Nemzeti Adó- és Vámhivatal

2023. október 1-jétől változtak az orosz–ukrán háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt egyes szankciók szabályai.[1] Emiatt legkorábban 2023. szeptember 30-tól, egyes vas- és acéltermékek[2] Európai Unió területére behozatalakor az importőröknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a termék harmadik országban végzett feldolgozásához felhasznált vas és acél alapanyagok származási országáról.

Az Oroszországból származó, a Rendelet XVII. mellékletében, vámtarifaszám szerint felsorolt vas és acél alapanyag felhasználásával harmadik országokban előállított vas- és acéltermékek behozatali tilalma különböző időpontokban lép hatályba, a felhasznált alapanyagtól függően:

• 2023. szeptember 30-tól a XVII. mellékletben szereplő – de a 7207 11, 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékektől eltérő – alapanyagból előállított termékekre.
• 2024. április 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 11 KN-kód alá tartozó félkész termékből előállított termékekre.
• 2024. október 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékekből előállított termékekre.

Az alapanyag származására vonatkozó bizonyítéknak minden, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékre rendelkezésre kell állnia. Ennek – kockázatelemzésen alapuló – ellenőrzéséhez 2023. szeptember 30-tól beépítettek egy intézkedést az Európai Unió Integrált Vámtarifájába (TARIC). Emiatt az érintett termékek behozatali vámeljárásainak kezdeményezésekor a vám-árunyilatkozaton az Y824 igazoláskódot kell szerepeltetni[3].

A származási országra utaló bizonyítékot elektronikusan vagy papíralapon kell bemutatni. Ha ellenőrzéskor a vámhatóság által elégségesnek ítélt bizonyíték nem áll rendelkezésre, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia a vámhatóságnak arról, hogy az áruk nem tartoznak a 3g. cikk szerinti behozatali tilalom hatálya alá. 

A Bizottság 2023. október 2-án aktualizálta a „Gyakran ismételt kérdések és arra adható válaszok” című angol nyelvű tájékoztatóját (angolul: FAQs, magyarul: GYIK, a továbbiakban tájékoztató), amelyet az orosz–ukrán háború miatt elrendelt általános behozatali szankciókról[4] dolgozott ki, és amely kiegészült a 3g. cikkre vonatkozó különös résszel is. A Bizottság tájékoztatása és annak magyar fordítása[5] jelen közlemény mellékletében olvasható.

1. Harmadik országban feldolgozott vas- és acél termék alapanyag származására vonatkozó bizonyíték 

A tájékoztató különös rész 8-9. pontja részletesen ismerteti a harmadik országban – a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt orosz alapanyag felhasználásával – előállított vas- és acéltermékek behozatalához szükséges, azok alapanyagának származására vonatkozó bizonyítékokat.

Az uniós gyártók egyesületeivel egyeztetett bizottsági álláspont az, hogy elégséges bizonyítéknak például az alábbiak tekinthetők:

• Félkész terméknél: MTC-okmány[6], amely tartalmazza:
  • a gyártás helye szerinti létesítmény nevét,
  • a hevítési számhoz („heat number”) tartozó országot (az öntőüst országát) és
  • a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát.
• Készterméknél: MTC-okmány vagy -okmányok (ha az összes lényegi információ nem összegezhető egyetlen dokumentumon), amely tartalmazza:
  • a hevítési számhoz („heat number”) tartozó ország (az öntőüst országát) és létesítmény nevét,
  • a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát és
  • azon ország és létesítmény nevét, ahol a származó helyzet szempontjából releváns további feldolgozási műveletet (például meleg- vagy hideghengerlés, hegesztés) végezték.

Fontos, hogy az MTC-n előírt hevítési szám („heat number”) önmagában nem elégséges bizonyíték, fel kell még tüntetni az alapanyag származási országát vagy országkódját is. 

Ugyanakkor a vámhatóságnak az alábbi dokumentumok is bizonyítékok lehetnek:

• gyártói nyilatkozat,
• exportőri nyilatkozat,
• kereskedelmi számla,
• szállítólevél,
• minőségi tanúsítvány,
• beszállítói nyilatkozatok,
• gyártási és építési dokumentum,
• exportőr ország vám-árunyilatkozatának adatai,
• üzleti levelezés,
• gyártási leírás,
• szerződésben szereplő záradékok.

Fontos kiemelni, hogy a nem preferenciális származási szabályok alapelveinek megfelelően a származásra vonatkozó bizonyítékok nem formanyomtatványok vagy egyéb uniformizált származási igazolások, azaz a fenti dokumentumok bármelyike (adott esetben több dokumentum együttes bemutatása) alkalmas lehet a származás bizonyítására, ha legalább az alábbi információkat tartalmazza.

