NAV - Személyi jövedelemadó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Főlap▶Adó▶Személyi jövedelemadó

Tematikus SZJA oldal

<contents headingid="1309" moderate="true" read="true" title="Személyi jövedelemadó" url="nav/ado/szja" write="true">
<article contentid="4915344" referenceid="4915344">
<title>A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózása</title>
<url>nav/ado/szja/A_munkavallalo_szamar20200724.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1595597820000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>24</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753394340000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>24</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1595835577873">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>27</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>39</minute>
<sec>37</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása

Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány
miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17.
között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás
adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28/A. §-ában
foglalt rendelkezéseket.<link anchor="1">
<text>
[1]
</text>
</link>

E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az
adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra

<ul>

<li>
a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt,
</li>

<li>
a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából,
</li>

<li>
a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára,
</li>

<li>
ingyenesen
</li>
</ul>

került sor.

Az
adómentesség feltétele továbbá, hogy a juttató bejelentse a juttatást
(termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon
belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének
megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes
adóhatósághoz.<link anchor="2">
<text>
[2]
</text>
</link>

Ha az eset összes körülményének
figyelembevétele alapján a koronavírusteszt biztosítása során a Stabtv. 28/A.
§-ában foglalt feltételek nem állnak fenn – azaz, ha a juttatás nem a
veszélyhelyzetben levő munkavállalók részére, illetve nem a veszélyhelyzet ideje
alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából
történik –, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés azon
kitételét lehet alkalmazni, amelyből következően nem keletkezik adóköteles
bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek
a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi
körébe tartozó biztosítása esetén.

A munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51.
§ (4) bekezdése alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. említett
szabályával összhangban rendelkezik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. §(2)-(3) bekezdése és 4. §-a is.

Ha a munkáltató az Mt. és az
Mvt. szerinti általános kötelezettségének teljesítése érdekében rendeli el a
munkavállalónak a koronavírusteszt elvégzését, illetőleg a koronavírusteszt az 
egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításához
szükséges, úgy annak költségeit a munkáltató köteles viselni (téríteni). Ezért
ebben az esetben alkalmazandók az Szja tv. fent hivatkozott rendelkezései, és 
sem
a munkáltatónak, sem a magánszemélynek (munkavállalónak) nem keletkezik
adókötelezettsége.

2. A veszélyhelyzet megszüntetését követően biztosított teszt adózása

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényben kapott
felhatalmazás alapján a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett
veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel
döntött a veszélyhelyzet megszüntetéséről. E rendelkezés 2020. június 18-án
lépett hatályba, melynek következtében a Stabtv. ismertetett szabályai ezen
időponttól már nem alkalmazhatók. Alkalmazható ugyanakkor az Szja tv. 4. § (2a)
bekezdésének előzőekben már említett kitétele, mely alapján nem keletkezik adóköteles bevétel a
biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a
munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe
tartozó biztosítása esetén.

<a name="1"></a>[1] E
rendelkezések részletes ismertetése a koronavírus-járvány elleni védekezéssel
összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási
szempontú megítélése című tájékoztatóban olvasható https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_koronavirus_jarvany20200512.html

<a name="2"></a>[2] A
bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló nyomtatványminta a következő
linken érhető el: https://www.nav.gov.hu/data/cms525258/Ingyenes_termekatadas_szolgaltatas_nyujtas_bejelent_lap_minta.docx

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_munkavallalo_szamar20200724.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4915158">
<title>Változnak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) juttatás szabályai</title>
<url>nav/ado/szja/Valtoznak_a_Szechenyi20200722.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1595397600000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>22</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753307940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1595398120677">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>22</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>8</minute>
<sec>40</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Kedvezően változnak a SZÉP-kártya juttatás adókötelezettségének
2020. évi szabályai.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

1. A SZÉP-kártya egyes alszámláira a munkáltató által a
munkavállalónak adható béren kívüli juttatások összege:

<ul>

<li style="text-align: justify;">szálláshely alszámlára utalt támogatás esetén évi 400
ezer forint,</li>

<li style="text-align: justify;">vendéglátás alszámlára utalt támogatás esetén évi 265
ezer forint,</li>

<li style="text-align: justify;">szabadidő alszámlára utalt támogatás esetén évi 135
ezer forint.</li>
</ul>

A keretösszeg munkáltatónként értendő. Így, ha a
munkavállalónak több munkáltatója van az adóévben, akkor mindegyiktől kaphat
például 400-400 ezer forint összegben támogatást a szálláshely alszámlájára.

2. A SZÉP-kártya juttatásra vonatkozó rekreációs keretösszeg is
emelkedik.

<ul>

<li style="text-align: justify;">Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs
keretösszeg</li>

<ul>

<li style="text-align: justify;">400 ezer forint egész évben fennálló munkaviszony
esetén;</li>

<li style="text-align: justify;">nem egész évben fennálló munkaviszony esetén, a 400
ezer forint adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal
arányos része;</li>

<li style="text-align: justify;">400 ezer forint, ha a munkaviszony a munkavállaló
halála miatt szűnik meg.</li>
</ul>

<li style="text-align: justify;">Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg</li>

<ul>

<li style="text-align: justify;">800 ezer forint egész évben fennálló munkaviszony
esetén;</li>

<li style="text-align: justify;">nem egész évben fennálló munkaviszony esetén, a 800 ezer
forint adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos
része; </li>

<li style="text-align: justify;">800 ezer forint, ha a munkaviszony a munkavállaló halála
miatt szűnik meg.</li>
</ul>
</ul>

Ha a munkáltató az 1. pont szerinti értékhatárokat vagy a 2.
pont szerinti rekreációs keretösszeget meghaladóan nyújt a SZÉP-kártyára
támogatást, akkor az, egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

3. A munkáltató által 2020. április 22-től december 31-ig a
SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási
adót (szocho) fizetni. Az egyes meghatározott juttatásként folyósított SZÉP-kártya
támogatás után a munkáltatónak továbbra is meg kell fizetnie a szochót.

4. 2020-ban a költségvetési szervek munkavállalóinak éves
cafetériakerete, illetve cafetériajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek
esetében az egy foglalkoztatottnak béren kívüli juttatásként adható SZÉP-kártya
támogatások együttes nettó összege – eltérő rendelkezés hiányában – maximum 400
000 forint lehet.

A 2020. április 22-e előtt számfejtett összegekre az utaláskor
hatályos szabályok vonatkoznak, azok adókötelezettségét utólag, a fenti
szabályok nem érintik. A 2020-ban már benyújtott havi ’08-as bevallások önellenőrzéssel
nem helyesbíthetők, mert az önellenőrzés törvényi feltételei nem állnak fenn (az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény).

<a name="1"></a>[1] A
Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak
mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.)
Korm. rendelet 3-4. §-ai alapján 2020. április 22-től 2020. június 18-ig. A
veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi
készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 40. §-a alapján 2020. június
19-től.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>SZÉP</item>
<item>SZÉP--kártya</item>
<item>szálláshely-alszámla</item>
<item>vendéglátás-alszámla</item>
<item>szabadidő-alszámla</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4911600">
<title>Adóköteles biztosítási díj</title>
<url>nav/ado/szja/Adokoteles_biztositas20200514.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589450580000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1747432740000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1589450992342">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>9</minute>
<sec>52</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az adóköteles biztosítási díj 2019. január 1-től
hatályos Szja törvény szerinti fogalmát [Szja tv. 3. § 89. pont] a
következőképpen kell alkalmazni, figyelemmel arra is, hogy a más személy által
magánszemély javára kötött biztosítás vagy az egyéni biztosítás (ideértve a
kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is), vagy a Ptk. fogalmi
rendszerét kielégítő csoportos biztosítás:

<ol>

<li>

A más személy
(pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó)
biztosítási szerződésre (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni
biztosításokat is) a szerződő más személy által fizetett díj az Szja törvény 3.
§-a 89. pontjának a) alpontja alapján – figyelemmel az Szja törvény 2. §-ának
(6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély
között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem
jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, függetlenül
attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás vagy kockázatinak nem minősülő
tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás,
teljes életre szóló életbiztosítás).
</li>

<li>

A más személy
által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy
annál több személy) tőkegyűjtéses biztosítás más személy által fizetett díjának
egy főre jutó összegét – ha az a szerződésből egyéb módon nem állapítható meg 
–
az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának ba) alpontja alapján arányosítással kell
megosztani a biztosított magánszemélyek között. Az így meghatározott egy főre
jutó díj a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony
alapján (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba
tartozó jövedelemként adóköteles.
</li>

