NAV - Személyi jövedelemadó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Főlap▶Adó▶Személyi jövedelemadó

Tematikus SZJA oldal

<contents headingid="1309" moderate="true" read="true" title="Személyi jövedelemadó" url="nav/ado/szja" write="true">
<article contentid="4751685" referenceid="4751685">
<title>2020/4. Adózási kérdés - Változott a mezőgazdasági de minimis támogatások értékhatára</title>
<url>nav/ado/szja/2020_4__Adozasi_kerde20200318.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584529380000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1742511540000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584530549990">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>22</minute>
<sec>29</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az Európai Unió
Bizottsága 2019. február 21-én elfogadta az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély
összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet (a
továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet) módosításáról szóló
2019/316/EU rendeletet (a továbbiakban: módosító rendelet). A módosító rendelet
2019. március 14-én lépett hatályba.

A módosítás
eredményeként a csekély összegű támogatás egyéni keretösszege az eddigi, három
pénzügyi évenként és vállalatcsoportonként értendő 15 ezer eurós csekély
összegű támogatási keret általánosan 20 ezer euróra emelkedett.

A módosítás
következtében a mezőgazdasági de minimis rendelet 3. cikkének (3a) bekezdése
azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egy és ugyanazon
vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás összege eléje bármely, három
pénzügyi évet felölelő időszakban maximálisan a 25 ezer eurót. A csekély
összegű támogatás 25 ezer euróra történő emelése esetén (az éves mezőgazdasági
termelés 1,5 százalékának megfelelő összegű országos keret és a csekély összegű
támogatások központi nyilvántartása mellett) ágazati korlátot kell alkalmazni 
a
támogatási rendszerben.

Magyarország a
magasabb összegű, 25 ezer eurós egyéni keretösszeget választotta, tekintettel
arra, hogy a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások már 2007
óta központi nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.

Ezen túlmenően –
figyelemmel a módosító rendelet 2019. március 14-ei hatályba lépésére – a
módosító rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket csak előremutatóan lehet
alkalmazni, visszamenőlegesen nem. A 2019. március 14-e előtt meghozott
támogatási döntések esetében a döntés időpillanatában hatályos, a mezőgazdasági
de minimis rendeletben meghatározott 15 ezer euró/egy és ugyanazon vállalkozó/3
év mértékű egyéni keret az irányadó.

Ahhoz, hogy a
megemelt összegű egyéni keretösszeg alkalmazható legyen az ágazati korlátra
vonatkozó miniszteri rendeletek módosítása vált szükségessé. Az Agrárminisztérium
a mezőgazdasági de minimis rendelet módosításával érintett miniszteri
rendeleteket az egyes mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat szabályozó
miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2019. (IV. 10.) AM rendelettel
módosította.

Figyelemmel arra,
hogy a módosító rendelet alapján elindított AM rendelettel megvalósult
módosítások 2019. április 11-én léptek hatályba, ezért a megemelt összegű
egyéni keretek – és az ágazati korlátra vonatkozó szabályok is – csak ettől az
időponttól alkalmazandóak.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-669/2020., Pénzügyminisztérium PM/3995/1/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>mezőgazdaság</item>
<item>de-minimis</item>
<item>támogatás</item>
<item>értékhatár</item>
<item>megemelt-összeg</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_4__Adozasi_kerde20200318.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4751267" referenceid="4751267">
<title>2020/3. Adózási kérdés - A közhasznú alapítvány/alapítvány által nyújtott juttatás adójogi megítélése</title>
<url>nav/ado/szja/2020_3__Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584017400000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741993140000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584020719763">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>45</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 3.3. pontja]

Egy belföldi alapítvány a közhasznú státuszt legalább
kétéves működést követően szerezheti meg. Kérdésként merült fel, hogy az Szja
tv. 1. számú melléklet 3.3. pontja szerinti adómentességnek feltétele-e, hogy
az alapítvány rendelkezzen közhasznú státusszal?

Ha nem feltétele, akkor a belföldi alapítvány a
közhasznú státusz megszerzéséig terjedő időszakban is részesíthet adómentes
juttatásban magánszemélyeket, ha arra a létesítő okiratában rögzített közhasznú
céljával összhangban, és a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére
kerül sor?

Az Szja tv. 1. számú
melléklet 3.3. pontja értelmében a közcélú juttatások körében adómentes „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű
kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a
közhasznú cél szerint címzett magánszemélyeknek, valamint
munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélyeknek nem pénzben
adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli
juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb
a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás…”.

Az idézett jogszabályhely
tételesen felsorolja azokat a civil szervezeteket (közhasznú egyesület,
alapítvány, közalapítvány), amelyek által nyújtott juttatásokra vonatkozhat az
adómentesség.

A felsorolásban szereplő
szervezeteket külön-külön kell értelmezni, vagyis az alapítványnak nem kell
közhasznúnak lennie, bármilyen céllal létrehozott alapítvány élhet a
kedvezményes rendelkezéssel. Fontos
azonban, hogy az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az alapítvány,
közalapítvány, közhasznú egyesület a juttatást a közhasznú céljával
összhangban, a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nyújtja. Az
alapítványnak tehát nem kell feltétlenül közhasznúnak lennie, de a juttatás
céljának és a juttatásban részesülő magánszemélynek az alapítvány alapító
okiratában rögzített közhasznú célhoz kell kapcsolódnia. Mindezek alapján a
közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítvány is jogosult arra, hogy az
alapító okiratában megfogalmazott közhasznú céljával összhangban adómentesen
nyújtson juttatást a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
ÜTF-1171/2020., Pénzügyminisztérium PM/4130/1/2020.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közhasznú-alapítvány</item>
<item>alapítvány</item>
<item>szja</item>
<item>adómentes</item>
<item>juttatás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_3__Adozasi_kerde20200312.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4751266" referenceid="4751266">
<title>2020/2. Adózási kérdés - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése a munkaviszony megszüntetése esetén</title>
<url>nav/ado/szja/2020_2__Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584017280000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741993140000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584020719447">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>45</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/D. §-a]

Az Szja tv. 29/D.
§ (2) bekezdése tartalmazza azon jövedelmeket, amelyekkel összefüggésben a négy
vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult magánszemély
érvényesítheti ezt a kedvezményt.