Eseti szállítmányoknál:

• a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,
• információt a felhasznált alapanyag származási országáról, 
• a késztermék vámtarifaszámát, 
• a pontos árumegnevezéseket,
• az adott szállítmányra hivatkozást vagy annak azonosító adatait (például: számlaszám, tömeg/darabszám-adatok, csomaglevélszám, szállítólevél száma).

Azonos áruk több szállítmányánál: 

• a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,
• információt a felhasznált alapanyag származási országáról, 
• a késztermékek vámtarifaszámát,
• a pontos árumegnevezéseket,  
• a gyártó/feladó, valamint az importőr adatait,
• a szállítás időszakát.

Ha a gazdálkodó nyilatkozatot kíván bizonyítékként benyújtani, akkor azt az exportőrnek vagy a termék gyártójának kell kiállítania a fenti minimális információkat tartalmazó felsorolást szem előtt tartva. Ugyanakkor az importőr, a fuvarozó, vagy a vámjogi képviselő nyilatkozata nem fogadható el, mint az alapanyag származásának elégséges bizonyítéka.

Az importőr felelős a bizonyítékokban szereplő adatok helyességéért. A vámhatóság kétség esetén további bizonyíték benyújtását kérheti. A származási országról minden bizonyítéknak, adatnak koherensnek kell lennie egymással. Az importőrnek kellő gondossággal kell eljárnia a megadott információk hitelességének és pontosságának biztosítására.

2. Származásra vonatkozó bizonyítékok a behozatali vámeljárások során

 A Rendelet 3g. cikke alapján a behozatal időpontjában az importőröknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a harmadik országban előállított termékhez felhasznált vas- és acél alapanyagok származási országáról. A Rendeletben a behozatal fogalmát – mint a szankciós rendeletben használt fogalmat – kiterjesztőbben kell értelmezni, mint magát a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást.[7]

A Rendeletben a behozatal kifejezés magában foglal minden behozatali irányú vámeljárást (szabad forgalomba bocsátás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, vámraktározási eljárás).  Az alapanyagok származására vonatkozó bizonyítékot behozatali vámeljárások kezdeményezésekor kell benyújtani.

A nem uniós áruk beléptetésekor, átmeneti megőrzésbe vételekor nem kell benyújtani a származásra vonatkozó bizonyítékokat.

Fontos, hogy EIDR-engedély[8] birtokában sem mentesíthetők a vám elé állítási kötelezettség alól azok az áruk, amelyek tiltó és korlátozó rendelkezések – beleértve a szankciós rendelkezéseket, így a Rendeletben foglaltakat is – hatálya alá tartoznak.

3. Lehetséges mentességek

Szabad forgalomba lehet bocsátani a Rendelet hatálya alá tartozó azon árukat, melyek fizikailag az Unió vámterületén vannak, és azokat vám elé állították a behozatali tilalmak hatálybalépése vagy alkalmazásának időpontja előtt.[9]

Nem kell bizonyítani az alapanyag származását, ha olyan, a 3g. cikk alá tartozó vas- és acéltermékekeket bocsátanak szabad forgalomba, amelyek 2023. szeptember 30-át megelőzően az Unió vámterületén voltak, és azokat vám elé állították – ha ennek további feltételei is fennállnak. Ha az áru megfelel a korábbi kritériumoknak, a szabad forgalomba bocsátás vámeljárásnál az Y859 igazoláskódot szükséges feltüntetni.

4. Többutas fémcsomagolások és tárolók

A tájékoztató útmutatást ad a többször felhasználható vas- és acél csomagolásokhoz, valamint tárolókhoz (tartályok, konténerek) is. A szankciós rendelkezések szerint a vámeljárás alá vont áru vizsgálandó. Ha a vas- és acéltárolóban lévő árura kezdeményezik a vámeljárást, a behozatali korlátozást nem kell alkalmazni a tárolókra. 

Ha a tárolók szerepelnek a XVII. mellékletben, és azokra üresen indítványoznak behozatali vámeljárást, már nem csomagolásnak, tárolónak tekintendők, ezért vizsgálni kell a szankciós rendelkezések alkalmazhatóságát.

Kérjük, hogy a vámeljárásokban 2023. szeptember 30. után bejelentett, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt vas- és acéltermékek behozatalakor a fentiekre legyenek figyelemmel. Kérjük továbbá, hogy jelen közleményt a NAV honlapján 2023. október 10-én elhelyezett „Hogyan bizonyítható a harmadik országban feldolgozott vas- és acéltermékek származása?” című közleményben foglaltakkal együttesen szíveskedjenek alkalmazni.

Budapest, 2023. november 2.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal