NAV - Személyi jövedelemadó

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

Főlap▶Adó▶Személyi jövedelemadó

Tematikus SZJA oldal

<contents headingid="1309" moderate="true" read="true" title="Személyi jövedelemadó" url="nav/ado/szja" write="true">
<article contentid="5442311">
<title>A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban</title>
<url>nav/ado/szja/A_tozsdei_ertekpapir_20210407.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1617779040000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>7</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>4</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1775599140000">
<year>2026</year>
<month>4</month>
<day>7</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1617779857576">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>7</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>17</minute>
<sec>37</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből
származó jövedelem vagy az osztalék után
a magánszemélyeknek 15,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót kell
fizetniük.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Adófizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adót addig
kell fizetni, amíg a magánszemély összevont
adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten
adózó jövedelmei
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
,

<ul>

<li>a vállalkozásból kivont jövedelem, </li>

<li>az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, </li>

<li>az osztalék, </li>

<li>a vállalkozói osztalékalap, </li>

<li>az árfolyamnyereségből származó jövedelem, </li>

<li>a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből
származó jövedelme</li>
</ul>

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső
határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2020-ban 3 864 000 forint volt.

Mentesség

Nem kell
azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az Európai Gazdasági Térség (EGT) bármely tagállamában működő, a
tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére
bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint
osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

Ebből következően például, ha a magánszemély a
Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel
rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az
osztalék után mentesül a szociális
hozzájárulási adó megfizetése alól.

Bevallás

A kifizető állapítja meg, vonja le, valamint fizeti és vallja be
havi adó- és járulékbevallásában

<ul>

<li>a magánszemélynek kifizetett osztalék összegét, </li>

<li>a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót
és </li>

<li>a 15,5 százalékos mértékű szociális
hozzájárulási adót. </li>
</ul>

Nem kell a kifizetőnek bevallani az osztalék utáni szociális
hozzájárulási adót, ha a magánszemély említett jövedelmei elérték az
adófizetési felső határt, vagy az osztalék mentes a szociális hozzájárulási adó
alól.

A magánszemélynek az éves személyijövedelemadó-bevallásában kell elszámolnia
a szociális hozzájárulási adóval.

A NAV által készített adóbevallási tervezet

A NAV idén is összeállította a
magánszemélyek adóbevallási tervezetét, melynek elkészítéséhez a munkáltatói,
kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatait vette alapul.

A NAV a szociális hozzájárulási
adó megállapításához – a havi adó- és járulékbevallások adatai alapján – az
adóbevallási tervezetben feltüntetette azoknak a jövedelmeknek az összegét,
amelyeket figyelembe kell venni az adófizetési felső határ kiszámításakor.

Az adóbevallási tervezet 286.
sora tartalmazza az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, a 287. sor pedig az
elkülönülten adózó jövedelmek összegét. Ezeknek a soroknak az adatai alapján a
program a 288. sorban kiszámítja az elkülönülten adózó jövedelmek után az
adófizetési felső határig a szociális hozzájárulási adó alapját és összegét.

A NAV azonban nem rendelkezik
információval arról, hogy 2020-ban a kifizető által bevallott osztalékból
mennyi volt az EGT-államban működő
tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2020-ban,
és összevont adóalapba tartozó jövedelmük nem haladta meg a 3 864 000
forintot, a következők szerint módosítaniuk kell az adóbevallási tervezetet
a kifizetői igazolások alapján.

<ul>

<li>Módosítani kell például az adóbevallási
tervezetét annak a nyugdíjasnak, aki
a nyugdíján kívül 2020-ban kizárólag a
Budapesti Értéktőzsdén forgalmazott részvényből származó osztalékra tett szert,
más adóköteles jövedelme nem volt.</li>
</ul>

Ebben az
esetben az eSZJA oldalon (<a href="http://www.nav.gov.hu/szja/szja">www.nav.gov.hu/szja/szja</a>)
elektronikus hozzáféréssel (például ügyfélkapuval) elérhető 20SZJA bevallási tervezetből törölhető a 287. sorban
szereplő osztalékösszeg, ekkor a program a 288. sorból is törli az adatokat,
mert a magánszemélyt nem terheli szociális hozzájárulási adó.

Másik
lehetőség, hogy a 287. sor összegét nem módosítva kell a 288. (magánszemélyt
terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető által levont
adó) sor mezőibe nullát írni.

<ul>

<li>Ugyancsak módosítani kell a tervezetet azoknak a
magánszemélyeknek, akiknek az összevont
adóalapba tartozó jövedelmük nem érte el 2020-ban az adófizetési felső határt,
és emellett kizárólag EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni
osztalékot szereztek.
</li>
</ul>

Ekkor a tervezet 286. sorában és
287. sorában szereplő jövedelmek összege törölhető a tervezetből, ekkor a
program a 288. sorból is törli az adatokat, mivel ez után az osztalék után nem
kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Másik
lehetőség, hogy a 286. és 287. sor összegét nem módosítva kell a 288.
(magánszemélyt terhelő szociális hozzájárulási adó), illetve a 289. (kifizető
által levont adó) sor mezőibe nullát írni.

<ul>

<li>Ha a magánszemély 2020-ban keletkezett osztalékának csak egy része EGT-államban
működő tőzsdén forgalmazott értékpapír utáni osztalék, más része például
egy társaság nyereségéből kifizetett osztalék, vagy ezen kívül árfolyamnyereséget
is szerzett, akkor a tervezetet szintén módosítani kell. </li>
</ul>

Az
adófizetési felső határba beszámító, a 287.
sorban szereplő jövedelmekből csak azokat a jövedelmeket kell beírni a 288.
sorba, amelyek után a magánszemélyt az adófizetési felső határig még
ténylegesen terheli szociális hozzájárulási adó.

Így például, ha a tervezet 287.
sora 2 000 000 forint jövedelmet tartalmaz, azonban abból
800 000 forint olyan osztalékjövedelem, amely után nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetni, akkor a 288. sorba az adó alapjaként
1 200 000 forintot kell beírni, adóként pedig ennek 15,5 százalékát, 186 000
forintot.

Azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a
NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el a módosításokat, nekik
be kell nyújtaniuk a 20SZJA bevallást.

Ők a kitöltéshez használhatják

<ul>

<li>a <a href="https://webnyk.nav.gov.hu/">https://webnyk.nav.gov.hu</a>
weboldalon található kitöltőprogramot vagy </li>

<li>az ÁNYK-keretprogramot, illetve </li>

<li>a <a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a> honlapról letölthető vagy a NAV
Infóvonalán (1819) igényelhető 20SZJA nyomtatványt.</li>
</ul>

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<a name="1"></a>[1] A
szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban:
Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése alapján.

<a name="2"></a>[2] A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés a)-e) pontjaiban
felsorolt elkülönülten adózó jövedelmek.

<a name="3"></a>[3] Szocho tv. 5. § (3) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>osztalék</item>
<item>szociális</item>
<item>hozzájárulási-adó</item>
<item>adóbevallási-tervezet</item>
<item>20SZJA</item>
<item>személyijövedelemadó--bevallás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5441526" referenceid="5441526">
<title>2021/3. Adózási kérdés Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén</title>
<url>nav/ado/szja/2021_3__Adozasi_kerde20210326.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1616754000000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>11</hour>
<minute>20</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1774738740000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>28</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1616760465998">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>7</minute>
<sec>45</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 29/A. § (3) bekezdés a) pontja, 29/B. § (1a)-(1c)
bekezdései]

Egy siket házaspárnak három gyermeke van, a családi pótlékot az
édesanya kapja, mint egyedülálló szülő, aki fogyatékossági támogatásban
részesül. Mindkét szülő munkaviszonyban dolgozik.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Cst.) 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján nevelési ellátásra jogosult a vér
szerinti vagy örökbe fogadó szülő a saját háztartásában nevelt gyermekre
tekintettel.

A családi pótlék mértékére vonatkozó szabályok a Cst. 11. §-a
tartalmazza, eszerint a három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén a
családi pótlék havi összege magasabb, gyermekenként 17 000 forint [Cst. 11. §
(1) bekezdés f) pontja].

A Cst. 12. § (3) bekezdés b) pontja alapján a családi pótlék összegének
megállapítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni azt a szülőt, gyámot
is, aki saját maga, illetve akinek a házastársa, élettársa vakok személyi
járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján a családi kedvezmény
érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki a Cst. szerint gyermekre
tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban
élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa.

Ez alapján a családi pótlékra jogosult feleség és a férje is jogosult a
családi kedvezményre.

Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, azok a
kedvezményt közösen is igénybe vehetik. A családi kedvezmény közös
igénybevétele az adóbevallásban független attól, hogy az adóelőleg
megállapításánál mely jogosultnál történt annak figyelembe vétele [Szja tv.
29/B. § (1a) és (1c) bekezdései].

Ilyen esetben tehát nem a családi kedvezmény megosztására kerül sor,
így nem kell figyelemmel lenni az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdésében foglalt
azon rendelkezésre, mely szerint azon jogosultsági hónapokra eső családi
kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a
gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem
alkalmazható. E rendelkezés második fordulata alapján egyébként nem kizárt a
családi kedvezmény megosztása, ha a
jogosult a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján minősül egyedülállónak.

A családi kedvezményre
jogosult házastársak a családi járulékkedvezményt is igénybe vehetik, hiszen a
társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdése értelmében a családi
járulékkedvezmény összege a biztosítottat megillető, az Szja tv. szerinti
családi kedvezmény összegéből a biztosított által vagy az Szja tv. szerinti
családi kedvezmény közös igénybevételére jogosult biztosítottak által közösen 
ténylegesen
érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett összeg 15 százaléka, de
legfeljebb a társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék összege.

Ha tehát a feleség és a
férj által érvényesített családi kedvezmény igénybevétele után marad a három
gyermekre tekintettel igénybe vehető családi kedvezmény összegéből még nem
érvényesített rész, akkor azt a jogosultak családi járulékkedvezményként igénybe
vehetik a járulékalapot képező jövedelmüket terhelő 18,5 százalékos mértékű
társadalombiztosítási járulék erejéig.

[NAV KI Ügyfélkapcsolati és
Tájékoztatási Főosztály ÜTF-1764/2021.]

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>családi-kedvezmény</item>
<item>családi-járulékkedvezmény</item>
<item>családi-pótlék</item>
<item>közös-igénybevétel</item>
<item>megosztás</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/adozasi_kerdes/2021_3__Adozasi_kerde20210326.html</referenceURL>
</article>
<downloadablebinary contentid="5440706">
<title>Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021</title>
<url>/data/cms558972/034_GYIK_az_szja_bevallasrol_2021_Internet_KFO_AZS_vegleges.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615552260000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1773529140000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>14</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1615552999518">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>43</minute>
<sec>19</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemhl </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5440706">
<title>Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 2021</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms558972/034_GYIK_az_szja_bevallasrol_2021_Internet_KFO_AZS_vegleges.pdf</url>
<filename>034_GYIK_az_szja_bevallasrol_2021_Internet_KFO_AZS_vegleges.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>813</size>
<sizeinbyte>833102</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1615553011036</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>03</month>
<day>12</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>bevallási-tervezet</item>
<item>szja</item>
<item>eSZJA</item>
<item>kedvezmények</item>
<item>bevallás</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5439861">
<title>Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések</title>
<url>nav/ado/szja/Mezogazdasagi_osterme20210302.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615193940000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772665140000">
<year>2026</year>
<month>3</month>
<day>4</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1618830544739">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>19</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>9</minute>
<sec>4</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A) SZEMÉLYI
JÖVEDELEMADÓ

1. Milyen formában
végezhető mezőgazdasági őstermelői tevékenység?

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység

<ul>

<li>önállóan, </li>

<li>mezőgazdasági őstermelőként,</li>

<li>őstermelők családi gazdaságának
tagjaként végezhető.</li>
</ul>

Ezen kívül mezőgazdasági, erdőgazdasági, és kiegészítő
tevékenység családi mezőgazdasági társaság keretein belül is folytatható.

2. Ki számít
mezőgazdasági őstermelőnek adózási szempontból?

A mezőgazdasági őstermelő és az
őstermelők családi gazdaságának tagja számít őstermelőnek.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Mezőgazdasági őstermelő az a
magánszemély, aki

<ul>

<li>a 16. életévét betöltötte,</li>

<li>a mezőgazdasági őstermelői
nyilvántartásban szerepel és</li>

<li>saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

</li>
</ul>

Az
őstermelők családi gazdasága

<ul>

<li>önálló jogalanyisággal és a tagok
vagyonától elkülönült vagyonnal nem rendelkező,</li>

<li>legalább két, egymással hozzátartozói
láncolatban álló mezőgazdasági őstermelő tag által létrehozott termelési közösség,
</li>

<li>amelyben a mezőgazdasági őstermelők az
őstermelői tevékenységüket saját gazdaságukban közösen, valamennyi tag
személyes közreműködésén alapulva, összehangoltan végzik.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>

</li>
</ul>

Az őstermelőt és az őstermelők
családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

3. Mi számít
őstermelői tevékenységnek?

Őstermelői tevékenység az őstermelői nyilvántartásba felvett
tevékenységek összessége.

Az őstermelői tevékenység körébe tartozik:

<ul>

<li>a mező-, és erdőgazdasági tevékenység, </li>

<li>a kiegészítő tevékenység, továbbá </li>

<li>az e tevékenységből származó
termékfeldolgozás, ha az a saját gazdaságban előállított alapanyag felhasználásával
történik, és nem haladja meg a kistermelői élelmiszer-termelésről, -előállításról
és -értékesítésről szóló rendeletben
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 meghatározott mennyiséget.</li>
</ul>

A mezőgazdasági őstermelő kiegészítő tevékenységéből származó éves
bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves
bevételének negyedét. Ha meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenység teljes
bevétele nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és mezőgazdasági
őstermelőként nem folytatható kiegészítő tevékenység
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>
.

