NAV - Személyi jövedelemadó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Főlap▶Adó▶Személyi jövedelemadó

Tematikus SZJA oldal

<contents headingid="1309" moderate="true" read="true" title="Személyi jövedelemadó" url="nav/ado/szja" write="true">
<article contentid="5396237">
<title>Az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó mértékek 2011-2019</title>
<url>nav/ado/szja/Az_osszevont_adoalapo20181227.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545903180000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>27</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703323980000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545906983429">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>27</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>36</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2016-2019

</td>
</tr>
<tr>
<td width="600%">

15%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2013-2015

</td>
</tr>
<tr>
<td width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2012*

</td>
</tr>
<tr>
<td width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

*Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés
 összege.

Az adóalap-kiegészítés összegét:
 
– az
 összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem
 haladó része után nem kell megállapítani,
 – az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424
 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell
 megállapítani.

2011**

</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td nowrap width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table> **Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt 
összege.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>összevont-adóalap</item>
<item>adókulcs</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5396232">
<title>Tájékoztató a személybiztosítások és kockázati biztosítások adókötelezettségének 2019. évi változásairól</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_szemely20181227.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545902880000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>27</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>28</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703372340000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545906983411">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>27</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>36</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes
adótörvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi
XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) rendelkezései alapján 2019.
január 1-jét követően a kifizető, munkáltató által kötött kockázati biztosítás
díja – mind az egyéni, mind a csoportos biztosítások esetén – a magánszemély
adóköteles jövedelmének minősül, továbbá a kifizető által magánszemély javára
kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles
biztosítási díj nem tekinthető egyes meghatározott juttatásnak.

A változás
értelmében a más személy által a magánszemélyre kötött személybiztosítás,
kockázati biztosítás díja a felek közti jogviszonyra vonatkozó szabályok
alapján válik adókötelessé. Ha például a munkáltató az általa foglalkoztatott
munkavállaló javára személybiztosítást köt, akkor a biztosítási díj összege a 
magánszemély
munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles.

Az egyes
adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények
adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Módtv2.) 2019. január 1-jétől kiegészíti a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
adóköteles biztosítási díjra vonatkozó értelmező rendelkezését annak érdekében,
hogy a kifizető csoportos biztosítás esetén meg tudja határozni az egyes
magánszemélyekre jutó adóköteles jövedelmet. A módosítás értelmében csoportos
biztosítás esetén adóköteles biztosítási díjnak minősül a csoportos biztosítás
díjának a magánszemélyre arányosan jutó része, ha az a biztosítási szerződés
alapján másként nem határozható meg, ha pedig a magánszemélyre jutó díj
arányosítással sem állapítható meg, akkor a csoportos biztosítás díja [Szja tv.
3. § 89. pont].

A Módtv2
hatályon kívül helyezi az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.6. alpontjának
b) alpontját és 6.7. alpontjának c) alpontját, tekintettel arra, hogy a 2018.
december 31-ét követően kötött kockázati biztosítás díja a magánszemély
adóköteles bevételének számít. Emiatt a baleset- és betegségbiztosítás alapján
nyújtott jövedelempótló és azzal egy tekintet alá eső biztosítói kifizetések,
szolgáltatások adómentességére vonatkozó felső összeghatárról rendelkező
szabályok fenntartása nem indokolt..

Az említett biztosítások
adókötelezettségének változásával összefüggésben a Módtv2. átmeneti
rendelkezéssel egészíti ki az Szja tv-t. Eszerint az Szja tv-nek az adóköteles 
díjú
személybiztosításokra és a kockázati biztosításra vonatkozó, továbbá az azzal
összefüggő egyéb, 2018. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2018-ban
kezdődő biztosítási évben – de legfeljebb 2019. december 31-éig – még
alkalmazni kell. Ha pedig a biztosítási díj vagy annak egy része a díjfizetés
időpontjában az Szja tv. 1. számú melléklet 6.3. alpontja szerint adómentes
bevételnek minősült, akkor ezen biztosítás adómentes díjjal fedezett biztosítási
időszakában bekövetkezett biztosítási esemény alapján nyújtott szolgáltatásra
az 1. számú melléklet 6.6. és 6.7. alpontjának 2018. december 31-án hatályos
rendelkezését kell alkalmazni [Szja tv. 95. § (6) bekezdése].

Példa az átmeneti rendelkezés alkalmazására
 
A munkáltató
2018. december 13-án az általa foglalkoztatott munkavállalóra betegség-és
balesetbiztosítást köt. Az átmeneti szabály alapján a biztosítás díja a
következő fordulónapig– 2019. december 13-áig – a minimálbér 30 százalékáig
adómentes, ezen felül egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.
 Amennyiben az
adómentes díjfizetési időszakban bekövetkező biztosítási eseményre – például
balesetre – tekintettel a biztosító jövedelmet pótló szolgáltatást teljesít a
magánszemély részére, akkor vizsgálni kell a biztosító által nyújtott
jövedelempótló szolgáltatásra vonatkozó napi 15 ezer forintos összeghatárt. A
biztosító által a magánszemélynek fizetett jövedelempótló szolgáltatás esetén
járó napi térítés ugyanis a 2018, december 31-ig hatályos szabályok alapján
napi 15 ezer forintig adómentes, az összeghatár feletti rész pedig az elmaradt
jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szemlybiztosítás</item>
<item>kockázati-biztosítás</item>
<item>adókötelezettség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5395921">
<title>Tájékoztató az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekkel és a pénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos adókötelezettségekre vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől hatályos változásairól</title>
<url>nav/ado/szja/onkentes_kolcsonos_biztosito.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545319860000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703113140000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545320366388">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>39</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények uniós
kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú
módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2019. január 1-jétől módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztári befizetésekre és az igénybe vett pénztári szolgáltatásokra
vonatkozó szabályokat.

A
munkáltató, kifizető alapvetően kétféle módon teljesíthet pénztári befizetést 
a
munkavállalója javára.

Az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) 12. §-a alapján a munkáltató a pénztár munkáltatói tagjaként a pénztárral
kötött szerződés alapján a munkavállaló tagdíjfizetési kötelezettségét egészben
vagy részben átvállalhatja, vagyis munkáltatói
hozzájárulást teljesíthet.

Az Öpt. 17.
§-ában foglaltak értelmében arra is lehetőség van, hogy a munkáltató a pénztár
támogatójaként eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást,
vagyis támogatói adományt
teljesítsen a pénztártagok javára.

Az Szja tv.
2018. december 31-éig hatályos rendelkezései alapján a munkáltatói hozzájárulás
egyes meghatározott juttatásként adóköteles, a támogatói adomány révén pedig a
magánszemélynek összevonás alá eső egyéb jövedelme keletkezik [Szja tv. 28.
§-a,, 89. § (6) bekezdése].

