NAV - Egyéb

Magánszemélyek

Egyéni vállalkozók

Társaságok

Kiemelt adózók

<contents headingid="5315" moderate="true" read="true" title="Egyéb" url="nav/ado/egyeb" write="true">
<article contentid="4793549" referenceid="4793549">
<title>Tájékozódjon az szja-visszatérítés részleteiről</title>
<url>nav/ado/egyeb/szja_visszaterites20211001.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1638967560000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1638967656702">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>8</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>47</minute>
<sec>36</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021-ben 
megszerzett jövedelemből levont adó, ekho, illetve katások esetében a 2021-es 
tételes adó negyede.

</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<link id="4797784">
<webcompass contentid="4797784">
<title>VISSZADO nyomtatvány</title>
<url>https://onya.nav.gov.hu/#!/athivas/visszado</url>
<starttime>
<timestamp ms="1637243654738">
<year>2021</year>
<month>11</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>54</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1637243654723">
<year>2021</year>
<month>11</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>54</minute>
<sec>14</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<targettype>1</targettype>
<friend>false</friend>
<description></description>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</webcompass>
<text>

<embedded align="default" bottom="0" id="4795856" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>nyilatkozat_3.png</title>
<description></description>
<url>/data/cms579825/nyilatkozat_3.png</url>
<width>208</width>
<height>37</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>nyilatkozat_3.png</title>
<description></description>
<url>/data/4795855/tn_nyilatkozat_3.png</url>
<width>57</width>
<height>10</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>
</text>
</link>

<embedded align="default" bottom="0" id="4795888" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>nyomtathato_nyilatkozat.png</title>
<description></description>
<url>/data/cms579869/nyomtathato_nyilatkozat.png</url>
<width>206</width>
<height>37</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>nyomtathato_nyilatkozat.png</title>
<description></description>
<url>/data/4795887/tn_nyomtathato_nyilatkozat.png</url>
<width>56</width>
<height>11</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>
</text>
</link>

<embedded align="default" bottom="0" id="4795886" left="0" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>kitoltesi_utmutato.png</title>
<description></description>
<url>/data/cms579867/kitoltesi_utmutato.png</url>
<width>207</width>
<height>35</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>kitoltesi_utmutato.png</title>
<description></description>
<url>/data/4795885/tn_kitoltesi_utmutato.png</url>
<width>56</width>
<height>10</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>
</text>
</link>

<a href="https://www.youtube.com/watch?v=RxwAn42XdMg" target="_blank" title="">Mutatjuk, hogyan kell kitölteni a VISSZADO-nyilatkozatot</a>

</td><td valign="top" width="50%">

A NAV csak hivatalos csatornákon, Ügyfélkapun, vagy postai úton kommunikál az 
adózókkal. Soha nem kérünk bankszámlára vagy bankkártyára vonatkozó bizalmas adatot. 
Ügyeljen az adathalászokra, ellenőrizze, milyen internetes címre kattint!

<a name="friss_infok"></a>Friss információk 
</h1>

VISSZADO-nyomtatvány: 2021. december 31-ig nyilatkozhat az adó-visszatérítéshez

Mire szolgál a VISSZADO?

A VISSZADO benyújtásával lehet nyilatkozni

- a jogosultságról az adó-visszatérítésre,

- a kiutaláshoz szükséges adatokról (belföldi bankszámlaszám vagy postai cím).

A NAV 2022. február 15-éig kiutalja az adó-visszatérítést annak, akinek megállapítható 
a jogosultsága a NAV adatai alapján.

Ki jogosult adó-visszatérítésre?

Az, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult és 2021-ben összevont 
adóalapba tartozó vagy ekho szerint adózó jövedelmet szerzett vagy bejelentett 
kisadózó.

Összevont adóalapba tartozó jövedelmek például:

- munkabér,

- költségtérítés,

- ingatlanbérbeadás jövedelme,

- az egyéni vállalkozásból vagy őstermelőként szerzett jövedelem

Kinek nem kell nyilatkoznia?

Aki családi pótlékot kap, nem kell nyilatkoznia, mert az ellátást folyósító szervtől 
a NAV megkapja a kiutaláshoz szükséges adatokat. Ilyenkor az adó-visszatérítést 
a NAV arra a postai címre vagy bankszámlaszámra fizeti ki, ahova a családi pótlék 
érkezik.

Kinek kell nyilatkoznia?

Azoknak, akiknek az adatai nem állnak teljes körűen a NAV rendelkezésére ahhoz, 
hogy 2022. február 15-ig megkaphassák az adó-visszatérítést.

Így tehát nyilatkoznia kell annak, aki:

<ul>

<li>családi pótlékra jogosult, de azt nem ő kapja, és ezért nem áll a NAV rendelkezésére 
a kiutaláshoz szükséges postai utalási cím vagy belföldi fizetési számlaszám.</li>

<li>magzat után jogosult várandós nő, vagy vele közös háztartásban élő házastársa. 
A NAV az ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.</li>

<li>aki rokkantsági járadékban részesül, és év közben ő vagy a vele közös háztartásban 
élő hozzátartozója érvényesíti a családi kedvezményt. A NAV az ő, kiutaláshoz 
szükséges adataikat nem ismeri.</li>

<li>kisadózóként bejelentett magánszemély, és nem kap családi pótlékot. A NAV az 
ő, kiutaláshoz szükséges adataikat nem ismeri.</li>

<li>máshova kéri az adó-visszatérítés kiutalását, mint ahová a családi pótlékot kapja.</li>
</ul>

Miről lehet nyilatkozni?

A VISSZADO-n a magánszemély nyilatkozhat

<ul>

<li>a családi kedvezményre jogosító gyermekek adatairól[1], azaz azoknak a gyermekeknek az adatairól, aki után családi pótlékra jogosult,</li>

<li>a várandósság tényéről, ha a családi kedvezményre magzat után jogosult,</li>

<li>a jogosultság jogcíméről, azaz arról, hogy a családi kedvezmény</li>

<ul>

<li>gyermek után,</li>

<li>magzat után,</li>

<li>rokkantsági járadékban részesülőként,</li>

<li>családi pótlékra saját maga után jogosultként</li>
</ul>
</ul>

illeti meg.

<ul>

<li>a családi kedvezményre jogosult másik fél (házastárs, közjegyzői nyilvántartásban 
szereplő élettárs vagy bejegyzett élettárs) adatairól,</li>

<li>az adó-visszatérítés kiutalásának teljesítéséhez szükséges adatról (belföldi 
fizetési számlaszám vagy postai utalási cím. A kettő közül csak az egyiket kell 
beírni).</li>
</ul>

A nyilatkozaton a visszatérítés alapjául szolgáló jövedelemről nem lehet nyilatkozni.

Meddig lehet nyilatkozni?

A VISSZADO-t 2021. december 31-ig lehet beküldeni.

Hogyan lehet benyújtani a VISSZADO-nyilatkozatot?

<ul>

<li>
A legegyszerűbb, online benyújtás
</li>
</ul>

A NAV által ismert adatokkal előre kitöltött VISSZADO a NAV honlapján az Szja-visszatérítés 
rovatból (<a href="https://szjavissza.hu/">https://szjavissza.hu</a>), a Nyilatkozat gombra kattintva, ügyfélkapus azonosítással érhető el.

A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Adó-visszatérítés csempére kell kattintani.

November közepétől a NAV előre kitölti az utalási adatokat is, ha azok a családi 
pótlék adatokból a rendelkezésére állnak. Ezeket az adatokat ellenőrizni kell, 
és ha azok változtak vagy nem teljes körűek, a nyilatkozatot okvetlenül be kell 
küldeni.

Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, akkor a nyilatkozat benyújtására 
nincs szükség.

<ul>

<li>
Benyújtás papíron és az ÁNYK-val
</li>
</ul>

A VISSZADO papíron is kitölthető, postán és személyesen is benyújtható. A VISSZADO 
letölthető és kinyomtatható a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain.

A kitöltéshez és beküldéshez használható az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram 
(ÁNYK) is.

Mivel jár a benyújtási határidő elmulasztása?

A NAV nem utalja ki az adó-visszatérítést előlegként 2022. február 15-ig, ha 
a magánszemély az év végéig nem nyilatkozik, és ezért a NAV nem ismeri a kiutaláshoz 
szükséges adatokat. Ilyenkor a jogosult a 21SZJA adóbevallásában igényelheti az 
adó-visszatérítést 2022. május 20-ig.

Az adó-visszatérítésről további információt tartalmaznak honlapunk tájékoztatói:

<a href="https://szjavissza.hu/">https://szjavissza.hu</a>

[1] A családi kedvezmény szabályai részletesen: nav.gov.hu, 73. információs füzet.

Megjelent a nyilatkozat a gyermeket nevelők adó-visszatérítéséhez

A NAV online felületén már elérhető a VISSZADO-nyilatkozat a gyermeket nevelő 
magánszemélyek adó-visszatérítéséhez. A VISSZADO-nyilatkozatot 2021. december 
31-ig lehet benyújtani.

A legegyszerűbb, online benyújtás

A VISSZADO-nyilatkozat a NAV honlapján az Szja-visszatérítés ablakból a nyilatkozatra 
kattintva (<a href="https://szjavissza.hu/" title="">https://szjavissza.hu</a>), ügyfélkapus azonosítással érhető el az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás 
(ONYA) felületén. A nyilatkozat kitöltéséhez az Új nyomtatvány/bejelentés, majd az Szja-visszatérítés csempére kell kattintani.

A mobiltelefonnal, tablettel is kitölthető VISSZADO-nyilatkozaton online

<ul>

<li>megadhatja az adó-visszatérítés kiutalásához szükséges adatait: bankszámlaszámát 
vagy postacímét, ahová kéri az utalást,</li>

<li>ellenőrizheti, hogy az adó-visszatérítéshez kapcsolódóan a NAV mely adatait ismeri,</li>

<li>nyilatkozhat arról, hogy Ön jogosult az adó-visszatérítésre.</li>
</ul>

A VISSZADO-nyilatkozatot a NAV előre kitölti a rendelkezésére álló adatokkal. 
A családi pótlékot folyósító szerv adatszolgáltatását követően, várhatóan november 
második hetétől az utalási adatokat is betölti a NAV, ezt érdemes megvárniuk azoknak, 
akiknek családi pótlékot folyósítanak. Ha a NAV által ismert adatok teljes körűek, 
akkor a nyilatkozat benyújtására nincs szükség.

Benyújtás papíron és az ÁNYK-val

A VISSZADO-nyilatkozat nemcsak online, hanem papíron is kitölthető, postán és 
személyesen is benyújtható. A nyilatkozatra használható az Általános Nyomtatványkitöltő 
Keretprogram (ÁNYK) is. A papíros beküldéshez a nyomtatvány letölthető és kinyomtatható 
a NAV honlapjáról vagy elérhető a NAV ügyfélszolgálatain.

A benyújtási határidő elmulasztása

A NAV nem utal 2022. február 15-éig kedvezményelőleget, ha nem ismeri az utaláshoz 
szükséges adatokat azért, mert valaki elmulasztja a nyilatkozatát benyújtani az 
év végéig. Ilyenkor a visszatérítéshez való jog a 21SZJA adóbevallásában érvényesíthető 
2022. május 20-áig.

Hiteles információk három
témában

Újabb pontosítással
segítjük ügyfeleink tájékozódását. Ezúttal három olyan témát emeltünk ki,
amellyel kapcsolatban bizonytalanság tapasztalható egyes híradásokban.

<ul>

<li>

A munkáltatók, kifizetők által
kiadandó összesített igazolás (M30-as igazolás) kiadási határideje nem
változott, az továbbra is január 31. marad.
</li>
</ul>

<ul>

<li>

Ha egy jövedelem – például
ingatlan-bérbeadás – nem szerepel a NAV rendszerében, akkor ezt a jövedelmet és
az utána megfizetett adóelőleget az adózónak kell feltüntetnie az
szja-bevallásában, vagy ki kell ezzel egészítenie a NAV által készített
adóbevallási tervezetet. A VISSZADO-nyomtatványon a jogosultságról és a
kiutalási számlaszámról, postázási címről lehet nyilatkozni, olyan jövedelemről
nem, ami után az adózó saját maga fizeti meg az adóelőleget. 
</li>
</ul>

<ul>

<li>

Nem feltétel, hogy a várandós
anyának és házastársának bejelentetten közös lakcíme legyen. Az Szja törvény
szerint a várandós nőnek és házastársának ahhoz, hogy jogosultak legyenek a családi
kedvezményre, nem közös lakcímen, hanem közös háztartásban kell élnie, ami
érzelmi-gazdasági életközösséget jelent, megléte igazolható a közös lakcím
mellett más bizonyítási eszközökkel is. Az eltérő lakcím önmagában még nem
kizáró ok a családi adókedvezménynél és az adó-visszatérítésnél sem.
</li>
</ul>

Az szja-visszatérítést nem kell visszafizetni

A sajtóban megjelent ellentmondásos
információk pontosítására tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy a 2022. február
15-éig kiutalandó szja-visszatérítést (előleg) nem kell visszafizetni a
bevalláskor (2022. május 20-ig), hiszen akitől év közben szabályosan vonták le
az adóelőlegeket, annak az visszajár.

Az
szja-visszatérítés a családi kedvezményeseknek jár

Nemcsak a családi pótlékra jogosultak kaphatják vissza a
2021-ben befizetett szja-t, mert a visszatérítést
a családi kedvezmény határozza meg.

A gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése annak jár, aki idén
akár csak egy napra is családi kedvezményre (volt) jogosult.

Családi kedvezmény pedig annak jár, aki:

<ul>

<li style="text-align: justify;">gyermek után szülőként családi
pótlékra jogosult,</li>

<li style="text-align: justify;">várandós nő és vele közös háztartásban élő
 házastárs</li>

<li style="text-align: justify;">a családi pótlékra saját jogán jogosult,</li>

<li style="text-align: justify;">rokkantsági járadékban részesül.</li>
</ul>

<a name="tudnivalok_roviden"></a>Tudnivalók röviden 

</h1>

Rendkívüli adó-visszatérítés a gyermekes családoknak!

Minden családi kedvezményre jogosult gyermekes szülőnek jár az adó-visszatérítés. 
A 2021. évi alábbi tevékenységekből származó adó jár vissza:

<ul>

<li>
az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója,
</li>

<li>
az ekhó kétharmada,
</li>

<li>
a katások utáni tételes adó negyede
</li>
</ul>

legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.

A személyi jövedelemadóból eddig is többféle kedvezményt vehettek igénybe a magánszemélyek, 
ezek továbbra is elérhetők.

Visszatérítésként

<ul>

<li>az összevont adóalap utáni személyi jövedelemadónak az igénybe vett kedvezmények 
levonása után fennmaradó összege,</li>

<li>az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) személyi jövedelemadónak 
minősülő része (9,5 százalék)</li>

<li>a katásoknál a tételes adó 25 százaléka</li>
</ul>

jár vissza.

Nem jár visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, 
tőzsdei nyereség) utáni adóból.

A NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja a visszatérítést annak a szülőnek, 
akinek a munkabéréből év közben a munkáltató levonja az szja-t, illetve az ekhót.

Az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülők és azok, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, a bevallásukban kérhetik az adó-visszatérítést.

Kiknek jár a visszatérítés?

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultaknak jár:

<ul>

<li>a gyermekük után családi pótlékra jogosultaknak, tehát a kedvezmény a gyermeket 
közösen nevelő szülők közül mindkettőt megilleti,</li>

<li>a családi kedvezményre magzat után, a várandósság 91. napjától jogosultaknak, 
és a várandós nő házastársának is.</li>
</ul>

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik gyermeküket, családi 
pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy 
házasságban élnek, vagy élettársak. Házasságon a bejegyzett élettársi kapcsolatot 
is érteni kell.

A visszatérítés az élettársnak is jár, aki a szülővel és annak gyermekével együtt 
él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.

Mekkora összeget jelent a visszatérítés?

A visszafizetés felső határa a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér 
adótartalma, azaz 15 százaléka. Az szja és az ekho szerint adózó szülőknek külön-külön, legfeljebb 
809 ezer forintot térít vissza az állam. A gyermeket nevelő katás vállalkozók 
a 2021-es tételes adójuk egynegyedét kaphatják vissza.

Hogy vehető igénybe a visszatérítés?

Automatikusan

Nincs teendőjük azoknak, akikjogosultak a visszatérítésre és

<ul>

<li>a 2021-ben megszerzett jövedelmükre vonatkozó adatok a munkáltatótól/kifizetőtől és</li>

<li>a kiutaláshoz szükséges belföldi bankszámlaszám vagy postai cím a családi pótlék folyósítási adatokból</li>
</ul>

a NAV rendelkezésére áll. A NAV számukra 2022. február 15-ig automatikusan utalja 
a visszatértést.

Nyilatkozat benyújtásával

Azok, akiknek a kiutaláshoz szükséges adatait nem ismeri a NAV, 2021. december 
31-ig nyilatkozatot tehetnek. Ha határidőben nyilatkoznak, 2022. február 15-ig ők is megkapják a visszatérítést.

Aki határidőben nem nyilatkozik, a visszatérítést a személyijövedelemadó-bevallásban 
érvényesítheti.

A nyilatkozatot a „VISSZADO” nyomtatványon 2021. október 31-től december 31-ig 
lehet elektronikus úton vagy papíron megtenni.

Adóbevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, 
akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t, automatikusan 
nem utal a NAV, ők önállóan elkészített bevallásukban igényelhetik a visszatérítést.

Miből derül ki, hogyan számolta ki a NAV a visszatérítést?

A NAV a visszatérítést 2022. február 15-ig kiutalja és azt az érintettek bevallási tervezetében feltünteti, így követhető a számítás.

Részletes információk

A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséről szóló kormányrendelet 
alapján részletezett szabályokat és a teendőkre vonatkozó tájékoztatást elolvashatja 
a NAV honlapjának Szja-visszatérítés rovatában.

<h1 align="center">

<a name="tudnivalok_reszletesen"></a>Tudnivalók részletesen 
 

</h1>

A gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése

A gyermeket nevelő magánszemélyek a 2021-ben megszerzett összevont adóalapba tartozó 
jövedelmük utáni személyi jövedelemadót (szja), valamint az egyszerűsített közteherviselési 
hozzájárulást (ekho), a katások a 2021. évi tételes adó negyedét kaphatják vissza, legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.
<link anchor="_ftn1">
<text>
[1]
</text>
</link>

Kinek jár az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítés annak jár, aki:

1.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 és 2021-ben összevont adóalapba
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>
 tartozó jövedelmet, például munkabért, megbízási díjat, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet, 
őstermelői jövedelmet szerez, vállalkozói kivétet számol el. A visszatérítés a 
külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni 
adóból nem jár.

Családi kedvezményre jogosultként
<link anchor="_ftn4">
<text>
[4]
</text>
</link>
 az kaphat adó-visszatérítést, aki:

<ul>

<li>gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,</li>

<li>
várandós és a várandós nő közös háztartásban élő házastársa,</li>

<li>a családi pótlékra saját jogán jogosult,</li>

<li>rokkantsági járadékban részesül.</li>
</ul>

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik a gyermeküket, családi 
pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy 
házasságban élnek, vagy élettársak. Házasság alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatot 
is érteni kell.
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

Családi kedvezményre jogosult az az élettárs is, aki a szülővel és annak gyermekével 
együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

A családi pótlékra egyedülállóként jogosult szülőnek is jár az adó-visszatérítés.

Azok az elvált szülők, akik közös gyermekeiket felváltva gondozzák és emiatt 
50-50 százalékban kapják a családi pótlékot, és ugyanilyen arányban érvényesíthetik 
a családi kedvezményt, mindketten (teljes összegben) jogosultak az adó-visszatérítésre.

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultnak akkor is jár, ha családi kedvezményt 
nem érvényesít, vagy azt nem ő veszi igénybe.

2.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és a közteherfizetési 
kötelezettségét az ekho szabályai szerint teljesíti.

3.)A kisadózóként bejelentett magánszemélynek, aki 2021. év bármely napján családi 
kedvezményre lenne jogosult.

Ha egy családban mindkét szülő jogosult családi kedvezményre és mindketten rendelkeznek 
a visszatérítés alapját képező jövedelemmel, vagy bejelentett kisadózók, akkor 
az adó-visszatérítés külön-külön mindkét szülőnek jár.

Mennyi az adó-visszatérítés összege, van-e felső határa?

Az adó-visszatérítés összege

<ul>

<li>az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalapkedvezmények 
levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része,</li>

<li>az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemélynél a 2021. év tekintetében tőle levont ekhónak az szja része (9,5 százaléka),
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

</li>

<li>a kisadózónál a 2021. évre rá tekintettel a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó
<link anchor="_ftn8">
<text>
[8]
</text>
</link>
 negyede,
</li>
</ul>

de felső határa legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15%-os adókulcs 
szorzata ezer forintra kerekítve, azaz 809 000 forint.
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>

Ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) 
adóalapja utáni adó legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor 
a visszatérítés összege ezer forint.

Ha a kisadózó vállalkozás a veszélyhelyzet miatt 2021. március és április hónapra 
mentesült a tételes adó alól, akkor az adó-visszatérítés kiszámításakor ez a kéthavi 
összeg nem vehető figyelembe.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

Ha a magánszemély az szja-ból és az ekhóból is jogosult az adó-visszatérítésre, 
akkor ennek együttes összege nem haladhatja meg a felső határt.

