A gyermeket nevelő szülők adó-visszatérítése

 

A gyermeket nevelő magánszemélyek a 2021-ben megszerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmük utáni személyi jövedelemadót (szja), valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekho), a katások a 2021. évi tételes adó negyedét kaphatják vissza, legfeljebb a 2020 december havi adatok alapján számolt éves átlagbér adótartalmáig.[1]

 

Kinek jár az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítés annak jár, aki: 

1.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult[2] és 2021-ben összevont adóalapba[3] tartozó jövedelmet, például munkabért, megbízási díjat, ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet, őstermelői jövedelmet szerez, vállalkozói kivétet számol el. A visszatérítés a külön adózó jövedelmek (például a lakás eladása, osztalék, tőzsdei nyereség) utáni adóból nem jár.

Családi kedvezményre jogosultként[4] az kaphat adó-visszatérítést, aki:

  • gyermek után szülőként családi pótlékra jogosult,
  • várandós és a várandós nő közös háztartásban élő házastársa,
  • a családi pótlékra saját jogán jogosult,
  • rokkantsági járadékban részesül.

Azok a szülők, akik 2021-ben közös háztartásban nevelik a gyermeküket, családi pótlékra jogosultként igénybe vehetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy házasságban élnek, vagy élettársak. Házasság alatt a bejegyzett élettársi kapcsolatot is érteni kell.[5]

Családi kedvezményre jogosult az az élettárs is, aki a szülővel és annak gyermekével együtt él, ha a gyermek után ő is jogosult a családi pótlékra.[6]

A családi pótlékra egyedülállóként jogosult szülőnek is jár az adó-visszatérítés.

Azok az elvált szülők, akik közös gyermekeiket felváltva gondozzák és emiatt 50-50 százalékban kapják a családi pótlékot, és ugyanilyen arányban érvényesíthetik a családi kedvezményt, mindketten (teljes összegben) jogosultak az adó-visszatérítésre.

A visszatérítés a családi kedvezményre jogosultnak akkor is jár, ha családi kedvezményt nem érvényesít, vagy azt nem ő veszi igénybe.

2.) 2021. év bármely napján családi kedvezményre jogosult és a közteherfizetési kötelezettségét az ekho szabályai szerint teljesíti.

3.)A kisadózóként bejelentett magánszemélynek, aki 2021. év bármely napján családi kedvezményre lenne jogosult.

Ha egy családban mindkét szülő jogosult családi kedvezményre és mindketten rendelkeznek a visszatérítés alapját képező jövedelemmel, vagy bejelentett kisadózók, akkor az adó-visszatérítés külön-külön mindkét szülőnek jár.

Mennyi az adó-visszatérítés összege, van-e felső határa?

Az adó-visszatérítés összege

  • az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerző magánszemélynél az adóalapkedvezmények levonása után megállapított adóalap 2021. évi adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó része,
  • az ekhós jövedelemmel rendelkező magánszemélynél a 2021. év tekintetében tőle levont ekhónak az szja része (9,5 százaléka),[7]
  • a kisadózónál a 2021. évre rá tekintettel a kisadózó vállalkozást terhelő tételes adó[8] negyede,

de felső határa legfeljebb a 2020. decemberi adatok alapján számolt éves átlagbér és a 15%-os adókulcs szorzata ezer forintra kerekítve, azaz 809 000 forint.[9]

Ha a magánszemély összevont (az adóalap-kedvezmények levonása után megállapított) adóalapja utáni adó legalább egy forint, de az ezer forintot nem éri el, akkor a visszatérítés összege ezer forint.

Ha a kisadózó vállalkozás a veszélyhelyzet miatt 2021. március és április hónapra mentesült a tételes adó alól, akkor az adó-visszatérítés kiszámításakor ez a kéthavi összeg nem vehető figyelembe.[10]

Ha a magánszemély az szja-ból és az ekhóból is jogosult az adó-visszatérítésre, akkor ennek együttes összege nem haladhatja meg a felső határt.

Ha pedig a magánszemélynek az szja, az ekho és a kata tekintetében is visszajár a kedvezmény, akkor ezek együttes összege szintén nem lehet több, mint a felső határ.

 

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a szja-kedvezményeket?

Az adóalapot csökkentő kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, személyi kedvezmény, első házasok kedvezménye, családi kedvezmény) évközi érvényesítésekor a kedvezményekkel csökkentett adóalapból a munkáltató, kifizető által levont adóelőleg jár vissza a jogosultnak.