A négy vagy több
gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult magánszemély által 
a
jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetén
a jogosultsági időszakra elszámolt), az összevont adóalapba tartozó, bérnek
minősülő jövedelme, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege.
Nem érvényesíthető azonban a kedvezmény a munkaviszony megszüntetésére
tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegére
[Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

A munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1)
bekezdésében foglalt tételes felsorolás értelmében a munkavállalót
végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató
felmondása,

b) a munkáltató
jogutód nélküli megszűnése, vagy

c) a 63. § (1)
bekezdés d) pontja [ha a munkaviszony amiatt szűnik meg, mert a gazdasági
egységet átvevő munkáltató a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján nem
az Mt. hatálya alá tartozik]

alapján szűnik
meg.

Ha tehát a
munkáltató közös megegyezéssel szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát,
akkor a munkavállalónak nem jár végkielégítés. A munkáltató a kollektív
szerződésben rendelkezhet úgy, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő 
megszüntetésére
tekintettel végkielégítés és felmentési bér címén teljesít kifizetést a
munkavállalóknak, ezek a kifizetések azonban nem felelnek meg a végkielégítés
Mt. szerinti meghatározásának.

Mindezekre
tekintettel a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése alapján a
munkavállalónak kifizetett összegre nem vonatkozik az Szja tv. 29/D. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozás, és az ily módon teljesített
kifizetés egészére érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák
kedvezménye.

Ez azt is
jelenti, hogy a felmentési időre kifizetett távolléti díjjal, a kollektív
szerződés szerinti felmentési bérrel összefüggésben is igénybe vehető a
kedvezmény.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-1313/2020., Pénzügyminisztérium PM/1241/1/2019.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>négy-vagy-több-gyermeket-nevelő-anyák</item>
<item>szja</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>munkaviszony</item>
<item>megszüntetés</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_2__Adozasi_kerde20200312.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4759806">
<title>Adózói tájékoztató Magyarország 2020. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről</title>
<url>nav/ado/szja/Adozoi_tajekoztato_Ma20200813.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1582030080000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1740092340000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1597304453182">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>40</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<table align="center" border="1" bordercolor="#000000" class="style1" style="border-collapse: collapse;" width="100%">
<tbody>
<tr>
<td valign="top" width="100%">

Tisztelt Ügyfelünk!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV itt olvasható tájékoztatójának megfelelően 
jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján 
jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. 
 A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A dokumentum megtekinthető pdf formátumban.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős</item>
<item>adóztatás</item>
<item>elkerüléséről</item>
<item>szóló</item>
<item>egyezmény</item>
<item>adóegyezmény</item>
<item>állam</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4748603">
<title>Kérdések és válaszok a külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött tartós befektetési szerződésről</title>
<url>nav/ado/szja/Kerdesek_es_valaszok_20200218.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1582011120000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1740005940000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1582015542565">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>45</minute>
<sec>42</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Szja tv.1 alapján tartós befektetési szerződés (tbsz) köthető külföldi befektetési 
szolgáltatóval, illetve hitelintézettel is (a továbbiakban: befektetési szolgáltató). 
Ebben a tájékoztatóban a témával kapcsolatos gyakori kérdésekre kaphat választ.

1. Mikor tekinthető a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződés 
tartós befektetési szerződésnek?

A magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződésnek meg 
kell felelnie az Szja tv.-ben foglaltaknak. 
 A külföldi befektetési szolgáltatónak a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű 
teljesítéséhez részleteiben kell ismernie a magyar szabályozást, így különösen 
azt, hogy a lekötési időszak megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési 
szolgáltatónak lekötési hozamot kell megállapítania. Az a külföldi befektetési 
szolgáltatóval kötött szerződés tekinthető tbsz-nek, ami tartalmazza,

<ul>

<li>hogy a szerződő felek a keletkező jövedelemre az Szja tv. szabályait alkalmazzák, 
és

<ul>

<li>a magánszemély vállalja az Szja tv.-ben foglalt feltételek teljesítését legalább 
25 000 forintnak megfelelő pénzösszeget köt le,

</li>

<li>és azt lekötési nyilvántartásban tartja a három illetve ötéves lekötési időszakban. 
</li>
</ul>
</li>
</ul>

Ez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg 
a tbsz feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat 
önként betartva tbsz-nek tekint egy számlát.

2. Be kell-e jelenteni a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződést?

Ha egy magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval köt tbsz-t, akkor azt 
be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A bejelentéshez nem kell mellékelni a tbsz-t, azonban egy esetleges NAV-ellenőrzéskor 
a szerződéskötés tényét a szerződés bemutatásával kell igazolni.

<ul>

<li>
A tartós befektetési szerződés megkötésének bejelentése;

</li>
</ul>

Szerződéskötés esetén a szerződéskötés tényét és a befizetett pénzösszeget kell 
közölni a NAV-val az első befizetést követő 30 napon belül. A tbsz megkötésekor 
legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell a 
számlára befizetni, ez a befizetés tekintendő első befizetésnek.

A gyűjtőévben az első befizetést követően további befizetések teljesíthetők, 
ezeket azonban nem kell bejelenteni a NAV-nak.