A Módtv.
révén 2019. január 1-jétől mind a munkáltatói hozzájárulás, mind a támogatói
adomány – a munkáltató és a munkavállaló közötti jogviszonyra tekintettel – a magánszemély nem önálló tevékenységből
származó jövedelmének minősül. Ebből következően a magánszemélynek mind az
önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás, mind a támogatói adomány esetében
15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 18,5 százalékos mértékű
járulékokat kell fizetnie, mely közterheket – az átutalást, befizetést
megelőzően – az utalást, befizetést teljesítő munkáltató levonja a bevételből.
A munkáltatónak pedig 19,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és
1,5 százalék szakképzési hozzájárulást kell fizetnie, ha ezen jogcímek szerinti
juttatást nyújt a munkavállaló részére. A munkáltatói hozzájárulás, illetve a
támogatói adomány esetében a bevétel megszerzésének napja a kiadás
teljesítésének napja.

A pénztártag
ezen juttatások után is tehet önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, hiszen
ezeket az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba átutalt vagy befizetett
összegeket is jóváírják a tagok egyéni számláján. Abban nincs változás, hogy a
befizetett összeg 20 százaléka, legfeljebb az adóévben 150 ezer forint
átutalásáról rendelkezhet.

Az Öpt.
12/A. §-a alapján lehetőség van a pénztári szolgáltatások közösségi jellegű
finanszírozásra is, melynek során a pénztár az alapszabályában szereplő, a
munkáltatói tag, illetve a támogató alapján kiválasztott szolgáltatásokat, ún.
célzott szolgáltatásokat nyújthat a tagok részére. Ha a munkáltató célzott
szolgáltatás igénybe vételét kívánja finanszírozni, akkor szerződést kell
kötnie a pénztárral, amelyben meg kell határozni többek között a célzott
szolgáltatások körét, a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget
(ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra felhasználható részt), a
célzott szolgáltatás nyújtásának módját, rendjét, határidejét és az elszámolás
rendjét is.

A célzott
támogatásra befizetett összeg egy elkülönítetten létrehozott támogatási
alapba/számlára kerül a pénztáron belül (vagyis azt a pénztár nem írja jóvá a
tagok egyéni számláján), innen vehető igénybe az a szolgáltatás, amelyet a
befizetéssel a munkáltató finanszírozni kíván.

2019. január
1-jétől az Szja tv. 70. § (2) bekezdése alapján az Öpt. előírásai szerinti célzott szolgáltatásra befizetett összeg
egyes meghatározott juttatásnak minősül, kivéve a kiegészítő önsegélyező
szolgáltatásra teljesített befizetést. A munkáltató a juttatás értékének
1,18-szorosa után 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót és 19,5 százalék
szociális hozzájárulási adót köteles fizetni.

Az Öpt.
50/B. §-a alapján a pénztár által nyújtható kiegészítő önsegélyező
szolgáltatások közé tartoznak például a gyermekszületéshez kapcsolódó
ellátások, munkanélküliségi ellátások, elemi károkhoz kapcsolódó segélyek,
betegségi segélyek, haláleseti segélyek, tanévkezdési támogatás,
gyógyszerár-támogatás, közüzemi díj támogatás, lakáshitel törlesztés
támogatása, otthoni gondozás, idősgondozás támogatása.

Ha a
munkáltató célzott szolgáltatást finanszíroz, és a magánszemély ilyen célzott
szolgáltatást vesz igénybe, akkor erre tekintettel nem keletkezik adóköteles jövedelme, kivéve a kiegészítő önsegélyező szolgáltatást [Szja tv. 1. számú
melléklet 6.10. pontja].

Ha pedig a magánszemély kiegészítő önsegélyező
szolgáltatást vesz igénybe célzott szolgáltatásként, akkor az az Szja tv.
28. §-a szerinti egyéb jövedelemként
adóköteles.

Miután az
egyéb jövedelemnek minősülő célzott szolgáltatást az Szja tv. 2019. január
1-jétől hatályos 46. § (2) bekezdés d) pont db) alpontja értelmében nem terheli
adóelőleg, ezért ezen jövedelem után a személyi jövedelemadót a magánszemélynek
kell megfizetnie az éves személyijövedelemadó-bevallás benyújtására nyitva álló
határidőig, Ezen túlmenően a magánszemélynek ezen egyéb jövedelem után 19,5
százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell, mert a
pénztár a célzott szolgáltatásként nyújtott kiegészítő önsegélyező szolgáltatás
esetén nem minősül kifizetőnek [a 2019. január 1-jétől hatályos, a szociális
hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 18. § (4) bekezdés c) pont
cb) alpontja].

Nemzeti Adó- és Vámhivatal  
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>célzott</item>
<item>szolgáltatás,</item>
<item>támogatói</item>
<item>adomány,</item>
<item>munkáltatói</item>
<item>hozzájárulás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5395757">
<title>Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/cafeteria.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1545057900000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702853940000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1545118437802">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>33</minute>
<sec>57</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XLI.
törvény (a továbbiakban: Módtv.) 2019-től jelentősen leszűkítette a béren
kívüli juttatás, valamint az egyes meghatározott juttatás keretében, valamint
adómentesen adható juttatások körét. Az egyes adótörvények uniós
kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú
módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) további
módosításokat tartalmaz a cafeteria keretében adható juttatási elemekre
vonatkozóan.

Béren kívüli juttatások

A munkáltató 2019. január 1-jétől
béren kívüli juttatásra vonatkozó kedvező közteherfizetés mellett kizárólag a
SZÉP-kártya egyes alszámláira nyújthat támogatást. Ez egyben azt is jelenti,
hogy ezen időponttól a munkáltató béren kívüli juttatásként nem adhat a
munkavállalóinak legfeljebb évi 100 000 forint összegű pénzjuttatást.

Erre tekintettel a 2018. december 31-ét követően a munkáltató által a
munkavállalónak nyújtott készpénzjuttatás a felek közötti jogviszonyból származó
jövedelemnek minősül, így a magánszemély nem önálló tevékenységéből
(munkaviszonyából) származó jövedelmeként viseli a közterheket.

Amennyiben a
munkáltató a 2018. évre vonatkozó 100 ezer forint összegű pénzjuttatás arányos
részét a december havi munkabérrel együtt 2019 januárjában utalja át a
munkavállalóknak, arra vonatkozóan nem alkalmazhatja az Szja tv. 26. § (1)
bekezdésében foglalt szabályt, mely szerint, ha a munkaviszonyból származó,
előző naptári évre vonatkozó bevételt a következő év január 10-éig fizetik ki,
azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni.
Ennek oka az, hogy a pénzjuttatás 2018-ban nem összevont alapba tartozó, hanem
külön adózó jövedelem, mely után az adó a kifizetőt terheli.

A módosítás az egyes SZÉP-kártya
alszámlákra juttatható támogatás összegét, az éves rekreációs keretösszeget,
valamint az értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meghaladó
juttatás adókötelezettségére vonatkozó szabályokat nem érinti.

2019-től a közteher
alapja a juttatás értéke, amely után a kifizetőt 15 százalék szja, továbbá a
juttatást 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség
terheli 2019. január 1-jétől [2018. évi LII. törvény].

Az összes közteher
34,5 százalék
[Szja tv. 69. § (2) bekezdés a) pont].

