NAV - Személyi jövedelemadó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Főlap▶Adó▶Személyi jövedelemadó

Tematikus SZJA oldal

<contents headingid="1309" moderate="true" read="true" title="Személyi jövedelemadó" url="nav/ado/szja" write="true">
<article contentid="16678019">
<title>Az egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől</title>
<url>nav/ado/szja/Az_egyeni_vallalkozok20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941940000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944178841">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől változtak a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai 
szerint adózó egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok.1

Az egyéni vállalkozó költségként számolhatja el a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó 
elismert költségekről szóló kormányrendelet2 és a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről 
szóló kormányrendelet3 szerint naponta számított igazolás nélkül elismert költséget, ha engedélyhez 
kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatást végez.

A módosítás alapján az engedélyhez kötött belföldi, illetve nemzetközi közúti 
közlekedési szolgáltatással egy tekintet alá esik az a saját célra folytatott 
(saját számlás) áruszállítási, személyszállítási tevékenység is, amely más személy 
részére jogszerűen csak engedélyhez kötött belföldi közúti közlekedési szolgáltatásként 
vagy engedélyhez kötött nemzetközi közúti szolgáltatásként lenne nyújtható.4

2019. január 1-jétől módosult a kis értékű, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi 
eszközök, nem anyagi javak beszerzése, előállítása esetén alkalmazható költség-elszámolási 
szabály is, az eddigi 100 ezer forintos értékhatárt megemelkedett.5 Idéntől az egyéni vállalkozók a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű, kizárólag 
üzemi célt szolgáló tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak a beszerzésére, előállítására 
fordított kiadást érvényesíthetik a vállalkozói bevételeikkel szemben egy összegben 
költségként.

_________________________________

1 Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a 
bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény alapján. 
 
2 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 
 
3 437/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet

4 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
tv.) 11. számú melléklet I. fejezet 19. pontja 
 
5 Szja tv. 11. számú melléklet I. fejezet 2. pontja 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>külföldi</item>
<item>kiküldetés</item>
<item>belföldi</item>
<item>kiküldetés</item>
<item>napidíj</item>
<item>egyedi</item>
<item>értékhatár</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16678017">
<title>A sportrendezvényre és kulturális eseményre szóló belépőjegy, bérlet adómentessége</title>
<url>nav/ado/szja/A_sportrendezvenyre_e20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941640000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944178836">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől1 változnak a sportrendezvényre2 és kulturális szolgáltatás igénybevételére3 szóló belépőjegy, bérlet adómentes juttatásának feltételei.

2019. január 1-jétől4 adómentes a kifizető által magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott 
sportrendezvényre5 és kulturális szolgáltatás igénybevételére6 szóló belépőjegy, bérlet, könyvtári beiratkozási díj. A juttatások akkor adómentesek, 
ha ugyanazon kifizető és magánszemély között azok összege nem haladja meg az adott 
évben érvényes minimálbér összegét.

A magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyet és bérletet kivéve visszaváltható 
formában nem adható adómentesen a juttatás. Az adómentesség nem áll fenn akkor 
sem, ha a kifizető utalvány formájában biztosítja a belépőjegyet, vagy bérletet.

______________________________

1 személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.28. 
pontja 
 
2 a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó

3 muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, 
tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató 
szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére 
 
4 személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.28. 
pontja 
 
5 a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó 
 
6 muzeális intézmény és művészeti létesítmény, kiállítóhely kiállítására, színház-, 
tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató 
szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>sportbelépő</item>
<item>kultúra</item>
<item>juttatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16678015">
<title>A felsőoktatásban résztvevő hallgatók adómentes juttatásai</title>
<url>nav/ado/szja/A_felsooktatasban_res20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941520000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706914740000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>2</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944178832">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Kedvezően változtak a hallgatóknak a nemzeti felsőoktatási törvény szerint adható 
adómentes juttatások
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
 feltételei.

2019-től az alább felsorolt juttatások a nappali tagozatos hallgatók, a részidős 
és távoktatásban részt vevő hallgatók számára is adómentesek:

- a teljes idejű, a részidős, a távoktatásban, ideértve a doktori képzésben részt 
vevőt megillető, juttatásként kifizetett ösztöndíj, tankönyv- és jegyzettámogatás 
teljes összege, 
 - a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezést kiváltó lakhatási támogatás összege,

- a gyakorlati képzés idejére, duális képzés esetén az elméleti és a gyakorlati 
képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján 
érvényes havi minimálbért meg nem haladó része, 
 - a nemzetiségi pedagógusképzésben való részt vevő számára pályázat alapján nyújtott 
ösztöndíj.

_______________________

1 
<a name="1"></a> Az adómentesség a 2019. január 1-jét megelőzően keletkezett adókötelezettségekre 
is alkalmazható. 
 a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 
4.12.1. alpontja.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ösztöndíj</item>
<item>tankönívtámogatás</item>
<item>jegyzettámogatásgyakorlati</item>
<item>képzés</item>
<item>duális</item>
<item>képzés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16678013">
<title>A családi kedvezmény változásai</title>
<url>nav/ado/szja/A_csaladi_kedvezmeny_20190131.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548941160000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>26</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706741940000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548944178828">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
1. 
 2019. január 1-től
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
 az a magánszemély is jogosult az őt megillető családi kedvezményt megosztani 
a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, 
aki az egyedülállók családi pótlékában részesül
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
.