<li>

A más személy
által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy
annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett
osztatlan díja – minden további vizsgálat nélkül, arra való tekintettel, hogy
az ilyen biztosítások díja a biztosítási időszak alatt számtalan okból
változhat, és emiatt a magánszemélyek jövedelmét sem lehet biztonsággal és
egyértelműen meghatározni, illetve ennek kísérlete, illetve a folyamatos
korrekciók aránytalanul nagy erőfeszítést igényelnének minden érintett szereplőtől
– az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának bb) alpontja alapján adóköteles, így
arra az Szja törvény 70. § (6) bekezdése b) pontjának – egyes meghatározott
juttatásokra vonatkozó – rendelkezését kell alkalmazni.
</li>
</ol>

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>biztosítás</item>
<item>biztosítási-díj</item>
<item>csoportos-biztosítás</item>
<item>kollektív</item>
<item>egyéni-biztosítás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4911426" referenceid="4911426">
<title>A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése</title>
<url>nav/ado/szja/A_koronavirus_jarvany20200512.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589275440000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>24</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1747173540000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1605654248154">
<year>2020</year>
<month>11</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>4</minute>
<sec>8</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A
koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzetre tekintettel számos
adomány, felajánlás érkezik mind magánszemélyek, mind vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére. Kérdésként merül fel, hogy jelen
esetben hogyan kell kezelni adózási szempontból ezeket az ingyenesen átadott
termékeket, ingyenesen nyújtott szolgáltatásokat.

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli
jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre
tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az
adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

A
Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti
katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt:
katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, 
a
katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett
tevékenységet vagy

b) a
katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály
alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany
a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A
Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési
kötelezettség

a) az
(1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési
kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és
átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési
kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés
keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők
által kapott vagyoni érték után.

Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek
teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az
adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát
esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel
kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

A
termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya
alá, ha arra:

<ul>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt, </li>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából,</li>

<li>a
katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára, </li>

<li>ingyenesen
</li>
</ul>

kerül
sor.

A
termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak
közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítását, mérséklését eredményezi.

További
kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára
történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet,
nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek
tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális
oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home
office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

Fontos
tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás,
termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló
adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a
rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének
eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz
tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

Személyi
jövedelemadó

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges
megbetegedést okozó humánjárvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak
segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak).

Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen
juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat
ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt
feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes
étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő,
térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben
dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás
(fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás
(közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások
adómentesen biztosíthatók.

A
járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat
folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet a Stab. tv.
hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási
rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális
oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a
Stab. tv-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon
magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a
munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

Ugyanakkor a
munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére
juttatott eszközök, termékek esetében a Stab. tv. mentességi szabálya
korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell
felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen
katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is
esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab. tv.
mentességi szabálya alapján.

Például egy
tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott
munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy
valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését
szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül
katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem
alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben
sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést
diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik,
és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden
munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A
laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a
laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop tulajdonba adása
helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás az a Stab. tv.
fentiekben foglalt rendelkezéseitől függetlenül adómentes a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, mely szerint adómentes a munkáltató
által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez
esetben az adómentességnek nem feltétele, hogy a juttatásban részesülő
közvetlenül érintett legyen a katasztrófahelyzetben, illetve az sem, hogy a
juttatás a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítására irányuljon.

Ha például
egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az
alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze 
a
fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra
tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján
az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

Ha ugyanez a
vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé
teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem
keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel
rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára 
(akik
az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

Ha pedig egy
települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról
szóló 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen
működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja,
hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat
mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén
nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

Társasági adó és
kisvállalati adó

A vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes
juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban
történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a
juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk
elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül
sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes
adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság
jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes
juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális
oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja) és az számvitelileg
személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao.
törvény 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján
elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot).

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és magánszemély a kedvezményezett, de nem munkavállalóról vagy munkavállaló
hozzátartozójáról van szó, akkor a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell
figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a
veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például
gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén 
a
Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a levonhatóságot. Ha a feltételek
fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez
esetben is szükséges.

Amennyiben a valamilyen szervezetnek
juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a fentiek
szerint veszélyhelyzetinek, a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe
venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül
kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil
szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola,
állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

Például, ha a támogatásban részesülő civil
szervezet nyilatkozik a juttató számára, hogy a támogatást nem a vállalkozási
tevékenységéhez kapta, akkor a juttatás a támogatónál levonható költségnek
minősül. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Például, ha a vállalkozás egy olyan
egészségügyi intézmény – például kórház – részére adományoz
kézfertőtlenítő-szert, illetve szájmaszkot, amely nem alanya a társasági
adónak, a támogatás értéke külön nyilatkozat nélkül is elismert költség. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Amennyiben visszafizetési kötelezettség
nélküli pénzjuttatásról van szó, akkor minden esetben a Tao. törvény 3. számú
mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben
fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha
adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha
állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a
kedvezményezett.

Általános
forgalmi adó

Általános
forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag
olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít,
aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany,
akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem
keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a
szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

Áfaalanyok
által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó
általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

Ha például egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad
át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11.
§ (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű
ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol
kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét
szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba
helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási
környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles
tevékenységét szolgálják.

Áfaszempontból a Stab. tv. egyrészt azt eredményezi, hogy ha a Stab.
tv. feltételeinek megfelelő ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezne, az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. értelmében nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az
ügyletet teljesítő adóalany ezzel összefüggésben bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy varroda az
alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át
egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján
köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. 
A
levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra
tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. 
§
(1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab.
tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a
juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos
szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a
veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési
kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben
bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Egy további
esetkört alkotnak azok az ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő
beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor. Mivel ilyen
esetben a beszerzés nem ellenérték fejében történő hasznosítás érdekében
valósul meg, ezért kizárt, hogy a beszerzés az adóköteles gazdasági
tevékenységet szolgálja. Ennek következtében az Áfa tv. 120. §-a alapján
ezeknek a beszerzéseknek az áfája nem helyezhető levonásba. Ugyanakkor,
tekinettel arra, hogy ilyenkor az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog, így
ezekkel az ingyenes ügyletekkel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem
keletkezik.

Ez utóbbi szabályt azonban – a veszélyhelyzet
következtében – felülírja a Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése, amelynek
értelmében veszélyhelyzet
esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása,
mérséklése céljából

<li>az ellenszolgáltatás nélkül
 végzett tevékenységet, </li>

<li>a
katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott
szolgáltatást, termékátadást</li>
</ol>

vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni.

Mivel a Stab. tv. a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes
termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körbe vonja, ezáltal úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték
fejében valósultak volna meg. Következésképpen, ha az adott termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás – ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül –
adóköteles, akkor a beszerzés áfája az Áfa
tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető. Ugyanakkor, a Stab. tv.
következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2)
bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet
vonatkozásában bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Ennek következtében, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet
időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra
kerül sor, az adóalanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései
tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, egyrészt hogy az adott
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül,
másrészt hogy az adóalany az ingyenes termékátadásokról, ingyenes
szolgáltatásnyújtásokról a Stab. tv. alapján bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy vállalkozás kifejezetten azzal a céllal szerez be
laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyermekeknek adja át,
akkor az Áfa tv. alapján egyrészt a vállalkozást nem illetné meg a beszerzés
kapcsán a levonási jog, másrészt a laptopok ingyenes átadása nem eredményezne
áfafizetési kötelezettséget. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek 
teljesülnek: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Továbbá – a veszélyhelyzetre tekintettel – a Stab. 
tv.
értelmében ezek a beszerzések a vállalkozás vállalkozási, gazdasági
tevékenységébe tartoznak, vagyis jelen esetben a laptopok ingyenes átadását úgy
kell tekinteni, mintha a laptopok értékesítése valósulna meg. Mivel laptop
értékesítése áfaköteles tevékenység, ezért a vállalkozás levonásba helyezheti 
a
laptopok beszerzésének áfáját. Ebben az esetben a Stab. tv. alapján a laptopok
ingyenes hasznosítása áfakötelessé válik, ezt az áfafizetési kötelezettséget
azonban a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, ha arról bejelentést tesz az
adóhatóság felé.