Az egyes meghatározott juttatások

A
Módtv. értelmében 2019-től kizárólag az Szja tv. 70. §-ában felsorolt,
nevesített juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak, melyek a
következők:

<ul>

<li>a
hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,</li>

<li>a
cégtelefon magáncélú használata,</li>

<li>az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra - kivéve a
kiegészítő önsegélyező szolgáltatásra - befizetett összeg,</li>

<li>a
munkáltató által szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő
hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt vevő hallgató
részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott
termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,</li>

<li>a
reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás,</li>

<li>a
csekély értékű ajándék, amely 2019-től csak évi egy alkalommal juttatható a
minimálbér 10 százaléka erejéig,</li>

<li>az
olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott
adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély
jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani
az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg
több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett,
ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a
rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben
vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul) a kifizető által viselt költség
(beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott
ajándéktárgyra fordított kiadott is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi
értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát),</li>

<li>a kifizető
által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése
következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,
nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem,</li>

<li>az olyan
adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú
juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény
hatálya alá,</li>

<li>az
értékhatárt meghaladóan a SZÉP kártya alszámlájára adott juttatás, valamint</li>

<li>a
rekreációs keretösszeget meghaladó juttatás.</li>
</ul>

Az egyes
meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás
értékének 1,18 szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont]. 2019. január
1-jétől a juttatást 15 százalék szja, valamint 19,5 százalék szociális
hozzájárulási adó terheli [2018. évi LII. törvény]. Az összes közteher 40,71 százalék.

Megszűnik az a
lehetőség, hogy a munkáltató belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló
részére azonos feltételekkel és módon adhasson egyes meghatározott juttatásként
gyakorlatilag bármilyen terméket, szolgáltatást kedvező közteher mellett.

2019. január
 1-jétől hatályát veszti az Szja tv. 89. § (6) bekezdésében foglalt átmeneti
 rendelkezés is, amely alapján 2016. december 31-éig béren kívüli juttatásnak
 minősülő juttatásokat egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani
 (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes kölcsönös
 biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet utalvány, vagy
az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége).

Mindezek alapján
2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásnak, vagy egyes meghatározott
juttatásnak nem minősülő juttatások a felek közötti jogviszonyból származó
jövedelemnek minősülnek.

Adómentes juttatások

A Módtv.
értelmében 2019-től az alábbi juttatások adómentessége megszűnik:

<ul>

<li>lakáscélú
munkáltatói támogatás,</li>

<li>mobilitási
célú lakhatási támogatás,</li>

<li>kockázati
biztosítás más személy által fizetett díja,</li>

<li>diákhitel-törlesztéshez
biztosított munkáltatói támogatás.</li>
</ul>

Az
adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás megszűnésével, valamint a kockázati
biztosítás más személy által fizetett díja adókötelessé válásával kapcsolatos
átmeneti rendelkezéseket külön tájékoztató tartalmazza.

A Módtv2.
értelmében továbbra is adómentes juttatásnak minősül:

<ul>

<li>a
sportrendezvényre szóló bérlet, belépőjegy,</li>

<li>a
kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépőjegy, bérlet, továbbá
könyvtári beiratkozási díj</li>
</ul>

az adóévben
legfeljebb a minimálbért meg nem haladó mértékben, feltéve, hogy a
belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott belépőjegyek, bérletek
visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá nem adómentes az
említett juttatásokra szóló utalvány sem [Szja tv. 1. sz. melléklet 8.28.].

Nemzeti
 Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5395692">
<title>Tájékoztató a költségek fedezetére vagy fejesztési célra folyósított támogatás adógi fogalmának 2019. január 1-jétől hatályos változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_koltseg20181213.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544707800000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>30</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702594740000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1546872502424">
<year>2019</year>
<month>1</month>
<day>7</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>48</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási 
különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) 2019. január 1-jétől módosítja a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra 
folyósított támogatás fogalmát a személyi jövedelemadó és a kisadózó vállalkozások 
tételes adója rendszerében.

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2019. január 1-jétől módosított 3. § 42. pontja alapján költségek fedezetére 
vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak az olyan jogszabály vagy nemzetközi 
szerződés alapján folyósított támogatás minősül, amelyet a magánszemély kizárólag 
a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak

<ul>

<li>

a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy 
</li>

<li>

a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá 
</li>

<li>

az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozott, a fiatal 
mezőgazdasági termelők indulásához, gazdaságalapításához nyújtandó támogatások 
is e körbe tartoznak.
</li>
</ul>

Az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények 
adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: 
Módtv2) átmeneti rendelkezése alapján a módosított fogalom a 2016. január 1-jét követően 
keletkezett bevételre is alkalmazható.

2. A Módtv1 ezzel párhuzamosan módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. 
évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 22. pontja szerinti, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított 
támogatásra vonatkozó értelmező rendelkezést, így a kisadózó vállalkozások esetében 
a fenti támogatásokat szintén költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított 
támogatásnak lehet tekinteni. Átmeneti rendelkezés alapján ez a fogalom is alkalmazható 
a 2016. január 1-jét követően folyósított támogatásokra.

Mindezek alapján mind az Szja tv. hatálya alá tartozó magánszemélyek (ideértve 
természetesen a mezőgazdasági őstermelőket és az egyéi vállalkozókat is), mind 
a Katv. szerinti kisadózó egyéni vállalkozók, betéti társaságok, közkereseti társaságok 
esetében is lehetőség nyílik a részükre folyósított támogatások adójogi minősítésének 
felülvizsgálatára, melynek eredményeként sor kerülhet a 2016-2018. évekre vonatkozóan 
benyújtott személyi jövedelemadó-bevallás, illetőleg a Katv. szerinti bevételi 
nyilatkozat/bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5395644">
<title>Tájékoztató az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás szabályainak változásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_az_adobev20181211.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1544425200000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>10</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1702162740000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>9</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1544544035289">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>0</minute>
<sec>35</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<ul>

<li>

Az egyéni vállalkozók adóbevallási tervezete 

</li>
</ul>

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi 
XLI. törvény (Módtv.) alapján 2019-től – átmeneti rendelkezés alapján első ízben 
a 2018-ra vonatkozóan - a NAV a nyilvántartásaiban rendelkezésre álló adatok alapján az egyéni vállalkozóknak 
is elkészíti az adóbevallási tervezetet, hiszen a vállalkozásuk mellett akár munkaviszonyból, vagy egyéb, kifizetőtől 
származó jövedelmet is szerezhetnek. A NAV az adóévet követő év február utolsó 
napjáig beérkezett, rendelkezésére álló munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások 
alapján készíti el számukra az adóbevallási tervezetet [a személyi jövedelemadóról 
szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 12/B. §; 95. § (7) bekezdés, 
valamint az Art. 274/A. § (4) bekezdés].

Az egyéni vállalkozóknak ki kell egészíteni a bevallási tervezetet a vállalkozáshoz 
kapcsolódó, a NAV nyilvántartásában nem szereplő adatokkal [Szja tv. 12/C. § (7) bekezdés].