A családi pótlék összegének megállapításakor
<link anchor="3">
<text>3</text>
</link>
 egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt vagy gyámot, aki saját maga, illetve 
akinek a házastársa, élettársa: 
 - köznevelési intézmény tanulója, felsőoktatási intézmény első oklevelet szerző 
hallgatója és jövedelme nincs, 
 - vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül, 
 - megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül és egyéb jövedelme 
nincs, 
 - nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti 
életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesül, feltéve, ha nyugdíjának, 
ellátásának összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 
és egyéb jövedelme nincs, 
 - időskorúak járadékában, rokkantsági járadékban, hadigondozási járadékban részesül, 
és egyéb jövedelme nincs, illetve az aktív korúak ellátására való jogosultságát 
megállapították, 
 - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és jövedelme nincs.

A változás jellemzően azt a jövedelemmel nem rendelkező személyi kört érinti, 
amely jogosult a családi kedvezmény megosztására.

2. 
 Nő a kétgyermekes családok családi kedvezményének összege. A két eltartott után 
érvényesíthető összeg kedvezményezett eltartottanként havonta 116 670 forintról 
133 330 forintra emelkedik, ez gyermekenként havi 20 000 forint adómegtakarítást 
jelent.

________________________________

1 
<a name="1"></a> a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/B. § (1b) bekezdése

2
<a name="2"></a>a családok támogatásáról szóló törvény 12. § (3) bekezdése alapján 
 
3
<a name="3"></a>a családok támogatásáról szóló törvény 12. § (3) bekezdése 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>családi</item>
<item>adókedvezmény</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16677703">
<title>Bővült a személyi kedvezményre jogosultak köre</title>
<url>nav/ado/szja/kedvezmenyre_jogosultak_kore.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1548755820000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706569140000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548757982106">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>33</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. január 1-jétől bővült1 a Kormányrendelet2 mellékletében szereplő betegségek 
köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint 
a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény.

Az újonnan bekerült betegségek után is érvényesíthető visszamenőleg az 5 éves 
általános elévülési időn belül az adókedvezmény, így ha a betegség az elmúlt években 
került diagnosztizálásra, akkor utólag a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel 
módosíthatóak.

___________________ 

1 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról 
szóló 287/2018 (XII.21.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a 11. számú melléklete 
alapján. 
 
2 A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet 
alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>személyi</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>súlyos</item>
<item>fogyatékos</item>
<item>betegség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16677403">
<title>Tájékoztató az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok 2019. évi változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_az_ingatl20190118.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1547817540000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>19</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1705791540000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548943461607">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>4</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A magánszemély az ingatlan értékesítésből származó jövedelme meghatározása során 
a bevételből levonja – többek között –az ingatlan megszerzésére fordított összeget.

2019. január 1-jétől a jogszabály rendelkezik arról, ha a magánszemély ingatlan 
formájában szerez adóköteles bevételt (például kifizetőtől, ingyenes juttatás, 
eszközátadás keretében, egyéb jövedelemként), és ezt az ingatlant a későbbiekben 
értékesíti, akkor hogy kell az ingatlan megszerzésére fordított értéket meghatározni.

Az új szabály rögzíti, hogy ilyen esetben szerzési értékként azt a jövedelmet 
lehet figyelembe venni, amelyre tekintettel az ingatlan megszerzésekor adófizetés 
történt
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>
.

Például, ha a magánszemély ellenérték nélkül kapott kifizetőtől egy 10 millió 
forint értékű lakóingatlant, akkor erre tekintettel egyéb jövedelem jogcímén adófizetési 
kötelezettsége keletkezett az ingatlan megszerzésekor. 
 Abban az esetben, ha később a magánszemély ezt az ingatlant eladja, akkor a jövedelemszámításakor 
az ingatlan szerzési értékeként 10 millió forintot vehet figyelembe.

Szintén 2019. január 1-jétől hatályos szabály rendelkezik az illetékmentesen 
megszerzett vagyoni értékű jog átruházása esetén a megszerzésre fordított érték 
megállapításáról. 
 Eszerint amennyiben a magánszemély vagyoni értékű jogot (pl. haszonélvezet, használat) 
értékesít, melyet örökléssel vagy ajándékozással szerzett meg, és a szerzéskor 
nem fizetett illetéket, akkor a megszerzésre fordított értéket ugyanúgy kell megállapítani, 
mint az ilyen módon megszerzett ingatlan esetén. Ez azt jelenti, hogy örökléssel 
szerzett vagyoni értékű jog esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozással 
szerzett vagyoni értékű jog esetén az átruházásból származó bevétel 75 százaléka 
minősül szerzési értéknek
<link anchor="2">
<text>2</text>
</link>
.

_______________________

<a name="1"></a>1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ( a továbbiakban: 
Szja tv.) 62. § (2) bekezdés h) pont.

<a name="2"></a>2 Szja tv. 62. § (2) bekezdés ga) – gb) alpont. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>ingatlan</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16677401">
<title>Tájékoztató a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők költségelszámolására vonatkozó szabályok 2019. évi változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_teteles20190118.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1547817240000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>18</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1705705200000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1548943514405">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>5</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a bevételéből 
levonhatja az elszámolható, igazolt költségeit, illetve ezen felül a bevételének 
40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja.

A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a személyijövedelemadó-bevallásában 
nemleges nyilatkozatot tehet, ha az adóévben elért bevétele nem haladja meg a 
4 millió forintot. Ennek feltétele, hogy a mezőgazdasági kistermelő rendelkezik 
legalább a bevétele 20 százalékát kitevő összegben igazolt költséggel.

