2021. január 1. és 2021. június 30. között^[1] az Szja törvénytől^[2] eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya)

• szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,

• vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,

• szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

A 2021. január 1. és 2021. június 30. között a SZÉP-kártya egyes alszámláira utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget nem terheli szociális hozzájárulási adó.^[3]

2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

• költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint

• más munkáltató esetében évi 800 ezer forint.

2021. július 1-től a SZÉP-kártya egyes alszámláira béren kívüli juttatásként adható támogatás keretösszege, több munkáltatót együttvéve

• szálláshely alszámlánál legfeljebb évi 225 ezer forint,

• vendéglátás alszámlánál legfeljebb évi 150 ezer forint,

• szabadidő alszámlánál legfeljebb évi 75 ezer forint

lehet.^[4]

2021. július 1-től az éves rekreációs keretösszeg minden munkáltató esetében 450 ezer forint lesz.

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatást terhelő közterheket^[5] a kifizetőnek a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, így a SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatás adókötelezettségének a megállapítása során a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni. Arra a juttatásra, amely az első félévben esedékes, a Vmtv. szabályai vonatkoznak, míg a második félévben az Szja törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A példák nem költségvetési szerv munkáltatókra vonatkoznak.

• Kérdés:

Ha a munkáltató egyenlő részletekben utalja a SZÉP-kártyára a támogatást a munkavállalónak, akkor azt az első és második félévben béren kívüli juttatásként az akkor hatályos rekreációs keretösszeg és az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatár arányos részéig teheti meg? Azaz 2021. június 30-ig 400 ezer forint, július 1-től további 225 ezer forint juttatható?

Válasz:

A törvényben meghatározott keretösszegek (az egyes alszámlákra vonatkozóak és az éves keretösszegek is) az adóévre vonatkoznak, így a juttatás időpontjában az azt megelőzően az adóévben támogatásként utalt összegeket is figyelembe kell venni, azaz a keretösszegek arányosítására nincs lehetőség. Ha a munkáltató az első félévben már annyi juttatást adott, hogy az kimeríti a következő juttatás időpontjában hatályos szabályok szerinti keretösszegeket, akkor a keretösszeget meghaladó rész már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Például, ha a munkáltató az első félévben 400 ezer forint összegben ad a szálláshely alszámlára támogatást, akkor a második félévben az akkor hatályos keretösszegig már csak a vendéglátás, vagy a szabadidő alszámlára adhat legfeljebb 50 ezer forintig béren kívüli juttatást.

• Kérdés:

A munkáltató a munkavállalónak 2021. január 1-én az év első felében hatályos szabályok szerinti évi 800 ezer forint éves rekreációs keretig ad támogatást a munkavállaló SZÉP-kártyájára béren kívüli juttatásként. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik az első félévben, akkor hogyan kell meghatározni a rekreációs keretösszegét? Ha a munkaviszony a második félévben szűnik meg, akkor hogyan kell számolni?

Válasz:

Munkaviszony megszűnése esetén az éves rekreációs keretösszegnek a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összeget kell tekinteni^[6]. Ha a munkaviszony 2021. első félévében szűnik meg, akkor az első félévben hatályos rekreációs keretösszeget (800 ezer forintot), míg ha a második félévében, akkor a második félévben hatályos rekreációs keretösszeget (450 ezer forintot) kell arányosítani a munkaviszonyban töltött napokra. Ha a munkáltató az első félévben a hatályos szabályok szerinti maximális összeghatárokig adott SZÉP-kártyára juttatást a munkavállalónak, akkor a munkaviszony megszűnésekor a juttatás egy része egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve az azután korábban, béren kívüli juttatásként teljesített közterheket.

• Kérdés:

A munkavállaló határozott idejű munkaviszonya 2021-ben az első félévben kezdődik, és a második félévben megszűnik. A munkavállaló a munkaszerződés megkötésekor nyilatkozott a SZÉP-kártyára utalható juttatások tervezett igénybevételének módjáról. Hogyan kell meghatározni a rá vonatkozó időarányos rekreációs keretösszeget? A jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a munkaviszony megszűnésekor hatályos Szja törvény szerinti rekreációs keretösszeg alapján kell elvégezni?

A SZÉP-kártya egyes alszámláinak juttatási értékhatárát a kifizetéskori és a nyilatkozat szerinti tervezett időszakokban hatályos szabály szerint kell figyelembe venni?

Válasz:

Az első félévben adott béren kívüli juttatásnál az éves rekreációs keretösszeg 800 ezer forint, míg a második félévben utalt támogatásnál 450 000 forint. A munkaviszony megszűnésekor a jogviszonyban töltött napokkal való arányosítást a megszűnés napján hatályos szabályok szerint kell elvégezni, vagyis a második félévben a 450 ezer forintot kell arányosítani. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését egyes meghatározott juttatásra, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni a SZÉP-kártya egyes alszámláinál igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs keretösszeget.

A SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó egyedi keretösszegeket a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell figyelembe venni.

• Kérdés:

A Vmtv. szerint 2021. június 30-ig a SZÉP-kártya egyes alszámláira adható juttatások értékhatárának számításánál a más munkáltató által adott juttatások értékét nem kell figyelembe venni.

A munkavállaló az első félév egyes hónapjaira igényel SZÉP-kártyára adható juttatást a munkáltatójától, ezek együttes értéke nem haladja meg az első félévben hatályos, a Vmtv. szerinti, béren kívüli juttatásokra vonatkozó egyedi értékhatárt.