2019-től az egyéni vállalkozókra irányadó bevallási és befizetési határidő február 
25-éről május 20-ára módosul [Art. 2. számú melléklet I/B/2.2 pont és a 3. számú 
melléklet I/1.2.4 pont].

2019-től a személyijövedelemadó-bevallás határideje minden adózó számára május 20-a lesz.

<ul>

<li>
A nem kifizetőtől származó kamatjövedelem, osztalék és árfolyamnyereség címén 
szerzett jövedelmek bevallása 2019-ben 
</li>
</ul>

A Módtv. rendelkezése alapján a 2018-ban keletkezett, nem kifizetőtől (pl. külföldről) 
származó kamatjövedelem, osztalék és árfolyamnyereség címén szerzett jövedelem 
bevallása is teljesíthető az adóbevallási tervezet kiegészítésével [Szja tv. 65. 
§ (2) bekezdés a)-b) pontja, 66. § (3) bekezdés, a 67. § (5) bekezdés, valamint 
a 95. § (2) bekezdés].

<ul>

<li>
A külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés adóbevallási tervezetben 
történő szerepeltetése
</li>
</ul>

A magánszemély külföldi biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződése alapján 
is élhet az adó feletti rendelkezés jogával, ha rendelkezik a külföldi biztosító 
által kiállított bővített adattartamú igazolással. A NAV ezeknek a magánszemélyeknek 
is készít adóbevallási tervezetet, így ők is teljesíthetik az adóbevallási tervezet 
felhasználásával bevallási kötelezettségüket [Szja tv. 44/C. § (11) bekezdés].

Tehát ha egy tevékenységre az ekho szabályait választották, de a jövedelem egy 
része az általános szabályok szerint viseli a közterheket (adó és járulékterheket), 
és így valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot teremt, akkor 
az ekho-s adózási móddal adózó jövedelemrész nem számítható be a pénzbeli egészségbiztosítási 
ellátások összegének számítása során, tekintettel arra, hogy ez utóbbi adózási 
mód nem alapoz meg jogosultságot ezen ellátásokra.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 1. számú 
melléklet 8.6 alpont c) pontja értelmében 2019. január 1-jétől a szolgáltatás 
díja akkor is adómentes, ha a munkáltató a munkavállaló nevére szóló számla alapján 
összeghatár nélkül téríti meg a magánszemélynek az ellátás díját.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="5395295">
<title>Igazolás a magánszemély által a 2018. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez</title>
<url>nav/ado/szja/Igazolas_a_maganszeme20181204.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1543928160000">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>56</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1701730740000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>4</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1543930000456">
<year>2018</year>
<month>12</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>26</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kapcsolódó anyagok letölthetők. 
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nyugdíjbiztosítás,</item>
<item>szerződés,</item>
<item>igazolás,</item>
<item>rendelkező,</item>
<item>nyilatkozat,</item>
<item>biztosítók</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5393457">
<title>Tájékoztató az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem utáni adókötelezettséget érintő változásról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_20180823.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1535017620000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>23</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1692827820000">
<year>2023</year>
<month>8</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1535018259100">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>23</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>57</minute>
<sec>39</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018.
évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a kihirdetését követő naptól, 2018. július 26-ától módosította
a személyi jövedelemadóról szóló 1995.
évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 9.8.
pontjában foglalt, az erdőnek minősülő
föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött, határozatlan
időre szóló megállapodás (szerződés, illetve alapító okirat) alapján az
erdőnek minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett
jövedelem adómentességére vonatkozó szabályt.

Tekintettel
arra, hogy a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adóztatására is
a föld fekvése szerinti helyi önkormányzati adóhatóság jogosult, ezért a Módtv.
úgy pontosította ezt a rendelkezést, hogy a határozatlan időre szóló
megállapodás esetén a jogosultnak nem
az állami adó- és vámhatóság felé, hanem az
erdőnek minősülő föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatóság
részére kell megtenni a kiegészítő nyilatkozatot arról, hogy a használatba
adás vagy a társult erdőgazdálkodás időtartama eléri az adómentesség
feltételéül szabott időtartamot, vagyis az 5 évet.

A Módtv-ben
foglalt átmeneti rendelkezés alapján ezt a szabályt a 2018. január 1-jétől
keletkezett adókötelezettségre is alkalmazni lehet, vagyis amennyiben a
magánszemély az idei évnek 2018. július 26-áig eltelt időszakában szerzett a tulajdonában,
haszonélvezetében lévő erdőnek minősülő föld haszonbérbe adására vagy társult
erdőgazdálkodásra vonatkozó, határozatlan időre szóló megállapodás alapján
jövedelmet, akkor annak érdekében, hogy ezen jövedelme adómentesnek minősüljön,
a kiegészítő nyilatkozatot az erdő fekvésének helye szerinti önkormányzati
adóhatósághoz kell eljuttatnia.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal  
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>erdő,</item>
<item>haszonbérlet,</item>
<item>kiegészítő</item>
<item>nyilatkozat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5393323">
<title>Tájékoztató a magánszemélyek különadójának megszűnéséről</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_20180815.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1534334460000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1692136740000">
<year>2023</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1534334813929">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>6</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról és a bevándorlási különadóról szóló 2018.
évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) a kihirdetését követő naptól, 2018. július 26-ától hatályon
kívül helyezte az egyes gazdasági és
pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi
XC. törvény (a továbbiakban: Egptv.) 8-12/F. §-ában foglalt
rendelkezéseket, vagyis megszűnik a magánszemélyek 75 százalékos mértékű
különadója.

Átmeneti
rendelkezés alapján az Egptv. hatályon kívül helyezett rendelkezéseit már a
2018. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre sem kell alkalmazni.

Ha a
magánszemély az Egptv-nek a fentiek szerint hatályon kívül helyezett 8-12. §-ai
alapján szerzett olyan jövedelmet, mely mindezidáig beletartozott a különadó
alapjába, és amelynek adókötelezettsége a Módtv. hatálybalépését követő naptól
megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolását
speciális eljárás szerint kell elvégezni. Ez az eljárás nem érinti a
munkáltatót terhelő közterheket.

Az eljárás
során a munkáltatónak, ha a Módtv. hatálybalépése előtt a korábbi szabályok
szerint különadó-alapot képező bevételből levonta a 75 százalékos mértékű
különadót, akkor a korábbiakban a különadó-alapba tartozó jövedelmek után meg
kell állapítania az általános szabályok szerinti közterheket – a 15 százalékos
mértékű személyi jövedelemadót, a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot,
valamint a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci
járulékot –, és azok összegét vissza kell tartania a magánszemély részére
visszajáró különadó-előleg összegéből.