2019. január 1-jétől a mezőgazdasági kistermelő a tevékenységével összefüggésben 
felmerült költséget a számla mellett egyéb bizonylattal is igazolhatja mindkét 
esetben.
<link anchor="1">
<text>1</text>
</link>

____________________________

<a name="1"></a>1A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 22. § (6) bekezdése, 
78/A. § (4) bekezdése.


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="16620172">
<title>A 2018-ban szerzett jövedelem bevallása</title>
<url>nav/ado/szja/A_2018_ban_szerzett_j20190104.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1546961040000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>8</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704581940000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1551703323477">
<year>2019</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>42</minute>
<sec>3</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<blockquote dir="ltr" style="margin-right: 0px;">

1. Adóbevallási tervezet

</blockquote>

Kinek készít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) automatikusan adóbevallási tervezetet?

A NAV elkészíti és 2019. március 15-től az ügyfélkapus azonosítással elérhetővé teszi a személyijövedelemadó-bevallási 
tervezetet az elektronikus felületen (WebNYK)

<ul>

<ul>

<ul>

<li>a magánszemélyek,</li>

<li>a mezőgazdasági őstermelők, </li>

<li>az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek és</li>

<li>az egyéni vállalkozók</li>
</ul>
</li>
</ul>
</li>
</ul>

részére.

Ki kérheti az adóbevallási tervezet postázását?

2019. március 18-áig azok kérhetik a tervezet postázását SMS-ben, levélben, telefonon, személyesen 
vagy elektronikusan, akik nem regisztráltak az Ügyfélkapura és önállóan nem nyújtották 
be 2018-ra vonatkozó bevallásukat.

Milyen adatokat tartalmaz az adóbevallási tervezet?

Az adóbevallási tervezetet a NAV a magánszemély munkáltatója, kifizetője által 
megadott adatok alapján készíti el. A tervezet tartalmazza a magánszemély által 
az adóévben megszerzett,

<ul>

<li>szja-köteles jövedelmet és annak adóját,</li>

<li>az ekho szerint adózó jövedelmet és annak adóját,</li>

<li>az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem adóköteles részét,</li>

<li>az eho alapját képező jövedelmet és a fizetendő egészségügyi hozzájárulást.</li>
</ul>

Mikor szükséges az adóbevallási tervezetet módosítani, kiegészíteni?

Ha az adózó

<ul>

<li>mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, 
kivéve, ha e bevételből nem kellett jövedelmet megállapítani s ezért ezzel összefüggésben 
 bevallási kötelezettség nem terheli;</li>

<li>áfafizetésre kötelezett magánszemély;</li>

<li>egyéni vállalkozó;</li>

<li>fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott;</li>

<li>a kifizetőnek (a munkáltatónak) tett adóelőleg-nyilatkozatában költség levonását 
kérte, </li>

<li>csereügyletből származó jövedelmet szerzett;</li>

<li>az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint különbözeti bírság fizetésére 
köteles;</li>

<li>nem kifizetőtől származó vagy egyébként olyan bevételt szerzett, amellyel összefüggésben 
az adó vagy az adóelőleg megállapítására maga köteles;</li>

<li>a kifizető által megállapított adó módosítására az adóbevallásában jogosult;</li>

<li>jövedelme külföldről származott, vagy külföldön (is) adóztatható;</li>

<li>nem belföldi illetőségű magánszemély és nem tett mentességről szóló nyilatkozatot;</li>

<li>ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet szerzett, ha a jövedelmet 
nem vagy nem kizárólag kifizetőnek minősülő befektetési szolgáltató igazolása 
alapján állapítja meg;</li>

<li>a jóváhagyott osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből 
levont adót számol el;</li>

<li>valamely bevételével összefüggésben az ekho szerint különadót köteles fizetni, 
vagy a kifizetőt és az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás 
megállapítását, bevallását és megfizetését a kifizetőtől átvállalta;</li>

<li>valamely bevételével összefüggésben egészségügyi hozzájárulásra előleg-fizetési 
kötelezettsége keletkezett;</li>

<li>adóját a törvény külön rendelkezése szerint adóbevallásában kell (lehet) megállapítani.</li>
</ul>

Egységes határidő: 2019. május 20. Eddig van lehetőség az adóbevallási tervezet javítására, kiegészítésére, elfogadására, 
az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozat leadására.

2. Magánszemély által elkészített bevallás 

</blockquote>

Az adózó maga készíti el szja-bevallását, ha az adóévben:

<ul>

<li>csak olyan adóköteles bevételt szerzett, amelyről a kifizető nem küld adatot 
év közben a NAV-nak, </li>

<li>a bevételt nem kifizetőtől szerezte,</li>

<li>az adóbevallási tervezetet kiegészíteni vagy módosítani kívánja, de ügyfélkapuval 
nem rendelkezik.</li>
</ul>

Milyen nyomtatványon? 18SZJA

Egységes határidő: 2019. május 20. Eddig van lehetőség a bevallás benyújtására, az adó megfizetésére, az 1+1 százalékos 
rendelkező nyilatkozat leadására.

A tájékoztatás jogszabályi alapja:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11.-13. §.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2. számú melléklet I. fejezet 
B/2. pont. 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adóbevallás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16620097">
<title>Tájékoztató a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének megszűnéséről valamint a munkásszállásra vonatkozó szabályok változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_mobilit20190103.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1546531560000">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>6</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704495540000">
<year>2024</year>
<month>1</month>
<day>5</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1546531932521">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>12</minute>
<sec>12</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

a) Mobilitási célú lakhatási támogatás

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási 
különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől hatályon kívül helyezi 
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
tv.) 1. számú mellékletének 2. pont 2.11., illetve a 9. pont 9.7. alpontjait.