Az őstermelői nyilvántartást
vezető NAK feladatkörébe tartozik annak meghatározása, hogy mely tevékenységek
számítanak őstermelői tevékenységnek.

4. A termékfeldolgozás mikor számít őstermelői tevékenységnek?

A termékfeldolgozás
teljes egészében őstermelői tevékenységnek és nem kiegészítő tevékenységnek tekintendő, 
ha a termékfeldolgozás a
kistermelői rendeletben meghatározott mennyiségben és saját
előállítású alapanyagból történik.

Emiatt a kistermelői termékfeldolgozásból származó
bevételre nem kell alkalmazni a kiegészítő tevékenységre vonatkozó, a 3.
kérdésnél írt bevételi korlátot.

5. A támogatásokat
őstermelői bevételnek kell tekinteni?

Mezőgazdasági őstermelői
tevékenységből származó bevételnek az őstermelői tevékenységből származó
bevétel számít.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

Nem tekinthető őstermelői
tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő
tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke meghaladja – több
kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – az őstermelői
tevékenységből származó éves bevétel negyedét. Ha a kiegészítő tevékenység,
tevékenységek bevétele ezt a bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő
tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó
jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Nem kell
bevételként figyelembe venni a mezőgazdasági őstermelő által e tevékenységével
összefüggésben kapott – jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése
alapján folyósított – támogatás
összegét.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>
 Az őstermelők ezen a támogatásait tehát sem a bevételi
értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe venni.

6. Meddig adómentes az őstermelői
bevétel?

A mezőgazdasági őstermelőnek –
függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – az őstermelői tevékenységéből származó
bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből
származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét (1 004
400 forintot).
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

Ha a bevétel az éves minimálbér
felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve
köteles a jövedelmét meghatározni.

7. A mezőgazdasági
őstermelő milyen módszerekkel állapíthatja meg a jövedelmét?

Háromféle módszer közül lehet választani:

<ul>

<li>átalányadózás</li>

<li>tételes költségelszámolás</li>

<li>10 százalékos költséghányad alkalmazása.</li>
</ul>

8. Hogyan lehet
2021-re átalányadózást választani?

2021.
január 1-től a jövedelemszámítás szempontjából az őstermelő átalányadózónak
minősül, ha annak törvényi feltételei fennállnak. A mezőgazdasági őstermelő az
átalányadózást akkor alkalmazhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér
tízszeresét, azaz a 20 088 000 forintot nem haladja meg.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

A
2020. évi személyijövedelemadó-bevallásban tehát nem kell arról nyilatkozni,
hogy az őstermelő átalányadózást választ.

Ha
ehelyett az őstermelő a jövedelmét az adóévben tételes költségelszámolással
vagy 10 százalékos költséghányad alkalmazásával számítja ki, akkor erről nyilatkoznia
kell.

Ha az őstermelő szja-bevallás benyújtására kötelezett,
akkor 2021. május 20-áig a 20SZJA bevallásban nyilatkozhat arról, hogy 2021-re
nem választ átalányadózást. Ha pedig az őstermelőnek nem kell 2020-ra szja-bevallást
benyújtani, akkor a bevallási határidőig teheti meg ezt a nyilatkozatot a ’T101
nyomtatványon.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

A nyilatkozatot évente meg kell
ismételni, ha az őstermelő a következő adóévben sem kíván átalányadózást
alkalmazni.

9. Hogyan kell
kiszámítani az átalányban megállapított jövedelmet?

A
mezőgazdasági őstermelő a jövedelmet a bevételből a 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

Az
átalányadózás évében felmerült összes
költséget elszámoltnak kell tekinteni, ideértve a tárgyi eszközöknek az
átalányadózás időszakára jutó értékcsökkenési leírását is.

Adómentes az átalányadózó őstermelő őstermelői jövedelmének az éves
minimálbér felét, azaz 1 044 000 forintot meg nem haladó része.
<link anchor="_ftn13">
<text>
[13]
</text>
</link>

Az átalányadózó mezőgazdasági őstermelőnek tehát az éves minimálbér ötszörösét,
azaz 10 044 000 forintot meg nem haladó bevétele mentes az adó alól.

10. Vannak-e
speciális szabályok a méhészeti tevékenységet végzőkre?

A mezőgazdasági őstermelő által
előállított méhészeti termékek előállításából származó, az éves minimálbér
felét, azaz 1 004 400 forintot
meg nem haladó jövedelem adómentes.

Ha a mezőgazdasági őstermelő
méhészeti tevékenységet is végez és átalányadózást alkalmaz, akkor a méhészekre
vonatkozó adómentes szabályt és az átalányadózókra vonatkozó, a 9. pontban
említett adómentes szabályt együttesen alkalmazhatja.

Az átalányadózó méhészeti
tevékenységet folytató őstermelő méhészeti termékekből származó jövedelme
minden esetben adómentes. A nem méhészeti termékből származó jövedelem pedig
csak az éves minimálbér feléig lehet adómentes.

11. Megmaradt-e a mezőgazdasági kistermelői kategória a személyi
jövedelemadóban és ha igen, tehetnek-e nemleges bevallási nyilatkozatot?

2021. január 1-jétől az Szja tv.
nem tartalmazza a mezőgazdasági
kistermelő kategóriáját, az őstermelők a 2021. évi bevallási
kötelezettségüket nem válthatják ki
nemleges bevallási nyilatkozat benyújtásával.

12. Az őstermelők családi gazdaságának tagjai hogyan állapítják meg a
jövedelmüket?

Az őstermelők családi gazdasága
tagjainak az őstermelői jövedelemre ugyanazt az adózási módot kell alkalmazni,
az általános forgalmi adózás tekintetében is.

A tagok az őstermelői
tevékenységből származó jövedelem megállapításakor a 7. pontban írt módszerek
között választhatnak.

Az alkalmazandó adózási módot –
valamennyi tagról – az őstermelők családi gazdaságának képviselője jelenti be 
a
NAV-hoz. A bejelentéskor a képviselőnek fel kell tüntetni a tagok nevét és
adóazonosító jelét is. Az őstermelők családi gazdasága tagjainak külön-külön
kell eleget tenniük az adókötelezettségüknek, de a bevételekről és a
költségekről elegendő egy nyilvántartást vezetni.

Átalányadózást az
őstermelők családi gazdasága tagjai akkor alkalmazhatnak, ha a családi
őstermelői tevékenység keretében végzett őstermelői tevékenység bevétele az
adóévben nem haladja meg a tagok – ideértve a képviselőt is – adóév utolsó
napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét,
de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, azaz 80 352 000
forintot.

Tételes költségelszámolás választásakor, ha az őstermelők családi
gazdaságának tagjai az őstermelők családi gazdaságát alapító szerződés alapján 
nem egyenlő arányban részesednek a
nyereségből és viselik a veszteséget, akkor az egyes tagok a családi őstermelői
tevékenységéből származó bevételt és azzal kapcsolatos költséget az őstermelők
családi gazdaságát alapító szerződésben meghatározott módon állapítják meg.

Ha pedig a tagok egyenlő arányban részesednek a
nyereségből és viselik a veszteséget, akkor a családi őstermelői tevékenységet
folytató őstermelő e tevékenységéből származó bevételét és azzal kapcsolatos
költségét a közösen elért összes bevételnek, illetve összes költségnek a tagok
számával történő elosztásával állapítja meg.

A bevételek és költségek igazolására bármelyikük nevére kiállított
bizonylat egyenértékű, A gépjármű használatával összefüggő költségeket a
családi őstermelői tevékenységüket folytató tagok csak azonos elszámolási mód
választásával vehetik figyelembe, azonban a tagok közül csak annak a költségét
– a tag nevére és a gépjármű rendszámára kiállított számla, számlák alapján –,
aki egyébként jogosult a gépjárműhasználattal összefüggő költségelszámolásra.

13. Hogyan adózik a családi mezőgazdasági társaság tagjának jövedelme?

A
családi mezőgazdasági társaság olyan,

<ul>

<li>a családi mezőgazdasági társaságok
nyilvántartásában szereplő, </li>

<li>kizárólag mező-, erdőgazdasági
tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság,
szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, </li>

<li>amelynek legalább két tagja van, és
tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak.
<link anchor="_ftn14">
<text>[14]</text>
</link>

</li>
</ul>

A családi mezőgazdasági társaságként a gazdasági társaság,
szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vételt követően
működhet.
<link anchor="_ftn15">
<text>[15]</text>
</link>

A családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartását a NAK vezeti, ennek
nyilvános adatait <a href="https://www.nak.hu/csmtkereso">honlapján teszi közzé</a>.

A családi mezőgazdasági
társaságként nyilvántartásba vett gazdasági társaság, szövetkezet vagy
erdőbirtokossági társulat az Szja tv. szerint társas vállalkozásnak számít.

Ha tehát a családi mezőgazdasági
társaság tagja

<ul>

<li>munkaviszonyban dolgozik a társaságban, vagy </li>

<li>személyesen részt vesz a társas vállalkozás
tevékenységében, vagy </li>

<li>ellátja a vezető tisztségviselői tevékenységet,
és e tevékenységéért díjazást kap, </li>
</ul>

akkor a
munkabére vagy a személyes közreműködői díja nem önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Ha pedig a társas vállalkozás a
számviteli szabályok szerint osztalékot
állapít meg és fizet a tagjainak, akkor az osztalék után a tagnak 15
százalékos személyi jövedelemadót és 15,5 százalékos szociális hozzájárulási
adót kell fizetnie, utóbbit a hozzájárulás-fizetési felső határig.
<link anchor="_ftn16">
<text>[16]</text>
</link>

14. Hogyan lehet igazolni a felvásárlónak azt, hogy a magánszemély
őstermelő?

2021. január 1-jét követően a NAK
nem állít ki mezőgazdasági őstermelői igazolványt. A NAK

<ul>

<li>a mezőgazdasági őstermelőknek FELIR-azonosítót
és tevékenységi azonosítót állapít meg, </li>

<li>az őstermelők családi gazdaságának pedig a
nyilvántartás tartalmazza az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási
számát.</li>
</ul>

Az őstermelői státusz a
mezőgazdasági igazgatási szerv, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján
elérhető közhiteles őstermelői nyilvántartásból kérdezhető le:

<a href="https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso">https://portal.nebih.gov.hu/ostermelo%20kereso</a>.

A felvásárlónak ezeket az
azonosító számokat kell feltüntetnie a havi adó- és járulékbevallásban, ha
mezőgazdasági őstermelőnek juttat bevételt, és a magánszemély legkésőbb a
kifizetéskor igazolja e jogállását.

15.
Van-e valamilyen értékhatár, ami alatt nem kell vezetni bevételi naplót, vagy
egyéb nyilvántartást?

Az Szja tv. 5. számú melléklete alapján a mezőgazdasági
őstermelőnek alapnyilvántartást kell vezetnie, és ez a kötelezettsége független az általa megszerzett bevétel
nagyságától. Alapnyilvántartás a naplófőkönyv, a pénztárkönyv, a bevételi
és költségnyilvántartás, valamint a bevételi nyilvántartás és az értékesítési
betétlap.

Ha a mezőgazdasági őstermelő

<ul>

<li>átalányadózást alkalmaz, nem tételes
költségelszámolást választ, </li>

<li>az áfa levonására nem jogosult vagy e
jogát nem érvényesíti, és </li>

<li>a helyi iparűzési adó alapját
egyszerűsítve határozza meg, </li>
</ul>

akkor
az alapnyilvántartás-vezetési
kötelezettségét bevételi nyilvántartás vezetésével teljesítheti. A bevételi
nyilvántartás vezetésére jogosult őstermelő úgy is dönthet, hogy ezt az
adókötelezettségét az értékesítési betétlap vezetésével teljesíti.

16. Ha valaki tavaly közös őstermelői igazolvány alapján végzett
őstermelői tevékenységet, arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Azok, akik 2020. december 31-én
hatályos közös őstermelői igazolvánnyal rendelkeztek, 2021. január 1-jétől
mezőgazdasági őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők családi
gazdaságaként működnek.

Az őstermelők családi gazdasága
képviselőjének azt a tagot kell tekinteni, akinek a nevére a közös őstermelői
igazolványt kiállították.
<link anchor="_ftn17">
<text>[17]</text>
</link>

17. Ha valaki tavaly családi gazdaság tagja volt, és idén is folytatja
a mezőgazdasági tevékenységet, arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Azok, akik 2020. december 31-én
családi gazdaság tagjai voltak, 2021. január 1-jétől mezőgazdasági
őstermelőnek számítanak, együttesen pedig őstermelők családi gazdaságaként
működnek.

Ha a családi gazdaságnak voltak 16 év alatti tagjai is,
akkor 2021. január 1-jétől ők is őstermelőnek tekintendők.

Az őstermelők családi gazdasága képviselőjének azt a tagot
kell tekinteni, aki a családi gazdaság vezetőjeként szerepelt a
nyilvántartásban.
<link anchor="_ftn18">
<text>[18]</text>
</link>

18. Ha valaki tavaly egyéni vállalkozóként volt családi gazdaság tagja,
akkor arra milyen szabályok vonatkoznak az idén?

Az, aki 2020. december 31-én családi gazdaság tagja volt, 2021.
január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek számít akkor is, ha 2020. december 31-éig
egyéni vállalkozóként folytatta tevékenységét.

Az érintetteknek 2021. március 31-éig nyilatkozniuk kell a
NAK-nál, hogy

<ul>

<li>
egyéni
vállalkozóként folytatják-e a mező- és erdőgazdasági tevékenységet, ekkor
az őstermelői nyilvántartásból 2021. január 1. napjával törlik a magánszemélyt.</li>

<li>
mezőgazdasági
őstermelőként kívánja folytatni a mező- és erdőgazdasági tevékenységet. ekkor a
magánszemélynek ezeket a tevékenységeket 2021. december 31. napjáig töröltetnie
kell az NAV által vezetett egyéni vállalkozói nyilvántartásból. </li>
</ul>

Nem zárja ki a mezőgazdasági őstermelőként nyilvántartásba
vételt az, ha a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő
tevékenysége az egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységei között is
szerepel.