A
munkáltatónak ezen túlmenően az előbbieknek megfelelően módosítania kell a
jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott ’08-as bevallását
és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az eljárással
összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>magánszemélyek</item>
<item>különadója,</item>
<item>75</item>
<item>százalékos</item>
<item>mértékű</item>
<item>adó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5393265">
<title>Tájékoztató a "B" kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez igényelhető állami támogatás adómentességére vonatkozó új szabályról</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_20180814.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1534230840000">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>14</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>14</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1692050340000">
<year>2023</year>
<month>8</month>
<day>14</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1534232417194">
<year>2018</year>
<month>8</month>
<day>14</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>40</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XLI. törvény
(a továbbiakban: Mód tv.) adómentességi rendelkezése révén a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
számú mellékletének új 7.40. pontja értelmében 2018. július 1-jétől adómentes
a
közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából a jogszabály alapján
visszatérített összeg.

A
közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról
szóló 55/2018. (III.23.) Korm. rendelet alapján az állam visszatéríti a „B”
kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti tantárgyhoz
kapcsolódó tanfolyam és elméleti vizsga megfizetett díját azon magyar
állampolgárok és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 39. §
(1) bekezdés a) és c)-h) pontjaiban meghatározott személyek (pl. a szomszédos
államokban élő magyar állampolgárok, az összevont engedéllyel rendelkező
harmadik országbeli állampolgárok) részére, akik 2018. július 1-jét követően
tették le sikeresen a közlekedési alapismeretek vizsgát és a 20. életévüket a
vizsga napjáig még nem töltötték be.

A támogatás
mértéke a közlekedési alapismeretek tanfolyam és a vizsga igazgatási
szolgáltatási díjának ténylegesen megfizetett összege, de legfeljebb 25 ezer
forint.

A támogatás iránti kérelmet a Magyar
Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (NYUFIG) lehet benyújtani az e
célra rendszeresített formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a
közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éves
jogvesztő határidőn belül. A támogatást a NYUFIG a megállapító határozat
kiadását követő 13 napon belül folyósítja.

Az új adómentességi szabály a Mód tv.
kihirdetését követő naptól, azaz 2018. július 26-ától hatályos, azonban az átmeneti
rendelkezés biztosítja, hogy az Szja tv. 1. számú mellékletének új 7.40.
pontjának előírásait a 2018. július 1-jét követően teljesített kifizetésekre is
alkalmazni lehessen.

Nemzeti
Adó- és Vámhivata

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>jogosítvány,</item>
<item>járművezetői</item>
<item>engedély,</item>
<item>KRESZ</item>
<item>vizsga</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5392871">
<title>Tájékoztató a termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem adókötelezettségéről</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_termofo20180726.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1532610720000">
<year>2018</year>
<month>7</month>
<day>26</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1690581540000">
<year>2023</year>
<month>7</month>
<day>28</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1532612415473">
<year>2018</year>
<month>7</month>
<day>26</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>40</minute>
<sec>15</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A termőföld haszonbérletére kötött megállapodással érintett felek változásának 
adójogi következménye

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
tv.) 1. számú melléklet 9.4. pontjában foglaltak értelmében adómentes a termőföld-bérbeadásból 
származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott 
időre kötött megállapodás (szerződés) időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül 
szabott időtartam) eléri.

A fenti jogszabályhely értelmében – adózási szempontból – a haszonbérleti szerződés 
időtartama az irányadó és nem a haszonbérleti szerződésben érintett felek személye.

A mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) földhasználati 
jogosultságának megszerzésére elsődlegesen a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a 
továbbiakban: Földforgalmi tv.) rendelkezései vonatkoznak. A haszonbérleti szerződés időtartamára a Földforgalmi 
tv. 44. §-a tartalmaz szabályozást, melynek (1) bekezdése értelmében a haszonbérleti 
szerződés határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre és – a (2) bekezdésben 
meghatározott kivételekkel – legfeljebb 20 évre köthető meg.

A Földforgalmi tv. rendelkezik arról is, hogy a föld földhasználati jogosultságát 
haszonbérlet jogcímén meg lehet szerezni, ennek feltételeit a Földforgalmi tv. 
által hivatkozott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel 
összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. 
törvény (a továbbiakban: Fétv.) tartalmazza.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai a föld haszonbérletére vonatkozóan csak akkor alkalmazhatóak, ha a 
Földforgalmi tv., vagy a Fétv., illetve a Földforgalmi tv. 2. § (3) és (4) bekezdéseiben 
meghatározott törvények másként nem rendelkeznek.

A haszonbérleti szerződés írásba foglalásának kötelezettségéről a Fétv. 46. §-a 
rendelkezik, mely szerint a Földforgalmi tv-ben meghatározott földhasználati szerződést 
közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés 
megsértésével megkötött szerződés semmis.

A Fétv. 57. §-a tartalmazza a haszonbérleti szerződés megszűnésének eseteit. 
Tekintettel arra, hogy a föld tulajdoni viszonyainak megváltozása, vagyis a haszonbérbe 
adó személyében bekövetkezett módosulás önmagában nem eredményezi a haszonbérleti 
szerződés megszűnését, a haszonbérleti szerződés a szerződő felek személyében 
bekövetkezett változástól függetlenül fennmarad.

A fentiek értelmében, ha a haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlet időtartama 
az 5 évet eléri, úgy a bérbeadásból származó jövedelem adómentes. A törvényi feltétel 
a jelenleg hatályos rendelkezések szerint csak az 5 év elérése, ez pedig független 
a szerződő felek személyétől, így attól is, ha azokban változás áll be, mert például 
a termőföld magánszemély tulajdonosa az 5 éves időtartamon belül eladja a termőföldet 
egy másik magánszemélynek, aki a haszonbérleti szerződésben az eredeti tulajdonos 
helyébe lép.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 9.4. pont 9.4.1. alpontjában foglalt adómentességi 
rendelkezést az államtól vásárolt föld vonatkozásában is alkalmazni lehet, hiszen 
a törvényi feltétel csak arra vonatkozik, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama 
érje el az öt évet, ez pedig független a felek személyétől.

2. Az előhaszonbérleti jog gyakorlásának adójogi következménye

A Földforgalmi tv. 39. §-a értelmében „ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a föld használatának átengedéséről szóló 
szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá.”

A haszonbérleti szerződés főszabályként tehát hatósági jóváhagyáshoz kötött, 
a kivételeket a Földforgalmi tv. az 59. §-ában határozza meg. A hatósági jóváhagyáshoz 
kötött haszonbérleti szerződést mindaddig, amíg annak hatósági jóváhagyása nem 
történik meg, létrejött, de nem hatályosult szerződésnek kell tekinteni.

A haszonbérleti szerződést, ha előhaszonbérleti jog áll fenn, közölni kell az 
előhaszonbérletre jogosultakkal, akik közül az, aki előhaszonbérleti jogát gyakorolja, 
a létrejött szerződésben a haszonbérlő helyébe léphet. Az erre vonatkozó részletszabályokat 
is a Földforgalmi tv. és a Fétv. tartalmazza.

A Földforgalmi tv. 50. § (1) bekezdése értelmében a jegyző a nyilatkozattételre 
nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról 
iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint 
a jognyilatkozatokkal együtt megküldi

a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági 
igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.

a) Ha a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyáshoz nem kötött, akkor a haszonbérleti 
szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérletre jogosult az elfogadó 
jognyilatkozatának a haszonbérbeadóval történt közlése napján lép.

