A) SZEMÉLYI
JÖVEDELEMADÓ
1. Milyen formában
végezhető mezőgazdasági őstermelői tevékenység?
Mezőgazdasági őstermelői tevékenység
önállóan,
mezőgazdasági őstermelőként,
őstermelők családi gazdaságának
tagjaként végezhető.
Ezen kívül mezőgazdasági, erdőgazdasági, és kiegészítő
tevékenység családi mezőgazdasági társaság keretein belül is folytatható.
2. Ki számít
mezőgazdasági őstermelőnek adózási szempontból?
A mezőgazdasági őstermelő és az
őstermelők családi gazdaságának tagja számít őstermelőnek.
[1]
Mezőgazdasági őstermelő az a
magánszemély, aki
a 16. életévét betöltötte,
a mezőgazdasági őstermelői
nyilvántartásban szerepel és
saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
[2]
Az
őstermelők családi gazdasága
önálló jogalanyisággal és a tagok
vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,
legalább két, egymással hozzátartozói
láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség,
amelyben a mezőgazdasági őstermelők az
őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag
személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
[3]
Az őstermelőt és az őstermelők
családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba.
[4]
3. Mi számít
őstermelői tevékenységnek?
Őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett
tevékenységek összessége.
Az őstermelői tevékenység körébe tartozik :
a mező-, és erdőgazdasági tevékenység,
a kiegészítő tevékenység, továbbá
az e tevékenységből származó
termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával
történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, -előállításról
és -értékesítésről szóló rendeletben
[5]
meghatározott mennyiséget.
A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves
bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves
bevételének negyedét. Ha meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenység teljes
bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és mezőgazdasági
őstermelőként nem folytatható kiegészítő tevékenység
[6]
.
Az őstermelői nyilvántartást
vezető NAK feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy mely tevékenységek
számítanak őstermelői tevékenységnek.
4. A termékfeldolgozás mikor számít őstermelői tevékenységnek?
A termékfeldolgozás
teljes egészében őstermelői tevékenységnek és nem kiegészítő tevékenységnek tekintendő,
ha a termékfeldolgozás a
kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségben és saját
előállítású alapanyagból történik.
Emiatt a kistermelői termékfeldolgozásból származó
bevételre nem kell alkalmazni a kiegészítő tevékenységre vonatkozó, a 3.
kérdésnél írt bevételi korlátot.
5. A támogatásokat
őstermelői bevételnek kell tekinteni?
Mezőgazdasági őstermelői
tevékenységből származó bevételnek az őstermelői tevékenységből származó
bevétel számít.
[7]
Nem tekinthető őstermelői
tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő
tevékenység, tevékenységek bevétele , ha annak mértéke meghaladja – több
kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – az őstermelői
tevékenységből származó éves bevétel negyedét. Ha a kiegészítő tevékenység,
tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő
tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Nem kell
bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével
összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése
alapján folyósított – támogatás
összegét.
[8]
Az őstermelők ezen a támogatásait tehát sem a bevételi
értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.
6. Meddig adómentes az őstermelői
bevétel?
A mezőgazdasági őstermelőnek –
függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó
bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania , ha az e tevékenységéből
származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 004
400 forintot).
[9]
Ha a bevétel az éves minimálbér
felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve
köteles a jövedelmét meghatározni.
7. A mezőgazdasági
őstermelő milyen módszerekkel állapíthatja meg a jövedelmét?
Háromféle módszer közül lehet választani:
átalányadózás
tételes költségelszámolás
10 százalékos költséghányad alkalmazása.
8. Hogyan lehet
2021-re átalányadózást választani?
2021.
január 1-től a jövedelemszámítás szempontjából az őstermelő átalányadózónak
minősül, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A mezőgazdasági őstermelő az
átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér
tízszeresét, azaz a 20 088 000 forintot nem haladja meg .
[10]
A
2020. évi személyijövedelemadó-bevallásban tehát nem kell arról nyilatkozni,
hogy az őstermelő átalányadózást választ.