Ha a kizárólag mező- és erdőgazdasági tevékenységet végző egyéni
vállalkozó nem törölteti e tevékenységeket az egyéni vállalkozói
nyilvántartásból, azaz amíg a magánszemély nem szünteti meg az egyéni
vállalkozást, addig egyéni vállalkozónak is számít.

Ha a magánszemélynek az
őstermelői tevékenységén kívül van egyéni vállalkozói tevékenysége, akkor őstermelőként és egyéni vállalkozóként is
működik.

19. Ha
valaki eddig egyéni vállalkozóként végzett mező- és erdőgazdasági
tevékenységet, az e tevékenységeket folytathatja-e őstermelőként vagy
őstermelők családi gazdasága tagjaként?

Ha a magánszemély úgy dönt, hogy felhagy az egyéni
vállalkozói tevékenységével és mezőgazdasági tevékenységét őstermelőként, vagy
őstermelők családi gazdasága tagjaként folytatja a továbbiakban, akkor be kell jelentenie a NAV-hoz a Webes
Ügysegéden keresztül, hogy
megszünteti az egyéni vállalkozását.

Ezt követően pedig a végezni kívánt mezőgazdasági
tevékenységre tekintettel kérnie kell a NAK-tól, hogy őstermelőként vegye
nyilvántartásba, illetve más őstermelőkkel együtt kérheti az őstermelők családi
gazdaságának nyilvántartásba vételét.

Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, és nem volt egyéb,
az egyéni vállalkozás keretein kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett
tevékenysége, akkor az egyéni
vállalkozását meg kell szüntetnie, és a NAV az adószámát is megszünteti. Ebben
az esetben új adószámot kell kérnie a ’T101-es adatlapon, ahol be kell
jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint egyéni vállalkozás
keretén kívül végzett tevékenységet.

Ha egyéni vállalkozóként kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytatott, de volt egyéb, az
egyéni vállalkozás keretén kívül végzett, közvetlenül a NAV-hoz bejelentett tevékenysége is, akkor az egyéni
vállalkozóként végzett mezőgazdasági tevékenységét töröltetnie kell az egyéni
vállalkozói nyilvántartásból.

Mivel volt egyéb, az egyéni vállalkozáson kívül végzett,
közvetlenül a NAV-hoz bejelentett tevékenysége is, az adószáma megmarad. Ezt az adószámát kell feltüntetnie a ’T101-es
adatlapon, ahol be kell jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint 
az
egyéni vállalkozás keretein kívül végzett tevékenységet.

Ha pedig egyéni vállalkozóként a mezőgazdasági tevékenységen túl más tevékenységet is folytatott,
kizárólag a mezőgazdasági tevékenységet kell töröltetnie az egyéni vállalkozók
nyilvántartásából. Az egyéni vállalkozása nem szűnik meg és az adószáma is
megmarad. Ezt az adószámát kell szerepeltetnie a ’T101-es adatlapon, ahol be
kell jelentenie a NAV-hoz az őstermelői tevékenységét, mint az egyéni
vállalkozás keretein kívül végzett tevékenységet.

20. Ha
valaki tavaly őstermelői igazolvány alapján végzett mezőgazdasági
tevékenységet, 2021. január 1-jétől pedig őstermelők családi gazdaságának
tagjaként folytatja azt tovább, és a 2020. decemberében eladott termény
ellenértékét 2021. február hónapban fizeti ki a vevő, akkor ezt a bevételt
hogyan kell figyelembe venni?

A bevétel megszerzésének időpontjában a magánszemély már
őstermelők családi gazdaságának tagjaként végez őstermelői tevékenységet, ezért
ha az általa 2020-ban értékesített
termény árát a vevő 2021-ben fizeti ki, akkor ezt a bevételt nem 2020-ban
megszerzett őstermelői bevételként kell figyelembe venni, hanem azt fel kell
osztani az őstermelők családi gazdaságának tagjai között.

B)
JÁRULÉK

21. Mikor
számít biztosítottnak a mezőgazdasági őstermelő?

A mezőgazdasági
őstermelő a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásba vétel napjától kezdve
biztosított, kivéve, ha

<ul>

<li>őstermelők családi gazdaságának kiskorú
tagja,</li>

<li>egyéb jogcímen biztosított, például, ha
munkaviszonyban áll, de ide nem értve, ha munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban – például megbízási, vállalkozási szerződés alapján – biztosított,
</li>

<li>saját jogú nyugdíjas, illetve ha özvegyi nyugdíjban részesül és a reá irányadó
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
<link anchor="_ftn19">
<text>[19]</text>
</link>

</li>
</ul>

22. A
biztosított őstermelőnél mi a járulék alapja?

A mezőgazdasági
őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági
őstermelőt is – a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg 
a
18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.

<link anchor="_ftn20">
<text>[20]</text>
</link>

Az a mezőgazdasági
őstermelő, akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért,
támogatások nélküli bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves
minimálbérének az ötszörösét, azaz 9 660 000 forintot, az őstermelői
tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után fizeti meg a
társadalombiztosítási járulékot.

Ekkor a havi járulékalap
a tárgyévet megelőző évi, támogatások nélküli bevétel 15 százalékának
egytizenketted része.

Aki pedig 2020. december 31-éig mezőgazdasági kistermelőnek
számított, 2021-ben a 2020. évi
támogatások nélküli bevételének 15 százaléka után fizeti meg a
társadalombiztosítási járulékot.

Arra is lehetőség van, hogy a mezőgazdasági őstermelő a
magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében az
adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalja, hogy a társadalombiztosítási
járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg.

A társadalombiztosítási járulékot a biztosított őstermelőnek
negyedévente, a negyedévet követő hónap
12-éig kell megfizetnie és bevallania az ’58-as bevalláson.

C)
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ

23. A
biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

A tevékenységet kezdő, és a tárgyévet megelőző adóévben 8 millió forint
bevételi határt meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelőnek a
tárgyévi összevont adóalapba tartozó őstermelői tevékenységből származó
jövedelme, de havonta legalább a
minimálbér után kell 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizetnie.

Ha az őstermelő a magasabb
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot
tett, akkor a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre
számított összege után köteles megfizetni.

Az a járulékfizetésre kötelezett őstermelő, akinek az őstermelői
tevékenységből származó bevétele nem éri
el az adóévben az éves minimálbér felét, annak nem kell szociális
hozzájárulási adót fizetnie. Kivételt jelent, ha a magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb
összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ekkor az őt évente
terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Ha a járulékfizetésre kötelezett őstermelő átalányadózást alkalmaz, akkor a szociális hozzájárulási adó alapja
havonta a minimálbér, vagy, a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege. Ha az
átalányadózó biztosított őstermelőnek az e tevékenységből származó, támogatások
nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét, akkor
nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie. Kivéve, ha a magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalja, hogy magasabb
összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot, mert ilyenkor az adó 
alapja
a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében
vállalt összeg adóévre megállapított összege.

24. A nem
biztosított őstermelőnek kell szociális hozzájárulási adót fizetnie?

A járulékfizetésre
nem kötelezett mezőgazdasági őstermelőt terhelő adó alapja a tárgyévi összevont
adóalapba tartozó, őstermelői tevékenységből származó jövedelem.

Nem kell szociális hozzájárulási adót
fizetnie az őstermelőnek, ha

<ul>

<li>az
őstermelői tevékenységből származó, támogatások nélküli bevétele nem éri el az
adóévben az éves minimálbér felét, vagy</li>

<li>ha
átalányadózást alkalmaz és az őstermelői tevékenységből származó, támogatások
nélküli bevétele az adóévben nem éri el az éves minimálbér ötszörösét.</li>
</ul>

25. Az
őstermelőnek év közben vagy év végén kell megfizetnie és bevallania a szociális
hozzájárulási adót?

Az adófizetésre
kötelezett biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a minimálbér vagy a magasabb
összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg
alapján negyedévente, a negyedévet követő
hónap 12-éig adóelőleget kell fizetnie.

Az éves
szja-bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás
benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő
rovatában lehet a túlfizetést visszaigényelni.

Az adóelőleg fizetésére nem
kötelezett őstermelőnek
pedig az adót a személyijövedelemadó-bevallásában, a bevallási határidőig kell
megállapítania, bevallania és megfizetnie.

<a name="_ftn1"></a>[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 18.
pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] A
családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (Csgtv.) 3. §.

<a name="_ftn3"></a>[3]
Csgtv. 6. § (1) bekezdés.

<a name="_ftn4"></a>[4] Az
őstermelők nyilvántartásba vétele során a Csgtv. 19. §-ában foglalt átmeneti
rendelkezésekre is figyelemmel kell lenni.

<a name="_ftn5"></a>[5] A
kistermelői élelmiszer-termelésről, előállításról és értékesítésről szóló 52/2010.
(IV. 30.) FVM rendelet (kistermelői rendelet).

<a name="_ftn6"></a>[6]
Csgtv. 3. § (4) bekezdés.

<a name="_ftn7"></a>[7] Szja tv.
3. § 85. pont.

<a name="_ftn8"></a>[8] Szja tv.
7. § (3) bekezdés.

<a name="_ftn9"></a>[9] Szja tv.
23. §

<a name="_ftn10"></a>[10]
Az Szja tv. 3. §  84. pontja alapján az éves minimálbér az év első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszerese. A havi
minimálbér összege 2021. február 1-jétől 167 400 forint, mely a
minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I.
28.) Korm. rendelet alapján 2021. január 1-jétől alkalmazható.

<a name="_ftn11"></a>[11] Szja
tv. 8. számú melléklet 1. pont.

<a name="_ftn12"></a>[12] Szja
tv. 53. § (1) bekezdés e) pont.

<a name="_ftn13"></a>[13] Szja
tv. 1. számú melléklet 4. 26 pont.

<a name="_ftn14"></a>[14] Csgtv.
14. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn15"></a>[15] Csgtv.
14. § (1) bekezdés.

<a name="_ftn16"></a>[16] Az
Szja tv. 66. §-a és a Szocho tv. 1. § (5) bekezdés c) pontja alapján. A
szociális hozzájárulási adófizetési felső határ a minimálbér összegének
huszonnégyszerese, 2021-ben 3 864 000 forint.

<a name="_ftn17"></a>[17] Csgtv.
19. § (2) bekezdés.

<a name="_ftn18"></a>[18] Csgtv. 19.
§ (3) bekezdése.

<a name="_ftn19"></a>[19] A
társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások
fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. § (1)
bekezdés h) pontja.

<a name="_ftn20"></a>[20]Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalók részére megállapított személyi alapbér kötelező
legkisebb havi összege, 161 000 forint. 2021. február 1-jétől 167 400 forint.
Ennek megfelelően 2021. január hónapra havi 148 120 forint, február 1-jétől 154
008 forint a járulék alapja.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>mezőgazdasági-őstermelő</item>
<item>családi-gazdaság</item>
<item>átalányadózás</item>
<item>támogatás</item>
<item>termékfeldolgozás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5398007">
<title>A személyi kedvezmény</title>
<url>nav/ado/szja/A_szemelyi_kedvezmeny20190130.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614257100000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>45</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1706828340000">
<year>2024</year>
<month>2</month>
<day>1</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614257426971">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>50</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A
személyi kedvezmény

2021.
január 1-jétől a személyi kedvezmény is az összevont adóalap terhére
érvényesíthető adóalap kedvezménnyé vált, melynek mértéke jogosultsági
hónaponként a minimálbér egyharmada szerinti összeg, száz forintra kerekítve.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Így a kedvezmény összege 2021-ben 55800
forint havonta, amely 8370 forint adómegtakarítást jelent havi szinten.
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>

A személyi kedvezmény a négy
vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, míg az első házasok
kedvezményét, és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A személyi
kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő
betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá,
aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Betegségek és igazolásuk

A
súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.)
Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet
mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

2019.
január 1-jétől bővült
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
 a Kormányrendelet
mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a
méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén
is érvényesíthető az adókedvezmény. Fontos tudni, hogy ezeknél a betegségeknél
is érvényesíthető visszamenőleg, az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény.
Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek
adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.

Az
adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek
közül néhány:

<ul>

<li>hallási
fogyatékosság </li>

<li>látási
fogyatékosság </li>

<li>mozgásszervi
fogyatékosság </li>

<li>elzáródást
okozó érbetegségek</li>

<li>súlyos
szervi károsodással járó immunbetegségek</li>

<li>veleszületett
enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő
betegségek </li>

<li>emésztőrendszer
betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin-
és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó
II. típusú cukorbetegség.</li>
</ul>

A súlyos
fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe,
mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés.

Az igénybevétel
feltételei

Az adókedvezmény
érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel
időpontjában rendelkezzen a súlyos
fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági
járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

A
fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve, az egészségkárosodás
jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet mellékletében meghatározott
igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk
készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A
fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal
megyeszékhely szerinti járási hivatalának kell benyújtani, míg a rokkantsági
járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű
nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a
betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy 
az
állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra
kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján
minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az
orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül 
meg
kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal
igazolható a kedvezmény jogos igénybe vétele.

A személyi kedvezmény igénybevételének további
feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont
adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független
attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen
rendszerességgel szerezte a jövedelmét.

Adóköteles
jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs
lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja 
a
kedvezmény igénybe vételének jogát.

Ha a
magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor 
a
munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő
adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

Az utólagos érvényesítés

A személyi
kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha
megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki
az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A
több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével
lehet érvényesíteni.

Ha
az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre
való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény
az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok)
önellenőrzésével érvényesíthető.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény (a továbbiakban Szja tv.) 29/E. §-a alapján.