A leírtak értelmében megszűnik a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentessége. 
Amennyiben a munkáltató továbbra is biztosít ilyen juttatást a munkavállalónak, 
abban az esetben az a felek közti jogviszony alapján, bérjövedelemként válik adókötelessé.

b) Munkásszállásra vonatkozó szabályok

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségéhez kapcsolódó, valamit egyes törvények 
adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény alapján kedvezően 
változnak a munkásszálláson történő elhelyezés feltételei.

Az Szja tv. 2018. december 31-ig hatályos rendelkezése szerint az adómentesség 
(egyéb feltételek fennállása esetén) akkor biztosítható a munkavállaló részére, 
ha a munkásszálláson elhelyezett magánszemély nem rendelkezik lakóhellyel azon 
a településen, ahol a munkahelye van.

A módosítás alapján abban az esetben nem minősül adómentes juttatásnak a munkásszálláson 
történő elhelyezés, ha a munkavállaló rendelkezik lakás haszonélvezeti joggal 
nem terhelt 50 százalékot meghaladó mértékű tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, 
azon a településen, ahol a munkahelye van.

Kiegészül továbbá a munkásszállás fogalma, mely szerint a munkásszálláson történő 
elszállásolással esik egy tekintet alá az, amikor a munkavállaló legfeljebb egy 
lakóhelyiséget használhat, ideértve a szállodának nem minősülő kereskedelmi szálláshelyen 
történő elhelyezést is.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem része az adómentes juttatásnak az étkezési 
szolgáltatás biztosítása.

Az
egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási
különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2019. január 
1-től
hatályon kívül helyezi a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú mellékletének 2. pont 2.7., illetve
a 9. pont 9.3. alpontjait.

A fent
leírtak értelmében 2019. január 1-től nem adható adómentesen a munkáltatói
lakáscélú támogatás. Ugyanakkor, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a jövőben ilyen
jogcímen kíván támogatást nyújtani a munkavállalójának, abban az esetben a
juttatás bérjövedelemként viseli a közterheket.

Az
egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes
törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény a 
hatályon
kívül helyezéssel kapcsolatban átmeneti szabályt iktat be az Szja tv. 95. § (5)
bekezdésében, amely szerint a 2019.
január 1-jét megelőzően nyújtott lakáscélú munkáltatói támogatás
elszámolásával, felhasználásának igazolásával összefüggésben az Szja tv. 2018.
december 31-én hatályos szabályait alkalmazni kell.

Mindez azt jelenti, hogy a 2019. január 1-je előtt
kifizetett támogatás minősül adómentesnek, továbbá az idei év végéig biztosított
lakáscélú munkáltatói támogatás elszámolási, felhasználási és igazolási
szabályait figyelembe véve szükséges alkalmazni az Szja tv. 2018. december
31-éig hatályos 1. számú mellékletének 2.7. és 9.3. pontjait.

Hitel törlesztése esetén a 2018-as év végéig
kifizetett támogatás felhasználásának 2018. december 31-éig meg kell történnie.

Lakás tulajdonjogának a megszerzése esetén az év
végéig folyósított összeget legkésőbb 2019. március 31-éig kell felhasználni, 
továbbá
a magánszemély az elszámolásra vonatkozó igazolásokat 2019. május 31-éig
köteles a munkáltatónak átadni.

Lakás építése, építtetése, alapterületének a
növelése, akadálymentesítése és korszerűsítése esetén az utalt támogatást 2019.
december 31-éig szükséges felhasználni, az elszámolásnak 2020. május 31-éig meg
kell történnie.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="16619562">
<title>Tájékoztató a személybiztosítások és kockázati biztosítások adókötelezettségének 2019. évi változásairól</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_szemely20181227.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545902880000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>27</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>28</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703372340000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545906771920">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>27</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>32</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes
adótörvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi
XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) rendelkezései alapján 2019.
január 1-jét követően a kifizető, munkáltató által kötött kockázati biztosítás
díja – mind az egyéni, mind a csoportos biztosítások esetén – a magánszemély
adóköteles jövedelmének minősül, továbbá a kifizető által magánszemély javára
kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles
biztosítási díj nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak.

A változás
értelmében a más személy által a magánszemélyre kötött személybiztosítás,
kockázati biztosítás díja a felek közti jogviszonyra vonatkozó szabályok
alapján válik adókötelessé. Ha például a munkáltató az általa foglalkoztatott
munkavállaló javára személybiztosítást köt, akkor a biztosítási díj összege a 
magánszemély
munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.

Az egyes
adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények
adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Módtv2.) 2019. január 1-jétől kiegészíti a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
adóköteles biztosítási díjra vonatkozó értelmező rendelkezését annak érdekében,
hogy a kifizető csoportos biztosítás esetén meg tudja határozni az egyes
magánszemélyekre jutó adóköteles jövedelmet. A módosítás értelmében csoportos
biztosítás esetén adóköteles biztosítási díjnak minősül a csoportos biztosítás
díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, ha az a biztosítási szerződés
alapján másként nem határozható meg, ha pedig a magánszemélyre jutó díj
arányosítással sem állapítható meg, akkor a csoportos biztosítás díja [Szja tv.
3. § 89. pont].

