2023. október 1-jétől változtak az orosz–ukrán háború miatt Oroszországgal szemben a 833/2014/EU tanácsi rendelet (Rendelet) szerinti egyes szankciók szabályai.[1] Emiatt legkorábban 2023. szeptember 30-tól, egyes vas- és acéltermékek[2] Európai Unió területére behozatalakor az importőröknek bizonyítékot kell szolgáltatniuk a termék harmadik országban végzett feldolgozásához felhasznált vas és acél alapanyagok származási országáról.
Fontos, hogy 2022. március 16-tól tilos[3] az Európai Unióba behozni, megvásárolni a Rendelet XVII. mellékletében szereplő, Oroszországból exportált vagy orosz származású vas- és acéltermékeket. A tilalom 2022. október 7-től a harmadik országokból behozott, de orosz származású vas- és acéltermékek behozatalára is kiterjed.
Az Oroszországból származó, a Rendelet XVII. mellékletében vámtarifaszám szerint felsorolt vas és acél alapanyag felhasználásával harmadik országokban előállított, a Rendelet XVII. mellékletében szereplő vas- és acéltermékek behozatali tilalma különböző időpontokban lép hatályba, a felhasznált alapanyagtól függően:
- 2023. szeptember 30-tól a XVII. mellékletben szereplő – de a 7207 11, 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékektől eltérő – alapanyagból előállított termékekre.
- 2024. április 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 11 KN-kód alá tartozó félkész termékből előállított termékekre.
- 2028. október 1-jétől a XVII. mellékletben szereplő, a 7207 12 10 vagy 7224 90 KN-kód alá tartozó félkész termékekből előállított termékekre.
A behozatali tilalom érvényesítése érdekében vizsgálni kell a harmadik országban feldolgozott összetevők származását, hogy kizárható legyen az esetleges orosz származás. A vizsgálat a felhasznált, a XVII. mellékletben szereplő alapanyag származására irányul (nem a késztermékre).
Az alapanyag származását igazoló bizonyítéknak rendelkezésre kell állnia minden, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt termékre. Ennek ellenőrzéséhez 2023. szeptember 30-tól beépítettek egy intézkedést az Európai Unió Integrált Vámtarifájába (TARIC). Emiatt az érintett termékek behozatali vámeljárásainak kezdeményezésekor a vám-árunyilatkozaton az Y824 igazoláskódot kell szerepeltetni[4].
A származási országra utaló bizonyítékot elektronikusan vagy papíralapon kell bemutatni. Ha ellenőrzéskor a vámhatóság által elégségesnek ítélt bizonyíték nem áll rendelkezésre, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia a vámhatóságnak arról, hogy az áruk nem tartoznak a 3g. cikk szerinti behozatali tilalom hatálya alá.
A Bizottság több tájékoztatót adott ki a vas és acél alapanyagok származását igazoló bizonyítékokról, azok elfogadhatóságáról. Legutóbb 2023. október 2-án aktualizálták a „Gyakran ismételt kérdések és arra adható válaszok” című angol nyelvű tájékoztatót (angolul: FAQs, magyarul: GYIK, a továbbiakban: tájékoztató), amelyet az orosz–ukrán háború miatt elrendelt általános behozatali szankciókról[5] dolgoztak ki, és amely kiegészült a Rendelet 3g. cikkére vonatkozó különös résszel is. A Bizottság e tájékoztatása és annak fordítása[6] a honlapunkon elérhető közlemény mellékletében olvasható.
- Harmadik országban feldolgozott vas- és acéltermékek alapanyagának származását igazoló, elfogadható bizonyítékok
A tájékoztató különös rész 8-9. pontja alapján elégséges bizonyítéknak többek között az alábbiak tekinthetők:
- Félkész terméknél: MTC-okmány[7], amely tartalmazza:
- a gyártás helye szerinti létesítmény nevét,
- a hevítési számhoz („heat number”) tartozó országot (az öntőüst országát) és
- a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát.