<ul>

<li>
Lekötési átutalás bejelentése

</li>
</ul>

Lekötési átutalásnak nevezzük azt, ha a magánszemély a tartós befektetési szerződést 
felbontja, és a befektetési szolgáltató által lekötési nyilvántartásban tartott 
pénzeszközök, pénzügyi eszközök egészét, azaz a teljes befektetést áthelyezi egy 
másik befektetési szolgáltatónál kötött tbsz-re a lekötés megszakítása nélkül. 
Mivel a lekötés nem szakad meg, a befektetési szolgáltatónak nem kell lekötési 
hozamot, azaz tartós befektetésből származó jövedelmet megállapítania.

A külföldi befektetési szolgáltatónál vezetett tbsz esetében is van lehetőség 
lekötési átutalásra. A lekötési átutalás tényét, az átutalt pénzeszköz, pénzügyi 
eszközök értékét közölni kell az adóhatósággal a lekötési átutalást követő 30 
napon belül.

3. A gyűjtőévet követően fennáll-e a befizetési tilalom?

A külföldön kötött tbsz-re is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően 
további befizetéssel már nem növelhető. Nem arról van azonban szó, hogy a gyűjtőévet 
követően a magánszemély nem fizethet be az adott számlára, vagy, hogy a külföldi 
befektetési szolgáltatónak vissza kellene utasítania a magánszemély befizetését, 
hanem arról, hogy ezek a későbbi befizetések már nem tekinthetők a tbsz keretében 
történő befizetésnek.

4. Hogyan lehet meghosszabbítani a hároméves lekötési időszakot, vagy a szerződést 
újrakötni a külföldi befektetési szolgáltatóval?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is olyan lekötési nyilvántartást kell vezetnie 
szerződésenként, mint a hazai befektetési szolgáltatónak.

A tbsz törvényi szabályozása a hároméves és ötéves lekötési időszak végén döntési 
pontokat tartalmaz:

<ul>

<li>a 3. év végén a magánszemély részkivétről rendelkezhet, azaz a befektetése egy 
részét felveheti, továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,

</li>

<li>az 5. év végén a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és újrakötheti 
a szerződést.
</li>
</ul>

Ezeknek a döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi tbsz-ekhez – a szerződéses 
kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra 
vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a tbsz-t. A szerződéses feltételek változatosak 
lehetnek: a harmadik és ötödik évi részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a 
magánszemélynek (de nem a szerződés megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt), 
a szerződés két évvel történő meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos 
beleegyezésével valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia), 
míg a szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára. 
Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján lekötési 
nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e napon, ötödik 
évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban 
szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési nyilvántartásból.

5. Hogyan működik a lekötési átutalás a gyakorlatban?

Lekötési átutaláskor az átadó befektetési szolgáltatónak igazolást (lekötési 
igazolás) kell kiállítania a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési 
szolgáltatónak.

Célszerű az átadó befektetési szolgáltatónak meggyőződnie arról, hogy a magánszemély 
a fogadó befektetési szolgáltatónál rendelkezik-e tbsz-szel. Ezen információ hiányában 
az átadó befektetési szolgáltatónak a lekötés megszakítását kellene vélelmeznie 
és lekötési hozamot kellene megállapítania.

Lekötési átutalás esetén tehát a befektetési szolgáltatót terheli az Szja tv.-ben 
előírt tartalmú lekötési igazolás kiállításának kötelezettsége, függetlenül attól, 
hogy a befektetési szolgáltató belföldi vagy külföldi.

Nem tekinthetők lekötési igazolásnak például az egyenlegközlők, számlatörténetek, 
számlakivonatok, még akkor sem, ha ezekből a törvény által megkövetelt információk 
kinyerhetők.

6. Milyen adatokat tartalmaz a tbsz-ből származó jövedelemről kiállított igazolás?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is az Szja tv.-ben előírt tartalmú igazolást 
kell kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről, ami tartalmazza:

<ul>

<li>a tartós befektetésből származó jövedelmet,

</li>

<li>az első befizetés napját (a tbsz újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő 
napot),

</li>

<li>a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.
</li>
</ul>

Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és annak tartalmaznia 
kell a jövedelemadatot).

Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak:

<ul>

<li>az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi követelményeknek,

</li>

<li>az ügyletekről kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,

</li>

<li>az egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.
</li>
</ul>

A magyar befektetési szolgáltatónak a tartós befektetésből származó jövedelemről 
az igazolást az adóévet követő január 31-ig kell kiállítania.

A külföldi befektetési szolgáltató által a határidőt követően kiállított igazolás 
is elfogadható, de az igazolás késedelmes kiállítása akadályozhatja a magánszemélyt 
a személyijövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.

8. A tartós befektetési szerződésen jóváírt osztalék után kit, milyen adókötelezettség 
terhel?

A tbsz keretében megszerzett osztalékkal összefüggésben feltételezzük, hogy az 
belföldi illetőségű magánszemély által kötött tbsz-re vonatkozik. Az Szja tv.szerint 
a belföldi adószabályok (Szja tv., Art.2 ) alapján kifizetőnek minősülő befektetési 
szolgáltató a lekötési nyilvántartásban rögzített, osztalékra jogosító értékpapír 
esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemmel 
összefüggésben adókötelezettség nem terheli.

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az osztalék külföldről származik

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az értékpapír kibocsátója külföldi 
(vagyis az osztalék fizetésére kötelezett személy külföldi emiatt az általa fizetett 
osztalék külföldről származó), akkor a külföldi állammal kötött kettős adóztatás 
elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.3 Az osztalék forrásának 
állama jellemzően korlátozott adóztatási joggal rendelkezik. Ezt a nemzetközi 
szerződésen alapuló adóztatási jogot az Szja tv. (és ezen belül a tbsz-re vonatkozó 
szabályozás) nem írhatja felül.