<a name="_ftn2"></a>[2] A kötelező
legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
szóló 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet 2. §. A minimálbérhez kapcsolódó
jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I.28.) Korm. rendelet alapján.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az egyes
egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
szóló 287/2018 (XII.21.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a 11. számú
melléklete alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5438765" referenceid="5438765">
<title>Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok</title>
<url>nav/ado/szja/Megemelt_minimalber_e20210212.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1613118960000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1771109940000">
<year>2026</year>
<month>2</month>
<day>14</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1613122533802">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>12</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>35</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. február 1-jétől a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállalónak megállapított havi minimálbér 167 400 forint,
a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget
igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak alapbérként megállapított
garantált bérminimum havi összege 219 000 forint.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

Ha egy adójogszabály az év első napján
hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a magasabb összegű
minimálbér, garantált bérminimum alkalmazása a fizetési kötelezettséget
csökkenti, vagyis kevésbé terhessé teszi, akkor a fizetési kötelezettség megállapításánál
– csökkentésénél – a megemelt összegeket már 2021. január 1-től alkalmazni
lehet.
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 Ez azt jelenti, hogy a
kedvezmény, mentesség, eltérő adószabály, egyéb adóelőny alkalmazására jogosult
adózók úgy járhatnak el, mintha a megemelt minimálbérösszegek már 2021. január
1-től hatályba léptek volna.

Azoknál a fizetési kötelezettségeknél
azonban, ahol az adószabály szerint a kötelezettség alapja az év első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összege, és a megemelt minimálbérrel számolva
a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának
megállapításánál nem kell alkalmazni.

1. Mikor lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?

Személyi
jövedelemadó
<link anchor="3">
<text>[3]</text>
</link>

<ul>

<li>a személyi kedvezmény havi összegének
kiszámításakor már 2021 januárban is a 167 400 forint egyharmada vehető figyelembe
száz forintra kerekítve (55 800 forint), </li>

<li>a mezőgazdasági őstermelőknél </li>

<ul>

<li>az adómentes őstermelői bevétel éves összege
magasabb lesz 2021-ben (1 004 400 forint), </li>

<li>az átalányadózásra vonatkozó éves bevételi
értékhatár is magasabb összegben állapítható meg (20 088 000 forint),
és </li>

<li>az átalányadózó őstermelőknek is magasabb
összegben (1 004 400 forintban) lesz adómentes az átalányban
megállapított jövedelme,</li>
</ul>

<li>a kifizető csekély értékű ajándékot évi 16 740 forint
értékben adhat egyes meghatározott juttatásként,</li>

<li>a szakszervezet béren kívüli juttatásként
üdülési szolgáltatást évi 167 400 forint, a szövetkezet a tagjainak nem
pénzben nyújtható béren kívüli juttatást évi 83 700 forint, összegben
adhat,</li>

<li>a távmunkavégzés után a veszélyhelyzetben
igazolás nélkül, költségként elszámolható költségtérítés összege már 2021.
januárban is legfeljebb 16 740 forint lehet.
<link anchor="4">
<text>[4]</text>
</link>
 Ha a munkavállaló nem
egész hónapban dolgozik távmunkában, akkor a havi összegnek a távmunkában
töltött napokkal arányos része számolható el.</li>
</ul>

Szociális
hozzájárulási adó
<link anchor="5">
<text>[5]</text>
</link>

A szociális hozzájárulási adóból
érvényesíthető, a minimálbérben vagy annak 50 százalékában megállapított adókedvezményeknél,
például szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni
adókedvezménynél már 2021. januárra is a magasabb összegű minimálbérrel lehet
számolni.

Például, ha egy
társaság a 2021. január 2-től árufeltöltőként alkalmazott munkavállalónak havi
170 000 forint munkabért fizet, akkor már január hónapra is a 167 400 forint
7,75 százalékát veheti igénybe a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményként.
<link anchor="6">
<text>[6]</text>
</link>

Egyszerűsített
foglalkoztatás

A magánszemélynek nem kell jövedelmet
megállapítania az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételéből és nem 
kell
személyijövedelemadó-bevallást benyújtania, ha ez a bevétele nem haladja meg a
mentesített keretösszeget.

A keretösszeget már 2021. januárra is a
magasabb minimálbér alapján kell kiszámítani, ami az egyszerűsített
foglalkoztatás naptári napjainak száma, szorozva a 167 400 forint minimálbér
napi összegének 130 százalékával.
<link anchor="7">
<text>[7]</text>
</link>

Ha a magánszemélynek alapbérként, illetve
teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár, akkor a
mentesített keretösszeg meghatározásakor az emelt összegű garantált bérminimumot
(219 00 forintot) kell alapul venni.

A magasabb összegű minimálbér miatt a
kifizető a 2021. januárra benyújtott ’08-as bevallást önellenőrzéssel helyesbítheti.

2. Mikor nem lehet a magasabb összegű
minimálbérrel számolni?

Szociális
hozzájárulási adó

<ul>

<li>Az egyéni vállalkozók saját maguk után
havonta fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja – ha a tevékenység nem
középfokú képesítéshez kötött – legalább az év első napján hatályos („régi”)
minimálbér 112,5 százaléka, mely 2021-ben is 181 125 forint.
<link anchor="8">
<text>[8]</text>
</link>
 
</li>
</ul>

Ha azonban az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a szociális
hozzájárulási adó alapját nem a tárgyév, hanem a tárgyhónap első napján, a
teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összegével kell
megállapítani.  Ez az összeg 2021 januárra 236 925 forint
(210 600 forint 112,5 százaléka), 2021. februárra pedig 246 375
forint (219 000 forint 112,5 százaléka).

<ul>

<li>Az egyes külön
adózó jövedelmek, például osztalék, árfolyamnyereségből származó jövedelem,
vállalkozásból kivont jövedelem után fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjára
vonatkozó éves adófizetési felső határ sem emelkedik az idén, az 2021-ben is
3 864 000 forint lesz.
<link anchor="9">
<text>[9]</text>
</link>

</li>

<li>Ha a mezőgazdasági őstermelőnek a
szociális hozzájárulási adót a minimálbér alapulvételével kell teljesítenie,
akkor minimálbéren az év első napján érvényes minimálbért, azaz havi
161 000 forintot kell figyelembe venni.</li>
</ul>

Rehabilitációs
hozzájárulás

A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére
köteles kifizetőnek a kiszámításkor a 2021. január 1-jén hatályos minimálbért
(161 000 forint) kell alapul vennie.
<link anchor="10">
<text>[10]</text>
</link>

Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás

Az
ekho alkalmazására 60 millió forint összeghatárig van lehetőség, feltéve, hogy
a magánszemély, az Ekho tv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott jogviszonyokból
származó jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes minimálbér –
161 000 forint - 12 szeresét.
<link anchor="11">
<text>[11]</text>
</link>

3. Mire nincs hatással a havi minimálbér
emelkedése?

A
társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség alapjának megállapításakor 
a
tárgyhó első napján hatályos minimálbért, garantált bérminimumot kell irányadónak
tekinteni.

Például:

<ul>

<li>a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál,
például részmunkaidős munkaviszonynál a járulékfizetési alsó határ 2021. januárban
48 300 forint, februárban pedig 50 220 forint,
<link anchor="12">
<text>[12]</text>
</link>

</li>

<li>a
főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak</li>

<ul>

<li>ha tevékenységük nem középfokú végzettséghez kötött,
2021 januárjában legalább 161 000 forint, februártól pedig havonta
legalább 167 400 forint után kell megfizetni a társadalombiztosítási
járulékot. </li>

<li>ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett
főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú
iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a
társadalombiztosítási járulék alapja 2021. januárban legalább 210 600 forint,
februártól pedig legalább havi 219 000 forint,</li>
</ul>
</ul>

megbízási jogviszonynál a járulékalapot
képező jövedelem kiszámításakor 2021. január hónapra 48 300 forinttal,
2021. február hónaptól pedig 50 220 forinttal kell számolni.
<link anchor="13">
<text>[13]</text>
</link>

Például, ha a megbízott 2021. január 3-tól 5-ig 5 000 forint megbízási
díjat kap a kifizetőtől és 10 százalékos költséghányadról nyilatkozik a
kifizetőnek, majd a felek 2021. február 2-től 5-ig újra megbízási szerződést
kötnek, változatlan díjazással, akkor csak januárban jön létre biztosítási
jogviszony, mert februárban a megbízási díj nem éri el a minimálbér 30
százalékának naptári napokra megállapított összegét.

Egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás

Ha a magánszemély
munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, akkor a
munkáltató 2021. januárban is az általa kifizetett munkabér 161 000 forintot
meghaladó, 2021. februárban 167 400 forintot meghaladó részére veheti
figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát.
<link anchor="14">
<text>[14]</text>
</link>

<a name="1"></a>[1] A kötelező legkisebb munkabér
(minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.)
Korm. rendelet.

<a name="2"></a>[2] A minimálbérhez kapcsolódó
jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021 (I. 28.) Korm. rendelet alapján.

<a name="3"></a>[3] A személyi jövedelemadóról szóló
1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 3. § 77. pontja alapján minimálbér a törvény 
külön rendelkezésének hiányában is az év első
napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

<a name="4"></a>[4] A veszélyhelyzet során a távmunkával
kapcsolatos szabályok alkalmazásáról szóló 487/2020. (XI.11.) Korm. rendelet
alapján, melynek rendelkezései a
veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről
szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet értelmében
a 2021. február 7-én
hatályos szöveggel, 2021. február 8-án ismételten hatályba lépett.

<a name="5"></a>[5] A szociális hozzájárulási adóról
szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 34. § 11. pontja alapján minimálbér az
év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege, kivéve az e
törvény egyéni és társas vállalkozókra vonatkozó rendelkezéseiben említett
minimálbért.

<a name="6"></a>[6] Szocho tv. 10. §-a.

<a name="7"></a>[7] Az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése.

<a name="8"></a>[8] A Szocho tv. 34. § 11. pontja
alapján egyéni vállalkozóknál és társas vállalkozóknál minimálbérnek a
tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi
összege számít, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy
a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy
középfokú szakképzettséget igényel, ennek hiányában pedig az év első napján
érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összege.

<a name="9"></a>[9] Szocho tv. 2. § (2) bekezdése.

<a name="10"></a>[10] A megváltozott munkaképességű
személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.
törvény 23. § (5) bekezdése

<a name="11"></a>[11] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja és (4)
bekezdése

<a name="12"></a>[12] A járulékfizetési alsó határ a
minimálbér 30 százaléka.

<a name="13"></a>[13]
A megbízási jogviszonyban
álló személy akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi
járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári
napokra annak harmincad részét.

<a name="14"></a>[14] Az egyszerűsített közteherviselési
hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (7) bekezdése.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>Minimálbér</item>
<item>garantált-bérminimum</item>
<item>személyi-kedvezmény</item>
<item>ekho</item>
<item>szochó</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/jarulek/Megemelt_minimalber_e20210212.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5429712">
<title>Adóelőleg-nyilatkozatok 2021</title>
<url>nav/ado/szja/Adoeloleg_nyilatkozat20201231.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1612798380000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1612798426012">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>8</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>33</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 .
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5435224">
<title>Kérdések és válaszok az online rendezvények adózásáról</title>
<url>nav/ado/szja/Kerdesek_es_valaszok_20210126.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611650220000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>26</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1769639340000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>28</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>29</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611651002259">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>26</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>50</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A koronavírus-járvány miatt egyre gyakoribb, különféle céges rendezvényeket a 
vállalkozások online szervezték, szervezik meg. A következőkben az online rendezvényeken 
adott juttatások adózásáról olvashat.

1. Egyes meghatározott juttatásnak számítanak-e az online rendezvényeken kiosztott 
ajándéktárgyak, ha azok együttes értéke a minimálbér 10 százalékát meghaladja, 
de 25 százalékát nem éri el?

Ha az online céges rendezvény az Szja tv
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. szerinti szabadidős programnak tekinthető, akkor a kifizető költsége, amit 
a magánszemélyeknek szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvényhez kapcsolódóan 
vállalt, egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Ide számít a résztvevőknek 
a rendezvényen adott ajándéktárgy költsége is, ha annak egyedi értéke személyenként 
nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát.

Ha a résztvevőknek a kifizető ajándéktárgyat szán, azt a rendezvényen át is kell 
adnia. Online rendezvényen elegendő, ha az ajándékot csak „szóban” adják át, azaz 
közlik, hogy mi a juttatás tárgya és az hogyan érhető el. A megajándékozott azt 
később kézbesítéssel vagy a kifizetőtől személyesen is átveheti.

Azt, hogy egy online rendezvény szabadidős programnak tekinthető-e, a rendezvény 
körülményei, az esemény programja vagy a meghívottak köre alapján lehet megállapítani. 
Az online rendezvény rögzítése az esemény megfelelő dokumentálását jelentheti.

2. Megfelel-e az online szabadidős rendezvény fogalmának az a rendezvény, ha azon 
valós idejű, "élő" program helyett a kifizető például mesefilmet, vagy a korábbi 
ünnepségekről készült összefoglaló filmet vetít le?

Az eseménynek mindenképpen valódi tartalommal kell megvalósulnia, a résztvevőknek 
valós időben kell a rendezvényen „megjelenni”, és "élő" programot kell biztosítani. 
Ilyen lehet például egy a cégvezető által elmondott ünnepi beszéd, köszöntő, az 
alkalomhoz kapcsolódó témájú kötetlen beszélgetés, stb.. A cég belső honlapján 
egy linken elérhető, a témakörhöz kapcsolódó film, mesefilm, vagy a korábbi ünnepségek 
felvételeinek felhasználásával készített kisfilm levetítése nem felel meg az Szja 
tv.-ben rögzített, szabadidőprogramra irányuló rendezvénynek, eseménynek.