A haszonbérleti szerződés a megkötésének időpontjától hatályos, a használat megkezdésére 
a felek ettől eltérő, de a szerződés megkötésének időpontját követő időpontot 
is megállapíthatnak. A használat időtartamát a felek által a használat kezdeteként 
megjelölt időponttól lehet számítani, ennek hiányában legkorábban a szerződés 
aláírása napjától.

b) Ha a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyáshoz kötött, akkor a haszonbérleti 
szerződés jóváhagyása során lefolytatott vizsgálat kiterjed arra is, hogy előhaszonbérleti 
jog gyakorlása esetén az előhaszonbérletre jogosultak közül kivel hagyja jóvá 
a szerződést a hatóság. Hatósági jóváhagyás esetén a haszonbérleti szerződés a 
jóváhagyás napján hatályosul, ekkor lesz megállapítható a szerződő felek személye 
is.

A haszonbérleti szerződés a hatósági jóváhagyással hatályosul a szerződés megkötésének 
időpontjára visszamenőleg, a használat kezdete azonban nem lehet korábbi a hatósági 
jóváhagyás napjánál. A használat időtartamát a hatósági jóváhagyás napjától lehet 
számítani, kivéve, ha a felek a használat kezdő időpontját a hatósági jóváhagyás 
napját követő időpontban határozzák meg.

Mindkét esetben igaz azonban, hogy ha előhaszonbérleti jog gyakorlása esetén 
a szerződés szerinti haszonbérlő helyébe az előhaszonbérleti joga alapján más 
személy lép, új szerződés megkötésére nincs szükség.

A föld használatát a földhasználati jogosultságot keletkeztető haszonbérleti 
szerződés alapján a földhasználati nyilvántartásba be kell jegyezni (vagyis ez 
nem használati jog és nem az ingatlan-nyilvántartásba kell bejegyezni), azonban 
a földhasználati jogosultság nem a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzéssel 
jön létre. A földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzésből a bejegyzés dátumát 
nem lehet megállapítani, a bejegyzésből – többek között – a használat címe és 
a használat időtartama (határozott időtartam esetében a használat kezdő és befejező 
időpontja) állapítható meg.

A fentiekből az is következik, hogy a használat kezdete nem feltétlenül azonos 
a szerződés megkötésének időpontjával, az ingatlanügyi hatóságnak pedig nem a 
szerződéskötés időpontját, hanem a használat megkezdésének időpontját kell a földhasználati 
nyilvántartásba bejegyeznie.

Az Szja tv. 1. számú melléklet 9.4. pontja az adómentesség feltételéül azt szabja, 
hogy a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött 
megállapodás (szerződés) alapján a haszonbérleti időtartama érje el az 5 évet. 
Vagyis az Szja tv. a haszonbérletnek a haszonbérleti szerződés szerinti időtartamát 
tekinti mérvadónak és nem a használatnak a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett 
időtartamát.

Továbbá, az előhaszonbérleti jog gyakorlása esetén a haszonbérbe adó és az előhaszonbérletre 
jogosult, mint haszonbérlő között jön létre maga a haszonbérleti szerződés, ami 
azt jelenti, hogy nem „jogutódlás” történik, hiszen az előhaszonbérletre jogosult 
nem az eredeti haszonbérlő helyébe lép.

A fenti szabályok együttes értelmezése alapján megállapítható, hogy az előhaszonbérletre 
jogosult és a haszonbérbeadó között létrejött haszonbérleti szerződésben foglaltak 
alapján kell megállapítani, hogy a haszonbérlet időtartama eléri-e az 5 évet és 
a bérbeadásból származó jövedelemre alkalmazható-e az Szja tv. 1. számú melléklet 
9.4. pontjának adómentességi rendelkezése.

[Pénzügyminisztérium NGM/12537/1/2018. – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi 
Irányítás Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2305998384/2018.]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>dr. Rosenfeld Anita</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>haszonbérlet</item>
<item>termőföld</item>
<item>előhaszonbérlet</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5392668">
<title>Tájékoztató a tandíj megtérítésének adókötelezettségéről</title>
<url>/data/cms481781/076_2161512043__Tandij_adokotelezettsege_Internet.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1531296120000">
<year>2018</year>
<month>7</month>
<day>11</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>2</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1689199140000">
<year>2023</year>
<month>7</month>
<day>12</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1531296925336">
<year>2018</year>
<month>7</month>
<day>11</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>15</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> M0 M1 M2 M3 E1 E2 T1 T2</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5392668">
<title>Tájékoztató a tandíj megtérítésének adókötelezettségéről</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms481781/076_2161512043__Tandij_adokotelezettsege_Internet.pdf</url>
<filename>076_2161512043__Tandij_adokotelezettsege_Internet.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>287</size>
<sizeinbyte>294741</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1531296925520</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2018</year>
<month>07</month>
<day>11</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>tandíj</item>
<item>adómentes</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<downloadablebinary contentid="5390578">
<title>Tájékoztató az adómentes díjú betegségbiztosítás finanszírozhatóságáról</title>
<url>/data/cms477076/Tajekoztato_az_adomentes_diju_betegsegbiztositas_finanszirozhatosagarol_NGM.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1523543340000">
<year>2018</year>
<month>4</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>29</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1681509540000">
<year>2023</year>
<month>4</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1523544304931">
<year>2018</year>
<month>4</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>45</minute>
<sec>4</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5390578">
<title>Tájékoztató az adómentes díjú betegségbiztosítás finanszírozhatóságáról</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms477076/Tajekoztato_az_adomentes_diju_betegsegbiztositas_finanszirozhatosagarol_NGM.pdf</url>
<filename>Tajekoztato_az_adomentes_diju_betegsegbiztositas_finanszirozhatosagarol_NGM.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>137</size>
<sizeinbyte>140384</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1523544305037</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2018</year>
<month>04</month>
<day>12</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>betegségbiztosítás</item>
<item>biztosítási</item>
<item>díj</item>
<item>egyes</item>
<item>meghatározott</item>
<item>juttatás</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<downloadablebinary contentid="5390450">
<title>Gyakori kérdés-válaszok az eSZJA bevallással összefüggésben</title>
<url>/data/cms476939/Gyakori_kerdes_valaszok.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1523265420000">
<year>2018</year>
<month>4</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>17</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1681250340000">
<year>2023</year>
<month>4</month>
<day>11</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1523270085691">
<year>2018</year>
<month>4</month>
<day>9</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>34</minute>
<sec>45</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5390450">
<title>Gyakori kérdés-válaszok az eSZJA bevallással összefüggésben</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms476939/Gyakori_kerdes_valaszok.pdf</url>
<filename>Gyakori_kerdes_valaszok.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>618</size>
<sizeinbyte>633118</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1523271636318</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2018</year>
<month>04</month>
<day>09</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>eSZJA,</item>
<item>szja</item>
<item>bevallás,</item>
<item>adóbevallási</item>
<item>tervezet,</item>
<item>ügyfélkapu</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5390307">
<title>Tájékoztató az önadózóként személyi jövedelemadó bevallást benyújtott adózók adóbevallási tervezetével kapcsolatos teendőkről</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_20180329.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1522319520000">
<year>2018</year>
<month>3</month>
<day>29</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1680127140000">
<year>2023</year>
<month>3</month>
<day>29</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1522320148644">
<year>2018</year>
<month>3</month>
<day>29</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>42</minute>
<sec>28</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az adóbevallási tervezetek március
5-ei publikálását követően – az eSZJA rendszer továbbfejlesztésének
köszönhetően –  az e-SZJA portálon azon
adózók is megtekinthetik az adóbevallási tervezetüket, akik a 17SZJA jelű
bevallásukat 2018. március 5-e előtt már önállóan benyújtották. Amennyiben ezek
az adózók a felületen a bevallás átnézését választják az „Átnézem” gombbal, úgy
részükre a „Jóváhagyás” lehetősége nem jelenik meg, csak a „Módosítás/kiegészítés”
opció. Ennek a funkciónak a lényege a bevallási tervezet kiegészítésével vagy
módosításával történő önellenőrző vagy adózói javító bevallás elkészítésének
megkönnyítése a felületen keresztül.