A külföldről származó osztalék után külföldön, az adott adóegyezményben szereplő 
mértékkel levont adó (amely az osztalékjövedelem forrásának államát illeti meg) 
nem igényelhető vissza. Ha külföldön az egyezményben előírt mértéket meghaladó 
mértékben történik adólevonás az osztalék összegéből (pl. 15 százalékos mérték 
helyett 20 százalékkal), akkor a többletként levont adó (a példában 5 százaléknyi 
adó) a magánszemélynek visszajár, ha a magánszemély a magyar adóügyi illetőségét 
külföldön igazolja. Az egyezmény szerinti mértéket meghaladóan levont adót külön 
eljárásban, a külföldi hatóság előtt kell visszaigényelni, ez a magyar személyijövedelemadó-bevallást 
nem érinti. Ha a többletként levont adó visszaigénylését a tbsz-t kötő magánszemély 
a külföldi hatóságnál kezdeményezi, és azt neki visszatérítik, akkor a visszatérítés 
összegét a gyűjtőévet követően nem lehet a tbsz-en lekötni, mert a gyűjtőévet 
követően nincs lehetőség befizetést teljesíteni a TBSZ számlára.

Viszont ha a belföldi befektetési szolgáltató igényli vissza a többletként levont 
adót (mert erre jogosult, például részvényesi meghatalmazottként), akkor a visszatérített 
adót a befektetési szolgáltatónak kötelezően a lekötési nyilvántartásban kell 
rögzítenie, mert a TBSZ alapján keletkező hozamok nem kerülhetnek ki a TBSZ zárt 
rendszeréből. Ha a magyar szolgáltatóval kötött tbsz lekötési nyilvántartásában 
külföldi kibocsátású értékpapírok is szerepelnek, és ezek után például kamatot, 
osztalékot vagy árfolyamnyereséget fizetnek ki, akkor az alkalmazandó egyezmény 
említett jövedelmekre vonatkozó cikkei megelőzik az Szja tv. alkalmazását. A jövedelem 
forrásának államában az adóegyezmény rendelkezései szerinti mértékkel levont adó 
a magánszemély részére nem jár vissza. A keletkező jövedelmet (amit a jövedelem 
után külföldön megfizetett adó csökkenthet) a befektetési szolgáltatónak a lekötési 
nyilvántartásban kell rögzítenie. A lekötési hozam részeként megszerzett kamatot, 
osztalékot és árfolyamnyereséget a magánszemélynek nem kell feltüntetnie a bevallásában.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, de az osztalék belföldről származik

A magánszemély által külföldön megkötött TBSZ lekötési nyilvántartásban szerepelhetnek 
magyar és külföldi kibocsátású értékpapírok is.

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő magyar kibocsátású 
értékpapír esetében elvárható, hogy a külföldi befektetési szolgáltató tájékoztassa 
az értékpapír magyar kibocsátóját, hogy az osztalékfizetés egy magyar adóügyi 
illetőségű magánszemély által kötött tartós befektetési szerződés alapján lekötési 
nyilvántartásban lévő értékpapír után történik (tehát ebben az esetben egy magyar 
forrású osztalékjövedelem kifizetése egy magyar illetőségű magánszemély részére 
történik). Ebben az esetben az osztalékot fizető magyar kibocsátó az adólevonást 
mellőzi.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, és az osztalék is külföldről származik

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő külföldi (tehát nem 
magyar) kibocsátású értékpapír alapján fizetett osztalékra ugyancsak alkalmazni 
kell a nemzetközi szerződés (kétoldalú adóegyezmény) előírását (az osztalék forrásának 
állama és Magyarország között érvényben lévő egyezményt). A forrásállam osztalék 
utáni adóztatási jogát a tbsz szabályozása nem korlátozhatja.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<hr>

1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
törvény) 67/B. § (8) bekezdés 
 
2 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 
 
3 Szja tv. 2. § (5) bekezdés
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>tartós</item>
<item>befektetési</item>
<item>külföldi</item>
<item>szolgáltató</item>
<item>hitelintézet</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4747667">
<title>Hogyan érvényesíthet családi kedvezményt a négy vagy több gyermekes anya?</title>
<url>nav/ado/szja/Hogyan_ervenyesithet_csaladi_kedvezmenyt.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580818320000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1738882740000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>6</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611308804611">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>46</minute>
<sec>44</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Ha az anya jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére
(NÉTAK) és a családi kedvezményre is, akkor mindkét kedvezményt igénybe veheti,
ha van elég jövedelme. A NÉTAK összegének nincs felső korlátja, azzal az
összevont adóalap nullára csökkenthető.

A NÉTAK nem minden összevont adóalapba tartozó jövedelemre érvényesíthető,
ezért előfordulhat olyan eset, hogy az anya a NÉTAK mellett családi kedvezményt
is igénybe vehet. Például, ha munkabére mellett ingatlan bérbeadásból származó
jövedelmet is szerez, akkor a munkabérre NÉTAK-ot érvényesíthet, a bérbeadásból
származó jövedelemre pedig családi kedvezményt vehet igénybe, mert erre a
jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető.

Ha az anyának csak olyan jövedelme van, amire a NÉTAK-ot érvényesítheti,
akkor a családi kedvezményt összevont adóalap hiányában családi
járulékkedvezményként veheti igénybe.

Év közben úgy vehető igénybe mindkét kedvezmény, ha az anya a
munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri. Ebben az
esetben a NÉTAK-ról és a családi kedvezményről az anyának külön-külön kell
nyilatkozatot tennie.

Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy a családi kedvezményt közösen
veszik igénybe.

A leírtak példán bemutatva

Egy édesanyának négy gyermeke van. A legidősebb 26 éves, már dolgozik. A
többiek még tanulnak, a 22 éves nappali tagozatos egyetemista, a 18 és 14 éves
pedig középiskolába jár. A családi kedvezmény szempontjából három fő az
eltartottak száma, akik közül kettő tekinthető kedvezményezett eltartottnak. Ez
azt jelenti, hogy a családi kedvezmény havi összege:
2x220 000=440 000 forint.

