Az Szja tv.1 alapján tartós befektetési szerződés (tbsz) köthető külföldi befektetési
szolgáltatóval, illetve hitelintézettel is (a továbbiakban: befektetési szolgáltató).
Ebben a tájékoztatóban a témával kapcsolatos gyakori kérdésekre kaphat választ.
1. Mikor tekinthető a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződés
tartós befektetési szerződésnek?
A magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződésnek meg
kell felelnie az Szja tv.-ben foglaltaknak.
A külföldi befektetési szolgáltatónak a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű
teljesítéséhez részleteiben kell ismernie a magyar szabályozást, így különösen
azt, hogy a lekötési időszak megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési
szolgáltatónak lekötési hozamot kell megállapítania. Az a külföldi befektetési
szolgáltatóval kötött szerződés tekinthető tbsz-nek, ami tartalmazza,
- hogy a szerződő felek a keletkező jövedelemre az Szja tv. szabályait alkalmazzák,
és
- a magánszemély vállalja az Szja tv.-ben foglalt feltételek teljesítését legalább
25 000 forintnak megfelelő pénzösszeget köt le,
- és azt lekötési nyilvántartásban tartja a három illetve ötéves lekötési időszakban.
Ez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg
a tbsz feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat
önként betartva tbsz-nek tekint egy számlát.
2. Be kell-e jelenteni a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződést?
Ha egy magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval köt tbsz-t, akkor azt
be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).
A bejelentéshez nem kell mellékelni a tbsz-t, azonban egy esetleges NAV-ellenőrzéskor
a szerződéskötés tényét a szerződés bemutatásával kell igazolni.
-
A tartós befektetési szerződés megkötésének bejelentése;
Szerződéskötés esetén a szerződéskötés tényét és a befizetett pénzösszeget kell
közölni a NAV-val az első befizetést követő 30 napon belül. A tbsz megkötésekor
legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell a
számlára befizetni, ez a befizetés tekintendő első befizetésnek.
A gyűjtőévben az első befizetést követően további befizetések teljesíthetők,
ezeket azonban nem kell bejelenteni a NAV-nak.
-
Lekötési átutalás bejelentése
Lekötési átutalásnak nevezzük azt, ha a magánszemély a tartós befektetési szerződést
felbontja, és a befektetési szolgáltató által lekötési nyilvántartásban tartott
pénzeszközök, pénzügyi eszközök egészét, azaz a teljes befektetést áthelyezi egy
másik befektetési szolgáltatónál kötött tbsz-re a lekötés megszakítása nélkül.
Mivel a lekötés nem szakad meg, a befektetési szolgáltatónak nem kell lekötési
hozamot, azaz tartós befektetésből származó jövedelmet megállapítania.
A külföldi befektetési szolgáltatónál vezetett tbsz esetében is van lehetőség
lekötési átutalásra. A lekötési átutalás tényét, az átutalt pénzeszköz, pénzügyi
eszközök értékét közölni kell az adóhatósággal a lekötési átutalást követő 30
napon belül.
3. A gyűjtőévet követően fennáll-e a befizetési tilalom?
A külföldön kötött tbsz-re is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően
további befizetéssel már nem növelhető. Nem arról van azonban szó, hogy a gyűjtőévet
követően a magánszemély nem fizethet be az adott számlára, vagy, hogy a külföldi
befektetési szolgáltatónak vissza kellene utasítania a magánszemély befizetését,
hanem arról, hogy ezek a későbbi befizetések már nem tekinthetők a tbsz keretében
történő befizetésnek.
4. Hogyan lehet meghosszabbítani a hároméves lekötési időszakot, vagy a szerződést
újrakötni a külföldi befektetési szolgáltatóval?
A külföldi befektetési szolgáltatónak is olyan lekötési nyilvántartást kell vezetnie
szerződésenként, mint a hazai befektetési szolgáltatónak.
A tbsz törvényi szabályozása a hároméves és ötéves lekötési időszak végén döntési
pontokat tartalmaz:
- a 3. év végén a magánszemély részkivétről rendelkezhet, azaz a befektetése egy
részét felveheti, továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,
- az 5. év végén a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és újrakötheti
a szerződést.
Ezeknek a döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi tbsz-ekhez – a szerződéses
kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra
vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a tbsz-t. A szerződéses feltételek változatosak
lehetnek: a harmadik és ötödik évi részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a
magánszemélynek (de nem a szerződés megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt),
a szerződés két évvel történő meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos
beleegyezésével valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia),
míg a szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára.
Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján lekötési
nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e napon, ötödik
évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban
szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési nyilvántartásból.
5. Hogyan működik a lekötési átutalás a gyakorlatban?
Lekötési átutaláskor az átadó befektetési szolgáltatónak igazolást (lekötési
igazolás) kell kiállítania a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési
szolgáltatónak.
Célszerű az átadó befektetési szolgáltatónak meggyőződnie arról, hogy a magánszemély
a fogadó befektetési szolgáltatónál rendelkezik-e tbsz-szel. Ezen információ hiányában
az átadó befektetési szolgáltatónak a lekötés megszakítását kellene vélelmeznie
és lekötési hozamot kellene megállapítania.
Lekötési átutalás esetén tehát a befektetési szolgáltatót terheli az Szja tv.-ben
előírt tartalmú lekötési igazolás kiállításának kötelezettsége, függetlenül attól,
hogy a befektetési szolgáltató belföldi vagy külföldi.
Nem tekinthetők lekötési igazolásnak például az egyenlegközlők, számlatörténetek,
számlakivonatok, még akkor sem, ha ezekből a törvény által megkövetelt információk
kinyerhetők.