3. Van-e jelentősége az adózás szempontjából, hogy a rendezvényt hétvégén vagy 
hétköznap tartják meg?

Az adózás szempontjából nincs jelentősége a hétköznapi vagy hétvégi lebonyolításnak.

4. Hogyan kell adózni egy online díjkiosztón a díjazottaknak juttatott ajándéktárgyak 
után?

A díjkiosztó esemény szakmai jellege miatt – az Szja tv. alapján – reprezentációnak
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
 számít, és mint ilyen szintén megtartható online.

Mivel a díjazottak az ajándékot a szakmai tevékenységükkel összefüggésben kapják, 
az üzleti ajándéknak minősül, ami pedig egyes meghatározott juttatásként adóköteles
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
.

5. Egy, a munkavállalók vendéglátása nélküli, reprezentációs célú online rendezvényen 
– például karácsonyi ünnepségen – a technikai lebonyolítási költségek, mint a 
videótechnika beszerzése vagy a konferenciavezető díja beleszámítanak-e az egyes 
meghatározott juttatás adóalapjába?

A reprezentáció értékébe nem kell beszámítani a rendezvényszervezés és a lebonyolítás 
költségeit, például

<ul>

<li>a programszervezés díját, </li>

<li>a terembérleti díjat, </li>

<li>a stúdiótechnikát,</li>

<li>a dekorációt, </li>

<li>hostess-szolgáltatás díját, </li>

<li>a magasabb résztvevői létszámot biztosító előfizetői csomag megrendelését,</li>

<li>a megfelelő kép- és hangminőséget biztosító videótechnika beszerzését</li>

<li>vagy a konferenciavezető díját.</li>
</ul>

Ezek a költségek ugyanis a rendezvény lebonyolításának feltételeit jelentik, 
azaz a kifizető tevékenységével összefüggő költségek.

Egy online esemény kapcsán a rendezvény meghívója és a rendezvényen megtartott 
online programok listája mellett a rendezvény rögzítése a legmegfelelőbb az esemény 
reprezentációs jellegének igazolására.

6. A kifizető által online megrendezett, vendéglátás nélküli, nem reprezentációs 
jellegű, szórakoztató rendezvények kapcsán felmerülő szervezési, megvalósítási 
költségek egyes meghatározott juttatásnak minősülnek?

Egy online szórakoztató esemény megtartásakor is nehézséget okozhat az eseményen 
résztvevők számának, illetve a résztvevők által megszerzett jövedelemnek a megállapítása 
– hiszen az online kapcsolat során folyamatosan változhat a résztvevők köre.

Mindezek alapján a szórakoztatási célú online események költségei, például videó- és hangtechnika, 
valamint az egyéb lebonyolítással és szórakoztatással, programokkal kapcsolatos 
költségek egyes meghatározott juttatásként kezelendők
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>
.

<a name="_ftn1"></a>[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja tv.) 70. § (6) bekezdés b) pontja.

<a name="_ftn2"></a>[2] Az Szja tv. 3. § 26. pontja szerint.

<a name="_ftn3"></a>[3] Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése alapján.

<a name="_ftn4"></a>[4] Az Szja tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>rendezvények</item>
<item>esemény</item>
<item>díjkiosztó</item>
<item>ünnepség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5430138">
<title>SZÉP-kártya 2021. évi juttatása</title>
<url>nav/ado/szja/SZEP_kartya_2021__evi20210107.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611585180000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767913140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611585245288">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>34</minute>
<sec>5</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021. január 1. és 2021. június 30. között[1] az Szja törvénytől[2] eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya)

<ul>

<li>

szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
</li>

<li>

vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint, 
</li>

<li>

szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig 
minősül béren kívüli juttatásnak.
</li>
</ul>

A 2021. január 1. és 2021. június 30. között a SZÉP-kártya egyes alszámláira 
utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási 
adó.[3]

2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől 
eltérően az éves rekreációs keretösszeg

<ul>

<li>

költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint 
</li>

<li>

más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.
</li>
</ul>

2021. július 1-től a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként 
adható támogatás keretösszege, több munkáltatót együttvéve

<ul>

<li>

szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,
</li>

<li>

vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint, 
</li>

<li>

szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint 
</li>
</ul>

lehet.[4]

2021. július 1-től az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 
450 ezer forint lesz.

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket[5] a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania 
és megfizetnie, így a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének 
a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell 
eljárni. Arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a Vmtv. szabályai 
vonatkoznak, míg a második félévben az Szja törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A példák nem költségvetési szerv munkáltatókra vonatkoznak.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

Ha a munkáltató egyenlő részletekben utalja a SZÉP-kártyára a támogatást a munkavállalónak, 
akkor azt az első és második félévben béren kívüli juttatásként az akkor hatályos 
rekreációs keretösszeg és az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatár arányos részéig 
teheti meg? Azaz 2021. június 30-ig 400 ezer forint, július 1-től további 225 
ezer forint juttatható?

Válasz:

A törvényben meghatározott keretösszegek (az egyes alszámlákra vonatkozóak és 
az éves keretösszegek is) az adóévre vonatkoznak, így a juttatás időpontjában 
az azt megelőzően az adóévben támogatásként utalt összegeket is figyelembe kell 
venni, azaz a keretösszegek arányosítására nincs lehetőség. Ha a munkáltató az 
első félévben már annyi juttatást adott, hogy az kimeríti a következő juttatás 
időpontjában hatályos szabályok szerinti keretösszegeket, akkor a keretösszeget 
meghaladó rész már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Például, ha a munkáltató az első félévben 400 ezer forint összegben ad a szálláshely 
alszámlára támogatást, akkor a második félévben az akkor hatályos keretösszegig 
már csak a vendéglátás, vagy a szabadidő alszámlára adhat legfeljebb 50 ezer forintig 
béren kívüli juttatást.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A munkáltató a munkavállalónak 2021. január 1-én az év első felében hatályos 
szabályok szerinti évi 800 ezer forint éves rekreációs keretig ad támogatást a 
munkavállaló SZÉP-kártyájára béren kívüli juttatásként. Ha a munkavállaló munkaviszonya 
megszűnik az első félévben, akkor hogyan kell meghatározni a rekreációs keretösszegét? 
Ha a munkaviszony a második félévben szűnik meg, akkor hogyan kell számolni?

Válasz:

Munkaviszony megszűnése esetén az éves rekreációs keretösszegnek a juttatás alapjául 
szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget kell tekinteni[6]. Ha a munkaviszony 2021. első félévében szűnik meg, akkor az első félévben hatályos 
rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), míg ha a második félévében, akkor 
a második félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell 
arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra. Ha a munkáltató az első félévben 
a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig adott SZÉP-kártyára juttatást 
a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes 
meghatározott juttatásnak fog minősülni. Az arányosított keretösszeget meghaladó 
rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget a jogviszony 
megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe 
véve az azután korábban, béren kívüli juttatásként teljesített közterheket.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2021-ben az első félévben kezdődik, 
és a második félévben megszűnik. A munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor 
nyilatkozott a SZÉP-kártyára utalható juttatások tervezett igénybevételének módjáról. 
Hogyan kell meghatározni a rá vonatkozó időarányos rekreációs keretösszeget? A 
jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a munkaviszony megszűnésekor 
hatályos Szja törvény szerinti rekreációs keretösszeg alapján kell elvégezni?

A SZÉP-kártya egyes alszámláinak juttatási értékhatárát a kifizetéskori és a 
nyilatkozat szerinti tervezett időszakokban hatályos szabály szerint kell figyelembe 
venni?

Válasz:

Az első félévben adott béren kívüli juttatásnál az éves rekreációs keretösszeg 
800 ezer forint, míg a második félévben utalt támogatásnál 450 000 forint. A munkaviszony 
megszűnésekor a jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a megszűnés napján 
hatályos szabályok szerint kell elvégezni, vagyis a második félévben a 450 ezer 
forintot kell arányosítani. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a 
munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését egyes meghatározott juttatásra, 
akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni a 
SZÉP-kártya egyes alszámláinál igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja 
meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves 
rekreációs keretösszeget.

A SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó egyedi keretösszegeket a juttatás időpontjában 
hatályos szabályok szerint kell figyelembe venni.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

A Vmtv. szerint 2021. június 30-ig a SZÉP-kártya egyes alszámláira adható juttatások 
értékhatárának számításánál a más munkáltató által adott juttatások értékét nem 
kell figyelembe venni.

A munkavállaló az első félév egyes hónapjaira igényel SZÉP-kártyára adható juttatást 
a munkáltatójától, ezek együttes értéke nem haladja meg az első félévben hatályos, 
a Vmtv. szerinti, béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi értékhatárt.

A munkavállaló 2021. májusában munkahelyet vált, és az új munkáltatónál is igényel 
SZÉP-kártyára adható juttatást 2021. második félévére is. 2021. július 1-től az 
Szja törvény szerint a más munkáltató által adott SZÉP-kártyára adható juttatások 
értéke már beleszámít a béren kívüli juttatásokra vonatkozó értékhatárba.

Ez esetben, az első félévben az egyes alszámlákra kifizetett SZÉP-kártyára utalt 
juttatás összegét is figyelembe kell-e venni a más munkáltató által adott és a 
második félévre eső időszakban tervezett juttatás értéke együttes összegének kiszámításánál?

Miután a második félévben az Szja törvény alapján az egyes alszámlákra vonatkozó 
értékhatárok  alacsonyabbak, mint az első félévben hatályos  értékhatárok, ezért 
előfordulhat, hogy a második félévben hatályos értékhatárok miatt már az első 
félévben kifizetett, az akkori szabályok szerint béren kívüli juttatásként minősített 
juttatás „besorolása” is változik? Ha igen, akkor a munkáltatónak önellenőrzéssel 
helyesbítenie kell-e a havi adó- és járulékbevallását?

Válasz:

A második félévben nyújtott juttatásnál a SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó 
éves keretösszegeknél a több juttatótól együttvéve származó munkáltatói támogatásokat 
kell figyelembe venni[7]. Vagyis tekintettel arra, hogy a keretösszeg egy adóévre vonatkozik, a második 
félévben nyújtott juttatás esetén az adóévben több munkáltatótól juttatott összegeket 
összeadva kell megvizsgálni, hogy a juttatás belefér-e a második félévben hatályos 
keretösszegbe. A keretösszegen felül adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak 
fog minősülni.

A juttatás átminősítésére csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor, hiszen 
akkor kell visszamenőleg megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének napjára 
arányosított éves rekreációs keretösszeget meghaladta-e a korábban SZÉP-kártyára 
utalt támogatás. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) 
után keletkező adókötelezettséget nem visszamenőlegesen (az érintett hónapok önellenőrzésével), hanem a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve a meghaladó rész után korábban (béren kívüli juttatásként) teljesített 
közterheket. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor 
történő átminősítését, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy 
érdemes meghatározni az igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a 
munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs 
keretösszeget.

Ha a munkavállaló az első félévben létesít munkaviszonyt a munkáltatónál, akkor, 
az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani és 
arra sem kell tekintettel lenni, hogy a belépés előtt más munkáltatótól kapott-e 
juttatást és milyen értékben.  A második félévben adott juttatásnál viszont az 
adóévben a juttatás időpontjáig összességében utalt támogatásokat együttesen kell 
figyelembe venni, így a korábbi és másik munkáltató által a SZÉP-kártyára utalt 
összegeket is vizsgálni kell. Ha a második félévre vonatkozó éves rekreációs és 
egyedi keretösszegeket a korábban adott juttatások már kimerítették, akkor a támogatás 
már csak egyes meghatározott juttatásként adható, de a juttatás időpontjában hatályos 
szabályok szerint korábban béren kívüli juttatásként minősített támogatás „besorolása” 
nem változik.

<ul>

<li>

Kérdés:

</li>
</ul>

Az első félévben a munkáltató által a munkavállalónak SZÉP-kártyára adott juttatás 
esetén a juttatáskor hatályos szabály szerinti, az egyes alszámlákra vonatkozó 
keretösszeg és rekreációs keretösszegnek a félévre arányosított összegéig adható 
juttatás?

Például, ha az első félévben a munkáltató 200 ezer forintot ad a SZÉP-kártya 
vendéglátás alszámlájára a dolgozónak, akkor a második félévben kedvezményes adózás 
mellett erre az alszámlára nem adható juttatás, mert a második félévben e juttatás 
értékhatára 150 ezer forint, és már 200 ezer forintot kapott a munkavállaló?

Válasz:

Sem az éves rekreációs keretösszeget, sem az egyedi keretösszegeket nem kell 
arányosítani, mindig a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni.

Ha az első félévben a munkáltató ad 200 ezer forintot a munkavállalónak a SZÉP-kártya 
vendéglátás alszámlájára, akkor a második félévben ugyanarra az alszámlára juttatás 
már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Ha az első félévben a munkáltató a vendéglátás alszámlára 100 ezer forintot utal, 
akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett még adhat 50 ezer forintot, 
mert a második félévben az erre az alszámlára vonatkozó értékhatár 150 ezer forint, 
és ebből csak 100 ezer forintot juttatott.

Ha az első félévben a SZÉP-kártyára 500 ezer forint béren kívüli juttatást kap 
a munkavállaló, akkor a második félévben már béren kívüli juttatást nem kaphat, 
mert a második félévben az éves rekreációs keret 450 ezer forint, minden további 
juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

[1] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi 
készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 40. § (1) 
és (2) bekezdése

[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja törvény)

[3] Vmtv. 40. §. (3) bekezdés

[4] Szja törvény 71. § (1) bekezdése

[5] Szja törvény 69. § (5) bekezdése

[6] Szja törvény 70. § (8) bekezdése

[7] Szja törvény 71. § (1) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>SZÉP--kártya</item>
<item>Széchenyi-Pihenő-Kártya</item>
<item>szálláshely</item>
<item>vendéglátás</item>
<item>szabadidő</item>
<item>rekreációs-keretösszeg</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5430367">
<title>Változtak a személyi kedvezmény szabályai</title>
<url>nav/ado/szja/Valtoztak_a_szemelyi_20210111.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1610380020000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>47</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1768345140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1610380352709">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>52</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény szabályai
több ponton is változtak
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
.

