Egyéni vállalkozó lehet:
- a magyar állampolgár,
- az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT)* más tagállamának állampolgára, továbbá
- az Európai Közösség és tagállamai, valamint a nem EGT-tagállamok közötti nemzetközi szerződés alapján – a letelepedés tekintetében – az EGT-tagállam állampolgáraival azonos jogállást élvező személy,
- a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorló személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és az előző pontban nem szerepel,
- a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, a keresőtevékenység folytatására, családegyesítési vagy tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személy, valamint a humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező befogadott és hontalan, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik.
*Az EGT-tagállamok körébe tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama, továbbá Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc.
Nem lehet egyéni vállalkozó:
- kiskorú személy, valamint aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,
- aki egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja,
- akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek a következő bűncselekmények miatt, addig, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül:
- a közélet tisztasága elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím],
- a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet),
- vagyon elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet),
- korrupciós bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet],
- vagyon elleni erőszakos bűncselekmény (Btk. XXXV. Fejezet),
- vagyon elleni bűncselekmény (Btk. XXXVI. Fejezet),
- szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmény (Btk. XXXVII. Fejezet),
- pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni bűncselekmény (Btk. XXXVIII. Fejezet),
- költségvetést károsító bűncselekmény (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet),
- a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény (Btk. XLI. Fejezet),
- a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet).
- akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítéltek, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.
Egy természetes személynek egyidejűleg egyetlen egyéni vállalkozói jogviszonya lehet.