Ha az adózó korábban önállóan már nyújtott be 17SZJA
bevallást, amelynek adataiban változtatni egyáltalán nem kíván, úgy az eSZJA
portálon az adóbevallási tervezettel teendője nincsen.

Amennyiben az adózó a már korábban
benyújtott 17SZJA bevallásának önellenőrzését vagy adózói javítását szeretné
kezdeményezni, akkor azt akár megteheti az eSZJA portálon elérhető bevallási
tervezete segítségével is.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szja</item>
<item>bevallás,</item>
<item>önadózó,</item>
<item>adóbevallási</item>
<item>tervezet</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5381695">
<title>Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által köztehermentesen foglalkoztatható személyi kör bővüléséről és további változásokról</title>
<url>/data/cms447270/Tajekoztato_nyugdijas_szov._2018.02.19..pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1519052280000">
<year>2018</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>58</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1672441140000">
<year>2022</year>
<month>12</month>
<day>30</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1519054106639">
<year>2018</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>28</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemfriss nemhl </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5381695">
<title>Tájékoztató a közérdekű nyugdíjas szövetkezet által köztehermentesen foglalkoztatható személyi kör bővüléséről és további változásokról</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms447270/Tajekoztato_nyugdijas_szov._2018.02.19..pdf</url>
<filename>Tajekoztato_nyugdijas_szov._2018.02.19..pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>146</size>
<sizeinbyte>149978</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1519054098035</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2018</year>
<month>02</month>
<day>19</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>nyugdíjas</item>
<item>szövetkezet</item>
<item>közérdekű</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5389288">
<title>Forgalmazóként jutalékban részesülő, jövedelmet szerző magánszemélyek adózása</title>
<url>nav/ado/szja/Forgalmazokent_jutale20180216.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1518787560000">
<year>2018</year>
<month>2</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>26</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704063540000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1536847245253">
<year>2018</year>
<month>9</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>0</minute>
<sec>45</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal támogató eljárás alá vonja a Multi Level Marketing
(a továbbiakban: MLM) rendszerben működő adózók tevékenységét.

Az MLM-rendszerben működő társaságokkal szerződésben álló forgalmazó/disztribútor
magánszemélyek ezen tevékenységből származó jövedelme Magyarországon adóköteles
jövedelemnek minősül, így azt az éves személyi jövedelemadó bevallásban adóköteles
jövedelemként kell szerepeltetni.

Az adókötelezettséget befolyásolja, hogy azt a forgalmazó/disztribútor magánszemély
milyen formában folytatta, és milyen jogcímen szerzett jövedelmet. Így abban az
esetben, ha

<ul>

<li>

adószámos magánszemélyként végezte a tevékenységet, akkor jövedelme önálló tevékenységből
származó jövedelemként visel adóterhet, 
</li>

<li>

egyéb jövedelme keletkezett, akkor az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint
kell adóznia,
</li>

<li>

egyéni vállalkozóként folytatta a tevékenységet, akkor a megszerzett jövedelme
után egyéni vállalkozóként kell teljesítenie az adókötelezettséget a választott
adózási mód szabályai szerint.
</li>
</ul>

Ha a magánszemély nem így járt el, akkor jövedelmét pótlólag be kell vallania,
személyijövedelemadó-bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie szükséges.

Az érintett témában az adóhatóság honlapján „
<link id="5389287">
<downloadablebinary contentid="5389287">
<title>Tájékoztató a forgalmazóként jutalékban részesülő, jövedelmet szerző adózók</title>
<url>/data/cms474996/Tajekoztato_Forgalmazok_disztributorok_tamogato_eljaras_VEGLEGES.pdf</url>
<filename>Tajekoztato_Forgalmazok_disztributorok_tamogato_eljaras_VEGLEGES.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>144</size>
<sizeinbyte>148152</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>A forgalmazóként jutalékban részesülő, jövedelmet szerző adózók bevallási kötelezettségéről</text>
</link>
” címmel tájékoztatót tett közzé, melyből e tevékenység alapvető adózási szabályai
részletesebben is megismerhetőek.

Nemzeti Adó-és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>jutalék</item>
<item>forgalmazó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5388997">
<title>Tájékoztató a virtuális játékok adókötelezettségéről</title>
<url>nav/ado/szja/Tajekoztato_a_virtual20180207.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1518622800000">
<year>2018</year>
<month>2</month>
<day>14</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>40</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1675810740000">
<year>2023</year>
<month>2</month>
<day>7</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1518622833348">
<year>2018</year>
<month>2</month>
<day>14</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>40</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 Az internet térhódítása révén egyre többen vannak, akik online felületen folytatott 
stratégiai és szerepjátékokból, vagy a hazánkban kibontakozóban lévő E-sport (elektronikus 
sport) játékkal összefüggésben szereznek jövedelmet. Jelen tájékoztató célja a 
virtuális térben, online felületen tevékenységként folytatott játékokkal kapcsolatos 
adókötelezettség ismertetése, azonban nem vonatkozik a szerencsejáték törvény 
hatálya alá tartozó online játékok adókötelezettségére.

1. Virtuális játékból származó bevétel

Bizonyos online módon játszható játékokban – szerepjátékok, stratégiai jellegű 
játékok – a résztvevők vadásznak, bányásznak, termékeket állítanak elő, ingóságokkal 
kereskednek, ingatlanokat vásárolnak, fejlesztenek és adnak el, díjakat, „adókat” 
szedhetnek, ellenérték fejében megbízhatnak más játékosokat feladatokkal, de akár 
még részvényeket, részesedéseket is vásárolhatnak. Ezen tevékenységek eredményeképpen 
a játékos „virtuális valutát” szerez, amely a játékban megadott árfolyamon valódi 
pénzre váltható be.

Ez azt jelenti, hogy a magánszemély virtuális bevétele valódi bevétellé alakul 
át.