Az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt
termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonhatósága kapcsán
megjegyzendő, hogy a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem vonható le az adó, ha az ingyenes ügyletet teljesítő az Áfa tv. 125. §-a
alapján nem mentesül a 124. §-ban meghatározott adólevonást korlátozó
rendelkezés alól. Ha például egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a
veszélyhelyzet időszaka alatt, katasztrófahelyzetben lévők számára
(idetartoznak például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók), akkor
ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek
minősül, ami azt is eredményezi, hogy az étterem e tevékenysége tekintetében az
Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja
alapján mentesül az élelmiszert terhelő adó levonására meghatározott tilalom
alól. Ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az adóalany az egészségügyi
dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes
személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor (az Áfa tv. 125. §-ában
meghatározott feltétel hiányában) a tevékenység Stab. tv. szerinti
feltételeknek való megfelelése ellenére nem mentesül az üzemanyag-beszerzést
terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

Az alanyi adómentes adóalany az ingyenes termékátadás,
szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel
áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem válik jogosulttá.

Mindezeken
túlmenően szükséges megjegyezni, hogy nem minden ingyenesnek tűnő ügylet
tekintendő az áfa rendszerében is ingyenes ügyletnek.

Például, ha
egy adókötelesen bérbe adott ingatlan esetében a bérlet alatt adott időszakra
nem számítanak fel bérleti díjat, az áfamegítélés az alábbiak függvényében
eltérő lehet. Ha a felek a bérleti díjat például éves szinten határozzák meg,
azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel
nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Ekkor a felek
tulajdonképpen az éves díjból adnak „árengedményt”, következésképpen a fel nem
számított bérleti díj után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Más
áfakövetkezményekkel jár, ha olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el a
felek, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő. Ekkor áfaszempontból
a bérbeadó ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ha azonban ezt nem vállalkozásidegen
célból teszi (hanem például arra számítva, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést,
és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a havi bérleti díjakat), akkor az
adott időszakra a bérleti díj fizetésétől való eltekintés áfafizetési
kötelezettséggel nem jár.

Szükséges
említést tenni arról is, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az közcélú adománynak
minősül.

Hogyan kell megtenni a Stab. tv. szerinti bejelentést?

Kiemelendő, hogy a Stab. tv. alapján megvalósuló
közteher-kötelezettség alól való mentesülés bejelentési kötelezettséghez
kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott
szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell
jelentenie az illetékes adóhatóságához.

A bejelentésnek
formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír
formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett 
bejelentésnek tartalmilag meg kell
felelnie a Stab. tv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes
ügylet adózásbeli következményének nyomon követésére. Ennek megfelelően a
bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy
átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett,
vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás 
körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon). A 60
napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy
amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a
folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A
bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján
közzétesz egy bejelenési mintát.

[Pénzügyminisztérium
PM/8530/2020 – NAV Központi Irányítás 6135413828]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>járvány</item>
<item>stabilitási-törvény</item>
<item>ingyenes-juttatás</item>
<item>térítésmentes-juttatás</item>
<item>adomány</item>
<item>COVID-19</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/afa/A_koronavirus_jarvany20200512.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4909034">
<title>A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 19SZJA bevallásban</title>
<url>nav/ado/szja/A_tozsdei_ertekpapir_20200401.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1585745820000">
<year>2020</year>
<month>4</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1743717540000">
<year>2025</year>
<month>4</month>
<day>3</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1585746498773">
<year>2020</year>
<month>4</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>8</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből
származó jövedelem vagy az osztalék után
a magánszemélyeknek 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell
fizetniük.[1]

Adófizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adót addig
kell fizetni, amíg a magánszemély összevont
adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten
adózó jövedelmei[2],

<ul>

<li>a vállalkozásból kivont jövedelem, </li>

<li>az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, </li>

<li>az osztalék, </li>

<li>a vállalkozói osztalékalap, </li>

<li>az árfolyamnyereségből származó jövedelem, </li>

<li>a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből
származó jövedelme</li>
</ul>

a tárgyévben el nem érik az adófizetési
felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2019-ben 3 576 000 forint volt.

Mentesség

Nem kell
azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a
tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére
bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint
osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.[3]

Ebből következően például, ha a magánszemély a
Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel
rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az
osztalék után mentesül a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alól.

Bevallás

A kifizető állapítja meg, vonja le, valamint fizeti és vallja be
havi adó- és járulékbevallásában

<ul>

<li>a magánszemélynek kifizetett osztalék összegét, </li>

<li>a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót
és </li>

<li>a 17,5 százalékos mértékű szociális
hozzájárulási adót. </li>
</ul>

Nem kell a kifizetőnek bevallani az osztalék utáni szociális
hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az
adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó
alól.

A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia
a szociális hozzájárulási adóval.

A NAV által készített adóbevallási tervezet

A NAV idén is összeállította a
magánszemélyek adóbevallási tervezetét, melynek elkészítéséhez a munkáltatói,
kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatait vette alapul.

A NAV a szociális hozzájárulási
adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az
adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét,
amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.

Az adóbevallási tervezet 286.
sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az
elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a
program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az
adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.

A NAV azonban nem rendelkezik
információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az
EGT-államban működő tőzsdére bevezetett
értékpapír utáni osztalék.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2019-ben,
és összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem haladta meg a 3 576 000
forintot, a következők szerint módosítaniuk kell az adóbevallási tervezetet
a kifizetői igazolások alapján.

<ul>

<li>Módosítani kell például az adóbevallási
tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki
a nyugdíján kívül 2019-ben kizárólag a
Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert,
más adóköteles jövedelme nem volt.

Ebben az
esetben az eSZJA oldalon (<a href="http://www.nav.gov.hu/szja/szja" target="_blank" title="">www.nav.gov.hu/szja/szja</a>)
elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 19SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban
szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat,
mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.

Másik
lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt
terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont
adó) sor mezőibe nullát írni.</li>
</ul>

<ul>

<li>Ugyancsak módosítani kell a tervezetet
azoknak a magánszemélyeknek, akiknek az
összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2019-ben az adófizetési
felső határt, és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett
értékpapír utáni osztalékot szereztek.

Ekkor a tervezet 286. sorában és
287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a
program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem
kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Másik
lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288.
(magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető
által levont adó) sor mezőibe nullát írni.</li>
</ul>

<ul>

<li>Ha a magánszemély 2019-ben keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban
működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például
egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül
árfolyamnyereséget is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell.

Az
adófizetési felső határba beszámító, a 287.
sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288.
sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még
ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.

Így például, ha a tervezet 287.
sora 2 000 000 forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból
800 000 forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként
1 200 000 forintot kell beírni, adóként pedig ennek 17,5 százalékát,
210 000 forintot. </li>
</ul>

Azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a
NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik
be kell nyújtaniuk a 19SZJA bevallást.

Ők a kitöltéshez használhatják

<ul>

<li>a <a href="https://webnyk.nav.gov.hu" target="_blank" title="">https://webnyk.nav.gov.hu</a>
weboldalon található kitöltőprogramot vagy </li>

<li>az <a href="https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok/nyomtatvany_apeh/keretprogramok/abevjava_install.html" target="_blank" title="">ÁNYK-keretprogram</a>ot, illetve </li>

<li>a <a href="https://www.nav.gov.hu" target="_blank" title="">www.nav.gov.hu</a>
honlapról letölthető vagy a NAV Infóvonalán (1819) igényelhető 19SZJA
nyomtatványt.</li>
</ul>

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<a name="_ftn1"></a>[1] A
szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban:
Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése alapján.

<a name="_ftn2"></a>[2] A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjaiban
felsorolt elkülönülten adózó jövedelmek.

<a name="_ftn3"></a>[3]  Szocho tv. 5. § (3) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>osztalék</item>
<item>szociális-hozzájárulási-adó</item>
<item>adóbevallási-tervezet</item>
<item>19SZJA</item>
<item>személyijövedelemadó-bevallás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4909013">
<title>Újabb ágazatokra terjednek ki a kedvező szabályok</title>
<url>nav/ado/szja/Ujabb_agazatokra_terj20200331.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1585674420000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>31</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>19</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1743631140000">
<year>2025</year>
<month>4</month>
<day>2</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1585676182817">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>31</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>19</hour>
<minute>36</minute>
<sec>22</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Március
27-étől[1]
újabb ágazatokkal bővül a veszélyeztetett ágazatok köre. Az adózási könnyítések
az alábbi tevékenységeket főtevékenységként végző vállalkozásokra is
kiterjednek:

<ul>

<li>utazásközvetítés,
utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),</li>

<li>belvízi
személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)</li>

<li>fizikai
közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04). E tevékenységet végzőre
akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel 
a
közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló
37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.</li>
</ul>

Az
adózási könnyítésekről részletes ismertető a honlapon 2020. március 25-én
megjelent tájékoztatóban olvasható.

