2022. január 1-jén megszűnt a szakképzési hozzájárulás. A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye mostantól a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető.[1]
Ki érvényesítheti az adókedvezményt?
Az adókedvezményt az érvényesítheti, aki
- a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel szakképzési munkaszerződést (ideértve a tanulószerződést is), illetve a régi Szkt. szerinti együttműködési megállapodást,
- a hallgatóval hallgatói munkaszerződést,
- gyakorlatigényes alapképzési szak esetében pedig a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást
kötött.[2]
Az új adókedvezmény az összes, a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezményt[3] követően vehető igénybe. Ha a fizetendő adónál több a kedvezmény, vagy az adózónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, mert például kivázik, akkor adó-visszaigényléssel érvényesítheti a kedvezményt.
Mivel az új adókedvezményre nem vonatkoznak a szociális hozzájárulási adókedvezmények közös szabályai, azt a költségvetési szerv kifizetők is érvényesíthetik.[4]
A szakirányú oktatás adókedvezménye[5]
A szakirányú oktatásban a szochót csökkenti
- az állam által, illetve
- szakképzési megállapodással[6] vagy együttműködési megállapodással[7] rendelkező fenntartó által
fenntartott
- szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónként, illetve felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személyenként a szakirányú oktatás, illetve
- szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulónként a nevelés-oktatás[8]
arányosított önköltsége alapján az egy munkanapra vetített mérték és a tárgyhónap munkanapjai számának szorzataként számított összege.
A munkanapokba nem számít bele a szakképző intézményben, illetve a szakiskolában teljesített oktatási nap és az olyan munkanap, amire a tanuló, illetve a képzésben részt vevő munkabérre nem jogosult. Ezekre a munkanapokra tehát kedvezmény nem számolható el.
Az önköltség mértékét továbbra is a központi költségvetésről szóló törvény[9] tartalmazza, ami 2022-ben is fejenként évi 1 200 000 forint.
Az önköltség szakmánkénti súlyszorzóját (a szakmaszorzót és az évfolyami szorzót) változatlanul a szakképzésről szóló törvény végrehajtási rendelete[10] (a továbbiakban: Vhr.) határozza meg.
Átmeneti rendelkezés[11] alapján továbbra is érvényesíthető a kedvezmény a régi Szkt.[12] szerinti tanulószerződéssel gyakorlati képzésben részt vevő tanuló után.
Ez esetben
- szakirányú oktatás alatt gyakorlati képzést,
- szakma alatt a régi Szkt. szerinti Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést, részszakképesítést,
- szakképzési munkaszerződés alatt pedig a régi Szkt. szerinti tanulószerződést
kell érteni.
Az alkalmazandó súlyszorzót változatlanul a Vhr. 4/A. melléklete tartalmazza.
Ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy
- sikeres szakmai vizsgát tett, és
- szakképzési munkaszerződése legalább hat hónapig fennállt,
az igénybe vett adókedvezmény 20 százalékának megfelelő összeg sikerdíj kedvezményként érvényesíthető.[13] Átmeneti rendelkezés alapján a sikerdíjkedvezmény alapjába beleszámít a 2021. december 31-én hatályos szabályok szerinti szakképzési hozzájárulásból jogszerűen igénybevett kedvezmény is.[14]
Változatlanul megmarad az 50 százalékos korlátozás[15], ha a felnőttképzésben részt vevő személy az oktatásban úgy vesz részt, hogy
- a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan más foglalkoztatási jogviszonya is van, melyben
- a foglalkoztató nem a duális képzőhely, hanem más, harmadik személy.
Ha tehát a duális képzőhely szakképzési munkaszerződéssel nem a saját munkavállalóját képzi, és a képzésben részt vevő személy felnőttképzési jogviszonyban áll, akkor a duális képzőhely a kedvezmény összegének csak ötven százalékát érvényesítheti.
A régi Szkt. szerinti együttműködési megállapodás alapján érvényesíthető adókedvezmény szabályai is változatlanok.[16]
A tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel kötött szakképzési munkaszerződés alatt a szakképző intézménnyel kötött együttműködési megállapodást kell érteni.
Az adóév olyan munkanapjaira, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi hét órát, az arányosított önköltség egy munkanapra vetített mértékének 70 százalékát lehet figyelembe venni.
Az alkalmazandó súlyszorzó mértéke 1. Az együttműködési megállapodásnak konkrétan meg kell neveznie a tanulót, családi és utónevével, és oktatási azonosító számával.
A duális képzés adókedvezménye[17]
A felsőoktatásban érvényesíthető adókedvezmény hallgatónként a duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak arányosított alapnormatívája alapján
- az egy munkanapra vetített mérték és
- a tárgyhónapban ténylegesen teljesített képzési napok számának
szorzata.
A központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint az alapnormatíva összege 2022-ben is fejenként évi 650 000 forint.
Az alkalmazandó súlyszorzót a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 19. §-a tartalmazza.
Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-jén megszűnt,[18] azonban a szakképzési hozzájárulás megállapítására, bevallására és megfizetésére vonatkozó, 2021. december 31-én hatályos szabályokat 2022. január 1-je után is alkalmazni kell a 2022. január 1-je előtti időszakra.[19]
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
[1] A minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló 2021. évi CXXXI. törvény 8-9. §-a alapján a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) új 17/A. alcíme, azon belül pedig a 17/A. § tartalmazza, az átmeneti rendelkezések a 36/D. §-ban találhatók.
[2] Szocho tv. 17/A. § (4) bekezdés.
[3] A Szocho tv. 10-17. § szerinti adókedvezmények, valamint az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) IX. fejezet 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvény 250. §-a szerinti adókedvezmények.
[4] Szocho tv. 17. §
[5] A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pontja.
[6] A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 88. § (6) bekezdése szerinti megállapodás.
[7] Az Szkt. 109. § (3) bekezdése szerinti megállapodás.
[8] Az Nkt. 13/A. § (3) bekezdése szerinti nevelés-oktatás
[9] Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 68. § (4) bekezdés.
[10] A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet.
[11] Szocho tv. 36/D. § (1) bekezdés a) pontja.
[12] A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény.
[13] Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontja.
[14] Szocho tv. 36/D. § (2) bekezdés.
[15] Szocho tv. 17/A. § (2) bekezdés.
[16] Szocho tv. 36/D. § (1) bekezdés b) pontja.
[17] Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés c) pontja.
[18] 2021. évi CXXXI. törvény 15. §.
[19] A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. § (4) bekezdés.