Ha
ehelyett az őstermelő a jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással
vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, akkor erről nyilatkoznia
kell.
Ha az őstermelő szja-bevallás benyújtására kötelezett ,
akkor 2021. május 20-áig a 20SZJA bevallásban nyilatkozhat arról, hogy 2021-re
nem választ átalányadózást. Ha pedig az őstermelőnek nem kell 2020-ra szja-bevallást
benyújtani, akkor a bevallási határidőig teheti meg ezt a nyilatkozatot a ’T101
nyomtatványon.
[11]
A nyilatkozatot évente meg kell
ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást
alkalmazni.
9. Hogyan kell
kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet?
A
mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
[12]
Az
átalányadózás évében felmerült összes
költséget elszámoltnak kell tekinteni , ideértve a tárgyi eszközöknek az
átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.
Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves
minimálbér felét, azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része.
[13]
Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét,
azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.
10. Vannak-e
speciális szabályok a méhészeti tevékenységet végzőkre?
A mezőgazdasági őstermelő által
előállított méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér
felét, azaz 1 004 400 forintot
meg nem haladó jövedelem adómentes .
Ha a mezőgazdasági őstermelő
méhészeti tevékenységet is végez és átalányadózást alkalmaz, akkor a méhészekre
vonatkozó adómentes szabályt és az átalányadózókra vonatkozó, a 9. pontban
említett adómentes szabályt együttesen alkalmazhatja.
Az átalányadózó méhészeti
tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme
minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig
csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.
11. Megmaradt-e a mezőgazdasági kistermelői kategória a személyi
jövedelemadóban és ha igen, tehetnek-e nemleges bevallási nyilatkozatot?
2021. január 1-jétől az Szja tv.
nem tartalmazza a mezőgazdasági
kistermelő kategóriáját, az őstermelők a 2021. évi bevallási
kötelezettségüket nem válthatják ki
nemleges bevallási nyilatkozat benyújtásával.
12. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai hogyan állapítják meg a
jövedelmüket?
Az őstermelők családi gazdasága
tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni,
az általános forgalmi adózás tekintetében is.
A tagok az őstermelői
tevékenységből származó jövedelem megállapításakor a 7. pontban írt módszerek
között választhatnak.
Az alkalmazandó adózási módot –
valamennyi tagról – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be
a
NAV-hoz. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és
adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak külön-külön
kell eleget tenniük az adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a
költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.
Átalányadózást az
őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi
őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az
adóévben nem haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó
napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét,
de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 80 352 000
forintot.
Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi
gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján
nem egyenlő arányban részesednek a
nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői
tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők
családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg.
Ha pedig a tagok egyenlő arányban részesednek a
nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet
folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos
költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok
számával történő elosztásával állapítja meg.
A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított
bizonylat egyenértékű, A gépjármű használatával összefüggő költségeket a
családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód
választásával vehetik figyelembe, azonban a tagok közül csak annak a költségét
– a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, számlák alapján –,
aki egyébként jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.
13. Hogyan adózik a családi mezőgazdasági társaság tagjának jövedelme?
A
családi mezőgazdasági társaság olyan,
a családi mezőgazdasági társaságok
nyilvántartásában szereplő,
kizárólag mező-, erdőgazdasági
tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság,
szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat,
amelynek legalább két tagja van, és
tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.
[14]
A családi mezőgazdasági társaságként a gazdasági társaság,
szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vételt követően
működhet.
[15]
A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartását a NAK vezeti, ennek
nyilvános adatait honlapján teszi közzé .
A családi mezőgazdasági
társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság, szövetkezet vagy
erdőbirtokossági társulat az Szja tv. szerint társas vállalkozásnak számít.
Ha tehát a családi mezőgazdasági
társaság tagja
munkaviszonyban dolgozik a társaságban, vagy
személyesen részt vesz a társas vállalkozás
tevékenységében, vagy
ellátja a vezető tisztségviselői tevékenységet,
és e tevékenységéért díjazást kap,
akkor a
munkabére vagy a személyes közreműködői díja nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.