A szülők úgy döntenek, hogy a családi kedvezményt 50-50 százalékban veszik
igénybe.

Az anya havi bérjövedelme 300 ezer forint, és 10 ezer forint értékű helyi
bérletet is kap a munkáltatójától.

A bérjövedelem és a bérletjuttatás nem önálló tevékenységből származó
jövedelem jogcímén válik adókötelessé, azaz a NÉTAK alapját képezi.

Az anya két adóelőleg-nyilatkozatot ad a munkáltatójának, amelyekben kéri a
NÉTAK és egy gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény
érvényesítését. A munkáltatónak a következők szerint kell a jövedelmet
meghatározni:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

A NÉTAK
 alapját képező jövedelem 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Adóalap: 

</td><td width="142">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="142">

220 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka
 (220 000x15%): 

</td><td width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 járulékkedvezmény elméleti összege: 

</td><td valign="bottom" width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Járulékkedvezmény
 szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: 

</td><td valign="bottom" width="142">

57 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Ténylegesen
 érvényesíthető családi járulékkedvezmény: 

</td><td valign="bottom" width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Az anya által
 fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után [(310 000x18,5%)-33 000] 

</td><td valign="bottom" width="142">

24 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Nettó
 jövedelem (310 000-24 350) 

</td><td valign="bottom" width="142">

285 650 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A példa alapján az anya a NÉTAK-ot és a családi kedvezményt is maradéktalanul
igénybe tudja venni.

Az apa is ad adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatójának, amelyben kéri egy
gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény érvényesítését.

Az apa havi bérjövedelme 320 ezer forint. A munkáltatójának következők szerint
kell az adóelőleget meghatározni.

A magánszemély
 jövedelme: 

</td><td width="104">

320 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="104">

220 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Családi
 kedvezménnyel csökkentett adóalap (320 000 -220 000): 

</td><td width="104">

100 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Adóelőleg
 (100 000x15%) 

</td><td width="104">

15 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Apa által
 fizetendő járulék összege (320 000x18,5%) 

</td><td width="104">

59 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Nettó
 jövedelem (320 000-15 000-59 200) 

</td><td width="104">

245 800 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő
közterheket nem kell megfizetni:

Anya személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

46 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Anya járulék: 

</td><td valign="bottom" width="163">

33 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

33 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Összesen: 

</td><td valign="bottom" width="163">

112 500
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A család havonta 112 500 forinttal magasabb összegből gazdálkodhat.

Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy az édesanya csak a NÉTAK-ot,
az édesapa pedig a családi kedvezményt veszi igénybe.

Anya adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

A NÉTAK
 alapját képező jövedelem 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Adóalap: 

</td><td width="142">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Az anya által
 fizetendő járulék összesen [310 000x18,5%] 

</td><td valign="bottom" width="142">

57 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Nettó
 jövedelem (310 000-57 350) 

</td><td valign="bottom" width="142">

252 650 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Apa adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="123">

320 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="123">

440 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Adóalap: 

</td><td width="123">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Családi
 kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka [(440 000-320
 000)x15%]: 

</td><td width="123">

18 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Járulékkedvezmény
 szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: 

</td><td width="123">

59 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Ténylegesen
 érvényesíthető családi járulékkedvezmény: 

</td><td width="123">

18 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Apa által
 fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után
 [(320 000x18,5%)-18 000] 

</td><td width="123">

41 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Nettó
 jövedelem (320 000-41 200) 

</td><td width="123">

278 800 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő
közterheket nem kell megfizetni:

Anya személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

46 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

48 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa
 járulékai: 

</td><td valign="bottom" width="163">

18 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Összesen: 

</td><td valign="bottom" width="163">

112 500
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A család ebben az esetben is havonta 112 500 forinttal magasabb
összegből gazdálkodhat.

A NÉTAK-ról és a családi kedvezményről részletesebb tájékoztatás olvasható
„<a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020" target="_blank">A családokat érintő adóalap-kedvezmények</a>” című, 73.
számú információs füzetben.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kedvezmény</item>
<item>adóalap</item>
<item>NÉTAK</item>
<item>családi-kedvezmény</item>
<item>érvényesítés</item>
<item>négy-gyerekes</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4747330">
<title>Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye</title>
<url>nav/ado/szja/Negy_vagy_tobb_gyerme20200128.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580217720000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1738277940000">
<year>2025</year>
<month>1</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1580219640055">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2020. január 1. óta új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a
négy vagy több gyermekes anyák.

Négy
vagy több gyermeket nevelő anya az a nő,
aki vér szerinti vagy örökbefogadó
szülőként az általa nevelt gyermek után

<ul>

<li>
családi
pótlékra jogosult, vagy</li>

<li>családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül
fennállt, </li>
</ol>
</li>
</ul>

és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.

Ha egy gyermek után a
családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt
úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt
volna, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

A kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi
jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott
jövedelmei után. Például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó kivétje, vagy átalányban 
megállapított jövedelme, őstermelői
jövedelem, megbízásból, felhasználási szerződésből származó jövedelem.

A kedvezmény már év közben
érvényesíthető, ha az anya a munkáltató, kifizető részére
adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri.

A négy vagy több
gyermeket nevelő anyák kedvezményéről részletesebb tájékoztatás olvasható „<a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020" target="_blank" title="">A családokat 
érintő adóalap-kedvezmények</a>” című, 73. számú információs füzetben.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nétak</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>családi-póték</item>
<item>anyák</item>
<item>anya</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4732241">
<title>Az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó mértékek 2011-2020</title>
<url>nav/ado/szja/Az_osszevont_adoalapo20181227.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1579519380000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703323980000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1579519405064">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2016-2020

</td>
</tr>
<tr>
<td width="600%">

15%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2013-2015

</td>
</tr>
<tr>
<td width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2012*

</td>
</tr>
<tr>
<td width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

*Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés
 összege.