6. Milyen adatokat tartalmaz a tbsz-ből származó jövedelemről kiállított igazolás?
A külföldi befektetési szolgáltatónak is az Szja tv.-ben előírt tartalmú igazolást
kell kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről, ami tartalmazza:
- a tartós befektetésből származó jövedelmet,
- az első befizetés napját (a tbsz újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő
napot),
- a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.
Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és annak tartalmaznia
kell a jövedelemadatot).
Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak:
- az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi követelményeknek,
- az ügyletekről kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,
- az egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.
A magyar befektetési szolgáltatónak a tartós befektetésből származó jövedelemről
az igazolást az adóévet követő január 31-ig kell kiállítania.
A külföldi befektetési szolgáltató által a határidőt követően kiállított igazolás
is elfogadható, de az igazolás késedelmes kiállítása akadályozhatja a magánszemélyt
a személyijövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.
8. A tartós befektetési szerződésen jóváírt osztalék után kit, milyen adókötelezettség
terhel?
A tbsz keretében megszerzett osztalékkal összefüggésben feltételezzük, hogy az
belföldi illetőségű magánszemély által kötött tbsz-re vonatkozik. Az Szja tv.szerint
a belföldi adószabályok (Szja tv., Art.2 ) alapján kifizetőnek minősülő befektetési
szolgáltató a lekötési nyilvántartásban rögzített, osztalékra jogosító értékpapír
esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemmel
összefüggésben adókötelezettség nem terheli.
Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az osztalék külföldről származik
Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az értékpapír kibocsátója külföldi
(vagyis az osztalék fizetésére kötelezett személy külföldi emiatt az általa fizetett
osztalék külföldről származó), akkor a külföldi állammal kötött kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.3 Az osztalék forrásának
állama jellemzően korlátozott adóztatási joggal rendelkezik. Ezt a nemzetközi
szerződésen alapuló adóztatási jogot az Szja tv. (és ezen belül a tbsz-re vonatkozó
szabályozás) nem írhatja felül.
A külföldről származó osztalék után külföldön, az adott adóegyezményben szereplő
mértékkel levont adó (amely az osztalékjövedelem forrásának államát illeti meg)
nem igényelhető vissza. Ha külföldön az egyezményben előírt mértéket meghaladó
mértékben történik adólevonás az osztalék összegéből (pl. 15 százalékos mérték
helyett 20 százalékkal), akkor a többletként levont adó (a példában 5 százaléknyi
adó) a magánszemélynek visszajár, ha a magánszemély a magyar adóügyi illetőségét
külföldön igazolja. Az egyezmény szerinti mértéket meghaladóan levont adót külön
eljárásban, a külföldi hatóság előtt kell visszaigényelni, ez a magyar személyijövedelemadó-bevallást
nem érinti. Ha a többletként levont adó visszaigénylését a tbsz-t kötő magánszemély
a külföldi hatóságnál kezdeményezi, és azt neki visszatérítik, akkor a visszatérítés
összegét a gyűjtőévet követően nem lehet a tbsz-en lekötni, mert a gyűjtőévet
követően nincs lehetőség befizetést teljesíteni a TBSZ számlára.
Viszont ha a belföldi befektetési szolgáltató igényli vissza a többletként levont
adót (mert erre jogosult, például részvényesi meghatalmazottként), akkor a visszatérített
adót a befektetési szolgáltatónak kötelezően a lekötési nyilvántartásban kell
rögzítenie, mert a TBSZ alapján keletkező hozamok nem kerülhetnek ki a TBSZ zárt
rendszeréből. Ha a magyar szolgáltatóval kötött tbsz lekötési nyilvántartásában
külföldi kibocsátású értékpapírok is szerepelnek, és ezek után például kamatot,
osztalékot vagy árfolyamnyereséget fizetnek ki, akkor az alkalmazandó egyezmény
említett jövedelmekre vonatkozó cikkei megelőzik az Szja tv. alkalmazását. A jövedelem
forrásának államában az adóegyezmény rendelkezései szerinti mértékkel levont adó
a magánszemély részére nem jár vissza. A keletkező jövedelmet (amit a jövedelem
után külföldön megfizetett adó csökkenthet) a befektetési szolgáltatónak a lekötési
nyilvántartásban kell rögzítenie. A lekötési hozam részeként megszerzett kamatot,
osztalékot és árfolyamnyereséget a magánszemélynek nem kell feltüntetnie a bevallásában.
Ha a befektetési szolgáltató külföldi, de az osztalék belföldről származik
A magánszemély által külföldön megkötött TBSZ lekötési nyilvántartásban szerepelhetnek
magyar és külföldi kibocsátású értékpapírok is.
A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő magyar kibocsátású
értékpapír esetében elvárható, hogy a külföldi befektetési szolgáltató tájékoztassa
az értékpapír magyar kibocsátóját, hogy az osztalékfizetés egy magyar adóügyi
illetőségű magánszemély által kötött tartós befektetési szerződés alapján lekötési
nyilvántartásban lévő értékpapír után történik (tehát ebben az esetben egy magyar
forrású osztalékjövedelem kifizetése egy magyar illetőségű magánszemély részére
történik). Ebben az esetben az osztalékot fizető magyar kibocsátó az adólevonást
mellőzi.
Ha a befektetési szolgáltató külföldi, és az osztalék is külföldről származik
A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő külföldi (tehát nem
magyar) kibocsátású értékpapír alapján fizetett osztalékra ugyancsak alkalmazni
kell a nemzetközi szerződés (kétoldalú adóegyezmény) előírását (az osztalék forrásának
állama és Magyarország között érvényben lévő egyezményt). A forrásállam osztalék
utáni adóztatási jogát a tbsz szabályozása nem korlátozhatja.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja
törvény) 67/B. § (8) bekezdés
2 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
3 Szja tv. 2. § (5) bekezdés