Ha pedig a magánszemélynek az szja, az ekho és a kata tekintetében is visszajár 
a kedvezmény, akkor ezek együttes összege szintén nem lehet több, mint a felső 
határ.

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a szja-kedvezményeket?

Az adóalapot csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, 
személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) évközi érvényesítésekor a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont 
adóelőleg jár vissza a jogosultnak.

Az adó-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkenti le, ezért ha emiatt 
az nulla lesz, a magánszemély nem tehet rendelkező nyilatkozatot (önkéntes kölcsönös 
pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyugdíjbiztosítási 
nyilatkozatot).

Az adó 1+1 százalékára vonatkozó rendelkezés az adó-visszatérítés figyelembe 
vétele nélkül megállapított adó összegére tehető meg.

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a katások ellátásait?

A főállású kisadózók társadalombiztosítási ellátásra (például táppénz), és álláskeresési 
ellátásra való jogosultságát a visszatérítés nem érinti.

Hogyan vehető igénybe az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítéshez a magánszemély háromféleképpen juthat hozzá:

1.) Kiutalás automatikusan

a.) automatikusan

A magánszemélynek nincs teendője, automatikusan utalja ki az adó-visszatérítést 
kedvezmény-előlegként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022. február 15-éig annak a jogosultnak, aki 2021-ben

<ul>

<li>munkáltatótól, kifizetőtől származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet 
– munkabért – szerez, és az abból levont adóelőleget a kifizető feltünteti a havi adó- és járulékbevallásban (’08-as bevallás),</li>

<li>munkáltatótól, kifizetőtől származó, az ekho szerint adózó jövedelmet szerez 
és az abból levont ekho-t a kifizető feltünteti a ’08-as bevallásban,</li>

<li>
kisadózóként fizettek utána tételes adót.</li>
</ul>

A kiutalás további feltétele, hogy

<ul>

<li>a munkáltató, kifizető a havi adó- és járulékbevallásban adatot szolgáltat a NAV-nak arról, hogy a magánszemély családi kedvezményt vesz igénybe év közben, vagy a családi pótlékot folyósító szerv
<link anchor="_ftn11">
<text>
[11]
</text>
</link>
 az ellátásban részesülő magánszemélyről adatot szolgáltat a NAV-nak,</li>

<li>a családi pótlékot folyósító szerv NAV-nak teljesített adatszolgáltatása alapján ismert az ellátásban részesülő magánszemély utalási adata (belföldi fizetési 
 számlaszáma vagy postacíme), és</li>

<li>
a magánszemély nem nyújtja be a 21SZJA bevallást 2022. február 15-éig.
</li>
</ul>

A NAV a kiszámított és automatikusan kiutalt kedvezmény-előleg összegét feltünteti 
a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben.

Az szja-bevallási tervezetek 2022. március 15-től tekinthetők meg az eSZJA felületen 
(<a href="https://eszja.nav.gov.hu/">https://eszja.nav.gov.hu</a>)  ügyfélkapus vagy e-személyi azonosítás után.

b.) nyilatkozattal

Az adó-visszatérítésre jogosult magánszemély nyilatkozata alapján teljesíti a 
kiutalást a NAV, ha az automatikus kiutaláshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésére.

Ha a magánszemély jogosult a családi pótlékra, de azt nem neki folyósítják, és 
a családi kedvezményt sem érvényesíti év közben, akkor 2021. december 31-ig nyilatkozik 
arról, hogy családi kedvezményre jogosultként az adó-visszatérítés megilleti és 
közli az utaláshoz szükséges adatokat (belföldi fizetési számlaszámát vagy postacímét) 
is.

Nyilatkozatot nyújt be a családi pótlékban nem részesülő katás magánszemély is 
2021. december 31-éig, ha 2022. február 15-ig szeretne hozzájutni az adó-visszatérítéshez. A NAV a kisadózó nyilatkozata alapján akkor is elkészíti a személyijövedelemadó-bevallási 
tervezetét, ha a kisadózó egyébként személyijövedelemadó-bevallásra nem lenne 
köteles. A kisadózó bevallási tervezete is tartalmazza a visszatérítés összegét.

A nyilatkozat a „VISSZADO” nyomtatványon nyújtható be a NAV-hoz elektronikus 
úton az szja-visszatérítés információs felületén, ügyfélkapus bejelentkezést követően. 
A nyomtatvány 2021. október 31-től érhető el. Ügyfélkapu (KÜNY-tárhely) hiányában 
a nyilatkozat papíron is benyújtható.

Ha a magánszemély nem nyilatkozik 2021. december 31-éig, akkor az adó-visszatérítést 
a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a 3. 
pontban írtak szerint.

Az előlegként kiutalt adó-visszatérítés összegét a magánszemély 21SZJA bevallása 
tartalmazza.

Ha a magánszemély a kiutalt kedvezmény-előleg összegével nem ért egyet, akkor 
az adóbevallási tervezete kiegészítésével vagy önállóan benyújtott 21SZJA bevallásában 
igényli vagy módosítja a visszatérítés összegét, illetve a bevallás alapján számított 
adó-visszatérítés és a kedvezmény-előleg összege közötti különbözetet a következő 
pontban foglaltak szerint.

Ez a teendő akkor is, ha a magánszemély a családi kedvezményt év közben nem vette 
igénybe, azt a bevallásában kívánja érvényesíteni, vagy olyan összevont adóalapba 
tartozó jövedelemmel kell kiegészítenie a bevallását, amelyről a NAV-nak nincs 
információja, mint például a magánórákat adó nyelvtanár jövedelme.

2.) Adó-visszatérítés részben automatikusan, részben a 21SZJA bevallásban

Az a jogosult, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől is szerez az összevont adóalapba tartozó 
vagy ekhós jövedelmet, és olyan jövedelme is van, ami után ő fizeti meg negyedévente 
az adóelőleget, a kifizetőtől származó jövedelméből levont adót az 1. pont szerint 
automatikusan, kedvezmény-előlegként kapja vissza. A nem kifizetőtől származó 
jövedelme után megfizetett adóelőleget a 3. pont szerint, a bevallási tervezet 
kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a NAV-tól.

Ide tartoznak azok az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, ingatlant 
bérbeadók, akik

emellett kifizetőtől származó, összevonás alá eső és/vagy ekho-s jövedelemmel 
is rendelkeznek.

3.) A visszatérítés igénybevétele a személyijövedelemadó-bevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, 
például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, 
akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t (például 
magánszemélynek ingatlant adnak bérbe), és nincs mellette munkaviszonyuk, vagy 
nincs kifizetőtől származó jövedelmük automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan 
elkészített 21SZJA bevallásukban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével 
igényelhetik a visszatérítést.

Az a magánszemély, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől származó, összevont 
adóalapba tartozó jövedelmet szerez, a családi kedvezményt év közben érvényesítette, 
de a kiutaláshoz szükséges adatokról nem nyilatkozott 2021. december 31-ig, és 
ezekről a családi pótlékot folyósító szerv sem szolgáltatott adatot a NAV-nak, 
az adó-visszatérítést a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban 
igényelheti.

A bevallásban fel kell tüntetni

<ul>

<li>a családi kedvezményre jogosító gyermekek azonosító adatait,</li>

<li>azt, ha a magánszemély a családi kedvezményre magzat után jogosult,</li>

<li>a kedvezmény összegét és a kiutalási adatokat (belföldi fizetési számlaszámot 
vagy a postacímet),</li>

<li>annak a magánszemélynek az azonosító adatait, aki ugyanazon gyermek után jogosult 
a családi kedvezményre.</li>
</ul>

Ilyenkor a visszatérítést a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, 
de legkorábban 2022. március 1-jétől utalja ki.

Van-e lehetőség adó-visszatérítésre elhunyt magánszemély esetében?

Ha a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján 
jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa 
vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést.

Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának megállapítására irányuló eljárásban 
(soron kívüli eljárásban) dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös a soron 
kívüli eljárás lezárását követően nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor 
is megállapítja.

A NAV az adó-visszatérítést a rendelet hatálybalépésekor 2021. október 1-jén 
folyamatban lévő eljárásokban hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére 
álló adatok alapján az elhunytnak a  kedvezményre jogosultsága megállapítható.

Kérdése van?

Ha további információra van szüksége, hívja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 
Infóvonalát a 1819-es számon, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére, 
vagy keresse fel ügyfélszolgálatainkat (<a href="https://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg">https://nav.gov.hu/nav/ugyfelszolg</a>).

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

<h1 align="center">

<a name="gyik"></a>Gyakran ismételt kérdések 
</h1>

Kérdések és válaszok a gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítéséről

Sorszám

</td><td valign="top" width="369">

Téma

</td><td valign="top" width="151">

Kérdések sorszáma

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top" width="85">

I. 

</td><td valign="top" width="369">

Kinek jár az adó-visszatérítés?

</td><td valign="top" width="151">

1-18.

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top" width="85">

II.

</td><td valign="top" width="369">

Hogyan vehető igénybe az adó-visszatérítés?

</td><td valign="top" width="151">

19-28.

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="middle" width="85">

III.

</td><td valign="top" width="369">

Az adó-visszatérítés összege.

Milyen jövedelem után jár?

</td><td valign="middle" width="151">

29-38.

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top" width="85">

IV.

</td><td valign="middle" width="369">

Az adó-visszatérítés hogyan érinti az szja-kedvezményeket, rendelkező nyilatkozatokat?

</td><td valign="middle" width="151">

39-44.

</td>
</tr>
<tr>
<td valign="top" width="85">

V.

</td><td valign="top" width="369">

Kata, ekho és az adóvisszatérítés

</td><td valign="top" width="151">

45-47. 

</td>
</tr>
<tr valign="top">
<td valign="top" width="85">

VI.

</td><td valign="top" width="369">

VISSZADO-nyilatkozat

</td><td valign="top" width="151">

48-58.

</td>
</tr>
</tbody>
</table>

I. Kinek jár az adó-visszatérítés?

1. Ki jogosult a visszatérítésre?

A visszatérítésre az jogosult, aki 2021. legalább egy napján jogosult családi 
kedvezményre, vagyis, aki:

<ul>

<li>családi pótlékra jogosult, </li>

<li>a családi pótlékra jogosultnak a házastársa, és családi pótlékra nem jogosult 
(nevelőszülő, gyám házastársa),</li>

<li>a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa (az élettárs nem),</li>

<li>családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója 
(ideértve a gyerek szüleinek hozzátartozóit is),</li>

<li>rokkantsági járadékban részesülő, vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozója 
(ideértve a gyerek szüleinek hozzátartozóit is),</li>
</ul>

A családi kedvezményre való jogosultság szabályai a 73. számú információs füzetben 
találhatók.

2. Mik az adó-visszatérítés jogszabályi feltételei?

Adó-visszatérítés akkor jár a magánszemélynek, ha

<ul>

<li>2021. bármely napján családi kedvezményre jogosult és</li>

<ul>

<li>az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, </li>

<li>ekhós jövedelmet szerez, illetve</li>

<li>kisadózó vállalkozás utána – kisadózóként – tételes adót fizet.</li>
</ul>
</ul>

3. Mindkét szülőnek jár a visszatérítés?

A visszatérítés annak jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, 
függetlenül attól, hogy azt érvényesíti-e.

Ha ennek a feltételnek mindkét szülő megfelel, és

<ul>

<li>van adóköteles önálló, vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelme vagy 
egyéb jövedelme </li>

<li>vagy ekhós jövedelme </li>

<li>vagy bejelentett kisadózó,</li>
</ul>

a visszatérítést mindketten igénybe vehetik.

4. Élettársi kapcsolatban élők esetében mindkét szülő kap visszatérítést?

Az adó-visszatérítésre minden gyermeket nevelő olyan magánszemély jogosult, aki 
2021 bármely napján családi kedvezményre jogosult, akkor is, ha családi kedvezményt 
nem vesz igénybe, vagy nem ő veszi igénybe.

Ha az élettársak közösen nevelik a közös gyermeküket, szülőként mindketten jogosultak 
a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre is.

Ha az élettársak csak az egyikük gyermekét nevelik közösen, akkor a gyermek szülőjével 
együtt élő élettárs csak akkor jogosult a családi kedvezményre és az adó-visszatérítésre, 
ha a családi pótlékra is jogosult.

5. Elvált szülőknél mindkét fél kap szja-visszatérítést?

A visszatérítés annak a szülőnek jár, aki 2021 legalább egy napján jogosult volt 
családi kedvezményre.

Ha a szülők 2021-ben váltak el, és a válásig mindketten jogosultak voltak családi 
kedvezményre, akkor mindkét fél jogosult a visszatérítésre.

Ha a szülők 2021 előtt váltak el, akkor a visszatérítés annak a szülőnek jár, 
aki 2021-ben családi kedvezményre volt jogosult.

Ha az elvált szülők 2021-ben felváltva gondozták gyermeküket, és ezért a családi 
pótlékra, valamint a családi kedvezményre is 50-50 százalékban jogosultak, akkor 
a visszatérítést mindkét szülő igénybe veheti.

6. Várandósként jogosult vagyok már most a visszatérítésre, vagy csak akkor, 
ha már megszületett a gyermekem?

A visszatérítés annak a magánszemélynek jár, aki 2021 bármely napján családi 
kedvezményre jogosult. A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa 
a fogantatás 91. napjától jogosult a családi kedvezményre.

Ezért, ha a várandósság a fogantatástól számított 91. napot eléri, jogosult a 
visszatérítésre akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy azt 
a közös háztartásban élő házastársa veszi igénybe.

7. Kaphat-e adó-visszatérítést az apa a magzat után, ha csak élettársa a kismamának?

Adó-visszatérítésre csak az jogosult, aki családi kedvezményre is. Várandósságnál 
a kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa jogosult ezekre, az élettárs 
tehát nem. Ha a gyermek 2021-ben megszületik, az apa szülőként jogosult lesz családi 
pótlékra, ezért családi kedvezményre és adó-visszatérítésre is.

8. A gyerek hány éves koráig jár a visszatérítés?

A jogosultság nem a gyermek életkorától függ, hanem attól, hogy a gyermek után 
jár-e családi kedvezmény.

Ha a szülő 2021-ben akár csak egy napig jogosult volt a gyermek után családi 
kedvezményre, akkor jogosult a visszatérítésre is.

9. 2021-ben csak munkabért kapok. Jár-e nekem a visszatérítés, ha az egyik gyermekem 
szakmát tanul (OKJ-s képzés keretében), a másik egyetemre jár?

Ha a szakmát tanuló gyermek szakképző intézménybe jár és utána a szülő családi 
pótlékra jogosult 2021. bármely napján, akkor az adó-visszatérítés jár.

10. Az is jogosult visszatérítésre, aki év közben családi kedvezményt érvényesített 
és ezért nincs levont adóelőlege?

Az adó-visszatérítésre az is jogosult, akitől év közben a munkáltató azért nem 
vont le adóelőleget, mert a családi kedvezmény az adóalapját teljes mértékben 
lecsökkentette. Levont adóelőleg hiányában azonban nincs mit visszaigényelni.

Ha a magánszemélynek van olyan összevont adóalapba tartozó jövedelme, ami után 
saját maga fizette meg az adóelőleget év közben, például magánszemélynek adott 
bérbe ingatlant, és abból családi kedvezményt nem érvényesített, akkor a bevallásában 
kérheti a negyedévente megfizetett adóelőleg visszatérítését.

11. Vállalkozó vagyok. Jár a visszatérítés? Ha igen, mekkora összegben?

A visszatérítés annak az egyéni vállalkozónak jár, aki 2021 bármely napján családi 
kedvezményre jogosult, akkor is, ha a családi kedvezményt nem veszi igénybe, vagy 
nem ő veszi igénybe.

A kedvezmény az összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) 
adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása utáni részére érvényesíthető, 
a visszatérítés összege maximum a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves 
átlagbér és a 15 százalékos adókulcs szorzata, azaz 809 000 forint lehet.

A főállású egyéni vállalkozó a visszatérítést az szja-bevallásban (a NAV által 
elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával) igényelheti. A kedvezmény 
a vállalkozói kivét, vagy az átalányban megállapított jövedelmet terhelő és a 
2021-ben negyedévente megfizetett adóelőleg terhére érvényesíthető, legfeljebb 
809 000 forintig.

A munkaviszonnyal is rendelkező egyéni vállalkozónak a kedvezményt a NAV előlegként 
utalja ki a munkáltatótól beérkezett adatok alapján, a munkáltató által a 2021-re 
levont szja-előleg alapulvételével. Az egyéni vállalkozói tevékenységből származó 
jövedelemből negyedévente megfizetett adóelőleget pedig a magánszemély az szja-bevallásában 
(a NAV által elkészített adóbevallási tervezet felhasználásával) igényelheti vissza. 
A munkaviszony után visszatérített adó összege és az egyéni vállalkozói tevékenység 
után visszatérített adó összege együttesen nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

12. Családi pótlékra saját jogán jogosult is kap visszatérítést?

Aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, az jogosult családi kedvezményre. 
Ha van olyan jövedelme, amelyre az adó-visszatérítés igénybe vehető, vagy bejelentett 
kisadózó, akkor visszatérítésre is jogosult.

13. Az elvált, gyermeküket felváltva gondozó szülők közös kérelem alapján a gyermek 
után 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra és ezért a családi kedvezményre 
is. Mindketten jogosultak a visszatérítésre? Az új házastársuk is?

Igen, a szülők és a házastársaik is jogosultak a visszatérítésre.

14. Élettársammal közösen neveljük a 2021-ben született kislányunkat, az állandó 
lakcímünk eltérő. Mindketten jogosultak vagyunk az adó-visszatérítésre?

Ha az élettársak szülőként mindketten jogosultak a családi pótlékra közös gyermekük 
után, akkor jár a visszatérítés, függetlenül attól, hogy eltérő az állandó lakcímük.

A családi kedvezményre való jogosultság szabályai a 73. számú információs füzetben 
találhatók.

15. A családi pótlékot az anya kapja. Jogosult-e az élettársa a visszatérítésre, 
ha a munkáltató a béréből havonta levonta az adóelőleget?

<ul>

<li>Ha az élettárs a gyermek vér szerinti szülője, akkor szülőként jogosult a családi 
kedvezményre és emiatt adó-visszatérítésre is.</li>

<li>Ha az élettárs nem a gyermek vér szerinti szülője, akkor az élettárs csak akkor 
jogosult a visszatérítésre, ha a kapcsolatukat legalább egy éve bejegyezték az 
Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába, vagy a vér szerinti szülővel fennálló 
élettársi kapcsolatát legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.</li>

<li>Ha az élettárs nem vér szerinti szülő és az élettársi kapcsolatot sem tudja a 
fentieknek megfelelően igazolni, akkor nem jogosult a visszatérítésre.</li>
</ul>

16. Családi pótlékra saját jogán jogosult is kap visszatérítést?

17.
Kaphat-e adó-visszatérítést a rokkantsági járadékos
személy?

A rokkantsági járadékos
személy jogosult családi kedvezményre, ezért adó-visszatérítést is kaphat, ha 
van
olyan jövedelme (például munkabér), ami után a visszatérítés igénybe vehető.

Ha a családi kedvezményt
nem tudja igénybe venni, mert nincs adóköteles jövedelme, akkor a vele közös
háztartásban élő hozzátartozói közül egy személy igénybe veheti helyette.

Ha év közben a családi
kedvezményt a hozzátartozó vette igénybe, akkor az adó-visszatérítésre is a
hozzátartozó jogosult. Fontos, hogy ha a rokkantsági járadékos és a
hozzátartozója az adóévben megállapodtak arról, hogy év közben melyikük
érvényesíti a családi kedvezményt, ezt a döntésüket az adóbevallásban nem
változtathatják meg.

Ha az adó-visszatérítést a
rokkantsági járadékos maga érvényesíti, 2021. december 31-ig be kell adnia a
VISSZADO-nyilatkozatot, hogy a NAV értesüljön az utalási adatairól, és 2022.
február 15-ig automatikusan kiutalja a visszajáró összeget.

Ha év közben a családi
kedvezményt a hozzátartozó vette igénybe, a visszatérítést is ő érvényesíti és 
2021.
december 31-ig neki kell beadnia a VISSZADO-nyilatkozatot, hogy a NAV
értesüljön az utalási adatairól, és 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja
a visszajáró összeget.

18.
Kaphat-e adó-visszatérítést, aki saját jogán kap családi pótlékot?

A családi pótlékra saját
jogán jogosult személy jogosult családi kedvezményre, ezért adó-visszatérítést
is kaphat, ha van olyan jövedelme (például munkabér), ami után a visszatérítés
igénybe vehető.

Ha év közben a családi
kedvezményt a hozzátartozó vette igénybe, akkor az adó-visszatérítésre is a
hozzátartozó jogosult. Fontos, hogy ha családi pótlékra saját jogán jogosult és
a hozzátartozója az adóévben megállapodtak arról, hogy év közben melyikük
érvényesíti a családi kedvezményt, ezt a döntésüket az adóbevallásban nem
változtathatják meg.

Ha év közben a családi
pótlékra saját jogán jogosult érvényesítette a családi kedvezményt, akkor neki
nincs teendője, 2022. február 15-ig a NAV kiutalja neki az adó-visszatérítést, 
mert
a családi pótlékot folyósító szerv adatot szolgáltat az adóhatóságnak az
utalási adatairól.

