Valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki/amely bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett részben vagy egészben számla kibocsátásával teljesíti, köteles az általa a pénztárgép használati kötelezettséget eredményező tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé

I. Fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség

Amennyiben az adóalany azért mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól, mert a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő nem adóalany az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb a teljesítésig vagy a teljesítés napján készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel részére maradéktalanul megtéríti, és számla kibocsátását az adóalanytól nem kéri, úgy az adóalany nyugta kibocsátásáról köteles gondoskodni (a pénztárgép használati kötelezettséget eredményező tevékenysége tekintetében pedig kizárólag gépi nyugtát állíthat ki).

Utóbbi esetben, ha az adóalany mégis számlát bocsát ki, azt pénztárgépes nyugta adása helyett teszi, ezért minden egyes ilyen számláról az adóhatóság felé adatot kell szolgáltatnia.

Ugyancsak fennáll az adatszolgáltatási kötelezettség, amennyiben az adóalany a pénztárgép használati kötelezettséget eredményező tevékenységéhez kapcsolódóan egyáltalán nem üzemeltet pénztárgépet, hanem minden ügyletről számlát bocsát ki.

Az adatszolgáltatási kötelezettséget az érintett adóalanyoknak – a számla kibocsátásának keltét alapul véve – naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton kell az állami adóhatóság felé – PTGSZLAH adatlapon – teljesíteniük. Az adatszolgáltatás körében a fentiek szerint kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét kell az állami adóhatóság által meghatározott struktúrában rendelkezésre bocsátani.

II. Nem áll fenn az adatszolgáltatási kötelezettség

Kötelező a számlaadás abban az esetben, ha a termék nem adóalany beszerzője, szolgáltatás nem adóalany igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét a teljesítésig vagy a teljesítés napján készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel nem téríti meg, vagy megtéríti ugyan, de az adóalanytól kéri a számla kibocsátását.

Továbbá kötelező a számlaadás akkor is, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, valamint ha a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője nem adóalany és nem is jogi személy, ugyanakkor az ellenérték adót is tartalmazó összege eléri vagy meghaladja a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Tehát ezekben az esetekben a pénztárgép használati kötelezettséget eredményező tevékenységet folytató adóalany nem pénztárgépes nyugta helyett, hanem azért bocsát ki számlát, mert azt jogszabály kötelezően előírja. Ebből következően ezen számlák tekintetében nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettsége.

Ennek megfelelően nem áll fenn adatszolgáltatási kötelezettség, ha a pénztárgép használati kötelezettséget eredményező tevékenységet folytató adóalany üzemeltet pénztárgépet és bizonylatadási kötelezettségének rendszerint pénztárgépes nyugta kibocsátásával tesz eleget, ugyanakkor egyes – kizárólag a jogszabály által kötelezően előírt esetekben – számlát bocsát ki az adott ügyletről.

Amennyiben az adóalany esetlegesen olyan gyakorlatot folytat, hogy ugyanarról az ügyletről egyidejűleg számlát és gépi nyugtát is kiállít, e számlákról sem kell adatot szolgáltatni, miután ebben az esetben nem teljesül az a feltétel, hogy az adóalany a bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett részben vagy egészben számla kibocsátásával teljesíti.

[Áfa tv. 165. § (1) bekezdés b) pont, 165. § (2) bekezdés, 166. §, 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/C. §]

Nemzeti Adó- és Vámhivatal