- Készterméknél: MTC-okmány (vagy -okmányok, ha az összes lényegi információ nem összegezhető egyetlen dokumentumon), amely tartalmazza:
- a hevítési számhoz („heat number”) tartozó ország (az öntőüst országa) és létesítmény nevét,
- a termék legalább hat számjegyű vámtarifaszámát és
- azon ország és létesítmény nevét, ahol a származó helyzet szempontjából releváns további feldolgozási műveletet (például meleg- vagy hideghengerlés, hegesztés) végezték.
Fontos, hogy az MTC-n előírt hevítési szám („heat number”) önmagában nem elégséges bizonyíték, fel kell még tüntetni az alapanyag származási országát vagy országkódját is.
Ugyanakkor a vámhatóságnak az alábbi dokumentumok is bizonyítékok lehetnek:
- gyártói nyilatkozat,
- exportőri nyilatkozat,
- kereskedelmi számla,
- szállítólevél,
- minőségi tanúsítvány,
- beszállítói nyilatkozatok,
- gyártási és építési dokumentum,
- exportőr ország vám-árunyilatkozatának adatai,
- üzleti levelezés,
- gyártási leírás,
- szerződésben szereplő záradékok.
A származás bizonyításához nem adtak ki egységes formanyomtatványokat vagy egyéb uniformizált igazolásokat, ezért a fenti dokumentumok bármelyike (adott esetben több dokumentum együttes bemutatása) bizonyíthatja azt, feltéve, hogy legalább az alábbi információkat tartalmazza.
Eseti szállítmányoknál:
- a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,
- információt a felhasznált alapanyag származási országáról,
- a késztermék vámtarifaszámát,
- a pontos árumegnevezéseket,
- az adott szállítmányra hivatkozást vagy annak azonosító adatait (például: számlaszám, tömeg/darabszám-adatok, csomaglevélszám, szállítólevél száma).
Azonos áruk több szállítmányánál:
- a felhasznált alapanyag vámtarifaszámát,
- információt a felhasznált alapanyag származási országáról,
- a késztermékek vámtarifaszámát,
- a pontos árumegnevezéseket,
- a gyártó/feladó, valamint az importőr adatait,
- a szállítás időszakát.
A kötelező adattartalom azért fontos, mert az ügyfelek nyilatkozata önmagában nem feltétlenül egyértelmű, kétséget kizáró bizonyítéka a származásnak. Ezért egy nem kötelezően meghatározott tartalmú nyilatkozat önmagában nem fogadható el.
Ha a gazdálkodó a származást nyilatkozattal bizonyítja, akkor azt az exportőrnek vagy a termék gyártójának kell kiállítania a fenti tartalmi követelményeket szem előtt tartva. Az importőr, a fuvarozó vagy a vámjogi képviselő nyilatkozata nem fogadható el, mint az alapanyag származásának elégséges bizonyítéka.
A gyártó vagy exportőr egyszerű vagy hiányos tartalmú időszakos nyilatkozatai (például: „a gyártott termék nem tartalmaz orosz alapanyagot”) önmagukban nem tekinthetők elégséges származási bizonyítékoknak. Az ilyen nyilatkozatok mellé további dokumentumot is szükséges bemutatni, a fenti adattartalmat szem előtt tartva (például: meg kell adni a szerződésben kikötött beszállító országokat, utalni kell az azonos termékekre a vámtarifaszám alapján stb.).
- Ügyféli kötelezettségek
Az importőr felelős a bizonyítékokban szereplő adatok helyességéért. A vámhatóság kétség esetén további bizonyíték benyújtását kérheti. A származási országról minden bizonyítéknak, adatnak koherensnek kell lennie egymással. Az importőrnek kellő gondossággal (due diligence) kell biztosítania a megadott információk hitelességét és pontosságát.
A gazdálkodóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a bizonyítékokra, annak érdekében, hogy azok elsődlegesen az alapanyagra vonatkozzanak, és tartalmazzák a tájékoztató 1. pontjában leírt valamennyi adatot. A származási bizonyítékoknak már a behozatali vámeljárások kezdeményezése előtt a gazdálkodók rendelkezésére kell állniuk azért, hogy azokat a szankciós rendelkezések vizsgálata céljából a vámhatóságnak bemutathassák.