A Módtv2
hatályon kívül helyezi az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontjának
b) alpontját és 6.7. alpontjának c) alpontját, tekintettel arra, hogy a 2018.
december 31-ét követően kötött kockázati biztosítás díja a magánszemély
adóköteles bevételének számít. Emiatt a baleset- és betegségbiztosítás alapján
nyújtott jövedelempótló és azzal egy tekintet alá eső biztosítói kifizetések,
szolgáltatások adómentességére vonatkozó felső összeghatárról rendelkező
szabályok fenntartása nem indokolt..

Az említett biztosítások
adókötelezettségének változásával összefüggésben a Módtv2. átmeneti
rendelkezéssel egészíti ki az Szja tv-t. Eszerint az Szja tv-nek az adóköteles 
díjú
személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá az azzal
összefüggő egyéb, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban
kezdődő biztosítási évben – de legfeljebb 2019. december 31-éig – még
alkalmazni kell. Ha pedig a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés
időpontjában az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja szerint adómentes
bevételnek minősült, akkor ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási
időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra
az 1. számú melléklet 6.6. és 6.7. alpontjának 2018. december 31-án hatályos
rendelkezését kell alkalmazni [Szja tv. 95. § (6) bekezdése].

Példa az átmeneti rendelkezés alkalmazására
 
A munkáltató
2018. december 13-án az általa foglalkoztatott munkavállalóra betegség-és
balesetbiztosítást köt. Az átmeneti szabály alapján a biztosítás díja a
következő fordulónapig– 2019. december 13-áig – a minimálbér 30 százalékáig
adómentes, ezen felül egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.
 Amennyiben az
adómentes díjfizetési időszakban bekövetkező biztosítási eseményre – például
balesetre – tekintettel a biztosító jövedelmet pótló szolgáltatást teljesít a
magánszemély részére, akkor vizsgálni kell a biztosító által nyújtott
jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó napi 15 ezer forintos összeghatárt. A
biztosító által a magánszemélynek fizetett jövedelempótló szolgáltatás esetén
járó napi térítés ugyanis a 2018, december 31-ig hatályos szabályok alapján
napi 15 ezer forintig adómentes, az összeghatár feletti rész pedig az elmaradt
jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szemlybiztosítás</item>
<item>kockázati-biztosítás</item>
<item>adókötelezettség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16619251">
<title>Tájékoztató az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekkel és a pénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos adókötelezettségekre vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől hatályos változásairól</title>
<url>nav/ado/szja/onkentes_kolcsonos_biztosito.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545319860000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703113140000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545320313688">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>38</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények uniós
kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú
módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2019. január 1-jétől módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztári befizetésekre és az igénybe vett pénztári szolgáltatásokra
vonatkozó szabályokat.

A
munkáltató, kifizető alapvetően kétféle módon teljesíthet pénztári befizetést 
a
munkavállalója javára.

Az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) 12. §-a alapján a munkáltató a pénztár munkáltatói tagjaként a pénztárral
kötött szerződés alapján a munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét egészben
vagy részben átvállalhatja, vagyis munkáltatói
hozzájárulást teljesíthet.

Az Öpt. 17.
§-ában foglaltak értelmében arra is lehetőség van, hogy a munkáltató a pénztár
támogatójaként eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást,
vagyis támogatói adományt
teljesítsen a pénztártagok javára.

Az Szja tv.
2018. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján a munkáltatói hozzájárulás
egyes meghatározott juttatásként adóköteles, a támogatói adomány révén pedig a
magánszemélynek összevonás alá eső egyéb jövedelme keletkezik [Szja tv. 28.
§-a,, 89. § (6) bekezdése].

A Módtv.
révén 2019. január 1-jétől mind a munkáltatói hozzájárulás, mind a támogatói
adomány – a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyra tekintettel – a magánszemély nem önálló tevékenységből
származó jövedelmének minősül. Ebből következően a magánszemélynek mind az
önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, mind a támogatói adomány esetében
15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 18,5 százalékos mértékű
járulékokat kell fizetnie, mely közterheket – az átutalást, befizetést
megelőzően – az utalást, befizetést teljesítő munkáltató levonja a bevételből.
A munkáltatónak pedig 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és
1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, ha ezen jogcímek szerinti
juttatást nyújt a munkavállaló részére. A munkáltatói hozzájárulás, illetve a
támogatói adomány esetében a bevétel megszerzésének napja a kiadás
teljesítésének napja.

A pénztártag
ezen juttatások után is tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, hiszen
ezeket az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy befizetett
összegeket is jóváírják a tagok egyéni számláján. Abban nincs változás, hogy a
befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb az adóévben 150 ezer forint
átutalásáról rendelkezhet.

Az Öpt.
12/A. §-a alapján lehetőség van a pénztári szolgáltatások közösségi jellegű
finanszírozásra is, melynek során a pénztár az alapszabályában szereplő, a
munkáltatói tag, illetve a támogató alapján kiválasztott szolgáltatásokat, ún.
célzott szolgáltatásokat nyújthat a tagok részére. Ha a munkáltató célzott
szolgáltatás igénybe vételét kívánja finanszírozni, akkor szerződést kell
kötnie a pénztárral, amelyben meg kell határozni többek között a célzott
szolgáltatások körét, a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget
(ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra felhasználható részt), a
célzott szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét, határidejét és az elszámolás
rendjét is.

A célzott
támogatásra befizetett összeg egy elkülönítetten létrehozott támogatási
alapba/számlára kerül a pénztáron belül (vagyis azt a pénztár nem írja jóvá a
tagok egyéni számláján), innen vehető igénybe az a szolgáltatás, amelyet a
befizetéssel a munkáltató finanszírozni kíván.