Ha viszont év közben a
családi kedvezményt a hozzátartozó vette igénybe, ezért a visszatérítést is ő
érvényesíti, 2021. december 31-ig be kell adnia a VISSZADO-nyilatkozatot, hogy
a NAV értesüljön az utalási adatairól, és 2022. február 15-ig automatikusan
kiutalja a visszajáró összeget.

II. Hogyan vehető igénybe az adó-visszatérítés?

19. Igényelni kell vagy automatikusan jár az adó-visszatérítés?

Az adóvisszatérítést február 15-éig automatikusan, kedvezményelőlegként azoknak 
utalja ki a NAV, akiknek a jogosultsága a rendelkezésre álló adatok vagy az adózó 
nyilatkozata alapján megállapítható.

Ha a jogosult nem részesül családi pótlékban, ezért kiutalási adatok nem állnak 
a NAV rendelkezésére, a magánszemélynek erről nyilatkozatot kell beadnia a 2021. 
október 31-től elérhető VISSZADO nyomtatványon 2021. december 31-ig, ebben az 
esetben 2022. február 15-ig a NAV kiutalja a visszatérítést.

20. Milyen határidőkre kell figyelni az adó-visszatérítés miatt?

<ul>

<li>2021. október 31. és 2021. december 31. között nyilatkozhat a magánszemély a 
családi kedvezményre jogosultságáról, a családi kedvezményre jogosult másik magánszemélyről, 
a családi kedvezményre jogosító gyermekekről, illetve a kiutaláshoz szükséges 
adatokról, számlaszámról, címről a VISSZADO-nyomtatványon. Ha a magánszemélynek 
van ügyfélkapus hozzáférése, a nyilatkozatot célszerű az Online Nyomtatványkitöltő 
Alkalmazáson keresztül kitölteni és beküldeni, mert így látható lesz, hogy milyen 
adatok állnak a NAV rendelkezésére a visszatérítéshez.</li>

<li>2022. február 15-ig a rendelkezésére álló adatok alapján a NAV kiutalja a kedvezményelőleget.</li>

<li>2022. március 15-től elérhető az adóbevallási tervezet, amely tartalmazza a kiutalt 
kedvezményelőleget is. </li>

<li>2022. május 20-ig nyújtható be a 2021-es szja-bevallás, amelyben a jogosult magánszemély 
kérheti az adó-visszatérítést, ha február 15-ig nem kapott kedvezményelőleget. 
</li>
</ul>

21. Ha nem én kapom a családi pótlékot és az adóbevallásomban érvényesítem a 
családi kedvezményt, tudni fogja a NAV, hogy jogosult vagyok az adó-visszatérítésre? 
Hogyan történik a kiutalás?

Ha év közben nem kérte a munkáltatótól a családi kedvezmény érvényesítését, akkor 
célszerű 2021. október 31. és december 31. között nyilatkozni a jogosultságról 
a VISSZADO nyomtatványon. Ebben az esetben a NAV 2022. február 15-ig előlegként 
kiutalja a visszatérítés összegét, a nyilatkozaton megadott belföldi címre, vagy 
számlaszámra.

Ha december 31-ig nem nyilatkozik, a visszatérítést az adóbevallásban érvényesítheti.

22. Mikor adjon adó-visszatérítési nyilatkozatot az a magánszemély, akinek családi 
pótlékot folyósítanak?

Ha a magánszemély családi pótlékot kap, akkor a kincstár erről adatot szolgáltat 
a NAV-nak, és közli azt a számlaszámot vagy postai utalási címet, ahová az ellátást 
folyósítja. A magánszemélynek ekkor nincs teendője, az adó-visszatérítést automatikusan 
megkapja 2022. február 15-ig, ha van olyan jövedelme, ami a kedvezmény alapját 
képezi, vagy bejelentett kisadózóként fizettek utána tételes adót. Ha a magánszemély 
más bankszámlaszámra vagy postai utalási címre kéri a kiutalást, mint ahová a 
családi pótlékot kapja, akkor célszerű nyilatkozatot benyújtani.

23. Hova utalja vagy postázza a NAV a pénzt?

Ha a magánszemély családi pótlékot kap, akkor a kincstár közli a NAV-val azt 
a számlaszámot vagy postai utalási címet, ahová az ellátást folyósítja. A NAV 
a visszatérítés kiutalásához ezeket az adatokat veszi alapul. Ha a magánszemély 
más bankszámlaszámra vagy postai utalási címre kéri a kiutalást, mint ahová a 
családi pótlékot kapja, akkor 2021. december 31-ig a VISSZADO-nyomtatványon jelezheti 
ezt a NAV-nak.

Ha a magánszemély nem kap családi pótlékot és benyújtja a VISSZADO-nyomtatványt, 
akkor a NAV a kedvezményelőleget arra a bankszámlaszámra vagy postai utalási címre 
utalja, amely abban szerepel. Ha 2021. december 31-ig sem a kincstári adatszolgáltatás, 
sem a magánszemély nyilatkozata nem áll rendelkezésre, akkor a NAV nem utalja 
ki az adó-visszatérítést 2022. február 15-ig, a magánszemély a bevallásában kérheti 
azt vissza.

24. Ha év közben született gyermekem, nem én kapom a családi pótlékot és év közben 
nem érvényesítettem családi kedvezményt, hogyan kapom meg a visszatérítést?

Ha december 31-ig nem nyilatkozik, a visszatérítést az adóbevallásban érvényesítheti.

25. A NAV által elkészített adóbevallási tervezetet kell-e módosítani az adó-visszatérítés 
miatt?

Ha a NAV kedvezményelőleget utal ki az adózónak, akkor feltünteti a kiutalt összeget 
az adóbevallási tervezetben. Emiatt tehát nem kell tervezetet módosítani. Erre 
csak akkor van szükség, ha a magánszemély például olyan jövedelmet is kapott 2021-ben, 
ami a tervezetben nem szerepel, vagy a családi kedvezményt a jogosultak az évközi 
érvényesítéshez képest másként osztják fel egymás közt a bevallásban.

26. Ingatlant adok bérbe egy másik magánszemélynek, az adóelőleget negyedévente 
fizetem, ezen kívül más jövedelmem nincsen. Kaphatok-e adó-visszatérítést?

Igen, ha a családi kedvezményre 2021 legalább egy napján jogosult.

A visszatérítést azonban csak az adóbevallásában tudja visszaigényelni, mert 
a NAV a magánszemélynek bérbeadott ingatlanból származó jövedelemről nem rendelkezik 
információval.

27. A házastársammal év közben mindketten érvényesítünk családi kedvezményt, 
a családi pótlékot én kapom. Kell-e mindkettőnknek nyilatkozni?

Annak a házastársnak, aki a családi pótlékot kapja, nem kell nyilatkoznia, mert 
erről és a kiutalási adatokról a családi pótlékot folyósító szerv adatot szolgáltat 
a NAV-nak, de a másik félnek igen, mert a kiutalási adatait a NAV nem ismeri.

28. Ha meghalt év közben az egyik szülő, az elhunyt adójának soron kívüli megállapításakor 
érvényesíthető-e a kedvezmény?

Ha a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján 
jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa 
vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést.

Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának megállapítására irányuló soron 
kívüli eljárásban dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös a soron kívüli eljárás 
lezárása után nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor is megállapítja.

A NAV az adó-visszatérítést 2021. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban 
hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az elhunyt 
jogosultsága a kedvezményre megállapítható.

III.Az adó-visszatérítés összege. Milyen jövedelem után jár?

29. Mi a felső és az alsó határa az szja-visszatérítésnek?

A visszatérítés összege:

<ul>

<li>az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalap-kedvezmények 
levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része,</li>

<li>az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemélynél a 2021-re tőle levont ekhónak az szja-része (9,5 százaléka), </li>

<li>a kisadózónál a 2021-re utána fizetett tételes adó negyede,
</li>
</ul>

de maximum 809 000 forint.

Ha a magánszemélynek az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított összevont 
adóalapja utáni adója legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor 
a kedvezmény összege ezer forint, ez az alsó határ.

30. Melyik szja-s jövedelem adójára érvényesíthető az adó-visszatérítés, ha a 
magánszemély jogosult családi kedvezményre?

A 2021-ben megszerzett, összevont adóalapba tartozó jövedelem adója jár vissza, 
vagyis az önálló és a nem önálló tevékenység, valamint az egyéb jövedelem adója.

Ezek például:

<ul>

<li>munkabér, </li>

<li>bérbeadásból származó jövedelem, </li>

<li>őstermelői jövedelem, </li>

<li>az egyéni vállalkozónál a vállalkozói kivét, </li>

<li>az átalányban megállapított jövedelem.</li>
</ul>

31. Pontosan hogyan kell kiszámítani a visszatérítés felső határát?

A visszatérítés összege legfeljebb 809 000 forint, ami a 2020. decemberi KSH-adatok 
alapján számolt éves bruttó átlagkereset tizenkétszeresének és a 15 százalékos 
szja mértéknek a szorzata ezer forintra kerekítve.

A bruttó átlagkereset 449 400 forint, ami azt jelenti, hogy a kedvezmény összege:

449 400x12x15%=808 920 forint, kerekítve 809 000 forint.

Ha a magánszemély összevont adóalapját terhelő adó ennél az összegnél kevesebb, 
akkor a visszatérítés összege az adó összege.

Ekhós magánszemélynél a 2021-re tőle levont ekho szja-nak minősülő része (9,5 
százalék) jár visszatérítésként, ami nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

Kisadózónál a visszatérítés összege a 2021-re a kisadózó vállalkozást a kisadózó 
után terhelő tételes adó negyede, de maximum 809 000 forint.

Ha a magánszemélynek van szja, kata és ekho szerint adózó jövedelme is, akkor 
a különböző adónemekből visszaigényelhető összegek együttesen nem haladhatják 
meg a 809 000 forintot!

32. Ha több gyerekem van, többet kapok vissza?

Az adó-visszatérítés összegét nem befolyásolja a gyermekek száma.

A visszatérítés összege a családi kedvezményre jogosult magánszemély által 2021-ben 
megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelme utáni személyi jövedelemadó, 
ekho összegétől, illetve a kisadózó után a kisadózó vállalkozást terhelő tételes 
adó összegétől függ, nem pedig a gyermekek számától.

33. Az is jogosult visszatérítésre, aki év közben családi kedvezményt érvényesített 
és ezért nincs levont adóelőlege?

34. Csak munkabért kapok 2021-ben, így mennyi visszatérítést kaphatok?

Az adó-visszatérítés összege az összevont adóalapba tartozó jövedelmet, például 
munkabért szerző magánszemélynél az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított 
adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része, 
de legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15 százalékos 
adókulcs szorzata ezer forintra kerekítve, azaz 809 000 forint.

35. Az ingatlanértékesítés után fizetendő szja-ból is érvényesíthető-e az adó-visszatérítés?

Nem, mert az adó-visszatérítés az összevont adóalap adójára vehető igénybe, azonban 
az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem nem tartozik ide, az külön adózó 
jövedelem.

36. Ápolási díj után jár-e a visszatérítés, ha ezen az ellátáson kívül más jövedelemmel 
nem rendelkezem?

Az ápolási díj adómentes, így levont adó hiányában nincs mit visszaigényelni.

37. 2021 júniusáig gyedet, júliustól gyest kapok. Mindkét juttatás után jár a 
visszatérítés?

A gyed után jár a visszatérítés, mivel az az összevont adóalap részeként adóköteles, 
és abból adóelőleget vonnak le. A gyes után azonban nem jár, mivel az adómentes 
jövedelem, ezért levont adó hiányában nincs mit visszaigényelni.

38. Adómentes lesz-e a visszatérített összeg, vagy bevételnek minősül, amely 
után adózni kell?

Nem kell a jövedelem kiszámításakor figyelembe venni a visszatérített adót, tehát 
az összeg után a magánszemélynek nem kell adót fizetnie.

IV. Hogyan érinti az adó-visszatérítés az szja-kedvezményeket, rendelkezőnyilatkozatokat?

39. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák szja-mentessége hogyan érinti a családnak 
járó visszatérítést?

A négy vagy több gyermeket nevelő anyák a visszatérítést arra az összevont adóalapba 
tartozó jövedelmükre vehetik igénybe, amelyre a négy vagy több gyermeket nevelő 
anyák kedvezménye nem érvényesíthető.

Ilyen lehet például az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem adója.

40. Év közben családi kedvezményt érvényesítettem. Kapok-e adó-visszatérítést?

Igen, ha a családi adókedvezmény nem csökkentette az adóalapot nullára.

Az adó-visszatérítéskor az az adóelőleg jár vissza, amit a kedvezményekkel – 
így a családi kedvezménnyel – csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető év 
közben levont. Ha a családi kedvezmény miatt az adóalap „elfogy”, akkor nem jár 
a visszatérítés, mivel nincs levont adóelőleg.

41. Igénybe vettem a családi járulékkedvezményt. Így is jár a visszatérítés?

Ha a magánszemély év közben családi járulékkedvezményt vett igénybe, de a bevallásában 
az összevont adóalapja több mint 0, akkor a visszatérítés megilleti.

Ha például a magánszemély év közben a munkabérére érvényesít családi kedvezményt 
és családi járulékkedvezményt, emellett magánszemélynek ad bérbe ingatlant és 
az ebből származó jövedelem után az adóelőleget megfizette, a visszatérítést a 
bérbeadás jövedelme után fizetett adóelőleg terhére lehet igénybe venni.

42. Az adó-visszatérítés mellett a családi járulékkedvezményt is lehet érvényesíteni 
az adóbevallásban?

Az adó-visszatérítés a kedvezményekkel csökkentett, összevont adóalap után megállapított 
adó terhére érvényesíthető. A bevallásban tehát először a családi adóalap-kedvezményt 
lehet érvényesíteni az szja-alappal szemben. Ha az adóalap a családi kedvezmény 
igénybevétele miatt nullára csökken, de a magánszemélynek még marad a gyermekek 
után járó családi kedvezmény keretösszegéből, akkor a fel nem használt összeg 
15 százaléka a levont társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezményként 
érvényesíthető.

Ha a magánszemély a családi kedvezmény igénybevétele miatt az adóalapját lenullázta, 
nem tudja igénybe venni az adó-visszatérítést a személyi jövedelemadóból.

43. Hogyan érinti az adó-visszatérítés az 1+1 százalékos felajánlásokat?

A visszatérítés összege nem csökkenti az 1+1 százalékos felajánlások alapját 
képező adóalapot.

44. Milyen hatással lesz a visszatérítés az önkéntes pénztári, a NYESZ-R és a 
nyugdíjbiztosítási rendelkezőnyilatkozatokra?

Akinek a visszatérítéssel az összevont adóalapot terhelő adója „elfogy”, az emiatt 
nem tud rendelkezni az adóról. Akinek a visszatérítés igénybevétele után marad 
összevont adóalapot terhelő adója, az megteheti a rendelkezőnyilatkozatokat.

V. Kata, ekho és az adó-visszatérítés

45. Katás egyéni vállalkozó vagyok. Jár nekem is visszatérítés?

A kisadózó egyéni vállalkozó a 2021. évben az őt terhelő tételes adó 25 százalékának 
visszatérítésére jogosult. A kisadózónak a visszatérítés személyijövedelemadó-kedvezményként 
jár.

Ha a kisadózó a 2021. évben a személyi jövedelemadóból is jogosult visszatérítésre, 
mert van összevont adóalapba tartozó jövedelme, akkor a tételes adó alapján járó 
visszatérítés a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető összegen felül vehető 
figyelembe, de a két összeg együttesen nem haladhatja meg a 809 000 forintot.

46. Ha az egyik szülő katás vállalkozás kisadózóként bejelentett tagja, akkor 
is mindkét szülő kérheti a visszatérítést?

Az adó-visszatérítés annak jár, aki 2021 bármely napján családi kedvezményre 
jogosult, vagy kisadózóként jogosult lenne. Ha a kisadózó és a házastársa ennek 
a feltételnek megfelel, a visszatérítést mindketten igénybe vehetik.

47. Katás vállalkozásnál hozzá lehet számolni a visszatérítés alapjához a 40 
százalékos adót is?

Katásoknál a visszatérítés csak a bejelentett kisadózó után a kisadózó vállalkozást 
2021. évre tekintettel terhelő tételes adó 25 százaléka lehet.

VI. VISSZADO-nyilatkozat

48.	Hol érhető el a NAV honlapján a VISSZADO-nyilatkozat?

A NAV honlapján az Szja-visszatérítés menüben érhető el a nyilatkozat: nav.gov.hu/nav/ado/szja/szja_visszaterites.

49.	Elrontottam a VISSZADO-nyilatkozat kitöltését, hogyan hozhatom helyre?

Ha Ön hibásan nyújtotta be a nyilatkozatot, újra kitöltheti és beküldheti a helyes 
adatokkal. Ekkor a „Nyilatkozat jellege” kódkockában „H”-t [Adózói javítás (helyesbítés)] 
kell feltüntetnie.

50.	Munkaviszony melletti egyéni vállalkozó, az ONYA-n adóazonosító jellel – 
mint magánszemély – beadta a nyilatkozatot, és szeretné egyéni vállalkozóként 
is beadni, de a rendszer nem engedi, miért?

A VISSZADO-nyilatkozaton a jogosultságról és a kiutalási adatokról kell nyilatkozni, 
amit egyszer lehet beadni, és szükség esetén helyesbíteni. Ha a magánszemély a 
munkaviszonya mellett egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, akkor a visszatérítést 
2022. február 15-ig csak a munkaviszonyból származó jövedelme után levont adóelőlegből 
kapja meg automatikusan, hiszen a NAV év közben erről kap adatokat. Az egyéni 
vállalkozói jövedelme után fizetendő adóra a visszatérítést majd az szja-bevallásában 
érvényesítheti.

Ez nem vonatkozik a katás egyéni vállalkozóra, mivel a NAV az adóvisszatérítés 
kiutalásakor a tételes adót automatikusan figyelembe veszi.

A jogosultakat az adóvisszatérítés minden esetben magánszemélyként illeti meg, 
ezért az egyéni vállalkozónak nem kell a VISSZADO-nyomtatványt egyéni vállalkozóként 
is benyújtania.

51.	Ha a családi pótlékot a feleség kapja, de a családi kedvezményt a férj veszi 
igénybe, akkor nyilatkozniuk kell?

A feleségnek a NAV 2022. február 15-ig automatikusan kiutalja az adó-visszatérítést, 
mert tudja, hogy a feleség jogosult a családi kedvezményre és ismeri a bankszámlaszámot 
vagy postai címet, ahova a családi pótlékot folyósítják. Ha az adatokat nem kell 
módosítania, például más bankszámlaszámot megadnia, akkor nem kell benyújtania 
a VISSZADO-nyilatkozatot.

A férjnek be kell nyújtania a nyilatkozatot ahhoz, hogy a visszatérítést 2022. 
február 15-ig megkapja, mert a NAV nem ismeri a kiutalási adatait.

52.	A megváltozott bankszámlaszámot az adó-visszatérítéshez hogyan kell bejelenteni 
a NAV-hoz?

A magánszemély a VISSZADO-nyilatkozaton tudja bejelenteni azt a bankszámlaszámot, 
ahová az adó-visszatérítés kiutalását kéri.

53.	Ha az adózó a VISSZADO-nyilatkozaton a jogosultsági hónapként az egész évet 
jelölte meg, pedig csak fél évig kapták a családi pótlékot, akkor kell-e helyesbítőt 
beadnia?

Mivel 2021-ben volt jogosultsági hónap, ezért a téves jelölés miatt nem szükséges 
a nyilatkozatot helyesbíteni, mert a visszatérítés összegét ez nem befolyásolja.

54.	A VISSZADO-nyilatkozaton minden gyermeket szerepeltetni kell vagy csak azokat, 
akik után családi kedvezmény jár?

A VISSZADO-nyilatkozaton csak azokat a gyermekeket kell szerepeltetni, akik után 
a családi kedvezmény jár.

55.	Az élettársak közösen nevelik az anya előző kapcsolatából származó gyermekét. 
Ha decemberben összeházasodnak, akkor a nem vér szerinti gyermek után a házastárs 
beadhatja-e a VISSZADO-nyilatkozatot már novemberben?

Mivel az élettárs csak a házasságkötés után lesz jogosult családi kedvezményre 
a gyermek után, a nyilatkozatot nem adhatja be korábban. Az esküvő után 2021. 
december 31-ig a nyilatkozat még benyújtható.

56.	Gondot okoz-e ha elővigyázatosságból az is beadja a VISSZADO-nyilatkozatot, 
akinek nem kell, mert a NAV ismeri a szükséges adatokat?

Nem, azonban az ONYA-felületen ellenőrizheti a NAV rendelkezésére álló adatokat. 
Ha az ONYA-ban a gyermekek adatait és a kiutaláshoz szükséges adatokat is látja 
és azok helyesek, akkor a nyilatkozatot nem kell beadnia.

57.	Az egyéni vállalkozók kizárólag elektronikusan nyújthatják be a VISSZADO-nyilatkozatot, 
vagy küldhetik kinyomtatott formában is?

Mivel a VISSZADO-nyilatkozatot az egyéni vállalkozó magánszemélyként nyújtja 
be, ezért papíron is beküldheti.