<a name="_ftn1"></a>[1] A 68/2020. (III. 26.) Korm. rendelet a
koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében
szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet
közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló
61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet módosításáról
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>veszélyeztetett-ágazatok</item>
<item>utazásközvetítés</item>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>adózási-könnyítés</item>
<item>korona</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4908328">
<title>Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról</title>
<url>/data/cms519064/039_UTF_1350_GYIK2_2020_Internet_20200316.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584628320000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>19</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1742597940000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>21</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584629689606">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>19</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>54</minute>
<sec>49</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4908328">
<title>Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms519064/039_UTF_1350_GYIK2_2020_Internet_20200316.pdf</url>
<filename>039_UTF_1350_GYIK2_2020_Internet_20200316.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>721</size>
<sizeinbyte>738985</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1584629702405</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>03</month>
<day>19</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>adóbevallási-tervezet</item>
<item>bevallás</item>
<item>adófizetés</item>
<item>eSZJA</item>
<item>egyéni-vállalkozó</item>
<item>őstermelő</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="4908163" referenceid="4908163">
<title>2020/4. Adózási kérdés - Változott a mezőgazdasági de minimis támogatások értékhatára</title>
<url>nav/ado/szja/2020_4__Adozasi_kerde20200318.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584529380000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1742511540000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584530571133">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>18</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>22</minute>
<sec>51</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az Európai Unió
Bizottsága 2019. február 21-én elfogadta az Európai Unió működéséről szóló
szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély
összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1408/2013/EU rendelet (a
továbbiakban: mezőgazdasági de minimis rendelet) módosításáról szóló
2019/316/EU rendeletet (a továbbiakban: módosító rendelet). A módosító rendelet
2019. március 14-én lépett hatályba.

A módosítás
eredményeként a csekély összegű támogatás egyéni keretösszege az eddigi, három
pénzügyi évenként és vállalatcsoportonként értendő 15 ezer eurós csekély
összegű támogatási keret általánosan 20 ezer euróra emelkedett.

A módosítás
következtében a mezőgazdasági de minimis rendelet 3. cikkének (3a) bekezdése
azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az egy és ugyanazon
vállalkozásnak nyújtott csekély összegű támogatás összege eléje bármely, három
pénzügyi évet felölelő időszakban maximálisan a 25 ezer eurót. A csekély
összegű támogatás 25 ezer euróra történő emelése esetén (az éves mezőgazdasági
termelés 1,5 százalékának megfelelő összegű országos keret és a csekély összegű
támogatások központi nyilvántartása mellett) ágazati korlátot kell alkalmazni 
a
támogatási rendszerben.

Magyarország a
magasabb összegű, 25 ezer eurós egyéni keretösszeget választotta, tekintettel
arra, hogy a mezőgazdasági és halászati csekély összegű támogatások már 2007
óta központi nyilvántartásban kerülnek rögzítésre.

Ezen túlmenően –
figyelemmel a módosító rendelet 2019. március 14-ei hatályba lépésére – a
módosító rendeletben megfogalmazott rendelkezéseket csak előremutatóan lehet
alkalmazni, visszamenőlegesen nem. A 2019. március 14-e előtt meghozott
támogatási döntések esetében a döntés időpillanatában hatályos, a mezőgazdasági
de minimis rendeletben meghatározott 15 ezer euró/egy és ugyanazon vállalkozó/3
év mértékű egyéni keret az irányadó.

Ahhoz, hogy a
megemelt összegű egyéni keretösszeg alkalmazható legyen az ágazati korlátra
vonatkozó miniszteri rendeletek módosítása vált szükségessé. Az Agrárminisztérium
a mezőgazdasági de minimis rendelet módosításával érintett miniszteri
rendeleteket az egyes mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat szabályozó
miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2019. (IV. 10.) AM rendelettel
módosította.

Figyelemmel arra,
hogy a módosító rendelet alapján elindított AM rendelettel megvalósult
módosítások 2019. április 11-én léptek hatályba, ezért a megemelt összegű
egyéni keretek – és az ágazati korlátra vonatkozó szabályok is – csak ettől az
időponttól alkalmazandóak.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-669/2020., Pénzügyminisztérium PM/3995/1/2020.]


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>mezőgazdaság</item>
<item>de-minimis</item>
<item>támogatás</item>
<item>értékhatár</item>
<item>megemelt-összeg</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_4__Adozasi_kerde20200318.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4907745" referenceid="4907745">
<title>2020/3. Adózási kérdés - A közhasznú alapítvány/alapítvány által nyújtott juttatás adójogi megítélése</title>
<url>nav/ado/szja/2020_3__Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584017400000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>50</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741993140000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584020735949">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>45</minute>
<sec>35</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 3.3. pontja]

Egy belföldi alapítvány a közhasznú státuszt legalább
kétéves működést követően szerezheti meg. Kérdésként merült fel, hogy az Szja
tv. 1. számú melléklet 3.3. pontja szerinti adómentességnek feltétele-e, hogy
az alapítvány rendelkezzen közhasznú státusszal?

Ha nem feltétele, akkor a belföldi alapítvány a
közhasznú státusz megszerzéséig terjedő időszakban is részesíthet adómentes
juttatásban magánszemélyeket, ha arra a létesítő okiratában rögzített közhasznú
céljával összhangban, és a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére
kerül sor?

Az Szja tv. 1. számú
melléklet 3.3. pontja értelmében a közcélú juttatások körében adómentes „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű
kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a
közhasznú cél szerint címzett magánszemélyeknek, valamint
munkavállalói-érdekképviseleti szervezet által magánszemélyeknek nem pénzben
adott juttatás értéke (ide nem értve az e törvény szerint béren kívüli
juttatásnak minősülő juttatásokat), pénzben történő juttatás esetén legfeljebb
a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegben havonta adott támogatás…”.

Az idézett jogszabályhely
tételesen felsorolja azokat a civil szervezeteket (közhasznú egyesület,
alapítvány, közalapítvány), amelyek által nyújtott juttatásokra vonatkozhat az
adómentesség.

A felsorolásban szereplő
szervezeteket külön-külön kell értelmezni, vagyis az alapítványnak nem kell
közhasznúnak lennie, bármilyen céllal létrehozott alapítvány élhet a
kedvezményes rendelkezéssel. Fontos
azonban, hogy az adómentesség csak akkor alkalmazható, ha az alapítvány,
közalapítvány, közhasznú egyesület a juttatást a közhasznú céljával
összhangban, a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nyújtja. Az
alapítványnak tehát nem kell feltétlenül közhasznúnak lennie, de a juttatás
céljának és a juttatásban részesülő magánszemélynek az alapítvány alapító
okiratában rögzített közhasznú célhoz kell kapcsolódnia. Mindezek alapján a
közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítvány is jogosult arra, hogy az
alapító okiratában megfogalmazott közhasznú céljával összhangban adómentesen
nyújtson juttatást a közhasznú cél szerint címzett magánszemély részére.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
ÜTF-1171/2020., Pénzügyminisztérium PM/4130/1/2020.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>közhasznú-alapítvány</item>
<item>alapítvány</item>
<item>szja</item>
<item>adómentes</item>
<item>juttatás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_3__Adozasi_kerde20200312.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4907744" referenceid="4907744">
<title>2020/2. Adózási kérdés - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése a munkaviszony megszüntetése esetén</title>
<url>nav/ado/szja/2020_2__Adozasi_kerde20200312.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1584017280000">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1741993140000">
<year>2025</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1584020735685">
<year>2020</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>45</minute>
<sec>35</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/D. §-a]

Az Szja tv. 29/D.
§ (2) bekezdése tartalmazza azon jövedelmeket, amelyekkel összefüggésben a négy
vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult magánszemély
érvényesítheti ezt a kedvezményt.

A négy vagy több
gyermeket nevelő anyák kedvezménye a kedvezményre jogosult magánszemély által 
a
jogosultsági időszakban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetén
a jogosultsági időszakra elszámolt), az összevont adóalapba tartozó, bérnek
minősülő jövedelme, nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege.
Nem érvényesíthető azonban a kedvezmény a munkaviszony megszüntetésére
tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegére
[Szja tv. 29/D. § (2) bekezdés a) és b) pontja].

A munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 77. § (1)
bekezdésében foglalt tételes felsorolás értelmében a munkavállalót
végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya

a) a munkáltató
felmondása,

b) a munkáltató
jogutód nélküli megszűnése, vagy

c) a 63. § (1)
bekezdés d) pontja [ha a munkaviszony amiatt szűnik meg, mert a gazdasági
egységet átvevő munkáltató a jogügylet vagy jogszabály rendelkezése alapján nem
az Mt. hatálya alá tartozik]

alapján szűnik
meg.