2019. január
1-jétől az Szja tv. 70. § (2) bekezdése alapján az Öpt. előírásai szerinti célzott szolgáltatásra befizetett összeg
egyes meghatározott juttatásnak minősül, kivéve a kiegészítő önsegélyező
szolgáltatásra teljesített befizetést. A munkáltató a juttatás értékének
1,18-szorosa után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 19,5 százalék
szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

Az Öpt.
50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező
szolgáltatások közé tartoznak például a gyermekszületéshez kapcsolódó
ellátások, munkanélküliségi ellátások, elemi károkhoz kapcsolódó segélyek,
betegségi segélyek, haláleseti segélyek, tanévkezdési támogatás,
gyógyszerár-támogatás, közüzemi díj támogatás, lakáshitel törlesztés
támogatása, otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

Ha a
munkáltató célzott szolgáltatást finanszíroz, és a magánszemély ilyen célzott
szolgáltatást vesz igénybe, akkor erre tekintettel nem keletkezik adóköteles jövedelme, kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatást [Szja tv. 1. számú
melléklet 6.10. pontja].

Ha pedig a magánszemély kiegészítő önsegélyező
szolgáltatást vesz igénybe célzott szolgáltatásként, akkor az az Szja tv.
28. §-a szerinti egyéb jövedelemként
adóköteles.

Miután az
egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatást az Szja tv. 2019. január
1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli
adóelőleg, ezért ezen jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek
kell megfizetnie az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló
határidőig, Ezen túlmenően a magánszemélynek ezen egyéb jövedelem után 19,5
százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell, mert a
pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás
esetén nem minősül kifizetőnek [a 2019. január 1-jétől hatályos, a szociális
hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 18. § (4) bekezdés c) pont
cb) alpontja].

Nemzeti Adó- és Vámhivatal  
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>célzott</item>
<item>szolgáltatás,</item>
<item>támogatói</item>
<item>adomány,</item>
<item>munkáltatói</item>
<item>hozzájárulás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16619087">
<title>Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/cafeteria.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545057900000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702853940000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545118437802">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>33</minute>
<sec>57</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XLI.
törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2019-től jelentősen leszűkítette a béren
kívüli juttatás, valamint az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint
adómentesen adható juttatások körét. Az egyes adótörvények uniós
kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú
módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) további
módosításokat tartalmaz a cafeteria keretében adható juttatási elemekre
vonatkozóan.

Béren kívüli juttatások

A munkáltató 2019. január 1-jétől
béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a
SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti,
hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a
munkavállalóinak legfeljebb évi 100 000 forint összegű pénzjuttatást.

Erre tekintettel a 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a
munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó
jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből
(munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.

Amennyiben a
munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos
részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a
munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja az Szja tv. 26. § (1)
bekezdésében foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó,
előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki,
azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.
Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem
külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli.

A módosítás az egyes SZÉP-kártya
alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget,
valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó
juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.

2019-től a közteher
alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a
juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség
terheli 2019. január 1-jétől [2018. évi LII. törvény].

Az összes közteher
34,5 százalék
[Szja tv. 69. § (2) bekezdés a) pont].

Az egyes meghatározott juttatások

A
Módtv. értelmében 2019-től kizárólag az Szja tv. 70. §-ában felsorolt,
nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a
következők:

<ul>

<li>a
hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,</li>

<li>a
cégtelefon magáncélú használata,</li>

<li>az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra - kivéve a
kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg,</li>

<li>a
munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő
hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató
részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott
termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,</li>

<li>a
reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,</li>

<li>a
csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a
minimálbér 10 százaléka erejéig,</li>

<li>az
olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott
adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély
jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani
az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg
több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett,
ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a
rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben
vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség
(beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott
ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi
értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),</li>

<li>a kifizető
által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése
következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,
nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,</li>

<li>az olyan
adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú
juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény
hatálya alá,</li>

<li>az
értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint</li>

<li>a
rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.</li>
</ul>

Az egyes
meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás
értékének 1,18 szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont]. 2019. január
1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális
hozzájárulási adó terheli [2018. évi LII. törvény]. Az összes közteher 40,71 százalék.

Megszűnik az a
lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló
részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként
gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.

2019. január
 1-jétől hatályát veszti az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti
 rendelkezés is, amely alapján 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak
 minősülő juttatásokat egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani
 (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös
 biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány, vagy
az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége).

Mindezek alapján
2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott
juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó
jövedelemnek minősülnek.

Adómentes juttatások

A Módtv.
értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:

<ul>

<li>lakáscélú
munkáltatói támogatás,</li>

<li>mobilitási
célú lakhatási támogatás,</li>

<li>kockázati
biztosítás más személy által fizetett díja,</li>

<li>diákhitel-törlesztéshez
biztosított munkáltatói támogatás.</li>
</ul>

Az
adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati
biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos
átmeneti rendelkezéseket külön tájékoztató tartalmazza.

A Módtv2.
értelmében továbbra is adómentes juttatásnak minősül:

<ul>

<li>a
sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy,</li>

<li>a
kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá
könyvtári beiratkozási díj</li>
</ul>

az adóévben
legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a
belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek
visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az
említett juttatásokra szóló utalvány sem [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28.].