58.	Tudnak segíteni a VISSZADO-nyilatkozat kitöltésében?

Telefonos segítséget kérhet a NAV Infóvonalán, a 1819-es számon, ahol munkatársaink 
készséggel állnak rendelkezésére hétfőtől csütörtökig 8 óra 30 perctől 16 óráig, 
pénteken 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig.

Szükség esetén segítséget kérhet ügyfélszolgálatainkon is, személyesen.

<a name="_ftn1"></a>[1] A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséről szóló 560/2021. (IX..30) 
Korm. rendelet alapján.

<a name="_ftn2"></a>[2] A családi kedvezményre jogosultakra vonatkozó szabályokat a <a href="https://nav.gov.hu/nav/inf_fuz/2021">73. számú információs füzet</a> tartalmazza.

<a name="_ftn3"></a>[3] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: 
Szja tv.) 29. §-a.

<a name="_ftn4"></a>[4] Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése

<a name="_ftn5"></a>[5] A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi 
viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 
szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése.

<a name="_ftn6"></a>[6] A szülővel együtt élő élettárs akkor jogosult a gyermek után családi pótlékra, 
ha a gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási helyen él és a szülővel élettársként 
legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a 
szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet 
legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

<a name="_ftn7"></a>[7] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 
9. §-a.

<a name="_ftn8"></a>[8] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 
2012. évi CXLVII. törvény 8. § (1)-(2) és (4a) bekezdése szerinti tételes adó. 
A főállású kisadózóknál a visszatérítés maximum 150 000 forint, magasabb összegű 
tételes adó fizetésekor 225 000 forint, a nem főállású kisadózóknál pedig 75 000 
forint.

<a name="_ftn9"></a>[9] A KSH adatai szerint a 2020. december havi bruttó átlagkereset 449 400 forint 
volt, ennek éves összege 5 392 800 forint, és ennek a 15 százaléka 808 920 forint.

<a name="_ftn10"></a>[10] A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 
485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján.

<a name="_ftn11"></a>[11] A családtámogatási kifizetőhelyek a Magyar Államkincstár és a Honvédelmi 
Minisztérium.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords>
<skword>nemhl</skword>
<skword>nemfriss</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>szülő</item>
<item>adó--visszatérítés</item>
<item>bevallási-tervezet</item>
</searchkeywords>
<referenceURL>nav/ado/szja/szja_visszaterites/szja_visszaterites20211001.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4797787">
<title>Tájékoztató az üzemanyagtöltő állomás üzemszünetének bejelentése</title>
<url>nav/ado/egyeb/Tajekoztato_az_uzeman20211118.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1637247240000">
<year>2021</year>
<month>11</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>54</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1654034340000">
<year>2022</year>
<month>5</month>
<day>31</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1637247588141">
<year>2021</year>
<month>11</month>
<day>18</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>59</minute>
<sec>48</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A bejelentést meghatározó jogszabályi hely: az üzemanyagok hatósági áras forgalmazására
vonatkozó részletes szabályokról szóló 626/2021. (XI. 13.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § (5) bekezdése.

Az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője, ha a Korm. rendelet 2. § (3)
bekezdés szerinti üzemszünetet hirdet, akkor azt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz
haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül be kell jelentenie.

Hogyan lehet megtenni a bejelentést?

A bejelentést elektronikus úton kell megküldeni, az e-Papír
szolgáltatással.

Az e-Papír szolgáltatás használatakor

<ul>

<li>
a Témacsoport rovat legördülő
listájából az „Egyéb” opciót </li>

<li>
az Ügytípus rovat legördülő listájából az „Egyéb”
opciót</li>

<li>
a Címzett rovat legördülő listájából az üzemanyagtöltő állomás fekvése (címe)
szerint *illetékes NAV adó- és vámigazgatóságot</li>
</ul>

kell kiválasztani.

Az igazgatóságok listája elérhető: <a href="https://nav.gov.hu/nav/igazgatosagok/Nemzeti_Ado__es_Vamhi20151218.html?query=igazgat%C3%B3s%C3%A1gok">itt</a>.

A bejelentés akkor szabályos, ha azt elektronikusan nyújtották be, és

<ul>

<li>az az üzemeltető
saját tárhelyéről (cégkapu, hivatali tárhely, KÜNY tárhely) küldte, vagy</li>

<li>a
bejelentés nem az üzemeltető saját tárhelyéről érkezett, de a beküldő az
üzemeltető törvényes képviselője, vagy</li>

<li>a
bejelentés nem az üzemeltető saját tárhelyéről érkezett, de az e-Papír
mellékleteként érkező bejelentés az üzemeltető vagy törvényes képviselője
elektronikus aláírását vagy AVDH hitelesítését tartalmazza; vagy</li>

<li>a
bejelentés nem az üzemeltető saját tárhelyéről érkezett és a bejelentéshez a
beküldőre vonatkozó eseti meghatalmazást csatoltak. A meghatalmazásnak az
általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint teljes bizonyító
erejű köz-, vagy magánokiratnak kell lennie, azt a meghatalmazónak
elektronikusan alá kell írnia vagy AVDH-val kell hitelesítenie, és így kell
csatolnia az e-Papírhoz. </li>
</ul>

Mit kell tartalmaznia a bejelentésnek?

A bejelentést az alábbi ajánlásnak megfelelő adattartalommal kell
megtenni (a szöveg alkalmazása nem kötelező, de a választott szövegezésben az 
…-al
jelölt adatoknak szerepelniük kell).

… (nyilatkozatot tevő
neve) … (nyilatkozatot tevő minősége)
mint a(z)  … (üzemeltető neve) … (üzemeltető
adószáma), … (üzemanyagtöltő állomás
címe) alatti üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője az üzemanyagok hatósági
áras forgalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 626/2021. (XI. 13.)
Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése alapján bejelentem az üzemszünetet.

Az üzemszünet kezdete: 202… év ... hó … nap … óra.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>üzemanyag</item>
<item>benzinkút</item>
<item>üzemszünet</item>
<item>hatósági</item>
<item>ár</item>
<item>töltőállomás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4794187">
<title>Értesítést kap, aki elmulasztotta a környezetvédelmi termékdíj bevallását</title>
<url>nav/ado/egyeb/Ertesitest_kap__aki_e20211012.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1634022600000">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>9</hour>
<minute>10</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1634025784293">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>12</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>3</minute>
<sec>4</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Környezetvédelmi termékdíj bevallás elmulasztásával érintett adózók kiértesítése

A NAV elkészítette a környezetvédelmi termékdíj bevallás elmulasztásával érintett 
ügyfelek elemzését, és kigyűjtötte azon adózókat, akik 2020. évben környezetvédelmi 
termékdíj köteles termékek forgalmazásával voltak érintettek, azonban bevallást 
nem nyújtottak be. Ezek a gazdálkodók értesítést kapnak az elektronikus tárhelyükre, 
mely a következőket tartalmazza.

<ul>

<li>

Fogalmak és kötelezettségek

</li>
</ul>

Az értesítőlevélben részletes tájékoztatás olvasható a termékdíj-köteles termékek 
köréről, valamint a termékdíj-kötelezettségről.

<ul>

<li>

Mit kell tennie?

</li>
</ul>

A NAV felkéri az adózókat a nyilvántartásuk felülvizsgálatára és az esetlegesen 
felmerült mulasztás pótlására, a szükséges nyomtatványok elérhetőségének megjelölésével:

A bevallás pótlására a 20KTBEV nyomtatványon van lehetőség, a bejelentést pedig – ha azt is pótolni kell – a 20TKORNY nyomtatványon lehet megtenni. A formanyomtatványok és azok kitöltési útmutatói a NAV internetes 
honlapjáról tölthetőek le:

<a href="http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok">http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok</a>

<ul>

<li>

Érdeklődhet a részletekről

</li>
</ul>

Ha a szabályokkal kapcsolatban kérdése van, általános tájékoztatásért hívhatja 
a NAV 1819-es telefonszámát.

A NAV Ügyféltájékoztató és Ügyintéző rendszere (ÜCC) a +36 80/20-21-22-es telefonszámon, 
munkanapokon 8 óra 30 perctől 16 óráig, péntekenként 8 óra 30 perctől 13 óra 30 
percig hívható, melyen az alábbi menüpontokat kell választani:

Ügyintézés és konkrét ügyekre vonatkozó tájékoztatás → Bevallásokkal kapcsolatos 
ügyintézés → Bevallás benyújtásának elmulasztásával kapcsolatos tájékoztatás, 
bírság határozatok.

A rendszer használatához ügyfélazonosító szám (PIN kód), vagy részleges kódú 
telefonos azonosítás szükséges. A PIN-kód a NAV internetes honlapján az Online 
Nyomtatványkitöltő Alkalmazással (ONYA) a TEL jelű nyomtatványon igényelhető:

<ul>

<li>

Személyes megjelenés esetén a NAV ügyfélszolgálatain be kell mutatni az azonosításra szolgáló dokumentumokat 
(személyi igazolvány, stb.), szükség esetén a meghatalmazást. Postán, illetve 
e-Papíron küldött válaszlevélben a NAV-tól kapott levél iktatószámára hivatkozni 
kell.
</li>
</ul>
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>hiánypótlásra-felhívás</item>
<item>környezetvédelmi-termékdíj</item>
<item>termékdíjköteles-termékek</item>
<item>bevallás-elmulasztása</item>
<item>bevallás-pótlása</item>
</searchkeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4701246">
<title>Tájékoztatás az adóhatóság fizetési értesítéséről, Ügyfeleink lehetőségeiről</title>
<url>/data/cms442477/Tajekoztato_FF_2021_aktualizalt_mod.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1633069980000">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>33</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1664402340000">
<year>2022</year>
<month>9</month>
<day>28</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1633070138038">
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>1</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>35</minute>
<sec>38</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords>M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4</keywords>
<seckeywords> nemfriss nemhl </seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4701246">
<title>Tájékoztatás az adóhatóság fizetési értesítéséről, Ügyfeleink lehetőségeiről</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Szervezetszabályozási és Szervezési Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms442477/Tajekoztato_FF_2021_aktualizalt_mod.pdf</url>
<filename>Tajekoztato_FF_2021_aktualizalt_mod.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>164</size>
<sizeinbyte>168347</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1633070137611</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>10</month>
<day>01</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<article contentid="4790764">
<title>Kérdőív a kkv-k határokon átnyúló adóügyeiről</title>
<url>nav/ado/egyeb/Kerdoiv_a_kkv_k_hatar20210824.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1632399300000">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>23</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>15</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1787743140000">
<year>2026</year>
<month>8</month>
<day>26</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>19</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1632399814017">
<year>2021</year>
<month>9</month>
<day>23</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>23</minute>
<sec>34</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
Az Európai Bizottság a határokon átnyúló adóügyek egyszerűsítéséhez az uniós 
kis- és középvállalkozások véleményét kéri. A megosztott tapasztalatok hozzájárulhatnak 
például a több adóhatóságot is érintő transzferár-megállapítási, állandó telephellyel 
kapcsolatos kérdések gyorsabb rendezéséhez.

A Bizottság egy olyan együttműködésen alapuló uniós programon dolgozik, amely 
lehetőséget teremt

<ul>

<li>

az adóhatóságoknak, hogy előzetesen, közösen rendezzék az EU-ban működő kis- 
és középvállalkozások határokon átnyúló adóügyi problémáit, valamint 
</li>

<li>

az adóalanyoknak, hogy a lakóhelyük, illetve székhelyük szerinti tagállam adóhatósága 
előtt intézhessék problémás ügyeiket. 
</li>
</ul>

Kérjük, hogy korábbi tapasztalatai, elvárásai, ötletei megosztásával segítsen 
egy olyan keret kialakításában, amely támogatja az EU-ban működő vállalkozások 
egyszerűbb adózását!

Az Európai Bizottság a kérdőív kitöltésének határidejét 2021. szeptember 30-ig 
meghosszabbította. A kérdőív kitöltése legfeljebb 15 percet vesz igénybe és a 
<a href="https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/Europeanframeworktaxdisputessurvey">https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/Europeanframeworktaxdisputessurvey</a> oldalon érhető el.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kkv</item>
<item>határokon-átnyúló</item>
<item>Európai-Unió</item>
<item>egyszerűbb-adózás</item>
<item>kérdőív</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4775886">
<title>Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban jelenleg kitölthető adóhatósági nyomtatványok</title>
<url>nav/ado/egyeb/Online_Nyomtatvanykit20210216.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1625727060000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>51</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1643669940000">
<year>2022</year>
<month>1</month>
<day>31</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1625727083097">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>8</hour>
<minute>51</minute>
<sec>23</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk, hogy az Online
Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) jelenleg a következő adóhatósági nyomtatványok
tölthetők ki.

<ul>

<li>
19KATA, 20KATA, 21KATA
(Nyilatkozat és adatszolgáltatás megszerzett bevételről, Bevallás 40 százalékos
mértékű adóról, társasági adóról kisadózó vállalkozás részére a 2019/2020/2021.
évre)</li>

<li>
1941, 2041
(Bevallás a társasházak részére a 2020. évi személyi jövedelemadóról),</li>

<li>
2091, 2191
(Bevallás a távközlési szolgáltatást nyújtók távközlési adójáról), </li>

<li>
2092 (Bevallás a közművezetékek
adójáról), </li>

<li>
2020, 2120 (Havi
bevallás a biztosítási adóról),</li>

<li>
20P90, 21P90
(Bevallás a pénzügyi szervezetek, valamint a forgalmazók és a befektetési alapok
különadójáról),</li>

<li>
21KIVA
(Bevallás a kisvállalati adóról és egyéb kötelezettségekről (társasági adó,
osztalék utáni adót kiváltó adó, innovációs járulék, energiaellátók
jövedelemadója),</li>

<li>
21TFEJLH (Bevallás
a turizmusfejlesztési hozzájárulásról),</li>

<li>
BEV_J01 (Bevallás
a dohánygyártmányok után fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó és
általános forgalmi adó összegről, valamint az önellenőrzéssel történő
helyesbítésről),</li>

<li>
BEV_J02 (Bevallás
az ellenőrzött energiatermék, az alkoholtermék, a sör, a csendes és habzóbor,
az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék után
fizetendő, illetve visszaigényelhető jövedéki adó összegéről, valamint az
önellenőrzéssel történő helyesbítéséről),</li>

<li>
NY (Nyilatkozat a nulla értékadatú
bevallás kiváltásáról),</li>

<li>
’T34 (A természetes személy adóazonosító jellel,
adóigazolvánnyal, vámazonosító számmal és levelezési címmel kapcsolatos
bejelentése),</li>

<li>
’T1011U (Az egészségügyi
szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel kapcsolatos bejelentések
teljesítése),</li>

<li>
’T101 (Természetes személyek adószám-igénylése,
változásbejelentése), </li>

<li>
’T101E (Egyéni vállalkozók adat-
és változásbejelentése),</li>

<li>
’T201 (Külföldi szervezetek, egyházak, társasházak és egyéb szervezetek adat- és változásbejelentése),</li>

<li>
’T201T (Cégbejegyzésre kötelezett
szervezetek és egyéni cégek adat- és változásbejelentése), </li>

<li>
’T201CSZ (Alapítványok, egyesületek és
egyéb civil szervezetek adat- és
változásbejelentése), </li>

<li>
’T201TSZ (Törzskönyvi jogi
személyek adat- és változásbejelentése),</li>

<li>
NAV_J09
(Adatszolgáltatás a jövedéki engedélyes kereskedő készletváltozásáról),</li>

<li>
NAV_J33
(Jövedéki kiskereskedő és bérfőzető bejelentése),</li>

<li>
NAV_J41
(Üzemanyagtöltő állomás adatszolgáltatása),</li>

<li>
’T1043H (Háztartási
munka bejelentése),</li>

<li>
TEL (Kérelem az egyes adóügyek
telefonos ügyintézését lehetővé tevő ügyfélazonosító-szám igényléséhez,
törléséhez és cseréjéhez),</li>

<li>
21NYHIPA (Nyilatkozat
HIPA adóelőleg kedvezmény érvényesítéséről KKV minőség miatt),</li>

<li>
AUTRESZ (Kérelem
az Art. 156. és 199. §-ai szerinti automatikus fizetési könnyítési kérelmek benyújtásához,
módosításához, visszavonásához),</li>

<li>
2117 (Átvezetési és kiutalási kérelem
az adószámlán mutatkozó túlfizetéshez),</li>

<li>
NAV_F04 ("Érzékeny"
FAJ kódos bejelentés),</li>

<li>
NAV_F06 (Egyéb
fémkereskedelmi szakterületi bejelentések, kérelmek).</li>
</ul>

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>online</item>
<item>nyomtatványkitöltő</item>
<item>alkalmazás</item>
<item>bevallás</item>
<item>adatszolgáltatás</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4786056">
<title>A 2117-es átvezetési és kiutalási kérelem már az ONYA-ban is kitölthető</title>
<url>nav/ado/egyeb/A_2117_es_atvezetesi_20210629.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1625090460000">
<year>2021</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>0</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1782943140000">
<year>2026</year>
<month>7</month>
<day>1</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1624965455588">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>17</minute>
<sec>35</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
2021.
július 1-jétől a 2117-es nyomtatvány az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban
(ONYA) is kitölthető, így külön segédprogram telepítése nélkül, bármilyen
okoseszközön, akár mobiltelefonon is kérhető az adószámla-túlfizetés kiutalása
vagy éppen átvezetése egy másik adónemre.

Az
ONYA használatához kizárólag ügyfélkapu-regisztrációra van szükség, a kitöltést
segíti, hogy belépés után az azonosító adatok a nyomtatványon automatikusan
megjelennek.

Az
ONYA a NAV honlapján az „Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás” menüpontból,
valamint a <a href="https://onya.nav.gov.hu/">https://onya.nav.gov.hu</a> linken érhető el.”

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<article contentid="4785130">
<title>Változik a háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj kezelése</title>
<url>nav/ado/egyeb/Valtozik_a_haztartasi20210615.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1623744000000">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>0</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1781560740000">
<year>2026</year>
<month>6</month>
<day>15</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1623744214873">
<year>2021</year>
<month>6</month>
<day>15</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>10</hour>
<minute>3</minute>
<sec>34</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
 2021 júliusától változik a háztartási alkalmazott bejelentése után fizetendő 
díj nyilvántartása. A díj, amelynek összege nem változik, innentől adóként kezelendő 
és az adózók közvetlenül is lekérdezhetik ennek egyenlegét.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021.
július elsejétől a háztartási munkavégzés bejelentésekor fizetendő ezer forintos
regisztrációs díjat adóként kezeli a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). Ezt a
díjat eddig a többi adónemtől külön tartotta nyilván a NAV, 2021. július
elsejétől azonban ez a külön nyilvántartás megszűnik, ami hatással lehet az adóügyek
intézésére is.

Az
adónem száma 302-es és egyenlege ezentúl –
ügyfélkapus bejelentkezés után – elektronikusan lekérdezhető az <a href="https://ebev.nav.gov.hu/">eBEV-portálon</a>, a <a href="https://ebev.nav.gov.hu/">https://ebev.nav.gov.hu/</a>
címen. A be nem fizetett díj adótartozásként, a befizetett díjtöbblet pedig túlfizetésként
jelentkezik majd.

Mindez
hatással lesz azokra az eljárásokra is, amikor a NAV egy döntésnél vagy igazolásnál
figyelembe veszi az adótartozásokat. Így például a be nem fizetett díj után késedelmi
pótlékot számít fel. A díjhátralék akadálya lesz a nullás adóigazolás kiadásának,
köztartozásként csökkenti az esetlegesen kiutalható összeget, és végrehajtás is
indítható miatta.

További
változás, hogy 2021. július 1-jétől ez a 302-es adónem a 2117-es számú
Átvezetési és kiutalási kérelem nyomtatványán is szerepel, ezért:

<ul>

<li>az adónemen mutatkozó túlfizetés kérelemre
kiutalható vagy átvezethető másik adónem javára, illetve</li>

<li>egy másik adónemen megjelenő túlfizetés is
átvezethető erre az adónemre.</li>
</ul> A háztartási
alkalmazottak foglakoztatásának szabályai nem változnak, tehát két feltétel
teljesítésével – a munkavégzés megkezdése előtti bejelentéssel és a
regisztrációs díj megfizetésével – továbbra sem terheli egyéb adó- és járulék 
például
a takarítónőnek vagy a házitanítónak fizetett munkabért, csupán a háztartási
alkalmazottak és foglalkoztatóik kötelező regisztrációjáért fizetendő ezer
forintot kell befizetni.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>háztartási</item>
<item>alkalmazott</item>
<item>regisztrációs</item>
<item>díj</item>
<item>302es-adónem</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4779055">
<title>A NAV-hoz benyújtott hipa-bevallások kezelése</title>
<url>nav/ado/egyeb/A_NAV_hoz_benyujtott_20210406.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1617717660000">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>6</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>1</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1672527540000">
<year>2022</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1617717943375">
<year>2021</year>
<month>4</month>
<day>6</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>5</minute>
<sec>43</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A Nemzeti Adó- és
Vámhivatalhoz (NAV) elektronikusan benyújtott, állandó jellegű iparűzési
tevékenységhez kapcsolódó helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokon a
NAV összefüggés-vizsgálatokat végez
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. A
hipa-nyomtatvány kitöltésekor megjelenő ellenőrzéseken és hibavizsgálatokon
azok a bevallások is keresztülmennek, amelyeket gépi úton, nem az Általános
Nyomtatványkitöltő program használatával küldenek be.

