A személyi kedvezmény

2021. január 1-jétől a személyi kedvezmény is az összevont adóalap terhére érvényesíthető adóalap kedvezménnyé vált, melynek mértéke jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada szerinti összeg, száz forintra kerekítve.^[1]

Így a kedvezmény összege 2021-ben 55800 forint havonta, amely 8370 forint adómegtakarítást jelent havi szinten.^[2]

A személyi kedvezmény a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét követő, míg az első házasok kedvezményét, és a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

A személyi kedvezményt az veheti igénybe, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül.

Betegségek és igazolásuk

A súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségeket a 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet határozza meg. A kormányrendelet mellékletében nem szereplő betegségek után nem érvényesíthető az adókedvezmény.

2019. január 1-jétől bővült^[3] a Kormányrendelet mellékletében szereplő betegségek köre, így az endometriózis, a mellrák, a méhnyakrák, a petefészekrák, valamint a prosztata és hererák betegségek esetén is érvényesíthető az adókedvezmény. Fontos tudni, hogy ezeknél a betegségeknél is érvényesíthető visszamenőleg, az 5 éves általános elévülési időn belül az adókedvezmény. Tehát, ha a betegséget az elmúlt években diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók.

Az adókedvezmény igénybevételére jogosító, Kormányrendeletben szereplő további betegségek közül néhány:

• hallási fogyatékosság
• látási fogyatékosság
• mozgásszervi fogyatékosság
• elzáródást okozó érbetegségek
• súlyos szervi károsodással járó immunbetegségek
• veleszületett enzimopátiák, idetartoznak többek között a laktózérzékenység miatt fellépő betegségek
• emésztőrendszer betegségei, idetartoznak többek között a gluténérzékenység miatt fellépő endokrin- és anyagcsere-betegségek, ezen belül is az I. típusú, és a szövődményekkel járó II. típusú cukorbetegség.

A súlyos fogyatékosság minősítése nem tartozik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe, mivel az nem adójogi, hanem orvosszakmai kérdés.

Az igénybevétel feltételei

Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a magánszemély már az igénybevétel időpontjában rendelkezzen a súlyos fogyatékosság minősítéséről szóló orvosi igazolással, vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra jogosító határozattal.

A fogyatékosság minősítését a háziorvosnál, illetve, az egészségkárosodás jellegétől függően a szakorvosnál lehet kezdeményezni. A 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet mellékletében meghatározott igazolást a szakambulancia vagy a kórházi osztály szakorvosa, illetve általuk készített dokumentumok alapján a háziorvos állítja ki.

A fogyatékossági támogatás iránti igényt a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának kell benyújtani, míg a rokkantsági járadék megállapítására a lakóhely szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv jogosult.

Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a későbbiekben további felülvizsgálatra kötelezett-e a magánszemély. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető az adókedvezmény.

Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybe vétele.

A személyi kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a súlyosan fogyatékos magánszemélynek legyen összevont adóalapba tartozó jövedelme, amely után adót kell fizetnie. Ez a feltétel független attól, hogy milyen jogviszony vagy egyéb jogcím alapján, és milyen rendszerességgel szerezte a jövedelmét.

Adóköteles jövedelem hiányában a személyi kedvezmény nem érvényesíthető, és arra sincs lehetőség, hogy a valaki emiatt másnak, például szülőnek, házastársnak átadja a kedvezmény igénybe vételének jogát.

Ha a magánszemélynek például munkaviszonya alapján rendszeres jövedelme van, akkor a munkáltatójának adott adóelőleg-nyilatkozat alapján már a fizetendő adóelőlegnél érvényesítheti az adókedvezményt.

Az utólagos érvényesítés

A személyi kedvezmény utólag, az éves adóbevallásában is érvényesíthető, például ha megbízási szerződés alapján csak néhány alkalommal szerzett jövedelmet valaki az adóévben, és az adóelőlegből a kifizető nem érvényesítette a kedvezményt. A több évre visszamenőleg igénybe vehető kedvezményt az szja-bevallás önellenőrzésével lehet érvényesíteni.

Ha az adóév, esetleg több adóév elteltével utólag állapítják meg a kedvezményre való jogosultságot, akkor az igazoláson szereplő kezdő naptól az adókedvezmény az 5 éves elévülési időn belül, visszamenőleg, az éves adóbevallás(ok) önellenőrzésével érvényesíthető.

[1] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja tv.) 29/E. §-a alapján.

[2] A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I.28.) Korm. rendelet 2. §. A minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról szóló 21/2021. (I.28.) Korm. rendelet alapján.

[3] Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 287/2018 (XII.21.) Korm. rendelet 29. §-a, valamint a 11. számú melléklete alapján.