Tisztelt Ügyfelünk!
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV következő oldalain 2018. január 1-je után közzétett tájékoztatóknak megfelelően jár el, akkor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 247. §-a alapján jogkövetkezmény az Ön részére nem állapítható meg. A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
1. A közüzemi díjak és a bevétel
2019. január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját1.
Kivételek:
- A társasház által kötött biztosítás és takarítás díjára, a közös képviselőnek kifizetett díjazásra, a lakók által a felújítási alapba fizetett összegre nem vonatkozik a szabályváltozás.
- Nem alkalmazható az új szabály a bérlőre áthárított társasházi közös költségre sem, még ha az tartalmaz is például vízdíjat, szemétdíjat. Tehát a bérlő által megfizetett közös költség a bérbeadó ingatlan-bérbeadásából származó bevételének minősül, amelyből költségelszámolásra van lehetőség.
- Ha a bérlő fix összegű bérleti díjat fizet, ami tartalmazza a lakás rezsiköltségeit is, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, az új szabály nem alkalmazható. Ezekben az esetekben ugyanis a szolgáltatás díja az igénybevétellel arányosan nem hárítható át a bérlőre. Ilyenkor az egyösszegű bérleti díj vagy költségtérítés ingatlan-bérbeadásból származó bevételnek számít, melyből levonhatók a költségek.
- Az új szabály arra sem vonatkozik, ha a lakás bérlője a fogyasztásmérő-órák által mért pontos összeget fizeti meg a bérbeadónak, aki azonban átalánydíjat fizet a közműszolgáltatónak, mert ebben az esetben sem a fogyasztással arányosan hárítja át a közüzemi díjakat a bérbeadó a bérlőre.
2. A bérbeadó bevételének és máshol bérelt lakása bérleti díjának „összevetése”
A bérbeadó magánszemélynek lehetősége van arra, hogy a lakás bérbeadásából származó bevételéből levonja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját. A bevétel ezen a címen csak akkor csökkenthető, ha a bérbeadás és a bérlés időtartama több 90 napnál, és a bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget, és számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.
Ha a magánszemély az ingatlant
kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adta bérbe, akkor 2018. december
31-ig ezzel a bevételcsökkentő lehetőséggel csak az adóévre vonatkozó
személyijövedelemadó-bevallásában élhetett.
2019. január 1-je óta a lakás-bérbeadásából
származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, ha a bérbeadó
arról
nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál
figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt
lakás díját2.
A nyilatkozat alapján a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, még akkor sem, ha a lakás bérbeadásából az említett szabály alkalmazása után mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadónak (vagyis a bérbeadás bevétele meghaladja a más településen bérelt lakás bérleti díját). Ilyenkor a bérbeadónak kell jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie, valamint az éves személyijövedelemadó-bevallásban bevallania.
[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 17. § (3a) bekezdés.
[1] Szja tv. 46. § (4) bekezdés c) pont