Ezen játékokban a résztvevőknek jellemzően – de nem törvényszerűen – bizonyos 
pénzösszeget be kell fizetnie ahhoz, hogy a játékban folytatott tevékenysége (például 
gazdálkodás, egy város üzemeltetése, stb.) minél eredményesebb legyen, több pontot 
szerezzen, amelyet aztán törvényes fizetőeszközre váltva kiutaltathat a saját 
bankszámlájára.

Tehát a játékosoknak nem csak bevétele, hanem költsége is keletkezik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
tv.) egyik legfontosabb alapelve kimondja, hogy a magánszemély minden jövedelme 
adóköteles. Ez a szabály jelen esetben azt jelenti, hogy a virtuális térben folytatott 
játékból származó kifizetés a magánszemély adóköteles bevétele. Tekintettel arra, 
hogy a bevétel megszerzése jellemzően tevékenység végzéséhez köthető, ezért a 
magánszemély bevétele önálló tevékenységből származó jövedelemként válik adókötelesé.

Adókötelezettség

Az önálló tevékenységből származó jövedelmet tevékenységenként úgy kell meghatározni, 
hogy az azonos tevékenységhez kapcsolódó összes – az Szja. tv. 2. számú melléklete 
szerinti – bevételt csökkenteni kell az elszámolható költségekkel.

A költségelszámolás kétféle módszerrel történhet. Az egyik módszer a 10 százalékos 
költséghányad alkalmazása, a másik a tételes költségelszámolás. Egy adóéven belül 
a magánszemély csak az egyik módszert választhatja, amit minden önálló tevékenysége 
esetén alkalmaznia kell. Azonban, ha a magánszemély év közben a 10 százalékos 
költséghányadot alkalmazta, akkor lehetősége van arra, hogy év végén a tételes 
költségelszámolást válassza, amennyiben a megfelelő igazolásokkal rendelkezik.

A 10 százalékos költséghányad alkalmazása esetén a bevétel 90 százaléka minősül 
jövedelemnek. Ebben az esetben a bevétel további csökkentésére nincs lehetőség, 
minden költséget elszámoltnak kell tekinteni, viszont a költségek igazolásához 
nincs szükség bizonylatokra.

Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben a jövedelem megállapításához 
elszámolható– az Szja törvény 3. számú mellékletének rendelkezései szerint – elismert 
költség. Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, 
kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben 
ténylegesen kifizetett, szabályszerűen – főként számlával – igazolt kiadás minősül. 
Költséget kizárólag a bevétel mértékéig lehet levonni.

Elszámolható költségként egy online szerepjátékba befizetett összeg, de csak 
abban az esetben, ha az a nyeremény kifizetésének évében került befizetésre.

Az összevont adóalapba tartozó– így az önálló és az egyéb – jövedelem megszerzése 
esetén év közben 15 százalékos adóelőleget és 19,5 (2017-ben 22) százalékos egészségügyi 
hozzájárulást (a továbbiakban: eho) kell fizetni.

Abban az esetben, ha a nyeremény juttatója nem minősül kifizetőnek, – például 
a nyeremény egy külföldi honlapon szervezett játékból származik, – akkor a jövedelem 
után a magánszemélynek kell befizetnie a 15 százalék személyi jövedelemadó-előleget 
és a 19,5 százalék ehot a szerzés negyedévét követő hónap 12-éig.

Azonban, ha a nyeremény juttatója kifizető – azaz a bevétel egy magyar vállalkozás 
által üzemeltetett honlapról származik –, akkor neki kell megállapítania, levonnia 
és befizetnie a 15 százalék adót és a juttatásról igazolást kell kiállítania a 
nyertes részére. A 19,5 százalékos eho fizetési kötelezettség ekkor nem a magánszemélyt, 
hanem a juttatót terheli.

A nyereményt a tárgyévről szóló adóhatósági közreműködés nélkül elkészített személyi 
jövedelemadó bevallásban kell bevallani. Például a 2017. évi nyereményt a 17SZJA 
bevallásban, vagy az adóbevallási tervezet részeként kell bevallani.

2.  „E-sport”

Külföldön egyre elterjedtebb, hazánkban pedig kibontakozóban van az E-sport jelensége. 
Az E-sport résztvevői az egyes videojátékokat, online-játékokat professzionális 
módon űzik, ugyanúgy, mintha valamely hagyományos sporttevékenységet versenyszerűen 
folytatnának. Az E-sport egyes játékaira csapatok szerveződnek, amelyeket a virtuális 
technológia területén működő cégek, hagyományos sportcsapatok támogatnak például 
a szükséges felszerelések (számítógép, a játékhoz szükséges eszközök, stb.) biztosításával.

Az egyes játékok kapcsán bajnokságok szerveződnek, melyek a jó eredményt elérő 
játékosoknak, csapatoknak jelentős összegű nyereményt biztosítanak.

Összefoglalva az E-sportoló ezen tevékenységére tekintettel kétféle módon szerezhet 
bevételt, az elért eredményére tekintettel közvetlenül (versenyek díja) és közvetetten 
(szponzori támogatás).

Tekintettel arra, hogy jelenleg Magyarországon az E-sportoló a tevékenységét 
jellemzően nem munkaviszonyban végzi, ezért az ezen tevékenységből származó bevétele 
jellemzően önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet.

(Az önálló tevékenységre adókötelezettségéről a 2. pontban az „Adókötelezettség” 
cím alatt olvashat.)

Természetesen, ha a játékos az E-sport tevékenységet munkaviszonyban végzi, akkor 
a megszerzett bevétele nem önálló tevékenységből származó jövedelemként válik 
adókötelessé.

Nem az előzőekben említett szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha az 
E-sportoló olyan versenyen vesz részt, amely nyilvánosan, bárki számára azonos 
feltételekkel meghirdetett és a díj nem pénz.

Ebben az esetben a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után a juttatónak 
kell megfizetnie a 15 százalékos személyi jövedelemadót (eho fizetési kötelezettség 
nem keletkezik).

Ezen nyereménnyel kapcsolatban a magánszemélynek nincs teendője, ami azt jelenti, 
hogy sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem keletkezik.

Nemzeti Adó-és Vámhivatal

Az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó mértékek 2011-20192018.12.27.

Tájékoztató a személybiztosítások és kockázati biztosítások adókötelezettségének 2019. évi változásairól2018.12.27.

Tájékoztató az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetésekkel és a pénztári szolgáltatásokkal kapcsolatos adókötelezettségekre vonatkozó szabályok 2019. január 1-jétől hatályos változásairól2018.12.20.

Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról2018.12.17.

Tájékoztató a költségek fedezetére vagy fejesztési célra folyósított támogatás adógi fogalmának 2019. január 1-jétől hatályos változásáról2018.12.13.

Tájékoztató az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás szabályainak változásáról2018.12.10.

Tájékoztató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény pénzbeli ellátásokkal összefüggő módosításáról2018.12.10.

Tájékoztató az ingyenes vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei, óvodai szolgáltatás adómentességére vonatkozó új szabályról2018.12.10.

Igazolás a magánszemély által a 2018. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez2018.12.04.

Tájékoztató az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem utáni adókötelezettséget érintő változásról2018.08.23.