Ha pedig a társas vállalkozás a
számviteli szabályok szerint osztalékot
állapít meg és fizet a tagjainak , akkor az osztalék után a tagnak 15
százalékos személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási
adót kell fizetnie, utóbbit a hozzájárulás-fizetési felső határig.
[16]
14. Hogyan lehet igazolni a felvásárlónak azt, hogy a magánszemély
őstermelő?
2021. január 1-jét követően a NAK
nem állít ki mezőgazdasági őstermelői igazolványt. A NAK
a mezőgazdasági őstermelőknek FELIR-azonosítót
és tevékenységi azonosítót állapít meg,
az őstermelők családi gazdaságának pedig a
nyilvántartás tartalmazza az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási
számát.
Az őstermelői státusz a
mezőgazdasági igazgatási szerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján
elérhető közhiteles őstermelői nyilvántartásból kérdezhető le:
https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso .
A felvásárlónak ezeket az
azonosító számokat kell feltüntetnie a havi adó- és járulékbevallásban, ha
mezőgazdasági őstermelőnek juttat bevételt, és a magánszemély legkésőbb a
kifizetéskor igazolja e jogállását.
15.
Van-e valamilyen értékhatár, ami alatt nem kell vezetni bevételi naplót, vagy
egyéb nyilvántartást?
Az Szja tv. 5. számú melléklete alapján a mezőgazdasági
őstermelőnek alapnyilvántartást kell vezetnie, és ez a kötelezettsége független az általa megszerzett bevétel
nagyságától . Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi
és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás és az értékesítési
betétlap.
Ha a mezőgazdasági őstermelő
átalányadózást alkalmaz, nem tételes
költségelszámolást választ,
az áfa levonására nem jogosult vagy e
jogát nem érvényesíti, és
a helyi iparűzési adó alapját
egyszerűsítve határozza meg,
akkor
az alapnyilvántartás-vezetési
kötelezettségét bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti. A bevételi
nyilvántartás vezetésére jogosult őstermelő úgy is dönthet, hogy ezt az
adókötelezettségét az értékesítési betétlap vezetésével teljesíti.
16. Ha valaki tavaly közös őstermelői igazolvány alapján végzett
őstermelői tevékenységet, arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?
Azok, akik 2020. december 31-én
hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 2021. január 1-jétől
mezőgazdasági őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők családi
gazdaságaként működnek.
Az őstermelők családi gazdasága
képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői
igazolványt kiállították.
[17]
17. Ha valaki tavaly családi gazdaság tagja volt, és idén is folytatja
a mezőgazdasági tevékenységet, arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?
Azok, akik 2020. december 31-én
családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1-jétől mezőgazdasági
őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők családi gazdaságaként
működnek.
Ha a családi gazdaságnak voltak 16 év alatti tagjai is,
akkor 2021. január 1-jétől ők is őstermelőnek tekintendők.
Az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot
kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a
nyilvántartásban.
[18]
18. Ha valaki tavaly egyéni vállalkozóként volt családi gazdaság tagja,
akkor arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?
Az, aki 2020. december 31-én családi gazdaság tagja volt, 2021.
január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek számít akkor is, ha 2020. december 31-éig
egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét.
Az érintetteknek 2021. március 31-éig nyilatkozniuk kell a
NAK-nál, hogy
egyéni
vállalkozóként folytatják-e a mező- és erdőgazdasági tevékenységet, ekkor
az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törlik a magánszemélyt.
mezőgazdasági
őstermelőként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységet. ekkor a
magánszemélynek ezeket a tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie
kell az NAV által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásból.
Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként nyilvántartásba
vételt az, ha a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő
tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is
szerepel.
