A
Tao. tv. 8. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén az adózónak nem kell
megnövelnie az adóalapot a Tao. tv. 8. § (1) bekezdés p) pontja szerint, s mellette a korábbi adóév adókötelezettségét
sem kell önellenőriznie.

Bármely, a fentiek szerinti lehetőség akkor is
alkalmazható, ha például ugyanazon adóévet érintően feltárt több, nem jelentős
összegű hibára tekintettel az adózónál társasági adóalap-csökkentő és -növelő
korrekciós tétel is felmerül. Például, 100 egység el nem számolt költség és 80
egység el nem számolt bevétel kerül feltárásra. Az adózó a hibafeltárás
adóévében – a bevételként elszámolt (80 egység) összeggel történő csökkentés és
az erre tekintettel végrehajtott önellenőrzés mellett – dönthet úgy, hogy a
költségként elszámolt (100 egység) összeggel nem növel és nem is végez
önellenőrzést. Ez utóbbi helyett választhatja
azt is, hogy (a 100 egység összeggel) megnöveli az adózás előtti eredményt és
végez önellenőrzést.

Hasonló a helyzet, ha például 60 egység az el nem
számolt költség és 90 egység az el nem számolt bevétel; az adózó a 90 egységgel
történő adóalap-csökkentés és e tekintetben végzett önellenőrzés mellett a 60
egység tekintetében választhat, hogy azt – önellenőrzés végzése mellett – növelő
tételként veszi figyelembe, vagy arra nézve él a Tao. tv. 8. § (8) bekezdése
szerinti lehetőséggel és mellőzi az önellenőrzést, illetve a növelő korrekció
alkalmazását.

[Nemzetgazdasági
Minisztérium 10616/2016. – Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2216938421/2016.]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>dr. Rabné dr. Barizs Gabriella</author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5366333">
<title>Tájékoztató a jogdíjhoz kapcsolódó szabályok változásáról a társasági adóban</title>
<url>/data/cms421350/Tajekoztato_a_jogdijhoz_kapcsolodo_szabalyok_valtozasarol_a_tarsasagi_adoban.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1475073480000">
<year>2016</year>
<month>9</month>
<day>28</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>38</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1625090340000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1475073651916">
<year>2016</year>
<month>9</month>
<day>28</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>40</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5366333">
<title>Tájékoztató a jogdíjhoz kapcsolódó szabályok változásáról a társasági adóban</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author></author>
<url>/data/cms421350/Tajekoztato_a_jogdijhoz_kapcsolodo_szabalyok_valtozasarol_a_tarsasagi_adoban.pdf</url>
<filename>Tajekoztato_a_jogdijhoz_kapcsolodo_szabalyok_valtozasarol_a_tarsasagi_adoban.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>313</size>
<sizeinbyte>320713</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1475073652013</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2016</year>
<month>09</month>
<day>28</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<article contentid="5365908">
<title>A kettős adóztatás elkerülése a társasági adóban</title>
<url>nav/ado/tarsasagi/A_kettos_adoztatas_el20160826.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1472206020000">
<year>2016</year>
<month>8</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1630187940000">
<year>2021</year>
<month>8</month>
<day>28</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1472207104789">
<year>2016</year>
<month>8</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>25</minute>
<sec>4</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A társasági adóról és az osztalékadóról 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 1. § (4) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy „a nemzetközi szerződés előírását 
kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi 
szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz.” Ez az alapelv akkor érvényesül, 
ha egy meghatározott jövedelem valamilyen nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik. 
Ilyenkor ugyanis a nemzetközi szerződés – és nem a Tao. tv. – előírásai alapján 
kell meghatározni többek között az adóztatásra jogosult államot.

A Tao. tv. rendelkezéseitől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a 
viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz 
képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért 
felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.

1. A kettős adóztatás elkerülése az erre vonatkozó egyezmény alapján

Magyarország több mint 70 országgal kötött egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről. 
Amennyiben az adott jövedelem ún. egyezményes államból származik, akkor az egyezmény 
rendelkezései alapján kell megállapítani

<ul>

<li>a jövedelem típusát, </li>

<li>az adóztatásra jogosult államot (forrásállam vagy az illetőség állama, esetleg 
mindkettő), </li>

<li>a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló módszert (mentesítés vagy beszámítás). 
</li>
</ul>

Az egyezmény alkalmazása során figyelemmel kell lenni továbbá az egyezmény hatályára 
is, így például az időbeli hatályra (az adott jövedelem szerzésekor hatályos-e 
az egyezmény).