Ha tehát a
munkáltató közös megegyezéssel szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát,
akkor a munkavállalónak nem jár végkielégítés. A munkáltató a kollektív
szerződésben rendelkezhet úgy, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő 
megszüntetésére
tekintettel végkielégítés és felmentési bér címén teljesít kifizetést a
munkavállalóknak, ezek a kifizetések azonban nem felelnek meg a végkielégítés
Mt. szerinti meghatározásának.

Mindezekre
tekintettel a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése alapján a
munkavállalónak kifizetett összegre nem vonatkozik az Szja tv. 29/D. § (2)
bekezdés b) pontjában meghatározott korlátozás, és az ily módon teljesített
kifizetés egészére érvényesíthető a négy vagy több gyermeket nevelő anyák
kedvezménye.

Ez azt is
jelenti, hogy a felmentési időre kifizetett távolléti díjjal, a kollektív
szerződés szerinti felmentési bérrel összefüggésben is igénybe vehető a
kedvezmény.

[NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási
Főosztály ÜTF-1313/2020., Pénzügyminisztérium PM/1241/1/2019.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>négy-vagy-több-gyermeket-nevelő-anyák</item>
<item>szja</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>munkaviszony</item>
<item>megszüntetés</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2020_2__Adozasi_kerde20200312.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4916074">
<title>Adózói tájékoztató Magyarország 2020. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről</title>
<url>nav/ado/szja/Adozoi_tajekoztato_Ma20200813.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1582030080000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>48</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1740092340000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>20</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1597304469340">
<year>2020</year>
<month>8</month>
<day>13</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>41</minute>
<sec>9</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<table align="center" border="1" bordercolor="#000000" class="style1" style="border-collapse: collapse;" width="100%">
<tbody>
<tr>
<td valign="top" width="100%">

Tisztelt Ügyfelünk!

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV itt olvasható tájékoztatójának megfelelően 
jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján 
jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. 
 A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A dokumentum megtekinthető pdf formátumban.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős</item>
<item>adóztatás</item>
<item>elkerüléséről</item>
<item>szóló</item>
<item>egyezmény</item>
<item>adóegyezmény</item>
<item>állam</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4905080">
<title>Kérdések és válaszok a külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött tartós befektetési szerződésről</title>
<url>nav/ado/szja/Kerdesek_es_valaszok_20200218.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1582011120000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1740005940000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1582015559233">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>18</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>45</minute>
<sec>59</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Szja tv.1 alapján tartós befektetési szerződés (tbsz) köthető külföldi befektetési 
szolgáltatóval, illetve hitelintézettel is (a továbbiakban: befektetési szolgáltató). 
Ebben a tájékoztatóban a témával kapcsolatos gyakori kérdésekre kaphat választ.

1. Mikor tekinthető a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződés 
tartós befektetési szerződésnek?

A magánszemélynek a külföldi befektetési szolgáltatóval kötött szerződésnek meg 
kell felelnie az Szja tv.-ben foglaltaknak. 
 A külföldi befektetési szolgáltatónak a magánszemély adókötelezettségeinek jogszerű 
teljesítéséhez részleteiben kell ismernie a magyar szabályozást, így különösen 
azt, hogy a lekötési időszak megszűnésekor, a lekötés megszakításakor a befektetési 
szolgáltatónak lekötési hozamot kell megállapítania. Az a külföldi befektetési 
szolgáltatóval kötött szerződés tekinthető tbsz-nek, ami tartalmazza,

<ul>

<li>hogy a szerződő felek a keletkező jövedelemre az Szja tv. szabályait alkalmazzák, 
és

<ul>

<li>a magánszemély vállalja az Szja tv.-ben foglalt feltételek teljesítését legalább 
25 000 forintnak megfelelő pénzösszeget köt le,

</li>

<li>és azt lekötési nyilvántartásban tartja a három illetve ötéves lekötési időszakban. 
</li>
</ul>
</li>
</ul>

Ez azt jelenti, hogy egy befektetési számlaszerződés önmagában nem felel meg 
a tbsz feltételeinek, és az sem elegendő, ha a magánszemély a magyar szabályokat 
önként betartva tbsz-nek tekint egy számlát.

2. Be kell-e jelenteni a külföldi befektetési szolgáltatóval megkötött szerződést?

Ha egy magánszemély külföldi befektetési szolgáltatóval köt tbsz-t, akkor azt 
be kell jelentenie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV).

A bejelentéshez nem kell mellékelni a tbsz-t, azonban egy esetleges NAV-ellenőrzéskor 
a szerződéskötés tényét a szerződés bemutatásával kell igazolni.

<ul>

<li>
A tartós befektetési szerződés megkötésének bejelentése;

</li>
</ul>

Szerződéskötés esetén a szerződéskötés tényét és a befizetett pénzösszeget kell 
közölni a NAV-val az első befizetést követő 30 napon belül. A tbsz megkötésekor 
legalább 25 ezer forintot (vagy ennek megfelelő külföldi fizetőeszközt) kell a 
számlára befizetni, ez a befizetés tekintendő első befizetésnek.

A gyűjtőévben az első befizetést követően további befizetések teljesíthetők, 
ezeket azonban nem kell bejelenteni a NAV-nak.

<ul>

<li>
Lekötési átutalás bejelentése

</li>
</ul>

Lekötési átutalásnak nevezzük azt, ha a magánszemély a tartós befektetési szerződést 
felbontja, és a befektetési szolgáltató által lekötési nyilvántartásban tartott 
pénzeszközök, pénzügyi eszközök egészét, azaz a teljes befektetést áthelyezi egy 
másik befektetési szolgáltatónál kötött tbsz-re a lekötés megszakítása nélkül. 
Mivel a lekötés nem szakad meg, a befektetési szolgáltatónak nem kell lekötési 
hozamot, azaz tartós befektetésből származó jövedelmet megállapítania.

A külföldi befektetési szolgáltatónál vezetett tbsz esetében is van lehetőség 
lekötési átutalásra. A lekötési átutalás tényét, az átutalt pénzeszköz, pénzügyi 
eszközök értékét közölni kell az adóhatósággal a lekötési átutalást követő 30 
napon belül.

3. A gyűjtőévet követően fennáll-e a befizetési tilalom?

A külföldön kötött tbsz-re is igaz, hogy a lekötött pénzösszeg a gyűjtőévet követően 
további befizetéssel már nem növelhető. Nem arról van azonban szó, hogy a gyűjtőévet 
követően a magánszemély nem fizethet be az adott számlára, vagy, hogy a külföldi 
befektetési szolgáltatónak vissza kellene utasítania a magánszemély befizetését, 
hanem arról, hogy ezek a későbbi befizetések már nem tekinthetők a tbsz keretében 
történő befizetésnek.

4. Hogyan lehet meghosszabbítani a hároméves lekötési időszakot, vagy a szerződést 
újrakötni a külföldi befektetési szolgáltatóval?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is olyan lekötési nyilvántartást kell vezetnie 
szerződésenként, mint a hazai befektetési szolgáltatónak.

A tbsz törvényi szabályozása a hároméves és ötéves lekötési időszak végén döntési 
pontokat tartalmaz:

<ul>

<li>a 3. év végén a magánszemély részkivétről rendelkezhet, azaz a befektetése egy 
részét felveheti, továbbá a szerződést két évvel meghosszabbíthatja,

</li>

<li>az 5. év végén a magánszemély ugyancsak dönthet részkivétről, és újrakötheti 
a szerződést.
</li>
</ul>

Ezeknek a döntési pontoknak – hasonlóan a belföldi tbsz-ekhez – a szerződéses 
kapcsolatokban is meg kell jelenniük, tehát a magánszemély a döntési pontokra 
vonatkozó feltételek ismeretében köti meg a tbsz-t. A szerződéses feltételek változatosak 
lehetnek: a harmadik és ötödik évi részkivétről jellemzően nyilatkoznia kell a 
magánszemélynek (de nem a szerződés megkötésekor, hanem a 3. és 5. év vége előtt), 
a szerződés két évvel történő meghosszabbítása rendszerint a magánszemély hallgatólagos 
beleegyezésével valósul meg (tehát arról nem kell a magánszemélynek nyilatkoznia), 
míg a szerződés újrakötéséhez általában szükség van a magánszemély nyilatkozatára. 
Harmadik évi részkivét esetén a hároméves lekötési időszak utolsó napján lekötési 
nyilvántartásban szereplő eszközök (pénzeszköz, pénzügyi eszköz) e napon, ötödik 
évi részkivét esetén az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési nyilvántartásban 
szereplő eszközök e napon kivonhatók a lekötési nyilvántartásból.