<ul>

<li>A személyi
kedvezmény az összevont adóalap terhére vehető igénybe. </li>

<li>Változott a
kedvezmény mértéke, ami a jogosultság hónapjaiban a minimálbér egyharmadának
felel meg (száz forintra kerekítve). </li>
</ul>

Ha valakinek több, személyi
jövedelemadót, illetve adóalapot csökkentő kedvezmény is jár, meghatározott
sorrendben kell azokat érvényesíteni:

<ol>

<li>a négy vagy több gyermeket nevelő
anyák kedvezménye</li>

<li>személyi kedvezmény</li>

<li>első házasok kedvezménye</li>

<li>családi kedvezmény. </li>
</ol>

A személyi kedvezményt továbbra is
az veheti igénybe, aki:

<ul>

<li>súlyos
fogyatékosságnak minősülő betegségben szenved, amelyről orvosi igazolással
rendelkezik, valamint</li>

<li>rokkantsági
járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. </li>
</ul>

Nem változik a kedvezmény
érvényesítése:

<ul>

<li>év közben adóelőleg-nyilatkozatban
kérhető a munkáltatótól, illetve az összevont adóalapba tartozó rendszeres
bevételt juttató kifizetőtől, vagy </li>

<li>év végén, az
adóévre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásban érvényesíthető egy összegben.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1]
A személyi jövedelemadóról
szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/E §.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>személyi</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>súlyos</item>
<item>fogyatékosság</item>
<item>betegség</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5430366">
<title>Változnak a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok</title>
<url>nav/ado/szja/Valtoznak_a_kisvallal20210111.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1610379240000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>34</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1768345140000">
<year>2026</year>
<month>1</month>
<day>13</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1610380352704">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>11</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>52</minute>
<sec>32</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Kedvezően változik a kizárólag üzemi célt szolgáló
tárgyi eszközök beszerzéséhez, előállításához felvett hitel kamata alapján
érvényesíthető, kisvállalkozásoknak járó adókedvezmény
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. A
korábbi szabályok szerint csak a 2017. január 1-je után felvett hiteleknél volt
érvényesíthető a kamat teljes összege adókedvezményként. 2021. január 1-jétől 
a
hitelszerződés megkötésének az időpontjától függetlenül érvényesíthető a kamat
teljes összege adókedvezményként.

A vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó egyéni
vállalkozók ezt a kedvezményt már 2020-ra vonatkozó személyijövedelemadó-bevallásukban
érvényesíthetik.

Nemzeti
Adó- és Vámhivatal

<a name="_ftn1"></a>[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 13. számú melléklet.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kisvállalkozói</item>
<item>adókedvezmény</item>
<item>személyi-jövedelemadó</item>
<item>egyéni</item>
<item>vállalkozó</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5408282">
<title>Online adóelőleg-nyilatkozatok egyszerűen</title>
<url>nav/ado/szja/Online_adoeloleg_nyil20191220.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609916400000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>6</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735685940000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611307229011">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>22</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>20</minute>
<sec>29</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A magánszemélynek adóelőleg-nyilatkozatot kell tenni ahhoz, hogy a
munkáltató, kifizető a kedvezmények, költségek figyelembevételével állapítsa
meg és vonja le az adóelőleget.

2020-tól KAÜ-azonosítóval, telefonos azonosítással vagy e-személyi
igazolvánnyal rendelkező magánszemélyeknek a NAV új alternatívát kínál, az
adóelőleg-nyilatkozatot elektronikus formában is megtehetik.

A webes nyomtatványok a NAV honlap bal oldalán található Online Nyomtatványkitöltő
Alkalmazásra kattintva, vagy a <a href="https://onya.nav.gov.hu/" target="_blank">https://onya.nav.gov.hu</a>
linken érhetők el. Belépés után az „Új nyomtatvány/bejelentés” csempe
megnyitásával jelenik meg – többek között – az „Adóelőleg-nyilatkozatok”
csempe, ami után kiválaszthatók a nyilatkozatok.

A NAV plusz segítséget nyújt a kitöltéshez, az adóelőleg-nyilatkozatokat a
nyilvántartásaiban szereplő adatokkal feltölti, amiket az adóazonosító jel
kivételével szerkeszteni is lehet. A kedvezményekre vonatkozó nyilatkozatok
esetében a NAV a kedvezmény adatait is kiajánlja.

Az elektronikusan beküldött bizonylatokat a NAV automatikusan továbbítja a
magánszemély által a nyilatkozaton feltüntetett foglalkoztatónak. Az adózók a
folyamatról a webes felületen az „Értesítések” között tájékozódhatnak.

Az adóelőleg-nyilatkozatok hagyományos formái megmaradnak, továbbra is
lehetőség van a NAV honlapján elérhető Adóelőleg-nyilatkozat Alkalmazással
(ANYA) elkészített, kinyomtatott vagy a kézzel kitöltött nyilatkozatokat a
kifizetőknek személyesen átadni.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>adóelőleg-nyilatkozat</item>
<item>kedvezmény</item>
<item>nyilatkozat</item>
<item>online-adóelőleg-nyilatkozat</item>
<item>ANYA</item>
<item>adóelőleg</item>
<item>szja</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5429514">
<title>Igazolás a magánszemély által a 2020. évi szja-bevallásban tehető nyugdíjbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó rendelkező nyilatkozat megtételéhez</title>
<url>nav/ado/szja/Igazolas_a_maganszeme20201229.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609247580000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>13</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1767221940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609404662946">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>51</minute>
<sec>2</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
 A kapcsolódó anyagok letölthetők.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>nyugdíjbiztosító</item>
<item>nyugdíjbiztosítás</item>
<item>nyilatkozat</item>
<item>igazolás</item>
<item>biztosító</item>
<item>rendelkezés</item>
<item>rendelkező-nyilatkozat</item>
<item>külföldi-biztosító</item>
<item>certificate</item>
<item>insurance</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5428716">
<title>Adómentes a kifizető által biztosított járványügyi szűrővizsgálat</title>
<url>nav/ado/szja/Adomentes_a_kifizeto_20201217.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1608211920000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>32</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1766185140000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>19</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1608212221077">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>17</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>37</minute>
<sec>1</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2020. november 27-étől változtak
az Szja
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>
 tv. szabályai, adómentes
lett a kifizető által biztosított járványügyi szűrővizsgálat juttatása, annak
időpontjától függetlenül.

Ez azt jelenti, hogy a kialakult
járványhelyzetre tekintettel adómentesnek minősül, ha a kifizető járványügyi
szűrővizsgálatot – például koronavírustesztet – biztosít, vagy annak költségeit
megtéríti a magánszemély számára. A megváltozott szabályok alapján akkor sem
kell adóköteles jövedelmet megállapítani, ha a koronavírus világjárvány első
hullámának időszakában, a veszélyhelyzet megszűnését követően, vagy az azóta
eltelt időszakban végeztek szűrővizsgálatot kifizetői finanszírozással.

A kifizetőnek a módosítás alapján
a NAV honlapján megjelent tájékoztatóban
<link anchor="2">
<text>[2]</text>
</link>
 ismertetett feltételeket
nem kell vizsgálnia, ha a koronavírustesztet adómentesen biztosítaná a
magánszemély számára.

<a name="1"></a>[1] A
személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény.

<a name="2"></a>[2]<a href="https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_munkavallalo_szamar20200724.html" title="">https://nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_munkavallalo_szamar20200724.html</a>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>korona</item>
<item>vírus</item>
<item>adómentes</item>
<item>teszt</item>
<item>szűrővizsgálat</item>
<item>koronavírus</item>
<item>koronavírusteszt</item>
<item>Covid19</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="5428204">
<title>A munkavállalónak biztosított Budapest-bérlet adózása</title>
<url>/data/cms536793/Munkavallalonak_biztositott_Budapest_berlet_tajekoztato_vegl.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1607501220000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>7</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1765493940000">
<year>2025</year>
<month>12</month>
<day>11</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1607501858480">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>9</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>17</minute>
<sec>38</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="5428204">
<title>A munkavállalónak biztosított Budapest-bérlet adózása</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms536793/Munkavallalonak_biztositott_Budapest_berlet_tajekoztato_vegl.pdf</url>
<filename>Munkavallalonak_biztositott_Budapest_berlet_tajekoztato_vegl.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>248</size>
<sizeinbyte>254772</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1607501858584</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>09</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>Budapest--bérlet</item>
<item>helyi-bérlet</item>
<item>munkába-járás</item>
<item>munkavégzés</item>
<item>közlekedés</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="5425167">
<title>Számolj a NAV-val!</title>
<url>nav/ado/szja/Szamolj_a_NAV_val_20201005.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1601880780000">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>53</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1759701540000">
<year>2025</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1601881584029">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>5</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>6</minute>
<sec>24</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Kinek, mikor, mennyi kedvezmény jár az adóból?

Az szja-kedvezmények kiszámításában példákkal segít a családoknak, friss
házasoknak, sokgyermekes édesanyáknak és a súlyos betegséggel küzdőknek az új
kiadvány.

A kedvezmények példatára 2020 megtekinthető <link id="5425147">
<downloadablebinary contentid="5425147">
<title>Országos példatár</title>
<url>/data/cms532838/orszagos_peldatar.pdf</url>
<filename>orszagos_peldatar.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>22737</size>
<sizeinbyte>23283305</sizeinbyte>
</downloadablebinary>
<text>itt</text>
</link>.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Sajtó- és Kommunikációs Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
</article>
<article contentid="5422265" referenceid="5422265">
<title>A munkavállaló számára a munkáltató által biztosított koronavírusteszt adózása</title>
<url>nav/ado/szja/A_munkavallalo_szamar20200724.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1595597820000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>24</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753394340000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>24</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1595835588817">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>27</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>39</minute>
<sec>48</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A veszélyhelyzet időtartama alatt biztosított teszt adózása

Ha a munkáltató a munkavállalók részére a koronavírus-világjárvány
miatt elrendelt veszélyhelyzet időszakában, azaz 2020. március 11. és június 17.
között ingyenesen biztosította a koronavírusteszt lehetőségét, akkor a juttatás
adókötelezettségének meghatározására alkalmazni lehetett a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV.
törvény (a továbbiakban: Stabtv.) 28/A. §-ában
foglalt rendelkezéseket.<link anchor="1">
<text>
[1]
</text>
</link>

E szabályok alapján a juttatás után nem kell teljesíteni az
adójogszabályok szerinti fizetési kötelezettséget, ha a juttatásra

<ul>

<li>
a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet időtartama alatt,
</li>

<li>
a katasztrófahelyzet, veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából,
</li>

<li>
a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzetben lévők számára,
</li>

<li>
ingyenesen
</li>
</ul>

került sor.

Az
adómentesség feltétele továbbá, hogy a juttató bejelentse a juttatást
(termékátadást, szolgáltatásnyújtást) a juttatás napjától számított 60 napon
belül, a nyújtott szolgáltatás és átadott termék megnevezésével, mennyiségének
megjelölésével a fizetési kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes
adóhatósághoz.<link anchor="2">
<text>
[2]
</text>
</link>

Ha az eset összes körülményének
figyelembevétele alapján a koronavírusteszt biztosítása során a Stabtv. 28/A.
§-ában foglalt feltételek nem állnak fenn – azaz, ha a juttatás nem a
veszélyhelyzetben levő munkavállalók részére, illetve nem a veszélyhelyzet ideje
alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából
történik –, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a
továbbiakban: Szja tv.) 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés azon
kitételét lehet alkalmazni, amelyből következően nem keletkezik adóköteles
bevétel a biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek
a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi
körébe tartozó biztosítása esetén.

A munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 51.
§ (4) bekezdése alapján a munkáltató biztosítja az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Az Mt. említett
szabályával összhangban rendelkezik a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény (a továbbiakban: Mvt.) 2. §(2)-(3) bekezdése és 4. §-a is.

Ha a munkáltató az Mt. és az
Mvt. szerinti általános kötelezettségének teljesítése érdekében rendeli el a
munkavállalónak a koronavírusteszt elvégzését, illetőleg a koronavírusteszt az 
egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek biztosításához
szükséges, úgy annak költségeit a munkáltató köteles viselni (téríteni). Ezért
ebben az esetben alkalmazandók az Szja tv. fent hivatkozott rendelkezései, és 
sem
a munkáltatónak, sem a magánszemélynek (munkavállalónak) nem keletkezik
adókötelezettsége.

2. A veszélyhelyzet megszüntetését követően biztosított teszt adózása

A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 2020. évi LVII. törvényben kapott
felhatalmazás alapján a Kormány a 2020. március 11-én kihirdetett
veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel
döntött a veszélyhelyzet megszüntetéséről. E rendelkezés 2020. június 18-án
lépett hatályba, melynek következtében a Stabtv. ismertetett szabályai ezen
időponttól már nem alkalmazhatók. Alkalmazható ugyanakkor az Szja tv. 4. § (2a)
bekezdésének előzőekben már említett kitétele, mely alapján nem keletkezik adóköteles bevétel a
biztonságot és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a
munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe
tartozó biztosítása esetén.