A Tao. tv. 3. § (1) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége 
a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed, az adózót 
teljes körű adókötelezettség terheli. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények 
azonban bizonyos külföldről származó jövedelmek esetén nem (vagy nem csak) az 
illetőség államának biztosítanak adóztatási jogot, vagy ilyen esetben előállhat 
a kettős adóztatási helyzet, amelynek elkerülése végett a Tao. tv. rendelkezéseinek 
megfelelően kell eljárnia az adózónak. 
 A Tao. tv. 3. § (2) bekezdése alapján a külföldi vállalkozó adókötelezettsége 
a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére 
terjed ki, vagyis a külföldi vállalkozót korlátozott adókötelezettség terheli. 
Esetükben a kettős adóztatási helyzet például akkor állhat elő, ha az egyezmény 
az adott jövedelem tekintetében a forrásállamnak, Magyarországnak (is) adóztatási 
jogot biztosít (amellyel Magyarország él is), továbbá az illetőség államának belső 
jogi szabályai alapján az adott jövedelem ott is adóköteles.

A kettős adóztatás elkerülése során az első lépés az, hogy a belföldi illetőségű 
adózónak, illetve a külföldi vállalkozónak meg kell határoznia a külföldről származó 
jövedelem összegét. E tekintetben a Tao. tv. 28. § (4) bekezdésében foglaltakból 
kell kiindulni, amely előírja, hogy a külföldről származó jövedelmet a Tao. tv. 
rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem 
megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül 
hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító 
tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel 
és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó 
jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető – de nem a kizárólag 
belföldről származó jövedelemhez felmerült – költségeket, ráfordításokat, adózás 
előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

A külföldről származó jövedelem összegének meghatározását követően az adózónak 
a Tao. tv. kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelkezéseit kell figyelembe 
venni [Tao. tv. 28. § (2)-(3) bekezdés]. A Tao. tv. – az egyezményekkel összhangban 
– a kettős adóztatás két módszerét nevesíti: a mentesítést és a beszámítást. A 
mentesítés lehet teljes vagy pedig progresszív.

1.1 A kettős adóztatás elkerülése a mentesítés módszerével

A Tao. tv. 28. § (2) bekezdése szerint a belföldi illetőségű adózó és a külföldi 
vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az 
ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így 
rendelkezik (teljes mentesítés). A külföldön adóztatható jövedelmet a belföldi 
illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó többi jövedelme utáni társasági adó 
megállapításakor figyelembe kell venni, ha nemzetközi szerződés ezt lehetővé teszi 
(progresszív mentesítés). Progresszív mentesítéskor a belföldi illetőségű adózó 
és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor a külföldön adóztatható 
jövedelemre jutó adót az összes jövedelemre megállapított, számított társasági 
adó és az adóalap hányadosaként meghatározott átlagos adókulccsal számítja ki. 
Az átlagos adókulcsot két tizedesjegyre kerekítve kell figyelembe venni.

2015. július 25-e óta tulajdonképpen csak az Ausztráliából származó jövedelmek 
esnek teljes mentesítés alá, mivel az Ausztráliával kötött egyezmény az egyetlen, 
amely nem ad lehetőséget a progresszív mentesítés alkalmazására. Az Ausztráliából 
származó jövedelmekkel tehát teljes mértékben csökkenthető az adóalap.

2015. július 25-étől a mentesítés módszerét tekintve tehát a progresszív mentesítés 
tekinthető általánosnak, a Magyarország által kötött egyezmények ugyanis – az 
említett kivétellel – lehetővé teszik annak alkalmazását. A szabályozás 2016. 
június 16-i hatállyal egészült ki az átlagos adókulcs meghatározásának módjával.  
A változással kapcsolatosan le kell szögezni, hogy az pontosításnak tekintendő, 
tartalmi módosítást nem jelent.

Példa: Ha például egy magyar illetőségű adózó 2016-ban Romániában lévő telephelyén 
keresztül vállalkozási nyereségre tesz szert, akkor ebben a relációban az 1996. 
évi XCIX. törvény által kihirdetett egyezmény rendelkezéseit kell irányadónak 
tekinteni. Az egyezménynek a vállalkozási nyerségre irányadó 7. cikk 1. bekezdése 
alapján a telephelynek betudható nyereség a telephely fekvése szerinti államban 
(Romániában) adóztatható. Mivel Magyarországnak nincs adóztatási joga a Romániában 
fekvő telephely nyeresége tekintetében, az egyezmény 25. cikk a) pont (i) alpontja 
értelmében a kettős adóztatást Magyarországon mentesítéssel kell elkerülni azzal, 
hogy az egyezmény lehetőséget ad a progresszív mentesítés alkalmazására [25. cikk 
a) pont (iii) alpont]. A 2016-os adóévről benyújtandó elszámoló bevallás kitöltésekor 
a magyar illetőségű adózó a Tao. tv. 28. § (4) bekezdésének figyelemmel meghatározza 
a külföldi jövedelmét; ennek összege 300 MFt. A belföldről származó jövedelme 
pedig 400 MFt. Ebben az esetben a progresszív menetesítést az alábbiak szerint 
kell figyelembe venni (a példában feltételezzük, hogy a magyar illetőségű adózó 
„más” külföldről származó jövedelemben nem részesült az adóévben, továbbá az adózás 
előtti eredményt módosító tételek hatásait nem vesszük figyelembe): 