Az ellenőrzés eredményétől
függően a NAV:

<ul>

<li>értesítést küld az érintett önkormányzathoz való továbbításról,
vagy</li>

<li>tájékoztat az azonosított hibák listájáról. A hibák javítása
után a bevallást újból be kell nyújtani.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A helyi
adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 42/D. § (2) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>hipa</item>
<item>HIPA</item>
<item>helyi</item>
<item>iparűzési</item>
<item>értesítés</item>
<item>önkormányzat</item>
<item>hiba</item>
<item>hibalista</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4777595">
<title>A 16HIPA nyomtatványon lehet pótolni, önellenőrizni a ’14-es és ’15-ös hipabevallásokat</title>
<url>nav/ado/egyeb/A_16HIPA_nyomtatvanyo20210310.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1615388220000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>10</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>57</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1672527540000">
<year>2022</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1615389717391">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>10</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>21</minute>
<sec>57</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

2021-től az állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó, helyi iparűzési 
adóról (hipa) szóló bevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell benyújtani 
elektronikusan
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
. Az ehhez szükséges nyomtatványok a <a href="https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok">NAV honlapján</a> elérhetők.

A NAV-nál 2016-tól állnak rendelkezésre a hipabevallások, ezért ha elévülési 
időn belül, 2014-re vagy 2015-re vonatkozóan kell önellenőrzést benyújtania, esetleg 
hiányzó bevallását pótolnia, akkor azt a 2016-ra kialakított, 16HIPA jelű nyomtatványon 
teheti meg.

Ha például a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakra kell önellenőrzést 
végeznie, akkor azt – a megfelelő időszak feltüntetésével – a 2016-ra vonatkozó 
nyomtatványon tudja benyújtani a NAV-hoz.

Két fontos kivétel:

<ul>

<li>A 2021-et megelőző évekre vonatkozó, ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységgel 
kapcsolatos bevallásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani.</li>

<li>Azok a magánszemély vállalkozók, akik nem egyéni vállalkozóként végzik tevékenységüket, 
a hipabevallást papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is benyújthatják
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>
. </li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 42/D. § (1) bekezdése.

<a name="_ftn2"></a>[2] Htv. 42/D. § (4) bekezdése.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Bevallási és Folyószámla felügyeleti Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>14HIPA</item>
<item>15HIPA</item>
<item>helyi</item>
<item>iparűzési</item>
<item>adó</item>
<item>16HIPA</item>
<item>hipa</item>
<item>HIPA</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4776716">
<title>Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések</title>
<url>nav/ado/egyeb/Gepjarmuadoval_kapcso20210227.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614777780000">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>23</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<moddate>
<timestamp ms="1614777833765">
<year>2021</year>
<month>3</month>
<day>3</day>
<dayofweek>4</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>23</minute>
<sec>53</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
<downloadablebinary contentid="4776318">
<title>Gyakran ismételt kérdések a hipa-kedvezménnyel kapcsolatban</title>
<url>/data/cms557504/Gyakran_ismetelt_kerdesek_a_hipa_kedvezmennyel_kapcsolatban_20210226.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614338700000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>25</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1645311540000">
<year>2022</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>7</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614338712117">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>26</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>25</minute>
<sec>12</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords></keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4776318">
<title>Gyakran ismételt kérdések a hipa-kedvezménnyel kapcsolatban</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms557504/Gyakran_ismetelt_kerdesek_a_hipa_kedvezmennyel_kapcsolatban_20210226.pdf</url>
<filename>Gyakran_ismetelt_kerdesek_a_hipa_kedvezmennyel_kapcsolatban_20210226.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>414</size>
<sizeinbyte>424131</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1614338799542</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>02</month>
<day>26</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
</downloadablebinary>
<downloadablebinary contentid="4776592">
<title>Honnan tudhatom hogy a telephelyet a NAV a Htv. szerinti telephelyként tartja nyilván?</title>
<url>/data/cms557808/Honnan_tudhatom_hogy_a_telephelyet_a_NAV_a_Htv._szerinti_telephelykent_tartja_nyilvan.pdf</url>
<starttime>
<timestamp ms="1614253740000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>49</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1772233140000">
<year>2026</year>
<month>2</month>
<day>27</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1614253875810">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>25</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>51</minute>
<sec>15</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<keywords> M0 M1 M2 M3 E1 E2 E3 T1 T2 T3 T4 T5</keywords>
<seckeywords> 
</seckeywords>
<dlbdocument>
<binary contentid="4776592">
<title>Honnan tudhatom hogy a telephelyet a NAV a Htv. szerinti telephelyként tartja nyilván?</title>
<description>
<formatted-text></formatted-text>
</description>
<priority>100</priority>
<source>-</source>
<author>-</author>
<url>/data/cms557808/Honnan_tudhatom_hogy_a_telephelyet_a_NAV_a_Htv._szerinti_telephelykent_tartja_nyilvan.pdf</url>
<filename>Honnan_tudhatom_hogy_a_telephelyet_a_NAV_a_Htv._szerinti_telephelykent_tartja_nyilvan.pdf</filename>
<mimetype>application/pdf</mimetype>
<size>87</size>
<sizeinbyte>89183</sizeinbyte>
<lastmodifieddate>1614253875881</lastmodifieddate>
<lastmodifieddateparsed>
<year>2021</year>
<month>02</month>
<day>25</day>
</lastmodifieddateparsed>
</binary>
</dlbdocument>
<searchkeywords>
<item>hipa</item>
<item>telephely</item>
<item>Htv</item>
<item>február-25</item>
<item>önkormányzat</item>
</searchkeywords>
</downloadablebinary>
<article contentid="4776294">
<title>Az "Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről" elnevezésű nyilatkozat elérhetősége</title>
<url>nav/ado/egyeb/Az__Adoszammal_nem_re20210219.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1613750580000">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1771801140000">
<year>2026</year>
<month>2</month>
<day>22</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1613750973867">
<year>2021</year>
<month>2</month>
<day>19</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>17</hour>
<minute>9</minute>
<sec>33</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Tisztelt Ügyfelünk!

A NAV honlapján 2021. február 19-én
elérhetővé vált az „Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata
hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű nyilatkozat,
melynek benyújtásával a 639/2020. (XII.22.) Korm. rendelet alapján az
adószámmal nem rendelkező őstermelők 2021. február 25-éig nyilatkozhatnak a helyi
iparűzési adóval kapcsolatos adóelőleg-kedvezményük érvényesítéséről.

A nyilatkozat papíron vagy
e-Papír mellékleteként nyújtható be a NAV részére.

Az „Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági
őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről” elnevezésű nyilatkozat
a NAV honlapján a

<ul>

<li>
<a href="http://www.nav.gov.hu/">www.nav.gov.hu</a> → Letöltések - egyéb → <a href="https://www.nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap">Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták</a>
</li>
</ul>

útvonalon található meg.

Az adószámmal rendelkező mikro-,
kis- és középvállalkozások továbbra is a 21NYHIPA jelű nyilatkozat 2021.
február 25-éig történő benyújtásával érvényesíthetik az adóelőleg-kedvezményt.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>őstermelő</item>
<item>hipa</item>
<item>hipa--előleg</item>
<item>hipa--kedvezmény</item>
<item>február-25</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4772164">
<title>Nyilatkozat HIPA adóelőleg kedvezmény érvényesítéséről KKV minőség miatt</title>
<url>nav/ado/egyeb/Nyilatkozat_HIPA_adoe20210125.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1611585420000">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>37</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1640991540000">
<year>2021</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1611585675925">
<year>2021</year>
<month>1</month>
<day>25</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>41</minute>
<sec>15</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

Tisztelt Ügyfelünk!

A NAV honlapján 2021. január 25-én
elérhetővé vált a 21NYHIPA jelű nyilatkozat, melynek benyújtásával a 639/2020.
(XII.22.) Korm. rendelet alapján a mikro-, kis- és középvállalkozások 2021.
február 25-éig elektronikusan nyilatkozhatnak helyi iparűzési adóval
kapcsolatos adóelőleg-kedvezményük érvényesítéséről.

A 21NYHIPA nyilatkozat Általános
Nyomtatványkitöltő Keretprogramban (ÁNYK) futó kitöltőprogramja és a hozzá
tartozó útmutató a NAV honlapján a

<ul>

<li>
<a href="http://www.nav.gov.hu">www.nav.gov.hu</a> → Nyomtatványkitöltő programok → Nyomtatványkitöltő programok →
Programok részletes keresése 
</li>
</ul>

útvonalon található meg.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal


</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
<kword>T5</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>HIPA</item>
<item>adóelőleg</item>
<item>adókedvezmény</item>
<item>IPA</item>
<item>iparűzési</item>
<item>önkormányzat</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4623749" referenceid="4623749">
<title>Közösségi adószámok megerősítése</title>
<url>nav/ado/egyeb/kozossegi_megerositese.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1609251300000">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>15</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1704063540000">
<year>2023</year>
<month>12</month>
<day>31</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1609251384132">
<year>2020</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>15</hour>
<minute>16</minute>
<sec>24</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>

Ebben a tájékoztatóban arról olvashat, hogy hogyan tud meggyőződni európai
közösségi (EK) tagállami partnere közösségi adószámának érvényességéről és
azonosító adatainak pontosságáról.
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

A közösségi adószámok
érvényességét

<li>az
 Európai Bizottság (EB) honlapján, valamint </li>

<li>a
 Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Kapcsolattartó Irodájánál </li>
</ol>

is ellenőrizheti.

1. A közösségi adószámok érvényességének lekérdezése az EB honlapján

A közösségi adószámok érvényességét a NAV részére is igazolhatóan ellenőrizheti az EB honlapján, a <a href="http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/">http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/</a> linken. Ehhez, a lekérdezéskor meg kell adnia saját közösségi adószámát.

Amikor megszületik az eredmény,
Ön egy egyedi hivatkozási számot kap,
mely alapján a NAV az Ön által kezdeményezett lekérdezést – ha az ellenőrzött 
közösségi
adószám érvényes volt – azonosítani tudja. Fontos, hogy ezt az egyedi
hivatkozási számot megőrizze, mert így tudja igazolni a lekérdezés tényét és
eredményét.

A tagállami közösségi adószám
mellett sok tagállam a név- és címadatokat is elérhetővé teszi a
lekérdezések eredményében. Jelenleg Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus,
Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Horvátország, Írország,
Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia,
Svédország, Szlovákia és Szlovénia azok a tagállamok, amelyek érvényes
közösségi adószám esetén megjelenítik az adóalany nevét és címét is.

Az EB egy szabad interfészt is biztosít az
automatizált a lekérdezéshez, így a manuális lekérdezés mellett egy webszolgáltatáson keresztül is ellenőrizhetők
a közösségi adószámok. A szolgáltatás eléréséhez szükséges WSDL-állományok
letölthetők az EB honlapjáról a következő linken:

<a href="http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/checkVatTestService.wsdl" target="_blank" title="">http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/checkVatTestService.wsdl.</a>

Az automatizált lekérdezésnél elegendő elektronikusan
megőriznie nyilvántartásaiban a visszakapott egyedi hivatkozási számot.

2. A közösségi adószámok
érvényességének ellenőrzése a NAV-nál

A tagállami illetőségű adóalany közösségi adószámának érvényességét, illetve azonosító adatainak pontosságát a
NAV-nál azok ellenőrizhetik, akik maguk is részt vesznek az Európai Közösségen belüli
termékértékesítésben és szolgáltatásnyújtásban, tehát akik rendelkeznek érvényes magyar közösségi adószámmal.

A közösségi adószámok érvényességének és az azonosító adatok
pontosságának megerősítését a NAV Központi Kapcsolattartó
Irodájától (NAV KKI) lehet kérni
a következő elérhetőségeken.

<ul>

<li>
Telefonon,
 a 06-80-20-21-22-es számon,</li>

<ul>

<li>ez
 esetben az egyéb adatok pontossága nem ellenőrizhető, csak a közösségi adószám
 érvényességének megerősítése kérhető hétfőtől csütörtökig 8 óra 30
 perctől 16 óráig, pénteken 8 óra 30 perctől 13 óra 30 percig.

</li>
</ul>

<li>
Levélben,
 a 1373
 Budapest, Pf. 561 címen,</li>

<ul>

<li>az írásban
 benyújtott kérelemben a közösségi adószám érvényességén túl lehetőség van
 a közölt név és címadat pontosságának egyeztetésére is.

</li>
</ul>

<li>
Elektronikusan
 a cégkapun illetve ügyfélkapun keresztül, </li>

<ul>

<li>az elektronikus kapcsolattartásra
 kötelezettek – egyéni vállalkozók, cégek, egyéb szervezetek – ezen
 adatok megerősítését kizárólag elektronikusan, cégkapun illetve
 ügyfélkapun keresztül kérhetik[1].</li>
</ul>
</ul>

A korábban érvényes, clo@nav.gov.hu
email címen tájékoztatás már nem kérhető, az ide
érkező megkeresésekre a NAV nem válaszol, azokat nem továbbítja.

A közösségi adószámok
érvényességének NAV általi megerősítéséhez itt letölthető a <a href="https://nav.gov.hu/data/cms3343/formanyomtatvany.doc">Kérelem formanyomtatvány</a>.

2.1. Milyen adat megerősítése
kérhető a NAV-tól?

Kizárólag az
ellenőrzést kérőnek már rendelkezésére álló

<ul>

<li>közösségi adószám érvényességének, illetve </li>

<li>az azonosító adatok – név és cím – pontosságának
</li>
</ul>

megerősítésére van lehetőség. Először tehát az ügyfélnek kell a
kapcsolatot üzletfelével felvennie, csak ezt követően fordulhat a NAV-hoz az
adatok ellenőrzéséért.

Lehetőség van az adatok (a közösségi adószámok és azonosító
adatok) éppen aktuális, valamint valamely korábbi időpontra vonatkozó
helytállóságát tisztázni. Ez utóbbi esetben az ügyfélnek az időpontot – a nyomtatványban
a „kereskedés időpontját” – év, hónap, nap pontossággal kell megjelölnie.
Egyszerre több adóalanyra vonatkozóan is kérhető megerősítés.

A rendelkezésére álló közösségi
adószámot mindig, így az azonosító adatok pontosságának egyeztetésekor is meg
kell adnia, a NAV kizárólag a név- és címadat pontosságát nem tudja
megerősíteni. Mindig a teljes közösségi adószámot közölni kell, a tagállamot
azonosító kódot és az azt követő számjegyeket és betűket is beleértve.

Írásbeli kérelem formai kötöttség nélkül is benyújtható, de az erre
rendszeresített formanyomtatvány is használható. A formanyomtatványt a
kitöltési útmutatónak megfelelően kell kitölteni.

A kérelemben a következő adatokat minden esetben fel kell tüntetni:

<ul>

<li>a kérelmező neve, címe,</li>

<li>a kérelmező képviselőjének neve,</li>

<li>a kérelmező közösségi adószáma / adószáma,</li>

<li>a megerősíteni kívánt, az EK valamely
tagállamában nyilvántartásba vett adózó közösségi adószáma,</li>

<li>a megadott közösségi adószámhoz tartozó, ismert
azonosító adatok (az adatokat a lehető legpontosabban kell megadni),</li>

<li>ha nem az aktuális, hanem valamely korábbi
időpontra vonatkozóan kívánja az adatok érvényességét tisztázni, akkor a
kereskedés dátuma (év, hónap, nap),</li>

<li>képviseletre jogosult személy aláírása, dátum. </li>
</ul>

A NAV nem adja meg a kérelmezőnek az érvényes közösségi adószámhoz
tartozó név- és címadatot, tehát a NAV adatot
nem szolgáltat és tőle adatkiegészítés sem kérhető, pusztán megerősíti a
kérelmező rendelkezésére álló adatok helytállóságát.

2.2. Igazolás a megerősítés
eredményéről

A NAV az elektronikusan előterjesztett kérelemre a közölt adatokkal
kapcsolatos lekérdezések eredményéről az igazolást
elektronikusan állítja ki és azt a kérelmező elektronikus tárhelyére, vagy
cégkapujára továbbítja.

A NAV a postán előterjesztett kérelemre kiállított igazolást a kérelmező
NAV-hoz bejelentett lakóhely- vagy székhelycímére továbbítja.

Ha az ügyfél által megadott közösségi adószám nem érvényes, azonosító
adatokra vonatkozó információt a NAV nem közöl.

A NAV az azonosító adatok
megerősítésekor „pontos” vagy „pontatlan” választ ad. Az adatot akkor
is pontatlannak minősíti, ha az hiányos, például név esetén nincs feltüntetve
az adóalanyiság formája,  Gmbh, AG, S.A.,
Ltd., N.V., KG stb., címadat esetén pedig hiányzik a következő adatok
valamelyike: irányítószám, a helység, a közterület neve, közterület jellege,
vagy a házszám.

A telefonon érdeklődő ügyfeleknek
a NAV nem automatikusan, hanem csak külön kérésre állítja ki és kézbesíti az
igazolást a NAV-hoz bejelentett lakóhely- vagy székhelycímre, elektronikus
tárhelyre.

Az írásbeli igazolásokat a NAV a kérelem
előterjesztésétől számított 8 munkanapon belül küldi meg a kérelmezőnek.

A NAV a külföldi
közösségi adószámot a külföldi adóhatóság, lekérdezés napján közzétett
adatbázisa alapján erősíti meg.

Az igazolás csupán azt tanúsítja,
hogy az ügyfél kezdeményezte tagállami üzletfele közösségi adószáma
érvényességének megerősítését, valamint a közösségi adószámmal azonosított
üzleti partnere azonosító adataira vonatkozó, az ügyfél rendelkezésére álló
információ pontosságának igazolását. A kiállított igazolás tehát nem hatósági
igazolás, így az illetékmentes.

Bővebb információt a közösségi adószámról a NAV honlapján elérhető, <a href="https://nav.gov.hu/data/cms489646/27_Tajekoztato_a_kozossegi_adoszamrol_20190128.pdf" title="">27.
információs füzet</a> tartalmaz.

<a name="_ftn1"></a>[1] Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény, valamint az elektronikus
ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
rendelkezései alapján.

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<referenceURL>nav/eu_adoszam/kozossegi_megerositese.html</referenceURL>
</article>
<article contentid="4762226">
<title>Mire szolgál az eBEV portálon az új HIPA menüpont?</title>
<url>nav/ado/egyeb/Mire_szolgal_az_eBEV_20201008.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1602167460000">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>31</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1760133540000">
<year>2025</year>
<month>10</month>
<day>10</day>
<dayofweek>6</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1602167870928">
<year>2020</year>
<month>10</month>
<day>8</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>16</hour>
<minute>37</minute>
<sec>50</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<ul>

<li>Az új HIPA menüpontban az iparűzési
adóval kapcsolatos, önkormányzati adóhatóság előtti eljárásokra lehet hosszabb
távú, állandó meghatalmazást benyújtani egyszerűen és gyorsan a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalhoz (NAV).</li>

<li>Az új HIPA menüpont kiválthat több HIPAMEGH
(ÁNYK) nyomtatványt, azaz az eBEV felületen egy bejelentésben akár több
önkormányzat részére is meg lehet küldeni az állandó meghatalmazást
elektronikus formában.</li>

<li>A NAV a meghatalmazottra vonatkozó
adatokat nem veszi nyilvántartásba, azokat csak továbbítja a megjelölt
települési önkormányzatoknak.</li>

<li>A HIPA menüpont nem használható a NAV
előtti képviseleti jogosultságok bejelentésére, arra továbbra is az
EGYKE-adatlapot kell kitölteni.</li>

<li>A
135/2020 (IV.17.) Korm. rendelet értelmében létrejövő különleges gazdasági
övezetekben (KGÖ) székhellyel, telephellyel rendelkező, illetve ott ideiglenes
jelleggel iparűzési tevékenységet végző adóalanyok KGÖ-re vonatkozó helyi
adóügyeivel kapcsolatos feladat- és hatáskörök a NAV-hoz kerültek. Ezekben az
ügyekben az állandó meghatalmazott bejelentéséhez szintén az EGYKE-adatlapot
kell benyújtani.</li>
</ul>

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Adóügyi Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>HIPA</item>
<item>helyi-iparűzési-adó</item>
<item>önkormányzat</item>
<item>meghatalmazás</item>
<item>eBEV-portál</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4761367">
<title>Tájékoztató a kettős adóztatás megszüntetése céljából indított európai uniós vitarendezési eljárásról</title>
<url>nav/ado/egyeb/drd-map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691940000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>39</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1758664740000">
<year>2025</year>
<month>9</month>
<day>23</day>
<dayofweek>3</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692738295">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>52</minute>
<sec>18</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
1. Az európai uniós vitarendezési eljárás alapja és célja

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) európai uniós vitarendezési 
eljárás című III/A. fejezete lehetőséget nyújt az adózóknak, hogy ezen eljárás 
választása alapján a tagállamok illetékes hatóságai közötti kölcsönös egyeztető 
eljárás (Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítását kérjék a kettős adózás 
rendezése céljából. A MAP eredménytelensége esetén az adózó kérheti a magyar és 
további érintett tagállamok képviselőiből, független szakértőiből álló tanácsadó 
bizottság felállítását, amely döntése – ha az illetékes hatóságok nem állapodnak 
meg eltérően – kötelező lesz az illetékes hatóságokra.