- Származás bizonyítékának megkövetelése, elfogadhatósága, vizsgálata
A Rendeletben a behozatal fogalmát kiterjesztőbben kell értelmezni a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráshoz képest.[8]
A Rendeletben a behozatal kifejezés magában foglal minden behozatali irányú vámeljárást (szabad forgalomba bocsátás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás, vámraktározási eljárás). Az alapanyagok származásának bizonyítékát minden, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt termék behozatali vámeljárásához be kell nyújtani.
A nem uniós áruk beléptetésekor, átmeneti megőrzésbe vételekor nem kell benyújtani a származásra vonatkozó bizonyítékokat.
A vámhatósági ellenőrzéseket kockázatelemzés és TARIC-intézkedés támogatja. Ha ellenőrzéskor a vámhatóság által elégségesnek ítélt bizonyíték nem áll rendelkezésre, az áru nem engedhető át, és a nyilatkozattevőnek további bizonyítékot kell szolgáltatnia az árukról (származás, felhasználási cél, gyártás vagy EU-ba behozatal időpontja).
- EIDR-engedély[9] birtokában végzett EBEJ-bejelentések (I2)
Fontos, hogy EIDR-engedély birtokában sem mentesíthetők a gazdálkodók a származást igazoló bizonyítékok benyújtása alól. Ezért a bizonyítékoknak a vám elé állításkor minden esetben a gazdálkodó (engedélyes) rendelkezésére kell állniuk, hogy az áru átengedése előtt bemutathassák őket a vámhatóságnak.
A vas- és acéltermékekre nem lehet vám elé állítás alól mentesítő (értesítés nélküli) engedélyt kiadni. Ezért a vámhatóság felülvizsgálja a kiadott EIDR-engedélyeket, és ha szükséges, felveszi a kapcsolatot az engedély birtokosával, hogy az engedélyeket módosítsa.
Ezután a hivatkozott vám elé állítási kötelezettséget EBEJ-bejelentéssel kell teljesíteni.
A megfelelő ellenőrzéshez szükséges, hogy az engedélyesek a vám elé állítási üzenet beküldésével egyidejűleg vagy azt megelőzően, megküldjék a vámhatóságnak az alátámasztó dokumentumokat. Az információkat elsődlegesen az igazgatóságok által e célból létrehozott szervezeti (nem központi) e-mail-címre kell megküldeni. A kommunikációt biztosító e-mail-címeket a kapcsolódó engedélyekben rögzítik. Ugyanakkor az igazgatóságok – a gazdálkodókkal egyeztetve – engedélyezhetik, hogy az információkat más módon is megküldhessék.
Az igazgatóságok az EIDR-engedélyeket szükség szerint módosítják, azonban előtte erről minden engedélyessel egyeztetnek.
A gazdálkodóknak meg kell küldeniük a vas- és acéltermékek származási bizonyítékait a szóban forgó e-mail-címekre a meghatározott hivatkozással; a vám elé állítási üzenetek beküldése előtt, de legkésőbb a vám elé állítással egyidejűleg – lehetőleg hivatali időn belül.
Az engedélyt kiadó igazgatóságok a bizonyítékokat és adattartalmukat ellenőrizhetik az EBEJ- bejelentéskor, de további ellenőrzéseket is végezhetnek a kiegészítő árunyilatkozatok feldolgozásakor, valamint áruátengedést követő ellenőrzések keretében.
Ha a bizonyítékok meglétét és adattartalmát nem vagy nem megfelelően igazolják, az igazgatóságok mérlegelhetik, hogy az érintett termékkört kizárják az EIDR-engedély hatóköréből vagy felfüggesztik az EIDR-engedélyt.