</blockquote>

<tbody>

</td>
<td valign="top" width="258">

MFt

</td>
</tr>

<tr>

Belföldről származó jövedelem

</td>
<td valign="top" width="258">

400

</td>
</tr>

<tr>

Progresszív mentesítés alá eső külföldön adóztatható jövedelem

</td>
<td valign="top" width="258">

300

</td>
</tr>

<tr>

Adóalap

</td>
<td valign="top" width="258">

700

</td>
</tr>

<tr>

Összes jövedelemre megállapított számított társasági adó

</td>
<td valign="top" width="258">

88

(500 x 10%) + (200 x 19%)

</td>
</tr>

<tr>

Átlagos adókulcs

</td>
<td valign="top" width="258">

12,57%

(88 /700)

</td>
</tr>

<tr>

Külföldön adóztatható jövedelemre jutó társasági adó az átlagos adókulccsal 
számítva

</td>
<td valign="top" width="258">

37,71

(300 x 12,57%)

</td>
</tr>

<tr>

Belföldi számított társasági adó

</td>
<td valign="top" width="258">

50,29

(88 – 37,71)

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Megjegyezzük, hogy a táblázat utolsó sorában szereplő belföldi számított társasági 
adóból vehetők igénybe az adókedvezmények (tehát ez az összeg képezi az adókedvezmények 
igénybevételének korlátját), továbbá általános esetben mindez csökkenthető a beszámítás 
alá eső külföldön megfizetett társasági adóval.

1.2 A kettős adóztatás elkerülése a beszámítás módszerével

Amennyiben a nemzetközi egyezmény az adott külföldről származó jövedelem vonatkozásában 
a beszámítás módszerét rendeli alkalmazni, akkor a belföldi illetőségű adózó és 
a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja 
a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót. 
 A beszámított összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön 
kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a 
külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön 
érvényesíthető adó közül a kisebb összeget. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel 
csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve 
kell meghatározni [Tao. tv. 28. § (5) bekezdés].

Példa: Ha például egy magyar illetőségű adózó, amely Szlovákiában telephellyel 
nem rendelkezik, 2016-ban szlovákiai forrásból származó jogdíjat szerez, akkor 
ebben a relációban a két ország között létrejött, az 1996. évi C. törvény által 
kihirdetett egyezmény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a 
kifizetés megfelel az egyezmény 12. cikk 3. bekezdésében foglalt jogdíj fogalomnak, 
akkor az adóztatási jogot főszabályként az illetőség állama (Magyarország) gyakorolja, 
ugyanakkor a forrásállam (Szlovákia) is korlátozott adóztatási joggal rendelkezik, 
az ott levont adó nem haladhatja a meg a bruttó kifizetés 10%-át [12. cikk 1-2. 
bekezdés]. Az egyezmény 23. cikk 1) pont b) alpontja értelmében a Magyarországon 
belföldi illetékességű adózónál ebben az esetben a kettős adóztatást beszámítás 
útján kell elkerülni azzal azonban, hogy az így levont összeg nem haladhatja meg 
a levonás előtt számított adónak azt a hányadát, amely a Szlovákiából származó 
ilyen jövedelemrészeknek tudható be. 
 