A munkavállaló 2021. májusában munkahelyet vált, és az új munkáltatónál is igényel SZÉP-kártyára adható juttatást 2021. második félévére is. 2021. július 1-től az Szja törvény szerint a más munkáltató által adott SZÉP-kártyára adható juttatások értéke már beleszámít a béren kívüli juttatásokra vonatkozó értékhatárba.

Ez esetben, az első félévben az egyes alszámlákra kifizetett SZÉP-kártyára utalt juttatás összegét is figyelembe kell-e venni a más munkáltató által adott és a második félévre eső időszakban tervezett juttatás értéke együttes összegének kiszámításánál?

Miután a második félévben az Szja törvény alapján az egyes alszámlákra vonatkozó értékhatárok  alacsonyabbak, mint az első félévben hatályos  értékhatárok, ezért előfordulhat, hogy a második félévben hatályos értékhatárok miatt már az első félévben kifizetett, az akkori szabályok szerint béren kívüli juttatásként minősített juttatás „besorolása” is változik? Ha igen, akkor a munkáltatónak önellenőrzéssel helyesbítenie kell-e a havi adó- és járulékbevallását?

Válasz:

A második félévben nyújtott juttatásnál a SZÉP-kártya egyes alszámláira vonatkozó éves keretösszegeknél a több juttatótól együttvéve származó munkáltatói támogatásokat kell figyelembe venni^[7]. Vagyis tekintettel arra, hogy a keretösszeg egy adóévre vonatkozik, a második félévben nyújtott juttatás esetén az adóévben több munkáltatótól juttatott összegeket összeadva kell megvizsgálni, hogy a juttatás belefér-e a második félévben hatályos keretösszegbe. A keretösszegen felül adott juttatás egyes meghatározott juttatásnak fog minősülni.

A juttatás átminősítésére csak a munkaviszony megszűnésekor kerülhet sor, hiszen akkor kell visszamenőleg megvizsgálni, hogy a munkaviszony megszűnésének napjára arányosított éves rekreációs keretösszeget meghaladta-e a korábban SZÉP-kártyára utalt támogatás. Az arányosított keretösszeget meghaladó rész (mint egyes meghatározott juttatás) után keletkező adókötelezettséget nem visszamenőlegesen (az érintett hónapok önellenőrzésével), hanem a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell megállapítani, figyelembe véve a meghaladó rész után korábban (béren kívüli juttatásként) teljesített közterheket. Ha a munkáltató el akarja kerülni a juttatásnak a munkaviszony megszűnésekor történő átminősítését, akkor a munkaviszony kezdetekor (az első félévben) úgy érdemes meghatározni az igénybe vehető keretösszeget, hogy az ne haladja meg a munkaviszony megszűnése napján hatályos szabályok szerint arányosított éves rekreációs keretösszeget.

Ha a munkavállaló az első félévben létesít munkaviszonyt a munkáltatónál, akkor, az egyes alszámlákra vonatkozó egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani és arra sem kell tekintettel lenni, hogy a belépés előtt más munkáltatótól kapott-e juttatást és milyen értékben.  A második félévben adott juttatásnál viszont az adóévben a juttatás időpontjáig összességében utalt támogatásokat együttesen kell figyelembe venni, így a korábbi és másik munkáltató által a SZÉP-kártyára utalt összegeket is vizsgálni kell. Ha a második félévre vonatkozó éves rekreációs és egyedi keretösszegeket a korábban adott juttatások már kimerítették, akkor a támogatás már csak egyes meghatározott juttatásként adható, de a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint korábban béren kívüli juttatásként minősített támogatás „besorolása” nem változik.

• Kérdés:

Az első félévben a munkáltató által a munkavállalónak SZÉP-kártyára adott juttatás esetén a juttatáskor hatályos szabály szerinti, az egyes alszámlákra vonatkozó keretösszeg és rekreációs keretösszegnek a félévre arányosított összegéig adható juttatás?

Például, ha az első félévben a munkáltató 200 ezer forintot ad a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára a dolgozónak, akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett erre az alszámlára nem adható juttatás, mert a második félévben e juttatás értékhatára 150 ezer forint, és már 200 ezer forintot kapott a munkavállaló?

Válasz:

Sem az éves rekreációs keretösszeget, sem az egyedi keretösszegeket nem kell arányosítani, mindig a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell eljárni.

Ha az első félévben a munkáltató ad 200 ezer forintot a munkavállalónak a SZÉP-kártya vendéglátás alszámlájára, akkor a második félévben ugyanarra az alszámlára juttatás már csak egyes meghatározott juttatásként adható.

Ha az első félévben a munkáltató a vendéglátás alszámlára 100 ezer forintot utal, akkor a második félévben kedvezményes adózás mellett még adhat 50 ezer forintot, mert a második félévben az erre az alszámlára vonatkozó értékhatár 150 ezer forint, és ebből csak 100 ezer forintot juttatott.

Ha az első félévben a SZÉP-kártyára 500 ezer forint béren kívüli juttatást kap a munkavállaló, akkor a második félévben már béren kívüli juttatást nem kaphat, mert a második félévben az éves rekreációs keret 450 ezer forint, minden további juttatás egyes meghatározott juttatásként lesz adóköteles.

[1] A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 40. § (1) és (2) bekezdése

[2] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény)

[3] Vmtv. 40. §. (3) bekezdés

[4] Szja törvény 71. § (1) bekezdése

[5] Szja törvény 69. § (5) bekezdése

[6] Szja törvény 70. § (8) bekezdése

[7] Szja törvény 71. § (1) bekezdése