Az eljárásban a kettős adóztatás meghatározása a következő: az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás tekintetében a jövedelem és adott 
esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó – az Európai Unió 
valamely másik tagállamával kötött – nemzetközi megállapodások vagy egyezmények
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 hatálya alá tartozó adók két (vagy több) tagállam általi kivetése ugyanazon 
adóköteles jövedelem vagy vagyon tekintetében, amennyiben az a következők valamelyikét 
eredményezi:

a) további adóteher,

b) az adókötelezettségek növekedése, vagy

c) olyan veszteség eltörlése vagy csökkenése, amelyet el lehet számolni az adóköteles 
nyereséggel szemben.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Az eljárást akkor lehet megindítani, ha

<li>a külföldi érintett állam az Európai Unió valamely másik tagállama
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
, és</li>

<li>az ügy 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett jövedelemre 
vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdést érint
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
.</li>
</ol>

Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, 
amelynek keretében az érintett tagállamok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak 
egymással annak érdekében, hogy az egyedi ügyekben felmerülő kettős adóztatás 
rendezése céljából a magyarországi és a külföldi adózást érintő kölcsönös megállapodásra 
jussanak. Az érintett személy – erre vonatkozó kérése esetén – az érintett tagállamok 
illetékes hatóságainak beleegyezésével megjelenhet vagy képviseltetheti magát 
a tanácsadó bizottság ülésén, továbbá a tanácsadó bizottság felhívására köteles 
ezt megtenni.

2. Az eljáró illetékes hatóság

A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos 
kölcsönös egyeztető eljárás kivételével az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás 
iránti panaszt a Magyarországon illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztérium 
Adópolitikai és Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051 Budapest, József nádor 
tér 2–4.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az állandó telephely fennállta 
és az annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdés esetében 
is a Pénzügyminisztérium jár el.

A kapcsolt vállalkozásokat érintő, szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos 
kölcsönös egyeztető eljárásban a panaszt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi 
Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályához (1054 
Budapest, Széchenyi utca 2.) mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A panasz (kérelem) előterjesztője és a panasz indoka

A panaszt az az adózó nyújthatja be, aki vagy amely az Európai Unió valamely 
tagállamában belföldi adóügyi illetőségű és adóztatására a vitás kérdés közvetlen 
hatással van.

A panaszt minden egyes érintett tagállam illetékes hatóságához be kell nyújtani. 
A magyar belföldi illetőségű természetes személy vagy ezen eljárásban ilyenként 
definiált kis- és középvállalkozás érintett személy azonban panaszát csak a magyar 
illetékes hatósághoz nyújtja be, amely illetékes hatóság továbbítja a többi érintett 
tagállam részére a panaszt.

Ezen eljárásban kis- és középvállalkozásnak az alábbi vállalkozások minősülnek
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
:

a) olyan vállalkozás, amely a mérlegfordulónapján a következő három kritérium közül 
legalább kettő határértékét nem lépi túl:

aa) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

ab) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

ac) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250 vagy

b) azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, 
amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl 
a következő három kritérium közül legalább kettő határértékét:

ba) mérlegfőösszeg: 20 000 000 EUR,

bb) nettó árbevétel: 40 000 000 EUR,

bc) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

A kérelem alapján a kettős adóztatás akár kétoldalúan is rendezhető akkor is, 
ha több tagállam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz 
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.

4. A panasz benyújtásának határideje

A panaszt a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető intézkedésről 
szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított 3 éven belül kell benyújtani 
függetlenül attól, hogy az érintett személy igénybe veszi-e az érintett tagállamok 
bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló (közigazgatási vagy 
bírósági) jogorvoslati lehetőségeket. A panasz az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

5. A panasz formája és tartalma

A kölcsönös egyeztető eljárás iránti panasz díj- és illetékmentes. Elektronikus 
ügyintézésre köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>
 Ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel jár 
el, a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozó eljárás esetében e-Papír szolgáltatás 
útján, az adóhatóság hatáskörébe tartozó eljárás esetében elektronikusan a ’TPMAP 
űrlap útján kell benyújtania a panaszt. Elektronikus ügyintézésre nem kötelezett 
adózó a panaszt választása szerint papír alapon vagy elektronikus úton terjesztheti 
elő.

Az érintett személynek az illetékes hatóságokhoz egyidejűleg és ugyanazon információk 
megadásával kell benyújtania a panaszt, amely információkat a többi érintett tagállam 
számára is megadta. A panaszban fel kell tüntetni a többi érintett tagállam megjelölését. 
A magyar illetékes hatósághoz a panaszt magyar és angol nyelven kell benyújtani.

A magyar illetékes hatóság a panaszt csak akkor fogadja el, ha a panaszt tevő 
érintett személy a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes 
hatósága számára is megadja az alábbi információkat:

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb információk, amelyek a panaszt benyújtó 
érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben érdekelt személy azonosításához 
szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a részletes ismertetése (ideértve 
az ügylet szerkezetének, valamint az érintett személy és az érintett ügyletekben 
részes többi fél közötti kapcsolat részleteit, valamint adott esetben az érintett 
személy és a külföldi adóhatóság közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban 
jóhiszeműen meghatározott tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések 
jellege és időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett tagállamból származó 
azonos jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e 
jövedelem a többi érintett tagállamban az adóköteles jövedelem részét képezi, 
valamint hogy a többi érintett tagállamban milyen adót vetettek ki vagy fognak 
kivetni az ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett tagállamok 
pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás az alkalmazandó nemzetközi megállapodásra vagy egyezményre; amennyiben 
egynél több nemzetközi megállapodás vagy egyezmény alkalmazandó, a panaszt tevő 
érintett személynek nyilatkoznia kell, hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban 
mely nemzetközi megállapodás vagy egyezmény értelmezésére kerül sor,

f) a panaszt benyújtó érintett személy által biztosított alábbi információk, a 
rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás kérdés 
áll fenn;

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett minden 
jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott bármely bírósági 
határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik tagállamban folyt;

fc) az érintett személy arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy a lehető legteljesebben 
és leggyorsabban fog válaszolni az érintett tagállamok illetékes hatóságainak 
minden megfelelő kérésére, és az érintett tagállamok illetékes hatóságainak kérésére 
minden dokumentációt be fog nyújtani;

fd) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági határozat, 
adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb dokumentum 
formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az adóhatóságok által a 
vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum másolata, függetlenül 
attól, hogy az melyik tagállamban született;

fe) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös egyeztető 
eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra vonatkozó 
információk, valamint

ff) az érintett személy nyilatkozata arról, hogy tudomásul veszi a panasz benyújtásához 
kapcsolódó azon jogkövetkezményt, hogy a panasz benyújtása megszünteti az adott 
vitás kérdéssel kapcsolatban indított más, Magyarországot érintő kölcsönös egyeztető 
eljárást;

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért bármely olyan kiegészítő 
információ, amelyet a magyar illetékes hatóság szükségesnek tart a panasz érdemi 
elbírálásához.

A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban nyilvántartásra kötelezett 
érintett személy panaszával egyidejűleg köteles megküldeni e nyilvántartást az 
illetékes hatóság részére. Ennek elmulasztása esetén az illetékes hatóság a g) pont 
alapján is kérheti a nyilvántartás megküldését.

Az érintett személy a magyar illetékes hatóság részére a panasz megküldésével 
egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy panasza valamennyi érintett tagállam részére 
benyújtásra került. Ha az érintett személy természetes személy vagy kis- és középvállalkozás 
e nyilatkozat csatolására nincs szükség.

Ha az érintett személy nevében képviselő jár el, a képviseleti jogot az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell.

6. Az eljárás szakaszai

Az eljárás a következő három fő szakaszból áll:

<ol>

<li>panasz vizsgálata,</li>

<li>kölcsönös egyeztető eljárás (MAP) és</li>

<li>tanácsadó bizottság általi vitarendezés.</li>
</ol>

Az eljárás egyes szakaszait az alábbi ábra szemlélteti:

<embedded align="default" bottom="10" height="486" id="4761366" left="0" right="0" title="" top="10" width="650">
<image>
<title>DRD-MAP</title>
<description></description>
<url>/data/cms532223/drd.png</url>
<width>650</width>
<height>486</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>DRD-MAP</title>
<description></description>
<url>/data/4761365/tn_drd.png</url>
<width>56</width>
<height>42</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>

(Az Európai Bizottság ábrája alapján)

1. Panasz vizsgálata (elfogadás vagy visszautasítás)

</blockquote>

Az illetékes hatóság 2 hónapon belül visszaigazolja az adózónak a panasz benyújtását, 
és tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a panasz benyújtásáról. 
A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt meghosszabbodó iratmegőrzési 
kötelezettségre, illetve adott esetben erre végzéssel kötelezi. Szükség esetében 
hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A magyar illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a kézhezvételtől számított 
3 hónapon belül kibocsátott hiánypótlási felhívás teljesítésének kézhezvételétől 
számított 6 hónapon belül – attól függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, 
hogy elfogadja vagy visszautasítja a panaszt. A magyar illetékes hatóság visszautasítja 
a panaszt, ha

a) a panasz nem tartalmazza az 5. pontban meghatározott információkat;

b) az érintett személy a hiánypótlásra határidőben nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be a hároméves határidőn belül.

A magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen nem lehet fellebbezni. 
Ha a panaszt az érintett tagállamok valamennyi illetékes hatósága visszautasította, 
az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével 
szemben a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.

Ha az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül egy, de nem az összes visszautasította, az adózó tanácsadó bizottság felállítását 
kérheti.

A hatóság a panaszban foglaltak, valamint az illetékes hatóság megkeresése alapján 
az adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján hozza meg döntését 
a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról. A panasz elfogadása esetén az 
illetékes hatóság egyoldalúan is megszüntetheti a kettős adóztatást.

A magyar illetékes hatóság a panasz elfogadásáról szóló döntésre előírt határidőn 
belül határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül. A vitás kérdés egyoldalú rendezéséről 
hozott határozat akkor válik véglegessé, ha azt az érintett személy kifejezett 
írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül elfogadja és adott 
esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a keresettől elállását igazolja.

2. Kölcsönös egyeztető eljárás (MAP)

</blockquote>
</blockquote>

Ha a magyar illetékes hatóság és a többi érintett tagállam illetékes hatósága 
is elfogadja a panaszt, akkor a hatóságok a vitás kérdést kölcsönös egyeztető 
eljárás útján rendezhetik.

Az erre nyitva álló határidő az érintett tagállamok illetékes hatóságainak panaszelfogadását 
tartalmazó döntéseire vonatkozó értesítések közül a legkésőbbi időpontjától számított 
2 év. Ez legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható, ha bármely érintett tagállam illetékes 
hatósága erre vonatkozó kéréssel fordul a többi érintett tagállam illetékes hatóságaihoz, 
és a kérését írásban indokolja.

Ha a tagállamok illetékes hatóságai a fenti időtartamon belül megállapodásra 
jutottak a vitás kérdés rendezésének módjáról, akkor erről a magyar illetékes 
hatóság határozattal értesíti az érintett személyt.

E határozat akkor válik véglegessé, és a magyar illetékes hatóságra, valamint 
az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett személy a határozat közlésének időpontjától 
számított 60 napon belül

a)  elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján hozott határozatot és

b)  lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről.

A kölcsönös megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az 
adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul 
módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az érintett 
személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség után késedelmi 
pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére visszatérítendő 
adó után kamatra nem jogosult.

Ha a kölcsönös egyeztető eljárásban az érintett tagállamok illetékes hatóságai 
nem jutnak határidőben megállapodásra, akkor erről a magyar illetékes hatóság 
tájékoztatja az érintett személyt, ismertetve a megállapodás meghiúsulásának általános 
indokait.

3. Tanácsadó bizottság általi vitarendezés

</blockquote>
</blockquote>

Az érintett személy a tanácsadó bizottság általi vitarendezés megindítását kérheti, 
ha

a)  az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül egy, de nem az összes visszautasította,

b)  az érintett személy panaszát a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai 
közül valamennyi visszautasította, de az érintett személy kérelmére indult eljárásban 
egyik, de nem valamennyi tagállam illetékes bírósága a panaszt visszautasító határozatot 
megváltoztatta, vagy

c)  az érintett személy által benyújtott panasz alapján megindult kölcsönös egyeztető 
eljárásban határidőn belül a vitában érintett tagállamok illetékes hatóságai nem 
jutottak megállapodásra arról, hogy a vitás kérdést hogyan rendezzék.

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet

a)  a fenti a) pont esetén a panaszt elbíráló illetékes hatóságok által meghozott 
döntések közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított,

b)  a fenti b) pont esetén a bíróság döntésének kézbesítésétől számított,

c)  a fenti c) pont esetén a kölcsönös egyeztető eljárás sikertelenségéről szóló 
illetékes hatóságok tájékoztatása közül a legkésőbbi kézbesítésétől számított

50 napon belül kell a magyar illetékes hatósághoz benyújtania, a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságának történő benyújtással egyidejűleg. A magyar belföldi 
illetőségű természetes személy vagy kis- és középvállalkozás érintett személynek 
azonban kizárólag a magyar illetékes hatósághoz kell benyújtania kérelmét.

A tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nem lehet előterjeszteni, 
ha

a)  a panasz visszautasítása tárgyában az érintett tagállamok bármelyikének hatósága 
vagy bírósága előtt eljárás folyamatban van, vagy

b)  ha az a) pontban említett jogorvoslati eljárás során bíróság helybenhagyta 
a visszautasító határozatot.

A tanácsadó bizottság főszabály szerint a megalakulásától számított 6 hónapon 
belül dönt.

Az érintett tagállamok illetékes hatóságai a tanácsadó bizottság véleményének 
kézbesítését követő 6 hónapon belül a vitarendezési eljárást lezáró döntésükben 
állapodnak meg a vitás kérdés megoldásáról. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai 
a vitarendezési eljárást lezáró döntésüket, eltérő megállapodásuk hiányában, a 
tanácsadó bizottság véleményére alapítják. Ha az érintett tagállamok nem állapodnak 
meg a vitás kérdés rendezésének módjáról, a tanácsadó bizottság véleménye az érintett 
tagállamokra kötelező érvényűvé válik.

A magyar illetékes hatóság a vitarendezési eljárást lezáró döntés meghozatalát 
követően azt határozatban haladéktalanul közli az érintett személlyel. A vitarendezési 
eljárást lezáró döntés alapján hozott határozat közlésétől számított 60 napon 
belül az érintett személy nyilatkozhat annak elfogadásáról és a vitás kérdés rendezéséhez 
kapcsolódó minden egyéb jogorvoslati lehetőségről történő lemondásról.

A vitarendezési eljárást lezáró döntés alapján hozott véglegessé vált határozat 
alapján az adóhatóság az érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal 
haladéktalanul módosítja, e határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. 
Az érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség 
után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a részére 
visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult.

A nemzetközi vitarendezési eljárás eredményeként létrejött megállapodást, illetve 
meghozott határozatot azon adómegállapítási időszakok vonatkozásában is végre 
kell hajtani, amelyek a megállapodás megkötésének vagy a határozat meghozatalának 
időpontjában már elévültek.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

7. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során

Nemzetközi vitarendezési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is 
végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn9">
<text>[9]</text>
</link>

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet 
vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az 
adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó 
napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, 
bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés 
hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget 
érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettségek a 
vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután tanácsadó bizottság előtti eljárás 
indul, akkor az eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az iratmegőrzési kötelezettségeknek 
a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, az iratmegőrzési kötelezettség az 
adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, illetve a választottbírósági eljárás 
lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

8. A nemzeti eljárásokkal való kölcsönhatások és az azoktól való eltérés főbb 
szabályai

Az európai uniós vitarendezésre irányuló panasz benyújtása megszünteti a vitás 
kérdéssel kapcsolatban más jogalapon indított kölcsönös egyeztető eljárást.

Az európai uniós kölcsönös egyeztető eljárás és a vitarendezési eljárás folytatása 
mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy folytatható bírósági eljárás vagy 
közigazgatási és büntetőjogi szankciók kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal 
az üggyel kapcsolatban.

A panasz benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási 
vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy 
azonban köteles az ilyen eljárás megindításáról, felfüggesztéséről, szüneteléséről 
és végleges befejezéséről 8 napon belül tájékoztatni a magyar illetékes hatóságot.

A vitás kérdéssel kapcsolatos bármely érintett tagállamban történő jogorvoslati 
eljárás kezdeményezésekor az illetékes hatóság számára a panasz elbírálására nyitva 
álló határidő, illetve a kölcsönös egyeztető eljárás határideje megszakad, és 
a panasz elbírálására, illetve az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő 
azon a napon újra kezdődik, amelyen a jogorvoslati eljárásokban hozott döntés 
véglegessé vált, vagy amelyen az említett eljárást más módon véglegesen lezárták, 
vagy felfüggesztették.

Az érintett személy haladéktalanul értesítést küld a magyar illetékes hatóság 
részére a többi érintett tagállamban történő jogorvoslati kezdeményezésről.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett tagállamok 
illetékes hatóságai a vitás kérdésről a kölcsönös egyeztető eljárás keretében 
megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett 
tagállam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A magyar illetékes hatóság 
az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel 
zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett személy 
a tanácsadó bizottság általi vitarendezés iránti kérelmet nyújtott volna be, a 
tanácsadó bizottság általi vitarendezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni. 
A magyar illetékes hatóság értesíti a többi érintett tagállam illetékes hatóságát 
a bíróság határozatáról és annak joghatásáról. A magyar illetékes hatóság az európai 
kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés megküldésének napjával végzéssel zárja 
le. A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ha az érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett 
és az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult, a tanácsadó bizottság általi vitarendezési 
eljárást le kell zárni. Ebben az esetben a magyar illetékes hatóságnak tájékoztatnia 
kell a többi érintett tagállam illetékes hatóságát, valamint a tanácsadó bizottságot 
vagy az alternatív vitarendezési bizottságot a bíróság határozatának joghatásairól. 
A magyar illetékes hatóság az európai kölcsönös egyeztető eljárást az értesítés 
megküldésének napjával végzéssel zárja le. A végzés ellen fellebbezésnek helye 
nincs.

Az eljárás lezárására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, 
ha a külföldi érintett tagállam illetékes hatósága értesítést küld az ügyben külföldi 
bíróság által hozott jogerős ítéletről.

A magyar illetékes hatóság megtagadhatja a tanácsadó bizottság általi vitarendezési 
eljárás igénybevételét, amennyiben Magyarországon a vitás ügy tárgyában, illetve 
azzal közvetlen összefüggésben jogerősen vagy véglegesen

a)  költségvetési csalás miatt büntetés kiszabására került sor,

b)  kétszáz százalékos adóbírságot szabtak ki, vagy

c)  beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabály megsértése miatt az érintett 
személy adószámát törölték.

A kölcsönös egyeztető eljárás és a tanácsadó bizottság eljárásának megindítása 
nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság megfizetésére.

9. Adótitokra vonatkozó szabályok

Az adótitokra vonatkozó általános szabályokon túl az eljárásokban továbbított 
információk védelmére, illetve a szakmai, üzleti, ipari vagy foglalkozási titok 
vagy szakmai eljárások védelmére vonatkozó jogszabályokat ezen eljárások lefolytatása 
során is megfelelően alkalmazni kell.
<link anchor="_ftn12">
<text>[12]</text>
</link>

10. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek

Az eljárásokban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe 
venni:

<ul>

<li>a jövedelem és adott esetben a vagyon kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozó 
nemzetközi szerződések;</li>

<li>az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);</li>

<li>az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.);</li>

<li>a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.);</li>

<li>a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről 
szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;</li>

<li>OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok 
számára;</li>

<li>OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye és Kommentárja.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] A hatályos és alkalmazandó adóegyezmények listáját Magyarország alkalmazható 
adóegyezményeiről szóló <a href="https://nav.gov.hu/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf">NAV adózói tájékoztató</a> tartalmazza.

<a name="_ftn2"></a>[2] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 2. pontja

<a name="_ftn3"></a>[3] Aktv. 41/A. §

<a name="_ftn4"></a>[4] Aktv. 45/I. §

<a name="_ftn5"></a>[5] Aktv. 4. § (4a) bekezdés 3. pont

<a name="_ftn6"></a>[6] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 205. § (1) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §-a

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 205. § (4) bekezdése

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Art. 78. § (6a) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Art. 78. § (7) bekezdése

<a name="_ftn12"></a>[12] Aktv. 41/C. § (6) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords></seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős-adóztatás</item>
<item>DRD</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
<item>kölcsönös</item>
<item>egyeztetési</item>
<item>egyeztető</item>
<item>európai-uniós-vitarendezés</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4727786">
<title>Tájékoztató a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról</title>
<url>nav/ado/egyeb/ac-map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691760000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>36</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1672613940000">
<year>2023</year>
<month>1</month>
<day>1</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692626709">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>26</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. A kölcsönös egyeztetési eljárás alapja és célja

A kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás 
megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Választottbírósági 
Egyezmény), amelyet Magyarországon a 2006. évi XXXVI. törvény hirdetett ki, lehetőséget 
biztosít az adózók számára, hogy az illetékes hatóságuktól a szerződő államok 
közötti egyeztetés (kölcsönös egyeztetési eljárás; Mutual Agreement Procedure, 
MAP) megindítását kérjék transzferárat érintő kettős adóztatás felmerülése, vagy 
annak valószínűsíthetősége esetén a kettős adóztatás megszüntetése céljából.

