A rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor nem kell figyelembe venni az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait.

A rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség szempontjából nem minősül munkaadónak

• az iskolaszövetkezet a nappali tagozatos tanuló, illetve hallgató tagja,

• a közérdekű nyugdíjas szövetkezet az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja és

• a szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagja tekintetében.

A szövetkezetek fent említett formái akkor kötelesek rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általuk foglalkoztatottak száma a felsorolt kivételek nélkül is meghaladja a 25 főt.

A fenti állásfoglalás jogszabályi alapjai:

A rehabilitációs hozzájárulásra kötelezett munkaadók körének meghatározásához az Flt. munkaadó, munkavállaló és munkaviszony fogalmainak együttes alkalmazására van szükség, hiszen ezek a fogalmak egymásra épülnek, csak együtt értelmezhetők. A fizetési kötelezettség megállapításakor nem lehet kizárólag a KSH útmutatóban megfogalmazott létszámszámítás szabályait alkalmazni.

Az Mmtv. 23. §-a szerint a munkaadó köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni.

Mmtv. 23. § (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

A munkaadó fogalmát az Mmtv. 1. § (2) bekezdésének 7. pontja határozza meg:

• munkaadó: az Flt. 58. § (5) bekezdés c) ponja szerinti munkaadó;

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi. IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) alapján munkaadó az, aki munkavállalót, munkaviszony keretében foglalkoztat.

Az Flt. 58. § (5) bekezdése szerint:

• munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint természetes személy, aki munkavállalót foglalkoztat, illetve foglalkoztatni kíván,

• munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

• munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi szolgálati, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a közfoglalkoztatási jogviszony, a biztosított bedolgozói és az - 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszony, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya - ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagját és a szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban munkát végző tagját -, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti hivatásos és szerződéses állományú katonák szolgálati viszonya.

Ezt a szakmai álláspontot a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 23. §-a szerinti rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására az Emberi Erőforrások Minisztériuma alakította ki.

 [EMMI: 13464-2/2019/TFRF – NAV KI ÜTF:2396922965]