5. Hogyan működik a lekötési átutalás a gyakorlatban?

Lekötési átutaláskor az átadó befektetési szolgáltatónak igazolást (lekötési 
igazolás) kell kiállítania a magánszemélynek és a lekötési utalást fogadó befektetési 
szolgáltatónak.

Célszerű az átadó befektetési szolgáltatónak meggyőződnie arról, hogy a magánszemély 
a fogadó befektetési szolgáltatónál rendelkezik-e tbsz-szel. Ezen információ hiányában 
az átadó befektetési szolgáltatónak a lekötés megszakítását kellene vélelmeznie 
és lekötési hozamot kellene megállapítania.

Lekötési átutalás esetén tehát a befektetési szolgáltatót terheli az Szja tv.-ben 
előírt tartalmú lekötési igazolás kiállításának kötelezettsége, függetlenül attól, 
hogy a befektetési szolgáltató belföldi vagy külföldi.

Nem tekinthetők lekötési igazolásnak például az egyenlegközlők, számlatörténetek, 
számlakivonatok, még akkor sem, ha ezekből a törvény által megkövetelt információk 
kinyerhetők.

6. Milyen adatokat tartalmaz a tbsz-ből származó jövedelemről kiállított igazolás?

A külföldi befektetési szolgáltatónak is az Szja tv.-ben előírt tartalmú igazolást 
kell kiállítania a tartós befektetésből származó jövedelemről, ami tartalmazza:

<ul>

<li>a tartós befektetésből származó jövedelmet,

</li>

<li>az első befizetés napját (a tbsz újrakötése esetén a befizetés napjának minősülő 
napot),

</li>

<li>a lekötési időszak megszűnésének vagy megszakításának napját.
</li>
</ul>

Nem a dokumentum elnevezése, hanem annak tartalma a döntő (és annak tartalmaznia 
kell a jövedelemadatot).

Ebből következően nem felel meg az előírt igazolásnak:

<ul>

<li>az az igazolás, amely más igazolásokkal együtt tesz eleget a törvényi követelményeknek,

</li>

<li>az ügyletekről kiállított dokumentum, amelyből a jövedelem kiszámolható,

</li>

<li>az egyenlegközlő, a számlatörténet, a számlakivonat.
</li>
</ul>

A magyar befektetési szolgáltatónak a tartós befektetésből származó jövedelemről 
az igazolást az adóévet követő január 31-ig kell kiállítania.

A külföldi befektetési szolgáltató által a határidőt követően kiállított igazolás 
is elfogadható, de az igazolás késedelmes kiállítása akadályozhatja a magánszemélyt 
a személyijövedelemadó-bevallás korai teljesítésében.

8. A tartós befektetési szerződésen jóváírt osztalék után kit, milyen adókötelezettség 
terhel?

A tbsz keretében megszerzett osztalékkal összefüggésben feltételezzük, hogy az 
belföldi illetőségű magánszemély által kötött tbsz-re vonatkozik. Az Szja tv.szerint 
a belföldi adószabályok (Szja tv., Art.2 ) alapján kifizetőnek minősülő befektetési 
szolgáltató a lekötési nyilvántartásban rögzített, osztalékra jogosító értékpapír 
esetében az osztalékfizetést megelőzően értesíti a kibocsátót, hogy e jövedelemmel 
összefüggésben adókötelezettség nem terheli.

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az osztalék külföldről származik

Ha a befektetési szolgáltató belföldi, de az értékpapír kibocsátója külföldi 
(vagyis az osztalék fizetésére kötelezett személy külföldi emiatt az általa fizetett 
osztalék külföldről származó), akkor a külföldi állammal kötött kettős adóztatás 
elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.3 Az osztalék forrásának 
állama jellemzően korlátozott adóztatási joggal rendelkezik. Ezt a nemzetközi 
szerződésen alapuló adóztatási jogot az Szja tv. (és ezen belül a tbsz-re vonatkozó 
szabályozás) nem írhatja felül.

A külföldről származó osztalék után külföldön, az adott adóegyezményben szereplő 
mértékkel levont adó (amely az osztalékjövedelem forrásának államát illeti meg) 
nem igényelhető vissza. Ha külföldön az egyezményben előírt mértéket meghaladó 
mértékben történik adólevonás az osztalék összegéből (pl. 15 százalékos mérték 
helyett 20 százalékkal), akkor a többletként levont adó (a példában 5 százaléknyi 
adó) a magánszemélynek visszajár, ha a magánszemély a magyar adóügyi illetőségét 
külföldön igazolja. Az egyezmény szerinti mértéket meghaladóan levont adót külön 
eljárásban, a külföldi hatóság előtt kell visszaigényelni, ez a magyar személyijövedelemadó-bevallást 
nem érinti. Ha a többletként levont adó visszaigénylését a tbsz-t kötő magánszemély 
a külföldi hatóságnál kezdeményezi, és azt neki visszatérítik, akkor a visszatérítés 
összegét a gyűjtőévet követően nem lehet a tbsz-en lekötni, mert a gyűjtőévet 
követően nincs lehetőség befizetést teljesíteni a TBSZ számlára.

Viszont ha a belföldi befektetési szolgáltató igényli vissza a többletként levont 
adót (mert erre jogosult, például részvényesi meghatalmazottként), akkor a visszatérített 
adót a befektetési szolgáltatónak kötelezően a lekötési nyilvántartásban kell 
rögzítenie, mert a TBSZ alapján keletkező hozamok nem kerülhetnek ki a TBSZ zárt 
rendszeréből. Ha a magyar szolgáltatóval kötött tbsz lekötési nyilvántartásában 
külföldi kibocsátású értékpapírok is szerepelnek, és ezek után például kamatot, 
osztalékot vagy árfolyamnyereséget fizetnek ki, akkor az alkalmazandó egyezmény 
említett jövedelmekre vonatkozó cikkei megelőzik az Szja tv. alkalmazását. A jövedelem 
forrásának államában az adóegyezmény rendelkezései szerinti mértékkel levont adó 
a magánszemély részére nem jár vissza. A keletkező jövedelmet (amit a jövedelem 
után külföldön megfizetett adó csökkenthet) a befektetési szolgáltatónak a lekötési 
nyilvántartásban kell rögzítenie. A lekötési hozam részeként megszerzett kamatot, 
osztalékot és árfolyamnyereséget a magánszemélynek nem kell feltüntetnie a bevallásában.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, de az osztalék belföldről származik

A magánszemély által külföldön megkötött TBSZ lekötési nyilvántartásban szerepelhetnek 
magyar és külföldi kibocsátású értékpapírok is.

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő magyar kibocsátású 
értékpapír esetében elvárható, hogy a külföldi befektetési szolgáltató tájékoztassa 
az értékpapír magyar kibocsátóját, hogy az osztalékfizetés egy magyar adóügyi 
illetőségű magánszemély által kötött tartós befektetési szerződés alapján lekötési 
nyilvántartásban lévő értékpapír után történik (tehát ebben az esetben egy magyar 
forrású osztalékjövedelem kifizetése egy magyar illetőségű magánszemély részére 
történik). Ebben az esetben az osztalékot fizető magyar kibocsátó az adólevonást 
mellőzi.

Ha a befektetési szolgáltató külföldi, és az osztalék is külföldről származik

A külföldön kötött tbsz lekötési nyilvántartásában szereplő külföldi (tehát nem 
magyar) kibocsátású értékpapír alapján fizetett osztalékra ugyancsak alkalmazni 
kell a nemzetközi szerződés (kétoldalú adóegyezmény) előírását (az osztalék forrásának 
állama és Magyarország között érvényben lévő egyezményt). A forrásállam osztalék 
utáni adóztatási jogát a tbsz szabályozása nem korlátozhatja.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<hr>

1 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja 
törvény) 67/B. § (8) bekezdés 
 
2 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 
 
3 Szja tv. 2. § (5) bekezdés
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>tartós</item>
<item>befektetési</item>
<item>külföldi</item>
<item>szolgáltató</item>
<item>hitelintézet</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4904144">
<title>Hogyan érvényesíthet családi kedvezményt a négy vagy több gyermekes anya?</title>
<url>nav/ado/szja/Hogyan_ervenyesithet_csaladi_kedvezmenyt.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580818320000">
<year>2020</year>
<month>2</month>
<day>4</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>12</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1738882740000">
<year>2025</year>
<month>2</month>
<day>6</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611308804611">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>46</minute>
<sec>44</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Ha az anya jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére
(NÉTAK) és a családi kedvezményre is, akkor mindkét kedvezményt igénybe veheti,
ha van elég jövedelme. A NÉTAK összegének nincs felső korlátja, azzal az
összevont adóalap nullára csökkenthető.