Az adó-visszatérítés az összevont adóalap adóját csökkenti le, ezért ha emiatt az nulla lesz, a magánszemély nem tehet rendelkező nyilatkozatot (önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot).

Az adó 1+1 százalékára vonatkozó rendelkezés az adó-visszatérítés figyelembe vétele nélkül megállapított adó összegére tehető meg.

 

Hogyan érinti az adó-visszatérítés a katások ellátásait?

A főállású kisadózók társadalombiztosítási ellátásra (például táppénz), és álláskeresési ellátásra való jogosultságát a visszatérítés nem érinti.

 

Hogyan vehető igénybe az adó-visszatérítés?

Az adó-visszatérítéshez a magánszemély háromféleképpen juthat hozzá:

 

1.) Kiutalás automatikusan

a.) automatikusan

A magánszemélynek nincs teendője, automatikusan utalja ki az adó-visszatérítést kedvezmény-előlegként a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2022. február 15-éig annak a jogosultnak, aki 2021-ben

  • munkáltatótól, kifizetőtől származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelmet – munkabért – szerez, és az abból levont adóelőleget a kifizető feltünteti a havi adó- és járulékbevallásban (’08-as bevallás),
  • munkáltatótól, kifizetőtől származó, az ekho szerint adózó jövedelmet szerez és az abból levont ekho-t a kifizető feltünteti a ’08-as bevallásban,
  • kisadózóként fizettek utána tételes adót.

A kiutalás további feltétele, hogy

  • a munkáltató, kifizető a havi adó- és járulékbevallásban adatot szolgáltat a NAV-nak arról, hogy a magánszemély családi kedvezményt vesz igénybe év közben, vagy a családi pótlékot folyósító szerv[11] az ellátásban részesülő magánszemélyről adatot szolgáltat a NAV-nak,
  • a családi pótlékot folyósító szerv NAV-nak teljesített adatszolgáltatása alapján ismert az ellátásban részesülő magánszemély utalási adata (belföldi fizetési számlaszáma vagy postacíme), és
  • a magánszemély nem nyújtja be a 21SZJA bevallást 2022. február 15-éig.

A NAV a kiszámított és automatikusan kiutalt kedvezmény-előleg összegét feltünteti a személyijövedelemadó-bevallási tervezetben.

Az szja-bevallási tervezetek 2022. március 15-től tekinthetők meg az eSZJA felületen (https://eszja.nav.gov.hu)  ügyfélkapus vagy e-személyi azonosítás után.

 

b.) nyilatkozattal

Az adó-visszatérítésre jogosult magánszemély nyilatkozata alapján teljesíti a kiutalást a NAV, ha az automatikus kiutaláshoz szükséges adatok nem állnak rendelkezésére.

Ha a magánszemély nem nyilatkozott 2021. december 31-éig, akkor az adó-visszatérítést a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a 3. pontban írtak szerint.

 

Az előlegként kiutalt adó-visszatérítés összegét a magánszemély 21SZJA bevallása tartalmazza.

 

Ha a magánszemély a kiutalt kedvezmény-előleg összegével nem ért egyet, akkor az adóbevallási tervezete kiegészítésével vagy önállóan benyújtott 21SZJA bevallásában igényli vagy módosítja a visszatérítés összegét, illetve a bevallás alapján számított adó-visszatérítés és a kedvezmény-előleg összege közötti különbözetet a következő pontban foglaltak szerint.

Ez a teendő akkor is, ha a magánszemély a családi kedvezményt év közben nem vette igénybe, azt a bevallásában kívánja érvényesíteni, vagy olyan összevont adóalapba tartozó jövedelemmel kell kiegészítenie a bevallását, amelyről a NAV-nak nincs információja, mint például a magánórákat adó nyelvtanár jövedelme.

 

2.) Adó-visszatérítés részben automatikusan, részben a 21SZJA bevallásban

Az a jogosult, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől is szerez az összevont adóalapba tartozó vagy ekhós jövedelmet, és olyan jövedelme is van, ami után ő fizeti meg negyedévente az adóelőleget, a kifizetőtől származó jövedelméből levont adót az 1. pont szerint automatikusan, kedvezmény-előlegként kapja vissza. A nem kifizetőtől származó jövedelme után megfizetett adóelőleget a 3. pont szerint, a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti a NAV-tól.