Az adóalap-kiegészítés összegét:

– az
 összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem
 haladó része után nem kell megállapítani,

– az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424
 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell
 megállapítani.

2011**

</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td nowrap width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table> **Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt 
összege.</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>összevont-adóalap</item>
<item>adókulcs</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4746543">
<title>Változások a szálláshely-szolgáltatásban</title>
<url>nav/ado/szja/Valtozasok_a_szallash20200113.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1578926760000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1736981940000">
<year>2025</year>
<month>1</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1578930055234">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>40</minute>
<sec>55</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2019. június 28-án módosult a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó kormányrendelet1, mely bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve azt az egyéb szálláshely 
fogalmától.

A módosítás alapján egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet magánszemélyek 
és egyéni vállalkozók nem, csak cégek végezhetnek, az általuk kiadott szobák száma 
maximum 25, az ágyak száma legfeljebb 100 lehet.

A magánszemélyek, egyéni vállalkozók magánszálláshely-szolgáltatásként legfeljebb 
8 szobát, illetve legfeljebb 16 ágyat adhatnak ki. Az Szja törvény2 módosításával 
az eddigi egyéb szálláshely szolgáltatás helyébe a magánszálláshely fogalom került.

Az Szja törvény fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, 
aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti magánszálláshely-szolgáltatási 
tevékenység keretében ad szállást egy adóévben ugyanannak a személynek legfeljebb 
90 napra.3

Nem változott azonban az, hogy fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély 
adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet 
a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás 
rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.

Magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésekor a ’T101-es számú nyomtatványon 
2019. november 1-jét követően az 552014 ÖVTJ kódot4 kell feltüntetni.

1 A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről 
és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) 
Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)

2 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pont, 17-18. 
§, 57/A. §

3 Szja tv. 57/A. § (1) bekezdés.

4 Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 
36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>magánszálláshely</item>
<item>ÖVTJ</item>
<item>fizetővendéglátó</item>
<item>tételes</item>
<item>átalányadó</item>
<item>egyéb</item>
<item>szálláshely</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4744174">
<title>Rendezvényen adott ajándék</title>
<url>nav/ado/szja/Rendezvenyen_adott_aj20191213.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576242960000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>16</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1734303540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>15</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576243242965">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>20</minute>
<sec>42</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A cégek által egyidejűleg több magánszemély részére szervezett ingyenes vagy 
kedvezményes, döntő részben vendéglátásból, szabadidős programból álló rendezvénnyel 
kapcsolatban az adókötelezettség a juttató kifizetőt terheli, egyes meghatározott 
juttatás jogcímén. Ha a rendezvényen ajándéktárggyal is kedveskedik a munkáltató, 
kifizető, akkor ügyelnie kell arra, hogy az ajándék értéke ne haladhatja meg a 
minimálbér 25 százalékát (2019-ben 37 250 forintot), és arra, hogy ebben az esetben 
ajándékként nem adható készpénzt helyettesítő fizetőeszköz, például utalvány vagy 
ajándékkártya.1

1A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (6) bekezdés 
b) pont.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>rendezvény</item>
<item>ajándéktárgy</item>
<item>utalvány</item>
<item>ajándékkártya</item>
<item>vendéglátás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4744100">
<title>Igazolás a magánszemély által a 2019. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez</title>
<url>nav/ado/szja/Igazolas_a_maganszeme20191212.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576133940000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>7</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1733007540000">
<year>2024</year>
<month>11</month>
<day>30</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576135576351">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>26</minute>
<sec>16</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kapcsolódó anyagok letölthetők.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nyugdíjbiztosítás</item>
<item>szerződés</item>
<item>igazolás</item>
<item>rendelkező</item>
<item>nyilatkozat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4742284">
<title>Még egyszerűbb lesz az eSZJA portál elérése</title>
<url>nav/ado/szja/Meg_egyszerubb_lesz_a20191030.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1572441900000">
<year>2019</year>
<month>10</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>25</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1730501940000">
<year>2024</year>
<month>11</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1572443213695">
<year>2019</year>
<month>10</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>46</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. október 30-án e-személyivel és telefonos azonosítóval is elérhető a személyijövedelemadó-bevallás 
webes felülete, az eSZJA portál. A gyorsabb elektronikus ügyintézés céljából ettől 
az időponttól a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül vehető igénybe a 
szolgáltatás. Akinek van ügyfélkapuja, továbbra is be tud lépni a felületre.

A NAV honlapjának SZJA aloldalán (<a href="http://www.nav.gov.hu/nav/szja/szja">www.nav.gov.hu/nav/szja/szja</a>) keresztül, KAÜ azonosítás után továbbra is megtekinthető a korábbi, illetve 
készíthető új szja-bevallás.

A KAÜ olyan azonosítási szolgáltatás, ami az ügyfélkapu mellett megteremti az 
elektronikus személyigazolvánnyal és a telefonos azonosítóval való ügyintézés 
lehetőségét. Ezzel az szja-bevallással kapcsolatos ügyintézéshez több lehetőség 
kínálkozik a bejelentkezésre, ami még egyszerűbbé és kényelmesebbé teszi a bevallást 
a webes kitöltőfelületen.