Ha a kizárólag mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző egyéni
vállalkozó nem törölteti e tevékenységeket az egyéni vállalkozói
nyilvántartásból, azaz amíg a magánszemély nem szünteti meg az egyéni
vállalkozást, addig egyéni vállalkozónak is számít.
Ha a magánszemélynek az
őstermelői tevékenységén kívül van egyéni vállalkozói tevékenysége, akkor őstermelőként és egyéni vállalkozóként is
működik.
19. Ha
valaki eddig egyéni vállalkozóként végzett mező- és erdőgazdasági
tevékenységet, az e tevékenységeket folytathatja-e őstermelőként vagy
őstermelők családi gazdasága tagjaként?
Ha a magánszemély úgy dönt, hogy felhagy az egyéni
vállalkozói tevékenységével és mezőgazdasági tevékenységét őstermelőként, vagy
őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatja a továbbiakban, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz a Webes
Ügysegéden keresztül, hogy
megszünteti az egyéni vállalkozását.
Ezt követően pedig a végezni kívánt mezőgazdasági
tevékenységre tekintettel kérnie kell a NAK-tól, hogy őstermelőként vegye
nyilvántartásba, illetve más őstermelőkkel együtt kérheti az őstermelők családi
gazdaságának nyilvántartásba vételét.
Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, és nem volt egyéb ,
az egyéni vállalkozás keretein kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett
tevékenysége , akkor az egyéni
vállalkozását meg kell szüntetnie, és a NAV az adószámát is megszünteti. Ebben
az esetben új adószámot kell kérnie a ’T101-es adatlapon, ahol be kell
jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint egyéni vállalkozás
keretén kívül végzett tevékenységet.
Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, de volt egyéb , az
egyéni vállalkozás keretén kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett tevékenysége is, akkor az egyéni
vállalkozóként végzett mezőgazdasági tevékenységét töröltetnie kell az egyéni
vállalkozói nyilvántartásból.
Mivel volt egyéb, az egyéni vállalkozáson kívül végzett,
közvetlenül a NAV-hoz bejelentett tevékenysége is, az adószáma megmarad . Ezt az adószámát kell feltüntetnie a ’T101-es
adatlapon, ahol be kell jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint
az
egyéni vállalkozás keretein kívül végzett tevékenységet.
Ha pedig egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági tevékenységen túl más tevékenységet is folytatott ,
kizárólag a mezőgazdasági tevékenységet kell töröltetnie az egyéni vállalkozók
nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozása nem szűnik meg és az adószáma is
megmarad. Ezt az adószámát kell szerepeltetnie a ’T101-es adatlapon, ahol be
kell jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint az egyéni
vállalkozás keretein kívül végzett tevékenységet.
20. Ha
valaki tavaly őstermelői igazolvány alapján végzett mezőgazdasági
tevékenységet, 2021. január 1-jétől pedig őstermelők családi gazdaságának
tagjaként folytatja azt tovább, és a 2020. decemberében eladott termény
ellenértékét 2021. február hónapban fizeti ki a vevő, akkor ezt a bevételt
hogyan kell figyelembe venni?
A bevétel megszerzésének időpontjában a magánszemély már
őstermelők családi gazdaságának tagjaként végez őstermelői tevékenységet, ezért
ha az általa 2020-ban értékesített
termény árát a vevő 2021-ben fizeti ki , akkor ezt a bevételt nem 2020-ban
megszerzett őstermelői bevételként kell figyelembe venni, hanem azt fel kell
osztani az őstermelők családi gazdaságának tagjai között.
B)
JÁRULÉK
21. Mikor
számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő?
A mezőgazdasági
őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve
biztosított, kivéve, ha
őstermelők családi gazdaságának kiskorú
tagja,
egyéb jogcímen biztosított, például, ha
munkaviszonyban áll, de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított,
saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
[19]
22. A
biztosított őstermelőnél mi a járulék alapja?
A mezőgazdasági
őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági
őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg
a
18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.
[20]
Az a mezőgazdasági
őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért,
támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves
minimálbérének az ötszörösét, azaz 9 660 000 forintot, az őstermelői
tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a
társadalombiztosítási járulékot .