<a name="1"></a>[1] E
rendelkezések részletes ismertetése a koronavírus-járvány elleni védekezéssel
összefüggő ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási
szempontú megítélése című tájékoztatóban olvasható https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_koronavirus_jarvany20200512.html

<a name="2"></a>[2] A
bejelentési kötelezettség teljesítésére szolgáló nyomtatványminta a következő
linken érhető el: https://www.nav.gov.hu/data/cms525258/Ingyenes_termekatadas_szolgaltatas_nyujtas_bejelent_lap_minta.docx

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<referenceURL>nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/adozasi_konnyitesek/A_munkavallalo_szamar20200724.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="5422079">
<title>Változnak a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) juttatás szabályai</title>
<url>nav/ado/szja/Valtoznak_a_Szechenyi20200722.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1595397600000">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>22</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1753307940000">
<year>2025</year>
<month>7</month>
<day>23</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1595398126674">
<year>2020</year>
<month>7</month>
<day>22</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>8</minute>
<sec>46</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Kedvezően változnak a SZÉP-kártya juttatás adókötelezettségének
2020. évi szabályai.
<link anchor="1">
<text>[1]</text>
</link>

1. A SZÉP-kártya egyes alszámláira a munkáltató által a
munkavállalónak adható béren kívüli juttatások összege:

<ul>

<li style="text-align: justify;">szálláshely alszámlára utalt támogatás esetén évi 400
ezer forint,</li>

<li style="text-align: justify;">vendéglátás alszámlára utalt támogatás esetén évi 265
ezer forint,</li>

<li style="text-align: justify;">szabadidő alszámlára utalt támogatás esetén évi 135
ezer forint.</li>
</ul>

A keretösszeg munkáltatónként értendő. Így, ha a
munkavállalónak több munkáltatója van az adóévben, akkor mindegyiktől kaphat
például 400-400 ezer forint összegben támogatást a szálláshely alszámlájára.

2. A SZÉP-kártya juttatásra vonatkozó rekreációs keretösszeg is
emelkedik.

<ul>

<li style="text-align: justify;">Ha a munkáltató költségvetési szerv, akkor a rekreációs
keretösszeg</li>

<ul>

<li style="text-align: justify;">400 ezer forint egész évben fennálló munkaviszony
esetén;</li>

<li style="text-align: justify;">nem egész évben fennálló munkaviszony esetén, a 400
ezer forint adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal
arányos része;</li>

<li style="text-align: justify;">400 ezer forint, ha a munkaviszony a munkavállaló
halála miatt szűnik meg.</li>
</ul>

<li style="text-align: justify;">Más munkáltató esetében a rekreációs keretösszeg</li>

<ul>

<li style="text-align: justify;">800 ezer forint egész évben fennálló munkaviszony
esetén;</li>

<li style="text-align: justify;">nem egész évben fennálló munkaviszony esetén, a 800 ezer
forint adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos
része; </li>

<li style="text-align: justify;">800 ezer forint, ha a munkaviszony a munkavállaló halála
miatt szűnik meg.</li>
</ul>
</ul>

Ha a munkáltató az 1. pont szerinti értékhatárokat vagy a 2.
pont szerinti rekreációs keretösszeget meghaladóan nyújt a SZÉP-kártyára
támogatást, akkor az, egyes meghatározott juttatásként adóköteles.

3. A munkáltató által 2020. április 22-től december 31-ig a
SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás után nem kell szociális hozzájárulási
adót (szocho) fizetni. Az egyes meghatározott juttatásként folyósított SZÉP-kártya
támogatás után a munkáltatónak továbbra is meg kell fizetnie a szochót.

4. 2020-ban a költségvetési szervek munkavállalóinak éves
cafetériakerete, illetve cafetériajuttatást nem nyújtó költségvetési szervek
esetében az egy foglalkoztatottnak béren kívüli juttatásként adható SZÉP-kártya
támogatások együttes nettó összege – eltérő rendelkezés hiányában – maximum 400
000 forint lehet.

A 2020. április 22-e előtt számfejtett összegekre az utaláskor
hatályos szabályok vonatkoznak, azok adókötelezettségét utólag, a fenti
szabályok nem érintik. A 2020-ban már benyújtott havi ’08-as bevallások önellenőrzéssel
nem helyesbíthetők, mert az önellenőrzés törvényi feltételei nem állnak fenn (az
adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény).

<a name="1"></a>[1] A
Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak
mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.)
Korm. rendelet 3-4. §-ai alapján 2020. április 22-től 2020. június 18-ig. A
veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi
készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 40. §-a alapján 2020. június
19-től.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>SZÉP</item>
<item>SZÉP--kártya</item>
<item>szálláshely-alszámla</item>
<item>vendéglátás-alszámla</item>
<item>szabadidő-alszámla</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="5418521">
<title>Adóköteles biztosítási díj</title>
<url>nav/ado/szja/Adokoteles_biztositas20200514.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1589450580000">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1747432740000">
<year>2025</year>
<month>5</month>
<day>16</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1589450998952">
<year>2020</year>
<month>5</month>
<day>14</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>9</minute>
<sec>58</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Az adóköteles biztosítási díj 2019. január 1-től
hatályos Szja törvény szerinti fogalmát [Szja tv. 3. § 89. pont] a
következőképpen kell alkalmazni, figyelemmel arra is, hogy a más személy által
magánszemély javára kötött biztosítás vagy az egyéni biztosítás (ideértve a
kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is), vagy a Ptk. fogalmi
rendszerét kielégítő csoportos biztosítás:

<ol>

<li>

A más személy
(pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó)
biztosítási szerződésre (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni
biztosításokat is) a szerződő más személy által fizetett díj az Szja törvény 3.
§-a 89. pontjának a) alpontja alapján – figyelemmel az Szja törvény 2. §-ának
(6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély
között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem
jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, függetlenül
attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás vagy kockázatinak nem minősülő
tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás,
teljes életre szóló életbiztosítás).
</li>

<li>

A más személy
által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy
annál több személy) tőkegyűjtéses biztosítás más személy által fizetett díjának
egy főre jutó összegét – ha az a szerződésből egyéb módon nem állapítható meg 
–
az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának ba) alpontja alapján arányosítással kell
megosztani a biztosított magánszemélyek között. Az így meghatározott egy főre
jutó díj a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony
alapján (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba
tartozó jövedelemként adóköteles.
</li>

<li>

A más személy
által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy
annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett
osztatlan díja – minden további vizsgálat nélkül, arra való tekintettel, hogy
az ilyen biztosítások díja a biztosítási időszak alatt számtalan okból
változhat, és emiatt a magánszemélyek jövedelmét sem lehet biztonsággal és
egyértelműen meghatározni, illetve ennek kísérlete, illetve a folyamatos
korrekciók aránytalanul nagy erőfeszítést igényelnének minden érintett szereplőtől
– az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának bb) alpontja alapján adóköteles, így
arra az Szja törvény 70. § (6) bekezdése b) pontjának – egyes meghatározott
juttatásokra vonatkozó – rendelkezését kell alkalmazni.
</li>
</ol>

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli
jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre
tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az
adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló
2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

A
Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése értelmében a fizetési kötelezettség
vállalkozási tevékenységet végző jogalanya által a katasztrófavédelemről és a
hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti
katasztrófaveszély és veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt:
katasztrófahelyzet) esetén, annak időtartama alatt, ellenszolgáltatás nélkül, 
a
katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából

a) végzett
tevékenységet vagy

b) a
katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatást, termékátadást

a fizetési kötelezettségről szóló jogszabály
alkalmazásában olyan tevékenységvégzésnek kell tekinteni, mint amit a jogalany
a vállalkozási, gazdasági tevékenységi körében fejtett ki.

A
Stab. tv. 28/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy nem keletkezik fizetési
kötelezettség

a) az
(1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés után, feltéve, ha azt a fizetési
kötelezettséggel érintett, vállalkozási tevékenységet végző jogalany a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül, a nyújtott szolgáltatás és
átadott termék megnevezésével, mennyiségének megjelölésével a fizetési
kötelezettséggel kapcsolatos ügyben illetékes adóhatósághoz bejelenti,

b) az (1) bekezdés szerinti tevékenységvégzés
keretében - a katasztrófahelyzetre tekintettel - a katasztrófahelyzetben levők
által kapott vagyoni érték után.

Ezáltal a Stab. tv. meghatározott feltételek
teljesülése esetén az adójogszabályokat felülírva úgy rendelkezik, hogy az
adófizetési kötelezettséget nem kell teljesíteni. A Stab. tv. alkalmazhatóságát
esetről esetre szükséges vizsgálni, mely vizsgálat során figyelemmel
kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére is.

A
termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya
alá, ha arra:

<ul>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt, </li>

<li>a
katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából,</li>

<li>a
katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára, </li>

<li>ingyenesen
</li>
</ul>

kerül
sor.

A
termékátadásnak, szolgáltatásnak a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítása, mérséklése céljából kell megvalósulni, vagyis a juttatásnak
közvetlenül olyan hatást kell céloznia, ami a veszélyhelyzet következményeinek
elhárítását, mérséklését eredményezi.

További
kritérium, hogy a termékátadás, szolgáltatás veszélyhelyzetben lévők számára
történjen. Az a tény, hogy Magyarországon kihirdetésre került a veszélyhelyzet,
nem jelenti azt, hogy minden magánszemély közvetlen veszélyhelyzetben lévőnek
tekinthető. Másként ítélhető meg egy egészségügyi dolgozó, egy digitális
oktatási rendre kényszerült diák, illetve egy az irodai munkája helyett home
office-ban foglalkoztatott munkavállaló az alább részletezettek szerint.

Fontos
tudnivaló, hogy a katasztrófahelyzetben lévők számára nyújtott szolgáltatás,
termékátadás csak abban az esetben mentesíthető az egyébként fennálló
adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a szolgáltatást, terméket nyújtó a
rá vonatkozó dokumentálási, nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettségének
eleget tesz. A dokumentációnak olyannak kell lennie, amely az adott tényálláshoz
tartozó adókötelezettség azonosítására, alátámasztására alkalmas.

Személyi
jövedelemadó

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, tömeges
megbetegedést okozó humánjárvány kapcsán az adózók számos módon nyújtanak
segítséget magánszemélyeknek (például egészségügyi dolgozóknak, diákoknak).

Például az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen
juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat
ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt
feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes
étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő,
térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben
dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás
(fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás
(közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások
adómentesen biztosíthatók.

A
járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási rendben tanulmányokat
folytató tanuló számára biztosított laptopjuttatás is megfelelhet a Stab. tv.
hivatkozott szabályának. A járványügyi veszélyhelyzet miatt digitális oktatási
rendben tanulmányokat folytató tanuló esetében, aki megfelelő digitális
oktatási eszköz hiányában nem képes az oktatásban részt venni, megvalósul a
Stab. tv-ben meghatározott mindkét feltétel: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Ugyanilyen megítélés alá eshetnek azon
magánszemélyek, akik a veszélyhelyzet következtében veszítették el a
munkájukat, és laptop juttatásával biztosítható átképzésük, munkavállalásuk.

Ugyanakkor a
munkáltató által az irodai munkáját home office-ban végző munkavállaló részére
juttatott eszközök, termékek esetében a Stab. tv. mentességi szabálya
korlátozottan alkalmazható, hiszen a juttatásnak ebben az esetben is meg kell
felelnie annak a kitételnek, hogy a juttatásban részesülő közvetlen
katasztrófahelyzetben lévőnek tekinthető és a juttatás a katasztrófahelyzet
következményeinek elhárítását, mérséklését eredményezi. Így ebben az esetben is
esetenként vizsgálandó, hogy a juttatás adómentesen biztosítható-e a Stab. tv.
mentességi szabálya alapján.

Például egy
tanácsadással foglalkozó vállalkozás home office-ban foglalkoztatott
munkavállalója részére biztosított (tulajdonba adott) laptop nagy
valószínűséggel nem a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítását, mérséklését
szolgálja, és a juttatásban részesülő sem feltétlen közvetlenül
katasztrófahelyzetben lévőnek minősül, így ez esetben a mentességi szabály nem
alkalmazható. Továbbá nem alkalmazható a mentességi szabály abban az esetben
sem, ha a vállalkozás egyik munkavállalójánál koronavírus-fertőzést
diagnosztizálnak, ami miatt a munkavégzés a cég irodájában lehetetlenné válik,
és a vállalkozás működésének fenntartása érdekében juttat laptopot minden
munkavállalójának, akik csak home office-ban tudják ellátni munkájukat. A
laptop tulajdonba adása ugyanis nem indokolt, a munkavégzés biztosítható a
laptop használatának biztosításával is. Ha a juttató a laptop tulajdonba adása
helyett csupán annak használatát biztosítja, akkor a juttatás az a Stab. tv.
fentiekben foglalt rendelkezéseitől függetlenül adómentes a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1.
sz. mellékletének 7.11. pontja alapján, mely szerint adómentes a munkáltató
által biztosított ingyenes vagy kedvezményes számítógép-használat. Ez
esetben az adómentességnek nem feltétele, hogy a juttatásban részesülő
közvetlenül érintett legyen a katasztrófahelyzetben, illetve az sem, hogy a
juttatás a katasztrófahelyzet közvetlen elhárítására irányuljon.

Ha például
egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az
alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze 
a
fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra
tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján
az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

Ha ugyanez a
vállalkozás például az üzlet bejáratánál helyezi el a maszkokat és kötelezővé
teszi azok viselését minden vásárlónak, akkor a maszkok ingyenes juttatása nem
keletkeztet adókötelezettséget, mivel a maszkokat nem árral, értékkel
rendelkező javakként szerzik meg a magánszemélyek, illetve ezek bárki számára 
(akik
az áruházban jelen vannak), szabadon (ingyenesen) hozzáférhetők.

Ha pedig egy
települési önkormányzat polgármestere a kijárási korlátozás meghosszabbításáról
szóló 95/2020. (IV. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletben határozza meg a településen
működő piac nyitvatartásának és látogatásának szabályait, ezen belül előírja,
hogy a piac területén maszk viselése kötelező, és azokat az önkormányzat
mindenki számára biztosítja, akkor ez a juttatás az előbbiek szerint szintén
nem adóköteles bevétele a magánszemélyeknek.