 A 2016-os adóévről benyújtandó elszámoló bevallás kitöltésekor a magyar illetőségű 
adózó a Tao. tv. 28. § (4) bekezdésének figyelemmel meghatározza a külföldi jövedelmét; 
ennek összege 100 MFt. A belföldről származó jövedelme pedig 300 MFt. Ebben az 
esetben a beszámítást az alábbiak szerint kell figyelembe venni (a példában feltételezzük, 
hogy a magyar illetőségű adózó „más” külföldről származó jövedelemben nem részesült 
az adóévben, továbbá az adózás előtti eredményt módosító tételek hatásait nem 
vesszük figyelembe): 

</blockquote>

<tbody>

</td>
<td valign="top" width="306">

MFt

</td>
</tr>

<tr>

Belföldről származó jövedelem

</td>
<td valign="top" width="306">

300

</td>
</tr>

<tr>

Külföldről származó jövedelem

</td>
<td valign="top" width="306">

100

</td>
</tr>

<tr>

Adóalap

</td>
<td valign="top" width="306">

400

(300 + 100)

</td>
</tr>

<tr>

Külföldön megfizetett adó

</td>
<td valign="top" width="306">

12

</td>
</tr>

<tr>

Számított társasági adó

</td>
<td valign="top" width="306">

40

(400 x 10%)

</td>
</tr>

<tr>

Látvány-csapatsport támogatásának adókedvezménye (70 %)

</td>
<td valign="top" width="306">

28

</td>
</tr>

<tr>

Adókedvezménnyel csökkentett számított adó

</td>
<td valign="top" width="306">

12

(40 - 28= 12)

</td>
</tr>

<tr>

A külföldön megfizetett adó belföldön beszámítható része 

</td>
<td valign="top" width="306">

3

[az adókedvezménnyel csökkentett társasági adó osztva az adóalappal, szorozva 
a külföldi jövedelem összegével (12/400 x 100 = 3)]

</td>
</tr>

<tr>

Belföldi társasági adókötelezettség

</td>
<td valign="top" width="306">

9

(12-3)

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2. A kettős adóztatás elkerülése az erre vonatkozó egyezmény hiányában

Amennyiben Magyarország és az érintett állam között nincs a jövedelemszerzéskor 
hatályos, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény, akkor a belföldi illetőségű 
adózó, illetve a külföldi vállalkozó a Tao. tv. rendelkezései alapján kerülheti 
el a kettős adóztatást. Ennek során ugyanúgy a Tao. tv. 28. § (4) bekezdése alapján 
kell meghatározni a külföldről származó jövedelmet, mint azokban az esetben, amikor 
rendelkezésre áll egyezmény.

Az ún. nem egyezményes államokból származó jövedelemmel összefüggésben a kettős 
adóztatás elkerülése kizárólag a beszámítás módszerével valósulhat meg [Tao. tv. 
28. § (3) bekezdés]. A beszámított összeget szintén a jövedelem jogcíme szerint 
és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján 
levont adó nem haladhatja meg a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) 
adó összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre 
az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author></author>
<keywords>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

Meghosszabbodik a beszámoló és egyes adóbevallások benyújtási határideje2020.05.12.

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése2020.05.12.

Megszűnt a feltöltési kötelezettség2019.12.05.

Csoportos társasági adóalany tagok adóelőlegei2019.05.28.

Csoportos társasági adóalany tagjainak februári adóelőlege és a felajánlások feltételei2019.02.19.

Tájékoztató az előadó-művészeti szervezetek támogatása alapján a társasági adóban igénybe vehető adókedvezmény, illetve adójóváírásra jogosító adó-felajánlás 2019-től való megszűnéséről2018.12.15.

Tájékoztató a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezett-ségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletről2018.12.14.

Közeledik az adóelőleg-kiegészítés határideje!2018.12.10.

Tájékoztató a bejelentett részesedés fogalmának módosulásáról2018.09.10.

Multinacionális vállalatcsoport magyar tagvállalatánál a számviteli törvényben előírt könyvvezetési és beszámoló készítési előírásoknak való megfelelésről2018.06.08.

pdf

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye2018.05.18.

Összefoglaló a 2018-ban kezdődő adóévtől alkalmazandó, a szokásos piaci ár meghatá-rozásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó megváltozó szabályokról2018.05.07.

A 2018-ban kezdődő adóévtől – figyelemmel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előírásaira – jelentősen változnak a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségre vonatkozó szabályok.

pdf

Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által köztehermentesen foglalkoztatható személyi kör bővüléséről és további változásokról2018.02.19.

pdf

Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezetről2017.08.03.

Az elektromos töltőállomás létesítéséhez kapcsolódó társasági adóalap-kedvezmény szabályai2017.07.07.

A veszteségleírás 50 százalékos korlátja2017.06.16.

pdf

A társasági adó mértékének csökkentése és az azzal összefüggő további módosítások2017.01.27.

Nem jelentős összegű hiba társasági adóbeli rendezése2016.10.12.

pdf

Tájékoztató a jogdíjhoz kapcsolódó szabályok változásáról a társasági adóban2016.09.28.

A kettős adóztatás elkerülése a társasági adóban2016.08.26.