- Lehetséges mentességek
A Bizottság tájékoztatása alapján nem kell bizonyítani az alapanyag származását az alábbi esetekben:
- Ha olyan vas- és acéltermékeket bocsátanak szabad forgalomba, amelyek szeptember 30-át megelőzően az EU vámterületén voltak, és azokat vám elé állították, valamint a Rendelet alapján a vámeljárás elvégezhető.
- Többször felhasználható vas és acél csomagolások, tárolók (tartályok, konténerek), ha nem üresen érkeznek vagy nem szerepelnek a XVII. mellékletben. Ha a tárolók szerepelnek a XVII. mellékletben, és azokra üresen indítványoznak behozatali vámeljárást, akkor vizsgálni kell a származást.
- A június 23. előtt gyártott áruknál, mivel a kötelezettség a 11. szankciós csomag alapján 2023. június 24-től lépett hatályba. Ugyanakkor ilyen esetben a származás igazolásán kívül a Rendelet egyéb előírásait is érvényre kell juttatni (a késztermék nem lehet orosz származású vagy feladású). Ebben az esetben a gyártás időpontját hitelt érdemlően kell bizonyítani, erre alkalmas lehet különösen az üzleti levelezés, kereskedelmi számla, vagy a szerződés.
- A Rendelet XXXVI. mellékletében szereplő partnerországokból[10] (jelenleg Svájc, Norvégia, Egyesült Királyság) érkező (nem onnan származó) vas- és acéltermékek behozatala esetén nem kell a származásra vonatkozó bizonyítványokat benyújtani.
Az előírt kötelezettségek teljesítése érdekében rendszeresen tájékoztatjuk az aktuális információkról ügyfeleinket és az érintett szerveket. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a Rendeletet érintő tagállami gyakorlatokat, egyeztetünk az EU intézményeivel, a hazai, valamint nemzetközi társszervekkel, és folyamatosan aktualizáljuk a tárgyban kiadott közleményeinket.
Kérjük, hogy a vámeljárásokban 2023. szeptember 30. után bejelentett, a Rendelet XVII. mellékletében felsorolt vas- és acéltermékek behozatalakor a fentiekre legyenek figyelemmel! Keressék fel a NAV honlapját, hogy tájékozódhassanak folyamatosan frissített anyagainkból!
A legutóbbi, 2023. december 8-án kiadott közleményünk helyébe jelen közlemény lép.
Budapest, 2024. április 2.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] Az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet (Rendelet) – módosult – 3g. cikk (1) bekezdés d) pontja alapján.
[2] A Rendelet XVII. mellékletében felsorolva.
[3] A Rendelet 3g. cikk (1) bekezdése alapján.
[4] Lehetőség van továbbá az L139 (behozatali engedély a Rendelet 3 g. cikkének (7) bekezdése alapján), vagy az Y859 kód rögzítésére is (tilalom alóli mentesség a Rendelet 12e. cikke alapján).
[5] A Rendelet 3g., 3i., 3j., 3o. cikkei alapján.
[6] Hogyan bizonyítható a harmadik országban feldolgozott vas- és acéltermékek származása? - Nemzeti Adó- és Vámhivatal (gov.hu)
[7] Mill Test Certificate, Rolling Mill Test Report/Certificate, Material Test Certificate vagy hasonló dokumentum, amelyet az anyag előállítását végző öntőüzem állít ki a vevőnek nyomon követhetőségi és minőségbiztosítási célokból. A dokumentum az anyagi összetételre és minőségre vonatkozó adatok mellett tartalmazza a gyártó nevét és a gyártás helyét is.
[8] A tájékoztató általános rész 6. pontja és különös rész 4. pontja alapján.
[9] EIDR: Entry in the Declarant's Records – Bejegyzés a nyilatkozattevő nyilvántartásába.
EIDR-engedély: olyan vámhatósági engedély, amellyel a nyilatkozattevő a nyilvántartásába végzett bejegyzéssel teljesíti a vám-árunyilatkozat benyújtására vonatkozó kötelezettséget.
[10] A Rendelet 1. cikk 1. pont zc) pontja.