A NÉTAK nem minden összevont adóalapba tartozó jövedelemre érvényesíthető,
ezért előfordulhat olyan eset, hogy az anya a NÉTAK mellett családi kedvezményt
is igénybe vehet. Például, ha munkabére mellett ingatlan bérbeadásból származó
jövedelmet is szerez, akkor a munkabérre NÉTAK-ot érvényesíthet, a bérbeadásból
származó jövedelemre pedig családi kedvezményt vehet igénybe, mert erre a
jövedelemre a NÉTAK nem érvényesíthető.

Ha az anyának csak olyan jövedelme van, amire a NÉTAK-ot érvényesítheti,
akkor a családi kedvezményt összevont adóalap hiányában családi
járulékkedvezményként veheti igénybe.

Év közben úgy vehető igénybe mindkét kedvezmény, ha az anya a
munkáltatónak, kifizetőnek adott adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri. Ebben az
esetben a NÉTAK-ról és a családi kedvezményről az anyának külön-külön kell
nyilatkozatot tennie.

Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy a családi kedvezményt közösen
veszik igénybe.

A leírtak példán bemutatva

Egy édesanyának négy gyermeke van. A legidősebb 26 éves, már dolgozik. A
többiek még tanulnak, a 22 éves nappali tagozatos egyetemista, a 18 és 14 éves
pedig középiskolába jár. A családi kedvezmény szempontjából három fő az
eltartottak száma, akik közül kettő tekinthető kedvezményezett eltartottnak. Ez
azt jelenti, hogy a családi kedvezmény havi összege:
2x220 000=440 000 forint.

A szülők úgy döntenek, hogy a családi kedvezményt 50-50 százalékban veszik
igénybe.

Az anya havi bérjövedelme 300 ezer forint, és 10 ezer forint értékű helyi
bérletet is kap a munkáltatójától.

A bérjövedelem és a bérletjuttatás nem önálló tevékenységből származó
jövedelem jogcímén válik adókötelessé, azaz a NÉTAK alapját képezi.

Az anya két adóelőleg-nyilatkozatot ad a munkáltatójának, amelyekben kéri a
NÉTAK és egy gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény
érvényesítését. A munkáltatónak a következők szerint kell a jövedelmet
meghatározni:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

A NÉTAK
 alapját képező jövedelem 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Adóalap: 

</td><td width="142">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="142">

220 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka
 (220 000x15%): 

</td><td width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Családi
 járulékkedvezmény elméleti összege: 

</td><td valign="bottom" width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Járulékkedvezmény
 szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: 

</td><td valign="bottom" width="142">

57 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Ténylegesen
 érvényesíthető családi járulékkedvezmény: 

</td><td valign="bottom" width="142">

33 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Az anya által
 fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után [(310 000x18,5%)-33 000] 

</td><td valign="bottom" width="142">

24 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Nettó
 jövedelem (310 000-24 350) 

</td><td valign="bottom" width="142">

285 650 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A példa alapján az anya a NÉTAK-ot és a családi kedvezményt is maradéktalanul
igénybe tudja venni.

Az apa is ad adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatójának, amelyben kéri egy
gyermek után, 220 ezer forint összegben a családi kedvezmény érvényesítését.

Az apa havi bérjövedelme 320 ezer forint. A munkáltatójának következők szerint
kell az adóelőleget meghatározni.

A magánszemély
 jövedelme: 

</td><td width="104">

320 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="104">

220 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Családi
 kedvezménnyel csökkentett adóalap (320 000 -220 000): 

</td><td width="104">

100 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Adóelőleg
 (100 000x15%) 

</td><td width="104">

15 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Apa által
 fizetendő járulék összege (320 000x18,5%) 

</td><td width="104">

59 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="510">

Nettó
 jövedelem (320 000-15 000-59 200) 

</td><td width="104">

245 800 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő
közterheket nem kell megfizetni:

Anya személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

46 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Anya járulék: 

</td><td valign="bottom" width="163">

33 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

33 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Összesen: 

</td><td valign="bottom" width="163">

112 500
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A család havonta 112 500 forinttal magasabb összegből gazdálkodhat.

Természetesen a szülők dönthetnek úgy is, hogy az édesanya csak a NÉTAK-ot,
az édesapa pedig a családi kedvezményt veszi igénybe.

Anya adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

A NÉTAK
 alapját képező jövedelem 

</td><td width="142">

310 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Adóalap: 

</td><td width="142">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Az anya által
 fizetendő járulék összesen [310 000x18,5%] 

</td><td valign="bottom" width="142">

57 350 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="472">

Nettó
 jövedelem (310 000-57 350) 

</td><td valign="bottom" width="142">

252 650 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

Apa adóelőlegét a munkáltató a következők szerint állapítja meg:

A
 magánszemély jövedelme: 

</td><td width="123">

320 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Családi
 kedvezmény keretösszege: 

</td><td width="123">

440 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Adóalap: 

</td><td width="123">

0 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Családi
 kedvezményként nem érvényesíthető kedvezménykeret 15 százaléka [(440 000-320
 000)x15%]: 

</td><td width="123">

18 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Járulékkedvezmény
 szempontjából figyelembe vehető 18,5% társadalombiztosítási járulék: 

</td><td width="123">

59 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Ténylegesen
 érvényesíthető családi járulékkedvezmény: 

</td><td width="123">

18 000 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Apa által
 fizetendő járulék összesen a járulékkedvezmény érvényesítése után
 [(320 000x18,5%)-18 000] 

</td><td width="123">

41 200 

</td>
</tr>
<tr>
<td width="482">

Nettó
 jövedelem (320 000-41 200) 

</td><td width="123">

278 800 

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A kedvezmények érvényesítése következtében a szülőknek a következő
közterheket nem kell megfizetni:

Anya személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

46 500
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa személyi
 jövedelemadója: 

</td><td valign="bottom" width="163">

48 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Apa
 járulékai: 

</td><td valign="bottom" width="163">

18 000
</td>
</tr>
<tr>
<td valign="bottom" width="245">

Összesen: 

</td><td valign="bottom" width="163">

112 500
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

A család ebben az esetben is havonta 112 500 forinttal magasabb
összegből gazdálkodhat.

A NÉTAK-ról és a családi kedvezményről részletesebb tájékoztatás olvasható
„<a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020" target="_blank">A családokat érintő adóalap-kedvezmények</a>” című, 73.
számú információs füzetben.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kedvezmény</item>
<item>adóalap</item>
<item>NÉTAK</item>
<item>családi-kedvezmény</item>
<item>érvényesítés</item>
<item>négy-gyerekes</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4903807">
<title>Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye</title>
<url>nav/ado/szja/Negy_vagy_tobb_gyerme20200128.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1580217720000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>22</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1738277940000">
<year>2025</year>
<month>1</month>
<day>30</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1580219651143">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>54</minute>
<sec>11</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2020. január 1. óta új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a
négy vagy több gyermekes anyák.

Négy
vagy több gyermeket nevelő anya az a nő,
aki vér szerinti vagy örökbefogadó
szülőként az általa nevelt gyermek után

<ul>

<li>
családi
pótlékra jogosult, vagy</li>

<li>családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül
fennállt, </li>
</ol>
</li>
</ul>

és az a) és b) pontban említett gyermekek száma a négy főt eléri.

Ha egy gyermek után a
családi pótlékra való jogosultság a gyermek halála miatt szűnt meg, akkor ezt
úgy kell tekinteni, mintha a családi pótlékra való jogosultság 12 évig fennállt
volna, ezért ez a gyermek a b) pont alapján vehető figyelembe.

A kedvezményre jogosult édesanyának nem kell személyi
jövedelemadót fizetnie a jogosultságának időszakában a törvényben meghatározott
jövedelmei után. Például: munkabér, táppénz, egyéni vállalkozó kivétje, vagy átalányban 
megállapított jövedelme, őstermelői
jövedelem, megbízásból, felhasználási szerződésből származó jövedelem.

A kedvezmény már év közben
érvényesíthető, ha az anya a munkáltató, kifizető részére
adóelőleg-nyilatkozatban azt kéri.

A négy vagy több
gyermeket nevelő anyák kedvezményéről részletesebb tájékoztatás olvasható „<a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2020" target="_blank" title="">A családokat 
érintő adóalap-kedvezmények</a>” című, 73. számú információs füzetben.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nétak</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>családi-póték</item>
<item>anyák</item>
<item>anya</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4889336">
<title>Az összevont adóalapot terhelő személyi jövedelemadó mértékek 2011-2020</title>
<url>nav/ado/szja/Az_osszevont_adoalapo20181227.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1579519380000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1703323980000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>23</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1579519405064">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>20</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>23</minute>
<sec>25</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2016-2020

</td>
</tr>
<tr>
<td width="600%">

15%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2013-2015

</td>
</tr>
<tr>
<td width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

2012*

</td>
</tr>
<tr>
<td width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table>

*Az összevont adóalap a jövedelem és az adóalap-kiegészítés
 összege.