Az új azonosítás bevezetése után a kormányzati portálon (<a href="http://www.magyarorszag.hu/">www.magyarorszag.hu</a>) bejelentkezés nélkül elérhető eSZJA link automatikusan átirányít az eSZJA oldalra 
(<a href="http://eszja.nav.gov.hu/">http://eszja.nav.gov.hu</a>).
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>eSZJA</item>
<item>KAÜ</item>
<item>ügyfélkapu</item>
<item>elérhetőség</item>
<item>tervezet</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4740114">
<title>Évközi változások a mezőgazdasági őstermelők adókötelezettségeiben</title>
<url>/data/cms499092/Ostermelok_szocho_es_szja_evkozi_valtozasok.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1565356140000">
<year>2019</year>
<month>8</month>
<day>9</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1723413540000">
<year>2024</year>
<month>8</month>
<day>11</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1565356341886">
<year>2019</year>
<month>8</month>
<day>9</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>12</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M2 M3 E1 E2</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4740114">
<title>Évközi változások a mezőgazdasági őstermelők adókötelezettségeiben</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms499092/Ostermelok_szocho_es_szja_evkozi_valtozasok.pdf</url>
<filename>Ostermelok_szocho_es_szja_evkozi_valtozasok.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>314</size>
<sizeinbyte>322236</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1565356341585</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2019</year>
<month>08</month>
<day>09</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>őstermelő</item>
<item>szociális-hozzájárulási-adó</item>
<item>mezőgazdasági</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="4739895">
<title>Módosul az adóalap meghatározásának speciális szabálya a személyi jövedelemadóban</title>
<url>nav/ado/szja/Modosul_az_adoalap_me20190801.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1564658760000">
<year>2019</year>
<month>8</month>
<day>1</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>26</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704525480000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>18</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609917618143">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>20</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. július 1-jétől 17,5 százalékra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke.1 A változással kapcsolatban az összevont adóalap meghatározása is módosul, ha 
a szociális hozzájárulási adó megfizetésére a magánszemély kötelezett és azt költségként 
nem számolhatja el, részére nem térítik meg, még részben sem. 
 Míg korábban a jövedelem 84 százalékát lehetett adóalapnak tekinteni, addig július 
1-jétől a jövedelem 85 százaléka után kell a személyi jövedelemadót megfizetni.2

1 A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről és az ezzel összefüggő 
más törvények módosításáról szóló 2019. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 
4. §. 
 
2 Módtv. 1. §. 
 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="4733632">
<title>A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök egyedi értékhatárával kapcsolatos 2019-es szabályváltozásokól</title>
<url>nav/ado/szja/tajekoztato_20190124.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1551703860000">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706137140000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>24</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1551703885280">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>51</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől 100 ezer forintról 200 ezer forintra emelkedett a kizárólag 
üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök egyedi értékhatára.

Így 2019-től az önálló tevékenységet folytató magánszemély és a vállalkozói jövedelem 
szerint adózó egyéni vállalkozó is egy összegben, költségként számolhatja el a 
200 ezer forintnál kisebb értékű, kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz, nem anyagi 
jószág beszerzésére, előállítására fordított kiadást.1

A mezőgazdasági őstermelőnél és az egyéni vállalkozónál is bevételnek minősülnek 
a beszerzéstől számított három éven belül ingyenesen átadott kizárólag üzemi célt 
szolgáló tárgyi eszközök. 
 Nem vonatkozik ez a szabály arra az eszközre, aminek az egyedi értéke a 200 ezer 
forintot nem haladja meg.2

Bevételnek minősül a
megszűnő mezőgazdasági őstermelő, egyéni vállalkozó esetén a 200 ezer forintot
meg nem haladó tárgyi eszközök leltári értéke.3

2019. január 1-jétől a 200 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó tárgyi eszközöket 
kell a leltárban feltüntetni.4

________________________________ 
 1 A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (Szja tv.) 3. számú melléklet I/2. pont és 11. számú melléklet
I/2. pont.

2 Szja tv. 2.
számú melléklet I/7. pont és 10. számú melléklet I/7. pont.

3 Szja tv. 2.
számú melléklet II/1. pont és 10. számú melléklet II/1. pont.

4 Szja tv. 5.
számú melléklet II/13. pont.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>költségelszámolás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4705299">
<title>Adózói tájékoztató Magyarország 2019. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről</title>
<url>nav/ado/szja/Adozoi_tajekoztato_2019.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1550657580000">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>20</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1689631140000">
<year>2023</year>
<month>7</month>
<day>17</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1550657640882">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>20</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<table align="center" border="1" bordercolor="#000000" class="style1" style="border-collapse: collapse;" width="100%">
<tbody>
<tr>
<td valign="top" width="100%">

Tisztelt Ügyfelünk!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV itt olvasható tájékoztatójának megfelelően 
jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján 
jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. 
 A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A dokumentum megtekinthető pdf formátumban.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős</item>
<item>adóztatás</item>
<item>elkerüléséről</item>
<item>szóló</item>
<item>egyezmény</item>
<item>adóegyezmény</item>
<item>állam</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4734372">
<title>Az ingatlan-bérbeadással kapcsolatos adóváltozások</title>
<url>nav/ado/szja/Az_ingatlan_berbeadas20190213.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1550067180000">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1708037940000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>15</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1550067966939">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>13</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>26</minute>
<sec>6</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A
közüzemi díjak és a bevétel

2019. január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem
megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan
használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját1.

Kivételek:

<ul>

<li style="text-align: justify;">A társasház által kötött biztosítás és takarítás
díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási
alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabályváltozás. </li>

<li style="text-align: justify;">Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre
áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például
vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó
ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből
költségelszámolásra van lehetőség. </li>

<li style="text-align: justify;">Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza
a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű
költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható. Ezekben az
esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható
át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból
származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.</li>

<li style="text-align: justify;">Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás
bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a
bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben
az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó
a bérlőre. </li>
</ul>

2. A
bérbeadó bevételének és máshol bérelt lakása bérleti díjának „összevetése”

A bérbeadó magánszemélynek
lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az
általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett
díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés
időtartama több 90 napnál, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély
más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a
bérleti díjat még részben sem térítik meg.

Ha a magánszemély az ingatlant
kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, akkor 2018. december
31-ig ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó
személyijövedelemadó-bevallásában élhetett.