Társasági adó és
kisvállalati adó

A vállalkozások részéről
rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes
juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban
történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a
juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk
elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül
sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes
adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság
jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és a vállalat munkavállalója vagy munkavállaló hozzátartozója kapja az ingyenes
juttatást (például a munkáltató a munkavállalók gyermekei számára a digitális
oktatáshoz szükséges számítástechnikai eszközt biztosítja) és az számvitelileg
személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősül, akkor annak költsége a Tao.
törvény 3. számú melléklet B) rész 3. pontja alapján
elismert költség (azaz nem növeli az adóalapot).

Ha a juttatás kapcsán a Stab. tv. szerinti feltételek nem állnak fenn,
és magánszemély a kedvezményezett, de nem munkavállalóról vagy munkavállaló
hozzátartozójáról van szó, akkor a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell
figyelembe venni az elismert költségkénti minősítéshez.

Amennyiben az ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás a
veszélyhelyzettel összefügg, de nem magánszemély, hanem szervezet (például
gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, közintézmény) kapja, akkor szintén 
a
Stab. tv. 28/A. §-ára lehet alapozni a levonhatóságot. Ha a feltételek
fennállnak, akkor az adóalapot nem kell megnövelni. Adóhatósági bejelentés ez
esetben is szükséges.

Amennyiben a valamilyen szervezetnek
juttatott ingyenes termékátadás és szolgáltatásnyújtás nem minősül a fentiek
szerint veszélyhelyzetinek, a Tao. törvény 3. számú mellékletét kell figyelembe
venni. E szerint a levonhatóság számos esetben fennállhat, amelyek közül
kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha adózási értelemben véve civil
szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha állami fenntartású iskola,
állami fenntartású egészségügyi intézmény a kedvezményezett.

Például, ha a támogatásban részesülő civil
szervezet nyilatkozik a juttató számára, hogy a támogatást nem a vállalkozási
tevékenységéhez kapta, akkor a juttatás a támogatónál levonható költségnek
minősül. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Például, ha a vállalkozás egy olyan
egészségügyi intézmény – például kórház – részére adományoz
kézfertőtlenítő-szert, illetve szájmaszkot, amely nem alanya a társasági
adónak, a támogatás értéke külön nyilatkozat nélkül is elismert költség. [Tao.
törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja]

Amennyiben visszafizetési kötelezettség
nélküli pénzjuttatásról van szó, akkor minden esetben a Tao. törvény 3. számú
mellékletét kell figyelembe venni. E szerint a levonhatóság számos esetben
fennállhat, amelyek közül kiemeljük, hogy nem kell az adóalapot növelni, ha
adózási értelemben véve civil szervezetnek adott adományról van szó, vagy ha
állami fenntartású iskola, állami fenntartású egészségügyi intézmény a
kedvezményezett.

Általános
forgalmi adó

Általános
forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag
olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít,
aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany,
akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem
keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a
szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

Áfaalanyok
által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó
általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános
forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

Ha például egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad
át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11.
§ (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített
termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű
ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol
kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét
szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba
helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási
környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles
tevékenységét szolgálják.

Áfaszempontból a Stab. tv. egyrészt azt eredményezi, hogy ha a Stab.
tv. feltételeinek megfelelő ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
tekintetében áfafizetési kötelezettség keletkezne, az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. értelmében nem kell teljesíteni, feltéve, hogy az
ügyletet teljesítő adóalany ezzel összefüggésben bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy varroda az
alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át
egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján
köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. 
A
levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra
tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. 
§
(1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab.
tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a
juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos
szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a
veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési
kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben
bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Egy további
esetkört alkotnak azok az ingyenes ügyletek, amelyekkel összefüggő
beszerzésekre már eleve az ingyenes hasznosítás céljával kerül sor. Mivel ilyen
esetben a beszerzés nem ellenérték fejében történő hasznosítás érdekében
valósul meg, ezért kizárt, hogy a beszerzés az adóköteles gazdasági
tevékenységet szolgálja. Ennek következtében az Áfa tv. 120. §-a alapján
ezeknek a beszerzéseknek az áfája nem helyezhető levonásba. Ugyanakkor,
tekinettel arra, hogy ilyenkor az adóalanyt nem illeti meg adólevonási jog, így
ezekkel az ingyenes ügyletekkel összefüggésben áfafizetési kötelezettség nem
keletkezik.

Ez utóbbi szabályt azonban – a veszélyhelyzet
következtében – felülírja a Stab. tv. 28/A. § (1) bekezdése, amelynek
értelmében veszélyhelyzet
esetén, annak időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása,
mérséklése céljából

<li>az ellenszolgáltatás nélkül
 végzett tevékenységet, </li>

<li>a
katasztrófahelyzetben lévők számára ellenszolgáltatás nélkül nyújtott
szolgáltatást, termékátadást</li>
</ol>

vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körben kifejtett tevékenységnek kell tekinteni.

Mivel a Stab. tv. a veszélyhelyzettel kapcsolatos ingyenes
termékértékesítéseket, szolgáltatásnyújtásokat vállalkozási, gazdasági
tevékenységi körbe vonja, ezáltal úgy kell tekinteni, mintha azok ellenérték
fejében valósultak volna meg. Következésképpen, ha az adott termékértékesítés,
szolgáltatásnyújtás – ami ellenérték fejében megvalósuló ügyletnek minősül –
adóköteles, akkor a beszerzés áfája az Áfa
tv. 120. §-a alapján levonásba helyezhető. Ugyanakkor, a Stab. tv.
következtében áfakötelessé váló ügyletek tekintetében az áfafizetési
kötelezettséget a Stab. tv. 28/A. § (2)
bekezdése értelmében nem kell teljesíteni, ha az adóalany az ingyenes ügylet
vonatkozásában bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

Ennek következtében, azokban az esetekben, amikor a veszélyhelyzet
időtartama alatt, a veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése
céljából megvalósuló ingyenes termékátadásra, ingyenes szolgáltatásnyújtásra
kerül sor, az adóalanyt megilleti az ezekkel összefüggő beszerzései
tekintetében az áfalevonási jog, feltéve, egyrészt hogy az adott
termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás egyébként adóköteles ügyletnek minősül,
másrészt hogy az adóalany az ingyenes termékátadásokról, ingyenes
szolgáltatásnyújtásokról a Stab. tv. alapján bejelentést tesz az
adóhatóságnak.

Például ha egy vállalkozás kifejezetten azzal a céllal szerez be
laptopokat, hogy azokat digitális oktatásra kényszerült gyermekeknek adja át,
akkor az Áfa tv. alapján egyrészt a vállalkozást nem illetné meg a beszerzés
kapcsán a levonási jog, másrészt a laptopok ingyenes átadása nem eredményezne
áfafizetési kötelezettséget. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek 
teljesülnek: közvetlenül katasztrófahelyzet
által érintett személy kapja a juttatást, és a juttatás célja a
katasztrófahelyzet következményeinek az elhárítása, hiszen a diákok eszköz
hiányában nem tudnak tanulni. Továbbá – a veszélyhelyzetre tekintettel – a Stab. 
tv.
értelmében ezek a beszerzések a vállalkozás vállalkozási, gazdasági
tevékenységébe tartoznak, vagyis jelen esetben a laptopok ingyenes átadását úgy
kell tekinteni, mintha a laptopok értékesítése valósulna meg. Mivel laptop
értékesítése áfaköteles tevékenység, ezért a vállalkozás levonásba helyezheti 
a
laptopok beszerzésének áfáját. Ebben az esetben a Stab. tv. alapján a laptopok
ingyenes hasznosítása áfakötelessé válik, ezt az áfafizetési kötelezettséget
azonban a vállalkozásnak nem kell teljesítenie, ha arról bejelentést tesz az
adóhatóság felé.

Az ingyenes termékátadás, szolgáltatásnyújtás céljából történt
termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel áfájának levonhatósága kapcsán
megjegyzendő, hogy a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem vonható le az adó, ha az ingyenes ügyletet teljesítő az Áfa tv. 125. §-a
alapján nem mentesül a 124. §-ban meghatározott adólevonást korlátozó
rendelkezés alól. Ha például egy étterem ingyenesen biztosít meleg ételt a
veszélyhelyzet időszaka alatt, katasztrófahelyzetben lévők számára
(idetartoznak például az egészségügyi ellátást végzők vagy a rászorulók), akkor
ez a tevékenysége a Stab. tv. alapján gazdasági, vállalkozási tevékenységnek
minősül, ami azt is eredményezi, hogy az étterem e tevékenysége tekintetében az
Áfa tv. 125. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 125. § (2) bekezdés g) pontja
alapján mentesül az élelmiszert terhelő adó levonására meghatározott tilalom
alól. Ha azonban a veszélyhelyzet időszakában az adóalany az egészségügyi
dolgozók munkába járása érdekében a személygépkocsijával ingyenes
személyszállítási szolgáltatást nyújt, akkor (az Áfa tv. 125. §-ában
meghatározott feltétel hiányában) a tevékenység Stab. tv. szerinti
feltételeknek való megfelelése ellenére nem mentesül az üzemanyag-beszerzést
terhelő adóra meghatározott levonási tilalom alól.

Az alanyi adómentes adóalany az ingyenes termékátadás,
szolgáltatásnyújtás céljából történt termékbeszerzés, szolgáltatás igénybevétel
áfájának levonására a Stab. tv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén
sem válik jogosulttá.

Mindezeken
túlmenően szükséges megjegyezni, hogy nem minden ingyenesnek tűnő ügylet
tekintendő az áfa rendszerében is ingyenes ügyletnek.

Például, ha
egy adókötelesen bérbe adott ingatlan esetében a bérlet alatt adott időszakra
nem számítanak fel bérleti díjat, az áfamegítélés az alábbiak függvényében
eltérő lehet. Ha a felek a bérleti díjat például éves szinten határozzák meg,
azzal, hogy az havonta fizetendő, akkor bizonyos hónapok bérleti díjának fel
nem számítása nem tekinthető ingyenes szolgáltatásnyújtásnak. Ekkor a felek
tulajdonképpen az éves díjból adnak „árengedményt”, következésképpen a fel nem
számított bérleti díj után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség. Más
áfakövetkezményekkel jár, ha olyan bérleti díj megfizetésétől tekintenek el a
felek, amely egyébként havonta meghatározott és fizetendő. Ekkor áfaszempontból
a bérbeadó ingyenesen nyújt szolgáltatást. Ha azonban ezt nem vállalkozásidegen
célból teszi (hanem például arra számítva, hogy a bérbevevő nem mondja fel a szerződést,
és a veszélyhelyzet után újra fizeti majd a havi bérleti díjakat), akkor az
adott időszakra a bérleti díj fizetésétől való eltekintés áfafizetési
kötelezettséggel nem jár.

Szükséges
említést tenni arról is, hogy az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás
akkor sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget, ha az közcélú adománynak
minősül.

Hogyan kell megtenni a Stab. tv. szerinti bejelentést?

Kiemelendő, hogy a Stab. tv. alapján megvalósuló
közteher-kötelezettség alól való mentesülés bejelentési kötelezettséghez
kötött. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a juttatást nyújtó adózónak a
tevékenységvégzés napjától számított 60 napon belül a juttatást, a nyújtott
szolgáltatás vagy átadott termék megnevezését és mennyiségét feltüntetve be kell
jelentenie az illetékes adóhatóságához.

A bejelentésnek
formanyomtatványa nincsen. Az kötetlen formában – postai úton vagy E-papír
formájában – a Stab. tv-re való hivatkozással benyújtható. Az adózó által tett 
bejelentésnek tartalmilag meg kell
felelnie a Stab. tv-ben foglaltaknak, alkalmasnak kell lennie az ingyenes
ügylet adózásbeli következményének nyomon követésére. Ennek megfelelően a
bejelentésben szerepeltetni kell a juttatást, a nyújtott szolgáltatás vagy
átadott termék megnevezését, mennyiségét és értékét, továbbá a kedvezményezett,
vészhelyzetben levő szervezetet, csoportot, személyt/személyeket (ha a juttatás 
körülményei lehetővé teszik, beazonosítható módon). A 60
napos határidő az ingyenes ügylet teljesítésének napján kezdődik azzal, hogy
amennyiben folyamatos ügylet keretében történik az átadás, akkor a határidőt a
folyamatos ügyletben történt utolsó átadás napjától kell számítani. A
bejelentés szabályszerű megtételének elősegítése érdekében a NAV a honlapján
közzétesz egy bejelenési mintát.

[Pénzügyminisztérium
PM/8530/2020 – NAV Központi Irányítás 6135413828]
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>veszélyhelyzet</item>
<item>járvány</item>
<item>stabilitási-törvény</item>
<item>ingyenes-juttatás</item>
<item>térítésmentes-juttatás</item>
<item>adomány</item>
<item>COVID-19</item>
<item>áfa</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/afa/A_koronavirus_jarvany20200512.html</referenceURL>
</article>
</contents>

A tőzsdei értékpapír osztaléka utáni szociális hozzájárulási adó a 20SZJA bevallásban2021.04.07.

2021/3. Adózási kérdés Családi kedvezmény érvényesítése egyedülállók családi pótlékának folyósítása esetén2021.03.26.

pdf

Gyakori kérdések és válaszok az szja-bevallásról 20212021.03.12.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenység 2021-ben Gyakran ismételt kérdések2021.03.08.

A személyi kedvezmény2021.02.25.

Megemelt minimálbér és garantált bérminimum az adójogviszonyokban – gyakorlati kérdések és válaszok2021.02.12.

Adóelőleg-nyilatkozatok 20212021.02.08.

Kérdések és válaszok az online rendezvények adózásáról2021.01.26.

SZÉP-kártya 2021. évi juttatása2021.01.25.

Változtak a személyi kedvezmény szabályai2021.01.11.

Változnak a kisvállalkozások adókedvezményére vonatkozó szabályok2021.01.11.