Ekkor a havi járulékalap
a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának
egytizenketted része.
Aki pedig 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek
számított, 2021-ben a 2020. évi
támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a
társadalombiztosítási járulékot.
Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a
magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az
adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási
járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.
A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek
negyedévente, a negyedévet követő hónap
12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson.
C)
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
23. A
biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
A tevékenységet kezdő, és a tárgyévet megelőző adóévben 8 millió forint
bevételi határt meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelőnek a
tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó
jövedelme, de havonta legalább a
minimálbér után kell 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie .
Ha az őstermelő a magasabb
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot
tett, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre
számított összege után köteles megfizetni.
Az a járulékfizetésre kötelezett őstermelő, akinek az őstermelői
tevékenységből származó bevétele nem éri
el az adóévben az éves minimálbér felét , annak nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb
összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente
terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.
Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja
havonta a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ha az
átalányadózó biztosított őstermelőnek az e tevékenységből származó, támogatások
nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, akkor
nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivéve, ha a magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb
összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ilyenkor az adó
alapja
a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében
vállalt összeg adóévre megállapított összege.
24. A nem
biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?
A járulékfizetésre
nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt terhelő adó alapja a tárgyévi összevont
adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem.
Nem kell szociális hozzájárulási adót
fizetnie az őstermelőnek, ha
az
őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele nem éri el az
adóévben az éves minimálbér felét, vagy
ha
átalányadózást alkalmaz és az őstermelői tevékenységből származó, támogatások
nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét.
25. Az
őstermelőnek év közben vagy év végén kell megfizetnie és bevallania a szociális
hozzájárulási adót?
Az adófizetésre
kötelezett biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér vagy a magasabb
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg
alapján negyedévente, a negyedévet követő
hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie.
Az éves
szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás
benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő
rovatában lehet a túlfizetést visszaigényelni.
Az adóelőleg fizetésére nem
kötelezett őstermelőnek
pedig az adót a személyijövedelemadó-bevallásában, a bevallási határidőig kell
megállapítania, bevallania és megfizetnie.
[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 18.
pontja.
[2] A
családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) 3. §.
[3]
Csgtv. 6. § (1) bekezdés.
[4] Az
őstermelők nyilvántartásba vétele során a Csgtv. 19. §-ában foglalt átmeneti
rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.
[5] A
kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló 52/2010.
(IV. 30.) FVM rendelet (kistermelői rendelet).
[6]
Csgtv. 3. § (4) bekezdés.
[7] Szja tv.
3. § 85. pont.
[8] Szja tv.
7. § (3) bekezdés.
[9] Szja tv.
23. §
[10]
Az Szja tv. 3. § 84. pontja alapján az éves minimálbér az év első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese. A havi
minimálbér összege 2021. február 1-jétől 167 400 forint, mely a
minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I.
28.) Korm. rendelet alapján 2021. január 1-jétől alkalmazható.
[11] Szja
tv. 8. számú melléklet 1. pont.
[12] Szja
tv. 53. § (1) bekezdés e) pont.
[13] Szja
tv. 1. számú melléklet 4. 26 pont.
[14] Csgtv.
14. § (2) bekezdés.
[15] Csgtv.
14. § (1) bekezdés.
[16] Az
Szja tv. 66. §-a és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés c) pontja alapján. A
szociális hozzájárulási adófizetési felső határ a minimálbér összegének
huszonnégyszerese, 2021-ben 3 864 000 forint.
[17] Csgtv.
19. § (2) bekezdés.
[18] Csgtv. 19.
§ (3) bekezdése.
[19] A
társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1)
bekezdés h) pontja.
[20]Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező
legkisebb havi összege, 161 000 forint. 2021. február 1-jétől 167 400 forint.
Ennek megfelelően 2021. január hónapra havi 148 120 forint, február 1-jétől 154
008 forint a járulék alapja.