Az adóalap-kiegészítés összegét:

– az
 összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meg nem
 haladó része után nem kell megállapítani,

– az összevont adóalapba tartozó jövedelem 2 millió 424
 ezer forintot meghaladó része után 27 százalékos mértékkel kell
 megállapítani.

2011**

</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td nowrap width="589">

16%
</td>
</tr>
</tbody>
</table> **Az összevont adóalap a jövedelem adóalap-kiegészítéssel (27 százalékkal) megnövelt 
összege.</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>összevont-adóalap</item>
<item>adókulcs</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4903020">
<title>Változások a szálláshely-szolgáltatásban</title>
<url>nav/ado/szja/Valtozasok_a_szallash20200113.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1578926760000">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1736981940000">
<year>2025</year>
<month>1</month>
<day>15</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1578930159577">
<year>2020</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>42</minute>
<sec>39</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2019. június 28-án módosult a szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó kormányrendelet1, mely bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönböztetve azt az egyéb szálláshely 
fogalmától.

A módosítás alapján egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységet magánszemélyek 
és egyéni vállalkozók nem, csak cégek végezhetnek, az általuk kiadott szobák száma 
maximum 25, az ágyak száma legfeljebb 100 lehet.

A magánszemélyek, egyéni vállalkozók magánszálláshely-szolgáltatásként legfeljebb 
8 szobát, illetve legfeljebb 16 ágyat adhatnak ki. Az Szja törvény2 módosításával 
az eddigi egyéb szálláshely szolgáltatás helyébe a magánszálláshely fogalom került.

Az Szja törvény fizető-vendéglátó tevékenységet folytatónak tekinti azt a magánszemélyt, 
aki – nem egyéni vállalkozóként – a kormányrendelet szerinti magánszálláshely-szolgáltatási 
tevékenység keretében ad szállást egy adóévben ugyanannak a személynek legfeljebb 
90 napra.3

Nem változott azonban az, hogy fizető-vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély 
adóévenként az adóév egészére tételes átalányadózást akkor választhat, ha a tevékenységet 
a tulajdonában vagy haszonélvezetében lévő legfeljebb három – nem szálláshely-szolgáltatás 
rendeltetésű – lakásban vagy üdülőben folytatja.

Magánszálláshely-szolgáltatási tevékenység bejelentésekor a ’T101-es számú nyomtatványon 
2019. november 1-jét követően az 552014 ÖVTJ kódot4 kell feltüntetni.

1 A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről 
és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) 
Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)

2 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 17. pont, 17-18. 
§, 57/A. §

3 Szja tv. 57/A. § (1) bekezdés.

4 Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 
36/2011. (XII. 23.) KIM rendelet
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>magánszálláshely</item>
<item>ÖVTJ</item>
<item>fizetővendéglátó</item>
<item>tételes</item>
<item>átalányadó</item>
<item>egyéb</item>
<item>szálláshely</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4900883">
<title>Rendezvényen adott ajándék</title>
<url>nav/ado/szja/Rendezvenyen_adott_aj20191213.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576242960000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>16</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1734303540000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>15</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576243259197">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>13</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>20</minute>
<sec>59</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A cégek által egyidejűleg több magánszemély részére szervezett ingyenes vagy 
kedvezményes, döntő részben vendéglátásból, szabadidős programból álló rendezvénnyel 
kapcsolatban az adókötelezettség a juttató kifizetőt terheli, egyes meghatározott 
juttatás jogcímén. Ha a rendezvényen ajándéktárggyal is kedveskedik a munkáltató, 
kifizető, akkor ügyelnie kell arra, hogy az ajándék értéke ne haladhatja meg a 
minimálbér 25 százalékát (2019-ben 37 250 forintot), és arra, hogy ebben az esetben 
ajándékként nem adható készpénzt helyettesítő fizetőeszköz, például utalvány vagy 
ajándékkártya.1

1A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (6) bekezdés 
b) pont.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>rendezvény</item>
<item>ajándéktárgy</item>
<item>utalvány</item>
<item>ajándékkártya</item>
<item>vendéglátás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4900809">
<title>Igazolás a magánszemély által a 2019. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez</title>
<url>nav/ado/szja/Igazolas_a_maganszeme20191212.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1576133940000">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>7</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1733007540000">
<year>2024</year>
<month>11</month>
<day>30</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1576135592927">
<year>2019</year>
<month>12</month>
<day>12</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>26</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
A kapcsolódó anyagok letölthetők.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nyugdíjbiztosítás</item>
<item>szerződés</item>
<item>igazolás</item>
<item>rendelkező</item>
<item>nyilatkozat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4899282">
<title>Még egyszerűbb lesz az eSZJA portál elérése</title>
<url>nav/ado/szja/Meg_egyszerubb_lesz_a20191030.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1572441900000">
<year>2019</year>
<month>10</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>25</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1730501940000">
<year>2024</year>
<month>11</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1572443213695">
<year>2019</year>
<month>10</month>
<day>30</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>46</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2019. október 30-án e-személyivel és telefonos azonosítóval is elérhető a személyijövedelemadó-bevallás 
webes felülete, az eSZJA portál. A gyorsabb elektronikus ügyintézés céljából ettől 
az időponttól a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül vehető igénybe a 
szolgáltatás. Akinek van ügyfélkapuja, továbbra is be tud lépni a felületre.

A NAV honlapjának SZJA aloldalán (<a href="http://www.nav.gov.hu/nav/szja/szja">www.nav.gov.hu/nav/szja/szja</a>) keresztül, KAÜ azonosítás után továbbra is megtekinthető a korábbi, illetve 
készíthető új szja-bevallás.

A KAÜ olyan azonosítási szolgáltatás, ami az ügyfélkapu mellett megteremti az 
elektronikus személyigazolvánnyal és a telefonos azonosítóval való ügyintézés 
lehetőségét. Ezzel az szja-bevallással kapcsolatos ügyintézéshez több lehetőség 
kínálkozik a bejelentkezésre, ami még egyszerűbbé és kényelmesebbé teszi a bevallást 
a webes kitöltőfelületen.

Az új azonosítás bevezetése után a kormányzati portálon (<a href="http://www.magyarorszag.hu/">www.magyarorszag.hu</a>) bejelentkezés nélkül elérhető eSZJA link automatikusan átirányít az eSZJA oldalra 
(<a href="http://eszja.nav.gov.hu/">http://eszja.nav.gov.hu</a>).
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>eSZJA</item>
<item>KAÜ</item>
<item>ügyfélkapu</item>
<item>elérhetőség</item>
<item>tervezet</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4897112">
<title>Évközi változások a mezőgazdasági őstermelők adókötelezettségeiben</title>
<url>/data/cms499092/Ostermelok_szocho_es_szja_evkozi_valtozasok.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1565356140000">
<year>2019</year>
<month>8</month>
<day>9</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>9</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1723413540000">
<year>2024</year>
<month>8</month>
<day>11</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1565356357352">
<year>2019</year>
<month>8</month>
<day>9</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>12</minute>
<sec>37</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M2 M3 E1 E2</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4897112">
<title>Évközi változások a mezőgazdasági őstermelők adókötelezettségeiben</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms499092/Ostermelok_szocho_es_szja_evkozi_valtozasok.pdf</url>
<filename>Ostermelok_szocho_es_szja_evkozi_valtozasok.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>314</size>
<sizeinbyte>322236</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1565356357211</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2019</year>
<month>08</month>
<day>09</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>őstermelő</item>
<item>szociális-hozzájárulási-adó</item>
<item>mezőgazdasági</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
</contents>

A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózása2020.07.24.

Változnak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) juttatás szabályai2020.07.22.

Adóköteles biztosítási díj2020.05.14.

A koronavírus-járvány elleni védekezéssel összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése2020.05.12.

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 19SZJA bevallásban2020.04.01.

Újabb ágazatokra terjednek ki a kedvező szabályok2020.03.31.

pdf

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról2020.03.19.

2020/4. Adózási kérdés - Változott a mezőgazdasági de minimis támogatások értékhatára2020.03.18.

2020/3. Adózási kérdés - A közhasznú alapítvány/alapítvány által nyújtott juttatás adójogi megítélése2020.03.12.

2020/2. Adózási kérdés - Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése a munkaviszony megszüntetése esetén2020.03.12.

Adózói tájékoztató Magyarország 2020. január 1-jétől alkalmazható adóegyezményeiről2020.02.18.