Nemzeti
 Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="16619022">
<title>Tájékoztató a költségek fedezetére vagy fejesztési célra folyósított támogatás adógi fogalmának 2019. január 1-jétől hatályos változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_koltseg20181213.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544707800000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702594740000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1546872502424">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>48</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási 
különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) 2019. január 1-jétől módosítja a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 
folyósított támogatás fogalmát a személyi jövedelemadó és a kisadózó vállalkozások 
tételes adója rendszerében.

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2019. január 1-jétől módosított 3. § 42. pontja alapján költségek fedezetére 
vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan jogszabály vagy nemzetközi 
szerződés alapján folyósított támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag 
a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak

<ul>

<li>

a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy 
</li>

<li>

a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá 
</li>

<li>

az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal 
mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások 
is e körbe tartoznak.
</li>
</ul>

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények 
adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: 
Módtv2) átmeneti rendelkezése alapján a módosított fogalom a 2016. január 1-jét követően 
keletkezett bevételre is alkalmazható.

2. A Módtv1 ezzel párhuzamosan módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. 
évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 22. pontja szerinti, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított 
támogatásra vonatkozó értelmező rendelkezést, így a kisadózó vállalkozások esetében 
a fenti támogatásokat szintén költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított 
támogatásnak lehet tekinteni. Átmeneti rendelkezés alapján ez a fogalom is alkalmazható 
a 2016. január 1-jét követően folyósított támogatásokra.

Mindezek alapján mind az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemélyek (ideértve 
természetesen a mezőgazdasági őstermelőket és az egyéi vállalkozókat is), mind 
a Katv. szerinti kisadózó egyéni vállalkozók, betéti társaságok, közkereseti társaságok 
esetében is lehetőség nyílik a részükre folyósított támogatások adójogi minősítésének 
felülvizsgálatára, melynek eredményeként sor kerülhet a 2016-2018. évekre vonatkozóan 
benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás, illetőleg a Katv. szerinti bevételi 
nyilatkozat/bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="16618972">
<title>Tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény pénzbeli ellátásokkal összefüggő módosításáról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_az_egysze20181211.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544425200000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702162740000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>9</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1544543984389">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>59</minute>
<sec>44</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi 
XLI. törvény (Módtv.) az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 
2005. évi CXX. törvényt az egységes jogalkalmazás érdekében egy új 12/A. §-sal 
egészítette ki, mely alapján az a bevétel, ellenérték, amely az ekho szabályai 
szerint adózik, a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (Tbj. 14. § (2) bekezdés 
b) pontjában szereplő ellátások) számításakor nem vehető figyelembe.

Tehát ha egy tevékenységre az ekho szabályait választották, de a jövedelem egy 
része az általános szabályok szerint viseli a közterheket (adó és járulékterheket), 
és így valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot teremt, akkor 
az ekho-s adózási móddal adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási 
ellátások összegének számítása során, tekintettel arra, hogy ez utóbbi adózási 
mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú 
melléklet 8.6 alpont c) pontja értelmében 2019. január 1-jétől a szolgáltatás 
díja akkor is adómentes, ha a munkáltató a munkavállaló nevére szóló számla alapján 
összeghatár nélkül téríti meg a magánszemélynek az ellátás díját.

<li>

Az egyéni vállalkozók adóbevallási tervezete 

</li>
</ul>

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi 
XLI. törvény (Módtv.) alapján 2019-től – átmeneti rendelkezés alapján első ízben 
a 2018-ra vonatkozóan - a NAV a nyilvántartásaiban rendelkezésre álló adatok alapján az egyéni vállalkozóknak 
is elkészíti az adóbevallási tervezetet, hiszen a vállalkozásuk mellett akár munkaviszonyból, vagy egyéb, kifizetőtől 
származó jövedelmet is szerezhetnek. A NAV az adóévet követő év február utolsó 
napjáig beérkezett, rendelkezésére álló munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások 
alapján készíti el számukra az adóbevallási tervezetet [a személyi jövedelemadóról 
szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 12/B. §; 95. § (7) bekezdés, 
valamint az Art. 274/A. § (4) bekezdés].

Az egyéni vállalkozóknak ki kell egészíteni a bevallási tervezetet a vállalkozáshoz 
kapcsolódó, a NAV nyilvántartásában nem szereplő adatokkal [Szja tv. 12/C. § (7) bekezdés].

2019-től az egyéni vállalkozókra irányadó bevallási és befizetési határidő február 
25-éről május 20-ára módosul [Art. 2. számú melléklet I/B/2.2 pont és a 3. számú 
melléklet I/1.2.4 pont].

2019-től a személyijövedelemadó-bevallás határideje minden adózó számára május 20-a lesz.

<ul>

<li>
A nem kifizetőtől származó kamatjövedelem, osztalék és árfolyamnyereség címén 
szerzett jövedelmek bevallása 2019-ben 
</li>
</ul>

A Módtv. rendelkezése alapján a 2018-ban keletkezett, nem kifizetőtől (pl. külföldről) 
származó kamatjövedelem, osztalék és árfolyamnyereség címén szerzett jövedelem 
bevallása is teljesíthető az adóbevallási tervezet kiegészítésével [Szja tv. 65. 
§ (2) bekezdés a)-b) pontja, 66. § (3) bekezdés, a 67. § (5) bekezdés, valamint 
a 95. § (2) bekezdés].