A kölcsönös egyeztetési eljárás egy nemzetközi vitarendezési mechanizmus, amelynek 
keretében a szerződő államok illetékes hatóságai közvetlenül kommunikálhatnak 
egymással annak érdekében, hogy egyedi ügyekben felmerülő nemzetközi adóügyi vitákban 
a magyarországi és más államokbeli adózást érintően kölcsönös megállapodásra jussanak. 
Az adózók a kölcsönös egyeztetési eljárásban közvetlenül nem vesznek részt. Az 
adózók azonban a választottbíróság előtt kérelemre megjelenhetnek vagy képviseltethetik 
magukat, illetve a választottbíróság felhívására kötelesek ezt megtenni.

A Választottbírósági Egyezmény sajátossága a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
többi (kétoldalú) egyezménnyel szemben, hogy ha az érintett illetékes hatóságok 
az egyeztetési eljárás során két év alatt nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet 
választottbíróság (az Egyezmény szóhasználatában tanácsadó bizottság) elé kell 
vinni. A választottbíróság hat hónapon belül köteles meghozni döntését, amely 
kötelező érvényű lesz a tagállamok számára.

A Választottbírósági Egyezmény alapján indított eljárásokban is az OECD jövedelem 
és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezményének Kommentárja a jogalkalmazás 
során elfogadott iránymutatásnak minősül tekintettel arra, hogy Magyarország OECD-hez 
történő csatlakozásakor vállalva a tagsággal járó kötelezettségeket, csatlakozott 
a szervezet okmányaihoz is. 2017 decemberében az OECD új kiadását tette közzé 
a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménynek és kapcsolódó Kommentárnak. 
A Modellegyezmény alapjául szolgál a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények 
tárgyalásainak, a Kommentár pedig a megkötött egyezmények értelmezésében nyújt 
segítséget.

2. Az eljáró hatóság

A kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás (a továbbiakban: KI)Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci Ár-megállapítási Osztályához 
(1054 Budapest, Széchenyi utca 2.), mint illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A kérelem előterjesztője és a kérelem indoka

Azon belföldi székhelyű vagy belföldön állandó telephellyel rendelkező adózó 
fordulhat a KI-hez, amely úgy véli, hogy esetében sérült – a Választottbírósági 
Egyezmény 4. cikkében kimondott – szokásos piaci ár elve. [Ez lényegében megegyezik 
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdésével.] Az adózó – a közigazgatási 
per kivételével – az egyéb jogorvoslatok igénybe vételétől függetlenül jogosult 
kölcsönös egyeztetési eljárást kezdeményezni.

A (gazdasági) kettős adóztatással érintett másik kapcsolt vállalkozás székhelyének 
vagy állandó telephelyének a Választottbírósági Egyezményben részes másik államban, 
azaz az Európai Unió valamely másik tagállamában kell lennie.

4. A kérelem benyújtásának határideje

Az ügyben a hatósághoz az azon intézkedésről szóló első értesítésétől számított 
három éven belül lehet fordulni, amely a kettős adóztatást eredményezte, vagy 
valószínűleg eredményezi függetlenül attól, hogy az adózó igénybe veszi-e az érintett 
államok bármelyikének nemzeti joga értelmében rendelkezésére álló (közigazgatási 
vagy bírósági) jogorvoslati lehetőségeket.

Ilyen intézkedésről szóló értesítés alatt értendő az adóhatóságnak a fizetési 
kötelezettségre, adó-visszatérítési igény elutasítására vonatkozó határozata, 
a bevallás pótlására irányuló felhívása, illetőleg az adózó által benyújtott bevallásra, 
önellenőrzésre vonatkozó értesítése, ellenőrzés esetében az elsőfokú határozat 
kézhezvétele.

A kérelem alapján a kettős adóztatás alapvetően kétoldalúan rendezhető akkor 
is, ha több állam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz 
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is vonatkozhat.

5. A kérelem benyújtásának korlátai

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő kérelem 
esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az eljárás lefolytatásának 
feltétele, hogy a kérelem vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás 
megindításának alapjául szolgál, a kérelmezőtől vagy a másik szerződő állam illetékes 
hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési támogatás igényléséhez, 
illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog elévülési idején belül a magyar 
illetékes hatósághoz beérkezzen.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>
 Ez arra az esetre is vonatkozik, ha az eljárást a külföldi illetékes hatóság 
kezdeményezi a magyar hatóságnál. A postára adás tehát nem elegendő, szükséges 
az is, hogy a kérelem ténylegesen beérkezzen.

2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévek esetében – eltérően a 
fentiektől – a kérelem az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn2">
<text>[2]</text>
</link>

Ha az érintett vállalkozások valamelyike a nyereségkiigazítás alapjául szolgáló 
tevékenységek miatt bírósági vagy közigazgatási eljárás során meghozott jogerős/végleges 
határozat alapján súlyos büntetéssel sújtandó, a kölcsönös egyeztetési eljárás 
nem folytatható le. A súlyos büntetés Magyarország vonatkozásában az adóüggyel 
kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható büntetőjogi, illetve az 50 millió forint 
értéket meghaladó adóhiány után megállapított adóügyi szankció.

6. A kérelem formája és tartalma

A kölcsönös egyeztetési eljárás iránti kérelem díj- és illetékmentes; a ’TPMAP 
formanyomtatvány kitöltésével nyújtható be. Elektronikus ügyintézésre köteles 
a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi képviselője.
<link anchor="_ftn3">
<text>[3]</text>
</link>
 Így ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel 
jár el, az űrlapot elektronikusan kell benyújtania. Elektronikus ügyintézésre 
nem kötelezett kérelmező a kérelmet választása szerint papír alapon vagy elektronikus 
úton küldheti meg.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

<li>a kérelmező és a kérelemmel érintett személyek azonosító adatait (elnevezés, 
székhely, adóazonosító szám),</li>

<li>az adóügy tényállásának lényeges elemeit (így különösen a kérelmező és a kérelemmel 
érintett személyek jogviszonyának leírását, az adómegállapítási időszakot, a kettős 
adóztatást eredményező adóhatósági döntés, intézkedés azonosításához szükséges 
adatokat), ehelyett az adózó kérelméhez csatolhatja a döntésről vagy intézkedésről 
szóló irat másolatát,</li>

<li>az adóüggyel kapcsolatban a kérelmező vagy a kérelemmel érintett személyek által 
(külföldön, illetve belföldön) kezdeményezett közigazgatási jogorvoslati, illetve 
polgári peres eljárások adatait, és</li>

<li>a kérelem előterjesztésének indokát (azaz milyen okból és mennyiben sérült az 
adózó álláspontja szerint a szokásos piaci ár elve).
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>

</li>
</ol>

A kérelemnek szükséges – az eljárás megfelelő időben történő lefolytatása céljából – 
tartalmaznia kell az adózó kötelezettségvállalását arra nézve, hogy a lehető legteljesebben 
és leggyorsabban válaszol az illetékes hatóság minden jogos és helytálló kérésére, 
valamint dokumentációt bocsát az illetékes hatóságok rendelkezésére. Adózói együttműködés 
hiányában ugyanis a kölcsönös egyeztetési eljárás elhúzódhat, illetve eredménytelen 
maradhat.

Célszerű a fentiek miatt a kérelemhez csatolni a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, illetve a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet 
szerinti transzferár-nyilvántartást, illetve egy tartalmában azzal lényegében 
azonos elemzést, ha az adott ügyletre e rendelet alapján nem kellett nyilvántartást 
készíteni.

Amennyiben a kérelmező nevében képviselő jár el, a képviseleti jogot az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény erre vonatkozó szabályai szerint igazolni kell. 
A kérelem tartalmazhatja az adózó által javasolt megoldást is a kettős adóztatás 
megszüntetésére.

7. A kérelem elbírálása

A kérelmet – ha az általános, illetve a fentiek szerinti speciális okok alapján 
annak elutasításának nincs helye – a magyar illetékes hatóság érdemben megvizsgálja. 
A hatóság a kérelem benyújtását követően visszaigazolja az adózónak a kérelem 
benyújtását, és tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a 
kérelem benyújtásáról. A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt 
meghosszabbodó iratmegőrzési kötelezettségre, illetve adott esetben erre végzéssel 
kötelezi. Szükség esetén hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A hatóság a kérelemben foglaltak, valamint az adóhatóság számára rendelkezésre 
álló adatok (különösen bevallások, korábbi ellenőrzések megállapításai), illetve 
szükséges esetben a kérelem alapján elvégzett célellenőrzés alapján elsősorban 
egyoldalúan kísérli meg a kettős adóztatás megszüntetését, amennyiben a kérelem 
megalapozott. Amennyiben a kérelem megalapozott, de az nem teljesíthető egyoldalúan, 
azaz a kettős adóztatási helyzet más módon nem oldható fel, akkor a hatóság kölcsönös 
egyeztetési eljárást kezdeményez a másik szerződő állam illetékes hatóságával 
az egyezménynek meg nem felelő adóztatás elkerülése, kiküszöbölése érdekében.

8. Ellenőrzés és iratmegőrzési kötelezettség az egyeztetés során

A kölcsönös egyeztetési eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is 
végezhet az eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>
 (E szabály nincs ellentmondásban azzal, hogy a kérelemnek az elévülési időn 
belül kell beérkeznie. Amennyiben tehát a 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő 
adómegállapítási időszakot érintő kérelem az elévülési időn belül beérkezett, 
és az elévülés ezt követően állt be, úgy az adóhatóság a kérelem beérkezését követően 
elévült éveket is ellenőrizheti.)

A 2018. január 1-jét megelőzően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont 
terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében – amennyiben 
a kölcsönös egyeztetési eljárás lefolytatásához szükséges –, az adózó (és a kifizető) 
köteles az állami adó- és vámhatóság felszólítására – a felszólításban megjelölt 
időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges iratok, bizonylatok 
megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több alkalommal meghosszabbítható, 
azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös egyeztetési eljárás lezárultának 
időpontjáig tarthat.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy 
vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében 
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet 
vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az 
adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó 
napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, 
bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés 
hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>
 Ha az adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettséget 
érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési kötelezettségek a 
vitarendezési eljárás lezárultáig, vagy ha azután választottbírósági eljárás (tanácsadó 
bizottsági eljárás) indul, a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. 
Ha az iratmegőrzési kötelezettségeknek a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni, 
az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési eljárás, 
illetve a választottbírósági eljárás lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn8">
<text>[8]</text>
</link>

9. A kérelem elbírálásának határideje és a megállapodás végrehajtása

Ha az érintett illetékes hatóságok az egyeztetési eljárás során két év alatt 
nem tudnak megegyezni, akkor az ügyet választottbíróság elé kell vinni. A választottbíróság 
az ügy hozzá történő benyújtásának időpontjától számított hat hónapon belül köteles 
meghozni döntését, amely kötelező érvényű lesz a tagállamok számára. Az illetékes 
hatóságok azonban – közös megegyezéssel – hozhatnak a választottbíróság véleményétől 
eltérő határozatot is.

A kétéves időszak akkor kezdődik, amikor a kérelem, illetve annak hiánypótlásai 
alapján a kérelem tartalmánál írt adatok, információk és dokumentumok az illetékes 
hatóság rendelkezésére állnak. Az illetékes hatóságok a Választottbírósági Egyezmény 
alapján kölcsönös egyeztetéssel és az érintett kapcsolt vállalkozások egyetértésével 
lemondhatnak a kétéves határidőről.

Nem lehet az ügyet választottbíróság elé vinni, ha az adózó az ügyben Magyarországon 
bírósági keresettel élt, és azt a határozathozatal előtt nem vonta vissza. Ugyancsak 
nem lehet az ügyet választottbíróság elé vinni, ha az ügyben érintett külföldi 
kapcsolt vállalkozás nyújtott be bírósági keresetet, és az ottani jog nem teszi 
lehetővé a külföldi állam illetékes hatósága számára a bíróságának határozatától 
való eltérést kivéve, ha a keresetet a határozathozatal előtt visszavonták.

A választottbírósági szakasz előtt kölcsönös egyeztetési eljárás folytatható 
a bírósági eljárás mellett is. Ha a bíróság jogerős érdemi döntést hoz, attól 
a magyar illetékes hatóság nem térhet el. Ha a kölcsönös egyeztetési eljárásban 
az illetékes hatóságok megállapodásra jutnak, annak végrehajtásának feltétele 
a bírósági eljárás megszüntetése.

10. Adótitokra vonatkozó szabályok

A Választottbírósági Egyezménnyel kapcsolatos együttműködés során a magyar illetékes 
hatóság, valamint jogszabályi vagy egyéb kijelölés alapján az illetékes hatóság 
feladatait ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett információ adótitoknak 
minősül.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

11. Adóvégrehajtás

Az adózó kérheti, hogy az állami adóhatóság – amennyiben az eljárás alapján a 
határozat (végzés) megváltoztatása várható – a határozat (végzés) végrehajtását 
függessze fel.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

12. Irányadó szabályok, nemzetközi sztenderdek

A kölcsönös egyeztetési, valamint a választottbírósági eljárásban a következő 
szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell figyelembe venni:

<ul>

<li>a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás 
megszüntetéséről szóló, 1990. július 23-án Brüsszelben aláírt Egyezmény, az Osztrák 
Köztársaságnak, a Finn Köztársaságnak és a Svéd Királyságnak a társult vállalkozások 
nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezményhez 
való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó Aláírási Jegyzőkönyv, 
a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről 
szóló 1990. július 23-i egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv, valamint a 
Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett 
Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, 
a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak 
a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről 
szóló Egyezményhez való csatlakozásáról szóló Egyezmény és az ehhez kapcsolódó 
Aláírási Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi XXXVI. törvény;</li>

<li>az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.);</li>

<li>az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.);</li>

<li>a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről 
szóló 22/2009. (X. 16.) PM rendelet, illetve 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet;</li>

<li>OECD transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások es az adóhatóságok 
számára;</li>

<li>OECD jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye és Kommentárja;</li>

<li>
<a href="https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?qid=1579253783514&uri=CELEX:42009X1230(01)">Az EU-nak a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős 
adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény hatékony végrehajtását célzó felülvizsgált 
magatartási kódexe</a>.</li>
</ul>

13. Egyebek

A nemzetközi adózásról hasznos információk találhatók az OECD-nek a <a href="http://www.oecd.org/tax/">www.oecd.org/tax/</a>címen hozzáférhető angol vagy francia nyelvű oldalain.

Az <a href="http://www.ec.europa.eu/taxation_customs/taxation/company_tax/transfer_pricing/forum/index_en.htm">EU Közös Transzferár Fórumának</a> (Joint Transfer Pricing Forum) angolul, franciául vagy németül elérhető oldalán 
a transzferárazást érintő kölcsönös egyeztető eljárásokkal összefüggő országspecifikus 
adatbázisa hasznos információkat tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól 
és eljárási szabályairól.

<a name="_ftn1"></a>[1] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: új Art.) 205. § (2) bekezdése

<a name="_ftn2"></a>[2] Art. 205. § (1) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. §-a

<a name="_ftn4"></a>[4] az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés 
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 42. §-ának (3) bekezdése

<a name="_ftn5"></a>[5] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn6"></a>[6] az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) 47. § (7) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] Art. 78. § (6a) bekezdés

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 78. § (7) bekezdés

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 205. § (4) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Aktv. 42. § (7) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Aktv. 42. § (8) bekezdése

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős_adóztatás</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
<item>Választottbírósági</item>
<item>Egyezmény</item>
<item>kölcsönös</item>
<item>egyeztetési</item>
<item>egyeztető</item>
</searchkeywords>
</article>
<article contentid="4727787">
<title>Tájékoztató az adóegyezmények szerinti nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól</title>
<url>nav/ado/egyeb/map_tajekoztato.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1600691220000">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>27</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<endtime>
<timestamp ms="1735513140000">
<year>2024</year>
<month>12</month>
<day>29</day>
<dayofweek>1</dayofweek>
<hour>23</hour>
<minute>59</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</endtime>
<moddate>
<timestamp ms="1600692617369">
<year>2020</year>
<month>9</month>
<day>21</day>
<dayofweek>2</dayofweek>
<hour>14</hour>
<minute>50</minute>
<sec>17</sec>
</timestamp>
</moddate>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text></formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

1. Az eljárás nemzetközi jogalapja, a hazai
eljárás szabályai

Magyarország
a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló
adóegyezményeit a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló OECD
Modellegyezmény alapulvételével köti. A hatályos és alkalmazandó adóegyezmények 
listáját Magyarország
alkalmazható adóegyezményeiről szóló <a href="https://nav.gov.hu/data/cms515265/Adozoi_tajekoztato_Magyarorszag_adoegyezmenyei_2020__magyarul.pdf">NAV adózói tájékoztató tartalmazza</a>.

A hatályos
és alkalmazható adóegyezmények – az OECD Modellegyezmény 25. cikke
alapján – lehetőséget teremtenek az adózók számára a szerződő államok
közötti egyeztetés (Mutual Agreement Procedure, MAP) megindítására az esetleges
kettős adózás felmerülése vagy annak valószínűsíthetősége esetén annak
rendezése céljából. A kölcsönös egyeztető eljárás egy nemzetközi vitarendezési
mechanizmus, amelynek keretében a szerződő államok illetékes hatóságai
közvetlenül kommunikálhatnak egymással annak érdekében, hogy az egyedi ügyekben
felmerülő nemzetközi adóügyi viták esetében a magyarországi és más államokbeli
adózást érintő kölcsönös megállapodásra jussanak. Kölcsönös egyeztető eljárásra
az adóegyezmények értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő nehézségek vagy
kétségek feloldása céljából is sor kerülhet.

Az
adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás egyes szabályait a hazai jogban 
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) IV/A. fejezete tartalmazza.

Mindemellett
kölcsönös egyeztető eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására sor
kerülhet a kapcsolt vállalkozások szokásos piaci ár elvtől eltérő alkalmazására
tekintettel alkalmazott nyereségkiigazítással kapcsolatos kettős adóztatás
megszüntetését célzó, multilaterális egyezmény, a Magyarországon a 2006. évi
XXXVI. törvénnyel kihirdetett Választottbírósági Egyezmény alapján is, amelynek
eljárási szabályait a Választottbírósági Egyezmény és az Aktv. IV. fejezetén
alapuló külön adózói tájékoztató tartalmazza.

A fenti
eljárások melletti harmadik alternatíva az európai uniós tagállamok között
felmerülő, 2018. január 1-jével vagy azt követően kezdődő adóévben szerzett
jövedelemre vagy vagyonra vonatkozó vitás kérdést érintő nemzetközi adóügyi
vita rendezésére szolgáló európai uniós vitarendezési eljárás, amelynek az
Aktv. III/A. fejezetén alapuló eljárási szabályait szintén egy külön adózói tájékoztató 
tartalmazza.

Jelen
tájékoztató az alábbiakban kizárólag az adóegyezmények szerinti vitarendezési 
eljárás
szabályait ismerteti.

2. Az eljáró illetékes hatóságok

A kapcsolt
vállalkozásokat érintő transzferárügyek kivételével a kölcsönös egyeztető
eljárás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem vagy panasz) a Magyarországon
illetékes hatóságként eljáró Pénzügyminisztérium Adópolitikai és
Nemzetközi Adózási Főosztályához (1051 Budapest, József nádor tér 2–4.), mint
illetékes hatósághoz kell benyújtani. Az állandó telephely fennállta és az
annak betudható jövedelem megállapításával összefüggő vitás kérdés esetében is
a Pénzügyminisztérium jár el.

A kapcsolt
vállalkozásokat érintő transzferárügyek tekintetében a kérelmet a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás Ellenőrzési Főosztály Szokásos Piaci
Ár-megállapítási Osztályához (1054 Budapest, Széchenyi utca 2.), mint
illetékes hatósághoz kell benyújtani.

3. A kérelem előterjesztője és a
kérelem indoka

A kérelmet a
magyar illetékes hatóságnál magyar belföldi adóügyi illetőségű olyan személy
(magánszemély, társaság vagy más belföldi személy) kezdeményezheti, akinek
adóztatására a vitás kérdés közvetlen hatással van, az adóegyezmények
értelmezéséből és alkalmazásából eredő vitás kérdés rendezésére irányulóan. Az
eljárás külföldi illetékes hatóság értesítése alapján is indulhat a külföldi
adóügyi illetőségű érintett személy kérelme alapján.

A kérelem
alapján a kettős adóztatás alapvetően kétoldalúan rendezhető akkor is, ha több
állam érintett. A kérelem benyújtható akkor is, ha a kettős adóztatáshoz
jóhiszemű külföldi önellenőrzés vezetett. Egy kérelem több adóévre is
vonatkozhat.