Ide tartoznak azok az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, ingatlant bérbeadók, akik

emellett kifizetőtől származó, összevonás alá eső és/vagy ekho-s jövedelemmel is rendelkeznek.

 

3.) A visszatérítés igénybevétele a személyijövedelemadó-bevallásban

Azoknak a jogosultaknak, akiknek a jövedelméről a NAV-nak nincs információja, például az egyéni vállalkozói, őstermelői jövedelmet szerző szülőknek és azoknak, akik az összevont adóalapba tartozó jövedelmük után maguk fizetik az szja-t (például magánszemélynek ingatlant adnak bérbe), és nincs mellette munkaviszonyuk, vagy nincs kifizetőtől származó jövedelmük automatikusan nem utal a NAV, ők önállóan elkészített 21SZJA bevallásukban vagy az adóbevallási tervezet kiegészítésével igényelhetik a visszatérítést.

Az a magánszemély, aki 2021-ben munkáltatótól, kifizetőtől származó, összevont adóalapba tartozó jövedelmet szerez, a családi kedvezményt év közben érvényesítette, de a kiutaláshoz szükséges adatokról nem nyilatkozott 2021. december 31-ig, és ezekről a családi pótlékot folyósító szerv sem szolgáltatott adatot a NAV-nak, az adó-visszatérítést a bevallási tervezet kiegészítésével vagy a 21SZJA bevallásban igényelheti.

A bevallásban fel kell tüntetni

  • a családi kedvezményre jogosító gyermekek azonosító adatait,
  • azt, ha a magánszemély a családi kedvezményre magzat után jogosult,
  • a kedvezmény összegét és a kiutalási adatokat (belföldi fizetési számlaszámot vagy a postacímet),
  • annak a magánszemélynek az azonosító adatait, aki ugyanazon gyermek után jogosult a családi kedvezményre.

Ilyenkor a visszatérítést a NAV a bevallás beérkezésétől számított 30 napon belül, de legkorábban 2022. március 1-jétől utalja ki.

 

Van-e lehetőség adó-visszatérítésre elhunyt magánszemély esetében?

Ha a 2021. január 1-én vagy ezt követően elhunyt magánszemély 2021. bármely napján jogosult volt, vagy kisadózóként jogosult lett volna családi kedvezményre, házastársa vagy örököse kérheti a NAV-tól a visszatérítést.

Az adó-visszatérítésről a NAV az elhunyt adójának megállapítására irányuló eljárásban (soron kívüli eljárásban) dönt. Ha a kérelmet a házastárs vagy örökös a soron kívüli eljárás lezárását követően nyújtja be, az adó-visszatérítést a NAV akkor is megállapítja.

A NAV az adó-visszatérítést a rendelet hatálybalépésekor 2021. október 1-jén folyamatban lévő eljárásokban hivatalból figyelembe veszi, ha a rendelkezésére álló adatok alapján az elhunytnak a  kedvezményre jogosultsága megállapítható.

 

Kérdése van?

Ha további információra van szüksége, hívja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Infóvonalát a 1819-es számon, ahol munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére, vagy keresse fel ügyfélszolgálatainkat. 

 

Nemzeti Adó- és Vámhivatal




 

 

[1] A gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséről szóló 560/2021. (IX..30) Korm. rendelet alapján.

[2] A családi kedvezményre jogosultakra vonatkozó szabályokat a 73. számú információs füzet tartalmazza.

[3] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29. §-a.

[4] Szja tv. 29/A. § (3) bekezdése

[5] A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése.

[6] A szülővel együtt élő élettárs akkor jogosult a gyermek után családi pótlékra, ha a gyermekkel közös lakó- vagy tartózkodási helyen él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja.

[7] Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. §-a.

[8] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (1)-(2) és (4a) bekezdése szerinti tételes adó. A főállású kisadózóknál a visszatérítés maximum 150 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetésekor 225 000 forint, a nem főállású kisadózóknál pedig 75 000 forint.

[9] A KSH adatai szerint a 2020. december havi bruttó átlagkereset 449 400 forint volt, ennek éves összege 5 392 800 forint, és ennek a 15 százaléka 808 920 forint.

[10] A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet alapján.

[11] A családtámogatási kifizetőhelyek a Magyar Államkincstár és a Honvédelmi Minisztérium.