<ul>

<li>
A külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés adóbevallási tervezetben 
történő szerepeltetése
</li>
</ul>

A magánszemély külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződése alapján 
is élhet az adó feletti rendelkezés jogával, ha rendelkezik a külföldi biztosító 
által kiállított bővített adattartamú igazolással. A NAV ezeknek a magánszemélyeknek 
is készít adóbevallási tervezetet, így ők is teljesíthetik az adóbevallási tervezet 
felhasználásával bevallási kötelezettségüket [Szja tv. 44/C. § (11) bekezdés].

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="16618625">
<title>Igazolás a magánszemély által a 2018. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez</title>
<url>nav/ado/szja/Igazolas_a_maganszeme20181204.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1543928160000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>56</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1701730740000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1543929948288">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>25</minute>
<sec>48</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kapcsolódó anyagok letölthetők. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nyugdíjbiztosítás,</item>
<item>szerződés,</item>
<item>igazolás,</item>
<item>rendelkező,</item>
<item>nyilatkozat,</item>
<item>biztosítók</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16558011">
<title>Tájékoztató az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem utáni adókötelezettséget érintő változásról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_20180823.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1535017620000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>23</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1692827820000">
<year>2023</year>
<month>8</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1535018104155">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>23</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>55</minute>
<sec>4</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018.
évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a kihirdetését követő naptól, 2018. július 26-ától módosította
a személyi jövedelemadóról szóló 1995.
évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 9.8.
pontjában foglalt, az erdőnek minősülő
föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött, határozatlan
időre szóló megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján az
erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett
jövedelem adómentességére vonatkozó szabályt.

Tekintettel
arra, hogy a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adóztatására is
a föld fekvése szerinti helyi önkormányzati adóhatóság jogosult, ezért a Módtv.
úgy pontosította ezt a rendelkezést, hogy a határozatlan időre szóló
megállapodás esetén a jogosultnak nem
az állami adó- és vámhatóság felé, hanem az
erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság
részére kell megtenni a kiegészítő nyilatkozatot arról, hogy a használatba
adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama eléri az adómentesség
feltételéül szabott időtartamot, vagyis az 5 évet.

A Módtv-ben
foglalt átmeneti rendelkezés alapján ezt a szabályt a 2018. január 1-jétől
keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni lehet, vagyis amennyiben a
magánszemély az idei évnek 2018. július 26-áig eltelt időszakában szerzett a tulajdonában,
haszonélvezetében lévő erdőnek minősülő föld haszonbérbe adására vagy társult
erdőgazdálkodásra vonatkozó, határozatlan időre szóló megállapodás alapján
jövedelmet, akkor annak érdekében, hogy ezen jövedelme adómentesnek minősüljön,
a kiegészítő nyilatkozatot az erdő fekvésének helye szerinti önkormányzati
adóhatósághoz kell eljuttatnia.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal  
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>erdő,</item>
<item>haszonbérlet,</item>
<item>kiegészítő</item>
<item>nyilatkozat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="16498931">
<title>Tájékoztató a magánszemélyek különadójának megszűnéséről</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_20180815.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1534334460000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1692136740000">
<year>2023</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1534334781904">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>6</minute>
<sec>21</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018.
évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a kihirdetését követő naptól, 2018. július 26-ától hatályon
kívül helyezte az egyes gazdasági és
pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi
XC. törvény (a továbbiakban: Egptv.) 8-12/F. §-ában foglalt
rendelkezéseket, vagyis megszűnik a magánszemélyek 75 százalékos mértékű
különadója.

Átmeneti
rendelkezés alapján az Egptv. hatályon kívül helyezett rendelkezéseit már a
2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni.

Ha a
magánszemély az Egptv-nek a fentiek szerint hatályon kívül helyezett 8-12. §-ai
alapján szerzett olyan jövedelmet, mely mindezidáig beletartozott a különadó
alapjába, és amelynek adókötelezettsége a Módtv. hatálybalépését követő naptól
megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolását
speciális eljárás szerint kell elvégezni. Ez az eljárás nem érinti a
munkáltatót terhelő közterheket.

Az eljárás
során a munkáltatónak, ha a Módtv. hatálybalépése előtt a korábbi szabályok
szerint különadó-alapot képező bevételből levonta a 75 százalékos mértékű
különadót, akkor a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után meg
kell állapítania az általános szabályok szerinti közterheket – a 15 százalékos
mértékű személyi jövedelemadót, a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot,
valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékot –, és azok összegét vissza kell tartania a magánszemély részére
visszajáró különadó-előleg összegéből.

A
munkáltatónak ezen túlmenően az előbbieknek megfelelően módosítania kell a
jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott ’08-as bevallását
és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással
összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Az egyéni vállalkozók költségelszámolására vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől2019.01.31.

A sportrendezvényre és kulturális eseményre szóló belépőjegy, bérlet adómentessége2019.01.31.

A felsőoktatásban résztvevő hallgatók adómentes juttatásai2019.01.31.

A családi kedvezmény változásai2019.01.31.

Bővült a személyi kedvezményre jogosultak köre2019.01.29.

Tájékoztató az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok 2019. évi változásáról2019.01.18.

Tájékoztató a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelők költségelszámolására vonatkozó szabályok 2019. évi változásáról2019.01.18.

A 2018-ban szerzett jövedelem bevallása2019.01.08.

Tájékoztató a mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének megszűnéséről valamint a munkásszállásra vonatkozó szabályok változásáról2019.01.03.

Tájékoztató a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének megszűnéséről és az ehhez kapcsolódó átmeneti szabályról2019.01.03.

Tájékoztató a személybiztosítások és kockázati biztosítások adókötelezettségének 2019. évi változásairól2018.12.27.