4. A kérelem benyújtásának határideje

A belföldi
érintett személy főszabály szerint a kérelmét (panaszát) a magyar illetékes
hatóság részére a vitás kérdést eredményező vagy a későbbiekben ahhoz vezető
intézkedésről szóló elsőfokú adóhatósági határozat közlésétől számított 3 éven
belül nyújthatja be, függetlenül attól, hogy a belföldi érintett személy
igénybe veszi-e az érintett államok bármelyikének nemzeti joga értelmében
rendelkezésére álló (közigazgatási vagy bírósági) jogorvoslati lehetőségeket.
<link anchor="_ftn1">
<text>[1]</text>
</link>

Konkrét
eljárások esetében mindig az ügyben érintett, szerződő államok által kötött,
kétoldalú adóegyezményekben foglalt határidő bír jelentőséggel. Egyes adóegyezmények
rövidebb határidőt írnak elő például: Fülöp-szigetek, Indonézia, Kanada és
Portugália esetében kettő év áll rendelkezésre a benyújtáshoz.

5. A kérelem benyújtásának korlátai

A 2018.
január 1-jét megelőzően kezdődő adómegállapítási időszakot érintő, az
adóegyezmények szerinti vitarendezési eljárás megindítására irányuló kérelem
vagy panasz esetén – ha nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik – az eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelem, a
panasz vagy bármilyen arra utaló értesítés, amely az eljárás megindításának
alapjául szolgál, a kérelmezőtől, az érintett személytől vagy a másik szerződő
állam illetékes hatóságától az adómegállapításhoz való jog vagy a költségvetési
támogatás igényléséhez, illetve a túlfizetés visszaigényléséhez való jog
elévülési idején belül a magyar illetékes hatósághoz beérkezzen.
<link anchor="_ftn2">
<text>
[2]
</text>
</link>
 Ez
vonatkozik arra az esetre is, ha az eljárást külföldi illetékes hatóság
kezdeményezi Magyarországon. A postára adás tehát nem elegendő, szükséges az
is, hogy a kérelem ténylegesen beérkezzen az illetékes hatósághoz.

2018. január
1-jével vagy azt követően kezdődő adóévek esetében – eltérően a
fentiektől – a kérelem az elévülésre tekintet nélkül benyújtható.
<link anchor="_ftn3">
<text>
[3]
</text>
</link>

6. A kérelem formája és tartalma

A kölcsönös
egyeztető eljárás iránti kérelem díj- és illetékmentes. Transzferárat érintő,
az adóhatóság, mint illetékes hatóság hatáskörébe tartozó ügyben a NAV
honlapjáról letölthető ’TPMAP űrlap alkalmazható, egyébként a kérelem
formanyomtatvány kitöltése nélkül benyújtható.

Elektronikus
ügyintézésre köteles a gazdálkodó szervezet, illetve az ügyfél jogi
képviselője.
<link anchor="_ftn4">
<text>[4]</text>
</link>
 Így,
ha az adózó gazdálkodó szervezet, illetve ha az adózó jogi képviselővel jár el,
a ’TPMAP űrlapot, illetve nem transzferárügyben a kérelmét elektronikusan kell
benyújtania. Transzferárat nem érintő ügyekben az elektronikus ügyintézésre nem
kötelezett kérelmező Pénzügyminisztériumhoz benyújtandó kérelmét választása
szerint papír alapon vagy elektronikus úton küldheti meg. Transzferárat nem
érintő ügyben a kérelem elektronikus benyújtásra az e-Papír rendszeren van
lehetőség.

A panasznak
tartalmaznia kell az alábbiakat:
<link anchor="_ftn5">
<text>[5]</text>
</link>

a) név, cím, adóazonosító szám és azon egyéb
információk, amelyek az érintett személy, valamint minden egyéb, az ügyben
érdekelt személy azonosításához szükségesek,

b) az érintett adómegállapítási időszakok,

c) a releváns tényeknek és az ügy körülményeinek a
részletes ismertetése (ideértve az ügylet szerkezetének, valamint az érintett
személy és az érintett ügyletekben részes többi fél közötti kapcsolat
részleteit, valamint adott esetben az érintett személy és a külföldi adóhatóság
közötti, kölcsönösen kötelező erejű megállapodásban jóhiszeműen meghatározott
tényeket), különösen: a vitás kérdést eredményező intézkedések jellege és
időpontja (ideértve adott esetben a többi érintett államból származó azonos
jövedelemre, valamint az arra vonatkozó részletes információkat, hogy e
jövedelem a többi érintett államban az adóköteles jövedelem részét képezi,
valamint hogy a másik államban milyen adót vetettek ki vagy fognak kivetni az
ilyen jövedelemre), továbbá a kapcsolódó összegek az érintett államok
pénznemében kifejezve, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával
együtt,

d) hivatkozás az alkalmazandó nemzeti szabályokra,

e) hivatkozás az alkalmazandó adóegyezményre; amennyiben
egynél több adóegyezmény alkalmazandó, az érintett személy nyilatkozatát arról,
hogy az adott vitás kérdéssel kapcsolatban mely adóegyezmény értelmezésére
kerül sor,

f) az érintett személy által biztosított alábbi
információk, a rendelkezésre álló igazoló dokumentumok másolatával együtt:

fa) annak magyarázata, hogy az érintett személy miért véli úgy, hogy vitás
kérdés áll fenn,

fb) az érintett személy által az érintett ügyletek tekintetében kezdeményezett
minden jogorvoslat és peres eljárás részletei, és a vitás kérdésben hozott
bármely bírósági határozat, függetlenül attól, hogy az eljárás melyik államban
folyt,

fc) adott esetben a vitás kérdést eredményező – végleges adóhatósági
határozat, adóellenőrzési jegyzőkönyv, jelentés vagy ezekkel egyenértékű egyéb
dokumentum formájában megjelenő – végleges határozat másolata, és az
adóhatóságok által a vitás kérdés tekintetében kiadott bármely más dokumentum
másolata, függetlenül attól, hogy az melyik államban született,

fd) az érintett személy által a vitás kérdésben indított más kölcsönös
egyeztető eljárás vagy más vitarendezési eljárás keretében benyújtott panaszra
vonatkozó információk,

g) a magyar illetékes hatóság által hiánypótlásban kért
bármely olyan kiegészítő információ, amelyet a magyar illetékes hatóság
szükségesnek tart a panasz érdemi elbírálásához,

h) a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatban
nyilvántartásra kötelezett érintett személy panaszával egyidejűleg köteles
megküldeni e nyilvántartást a magyar illetékes hatóság részére.

A panaszban
fel kell tüntetni a többi érintett állam megjelölését. A panaszt és annak
mellékleteit a magyar illetékes hatóság felhívására angol nyelven is be kell
nyújtani.

7. Az eljárás szakaszai

Az eljárás a
következő két fő szakaszból áll:

<li>panasz vizsgálata
 és</li>

<li>kölcsönös egyeztető eljárás (MAP).</li>
</ol>

7.1 A panasz vizsgálata
(elfogadás vagy visszautasítás)

</blockquote>
</blockquote>

Az illetékes
hatóság 2 hónapon belül visszaigazolja az adózónak a panasz benyújtását, és
tájékoztatást küld az érintett külföldi illetékes hatóságnak a panasz
benyújtásáról. A hatóság felhívja az adózó figyelmét az eljárás miatt
meghosszabbodó iratmegőrzési kötelezettségre, illetve adott esetben erre
végzéssel kötelezi. Szükség esetében hiánypótlási felhívást bocsát ki.

A magyar
illetékes hatóság a panasz kézhezvételétől vagy a hiánypótlás során kért
információk kézhezvételétől számított 6 hónapon belül – attól
függően, hogy melyik időpont a későbbi – dönt, hogy elfogadja vagy
visszautasítja a panaszt. A magyar illetékes hatóság visszautasítja a panaszt, 
ha

a) a panasz nem tartalmazza az
5. pontban meghatározott információkat;

b) az érintett személy a
hiánypótlásra határidőben nem válaszol;

c) nincs vitás kérdés; vagy

d) a panaszt nem nyújtották be
a hároméves határidőn belül.

A magyar
illetékes hatóság panaszt visszautasító végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az érintett személy a magyar illetékes hatóság panaszt visszautasító végzésével
szemben a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat.

Az illetékes
hatóság a panaszban foglaltak, valamint az illetékes hatóság megkeresése
alapján az adóhatóság által lefolytatott jogkövetési vizsgálat alapján hozza
meg döntését a panasz elfogadásáról vagy visszautasításáról. A panasz
elfogadása esetén az illetékes hatóság egyoldalúan is megszüntetheti a kettős
adóztatást.

A magyar
illetékes hatóság a panasz elfogadásáról szóló döntésre előírt határidőn belül
határozattal dönthet a vitás kérdés egyoldalú rendezéséről a többi érintett
tagállam illetékes hatóságának bevonása nélkül. A vitás kérdés egyoldalú
rendezéséről hozott határozat akkor válik véglegessé, ha az érintett személy
kifejezett írásbeli nyilatkozatával a közléstől számított 30 napon belül
elfogadja és adott esetben a vitás kérdést érintő közigazgatási perben a
keresettől elállását igazolja.

7.2 Kölcsönös
egyeztető eljárás (MAP)

</blockquote>
</blockquote>

Ha a magyar
illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága is elfogadja a
panaszt, akkor a vitás kérdést kölcsönös egyeztető eljárás útján rendezheti a
magyar illetékes hatóság és a többi érintett állam illetékes hatósága.

Ha az
érintett államok illetékes hatóságai megállapodásra jutottak a vitás kérdés
rendezéséről, akkor erről a magyar illetékes hatóság határozattal értesíti az
érintett személyt.

A kölcsönös
megállapodás alapján hozott határozat akkor válik véglegessé, és a magyar
illetékes hatóságra, valamint az adóhatóságra kötelezővé, ha az érintett
személy az érintett államok illetékes hatóságai kölcsönös megállapodásában
foglalt határidőn belül

a)  elfogadja a kölcsönös megállapodás alapján
hozott határozatot, és

b)  lemond a vitás kérdés rendezéséhez kapcsolódó
minden egyéb jogorvoslati lehetőségről.

A kölcsönös
megállapodás alapján hozott véglegessé vált határozat alapján az adóhatóság az
érintett személy eredeti adókötelezettségét határozattal haladéktalanul
módosítja, amely határozat az elévülésre tekintet nélkül végrehajtható. Az
érintett személy a módosítás eredményeként őt terhelő adófizetési kötelezettség
után késedelmi pótlék és adóbírság fizetésére nem kötelezhető, illetve a
részére visszatérítendő adó után kamatra nem jogosult. Amennyiben az adóhatóság
az érintett személy eredeti adókötelezettségének módosításáról nem hoz
határozatot, a határozathozatalra kötelezés iránt az érintett személy a Fővárosi
Törvényszékhez fordulhat.

8. Ellenőrzés és iratmegőrzési
kötelezettség

A kölcsönös
egyeztető eljárás során az adóhatóság az elévülési időn túl is végezhet az
eljárás lefolytatásához szükséges ellenőrzési cselekményeket.
<link anchor="_ftn6">
<text>[6]</text>
</link>

A 2018.
január 1-jét megelőzően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy vagyont
terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok tekintetében – amennyiben
a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés szerinti kölcsönös
egyeztető eljárás lefolytatásához szükséges –, az adózó, a munkáltató
(kifizető) köteles az állami adóhatóság felszólítására – a felszólításban
megjelölt időpontig és terjedelemben – az adómegállapításhoz szükséges
iratok, bizonylatok megőrzésére. Az őrzési kötelezettség szükség szerint több
alkalommal meghosszabbítható, azonban a meghosszabbítás legkésőbb a kölcsönös
egyeztető eljárás lezárultának időpontjáig tarthat.
<link anchor="_ftn7">
<text>[7]</text>
</link>

A 2018.
január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekben szerzett jövedelmet vagy
vagyont terhelő adókötelezettségek megállapításához kapcsolódó iratok
tekintetében  a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont
terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak a
nyilvántartás módjától függetlenül annak a naptári évnek az utolsó napjától
számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást,
adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás,
adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.
<link anchor="_ftn8">
<text>
[8]
</text>
</link>
 Ha az
adózó vagy a kapcsolt vállalkozása a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő
adókötelezettséget érintő vitarendezési eljárást kezdeményez, az iratmegőrzési
kötelezettségek a vitarendezési eljárás lezárultáig meghosszabbodnak. Ha az
iratmegőrzési kötelezettségeknek a kifizető, a munkáltató köteles megfelelni,
az irat megőrzési kötelezettség az adóhatóság felhívására a vitarendezési
eljárás lezárultáig meghosszabbodik.
<link anchor="_ftn9">
<text>
[9]
</text>
</link>

9. A nemzeti eljárásokkal való
kölcsönhatások és az azoktól való eltérés főbb szabályai

A kölcsönös
egyeztető eljárás folytatása mellett Magyarországon kezdeményezhető vagy
folytatható bírósági eljárás vagy közigazgatási és büntetőjogi szankciók
kiszabására irányuló eljárás ugyanazzal az üggyel kapcsolatban.

A panasz
benyújtható bármely más, az ügyben Magyarországon kezdeményezett közigazgatási
vagy bírósági jogorvoslati eljárás igénybevétele mellett. Az érintett személy
köteles az ilyen jogorvoslati eljárás megindításáról, felfüggesztéséről,
szüneteléséről és végleges befejezéséről nyolc napon belül tájékoztatni a
magyar illetékes hatóságot.

Ha az
érintett személy az ügyben magyar bíróság előtt jogorvoslatot kezdeményezett és
az ügy jogerős bírósági ítélettel zárult azt megelőzően, hogy az érintett
államok illetékes hatóságai a vitás kérdésről kölcsönös egyeztető eljárás
keretében megállapodásra jutottak volna, a magyar illetékes hatóság értesíti a
többi érintett állam illetékes hatóságát a bíróság határozatáról. A kölcsönös
egyeztető eljárás ebben az esetben is folytatódik, azzal, hogy a magyar
illetékes hatóság a magyar bíróság ítéletében foglaltaktól nem térhet el.

Az érintett személy haladéktalanul
értesítést küld a magyar illetékes hatóság részére a többi érintett államban
történő jogorvoslati kezdeményezésről.

A kölcsönös
egyeztető eljárás megindítása nincs halasztó hatállyal az adó, pótlék és bírság
megfizetésére.

10. A kérelem elbírálásának határideje
és a megállapodás végrehajtása

Az érintett
államok közötti kölcsönös egyeztetés lefolytatására nyitva álló határidőt,
illetve államok közti kifejezett megállapodási kötelezettséget a magyar adóegyezmények
nem tartalmaznak. Ugyanakkor a kölcsönös egyeztető eljárás során az érintett
államok illetékes hatóságai között létrejött megállapodást az OECD
Modellegyezmény 25. cikkének 2. bekezdése alapján – függetlenül a szerződő
államok belső jogszabályai által előírt határidőktől – érvényesíteni kell.
Mindez a hazai eljárási jogszabályban is megjelenik, így a megállapodást azon
adómegállapítási időszakok tekintetében is végre kell hajtani, amelyekre
vonatkozó adómegállapítási jog a megállapodás megkötésének, vagy a határozat
meghozatalának időpontjában már elévült.
<link anchor="_ftn10">
<text>[10]</text>
</link>

11. Adótitok szabályok

A kettős
adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti együttműködés során a magyar
illetékes hatóság, valamint az illetékes hatóság feladatait jogszabályi vagy
egyéb kijelölés alapján ellátó hatóság által közölt, továbbított vagy szerzett
információ adótitoknak minősül.
<link anchor="_ftn11">
<text>[11]</text>
</link>

12. OECD információk

A Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) honlapján, a <a href="https://www.oecd.org/tax/dispute/">https://www.oecd.org/tax/dispute/</a>oldalon érhető el az OECD kölcsönös egyeztető
eljárásokkal összefüggő tájékoztatása. Országspecifikus adatbázis a <a href="https://www.oecd.org/tax/dispute/country-map-profiles.htm">https://www.oecd.org/tax/dispute/country-map-profiles.htm</a>
linken érhető el, amely hasznos információkat
tartalmaz a külföldi államok illetékes hatóságairól és eljárási szabályairól.

13. Irányadó szabályok, nemzetközi
sztenderdek

A kölcsönös
egyeztető eljárásban a következő szabályokat, nemzetközi sztenderdeket kell
figyelembe venni:

<ul>

<li>a jövedelem
és a vagyon kettős adóztatásának elkerüléséről szóló bilaterális
adóegyezmények;</li>

<li>az OECD
jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló Modellegyezménye, valamint Kommentárja;</li>

<li>OECD
transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóságok
számára;</li>

<li>a szokásos
piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló
32/2017. (X. 18.) NGM rendelet</li>

<li>az adózás
rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.);</li>

<li>az
adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.);</li>

<li>belső jogi
szabályozások a társaságok és a magánszemélyek adóztatására vonatkozóan (többek
között a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 
[Tao. tv.];
a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény [Szja. tv.]);</li>

<li>az adó- és
egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) IV/A. fejezet.</li>
</ul>

<a name="_ftn1"></a>[1] Aktv. 42/B. §
(3) bekezdése

<a name="_ftn2"></a>[2] az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban:
Art.) 205. § (2) bekezdése

<a name="_ftn3"></a>[3] Art. 205. §
(1) bekezdése

<a name="_ftn4"></a>[4] az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános
szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. §-a

<a name="_ftn5"></a>[5] Aktv. 42/C. § (1) bekezdése

<a name="_ftn6"></a>[6] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn7"></a>[7] az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban:
régi Art.) 47. § (7) bekezdése

<a name="_ftn8"></a>[8] Art. 78. § (6a) bekezdése

<a name="_ftn9"></a>[9] Art. 78. § (7) bekezdése

<a name="_ftn10"></a>[10] Art. 205. § (3) bekezdése

<a name="_ftn11"></a>[11] Aktv. 43. § (1) bekezdése
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source>Ellenőrzési Főosztály</source>
<author>-</author>
<keywords>
<kword>M0</kword>
<kword>M1</kword>
<kword>M2</kword>
<kword>M3</kword>
<kword>E1</kword>
<kword>E2</kword>
<kword>E3</kword>
<kword>T1</kword>
<kword>T2</kword>
<kword>T3</kword>
<kword>T4</kword>
</keywords>
<seckeywords>
<skword>nemfriss</skword>
<skword>nemhl</skword>
</seckeywords>
<searchkeywords>
<item>kettős_adóztatás</item>
<item>MAP</item>
<item>transzferár</item>
<item>kölcsönös</item>
<item>egyeztetési</item>
<item>egyeztető</item>
</searchkeywords>
</article>
</contents>

Tájékozódjon az szja-visszatérítés részleteiről2021.12.08.

Minden gyermekes szülőnek, aki családi kedvezményre jogosult, visszajár a 2021-ben megszerzett jövedelemből levont adó, ekho, illetve katások esetében a 2021-es tételes adó negyede.

Tájékoztató az üzemanyagtöltő állomás üzemszünetének bejelentése2021.11.18.

Értesítést kap, aki elmulasztotta a környezetvédelmi termékdíj bevallását2021.10.12.

pdf

Tájékoztatás az adóhatóság fizetési értesítéséről, Ügyfeleink lehetőségeiről2021.10.01.

Kérdőív a kkv-k határokon átnyúló adóügyeiről2021.09.23.

Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban jelenleg kitölthető adóhatósági nyomtatványok2021.07.08.

A 2117-es átvezetési és kiutalási kérelem már az ONYA-ban is kitölthető2021.07.01.

Változik a háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj kezelése2021.06.15.

2021 júliusától változik a háztartási alkalmazott bejelentése után fizetendő díj nyilvántartása. A díj, amelynek összege nem változik, innentől adóként kezelendő és az adózók közvetlenül is lekérdezhetik ennek egyenlegét.

A NAV-hoz benyújtott hipa-bevallások kezelése2021.04.06.

A 16HIPA nyomtatványon lehet pótolni, önellenőrizni a ’14-es és ’15-ös hipabevallásokat2021.03.10.

Gépjárműadóval kapcsolatos gyakran ismételt kérdések2021.03.03.

pdf

Gyakran ismételt kérdések a hipa-kedvezménnyel kapcsolatban2021.02.26.

pdf

Honnan tudhatom hogy a telephelyet a NAV a Htv. szerinti telephelyként tartja nyilván?2021.02.25.

Az "Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről" elnevezésű nyilatkozat elérhetősége2021.02.19.

Nyilatkozat HIPA adóelőleg kedvezmény érvényesítéséről KKV minőség miatt2021.01.25.

Közösségi adószámok megerősítése2020.12.29.

Ebben a tájékoztatóban arról olvashat, hogy hogyan tud meggyőződni európai közösségi (EK) tagállami partnere közösségi adószámának érvényességéről és azonosító adatainak pontosságáról.

Mire szolgál az eBEV portálon az új HIPA menüpont?2020.10.08.

Tájékoztató a kettős adóztatás megszüntetése céljából indított európai uniós vitarendezési eljárásról2020.09.21.

Tájékoztató a Választottbírósági Egyezmény alapján a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetése céljából indított kölcsönös egyeztetési eljárásokról2020.09.21.

Tájékoztató az adóegyezmények szerinti nemzetközi adóügyi vitarendezési eljárás szabályairól2020.09.21.

1 / 3 Következő >>

KIEMELT TÉMÁK