2019. január 1-je óta a lakás-bérbeadásából
származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó 
arról
nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál
figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt
lakás díját2.

A nyilatkozat alapján a
kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, még akkor sem, ha a lakás
bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles
jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más
településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme
után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig
megfizetnie, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.

[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
tv.) 17. § (3a) bekezdés.

[1] Szja tv. 46. § (4) bekezdés c)
pont

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>bérbeadás</item>
<item>költség</item>
<item>rezsi</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4734146">
<title>Változnak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításának szabályai</title>
<url>nav/ado/szja/kamatkedvezmenybol_szarmazo_jovedelem.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1549271340000">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1549271640967">
<year>2019</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a
munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a
munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. Az értékbeli korlát
vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is.

A változás következtében a hitel összege a 10 millió forintot nem haladhatja 
meg a folyósítás évét
megelőző négy évben lakáscélú hitelként folyósított összegekkel együtt. A
10 millió forintos értékhatár megállapításakor a 2019. január 1-je után
folyósított lakáscélú hiteleket kell figyelembe venni.

A lakáscélú hitellel kapcsolatos értelmező
rendelkezések - a lakásvásárlás, építés, korszerűsítés, akadálymentesítés
fogalma - átkerülnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú
mellékletéből a 72. § (5) bekezdésébe.

A módosítás törli a feltételek közül a méltányolható lakásigénynek való
megfelelést, ehhez kapcsolódóan a méltányolható lakásigény mértékét és az
együtt költöző, együtt lakó családtagokat meghatározó fogalmakat.

Ezentúl
kizárólag a lakás bővítéséhez nyújtott hitel esetén van jelentősége a lakószoba
fogalmának.

Lakószobának
számít a legalább két méter széles, – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel is
rendelkező lakóhelyiség. A 8 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű
lakóhelyiség nem minősül lakószobának. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12
négyzetméternél kisebb alapterületű lakóhelyiségek esetében pedig két ilyen
lakóhelyiség egy lakószobaként vehető figyelembe. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kamatkedvezmény</item>
<item>lakáscélú</item>
<item>hitel</item>
<item>munkáltatói</item>
<item>hitel</item>
<item>lakószoba</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4734144">
<title>Az egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől</title>
<url>nav/ado/szja/Az_egyeni_vallalkozok20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941940000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944209879">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>49</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai 
szerint adózó egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok.1

Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó 
elismert költségekről szóló kormányrendelet2 és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről 
szóló kormányrendelet3 szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget, ha engedélyhez 
kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez.

A módosítás alapján az engedélyhez kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti 
közlekedési szolgáltatással egy tekintet alá esik az a saját célra folytatott 
(saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy 
részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként 
vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható.4

2019. január 1-jétől módosult a kis értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi 
eszközök, nem anyagi javak beszerzése, előállítása esetén alkalmazható költség-elszámolási 
szabály is, az eddigi 100 ezer forintos értékhatárt megemelkedett.5 Idéntől az egyéni vállalkozók a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű, kizárólag 
üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a beszerzésére, előállítására 
fordított kiadást érvényesíthetik a vállalkozói bevételeikkel szemben egy összegben 
költségként.

_________________________________

1 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a 
bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény alapján. 
 
2 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 
 
3 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet

4 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
tv.) 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja 
 
5 Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 2. pontja 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>külföldi</item>
<item>kiküldetés</item>
<item>belföldi</item>
<item>kiküldetés</item>
<item>napidíj</item>
<item>egyedi</item>
<item>értékhatár</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4734142">
<title>A sportrendezvényre és kulturális eseményre szóló belépőjegy, bérlet adómentessége</title>
<url>nav/ado/szja/A_sportrendezvenyre_e20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941640000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944209874">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>49</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől1 változnak a sportrendezvényre2 és kulturális szolgáltatás igénybevételére3 szóló belépőjegy, bérlet adómentes juttatásának feltételei.

2019. január 1-jétől4 adómentes a kifizető által magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott 
sportrendezvényre5 és kulturális szolgáltatás igénybevételére6 szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. A juttatások akkor adómentesek, 
ha ugyanazon kifizető és magánszemély között azok összege nem haladja meg az adott 
évben érvényes minimálbér összegét.

A magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyet és bérletet kivéve visszaváltható 
formában nem adható adómentesen a juttatás. Az adómentesség nem áll fenn akkor 
sem, ha a kifizető utalvány formájában biztosítja a belépőjegyet, vagy bérletet.

______________________________

1 személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.28. 
pontja 
 
2 a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó

3 muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, 
tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató 
szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére 
 
4 személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.28. 
pontja 
 
5 a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó 
 
6 muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, 
tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató 
szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>sportbelépő</item>
<item>kultúra</item>
<item>juttatás</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

2020/4. Adózási kérdés - Változott a mezőgazdasági de minimis támogatások értékhatára2020.03.18.

2020/3. Adózási kérdés - A közhasznú alapítvány/alapítvány által nyújtott juttatás adójogi megítélése2020.03.12.

2020/2. Adózási kérdés - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése a munkaviszony megszüntetése esetén2020.03.12.

Adózói tájékoztató Magyarország 2020. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről2020.02.18.

Kérdések és válaszok a külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött tartós befektetési szerződésről2020.02.18.

Hogyan érvényesíthet családi kedvezményt a négy vagy több gyermekes anya?2020.02.04.

Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye2020.01.28.

Az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó mértékek 2011-20202020.01.20.

Változások a szálláshely-szolgáltatásban2020.01.13.

Rendezvényen adott ajándék2019.12.13.

Igazolás a magánszemély által a 2019. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez2019.12.12.

Még egyszerűbb lesz az eSZJA portál elérése2019.10.30.